Radnóti Miklós Általános Iskola

Átírás

1 Radnóti Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013 Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Készítette: Sulyokné Kelemen Judit

2 Tartalom I. Az iskola nevelési programja I.1. A nevelő-oktató munka I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I.5. Helyi feladatok I.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység I.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje I.8. Kapcsolattartás formái I.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata I.10. Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai I.11. A felvételi eljárás különös szabályai II. Helyi tanterv II.1. Választott kerettanterv megnevezése A vagy B változat II.2. Óraterv 1-8.osztályig II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása II.5. Sajátos pedagógiai módszerek intézményünkben II.6. A mindennapos testnevelés megvalósításának módjai II.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás megvalósításának szabályai II.8. Értékelések rendje II.9. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei II.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek II.12. Az iskola egészségnevelési elvei II.13. Az iskola környezeti nevelési elvei és programja II.14. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének (magatartásának és szorgalmának) értékelési elvei

3 II.15. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetén a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program III.A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések

4 I. Az iskola nevelési programja I.1. A nevelő-oktató munka Alapelvei Nemzetünk hagyományos érékeit megőrizve, de a fiatal generáció igényihez igazodó oktatás. A gyerekekkel szemben tanúsított humánus, empatikus, egyéni bánásmód. Megteremteni kívánjuk az egyénre szabott nevelést, fejlesztést az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget, különös tekintettel a sajátos / speciális nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a tehetséges gyerekek számára. Az intézmény az ismeretek többoldalú bemutatása és közvetítése mellett világnézetileg semleges, a lelkiismereti és vallásszabadságot jogegyenlőség alapján biztosítja. A legfontosabb közvetítendő értékek: a becsületesség, a kötelesség, a felelősség, a tolerancia, az együttműködési készség, a segítőkészség, a tisztelet, az önismeret, az önnevelés, az összetartozás a családban és nagyobb közösségekben, a tudás és a teljesítmény megbecsülése, a barátság, egészséges életmód, a tisztaság, a rend, az esztétikus környezet, a környezettudatosság, a jókedv, a természetszeretet, a munkafegyelem és önfegyelem. Nemzeti hagyományok megbecsülése, a környező országokban élő magyarság életének megismerése. Európához tartozásunk erősítése, az európai értékek, kultúra megbecsülése, ismerete. A magyarországi nemzetiségek hagyományainak, kulturális értékeinek elismerése, megbecsülése. Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni

5 Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetük megóvására. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Céljai Családdal együttműködve, cselekvő elkötelezettségre neveljen. Az iskolai nevelés járuljon hozzá a harmonikus személyiség kibontakozásához. A tanuló az iskolában reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert. Váljon képes önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre. Ismerje meg és értse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat. Törekedjék tartalmas kapcsolatok kialakítására. Fontos a tanulási kudarcok megelőzése. A sikeres beilleszkedés a közösségbe. A szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálása. Önellátásra való képesség és tisztálkodási igények kialakítása

6 A testi nevelés, mely a tanórákon, kirándulásokon, különféle sportrendezvényeken, tömegsportköri foglalkozásokon, erdei iskolában és nyári táborokban valósul meg. A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztése. Képességeiknek megfelelő teljesítményt nyújtsanak a tanulóink. A család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés. Magyarország megismerése, szeretete és megóvása. A Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerése, ugyanakkor az Európához tartozás erősítése. A nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. Összegezve: pedagógiai munkánk valamennyi területén kiemelt nevelési célként kezeljük a NAT-ban meghatározott célokat: 1. Erkölcsi nevelés: együttérzés, segítőkészség, tisztelet, tisztesség, megértés, elfogadás, ön-fegyelem 2. Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés. Magyarságtudatot kialakítva és megőrizve ismerjék meg népünk történelmét és kultúráját. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés terén cselekvő állampolgári magatartást alakítsunk ki tanítványainkban, akik tiszteletben tartják az emberi jogokat és kötelességeket, és a kölcsönös elfogadás elveit. 4. Az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése terén a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításában kell a gyermekeket segíteni. 5. A családi életre nevelés során a harmonikus családi mintákat kell közvetíteni,a fiatalokat a felelős párkapcsolatok kialakítására kell nevelni. 6. A testi és lelki egészség egyaránt fontos. Ezen területen elsősorban a helyes életmódbeli szokásokat kell megismertetni. 7. A szociális érzékenységre nevelés hozzájárul a felelősségvállaláshoz,a fogyatékkal élőkkel szembeni együtt érző magatartás kialakulásához. 8. A fenntarthatóság és környezettudatosság a környezeti nevelés célkitűzése. 9. Az általános iskola felső tagozatán a pályaorientációs foglalkozásokkal segíteni kell a diákokat, hogy érdeklődésüknek megfelelő területen találják meg hivatásukat

