Szivárvány Óvoda Dömös Pedagógiai Program

Átírás

1 Szivárvány Óvoda Dömös Program A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze, nem csak szeretik, hanem olyannak szeretik amilyen /Hermann Alice/ Készítette: Dorkáné Lévai Csilla ideje:

2 Tartalomjegyzék Bevezető Az intézményjellemző adatai I. A mi óvodánk II. Programunkküldetése - filozófiája III. Gyermekkép Óvodakép Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékeit és célkitűzései IV. programunk feladatrendszere V. Az óvodai élet megszervezésének elvei. VI. Az óvodai élet, tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai VII. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére VIII. Az óvoda hagyományos ünnepei IX. Inkluzív pedagógia - Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket X. A gyermekvédelemmell összefüggő pedagógiai tevékenységek XI. Az óvoda kapcsolatrendszere - A család- óvoda kapcsolata - Az óvoda családsegítő és családokat támogató tevékenysége - A pedagógiai program megvalósítását szolgáló egyéb kapcsolatok - A nevelési - oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok és azok ápolása- Az intézmény fenntartójával való együttműködés XII. A gyermekek fejlettségállapotának mérése - A pedagógiai munka dokumentációi XII. A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Legitimációs záradék Érvényességi rendelkezés Mellékletek 2

3 Bevezető A dömösi Szivárvány Óvoda megbízott vezetőjeként az alkalmazotti közösség nevében köszöntöm önt, abból az alkalomból, hogy érdeklődik intézményünk Programja iránt. Jelen módosítás alapja a évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (VII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (VII.17) Kormányrendelet mellékleteként kiadásra került a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Ez szükségessé tette a Helyi Óvodai Program felülvizsgálatát és módosítását. 1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, meghatározta a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultak ki, hogy - gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; - a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. - az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az új alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében védelmében tartalmaz. A Programunk elkészítésénél az Alapprogram által megfogalmazott irányelveket figyelembe vettem. 3

4 Az intézményjellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Szivárvány Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 2027 Dömös, Táncsics Mihály u. 2. Tel.: 06/33/ /30/ OM azonosító Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Dömös Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2027 Dömös, Táncsics Mihály u. 2. Tel. : 06/33/ Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: 14./2000./1. 31./ Ökt. sz. hat január 31. A programot készítette: Dorkáné Lévai Csilla megbízott óvodavezető 4

