Magyar Vitorlázórepülő Szövetség. Címlap hátoldala. Módosítások

Átírás

1

2 Címlap hátoldala Módosítások Verzió Érvényesség kezdete Módosítva Kiadás 2010v április évi alapszöveg Teljes szöveg 2011v április évi alapszöveg Teljes szöveg 2012v április évi alapszöveg Teljes szöveg 2013v január évi alapszöveg Teljes szöveg 2014v január évi alapszöveg Teljes szöveg 2015v január évi alapszöveg Teljes szöveg 2016v január évi alapszöveg Teljes szöveg 2017v január évi alapszöveg Teljes szöveg 2 16/10/10

3 TARTALOMJEGYZÉK: 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK VERSENY OSZTÁLYOK INDEXSZÁMOK A NEMZETI BAJNOKSÁG VIZES GÉPOSZTÁLYAINAK KIALAKÍTÁSI SZABÁLYAI HELYI ELJÁRÁSOK VERSENYEN KIVŰLI REPÜLÉSEK A VERSENY TISZTSÉGVISELŐI, KÖTELMEIK A VERSENY VEZETŐSÉGE SPORTBIZOTTSÁG, METEOROLÓGUS, FELADATKIÍRÓ ZSŰRI CSAPATKAPITÁNY A VERSENY OKMÁNYAI, AZOK VEZETÉSE ÉS LEADÁSA A VERSENY RÉSZTVEVŐI NEVEZHETŐSÉG KÉTÜLÉSES VITORLÁZÓGÉPEK JELENTKEZÉS A VERSENY SZÍNHELYÉRE ÉRKEZÉSKOR TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉP ÉS FELSZERELÉSEI SEGÉDMOTOROS VITORLÁZÓGÉPEK MAXIMÁLIS FELSZÁLLÓ SÚLYHATÁROK ÉS KORLÁTOZÁSOK A SÚLYHATÁROK BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE AZONOSÍTÓ JEL GÉPÁTVÉTEL A REPÜLŐGÉP SÉRÜLÉSE REPÜLÉSI ADATRÖGZÍTŐK TARTALÉK ADATRÖGZÍTŐ MEGHATÁROZÁSOK A VERSENY IDŐTARTAMA A VERSENY TERÜLETE ELIGAZÍTÁS VERSENYSZÁMOK Sebességi versenyszám kijelölt fordulópontokkal (Racing Task - RT) Sebességi versenyszám előre meghatározott légterek érintésével (Assigned Area Task - AAT) INDULÁSI ELJÁRÁSOK Indulási vonal Indulási henger ÉRKEZÉSI ELJÁRÁSOK Célvonal Érkezés henger használatával VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK RÁDIÓ HASZNÁLATA ADATRÖGZÍTŐK HASZNÁLATA IDŐJÁRÁSI MINIMUM FELSZÁLLÁSOK SZÁMA START- ÉS FELSZÁLLÁSI SORREND FÉLBESZAKADT FELSZÁLLÁS FELSZÁLLÁSI SORREND VÁRAKOZÁS ESETÉN ÁLTALÁNOS LÉGIKÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK /10/10

4 6.9 INDULÁSI ELJÁRÁS FORDULÓ- ÉS ELLENŐRZŐ PONTOK ÉRKEZÉSI ELJÁRÁS TEREPRE SZÁLLÁS, VIRTUÁLIS TEREPRE SZÁLLÁS TEREPLESZÁLLÁS JELENTÉSE A TÁVREPÜLT GÉPEK VISSZASZÁLLÍTÁSA A FELADATON ELÉRT TELJESÍTMÉNY IGAZOLÁSA A PIHENŐNAPOKON TÖRTÉNŐ REPÜLÉS SZABÁLYAI PONTOZÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A KÉPLETBEN SZEREPLŐ VÁLTOZÓK Versenyszámok Versenyzők Büntetőpontok Korrigált végső pontszám A REPÜLT TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA BEFEJEZETT FELADATOK ESETÉN Sebességi versenyszám kijelölt fordulópontokkal (RT pont) Előre meghatározott területek felett repült feladatok (AAT pont) A REPÜLT TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA BE NEM FEJEZETT FELADATOK ESETÉN Sebességi versenyszám kijelölt fordulópontokkal (RT) Meghatározott területek felett repült feladatok esetében (AAT) PONTOZÁS HAGYOMÁNYOS SEBESSÉGI FELADAT KIJELÖLT FORDULÓPONTOKKAL (RT) KIJELÖLT TERÜLETEK FELETT REPÜLT SEBESSÉGI VERSENYSZÁM (AAT) KORRIGÁLT NAPI PONTSZÁM (P C) ÖSSZESÍTETT PONTSZÁM, VÉGEREDMÉNY (P Ö) TELJESÍTMÉNY SZÁZALÉKOK SZERINTI ÉRTÉKELÉS A versenyző osztályon belül elért relatív teljesítmény százaléka A versenyző osztályon belül elért abszolút teljesítmény százaléka BÜNTETÉSEK, AZ ÉRTÉKELÉS KIFOGÁSOLÁSA STANDARD BÜNTETŐPONTOK A VERSENYBŐL VALÓ KIZÁRÁS PANASZOK ÓVÁSOK FELLEBBEZÉS A VERSENYEK DÍJAZÁSA ELFOGADOTT ADATRÖGZÍTŐK ELSŐDLEGES ADATRÖGZÍTŐK: MÁSODLAGOS ADATRÖGZÍTŐK /10/10

5 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Magyar Vitorlázórepülő Szövetség jelen Vitorlázórepülő Versenyszabályzata (a továbbiakban VVSz) a Nemzetközi Repülő Szövetség Sportkódexének és kiegészítéseinek (FAI Sporting Code Section 3 and Annex A/B/C/D) figyelembe vételével, az FAI MRSz-nek és ezen keresztül szakági szervezetének, a Magyar Vitorlázórepülő Szövetségnek (továbbiakban MVSz) adott felhatalmazásával és annak kötelezettségeként készült. Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos FAI dokumentumok az irányadók. A VVSz rendelkezéseinek betartása minden Magyarországon megrendezésre kerülő Magyar Nemzeti, Területi és Ranglista versenyen kötelező. Azt a verseny rendezői személyzetébe tartozó személyt, csapatkapitányt vagy csapat tagot aki elnézi, vagy tevékenységével szándékosan megsérti a Versenyszabályzatban foglaltakat, a Zsűrinek a kivizsgálás lezárásáig fel kell függesztenie, súlyosabb esetben a tevékenységtől el kell tiltania. Szabálytalanság esetén a versenyzőkkel szemben alkalmazható szankciókról a 9. fejezet rendelkezik. 1.1 VERSENY OSZTÁLYOK A versenyeket egy, vagy több géposztályban lehet meghirdetni. Egy adott osztály akkor értékelhető, ha az első értékelhető versenyszámban Nemzeti Bajnokság esetén legalább 8 Területi versenyen 6 pilóta szállt fel a feladat megrepülésére. Nemzeti Bajnokságon egy adott osztályból csak akkor hirdethető Nemzeti Bajnok, ha legalább 8 fő magyar állampolgárságú pilóta indult. Ranglista verseny minimális létszámára nincs előírás. Hazai versenyeket az alábbi osztályokban lehet meghirdetni: Hazai Klub Osztály Hazai Klub indexlista szerint, vízballaszt nélkül (csak Területi vagy Ranglista versenyen indítható!) FAI Klub Osztály Hazai, nem CAT 1-es versenyekre érvényes FAI Klub indexlista szerint, vízballaszt nélkül, a szárny felületi terhelése nem haladhatja meg a 38 kg/m2-t. FAI vizes géposztályok (Std, 15, 18, 20 m, Open) Magyar indexlista osztálybasorolása szerinti vízballaszttal rendelkező gépek Az adott versenyen indított osztályok kialakítása az első hivatalos eligazításon történik. A nevezések az eligazítás végén zárulnak. 1.2 INDEXSZÁMOK A külön dokumentumban kiadott magyar indexlista tartalmazza az adott évben alkalmazandó Hazai Klub, FAI Klub és a Vizballaszttal rendelkező géposztályokra vonatkozó indexszámokat. A Magyar Vitorlázórepülő Kupa indexszámait az MVK Szabályzat tartalmazza. 5 16/10/10

