Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

Átírás

1 2011. VII. évfolyam 7. szám, július Havonta megjelenő ingyenes programmagazin Très d Esprit et Nanosphère Productions présentent éves az ISSN JÚLIUS 2., SZOMBAT, CSÍKSOMLYÓ, HÁRMASHALOM-OLTÁR

2

3 BEKÖSZÖNTŐ Tartalom Kedves Olvasó! Itt a július, a vakáció és pihenőszabadságok időszaka. Csíkszereda is gazdag kulturális és szabadidős programokkal, rendezvényekkel készül az itthon tartózkodó, valamint ide látogató turisták, érdeklődők számára. A hónap első napján a dzsesszzene-kedvelőket várja a Mikó-vár udvartere, ahol június 30-án és július 1-jén szervezik a Harmadik Mini Jazzfesztivált. A kétnapos fesztiválon a fiatal együttesek mellett számos élvonalbeli dzsessz-zenekart is láthat a nagyérdemű. Július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén az Ezer Székely Leány Napjának ünnepségét tartják a csíksomlyói Nyeregben. A 80 éve elindított ünnepség meghívottja között láthatjuk Berecz András mesemondót és Kallós Zoltán néprajzkutatót is. A rendezvény programja magában foglalja a hagyományőrző csoportok, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos felvonulását a városban, majd az ünnepi szentmisét és egész napos műsort a csíksomlyói Nyeregben, amelyet kézművesvásár és népi mesterség-bemutató is színesit. Az egynapos rendezvény kiemelt pillanata a népviseletben megjelentek megörökítése, amely kordokumentumként is továbbjegyzi a székely viseletünk megőrzésére tett törekvéseket. A hónap közepén zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, ahol a régi korok muzsikája elevenedik meg egy egész héten át. A szervezők közel húsz koncerttel, nyári egyetemmel és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket. Tartalmas kikapcsolódást, élményekben gazdag vakációt kívánok! Mihály Réka PROGRAMON JÚLIUS CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Rejtélyek, sorsok, MÚMIÁK a váci Fehérek templomának titkai / 4 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Harmadik Mini Jazzfesztivál / 7 80 éves az Ezer Székely Leány Napja / 8 Csíkszeredai Régizene Fesztivál / 17 Bolyai Nyári Akadémia / 22 IX. Ferences Ifjúsági Zarándoklat / 23 PR Nyári Egyetem / 24 XVII. Multimédia az oktatásban konferencia / 25 Pityókafesztivál 2011 felhívás / 26 A CSEKE júliusi programajánlója / 27 SPORTNAPTÁR Ferbit IV. Ferences biciklitúra / 28 V. Csíki Lovas Nap / 29 Turbulencia-kupa / 29 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 31 A Corvina könyvesház ajánlója / 33 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 35 A Csíkszereda Kiadóhivatal ajánlója / 36 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 37 CSÍK-INFO-SAROK / 38 szereda.origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: / origo@szereda.ro, A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda 3

4 CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: , , REJTÉLYEK, SORSOK, MÚMIÁK a váci Fehérek templomának titkai A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye április 14. július 31. Fotók: Nagy Gyöngyvér A Csíki Székely Múzeum nagyszabású időszakos kiállítása a váci leletegyüttes feltárásának a történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit meséli el. Megtudhatjuk, kik voltak ők, hogyan éltek, milyen ruhát viseltek, milyen betegségekben szenvedtek évvel ezelőtt. A természetes módon mumifikálódott testekre a váci Fehérek templomának 1994-ben végzett felújítása során egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukkantak. Az egykori Domonkos-rendi templom kriptája a polgárság és a papság temetkezőhelyeként szolgált a 18. században, majd később befalazták és feledésbe merült. A kiállításon a 14 múmia, köztük Sándor Terézia klarissza apáca történetét ismerhetjük meg. A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik előttünk. Sándor Terézia pozsonyi klarissza apáca volt. A nővér Pozsonyból Vácra kerülése összefügghetett II. József császár 1782-es, a klarisszák rendjét is feloszlató intézkedésével. A pozsonyi rendház megszűnésével a nővér talán épp hazafelé tartott szülővárosába, amikor Vácott meghalt szeptember 4-én. Az enyhe időjárás miatt a holttestet nem lehetett a bomlás megindulása nélkül hazaszállítani. Szerzetesnő lévén, testét a Domonkos-templom kriptájába temették. Szívét eltávolították. Vajon miért? A rejtély megfejtése nem egyszerű. Talán tudományos vizsgálatok céljából vették ki a szívét? Esetleg gyilkosság áldozata lett a nővér? Talán a tetszhaláltól való félelem miatt történt? Akkoriban még nem tudták a halál tényét biztosan megállapítani, ezért különböző módszerekkel próbálták azt igazolni. Ilyen volt a halottak szívének átszúrása, esetleg eltávolítása. A szív eltávolításának egyik legvalószínűbb magyarázata az elhunyt jelképes hazatemetése lehetett. Testét a Fehérek templomának kriptájába temették, szívét azonban kivették, és hazaszállították szülővárosába, hogy ott jelképesen örök nyugalomra helyezzék. A több évszázada elhunyt személyek természetesen nem önmagukban érdekesek. A kiállítás utolsó egységében, a Tudástárban a látogató önálló felfedezőúton vehet részt, a muzeológus bőrébe bújva maga végezhet el néhány vizsgálatot a múmián. Ebben az egységben mutatjuk be mindazon tudományos eredményeket, melyek a ma emberének életére is hatással vannak. A leletegyüttes tudományos vizsgálata antropológusok, néprajzosok, patológusok, radiológusok, mikrobiológusok, igazságügyi orvosok közreműködésével, a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével történt. A nemzetközi együttműködésben zajló kutatások segítségével makroszkópos, radiológiai, szövettani, szájpatológiai és DNS-vizsgálatokra is sor került. A DNS-vizsgálat segítségével több személy maradványain sikerült a tüdőbaj kórokozóját kimutatni. Az út végére az ismeretek mozaikjából körvonalazódik az egykori Vác népességének számos biológiai jellemzője is: életmód, táplálkozás, higiénés körülmények, egészségi állapot, sérülések, élettartam és életesélyek. 4

5 CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: , , Kiállítási információk Nyitva tartás kedd vasárnap: óra Rendkívüli nyitva tartás Ezer Székely Leány Napja július 2.: óra Utolsó belépés zárás előtt 30 perccel. Csoportok érkezését, tárlatvezetésen vagy múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi igényt kérjük előzetesen jelezni! Díjszabások Teljes árú belépő: 10 lej Kedvezményes árú belépő: 5 lej diákok (diákigazolvánnyal), nyugdíjasok (igazolvánnyal), csoportok (15 25 személy) / fő Családi belépő: 22 lej 2 felnőtt + legalább 1 személy 18 év alatt Ingyenes 7 éven aluli gyermekek, csoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 fő) muzeológusok (igazolvánnyal), újságírók (igazolvánnyal) Tárlatvezetés (előzetes bejelentkezés alapján): magyar, román nyelven: 30 lej/csoport. Múzeumpedagógiai foglalkozás (előzetes bejelentkezés alapján): 30 lej/csoport. A kiállítás megtekintését 12 éven felülieknek ajánljuk! Bővebb információk: tel.: ; , info@csikimuzeum.ro 5