5 I. A mi óvodánk A dömösi Szivárvány Óvoda csendes helyen, szép természeti környezetben található. Az egészséges jó levegő, a tágas játszóudvar, a világos termek biztosítják óvodásaink számára a fejlődéshez szükséges feltételeket. A községünkben lakó, de a közelben dolgozó szülők gyermekeit is szívesen látjuk. Két részben osztott óvodai csoportban 50 gyermek nevelését és fejlesztését tudjuk biztosítani. A két csoportban (Nyuszi és Süni csoport) 4 óvodapedagógus + 1 óvodavezető látja el a nevelői tevékenységet. Az óvoda vezetője egyéni fejlesztéssel heti 12 órában segíti a gyermeki személyiség kibontakozását. Az óvodapedagógusok heti váltásban foglalkoznak a gyerekekkel. Az átfedési időben együtt nevelik a gyermekcsoportjukat. Pedagógusaink-lehetőség szerint- a gyermekek óvodába lépésétől az iskolába kerülésükig együtt maradnak, és a gyermekek számára biztonságot jelentő állandó nevelési módszerrel tanítanak és nevelnek. A közelben található Visegrád, Szentendre, Esztergom, ill. Budapest megközelíthetőek számunkra. Visegrádon az erdei Művelődés háza, a vadaspark, az erdei tanösvény, a mogyoróhegyi játszótér, Visegrádon a Mátyás király játszópark. Esztergomban a Vízügyi múzeum. Szentendrén a Skanzen, valamint Budapest számtalan, a nevelő tevékenységet segítő lehetőséget kínál. A dunabogdányi tanuszoda is elérhető közelségben van, ahol a gyermekeink úszásoktatása, vízhez szoktatása zajlik. A családok nagy részére jellemző a 2-3 gyermek vállalása, a gondos odafigyelés, törődés, ill. az igényesség a nevelő intézménnyel szemben. Többségük önálló otthonban, kertes családi házban él, ahol a gyermekek mozgásigényének kielégítésére is lehetőség van. Vannak családok, azonban, akik szűk lakótérben élnek. Néha több generáció is előfordul egy háztartásban. Gyermekeink nagyobb része elfogadható anyagi körülmények között nevelkedik, ellátásuk ebből a szempontból biztosított. A gyermekvédelmi lehetőségeket alkalmazva igyekszünk segíteni a rászorult családok helyzetén. A fenntartó elvárása az intézményi működéssel szemben: A Szivárvány Óvoda fenntartója, Dömös Község Önkormányzata. Részükről elvárás és feladat, hogy a racionális, költségkímélő működtetés a jelenlegi szervezeti rendszerben működjön. Dömös Önkormányzatának Képviselőtestülete az óvoda működéséhez eddig biztosított önkormányzati támogatást a továbbiakban is rendelkezésre bocsátja, ami a működési költségek fedezését szolgálja. A fenntartott óvodával szemben a évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzített, valamint az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott feladatokon túl, más elvárást nem támaszt. Fontosnak tartja ugyanakkor a további színvonalas nevelőmunka megőrzését. Mindezeknek az elvárásoknak a lehető legnagyobb mértékben meg kívánunk felelni. II. Programunk küldetése filozófiája Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon! Ha megöregszik, akkor sem tér el tőle. A gyermek tisztelete, szemléletének alakítása, nyitott személyiséggé való alakítása, a pedagógusok és szülők közös alkotása. Szerencsés az- az ember, aki valamilyen alkotás megszületésében közreműködhet, ilyen szerencsés lehet az a pedagógus is, aki hivatástudattal rendelkezve a pedagóguspálya gyönyörű, küzdelmes útján, a célt szem előtt tartva tudatosan alkot. 5

6 III. Gyermekkép Óvodakép Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékeit és célkitűzései Gyermekkép 1. Programunk emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. A gyermekfejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó, ezért ennek kialakítására, és fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Az óvodai nevelés gyermekközpontú kell, hogy legyen. Jellemzője kell, hogy legyen a befogadás, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására kell törekednünk. Biztosítani kívánjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adva helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodakép 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Ezt tudatosítanunk kell a szülőkben. Fontos, hogy nem felejtsék el, hogy nem kizárólag az óvoda feladata a gyermekük nevelése. Célunk kell, hogy legyen, a szülők nevelő tevékenységének eredményesebbé tétele, segítése. Ennek érdekében szoros kapcsolat kialakítására törekszünk, melyben a kölcsönös bizalomra épülő támogató attitűd kell, hogy megjelenjen. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 3. Célunk, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő valamint a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). 4. Nevelési alapelveink Fontosnak tartjuk, hogy - gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze; - a nevelés tegye lehetővé, valamint segítse a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; - az általunk alkalmazott óvodai nevelési módszerek, a nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések igazodjanak a gyermek személyiségéhez. 6

7 5. Nevelési alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk arról, hogy - kielégüljenek a gyermeki szükségletek - megvalósuljon az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör - a gyermekek testi, szociális és értelmi képességei egyéni és életkorspecifikusan alakuljanak - biztosítsuk a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységeket, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékot. A tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakat, emberi értékeket közvetítsünk; - megteremtsük a gyermek egészséges fejlődéséhez, és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetet. 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek részére biztosítjuk, az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7. Biztosítjuk, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek, az óvodai nevelés során, az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. IV. Programunk feladatrendszere Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 7