6 1.3 A NEMZETI BAJNOKSÁG VIZES GÉPOSZTÁLYAINAK KIALAKÍTÁSI SZABÁLYAI a. A vízballasztal rendelkező gépek a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az alábbi két géposztályba nevezhetőek: vegyes 15 m-es (az FAI Standard és 15 m-es géposztályába tartozó gépek kiegészítve a FAI 20 m-es kétüléses géposztályával) mixed open (az FAI 18 m-es és Open géposztályába tartozó gépek továbbá minden 111 indexszám feletti 20 m-es kétüléses gép, ha az Open géposztály szabályai szerint repül ld. 3.2) b. Az így kialakított két géposztályban kell a Nemzeti Bajnokságot megrendezni egy vagy két helyszínen az NB pályázatkiírása szerint. c. Azokat az FAI vizes géposztályokat (Standard, 15 m, 18 m, 20 m, Open) amelyek a nevezések alapján az értékelhetőség feltételeinek önállóan is megfelelnek, külön is értékelni kell és bajnokokat és helyezetteket kell hirdetni ezekben a géposztályokban is. d. Amennyiben egy versenyző a különértékelés által egyszerre több géposztályban is érintett, úgy a ranglistában a számára előnyösebb eredményével szerepelhet. e. Külföldi résztvevők esetén a Versenyrendszer 3.4 pontja szerint külön Nemzeti és Nemzetközi eredménylistát kell létrehozni és ezen szabályzat 10 pontja szerint kell díjazni. f. Területi és Ranglista versenyek kiírásában a rendezők a fentiektől eltérhetnek. 1.4 HELYI ELJÁRÁSOK A rendezők a helyi körülményekhez igazodva, jelen versenyszabályzat egyes pontjait megerősítő, vagy kiegészítő szabályokat alkalmazhatnak, de ezek a helyi eljárások sem a VVSznek, sem az FAI sportkódexnek nem mondhatnak ellent. A Helyi eljárásokat lehetőleg a versenykiírásban, de legkésőbb az első hivatalos eligazításon kell ismertetni. 1.5 VERSENYEN KIVŰLI REPÜLÉSEK CAT 1-es versenyeken nem megengedett. Egyéb versenyeken a versenyre nem nevezett pilótáknak a Sportbizottság eseti engedélyével és az alábbi feltételek betartásával lehet távrepüléseket végrehajtani. A repülés IGC fájlját minden esetben le kell adni. A repülést az adott versenyre érvényes szabályok szerint kell végrehajtani. Nem lehet a versenyzőkkel azonos útvonalon repülni. Ha a versenyre egy géppel több pilóta is nevez (kétüléses gép esetén is), teljesítményük az eredményjegyzékben csak versenyen kívüliként (Hors Concours) szerepelhet. Eredményük a Ranglistában nem kerül értékelésre. Kivétel ez alól a 20 méteres kétüléses géposztály, ha a FAI feltételei szerint repülik (ld. 3.2 pontban) A versenyzők pihenőnapokon történő repüléseinek szabályait ld. a 6.16 pontban. 6 16/10/10

7 2 A VERSENY TISZTSÉGVISELŐI, KÖTELMEIK 2.1 A VERSENY VEZETŐSÉGE A verseny vezetősége a következő személyekből áll: a Versenyigazgató, a Sportbizottság vezetője és a Repülésvezető (szükség esetén a Versenyigazgató és a Repülésvezető tisztségek összevonhatóak). A verseny rendezője és vezetősége felelős a verseny zavartalan lebonyolításáért. 2.2 SPORTBIZOTTSÁG, METEOROLÓGUS, FELADATKIÍRÓ A Sportbizottság tagjainak munkája sokrétű: részt vesznek a regisztrációban, a géposztályok és a startsorrend kialakításában, meghatározzák a versenyfeladatokat (feladatkiíró, task setter) és az osztályok indulási sorrendjét, ellenőrzik a loggereket, a tartalék adatrögzítőket és a repülőgépeket. Kiértékelik és pontozzák a napi teljesítményeket (scorer). A Sportbizottság a nem hivatalos napi eredményt az utolsó anyag leadása után legkésőbb 12 órával nyilvánosságra hozza a kifüggesztés idejének (dátum, óra, perc) feltüntetésével. Lehetőség szerint biztosítani kell helyszíni meteorológiai szolgálatot, a meteorológus lehet induló versenyző is. 2.3 ZSŰRI A Zsűri jogosult döntést hozni óvási ügyekben. Tagjai: egy az MVSz Főbírói Testülete által delegált személy, valamint két olyan, a verseny állományába tartozó, versenyrepülésben járatos személy, aki nem versenyző, nem tagja a Verseny vezetőségének és a Sportbizottságnak. Utóbbi két személyt a versenyzők választják, de nem lehetnek azonos klub vagy a rendező klub tagjai. A Zsűri valamennyi kérdésben szavazattöbbséggel dönt. Határozatai a kihirdetést követően véglegesek. Amennyiben a versenyző nem ért egyet a döntéssel, jogában áll a hozott határozattal kapcsolatban fellebbezni (ld. 9.5 pont). 2.4 CSAPATKAPITÁNY A versenyzők a regisztráció során meg kell hogy nevezzék Csapatkapitányukat. A Csapatkapitány a földi személyzet állandóan elérhető tagja lehet. 2.5 A VERSENY OKMÁNYAI, AZOK VEZETÉSE ÉS LEADÁSA A verseny Sportbizottsága jegyzőkönyvben rögzíti: az eligazítások meteorológiai tájékoztató anyagait, a kihirdetett versenyfeladatokat és repülési korlátozásokat; a felvontatás kezdetének/végének, illetve az indulási vonalak nyitásának/zárásának tényleges időpontjait; a repülési dokumentumok leadásának időpontjait; a napi- és a naponként összesített eredményeket (pontozást); az írásban tett panaszokat, azok dokumentumait, a Sportbizottság határozatait. az óvásokat, azok dokumentumait és jegyzőkönyveit, a Zsűri határozatait. A versenyzőnek az alábbi esetekben kell teljesítménylapot kitöltenie és leadnia: vizsgafeltétel teljesítésekor, rekordrepülés esetén. A teljesítménylaphoz mellékelni kell az IGC fájlt. A teljesítménylapon a szükséges igazolásokat a verseny Sportbizottságának vezetője végzi el. 7 16/10/10