6 A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM GY JTEMÉNYE

7 HARMADIK MINI JAZZFESZTIVÁL június 30. július 1. / Mikó-vár MINI JAZZFESTIVAL EGYESÜLET Tel.: minijazzfest@jazzfestival.ro, Harmadik kiadásához érkezett az idei Mini Jazzfesztivál. Az eddigi két fesztivál sikerét meghatározóan a fellépő hazai és a szomszédos országok dzsesszegyüttesei képezték, akik zömmel a vezető dzsessz-zenekarok közül kerülnek ki. A fesztivál rangját emeli a június 30-án fellépő Benkó Dixieland Band. A szervező Szilágyi Nóra szándéka, hogy minél több érdeklődő megismerje és megkedvelje a dzsesszzenét és a zenei műfaj sajátságos hangulatával megismerkedve hallgathassa a koncerteket. Jelen kiadványunkban a fesztivál második napjáról július 1. nyújtunk ízelítőt. LUIZA ZAN & JIMMY CSERKÉSZ július 1. / péntek / óra Luiza Zan számára az ismertség hamar jelentkezett, érdekes módon a négyéves korában sikerrel énekelt Frunzuliţa (Levelecske) dal 20 évvel később a Golden Stag nemzetközi megmérettetésen ismét elismerést aratott. A kilenc éven át operaénekesi karierre készülő Luiza egyetemi tanulmányai alatt jött rá, hogy szinte sorsszerű vonzódást érez a könnyebb műfajú dzsessz iránt. Engedve a belső kényszernek, majdminden ehhez kapcsolható zenei megmérettetésen részt vett. Szólóénekesként szép sikereket aratott például a májusi jászváriosi, majd ben a kolozsvári, és a 2002-es novemberi brassói fesztiválokon. Természetesen a külföldi elismerések sem várattak magukra, így 2003-ban a szakmai méltatáson kívül abban a kitüntetésben is részesült, hogy a montreuxi fesztiválon a műfaj nagyjaival, Geri Allennel, Robert Hursttel és Eric Harlanddal énekelhetett. Egy évvel később Omar Hakimmal lép fel és díjazza Angelique Kidjo szólóénekesnő tavaszán a hazai Jazz Awards Fesztivál Confirmation -díjazottja. A Slangcsapattal való együttműködése, majd a Luiza Zan trió megalakulása Zone Records-szerződést, külföldi utakat eredményeznek, ugyanakkor a funk-jazz, soul, reggae, progresszív-electro és world music stílusok kipróbálását is. A Jimmy & Luiza duó nem csak a Slang-kompozíciókban, hanem a dzsessz-sztenderdek és a hetvenes évek zenéjében is otthonos, nem csoda, hisz Jimmy, a Slang frontembere Budapesten végezte tanulmányait. A Jimmy és Luiza zenei kettőse messzi tájakra vezérel, oda, ahol minden álom realitássá alakulhat. 7

8 MINI JAZZFESTIVAL EGYESÜLET Tel.: SÁRIK PÉTER TRIÓ július 1. / péntek / óra NAGY JÁNOS TRIÓ & SZIRTES EDINA MÓKUS július 1. / péntek / óra Sárik Péter dzsesszzongorista 1972-ben született Cegléden. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 1997-ben. Később klasszikus zenei tanulmányokat folytatott Prunyi Ilona irányításával. Az évek során a dzsessz mellett majdminden zenei irányzatban kipróbálta magát: játszott klasszikus, könnyű, pop, latin és világzenét. Jelenleg saját trióját vezeti, amellyel rendszeresen turnéznak szerte Európában. Emellett számos zenekarban és előadóval dolgozik. Mint zeneszerző jelentős nemzetközi sikereket mondhat magáénak: kompozíciói rendre dobogós helyezéseket érnek el az Egyesült Államok és Nagy Britannia legjelentősebb dalszerző versenyein. Számos hazai és nemzetközi díj tulajdonosa. A trió másik két neves tagja: Frey György basszusgitár és Berdisz Tamás dobok. Nagy János Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész 1995-ben alapította trióját. Számos hazai és külföldi fesztiválon felléptek, nemzetközi versenyeken vettek részt és jelentős sikereket értek el. A trió Szappanos György basszusgitár, Mogyoró Kornél ütőhangszerek Nagy János szerzeményeit szólaltatja meg. Kompozícióit líraiság, filmszerű struktúra, szép és váratlan harmóniák jellemzik. Zenéjükben a magyar és a környező országok népzenei elemeit is felhasználják, beolvasztják saját világukba, és úgy hagyományőrzők, hogy mellette naprakészen frissek és 21. századian lüktetők. Az est vendége lesz Szirtes Edina Mókus. Az egyik legtehetségesebb hegedűművész Magyarországon, akire még a gimnáziumban ragadt rá a Mókus név. Sokoldalú muzsikus: amellett, hogy sokféle stílusban mozog otthonosan, sikerült megőriznie saját egyéni hangzásvilágát mind énekhangjában, mind hegedűjátékában. Több kiállításhoz, színházi darabhoz készített egyéni hangvételű kompozíciókat. A augusztus 20-i tűzijátékhoz ő írta a zenét. Neves magyar könnyűzenei előadók lemezein, műsorain közreműködik szerzőként és előadóként egyaránt, de emellett folyamatosan koncertezik saját zenekaraival is Európaszerte. A Fabula Raza zenekar meghatározó egyénisége. 8