8 Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért arra törekszünk, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; -, hogy a gyermekek, valamint az óvodai munkatársak közötti kapcsolatot, pozitív érzelmi töltés jellemezze; - elősegítsük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatuk alakulását, és teret engedjünk önkifejező és önérvényesítő törekvéseiknek; - a gyermekek elfogadják és megértsék azt, hogy az emberek különböznek egymástól. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó, a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása közben, a gyermek erkölcsi tulajdonságai (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akarata - önállósága, önfegyelme, kitartása, feladattudata, szabálytudata- fejlődjön. Szokás és normarendszere megalapozódjon. 3. A gyermekek nyitottságára építve törekednünk kell arra, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, szeressék hazájukat, kötődjenek szülőföldjükhöz. Tudjanak rácsodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tartsák fontosnak, azok mindazok megbecsülését. 4. Tudjuk, és valljuk, hogy a gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi munkatársának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű kell, hogy legyen. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az összehangolt közös munka a gyermekek érdekében nélkülözhetetlen. Feladatunknak tekintjük tehát, hogy közös élményekkel erősítsük az összetartozást. a közösen végzett tevékenységekkel, a bátorító neveléssel, elősegítsük a szocializációt. a helyes erkölcsi magatartás kiemelésével, a pozitív erkölcsi értékeket kívánjuk hangsúlyozni. a gyermekekkel megismertessük a szűkebb és tágabb környezetüket.(orvosi rendelő, posta, könyvtár, fogorvosi rendelő, zöldség-gyümölcs bolt, templomok, temető, hajóállomás, önkormányzat stb. Ennek érdekében helyi és környékbeli adottságokat, lehetőségeket keresünk. (helyi tanya, kovácsműhely, pisztrángnevelő, galambtenyésztő, lovarda, méhész, festőművész, erdész, vadász, fafaragó stb. A Dömösön lévő természeti környezetre, értékekre, rácsodálkozó magatartással felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, ami szép, ami értéket hordoz. Hangsúlyozzuk a természeti értékek megőrzésének fontosságát. 8

9 Dömös Szivárvány Óvoda nemzeti ünnepünk (Március 15. ) megünneplésével erősítjük a haza szeretetét. munkatársainkkal minél harmonikusabb szeretetkapcsolatban legyünk. Magatartásunk legyen hiteles. Vagyis azt mondjuk és tegyük, amit gondolunk. Pozitív gondolkodásunk cselekedeteinkben tükröződjön vissza, jó példát mutatva evvel is a gyermekeknek. Szükséges, hogy hangsúlyozzuk egymás értékeit. Kommunikációnk legyen nyílt, érdeklődő, és mindenképpen pozitív. a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek megkapják a számukra nélkülözhetetlen szakirányú speciális segítséget. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen kel, hogy legyen. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére elegendő figyelmet kell, hogy fordítsunk. 2. A gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, változatos tevékenységeket biztosítunk a gyermeknek, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Másrészt az értelmi képességek- érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztése. V. Az óvodai élet megszervezésének elvei. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek 1. Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 2. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 4. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 1 1 Óvodai Nevelés Országos Alprogramja 9

10 Személyi feltételek A két részben osztott csoportban (Nyuszi / Süni csoport) 8 főállású alkalmazott dolgozik. 4 fő óvodapedagógus, 1 fő vezető óvodapedagógus, 3 fő pedig a nevelő munkánkat segítő dajka és konyhai munkatárs. Mindemellett logopédus, védőnő és óvodaorvos is segíti munkánkat. Az óvodapedagógusok végzettség szerinti megoszlása: 1 fő szakvizsgázott vezető óvodapedagógus fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, akiknek a nyelvvizsgáztatása folyamatban van. 1 fő képesítés nélküli, pedagógiai munkát közvetlenül segítő, óvodapedagógus munkakörben alkalmazott munkatárs, helyettesítés céljából foglalkoztatott. Nevelőtestületünk munkáját logopédus, gyógypedagógus, védőnő és óvodaorvos is segíti. Óvodánk dolgozói, a munkájukat az SZMSZ-ben megfogalmazott irányelvek és a munkaköri leírások szerint végzik. Humán erőforrás fejlesztése Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága: Gyermektánc, fejlesztő pedagógus szakirány. A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák intézményen belüli átadása a nevelésmentes napok részét képezik. Közös továbbképzési napok alkalmával bővítjük módszertani ismereteinket. Jelszavunk: Mindenki tehetséges valamiben! Mindenkitől lehet tanulni valamit! Csoportlátogatások alkalmával egymás segítése a cél. A tapasztalatcsere, a heti munkamegbeszélések, mind - mind a szakmai fejlődést, egymás segítését, eredményes nevelőmunkát erősítik. A nevelési tevékenységet közvetlenül segítő munkatársak bevonása, ismereteik bővítése az aktuális tevékenységek függvényében alakul. Tárgyi feltételek Az óvodánk rendelkezik a Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése oly módon van kialakítva, hogy az, a gyermekek biztonságát, kényelmüket, egészségmegőrzésüket szolgálja. Megfelel a gyermekek változó testméreteinek, biztosítva van egészségük megőrzése, fejlődése. Lehetővé tesszük mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, számukra hozzáférhető módon és biztonságágukat figyelembe véve helyezzük el. Az óvodában a megfelelő munkakörnyezet biztosított az óvodai munkatársaknak, a szülők fogadását lehetővé tesszük. Az óvodaudvar gondozása a növények ápolása, az udvari játékok- valamint az épület berendezési tárgyainak javítása - az önkormányzat alkalmazásában álló karbantartó feladata. 10