8 A verseny kezdetekor az első nagyeligazítást követően, de legkésőbb az első feladat kiírásáig a verseny rendezője köteles elküldeni (elektronikus úton) az MVSZ-nek a nevezési listát az osztály besorolásokkal és az alkalmazott indexszámokkal. A nevezési listának tartalmaznia kell a versenyzők és a gépek azonosító adatait (név, születési hely és idő, MRSZ szám, géptípus, lajstromjel, azonosítójel stb.) valamint a versenyzők által használt logger vagy loggerek típusát, azonosítóját. A verseny folyamán legkésőbb az előzetes napi eredménylista (unofficial) nyilvánossá tételével egyidőben a verseny rendezője köteles a vonatkozó IGC fájlokat, valamint a kiírt feladatokat elérhetővé tenni a versenyzők és az MVSz számára (pl. a verseny honlapján vagy a Soaring Spot oldalon). A verseny zárását követő 8 napon belül a versenyszámokra vonatkozó minden általános és egyedi dokumentumot (beleértve a versenyzők által leadottakat), valamint a kiértékelő program teljes mentését (futtató és adatállományok, kiértékelt és eredeti IGC fájlok, kiírt feladatok, scriptek, stb.) a verseny végeredményét tartalmazó állapotban át kell adni az MVSZ megbízottjának. A Sportbizottság a kiértékelő számítógépet a verseny időtartama alatt mások által hozzá nem férhető, zárt helyen köteles tartani és a kiértékelés során azt csak a Sportbizottság tagjai kezelhetik. A verseny teljes időtartama alatt a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség által megbízott vezető versenybírók jogosultak a verseny bármely dokumentumát, ideértve a kiértékelő számítógépeken tárolt adatokat is ellenőrizni. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat a vezető versenybíró utasítására a verseny vezetősége köteles azonnali hatállyal megszüntetni. Az ellenőrzést megtagadó, vagy akadályozó személyek tevékenységét a Verseny vezetőjének azonnali hatállyal fel kell függesztenie. Amennyiben ezt a Verseny vezetője megtagadja, vagy pedig érintett, úgy az MVSZ elnökségének (illetékes szakmai bizottság, vagy eseti bizottság bevonásával) kell 24 órán belül döntést hoznia. Verseny közben a nyilvánossá tétel előtt minden versenyző csak a saját dokumentációjába jogosult betekinteni. Az óvásokat és a Zsűri határozatait, a Versenyszabályzat hivatkozott pontjaival és az eredményekkel együtt, ki kell hirdetni, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a hirdetőtáblán és ha lehetséges elektronikus formában is. 8 16/10/10

9 3 A VERSENY RÉSZTVEVŐI 3.1 NEVEZHETŐSÉG A rendezők nevezést csak akkor fogadhatnak el, ha azt a versenyző Repülőklubja/Egyesülete nyújtja be. A nevezett versenyzőknek rendelkezni kell az adott verseny idejére érvényes FAI sportengedéllyel (licence), MRSz/MVSz tagsággal, megfelelő vitorlázó-repülőgép pilóta szakszolgálati engedéllyel és legalább Ezüstkoszorúval. MVSz tagsággal nem rendelkező nem magyar vagy kettős állampolgárok nevezése a Versenykiírás szerint fogadható el. A Ranglista-, Területi-, valamint Nemzeti Bajnokságra nevezés szakmai feltételeiről az érvényes "Vitorlázórepülő Versenyrendszer" rendelkezik. 3.2 KÉTÜLÉSES VITORLÁZÓGÉPEK Kétüléses vitorlázó repülőgéppel csak egy versenyző nevezhet, de a verseny során a gép fedélzetén második, előre megnevezett személy ("utas") is tartózkodhat. Az utas személye akár naponta is változhat. Ez a szabály vonatkozik a 20 m-es géposztályba tartozó 111 indexszám feletti gépekre, ha Open géposztályba nevez. A Sportbizottságon a reggeli eligazításig a Légügyi előírások szerint regisztrálni kell a repülőgép személyzetét. Ennek elmulasztása büntetést von maga után. Az eredményjegyzékben csak a nevezett pilóta szerepelhet, magyar ranglistapontot csak akkor kap, ha az utasa(i) az előző év végén alacsonyabb ranglistapontúak voltak! 20 méteres kétüléses géposztályba az FAI előírásai szerint nevezhet két pilóta is. Ha ugyanaz a két pilóta repüli végig a versenyt (minden versenynap mindkét pilóta repül, csak az üléshelyeket váltogathatják), akkor az eredményjegyzékben mindkét nevet fel kell tüntetni. Ez a lehetőség akkor is adott, ha a gép összevont osztályban versenyez. Ha valamelyik pilóta kihagy versenyszámot, akkor az aznapi eredményük nulla, a másik pilóta aznap csak versenyen kívül repülhet, akár másik utassal is. Összevont, nem önálló 20 méteres kétüléses géposztály esetén a versenyző dönthet úgy is, hogy önállóan folytatja a versenyt, ebben az esetben a másik pilótát véglegesen (visszamenőlegesen is) törölni kell az eredményjegyzékből. A Magyar Ranglistában csak az előző év végén magasabb ranglistapontú versenyző kap pontot. 3.3 JELENTKEZÉS A VERSENY SZÍNHELYÉRE ÉRKEZÉSKOR Érkezéskor minden csapatkapitánynak és pilótának jelentkeznie kell a regisztrációs irodán a személyes adataik felvétele, az okmányok ellenőrzése, a loggerek, tartalék adatrögzítők (PDA) regisztrálása, a repülőgépek ellenőrzése (gépátvétel), valamint a versenyre vonatkozó dokumentációk átvétele céljából. A regisztráció és a gépátvétel során be kell mutatni: a pilóta személyazonosító okmányait, valamint szakszolgálati engedélyét, D oklevél számát és MRSz versenyengedélyét (licence), első versenyes esetében a megfelelő gyakorlatot bizonyító dokumentumokat, a repülőgép légialkalmassági- és rádió engedélyét, érvényes biztosításának igazolását, ejtőernyőjének érvényes alkalmassági engedélyét, a loggereket, valamint a loggerek 5 évnél nem régebbi magassági hitelesítési diagramjait repülőgépét és felszerelését abban a konfigurációban, amelyet a nevezési határidő zárásáig megadott. A repülőgép hiteles okmányában szereplő maximális felszálló súlyát, amely szerint az indexszámot korrigálni kell, ha az súlykorlátozás miatt szükséges. 9 16/10/10