9

10 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., július 2. / szombat / Csíksomlyó, Hármashalom-oltár A 80 éve elindított Ezer Székely Leány Napja ünnepséget immár hagyományosan július első szombatján, idén július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján szervezik a csíksomlyói Nyeregben. A rendezvény 1931-ben a Szociális Testvérek közössége szürke nővérek és a Katolikus Nőszövetség kezdeményezésére, valamint Domokos Pál Péter támogatásával jött létre. Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk tükrözte az elindítóknak azt a törekvését, hogy a népi hagyományok felelevenítésével a közösségi identitást erősítsék. Az elindítok szándékát megtartva az ünnepség évről évre gazdagodott kísérőrendezvényekkel, és ma már a színpompás felvonulás, szentmisehallgatás, népzene- és néptáncbemutatók mellett közös tánc, kézművesvásár és mesterségbemutatók, népviseleteredetiség-vizsgálat is szerepelnek. A szervezők felhívással fordultak minden székelyföldi hagyományőrző csoport, népviselettel rendelkező érdeklődő felé, meghívva őket a neves eseményre. A rendezvény 1990 utáni újraindítóit, a mai szervezőket, támogatókat és résztvevőket kérdeztük az Ezer Székely Leány Napján szerzett élményeikről, tapasztalataikról. A rendszerváltást követően, 1991-ben egyike volt az Ezer Székely Leány Napja ünnepség szervezőinek. Milyen volt az 1991-ben újra életre hívott rendezvény és annak hangulata? SZÉKEDI FERENC újságíró, egykori szervező: Még nem lévén internet és más kommunikációs eszköz, az 1989-es romániai rendszerváltást követő hónapok lelkesedésében mindenki újságot akart írni és mindenki újságíró akart lenni. Amint azonban kiderült, hogy a heti- vagy napilap-megjelentetésekhez nem elég a lázas fellobbanás, hanem kemény és kitartó munka is szükségeltetik, a frissen megalakult szervezetek a profik felé fordultak. Így csábított el engem is 1990 nyarán az RMDSZ, hogy indítsuk újra a Csíki Lapokat februárjában elkövettem azt a könnyelműséget, hogy a szervezet egyik tanácskozásán rendszerbe foglaltam a rövid és hosszabb távú tennivalókat, mire a jelen levő választmányi tagok megkönnyebbülten felsóhajtottak: meg van az új elnök. A rövid távú célok között ott szerepelt az egykori hagyományos rendezvények felújítása vagy újak megszervezése. A sokat vitatkozó, de egymást mindig megbecsülő és küzdőtársnak tekintő választmányi tagok javaslatai alapján több, hasonló jellegű rendezvényt is tartottunk az akkor még meglehetősen sűrű, nemzetiségi jellegű és igen nagy részvételű tüntetések mellett. Így került szóba László Pál, Csíkszereda rendszerváltás utáni első polgármesterének javaslatára az Ezer Székely Leány Napjának a felújítása. A levélírásos szervezést több választmányi tag és a somlyói ferencesek, a programszervezést Józsa László, az akkori Hargita együttes vezetője vállalták magukra július 14-én az újrainduló csíksomlyói búcsúhoz hasonló nagyságrendű tömeg vett részt a rendezvényen: a templomkerti szentmisén majd a csíksomlyói Nyeregben megtartott műsoron, köztük több ezer székely lány és fiú Csíkból, Gyergyóból, Udvarhelyről, Háromszékről, a Nyárád mentéről. Jómagam a megnyitón arról 10

11 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., beszéltem: ha népviseletünket, hagyományainkat képesek voltunk megőrizni a diktatúra fojtogató fenyegetőzésében, akkor képesek kell lennünk erre a most induló, nyugatiasodó civilizáció hullámverésében is. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szervezője, a színpadi program szakmai gondozója az Ezer Székely Leány Napja ünnepségnek. Milyennek látja a rendezvény néphagyományőrző törekvéseit? a népviselet, hozzátartozott. Abban a közösségben, amelyben felnőttem az emberek ruházatukkal is megtisztelték az ünnepet. Tőlük maradt rám a viselet szeretete. De mást is kaptam ajándékba: a hagyományápolást, a népdal és a néptánc iránti elkötelezettségemet. Öröm volt látni lakodalmak, mulatságok alkalmával az ünneplő közösséget és hallgatni a nótázgatásaikat. Számomra, és úgy gondolom még nagyon sok embernek csodaszép, szívet-lelket betöltő élmény a székely ruhába öltözött emberek sokasága. Ezért tartom fontosnak támogatni és ötleteimmel segíteni a rendezvényt. Családjával népviseletbe öltözve rendszeres résztvevői az Ezer Székely Leány Napja ünnepségnek. Miben kedves Önnek, családjának ez a rendezvény? ANDRÁS MIHÁLY szervező, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője: Csíksomlyón, a magyarok legnagyobb kegyhelyén az Ezer Székely Leány Napján főszerepet kap a néphagyomány. Ez az az alkalom, amikor önazonosságunk két erős pillére érvényesül egy időben: a hit és a hagyomány. A rendezvény törekvései jók, ezért fontos segíteni az értéktartásban, a minőség javításában. Óvni kell a népszerű, de a magyar kulturális értékeket háttérbe szorító populáris giccstől. Olyan rendezvénynek kell lennie tehát, amelynek színvonala és nevelő jellege követendő példa. Önkéntesként tesz az Ezer Székely Leány Napja ünnepségért. Miért fontos Önnek ez a rendezvény? BÍRÓ JUTKA önkéntes: A gyerekkorom úgy elevenedik meg előttem, hogy az ünnepi alkalmaknak része volt TŐZSÉR LÁSZLÓ résztvevő, a Gutenberg Kiadó és Nyomda igazgatója: A székely tánchoz, népdalhoz, viselethez, valójában a székely gondolkodásmódhoz és világnézethez közel álló emberként július első vasárnapja valóban hosszú ideje piros betűs ünnep számomra. Az Ezer Székely Leány Napja nem csak szemle, értéket felmutató és hagyományokat átörökítő rendezvény, de számomra a találkozás, a beszélgetés, az együttgondolkodás tere és lehetősége is. Egy alkalom, amikor apa vagy anya elbeszélgethet a gyerekekkel arról, hogy mit jelent a viselet, mi a népdalok mondanivalója, megválaszolhatja azokat a kérdéseket, amelyek máskor esetleg nem is merülnének fel és ott, az Ezer Székely Leány forgatagában ez a beszélgetés nem didaktikus, hanem színes, játékos és örömteli. Természetes tehát, hogy ennek az alkalomnak a család is részese legyen. A gyerekeink születése előtt is kijártunk a somlyói Nyeregbe, de népviseletben azóta érkezünk, mióta egy családként lehetünk részese a sokadalomnak. Mi így, ünneplőbe öltözve szeretnénk tiszteletünket és köszönetünket kinyilvánítani az Ezer Székely Leány Napja által képviselt üzenet iránt. 11

12 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., 80 éve, hogy elindították az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget, amelyet a néphagyomány és a katolikus hit megőrzésének szándékával hoztak létre. Második éve, hogy a román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium is támogatja az Ezer Székely Leány Napja ünnepségünket. Miért tartja fontosnak támogatni a rendezvényt? Milyennek látja az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget, valamint a székely néphagyomány megőrzésének lehetőségeit ma Székelyföldön? KELEMEN HUNOR, az RMDSZ elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter: A rendezvénynek a fő célja magyar közösségünk kultúrájának és hagyományainak ápolása, nemzeti önazonosságunk erősítése és sajátos értékeink védelme. Köszönettel és elismeréssel tartozunk érte Domokos Pál Péternek, aki 1931-ben kezdeményezte ezt a rendezvényt, személyes közreműködése révén pedig sikerült meghonosítania, hagyományt teremtenie. Az Ezer Székely Leány Napja a legismertebb és a legjelentősebb ilyen jellegű kulturális rendezvénye Székelyföldnek, amelyet a kulturális tárca kiemelt fontosságúnak tart és támogatja is, amióta erre lehetőség van. Az, hogy jelen pillanatban magyar nemzetiségű ember vezeti ezt a minisztériumot, azt jelenti, hogy számos olyan, a magyar közösség számára fontos kulturális rendezvényt támogatunk, amelyek eddig elkerülték a kulturális tárca figyelmét. Ez a találkozó egy nagyszerű alkalom és lehetőség a népművészet és ezen belül is a népzene és néptánc értékeinek és hagyományainak népszerűsítésére, hiszen nemzeti értékeink kincseiről van szó. Ugyanilyen fontos a rendezvény közösségformáló szerepe is. GYERKÓ LÁSZLÓ szenátor: A székelyföldi térség egyik kitörési lehetősége a kultúra. Nagy gondot kell fordítanunk múltunk megismerésére, hagyományaink ápolására, kulturális, művészeti értékek teremtésére és azoknak a kulturális javak nemzetközi körforgásába való bekapcsolására. Szerencsére, ezen a téren nem állunk rosszul: iskoláink, felsőoktatási intézményeink, alkotóközösségeink szépen gyarapodtak az elmúlt időszakban, ugyanakkor újabb intézményeket alapítottunk, hagyományápoló rendezvények egész sora honosodott meg majdminden településen. Az Ezer Székely Leány Napja akárcsak a fent említettek a néphagyományok, általában a hagyományok megőrzésének, továbbadásának fóruma, a térség felemelkedésének egyik fontos eszköze. Az erdely.ma hírportál egyik médiatámogatója az Ezer Székely Leány Napja ünnepségnek. Miért tartja fontosnak támogatni rendezvényünket? Részt fog venni az ünnepségen? Amennyiben a programom lehetővé teszi, ott leszek. Mit üzen a mai Ezer Székely Lányoknak? Annak örvendek leginkább, hogy a 21. század eleji, felgyorsult, rohanó világunkban még mindig ilyen sokan vannak, akik ápolják és éltetik ezt a csodálatos hagyományt. Azt kívánom nekik, hogy adják ezt tovább, hogy unokáink is részt vehessenek az Ezer Székely Leány Napján. KOVÁCS CSABA erdely.ma főszerkesztő: A székely öntudat ébredése, erősödése azok az érzések, amelyek ilyenkor az én gondolataimban megjelennek. A rengeteg székely népviselet az erőt képviseli, a székely nép összefogásának erejét. A sok népi 12