11 Az óvodai élet megszervezése 1. Az óvodás gyermekeink egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez, a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 2. A napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, mindemellett szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusaival együtt alakítjuk ki. 3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. 4 Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, szolgálják. Az óvodai nevelésünk a jóváhagyott Programunk alapján valósul meg, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve, az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével. VI. Az óvodai élet, tevékenységi formái, és az óvodapedagógus feladatai Játék 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 11

12 4. A játékfolyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. 5. Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. 6. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival érjük el. 7. Az óvodában kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Vers, mese 1 A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. 3. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal rá ébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Ének, zene, énekes játék, tánc 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó 12

13 közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek -néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. 5. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Mozgás 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho-motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. 2. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, 13

14 szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). 3. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. 4. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A külső világ tevékeny megismerése 1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 3. A gyermek környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben, alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Munka jellegű tevékenységek 1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal azonosságot mutató egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). 2. A gyermekmunka jellegű tevékenysége - örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 14

15 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. VII. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél 15

16 - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. VIII. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei - Október 1.- Zene világnapja a Széchényi téren Esztergomban- közös éneklés az esztergomi óvodásokkal. - Állatok világnapja-állatsimogató látogatás, pisztrángetetés, lovardalátogatás - Kukoricatörés, almaszüret, szüreti nap - Mikulásvárás /dalok, versek, játék/ 16

17 - Évszakzáró koncertek az önkormányzat dísztermében negyedévente a nyár kivételével - Ismerkedő-beszélgető játszókör a plébánián a nyugdíjas club tagjaival, havi rendszerességgel, októbertől-májusig Mesélj, nekem kérlek, milyen volt az élet régen Dömösön?- Nyugdíjas- óvodás találkozó. - Születésnapi vidám köszöntés- csoportonként minden hónap utolsó csütörtökén - Adventi várakozás /adventi koszorúkészítés, mézes kalácssütés, ajándékkészítés, dalok, dalos játékok, versek/ - Farsang /jelmezbe öltözés, közös játék, táncház szervezése farsangkor - Télbúcsúztatás- kiszebáb készítése- úsztatása - Március 15.- én a kopjafához énekes vonulás, megemlékezés hagyományéltető játékokkal, énekkel, versekkel. - Húsvét nyuszis nappal és hagyományos népi locsolkodás vízzel, lehetőség szerint nyuszi simogatás, tojáskeresés a kertben. - Anyák napjára készülünk/ otthon egyéni köszöntés/. - Nagycsoportosok búcsúzása és búcsúztatása /népi játékok, dalok, versek/. - Egyéb kirándulás, évente legalább egy-két alkalommal. - Madárovi programhoz, ill. a Természetvédelmi világnapokhoz kapcsolódó programok, rendezvények - Ovi napok": minden év májusában : Szülői Munkaközösség Szervezésében kézműves és hagyományőrző tevékenységek, lehetőség szerint hintózás vagy lovaglás. Büfé, zsákbamacska, tombola. IX. Inkluzív pedagógia - Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket - Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése - A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek - A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése - A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések - Óvodai integrációs program a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére Integráció A gyerekek eltérő fejlettségi szinten és különböző szociokulturális háttérrel érkeznek az óvodába. Ennek következtében fejlődésük eltérő és előfordulhat esetükben beilleszkedési, magatartási zavar, részképesség lemaradás és beszédfejlődési probléma. 17