10 4 TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK 4.1 A VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉP ÉS FELSZERELÉSEI A versenyző felelőssége, hogy vitorlázó-repülőgépe érvényes légialkalmassági engedéllyel, működőképes fedélzeti rádióval és az előírt biztosításokkal rendelkezzen, ejtőernyője az előírásoknak megfelelő legyen. Ezen túlmenően köteles gondoskodni minden olyan felszerelésről, amit a rendezők a versenykiírásban előírnak. 4.2 SEGÉDMOTOROS VITORLÁZÓGÉPEK Segédmotoros vitorlázó repülőgép csak a motorindítást is regisztráló FAI loggerrel repülhet. Motorindítási regisztráció hiányában a fájl érvénytelen, nem fogadható el. Ha a feladat végrehajtása közben szűnik meg a rögzítés, úgy a rögzítés megszűnésének pontja motorindítási pontnak minősül, kivéve ha a kihagyás idejére egyértelműen kizárható a motorindítás. A felvontatási eljárás, minden magasság és légtérkorlátozás ugyanúgy vonatkozik ezen gépekre, mint a segédmotor nélküli gépekre. Az útvonalon történő motorindítás helye leszállási pontként értelmezendő és azt a 6.15 szerint a Sportbizottságnak jelenteni kell. 4.3 MAXIMÁLIS FELSZÁLLÓ SÚLYHATÁROK ÉS KORLÁTOZÁSOK Szabad Osztály 850 kg. 20m-es kétüléses Osztály 750 kg 18m-es Osztály 600 kg Standard és 15m-es Osztály 525 kg Összevont géposztályokban a gépek üzemeltetési utasításában szereplő maximális felszálló súly érvényes és az annak megfelelő indexszámot kell alkalmazni. Hazai és FAI Klub Osztályban víz-, vagy egyéb eldobható ballaszt használata nem megengedett. A maximálisan megengedett felszálló súlyhatárokat a rendezők a helyi körülményekre való tekintettel (reptér mérete, vontatógépek teljesítménye stb.) a Helyi eljárásokban korlátozhatják. Abban az esetben, ha a repülőgép üzemeltetési utasításában szereplő maximális felszálló súly kisebb mint az itt megadott, úgy azt kell betartani! Ebben az esetben a versenyző kérheti indexszámának korrigálását. A versenyzők számára legkésőbb az utolsó hivatalos edzésnapra biztosítani kell a mérlegelési lehetőséget. 4.4 A SÚLYHATÁROK BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Nemzeti Bajnokságon a Sportbizottság köteles a vitorlázó repülőgépek súlykorlátozásának betartását szúrópróba szerűen ellenőrizni. A mérés helye lehetőleg a startra vontatás útvonalába essen. A mérés módja: a gép súlyát a fő és farokfutó (csúszó) alá tett mérlegekkel kell mérni és az eredményhez hozzá kell adni a pilóta és minden kabinba kerülő tárgy (pl. akkumulátorok) súlyát. Alkalmazható még a versenyszámok előtt meghatározott referenciasúlyhoz való viszonyítás módszere is. Az esetleges súlytöbbletet a versenyző korrigálhatja. A startra állt gép súlytöbblete szabálysértésnek minősül, amely büntetőpontokat eredményez. 4.5 AZONOSÍTÓ JEL A könnyű, félreérthetőséget kizáró azonosítás érdekében a versenyen induló vitorlázó repülőgépeket (lehetőleg a szállítókocsikat és a visszahúzó gépjárműveket is) jól olvasható, kontrasztos azonosító jellel kell ellátni, az alábbiak szerint: A jobb szárny alján, a hossztengelytől min. 2 méterre úgy, hogy az azonosító jel teteje a belépő él felé mutasson. Az azonosító jel minimális nagysága a húrhossz 80%-a. A függőleges farokfelület mindkét oldalán. Itt a jel minimális magassága 30 cm /10/10

11 A nyomtatott nagybetűkkel írt, a repülőgép festésével erősen kontrasztos azonosító jel max. 3 betűből, számból, vagy ezek kombinációjából képezhető. Az azonosító jelek nyilvántartása központilag történik. A nyilvántartó lista az MVK ON-LINE Lajstromok menüpontjában tekinthető meg ( Egy versenyen az azonosító jelek egyezése esetén a központi nyilvántartásban szereplő azonosító jelek maradnak változatlanul. A nyilvántartásban nem szereplő gépek versenyzői kötelesek az azonosító jelüket az adott versenyre módosítani. (A kiértékelő programok az azonosítójel alapján dolgoznak!) 4.6 GÉPÁTVÉTEL A versenyző köteles vitorlázó repülőgépét a kiírásban meghatározott műszaki gépátvétel (regisztráció) végéig azzal a műszerezettséggel, és abban a konfigurációban ellenőrzésre bemutatni a Sportbizottságnak vagy a Sportbizottság által megbízott minősített műszaki állománynak, amilyen felszereltséggel és konfigurációval a verseny során repülni szeretne. Az átvételnél bemutatott konfiguráció a verseny végéig nem módosítható. Kivétel a versenyző hibáján kívül bekövetkező gépsérülés. Ekkor az átszerelhető szárnyvégű (fülezhető) repülőgépek a szárnytoldat javítása idejéig repülhetnek a rövidebb szárnnyal, amennyiben ezt bejelentik, és a Sportbizottság ezt írásban engedélyezi. A vitorlázó repülőgép indexszáma azonban változatlan marad. Az ellenőrzéskor bemutatott konfigurációhoz képest hosszabb toldat felszerelése még javítás idejére is tilos és az sportcsalásnak minősül. A repülőgép fedélzetén még működésképtelen állapotban sem lehet olyan berendezés, amely műszerrepülést tesz lehetővé. Az ilyen berendezéseket a gépátvételt megelőzően ki kell építeni a vitorlázó repülőgépekből. Keresztdőlésmérővel egybeépített elfordulásjelző esetén felmentés adható, amennyiben egyértelműen biztosított, hogy az elfordulásjelző kontrollált módon üzemképtelen, használhatatlan állapotban van. A verseny rendezői a verseny során a résztvevő vitorlázógépeket bármikor ellenőrizhetik. 4.7 A REPÜLŐGÉP SÉRÜLÉSE A verseny során mindennemű gépsérülést haladéktalanul be kell jelenteni a verseny vezetőségének. Terepre szállás esetén a gépsérülést általában versenyzői hibának kell minősíteni. Levegőben ütközés esetén az érintett gépekkel a versenyszám nem folytatható, az első alkalmas helyen le kell szállniuk. Ebben az esetben az ütköző versenyzőket úgy kell értékelni, mintha az ütközés helyén szálltak volna le. A repülőgép sérülését követően a versenyző a versenyt csak a Sportbizottság, illetve komolyabb sérülés esetén a balesetet kivizsgáló bizottság engedélyével folytathatja a kijavított repülőgéppel. Ha ez elhúzódik, a javítás időtartama alatt másik, az osztálynak megfelelő tartalék repülőgép használható. Tartalékgép hiánya miatt a versenyző nem óvhat. Indexelt osztály esetén, ha a versenyző csak az osztályában versenyző gépeknél gyengébb típussal tudja folytatni a versenyt, úgy vállalnia kell, hogy az addigi leggyengébb típussal azonos indexet kapja /10/10

12 4.8 REPÜLÉSI ADATRÖGZÍTŐK A Nemzeti Bajnokságon, Területi versenyeken, és Ranglista versenyeken kötelező a repülési adatrögzítők használata. A verseny kezdete előtt a Sportbizottság az adatrögzítőket ( FAI logger vagy 4.9 szerinti tartalék adatrögzítő) átveszi vagy ellenőrzi, gyári azonosító alapján regisztrálja (nem a gyártási számmal!), és azokon jól láthatóan feltünteti a vitorlázógép azonosítójelét. Beépített adatrögzítő esetén az alkalmazott adathordozót (pl. SD kártya) és a hitelesített kalibrációs görbe másolatát kell leadni, amely tartalmazza a gyári adatokat is. Csak korábbi repülési adatoktól mentes adatrögzítő regisztrálható. A Sportbizottság egyidejűleg gépenként két adatrögzítőt ( 2 db FAI logger vagy 1 db FAI logger és 1 db tartalék adatrögzítő) regisztrálhat, és a kiértékeléskor csak ezek adatai fogadhatóak el. A verseny első repülését követően mindkét fájlt le kell adni. Motoros vitorlázógépek mindkét adatrögzítőjének tartalmazni kell motorindítás regisztrálót. Az első repülés (versenyszám vagy hivatalos edzésnap) után leadott fájlok tartalmazzák a motorindítás regisztráló kalibrációját is a 6.2 pont szerint. Az adatrögzítők cseréjét (meghibásodás esetén) be kell jelenteni. Az új adatrögzítőt a versenyszám megkezdése előtt a Sportbizottsággal regisztráltatni kell. Ha a repülés idején a vitorlázógép fedélzetén más versenyző nevére regisztrált adatrögzítő található, az sportcsalásnak minősül. A adatrögzítők használatához és kiértékeléséhez szükséges minden segédeszközt és információt (adatátviteli eszközök, kiértékelő, ellenőrző program, stb.) a versenyző köteles biztosítani a Sportbizottság számára. Az adatok gépben történő lehívását is (beépített adatrögzítők esetén) a versenyzőnek kell biztosítania. Ajánlott a fájlok interneten keresztüli leadása. A távolságmérés WGS84 rendszerben történik. A forduló-, indulási,- célvonal-, stb. pontok koordinátáit fok/perc(3 tizedesjeggyel) formátumban kell megadni. A fordulópont adatbázis és a napi adatok betöltése a versenyző feladata. Amennyiben a Sportbizottság az adatok betöltésére felkészült, a versenyző kérésére a betöltést elvégezheti, de a napi feladat koordinátáinak helyességét a versenyző a feladatlap alapján köteles ellenőrizni. Hibás adatbevitel miatt a versenyző óvással nem élhet. Magasságsértés esetén bejelentés, óvás csak érvényes magassági hitelesítő diagramm megléte esetén fogadható el, melyről a versenyző köteles gondoskodni. 4.9 TARTALÉK ADATRÖGZÍTŐ Hazai versenyeken (ha erre a Sportbizottság felkészült), az elsődleges adatrögzítő repülés közbeni meghibásodása esetén másodlagos adatrögzítőként elfogadhatók az FAI előírásainak megfelelő pozíciórekorderek (PR) használata. Ennek megfelelően a Sportbizottság az alábbi eszközöket fogadhatja el mint másodlagos adatrögzítő: Kézi számítógépek (PALM, PDA, PNA, okostelefon), amelyeken futó program a repülés közben rögzített adatokból ellenőrizhető módon IGC kompatibilis fájlt készít és rendelkezik a FAI előírásai szerinti integritás ellenőrzési lehetőséggel). Az elfogadott programok listáját ezen szabályzat 11. pontja tartalmazza. A Sportbizottság igazoltnak tekintheti a feladat teljesítését, ha a fenti adatrögzítőkről származó adatok alapján a kinyerhető információkból egyértelműen értékelhető a táv és kizárható a magasság- vagy légtérsértés. Segédmotoros vitorlázógép esetében csak működésképtelenné tett, ill. plombált motor esetén alkalmazható tartalék adatrögzítő /10/10