13 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., motívum, hagyomány mind az autonómia irányát mutatja és azt, hogy van remény. A néptánc és a népdal a hagyományt nemcsak erősíti, hanem megújítja. Köztudott, hogy a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tevékenysége révén ott is feléled a néptánc, ahol elfeledőben volt. Második éve, hogy Hargita Megye Tanácsa is támogatja rendezvényünket. Miért tartja fontosnak támogatni? BORBOLY CSABA támogató, Hargita Megye Tanácsának elnöke: Két évvel ezelőtt kereszteltük át a Megyenapok rendezvényt Székelyföld Napokra. Akkor ezt azzal indokoltuk, hogy magunkról akarunk hírt adni, a saját értékeinket, népművészeinket, tehetséges előadóinkat akarjuk felkarolni. Nem szabad ennyinél megállnunk, Székelyföldön nem csak előadók, népművészek és hivatásos hagyományőrzők élnek. Székelyföld minden lakójában mocorog a késztetés, hogy megmutassa, ő is székely. Szívesen vesznek magukra székely ruhát, és szívesen teszik próbára azt a tánctudást, ami a táncházakban rájuk ragadt. Két évvel ezelőtt mi Székelyföld Napokat álmodtunk meg. Az Ezer Székely Leány Napjának ennél nagyobb hagyománya van, és részt vesz rajta az is, akit a Székelyföld Napok nem mozgatnak meg. Ezeknek az eseményeknek amellett, hogy kifelé is hirdetik, hogy itt vagyunk, ilyenek vagyunk, közösségépítő szerepük van. Hasonlóképpen támogatjuk a szüreti bálokat, a hagyományostermék-vásárokat, a parajdi Töltött Káposzta Fesztivált. Kötelességünk támogatni ezeket az eseményeket, még mielőtt bármely más rendezvényt is felkarolunk. Családjával népviseletben voltak jelen a tavalyi Ezer Székely Leány Napja ünnepségen. Milyen maradandó élményekkel tértek haza? Minden szülő saját belátása szerint jár gyereke előtt a jó példával. Tavaly feleségemmel és Eszter lányommal vettünk részt az eseményen. Idén szeretném Anna lányomat is magammal vinni, és idővel szeretném, ha az Ezer Székely Leány Napján való részvétel családi esemény lenne. Nem véletlenül, hiszen Isten két gyönyörű kislánnyal áldotta meg családomat. Mint szülőknek, öröm volt számunkra gyerekünkkel először részt venni az Ezer Székely Leány Napján. Kislányom még túl kicsi, hogy felfogja jelentőségét, de szeretném, ha megszokná a székely viseletes sürgést-forgást, és felcseperedve magához közel állónak érezné azt. Mindenesetre örömmel láttam, amint csodálkozva sétált a történelmi székely zászlók között, és hogy ízlik neki a kürtőskalács. Magyarországról származol, de néhány éve már Székelyföldön, Csíkszeredában élsz, így volt alkalmad többször is részt venni az Ezer Székely Leány Napja ünnepségen. Milyen élményekkel gazdagodtál? Mit jelent számodra a székely néphagyomány megőrzését célzó rendezvény, és mi késztet arra, hogy részt vegyél ezen az ünnepségen? SIPOS BETTI szerkesztő-riporter: Az Ezer Székely Leány Napját rendkívül fontosnak tartom a székely identitás megőrzésének szempontjából. Szerintem fontos, hogy a fiatalok megéljék az idősebbekkel együtt töltött nap folyamán, hogy a székely ruha nem ciki, sőt, hozzájárul a székely öntudat és kultúra megőrzéséhez, mi több, megerősítéséhez. Számomra megtiszteltetés, 13