18 Célunk: Biztosítjuk minden kiemelt figyelmet igénylő gyermek számára a neki leginkább megfelelő optimális fejlesztést. Figyelembe véve egyéni fejlettségét, érettségét, érdeklődését, erősségeit és gyengeségeit. A nevelés- oktatás során a fejlesztés igazodik a gyermekhez és speciális szükségleteihez. A nevelőtestület állásfoglalása, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelése, a többi gyermekkel együtt integrált formában történik, az Országos Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján. Óvodai szinten egy fő enyhén értelmi fogyatékos gyermek- kivéve autista -integrált nevelését tudjuk biztosítani. Feladatunk A fogyatékosság jellegéhez és súlyosságához igazított elvárás. A korszerű egyéni bánásmód, módszerek, terápiák, technikák és eszközök megismerése, használata. Az integrált nevelés és fejlesztés során a gyermek pedagógiai, orvosi és pszichológiai diagnózisának figyelembe vétele X. A gyermekvédelemmell összefüggő pedagógiai tevékenységek Nevelő munkánkat a következő alapelvek és szempontok szerint végezzük: - A gyermekek mindenekfelett álló érdeke - Az esélyegyenlőség biztosítása - A hátrányos megkülönböztetés magatartásformájának kizárása - Társas kapcsolatok erősítése - Balesetmentes környezet biztosítása - Egészséges életmód preferálása - Prevenció, egészségvédelmi programok alkalmazása Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat az óvodapedagógusok látják el. Ezt a munkát az óvodavezető koordinálja. Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok: - óvodások száma összesen - veszélyeztetettek száma - hátrányos helyzetűek száma - három vagy többgyermekes családban élők száma - fogyatékos gyermekek száma - csonka családban nevelkedők száma A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: - nevelési hiányosságok - rossz lakásviszonyok - egészségügyi okok 18

19 - anyagi okok - megromlott családi kapcsolat A prevencióra nagy hangsúlyt fektetünk. Ezért óvodai egészségmegőrző programokat szervezünk (pl.: Madárovi keretén belül). Népszerűsítjük az egészséges életmód elveit, a helyes életvitel szokásainak megalapozását a gyermekek és a szülők körében (pl.: kirándulásokon, sportnapokon, napirend keretén belül pl.: friss zöldség és gyümölcs fogyasztására ösztönözzük a gyerekeket, óvodaorvos és fogorvos közreműködésével, játékos ismeretterjesztő programokat szervezünk. Plusz rendszeres mozgásos tevékenységeket iktatunk be: néptánc, ovi foci, úszás. A gyermekvédelmi nyilvántartásba vett gyermekek családi hátterét, életkörülményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük (családlátogatás, környezettanulmány, fogadóóra). Megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy milyen módon segíthetjük a családot. Szükség szerint felvesszük a kapcsolatot a gyermek lakhelye szerinti illetékes Gyermekjóléti Szakszolgálattal, a Jegyzővel és együttműködünk a probléma megoldásában. XI. Az óvoda kapcsolatrendszere 1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Óvodapedagógusként figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2. Kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező. Az óvoda szűkebb és tágabb környezete: A nevelés társadalmilag meghatározott tevékenység, ezért számtalan csatornán kapcsolódik ahhoz (szülői ház, közvetlen és tágabb környezet társintézmények, társadalmi szervezetek, sport,...) Az együttműködés formái: Szülői értekezlet: Célja a közvetlen tájékoztatás az aktuális témákban. A gyermekek óvodai életével kapcsolatos beszámolókat tartunk, aktuálisan következő eseményekre hívjuk fel ilyenkor a figyelmet. Megválaszoljuk a felmerülő kérdéseket. Aktuális problémákra közösen választ keresünk. 19