13 5 MEGHATÁROZÁSOK 5.1 A VERSENY IDŐTARTAMA A versenyt az előre meghirdetett időtartamban kell megrendezni, időközben módosítás nem lehetséges. A Versenyrendszerben meghatározott minimális és maximális időtartam a lehetséges versenynapok számát jelenti, függetlenül a nyitó és záróünnep időpontjától és az edzésnapoktól. 10 napos meghirdetett időtartam fölött a verseny alatt egy pihenőnap kiadása kötelező. Indokolt esetben a Sportbizottság további pihenőnap kiadásáról is dönthet. A pihenőnapokon történő repülések szabályait ld. a 6.16 pontban Pihenőnapnak az számit, amelyiken az adott géposztálynak nem hirdettek grid time-ot, de a Versenyvezetés indokolt esetben, ha a verseny eredményessége bizonytalanná válhatna, pihenőnappá nyilváníthat egy korábban törölt napot is, amennyiben ehhez a géposztály valamennyi versenyzője aláírásával hozzájárul. 5.2 A VERSENY TERÜLETE A verseny területe alapesetben Magyarország területe a tiltott légterek kivételével. Az adott versenyen érvényes légtérfájlt GNSS koordinátákkal kijelölve lehetőség szerint a Versenykiírásban, de legkésőbb az első eligazításon közzé kell tenni. A verseny területének határán való átrepülés úgy minősül, mintha a versenyző a keresztezési ponton leszállt volna (virtuális terep). Ha a verseny területén belül a Sportbizottság az útvonalrepülés számára tiltott területet nem jelöl ki, és a feladatlapon azt nem tünteti fel, akkor a versenyterületen belül bárhol lehet repülni (ez esetben korlátozott, veszélyes, ellenőrzött és tiltott légterekbe történő berepülés sem számít sportszabálytalanságnak). 5.3 ELIGAZÍTÁS Az eligazításon a verseny vezetői kötelező érvényű bejelentéseket tesznek, ismertetik az előző nap eseményeivel kapcsolatos észrevételeket, a sikeres versenyszám eredményeit, esetleges fegyelmi határozatokat. A Sportbizottság itt közli a várható időjárásra vonatkozó információkat, jelenti be az adott nap tervezett feladatait és az ezzel kapcsolatos előírásokat, korlátozásokat, illetve az adott napra vonatkozó elvárásokat és eljárási szabályokat, nevezetesen: a startra vonulás szabályait, a startra érkezés (grid time) végső időpontját; a repülőüzem rendjére vonatkozó adatokat (vontatás magassága, lekapcsolási zóna helye, rádió frekvenciák stb.); felvontatás kezdetének és zárásának tervezett időpontját; az indulási pont(ok) helyét, az indulási magasság esetleges korlátozását, a vonal nyitás és zárás tervezett időpontját; a minimális távrepülési idő értékét (AAT feladat esetén); az útvonalra vonatkozó különleges eljárásokat (korlátozásokat); az érkezési eljárásra vonatkozó utasításokat, a cél zárásának tervezett időpontját. Az eligazításokon a versenyzők részvétele kötelező. A versenyzőt, indokolt akadályoztatása esetén, csapatkapitánya képviselheti. A rendes eligazítást kiegészítő új eligazítást kell tartani, ha a startot megelőzően a napi feladatot befolyásoló tényezők merülnek fel. Ez a pót-eligazítás (legkorábban a grid time után) a starton megtartható. A starton tartott eligazítás esetén, ha a feladat változik, az eligazítás befejezése és a startnyitás között minimálisan 30 percet kell biztosítani arra, hogy a versenyzők az új feladatra megfelelően felkészülhessenek /10/10

14 5.4 VERSENYSZÁMOK A Sportbizottságnak úgy kell a feladatokat meghatározni, hogy egy verseny során a versenyzők mindkét feladat típust legalább egyszer repüljék. Az adható feladat típusok: Sebességi versenyszám kijelölt fordulópontokkal (Racing Task - RT); Sebességi versenyszám kijelölt légterek érintésével (Assigned Area Task - AAT) A kiírható feladatok minimális hossza 100 km-nél kevesebb nem lehet (AAT feladat esetén a legrövidebb repülhető távolság). Ha az időjárás feltehetően csak ennél rövidebb feladat megrepülését tenné lehetővé, szünnapot kell hirdetni. Amennyiben a versenyt több géposztályban rendezik, az osztályok lehetőleg különböző feladatot kapjanak. A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy a kötelező töréspontoktól eltekintve, egy-egy útvonalszakasz hossza ne legyen rövidebb mint 50 km, és kerülni kell annak lehetőségét, hogy az egyes szárakon szembeforgalom legyen Sebességi versenyszám kijelölt fordulópontokkal (Racing Task - RT) Ez egy hurok, háromszög, vagy poligon útvonalon repült hagyományos sebességi feladat Sebességi versenyszám előre meghatározott légterek érintésével (Assigned Area Task - AAT) A Sportbizottság a feladat repüléséhez több területet, ezek elérési sorrendjét és egy minimális távon töltött repülési időt (T min) határoz meg. A feladat, hogy az adott minimális időkeretben (vagy annál hosszabb időtartam alatt) az indulási pontról elindulva és az előre meghatározott sorrendben érintve a kijelölt területeket (legalább egy érvényes pontot rögzítsen a logger az adott területek légterében, vagy két egymást követő rögzítési pontot összekötő egyenes metssze a területet), a lehető leghosszabb távon, a lehető legnagyobb átlagsebességet elérve repüljék át a versenyzők a célvonalat/érkezési hengert. Ebben a versenyszámban a "fordulópontok" névlegesek, csak a kijelölt területek meghatározására szolgálnak. Az érintendő területek meghatározhatók: Megadott sugarú kör területe, melynek középpontja egy, GNSS koordinátáival meghatározott "fordulópont", vagy GNSS koordinátáival megadott pontból szerkesztett "x" kilométer sugarú körív és ezen pontból kiinduló, 2 darab, meghatározott irányú sugár által határolt körcikk területe, vagy GNSS koordinátáival megadott pontból szerkesztett, 2 darab, meghatározott irányú sugár, valamint ugyanezen középponthoz tartozó két, "x" és "y" kilométer sugarú körív által határolt körszelet területe. Az indulási pont vagy henger nem eshet az elsőnek érintendő területbe. Az egymást követő területek nem metszhetik egymást. A célvonal vagy henger nem eshet az utolsónak érintendő területbe A feladatlapon a Sportbizottságnak meg kell határoznia: az adott területek sajátosságait figyelembe véve a még értékelhető minimális és az elvileg megrepülhető maximális távolságot, valamint a minimális távon töltendő repülési időt (T min) /10/10