14 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., ezer, de szebbnél szebb székely leány látványa eltereli a szakács figyelmét az üstről. De a szerencsének, no meg a tapasztalatnak is köszönhetően még eddig soha nem égett oda az étel, sőt, ezernél is több ujjat nyalogattak meg az elfogyasztása után. Így hát elmondhatom, hogy nemcsak a népviseletbe öltözött lányokban lehetett szemmel gyönyörködni, hanem a szájnak is akadt gyönyörködnivaló. hogy viselhetem a székely öltözetet. 50% magyarországiként és 50% szeredaiként nagy dolognak tartom, hogy a környezetem, barátaim, munkatársaim elfogadják rajtam az őseik viseletét. Mivel nem vagyok tősgyökeres székely, kicsit aggódtam, amikor először mutatkoztam benne, hogy hogyan fogadják majd, de azt tapasztaltam, értékelik, hogy fontosnak tartom őseik hagyományait. Azt gondolom, hogy ha idegenként érkezel egy városba, egy tájegységre, az, hogy hogyan fogadnak be, rajtad áll nagymértékben. Én próbálom felvenni az itteni szokásokat, próbálom tartani az itteni hagyományokat. A ruha is a székely identitás része, így nagyon büszkén hordom a székely viseletet. Ráadásul az egyik legszebb viseletnek tartom a Kárpát-medence magyarlakta területeinek öltözékei közül. Saját székely ruhám van, amelyet amikor először vettem fel, olyan hihetetlenül katartikus élmény volt, amit soha nem felejtek el! Az utóbbi években a szervező önkormányzat sátránál Ön látta el a szakácsi teendőket. Milyen benyomásokat lehet összegyűjteni a rendezvényről a tűzhely lángja mögül és az üst körül megfordulók társalgásából? SZŐKE DOMOKOS, Csíkszereda alpolgármestere: Nem könnyű úgy kevergetni a krumplipaprikást, hogy eközben, ha nem is Az utóbbi években családjával együtt rendszeresen részt vesznek az Ezer Székely Leány Napja ünnepségen. Miért tartja fontosnak a részvételt? Milyen élményeket nyújt az Ön számára, illetve családja számára a székely néphagyomány megőrzését célzó ünnep? BALÁZS BÉCSI ZSOLT támogató, a Tusnád Ásványvíz Rt. igazgatója: Az Ezer Székely Leány Napja egyike azoknak az ünnepeknek, amely alkalmat ad arra gyerekeinknek, hogy jobban megismerhessék örökségünket, népi kultúránk kincseit, amelyeknek átmentése és átadása a jövő nemzedékeknek majd az ő feladatuk lesz, hiszen általuk fognak tovább élni népdalaink, táncaink és gyönyörű viseletünk. Másrészt úgy érzem, ilyenkor én is kicsit közelebb kerülök a múlthoz, ahhoz az időszakhoz, amikor a szúrós posztóharisnya viselete mindennapos volt, amikor a népzene és néptánc kitöltötte őseink minden szórakozási lehetőségét, és mindig azon morfondírozom, vajon milyen lehetett az akkori életük, amikoris időt és munkát nem sajnálva, elkészítettek egy-egy gyönyörű ruhadarabot, viseletet. Remélem, hogy a jövőben egyre több székely lány fogja úgy érezni, hogy ezen a napon ott a helye az ezer közt Csíksomlyón. Dokumentumfilmet készített az Ezer Székely Leány Napja ünnepség es időszakáról. A témát kutatva, hogyan látja, milyen aktualitása van ma egy 80 évvel ezelőtt, a néphagyomány és katolikus hit megőrzésének szándékával indított ünnepségnek? 14

15 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., DACZÓ KATALIN újságíró, helytörténész: A korabeli sajtót tanulmányozva, és a éves interjúalanyaimat hallgatva úgy gondolom, hogy az Ezer Székely Leány Napja rendezvény és a hasonló ünnepségek megszervezése száz éve folyamatosan aktuális, szükségszerű, különösen a népviselet és néphagyomány megőrzése szempontjából. Az Ezer Székely Leány Nap évről évre elismételt indoklásából tudjuk, hogy a kiveszőfélben lévő népviselet feltámasztása volt a szervezők célja így jött létre voltaképpen a térség első, vagy egyik legelső néptáncfesztiválja, de most, az idősekkel beszélgetve vált valóban hitelessé számomra ez a kijelentés. Amikor toboroztak, a ládafiából szedtük elő a megsárgult ruhákat mesélte a 95 éves csíkszentgyörgyi származású Vassné Kánya Lujza. S ha semmi egyéb nem történne, minthogy több ezer székely fiatal előveszi életében egyszer-kétszer-ötször a ládafiából a viseletet, s ebben részt vesz egy szentmisén, akkor is értelme lenne a rendezvénynek. Minden, ami ezen felül történik és az nem kevés külön nyereség. És nem tudhatjuk, mikor csírázik ki a lelkekben a mag. Immár harmadik éve, hogy Csíkszereda Polgármesteri Hivatala főszervezője az Ezer Székely Leány Napja ünnepségnek. Miért tartják fontosnak ilyen mértékben szerepet vállalni a rendezvény létrehozásában? ANTAL ATTILA szervező, Csíkszereda alpolgármestere: Lehet-e fontosabb kihívás mai világunkban, mint saját közösségünknek élményt adni, megteremteni annak keretét és hozzájárulni ahhoz, hogy saját értékeiben gyönyörködjön, töltődjön, erőt merítsen? Ma erre van leginkább szükségünk! Sokan csodálják, értékelik Székelyföld szépségeit, fontosak számunkra a távolról jött emberek, a turisták, a vásárlók is, de az Ezer Székely Leány Napja mindenekelőtt a Székelyföld ünnepe, mi vagyunk ott, nekünk szól. Ma egy ilyen rendezvény előkészítése valóban fontos és következetes háttérmunkát igényel, ezt vállaltuk, de az ünnepnap tényleges szereplői, a tartalom és az üzenetek megfogalmazása az kalákában történik, amelyben részt vesznek egyaránt a hagyományőrző csoportok, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészeti kara, városunk elismert népzene és néptánc szakemberei, római katolikus egyházunk képviselői, a ferences atyák és sok névtelen önkéntes. A hagyománytisztelet és továbbvitel napja milyen további programpontokkal bővül? Évek óta beszélünk róla, hogy nagyon fontos lenne némileg több szakszerűség, igényesség a népviselet megközelítésében. Örvendetes, hogy gyerekek, fiatalok százai öltenek ma már ünnepekkor székely ruhát, de úgy tűnik, keveset ismer még a köztudat az egyes vidékek jellegzetes viseletéről. Ezért is indult a tavaly a viselet-mustra, szakemberek bevonásával, amelyet az idén szeretnénk folytatni. Nagy öröm számunkra, hogy elfogadta meghívásunkat Kallós Zoltán neves néprajzkutató, és velünk lesz Berecz András népszerű mesemondó is, akit azt gondolom, nem kell bemutatni a székelyföldi közönségnek, számos önálló estet tartott már vidékünkön, de talán ez az első igazi népünnepély, amelyen részt vesz térségünkben. Hogyan látja Antal Attila a néphagyomány megélésnek társadalom-formáló szerepét? Sokan már rádöbbentek, sokan csak lappangva érzékelik: nagy-nagy keresésben vagyunk! Mint Tamási Ábelje, valahogy válaszokat kellene kapnunk, hogy mi célra vagyunk a világon, mit és hogyan kellene tennünk, hogyan kellene élnünk, viszonyulnunk egymáshoz, hogy ne darálódjunk be teljesen ebbe a konzumvilágba, hogy gyerekeinknek is jövőt reméljünk. És ehhez elkerülhetetlen, hogy nagyszüleink életszemléletét, világ- és emberképét megsejthessük, beleszagoljunk abba, ahogy a természethez, az élet nagy kérdéseihez, Istenhez, emberhez, ünnephez viszonyultak. Hagyományainkon keresztül vezet ez az út! Szép lehet a 21. századunk, de szükség lesz mindarra, amit a 19., 20. század közösségei kiérleltek ezért kell vigyáznunk és továbbadnunk. Készítette: Ferenczy Krisztina és Mihály Réka 15