20 Családlátogatás: Az újonnan érkezett gyermeket, otthonában is meglátogatják a csoport óvodapedagógusai. Napi tájékoztató beszélgetések: Az aktuális helyzettől függő tájékoztató beszélgetés. Egyéni fejlődéskövetés: A tanköteles korú gyermekek szüleivel fejlődéskövető beszélgetés alkalmával tájékoztatást adunk a gyermekük fejlettségéről. A fejlesztés irányáról. Fogadó óra: Előzetes egyeztetés után szükség estén tartunk. Nyílt-nap: Az óvodai élettel kapcsolatos betekintés céljából az óvodába járó gyermekek hozzátartozói részére meghatározott napokon nyílt napot tartunk. Óvodai rendezvények: Az óvoda által szervezett rendezvények közül, a Mikulásra, a Nyílt napokra, az Ovi napokra és az Óvodai Búcsúra, várjuk a szülőket, hozzátartozókat, a kisebb testvéreket. Az óvoda orvosával, és a fogorvossal, a rendszeres szűrővizsgálatokon, egészségmegőrző beszélgetések alkalmával, aktuális rendkívüli problémák esetén találkozunk. Az óvoda védőnője egészségügyi szűrővizsgálatok végzése céljából rendszeresen látogatja az intézményt. A logopédusunk hetente két alkalommal fejlesztő foglalkozásokat tart. A Nevelési Tanácsadóba aktuálisan felmerülő problémák esetén küldjük a szülőket a gyermekükkel. Beiskolázást megelőző probléma esetén minden esetben. Szakmai kapcsolatokat az Esztergomi óvodákkal, valamint a közelben lévő pilismaróti és visegrádi óvodával igyekszünk kiépíteni. Testvér-óvoda választását tervezem. A leendő elsőosztályosokkal iskolalátogatást szervezünk. Tavasszal a tanító néni szervezésében rendezett ismerkedő programokon veszünk részt. Az évnyitóra elkísérjük az iskolába menő gyermekeinket. Szeretettel látjuk az óvodánkba látogatni kívánó iskolásokat. XII. A gyermekek fejlettségállapotának mérése - A pedagógiai munka dokumentációi Programunkban a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságait, fejlettségét figyelembe véve tervezzük meg. A tervezést éves, negyedéves, napi periódusokban rögzítjük. A gyermekek megismerésével, a fejlődéskövetéssel és az iskolaérettséggel kapcsolatos dokumentációt minden gyermekről az EKP segédanyagának segítségével rögzítjük. A gyermekek fejlődési ütemének nyomon követése: tervező és értékelő munkánkhoz saját készítésű csoportnaplót használunk. Tartalmazza: - Hivatalosan előírt adatok, - Információk, - Képességfejlesztő tevékenységek tervezése napi lebontásban 20

21 - Évszakkör jeles napok alapján negyedéves ütemterv - Egyéni fejlesztési terv, - Egyéb A gyermekek fejlődését egyéni fejlődéskövetéssel követjük nyomon és a "Megismerés és fejlesztés rendszere és eszköztára" könyvcsalád használatával mérőlapokon rögzítjük a megfigyeléseket, mely az alábbiakat tartalmazza: - Anamnézis, - Fejlettségmérő lapok /testi, értelmi, érzelmi akarati élet, szocializáció, anyanyelvi-nevelés/ - Gyerekek ezzel kapcsolatos rajzai és egyéb munkái Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára: 1. A gyermek megismerésének első lépései 2. Iskolakészültség megállapítása 3. Játsszunk együtt! Testi érettség, motoros képességek 4. Játsszunk együtt! Értelmi képességek 10. Játsszunk együtt! Érzelmi, akarati, szocializációs képességek 11. Játsszunk együtt! Anyanyelvi képességek A megismerés és fejlesztés stratégiai lépései: 1. A gyermek megismerésének első lépései, a megismerés Anamnézis: Az előtörténet során a gyermek élettörténetéből azokat a fontos tényezőket tárjuk fel, amelyek a személyiség megismerésében és fejlesztésében fontos szerepet játszhatnak. A szerzett információk elemzése, az okok feltárása, az összefüggések keresése segít bennünket a gyermek megértésében, elfogadásában, fejlesztésének megtervezésében. Beilleszkedési tapasztalatok: A beilleszkedési tapasztalatok az óvodába lépő gyermek fejlettségéről nyújtottak megbízható információkat. Módszerek: a, Anamnézis tekintetében egy meghitt környezetben végzett interjú a szülőkkel. b, Beilleszkedés tekintetében a megfigyelés, melynek eszköze a bemeneti szempontrendszer. Más módszer ebben az időszakban nem javasolt, ezért arra törekszünk, hogy biztosítsuk az objektivitást; az adatfelvételben a tényszerű adatgyűjtésre, valamint az értékelésben az egységes fogalomértelmezésre történjen; az érvényesség,(validitás) megvalósuljon, mérőeszközünk a valóban azt mérje, amit mérni szeretnénk. 21