15 5.5 INDULÁSI ELJÁRÁSOK A Sportbizottság minden feladathoz meghatározza az indulási eljárást és azt a feladat lapon, valamint a versenyszámot megelőző eligazításon közzé teszi. Lehetőség szerint a versenyben résztvevő géposztályok mindegyikének külön-külön, egymástól eltérő indulási vonalat, vagy indulási hengert kell kijelölni Indulási vonal Az indulási vonal egy GNSS koordinátákkal megadott indulási ponton keresztül menő, "2x" hosszúságú, az első szárra (az első fordulópontra, vagy az első kijelölt terület középpontjára vezető kurzusra) merőleges egyenes, melynek középpontja a megadott pont (amennyiben a Sportbizottság ettől eltérően nem rendelkezik x = 3 km) Indulási henger Egy GNSS koordinátákkal megadott pont körül meghatározott x sugarú henger. Amennyiben a Sportbizottság ettől eltérően nem rendelkezik x = 3 km). 5.6 ÉRKEZÉSI ELJÁRÁSOK A Sportbizottság minden feladathoz meghatározza az érkezési eljárást és azt a feladatlapon, valamint a versenyszámot megelőző eligazításon közzé teszi. A pilótáknak az érkezés után azonnal le kell szállniuk. A feladatot nem teljesítő pilóták (motorindítás, kihagyott fordulópont) csak abban az esetben repülhetik át a célvonalat, ha bejelentik, hogy nem hazaérkezők (no finish). Az érkezési eljárás megsértése büntetést von maga után. (Lásd 9.1 fejezet) Az érkezési eljárást a Helyi eljárások között kell részletesen szabályozni Célvonal A célvonal a repülőtér magasságában elhelyezett, az utolsó szárra merőleges, meghatározott hosszúságú vonal, amelynek középpontja a GNSS koordinátákkal megadott érkezési pont. Úgy kell elhelyezni, hogy a gépek biztonságosan le tudjanak szállni mögötte. Érkezési idő a célvonal keresztezése után rögzített első pont ideje. A Helyi eljárásokban rögzíteni kell a célvonal átrepülésének minimális magasságát is Érkezés henger használatával Érkezési eljárásként (biztonsági okokból) a henger alkalmazása ajánlott. Ilyenkor a feladatlapon meg kell adni az érkezési henger középpontjának koordinátáit, valamint a henger sugarát (minimum 3 km), továbbá a hengerbe érkezés minimális magasságát. Előnyös, ha a henger tartalmazza a repülőtér munkaterületét. Érkezési idő a hengerben rögzített első pont ideje. Kiértékeléskor a táv névleges hosszát csökkenteni kell az érkezési henger sugarával /10/10

16 6 VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK 6.1 RÁDIÓ HASZNÁLATA A repülőgépeken kötelező rádiót használni, azt adás- és vételkészen kell működtetni. A verseny vezetőségének a Helyi eljárásokban ki kell jelölnie a verseny hivatalos frekvenciáit: felvontatási, vonal-, torony, általános vitorla. A verseny vezetőségének a vonal-frekvencián elhangzó közleményei hivatalosak. A versenyszámot esetlegesen módosító információk csak a vonal-frekvencián hangozhatnak el és azt az érintett osztályok valamennyi versenyzőjének vissza kell igazolni. A versenyzőknek felszállástól a leoldásig a felvontatási frekvencián, utána a vonal nyitásáig a vonal-frekvencián kell tartózkodni vagy gondoskodnia kell arról, hogy az ott elhangzó közlemények eljussanak hozzá. Biztonsági okokból erősen ajánlott a távrepülés során az általános vitorla frekvencia használata, különösen akkor, ha egy termikben több köröző gép tartózkodik, vagy rosszak a látási viszonyok (pl. tarlótűzben). 6.2 ADATRÖGZÍTŐK HASZNÁLATA Az adatrögzítőket legalább 2 perccel a felszállás előtt be kell indítani. Ezek beindításáért és működtetéséért a versenyző felelős. Az a versenyző, akinek adatrögzítője a felszállás előtt nem járt és a magasságsértés vélelmezhető, napi pontjainak elvonásával büntethető. Az adatrögzítő hiba okának és kihatásainak kivizsgálása kötelező. A segédmotorral ellátott vitorlázó repülőgépek esetén az FAI logger motorindítás regisztrálóját az alábbi módok valamelyikével kalibrálni kell: Felszállás előtt az FAI logger bekapcsolása után a motort be kell indítani, és max. 2 percig járatni. Ezután vagy le kell állítani a motort és vontatásból felszállni, vagy, amennyiben a típus alkalmas rá és a helyi eljárás engedi, a felszállás megkezdhető. Az önindító nélküli típusok esetén az indulási vonal átrepülése előtt, ha ez versenynapon történik, akkor a leoldás után 5 percen belül a motort be kell indítani, max. 2 percig üzemeltetni majd leállítani Mindkét esetben ajánlatos legalább másodpercig járatni a motort, mivel a loggeren értékelhető indítási jelnek kell lennie. A loggereknek a teljes kalibrálás folyamán működnie kell, és utána már nem állíthatóak le, még visszaszállás esetén sem. Vontatásban felszálló gépek esetén a zajkalibrációt elegendő a verseny első felszállásakor (hivatalos edzésnap vagy versenyszám) elvégezni, de egy esetleges loggercsere után azt meg kell ismételni, kabinátrendezés esetén pedig ajánlatos megismételni. Zajkalibráció után a 4.8 pont szerint mindkét loggert le kell adni. Csendes motorok esetén a fájloknak tartalmazni kell a motorindítás regisztrációt is. Az adatrögzítők rögzítési idő-intervallumát úgy kell beállítani, hogy az 5 sec, vagy annál rövidebb legyen. Útvonalon a lényegesen gyakoribb rögzítési intervallum nem ajánlott, de fordulópont, vagy kijelölt terület közelében célszerű pl. a 2 sec-os rögzítési gyakoriság használata. Interpolációs eljárás (két egymást követő rögzítési pont egyenessel való összekötése) indulási és fordulópont igazolás céljára max. 5 sec-os időközre alkalmazható. Amennyiben a repülés folyamán 1 percnél nagyobb kihagyás található az adatrögzítésben (a tartalék adatrögzítőt is figyelembe véve), úgy a kihagyást megelőző utolsó rögzítési pontot terepleszállásnak kell tekinteni, kivéve, ha teljesen bizonyos, hogy az adatrögzítés kihagyása idején a pilóta nem sértett tiltott légteret, magasságot, vagy nem indított motort /10/10