16 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA é v e s a z zer Székely Leány Napja Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk! JÚLIUS 2., SZOMBAT, CSÍKSOMLYÓ, HÁRMASHALOM-OLTÁR óra Gyülekező a város bejáratainál (Szentlélek utca, Brassói út, Taploca utca) 9.00 óra Ünnepélyes felvonulás a Szabadság térre óra Közös tánc a Szabadság téren, majd ünnepélyes felvonulás Csíksomlyóra óra Kézműves kiállítás és vásár, mesterség-bemutató a csíksomlyói Nyeregben óra Szentmise a csíksomlyói kegytemplomban óra Ünnepi beszédek, résztvevők üdvözlése Hármashalom-oltár óra Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai I. rész óra Közös játék, tánc és táncház óra A székely viselet megörökítése közös fotó készítése óra Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai II. rész óra Gálaműsor óra Tá nchá z Meghívottjaink: KALLÓS ZOLTÁN néprajzkutató és BERECZ ANDRÁS ének- és mesemondó. A rendezvény idei házigazdája: CSÍKMINDSZENT HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORTJA CSÍKSZENTLÉLEK POLGÁRMESTERI HIVATALA SZERVEZŐK TÁRSSZERVEZŐK TÁMOGATÓK MÉDIAPARTNEREK KULTURÁLIS ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI MINISZTÉRIUM CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HI VA T A L A Hargita Megye Tanácsa KO VÁ S Z N A MEGYE TANÁCSA TUSNÁD ÁSVÁNYVÍZ RT. CSÍKSOMLYÓI KÖZBIRTOKOSSÁG HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA AL A P Í T VÁ N Y SZÉKELYFÖLDI KÉZMŰVESEK EGYESÜLETE KO VÁ S Z N A MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

17 CSÍKSZEREDAI RÉGIZENE FESZTIVÁL július HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., tel.: , Ha jó muzsikát akarnak hallani a csíkszeredaiak, ne tervezzék nyaralásukat július közepére, sőt ekkor hívjanak idegenföldi vendégeket városunkba, ugyanis színvonalas koncertekben lehet részük a Régizene Fesztiválon. A jó muzsikus pedig a kiváló mestertől lesi el a hangszerfogást, a szeredaiak és az idelátogatók a Régizenei Nyári Egyetemen ezt is megtehetik. A hét elején két különleges koncertet hallhatnak: a kolozsvári La Stravaganza barokk zenei verseny díjazott együttese mutatkozik be, szerdán pedig a Régizenei Nyári Egyetem tanárai lépnek fel. Csütörtökön a Codex együttes, Györfi Erzsébet énekes, Ádám Rebeka, Szabó Anikó, Szutor Péter és zenészgyermekek közreműködésével szólaltatják meg a Kájoni-kódex darabjait. Először hallhatják Szeredában az olaszországi Dramsam együttest, akik trecento-beli muzsikát hoznak nekünk. Péntek a fesztivál barokk napja lesz, ugyanakkor a zenei együttműködések jó példája, hiszen mindkét koncert több országból érkező muzsikusok közös munkájával jön létre: a Barokk Fesztiválzenekar lép színre Ulrike Titze (Németország) vezetésével, majd a Kremsier című koncertet hallhatják, mely a Krome r íz nevű cseh városka zenei örökségéből ismertet meg darabokat, a projekt művészeti vezetője Chereji Szilárd (Ausztria). A hétvégén a gyermekprogramok mellett, a mesterkurzusok zárókoncertje is zajlik. Koncertet tart a lengyelországi Antoni Pilch, aki Bakfark Bálint műveiből játszik nekünk, illetve a nagykárolyi Collegium és a kolozsvári Flauto Dolce. Vasárnap este a Musica Historicát, Kobzos Kiss Tamást és Erdal Şalikog lut hallhatjuk. Régizenéről és nem csak a Musica Historica együttes frontemberét, Csörsz Rumen Istvánt kérdeztük. Annak ellenére, hogy a reneszánsz a létező művészeti ágakban (és nem csak) tapasztalható jótékony felszabadulást, a felszusszanást jelenti az előző kor, időszak után, mai füllelfelfogással furcsán merevnek, szabályokhoz kötöttnek tűnik. Tényleg az? Ha igen, miért, ha nem, hol tévedtem? A zene nemcsak transzcendens világ bár kétségkívül elsősorban az, hanem a társadalmi kommunikáció sajátos eszköze is. Hatványozottan igaz ez a régi korok muzsikájára, ahol a jelenkori kutató-előadó állandóan szigetszerű emlékekkel találkozik a hajdani összefüggésrendszer helyett, hiszen abba nem tud már visszacsöppenni: adatai vannak élmények helyett. A reneszánsz nem rendeleti úton következett be, hanem divatok és tendenciák, lelki és fizikai attitűdváltozások összjátékaként, ráadásul Európa egyes vidékeit különböző mértékben hatotta át, néha fáziskéséssel. Az említett felszabadulás ugyancsak relatív. A középkor korábbi századainak világi zenéjét foghíjasabban ismerjük, mint a századét, de ez nem jelenti, hogy bizonyos műfajok és megszólalásformák hiányoztak volna. A ránk örökítő scriptoroknak, a kottázás kisszámú tudósainak a felelőssége, hogy miért nem foglalkoztak falusi majálisok, farsangok, lakodalmak dallamkincsének megörökítésével, táncok vagy a népi epika lejegyzéseivel. Persze miért érdekelte volna őket? Ez a hagyomány az írásos rögzítés nélkül is működőképes volt, s még évszázadokig tovább is alakult. A reneszánsz kornak nevezett történelmi periódus túl az egyházzene, majd a világi polifónia markáns stílusreformjain a köztudat számára nemigen jelent mást, mint a profán szórakozás nyíltabb felvállalásának 17

18 HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., tel.: , közhelyes képsorait. A sötét középkor aszketikus díszletei közül épphogy kilépő kora újkori embert a legfrissebb divatba öltöztetjük gondolatban, lelkét nyitottnak, eszmerendszerét neoplatonistának látjuk, tudását viszont természetismerőnek, életformáját pedig vagy pompakedvelő arisztokrataként, vagy dörzsölt, világjáró kereskedőként képzeljük magunk elé. Mindez természetesen előfordult, ha nem is mindig egyazon emberekkel, ám ha jobban megnézzük, minderre csupán a saját harmónia-diszharmónia-élményünket vetítjük vissza. A historikus művészetek segítenek formalizálni mindezt, jó álarcot adnak, sőt elfoglaltságot, tudati csatornákat. Ha tehát egy reneszánsz zenedarab merevnek tűnik, akkor az amiatt van, hogy mi, mai zenészek mereven játsszuk nem beépített sajátossága a régi műveknek. Az akkori előadóknak természetes, kreativitást serkentő közege volt az a pár szabály, ami ma rossz esetben megköti az előadók kezét. Újra és újra megvalósítható, illetve tartható az, hogy a megénekelt régi magyar versek (pl. a sokszor hallott Balassi vagy Csokonai, ide érthető a magyar Minnesänger, Tinódi Lantos Sebestyén, és még sokan mások) zeneműként közlése ne szenvedjen a mához való, vagy az épp mindenképpen értelmező és miért ne mítoszromboló modernizmus miatt? Hiszen ezek a művek írott formában, irodalmilag nagyobb védettséget élveznek. Pontosítsunk: Tinódi Sebestyén semmiképp sem Minnesänger, mivel ez a szó etimológiailag szerelmi dalnokot jelent a német irodalom- és zenetörténetben (kisebb részben politikai-moralizáló életművet), de Sebők deákunk idejében már legalább 120 éve nem használták senkire. A védettség relatív, és ennek képviseletét a költők életművéből kultuszt, majd tananyagot és tudományos kutatnivalót szublimáló 19. század erősítette fel az anyanyelvű irodalomban. Korábban paradox módon épp a védtelenség, a közszájon forgás védte meg a műveket no nem a beavatkozásoktól, hiszen az anonim közköltészethez hasonlóan gyakran beleírtak a Csokonai-dalokba is (Balassi szerelmi lírájába csak azért nem, mert nagyon szűk körben volt ismert). A feledés, a közös használatból való eltűnés sokkal drámaibb változás lett volna egy-egy vers életében, mint az apróbb (és nem ritkán igen kreatív) átköltések. A mű ma is ahogyan mindig magáért beszél. Csak az zavarja a hallgatót, ha ebben az előadó megzavarta a művet. Nem romlik el tőle, csak visszasüllyed a nagy ígéret ingoványába. 18