22 a megbízhatóság megjelenjen (reliabilitás) mert ugyanaz az eszköz ismételt mérésnél ugyanazt az eredményt hozza, ezért mérések során, ugyanazt az eszközt használtuk. Törekszünk arra, hogy a mérés során az egyes lépések sorrendjét betartsuk. Gyakorlati tanácsok, melyeket be kell tartanunk a megismerés során: Méréseinket meghatározott céllal végezzük. Tudjuk, hogy az eredmény pillanatnyi állapotot tükröz. Nem szabad, hogy a gyermek számára megpecsételés legyen! Az egyéni fejlesztési szint megállapításánál, figyelembe kell vennünk, a gyermekek életkorából adódó sajátosságait, érzelmi befolyásoltságát, pillanatnyi állapotát, a háttérváltozók alakulását. Tisztában vagyunk avval, hogy minél több oldalról közelítjük meg a megfigyelésünket, annál kevésbé tévedünk. Pl. A gyermek szándékos figyelmét- (értelmi képességek es játék) Számolunk avval, -valamennyi módszer alkalmazásánál-, hogy ebben az életkorban történő adatgyűjtés több tényező által meghatározott, melyeket ismernünk kell: - a gyermek lelki állapota - a szülők méréshez való attitűdje A megismerés folyamatában a megadott fejlettségmérő lapon rögzítjük a tapasztalatainkat. Egyéni megfigyeléseinket feljegyezzük. Elvégezzük a- Testi érettség, motoros képességek Értelmi képességek Érzelmi-akarati képességek Szocializációs képességek Anyanyelvi képességek vizsgálatát, és rögzítjük a kapott értékeket. A gyermek fejlettségének objektív ismerete felelősségteljes feladat, hiszen erre kell alapozni a fejlesztési terv kidolgozását. Fontos szempont tehát, hogy - Az óvodai mérés ne vonja el a gyermeket a játéktól. Elsősorban a megfigyelés- tettenérés spontán játék közben történő tudatos megfigyelése, vagy tervezett tevékenységek során szerzett információszerzés történjen. Ritkán egyes gyermekeknél bizonyos területen a mérés más módszereit, eszközeit alkalmazzuk, melyek időbeni kötöttsége elenyésző és kellőképpen játékos. Fontos volt, hogy nevelői attitűdünk pozitív legyen. Igyekszünk megfelelő módszereket, eszközöket kiválasztani az egyéni fejlettségnek megfelelően. Ismerjük a kompetencia határainkat. Szükség esetén kérjük szakember segítségét. A fejlesztést a gyermek önmagához mért, fejlettségi szintjéhez kell igazítani. Tudatos elemzés, során szem előtt tartjuk, hogy a kapott értékek elsősorban az adott állapotot tükrözik, de ezekből következtethetünk egy későbbi állapotra. Ebben az életkorban ezt azért sem tehetjük meg, mert a szakemberek szerint ekkor még egyenlőtlen, a gyermekek fejlődése. Egy-egy képességterületen akár hirtelen növekedés is bekövetkezhet pl. nyelvi vagy szocializációs képességek fejlődése terén. 22