17 6.3 IDŐJÁRÁSI MINIMUM Ha az átlagos felhőalap, vagy száraztermikes idő esetén, az átlagos konvekciós szint 1000 m AGL alatt van, a felvontatás nem kezdhető meg. Amennyiben a konvekciós szint magassága a felvontatás megkezdése előtt, a meteorológiai előrejelzések szerint kérdéses, akkor arról szonda felszállással kell megbizonyosodni. 6.4 FELSZÁLLÁSOK SZÁMA Egy versenyzőnek egy versenynapon három felszállásra van lehetősége. Ezen túlmenően minden versenyzőnek jogában áll, hogy gépe javítása, vagy műszercsere után műszer felszállás(oka)t kérjen. Erre vonatkozó igényét a versenyző a gépek startsorrendbe állítása előtt köteles bejelenteni. A műszer felszállás nem terheli a versenyző napi 3 felszállási lehetőségét, de ezekre csak a felvontatás megkezdése előtt, vagy a felvontatás befejezése után kerülhet sor. A műszer felszállás időtartama a leoldástól számítva nem lehet több mint 10 perc. 6.5 START- ÉS FELSZÁLLÁSI SORREND Az első versenynapra sorshúzással kell eldönteni a startsorrendet. A start berendezésekor az azonos sorba sorsolt versenyzők a sor bármelyik helyére kerülhetnek. A versenyzőnek az adott sorban elfoglalt helyét a kivontatás útvonala, a start berendezése és a kiérkezés sorrendje határozza meg úgy, hogy a sorok folyamatosan és a legkevesebb gépmozgatással legyenek feltölthetők. Egy-egy soron belül a tényleges felszállási sorrendet, a felvontatás folyamatosságának minél jobb biztosítása érdekében, a repülésvezető határozza meg. A versenyző gépe a startsorrendben minden versenynapot követően (ha az osztály indulási vonala/pontja kinyitott) a Helyi eljárásokban meghatározott (kb. a mezőny 2/7-ének megfelelő) sorszámmal hátrább kerül, az osztály végén levők pedig ciklikusan a mezőny elejére sorolnak. Területi és Ranglista versenyeken más eljárás is megengedett, de azt a Helyi eljárásokban rögzíteni kell (pl. free grid). Nemzeti Bajnokságon - biztonsági okokból - csak akkor lehet ezt alkalmazni, ha a reptér adottságai ezt indokolják. Általában az adott osztály indulási vonal nyitása az eredeti sorrendben utolsónak startoló versenyző felszállásának időpontja + 30 perc. A várható vonalnyitási időpontot 10 percenként be kell jelenteni a vonal-frekvencián. A rendezőknek indokolt esetben joga van a vonal nyitását módosítani, de nem lehet előbb, mint az eredeti sorrendben utolsónak startoló versenyző leoldásának időpontja + 10 perc. Késleltetés esetén az új nyitási időpont a bejelentés időpontja +20 perc. A vonal csak akkor nyitott, ha a nyitás tényét a vonal-frekvencián bejelentették. Az a versenyző, aki lemond a sorsolással nyert helyéről, az saját osztályának végére kerül. A start berendezésének kihirdetett végső időpontja ("grid time") után kiérkező gépek is csak kitolt gépként vehetnek részt a felszállásban. Ugyancsak az osztály végére kerül az a versenyző, aki saját hibájából 1 percen belül nem startol el azt követően, hogy a vontatógép elé állt. Az érintett versenyzők mindegyik esetben elvesztik a napi három felszállási lehetőségük egyikét. A startnyitást megelőző 15 percen belül már csak technikai ok miatt lehet kitolni a repülőgépet a helyéről, mely technikai okot a Repülésvezetőnek és a Sportbizottságnak jelenteni kell. Visszaszálló versenyző csak saját osztályának végén startolhat. Ha osztályának felvontatása már befejeződött, akkor a soron levő osztály vontatásának befejezése után, de a következő megkezdése előtt kaphat felszállási lehetőséget. Segédmotoros vitorlázógépek esetében visszaszállás esetén motor csak a földön indítható, a kalibráció kivételével valamennyi levegőben történő motorindítás terepleszállásnak minősül /10/10

18 6.6 FÉLBESZAKADT FELSZÁLLÁS Félbeszakadt felszállás az, amikor a vitorlázógépet a napi vontatási magasságnál több mint 20 méterrel alacsonyabbra vontatták fel, az alábbi okok valamelyikéből: motor-leállás, kötélszakadás, veszélyes repülési helyzet miatti kényszeroldás, korai leintés. Félbeszakadt felszállásnak minősül a megadott leoldási zónán kívüli oldatás is. A félbeszakadt felszállást a pilótának a leoldást követően 1 percen belül be kell jelentenie és 15 percen belül le kell szállnia. Félbeszakadt felszállás miatt a versenyzőt hátrány nem érheti. Ilyenkor a Repülésvezető soron kívül startlehetőséget biztosít, amennyiben ez később történik, mint géposztálya utolsó normál felszállása, akkor a vonalnyitási időt ettől a felszállástól kell számolni. Ha a félbeszakadt felszállás bizonyíthatóan a vontatógép vagy a vontatópilóta hibájából következik be, és a vitorlázógép terepen kénytelen leszállni, de 30 percen belül nem biztosítható az újbóli felvontatás, úgy az osztály indulási vonalát ki lehet nyitni. A terepre kényszerült gép pilótájának esetleges napi pontjairól a Zsűrinek kell döntenie. A félbeszakadt felszállás nem terheli a napi 3 start lehetőséget. Ha a félbeszakadt felszállás bizonyíthatóan a vontatógép vagy a vontatópilóta hibájából következik be, akkor a vontatási díjat a versenyzőnek nem kell megfizetni. 6.7 FELSZÁLLÁSI SORREND VÁRAKOZÁS ESETÉN Ha a versenyző visszaszállt, csak akkor startolhat ismét, ha saját osztályában minden versenyző kapott már egy felszállási lehetőséget. Ha több versenyző szállt le az első felszállás után és a felvontatás folyamatos, a felszállási sorrend a leszállási sorrend. Azok a versenyzők, akik nem akarnak élni a folyamatos újbóli felvonatás lehetőségével, várakozhatnak. Várakozás esetén a versenyző megjelölheti újabb, a folyamatos felvontatás befejezését követő felszállásának időpontját. A feliratkozásnál az egymást követő felszállások időintervalluma fél perc és egy időpontra csak egy versenyző iratkozhat fel! Az írásban jelölt időpontot meg lehet változtatni. Ha a versenyző technikai ok (nincs több vontatógép a földön, motorhiba, stb.) miatt a megjelölt időpontnál később kap startlehetőséget, nem élhet óvással. Ha a start ideje technikai ok miatt tolódik és már a startzárás utánra esne, a Sportbizottságnak a szükséges mértékben el kell tolnia a startzárás idejét. 6.8 ÁLTALÁNOS LÉGIKÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK Az alábbi általános légiközlekedési szabályok be nem tartása más versenyzők repülését befolyásolhatja, vagy veszélyeztetheti, ezért megsértésük büntethető: A termikbe később érkező köteles a már ott termikelők körözési irányát felvenni. A vízballaszt elengedése, ha az más versenyzőt zavarhat, minden esetben kerülendő! A célvonal átrepülése és a leszállás csak az eligazításon közölt eljárás szerint történhet. 6.9 INDULÁSI ELJÁRÁS Indulási idő az indulási vonalnak az első fordulópont irányában történő átrepülését megelőző, vagy az indulási henger elhagyását közvetlenül megelőző, még a hengeren belül rögzített utolsó pont rögzítési ideje. Elfogadható az is, ha két egymást követő, max 5 sec-on belül rögzített pontját összekötő egyenes metszi vagy érinti a hengert. Ilyenkor a korábban rögzített pont ideje az indulási idő. Büntető pontot kap a pilóta, ha az indulási vonalat nem keresztezi, de mellette 500 m-en belül van rögzített pontja, vagy ha az indulási hengernél 500 m-el nagyobb sugarú hengerben van érvényes pontja. Ellenkező esetben az indulás érvénytelen. (ld. 9.1 fejezet) 18 16/10/10