19 HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., tel.: , A zenélés annak idején is átírta a szigorúan vett szöveg kereteit, sőt a dallamot vagy a szólamokat is. A professzionális zenészek tömege helyett invenciózus műkedvelők (maguk kedvére lantozgató, virginálon pötyögő nemesek és polgárok), illetve saját kompromisszumrendszert építő, a hagyomány elemeivel gazdálkodó hivatásos muzsikusok (akár kocsmazenészek, akár templomi kántorok) kezén futott át mindaz, amit ma oly nagy becsben tartunk. Akkor is voltak jó és rossz előadók, egyedi megoldások tempóban, hangfekvésben. Nem egy elképzelt hajdani tökéletes, érintetlen zeneélet felidézését kell kikényszerítenünk magunkból (lehet, hogy valóságos sokkterápia volna egy kis időutazás ), hanem ráérezni annak szerves működésére, amely állandóan ott munkált az alkotók és az előadók gondolataiban. A régiek eszközeit kell valahogy a birtokunkba venni, s az azonosulás, de mindenekelőtt az alázat elvezethet oda, hogy mi is tevékeny részesei lehetünk a régiektől kézen-közön megörökölt hagyományfoszlányok újbóli összekötésének. A Régizene Fesztivál ez évi nyári egyetemén Ön reneszánsz együttes mesterkurzussal jelentkezik. Adna máris a kurzusból egy kis kedvcsináló ízelítőt? A kurzus tényleges programja helyben alakul majd ki, hiszen ide nem egyéni hallgatók jelentkezését várjuk, hanem olyanokét, akik csapatban akarnak dolgozni. Ez nem jelenti az egyéni feladatok vagy egyedi megoldások hiányát, sőt! Együtt fogjuk formálni anyagunkat. Nem érdemes erőnket meghaladó, indokolatlanul nehéz darabokkal küzdeni. Ez nem erről szól, a mesterkurzus szó talán túl nagy hangsúlyt tesz a dolog profizmusára, pedig a lényeg épp a távolság legyőzése, az oldott, barátságos muzsikálás volna. A kamarazenélés számomra az önismeret eszköze is, ahol a csapat részeként kell megértenünk magunkat hibáinkkal és erényeinkkel együtt. Annyi bizonyos, hogy reneszánsz táncszviteket fogunk együtt színpadra állítani; lesz köztük nyugat-európai és magyar vonatkozású muzsika is. Az ütőhangszeresek kurzusa adja majd a ritmikai kíséretet, mi pedig reméljük, hogy jó sokan a szólamokat. Néhány szám erejéig tehát egy ifjúsági fesztivál-zenekarocskát képzelek el, amely azonban korhatár nélkül kipróbálható! Kérdezett: Ady András Fotók: Ádám Gyula 19

20 HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., tel.: , A Csíkszeredai Régizene Fesztivál programja: július 12. / kedd / óra Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola Bemutatkozik a kolozsvári La Stravaganza zenei verseny díjazott együttese: Smeu Iulia, Iancu Olivia (Bukarest), Filimon Emma (Kolozsvár), Közreműködik: Ghiga Mihail (Bukarest) július 13. / szerda / óra Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola A Régizenei Nyári Egyetem tanárainak hangversenye július 14. / csütörtök / óra Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín A fesztivál ünnepélyes megnyitója Codex együttes (Csíkszereda Sepsiszentgyörgy). Közreműködik: Györfi Erzsébet, Ádám Rebeka (Csíkszereda), Szabó Anikó és Szutor Péter (Kolozsvár), Dramsam együttes (Olaszország) július 15. / péntek / óra Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium Barokk Fesztiválzenekar, művészeti vezető: Ulrike Titze (Németország) óra Szent Ágoston-templom Kremsier című koncert, művészeti vezető: Chereji Szilárd (Ausztria) július 16. / szombat / óra Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín Reneszánsz gyermeknap Hangszerek a tarisznyából hangszerbemutató: Lukácsházi Győző és Kobzos Kiss Tamás (Magyarország) óra Régizenei Nyári Egyetem zárókoncertje: I. rész, gyermekek óra Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola A Régizenei Nyári Egyetem zárókoncertje: II. rész óra Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín Antoni Pilch (Lengyelország) lantkoncertje, Collegium (Nagykároly), Flauto Dolce (Kolozsvár) július 17. / vasárnap óra Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín Reneszánsz gyermeknap óra csíksomlyói kegytemplom Steffen Schlandt (Brassó) és Hegyi Gábor (Németország) óra Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín Kobzos Kiss Tamás (Magyarország) Erdal Şalikog lu (Törökország) Musica Historica (Magyarország) 20

21

22 ROMÁNIA MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Csíkszereda, Taploca u. 20. sz., BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 KOOPERATÍV MÓDSZEREK AZ OKTATÁSBAN képzéssorozat július Csíkszereda július Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Kooperatív módszerek az elemi tagozaton (tanítók) Művészetterápia (óvónők) július Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Interaktív tábla és multimédia az oktatásban (különböző szakos tanárok) Élménypedagógia (különböző szakos tanárok) Osztályfőnöki munka (különböző szakos tanárok osztályfőnökök) Mediáció a pártatlan közvetítő készségei az óvodai és iskolai munkában (tanárok, tanítók, óvodapedagógusok) július Sapientia EMTE A kémia tanítása (kémia, illetve kémia fizika szakos tanárok) Testnevelés (testnevelést oktató tanárok) Román nyelv és irodalom tanítása (román szakos tanárok) Multimédia az oktatásban (különböző szakos tanárok) július Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium Római katolikus vallástanárok továbbképzője (római katolikus vallástanárok) 22