19 Az indulási vonal nyitásától kezdődően az indulási vonal zárásáig tetszőleges számú indulás megengedett köztes idő megkötése nélkül. Az útvonal repülése közben történő indulási vonal átrepülés nem számít indulásnak. (pl. ha az indulási pont egyúttal fordulópont is.) 6.10 FORDULÓ- ÉS ELLENŐRZŐ PONTOK A verseny hivatalos fordulópont listáját (fordulópont adatbázis) a rendezőnek a nevezési határidőig nyilvánosságra kell hoznia. RT feladat esetén a fordulópont (ellenőrző pont) elérése akkor számít igazoltnak, ha a fordulópont körüli 500 méter sugarú kör által meghatározott hengeren belül a logger legalább egy érvényes pontot rögzített, vagy két egymást követő, max 5 sec.-on belül rögzített pontot összekötő egyenes metszi vagy érinti a palástot. Ha ebben a hengerben nincs érvényes pont, de az 1000 m sugarúban igen, a pilóta büntetőpontot kap. (9.1 fejezet) Ellenkező esetben a fordulópont elérése nem igazolt. AAT feladat esetén a "fordulópont" akkor számít elértnek, ha a logger legalább egy pontot rögzített a kijelölt területen belül, vagy két egymást követő, max 5 sec.-on belül rögzített pontot összekötő egyenes metszi vagy érinti a területet. A büntető szektor a kijelölt területet határoló 500 méteres sáv. (9.1 fejezet) 6.11 ÉRKEZÉSI ELJÁRÁS Az érkezések biztonsága érdekében a rendező kijelölhet egy ellenőrző pontot (ez egyben a versenyszám utolsó fordulópontja is) a célvonaltól vagy az érkezési hengertől 5-15 km-re. Az ellenőrző pont kijelölésekor törekedni kell az utolsó szár minél nagyobb akadálymentességére, hogy az esetlegesen éppen haza nem érő gépek megfelelő terepeket találhassanak. Az ellenőrző pont elérésének követelményei azonosak az adott versenyszám többi fordulópontjára vonatkozó szabályokkal. (RT vagy AAT feladat) Célvonal használata esetén (5.6.1) a feladat végén a vitorlázógépnek önerőből, teljes terjedelmével át kell haladnia a célvonalon. Érkezési időpont a célvonalnak érkezési irány felőli keresztezését követő elsőnek rögzített pont ideje. A célvonalat a feladatlapon leírtak, illetve az eligazításon kapott utasításoknak megfelelően kell átrepülni. A célvonal minimális átrepülési magassága általában 30 méter, de a Helyi eljárásokban a terepadottságok miatt ettől eltérő is előírható. Érkezési henger alkalmazása esetén (5.6.2) az érkezési idő a hengerben rögzített első pont ideje A hengerbe érkezés minimális magasságát a Helyi eljárásokban, illetve a napi eligazításon a terepadottságok és a feladat figyelembevételével kell megadni.. Ha a versenyző a célvonal átrepülés vagy a hengerbe érkezés minimális magassága alatt érkezik, akkor a magasságkülönbséggel arányos büntetést kap, de maximum a sebességi pontja vonható el. (ld. 9.1 fejezet) Ez vonatkozik arra a pilótára is, aki az érvényes érkezése után biztonsági okokból terepre száll. Azt a versenyzőt is hazaérkezőnek kell tekinteni, aki a feladat megrepülését követően a célvonal keresztezése nélküll száll le a célrepülőtér munkaterületén belül. Ebben az esetben a gép teljes megállásának idejéhez 5 percet hozzáadva kell meghatározni az érkezés idejét /10/10

20 6.12 TEREPRE SZÁLLÁS, VIRTUÁLIS TEREPRE SZÁLLÁS. Amennyiben a gép az indító reptér vagy repterek munkaterületén kívül száll le, aznap több felszállást már nem kaphat. Ez alól kivétel a félbeszakadt felszállás. A repülés során elért legtávolabbi pontnak - a leszállás helyétől függetlenül - a következő, el nem ért fordulóponthoz legközelebb eső, logger által rögzített pont számít (AAT és RT esetén is.). A repült távolság meghatározásakor a pontozási rendszer ezt az u.n. virtuális leszállási pontot fogja használni TEREPLESZÁLLÁS JELENTÉSE A versenyző terepen történő leszállása esetén a versenyző vagy csapata személyesen, telefonon vagy rádión (visszaigazolással), a lehető legrövidebb időn belül köteles a leszállás és az esetleges gépsérülés tényét bejelenteni a verseny vezetőségének A TÁVREPÜLT GÉPEK VISSZASZÁLLÍTÁSA Amennyiben a terepen levő versenyzőért szállítókocsi vagy vontatógép indul, a versenyző csapata köteles a verseny vezetőségének bejelenteni, hogy ki, mivel, kiért és hova indul el A FELADATON ELÉRT TELJESÍTMÉNY IGAZOLÁSA A versenyző egyik adatrögzítőjét illetve az abból kinyert, a repülést igazoló fájlt (adathordozón, interneten) a leszállást követő 45 percen belül köteles leadni a Sportbizottságon. Ha a versenyző úgy véli, hogy valamelyik adatrögzítőjével a táv során probléma volt, akkor ajánlott mindkét fájlt leadni. Amennyiben a versenyző a táv során motort indított vagy motorral ért haza, akkor ezt a tényt köteles az adatrögzítő(k) leadásával egyidőben közölni a Sportbizottsággal. Terepen leszállt gépek esetén a visszaérkezés után a fájl leadása a lehető legrövidebb időn belül kötelező. A versenyző második adatrögzítőjét (fájlt) csak akkor kell leadni, ha azt a Sportbizottság kéri. Ekkor az értesítést követően azt haladéktalanul a Sportbizottság rendelkezésére kell bocsátani. A Sportbizottság valamennyi leadott adatfájl integritását ellenőrzi, kiértékelésnél csak Integrity OK státuszú fájl fogadható el A PIHENŐNAPOKON TÖRTÉNŐ REPÜLÉS SZABÁLYAI Az FAI SC3a szerint minden 10 napnál hosszabb versenyen minimum 1 pihenőnap kiadása minden géposztálynak kötelező. A pihenőnap meghatározását ld. az 5.1 fejezetben. Bár a pihenőnapok a pilóták kifáradásának és az ebből esetlegesen bekövetkező eseményeknek a megelőzésére szolgálnak, nem CAT 1-es versenyeken nem korlátozzuk a versenyen kívüli repüléseket, távrepüléseket, akár MVK feladatok repülését sem a pihenőnapokon illetve azokon a napokon, amikor az adott géposztálynak a feladatot törlik. A versenyzők versenyen kívüli repüléseinél az alábbi feltételeket kell betartani: A versenyző vagy csapatkapitánya írásban leadja, hogy milyen feladatra indul és felelősséggel nyilatkozik arról, hogy a versenyző fizikai és egészségi állapota nem igényel repülésmentes pihenőnapot. Az IGC fájlt minden esetben le kell adni. A repülést az adott versenyre érvényes szabályok szerint kell végrehajtani. Ha másik géposztály repül, nem lehet velük azonos útvonalon repülni. A versenyen kívüli repülés közben elkövetett szabálysértések büntetőpontjait a versenyző pontjaiból le kell vonni, illetve be kell számítani a gyakoriság szerint /10/10