23 CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ Csíksomlyó, Szék u sz., EGY-EGY LÉPÉST TENNI BEFELÉ IX. Ferences Ifjúsági Zarándoklat Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a zarándoklat. A zarándoklat túra, kirándulás, lelkigyakorlat? tehetjük fel a kérdést. Erre elég nehéz egyértelmű választ adni. Azt viszont kijelenthetjük, hogy az igazi zarándoklat kimozdulás. Kimozdulás a megszokott keretek közül, kimozdulás a bevált sémákból, végső soron kimozdulás magamból. Persze, ettől még nem lesz teljesen zarándoklat. Akkor válik igazán zarándoklattá, ha ezt az Úr jelenlétében teszem: ha azért kelek útra, hogy Vele legyek (pontosabban: engedem, hogy Ő velem legyen), ha arrafelé megyek fizikai és lelki értelemben is, hogy közelebb kerüljek Hozzá. Ebből a szempontból a zarándoklatnak olyan útnak kellene lennie, amely lemodellezi a Nagy Utat, az életet, ami végső soron szintén egy nagy zarándoklat lehet, kellene lennie. Ami még fontos tényező a zarándoklatban, az a közösség: nemcsak az Úrral, hanem azokkal is, akik hozzám hasonlóan zarándokolnak. Természetesen ez kettős kérdés: egyrészt mindenkinek más és más a zarándokló ritmusa, nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is másként zarándokol (s ennek elfogadása nem mindig egyszerű), de mégis erősítő, bátorító az a tudat, hogy más is útra vállalkozik, más is hozzám hasonló úton jár. S hogy mitől ferences és mitől ifjúsági a Ferences Ifjúsági Zarándoklat? jöhet a következő kérdés. Mondhatnánk, hogy ferences, mert csuhások szervezik, de ettől talán csak egy kicsit lesz ferences. Igazán ferencessé attól válik, hogy olyan irányba segít kimozdulni, amelyet Assisi Szent Ferenc is bejárt a maga útján. Attól válik ferencessé, hogy segít észrevenni a természetet, megpróbálja megízleltetni a kiengesztelődést, ránevel a közösségre, egyszóval olyan értékeket próbál vonzóvá tenni, amelyek fontosak a ferences lelkiség számára, és ha őszinték vagyunk, akkor belátjuk, hogy korunk társadalma számára is. Ifjúsági pedig azért, mert aki legalább lélekben fiatal, csak az képes erre a kimozdulásra, csak abban van erő ebbe az irányba elindulni. Ez volt a Ferences Ifjúsági Zarándoklat az elmúlt nyolc esztendőben, és ilyen irányba akar elindulni ezen a nyáron is, most már kilencedik alkalommal: három napig a természetben gyalogolva (talán napsütésben, talán ázva) együtt mozgunk fizikailag Csíksomlyó felé, lelkiekben pedig próbálunk egy-egy lépést tenni befelé. Megérkezve a kegyhelyre, ezt a lelki mozgást igyekszünk tudatosítani a magunk számára, és talán egy kicsit tartalékolni valamit belőle az azt követő napokra, életünk következő szakaszára is. Ebben az évben július 29-én indulunk útnak, augusztus 1-jén érkezünk Csíksomlyóra, és augusztus 3-án veszünk búcsút zarándoktársainktól. Ha többet szeretnél tudni a FerIZáról, akkor érdemes meglátogatnod a oldalt, ahol bővebb információkhoz lehet jutni. Fr. dr. Orbán Szabolcs OFM, ferences tartományfőnök 23

24 SAPIENTIA EMTE Csíkszereda, Szabadság tér 1. sz., HÁROMÉVES A PR NYÁRI EGYETEM interjú Székely Kinga-Katalinnal, a PR Nyári Egyetem szervezőjével felelősségvállalás) témában. Többen is közülük visszajáró vendégek, akik már kezdetektől hozzájárultak a nyári egyetem megalapozásához és időközben szerepet vállaltak az egyetemen folyó oktatási munkában is. A Sapientia Társadalomtudományi Intézete ebben az évben július között szervezi meg a harmadik PR Nyári Egyetemet. Minden évben egy központi téma köré szerveződnek az előadások, idén melyik lesz ez? A PR Nyári Egyetem, a Sapientia Társadalomtudományi Intézetének egyik legismertebb szakmai rendezvényévé vált az elmúlt években. A Magyar Public Relations Szövetséggel (MPRSZ) közösen szervezett rendezvény számos érdekes és aktuális témát mutatott be az elmúlt két évben. Az idei nyári egyetem a Település Önkormányzat Arculat címmel kerül megrendezésre. Ez egy olyan témakör, ami a székelyföldi térség számára rendkívül fontos lehet és közvetlenül hasznosítható. A településarculat és kommunikáció, az önkormányzati PR olyan kérdéskörök, amelyek egyre több fejlesztéspolitikai, önkormányzati szakembert foglalkoztatnak. A stratégiai kommunikáció meghatározó szerepet kezd játszani a településfejlesztésben, a turizmusban, a helyi vállalkozások fellendítésében, ugyanakkor a kisebb egyesületek, civil szerveződések életében is, ezért tartottuk fontosnak, hogy ebben az évben a nyári egyetemen sorra kerülő műhelymunkák és előadások ezekkel a területekkel foglalkozzanak hangsúlyosabban. Tavaly több mint 15 neves előadó tartott előadást, ebben az évben kinek a jelenlétére lehet számítani? Idén is a PR szakma legkiemelkedőbb magyar előadói fognak előadásokat tartani többek között a településarculat, önkormányzati érdekérvényesítés, pénzügyi kommunikáció, e-önkormányzat, civil kommunikáció és CSR (társadalmi Milyen programot terveznek a szervezők? Mennyire követi az előző évek gyakorlatát az idei? Ebben az évben kis módosítás történt a programban, ugyanis már nem csak plenáris előadásokon vehetnek részt a jelentkezők, hanem a délutánok kiscsoportos műhelymunkákkal fognak bővülni, így tudjuk elérni azt, hogy az elméleti megalapozás mellett egy sokkal gyakorlatiasabb tudásra is szert tegyenek a résztvevők. A hivatalos program mellett további szakmai kerekasztal-beszélgetéseket is tervezünk a térségi szereplőkkel, illetve számos szabadidős programot (sörszeminárium, kirándulás). Újszerűnek számít az idén első alkalommal megszervezésre kerülő tréner továbbképzés. Az első szakmai nap a települések és önkormányzatok arculatépítő és stratégiai munkájának megalapozásával foglalkozik. Ennek keretében a frontemberek fontosságáról, a szervezeti hierarchia jelentőségéről, valamint a szervezeti kultúra erejéről lesz szó. A második napon a települések és az önkormányzatok életében jelen lévő marketingfeladatok ismertetésére kerül sor mint pl. a termékek népszerűsítése, az önkormányzat által nyújtott lakossági szolgáltatások terjesztése, elfogadtatása a választópolgárokkal, illetve a települések imázsának és az önkormányzatok teljesítményének ismertetési technikái és népszerűsítési megoldásai. A társadalmi ügyek kezelése is helyet kapott a programban, ugyanis ez az a szakterület, amely segít felderíteni a gyorsan változó környezetben a várható vagy már születő válságszituációkat. A hét második felében a civil szféra bizalomépítési lehetőségeiről és a kultúrafejlesztés, -őrzés, -ápolás kérdéseiről hallhatunk előadásokat. Ki jelentkezhet a Nyári Egyetemre? A PR Nyári Egyetem nyitott mindenki számára, akit érdekel a PR, a kommunikáció és annak a gyakorlati hasznosítása. Jelentkezni egészen július 5-ig lehet a pr_nyariegyetem@ sapientia.siculorum.ro címen. További információk pedig a Társadalomtudományi Intézet blogoldalán olvashatók: www. emte.wordpress.com/pr-nyari-egyetem/. Készítette: Ferenczy Krisztina 24