7 10. A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a vállalkozások, a pénzügyi élet terén. Ezt a célt szolgálja a gazdasági nevelés. 11. A médiatudatosságra nevelés a kritikai gondolkodást,a médiákban való eligazodást segíti. 12. Az általános iskolának különösen fontos nevelési célkitűzése az érdeklődés,a motiváció felkeltése,a tanulás tanítása. A tanuló testi és szellemi teljesítményének lehetőség szerinti növelése. Feladatai Nemzeti műveltség átadása Egyetemes kultúra közvetítése Szellemi-érzelmi fogékonyság Az erkölcsi érzék elmélyítése Közjóra való törekvés megalapozása Nemzeti és társadalmi összetartozás, hazafiság megerősítése Tanuláshoz szükséges képességek, készségek, ismeretek fejlesztése. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni készségek, képességek kibontakozását. Munkafegyelem kialakítása. Az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. A tanulók legyenek képesek az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani. A használható biztos idegennyelv-tudás elsajátítása. A tanulási esélyek, egyenlőségek biztosítása differenciálással. A szociális és más hátrányok leküzdésében való eredményes közreműködés. A segítőkészségre, a toleranciára és a szolidaritásra nevelés, a közösségbe való aktív beilleszkedés, az együttélés segítése. A család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés

8 Kulturált kapcsolattartási és kommunikációs tudás kialakítása. A viselkedési szokások, az érintkezéskultúra, a kulturált magatartás normáinak megismertetése, megtartása. A környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges életvitelhez szükséges alapismeretek megtanulása, az egészséges életmód következetes gyakorlása. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése. A veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása. A lakókörnyezet, a lakóhely és a nemzet történelmének, hagyományainak, kulturális örökségének megismerése és ápolása. Az Európához tartozás tudatának erősítése, a Föld globális problémáinak megértése. Eszközök eljárások-módszerek A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Az oktatás, ismeretszerzés legfontosabb eszköze a tanmenet, amely a helyi tantervre épülve az aktuális tanévre készül. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, melyek motiválják a tanulót, cselekvésre ösztönöznek. Az új ismeretszerzés épüljön a korábban megszerzett ismeretanyagra. A differenciálás jelenjék meg a feladatok kijelölésében, megoldásában és ellenőrzésében. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie

9 A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Változatos tanulási technikákkal pl. kooperatív tanulás, interaktív táblák használatával kell felkelteni a tanulók érdeklődését. Különösen eredményesek a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.) A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.) A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.). I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak, szabadidős foglalkozásoknak és munkának kell folynia, melyek elősegítik az alapelvekben meghatározott emberi értékek kialakulását, megszilárdulását. Változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap az egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét, edzeni az akaratukat. Figyelmet kell fordítani a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában). Törekedni kell az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Kiemelt szerepet szánunk a környezettudatos életszemlélet kialakításának, valamint az egészséges életmódra nevelésnek. Diákjaink ismerjék és becsüljék a helyi értékeket, nemzeti hagyományokat, a nemzeti kultúrát, nemzeti múltunk emlékeit ápolják azokat, de értékeljék az Európához tartozást. Tájékozottak legyenek az egyetemes emberi civilizáció eredményeiről, a nemzetközi együttműködési formákról is

10 Az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket ismerjék. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. Példamutatásával járuljon hozzá tanítványaink helyes személyiségfejlődéséhez. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók nevelésének és tudásának, képességeinek, az egész személyiségük fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. I.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztés pedagógiai feladatai A mindenkori felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálása, a jövő egészséges felnőtt társadalmának nevelése stratégiai fontosságú feladat. Az egészséges életmód és magatartásformák (a dohányzás mérséklése, az egészséges táplálkozás, a kulturált ivási szokások elterjedése, a drogprogram megvalósítása, a stressz tudatos feldolgozása, a szabadidősport feltételeinek biztosítása) kialakítását az oktatás valamennyi szintjén érvényesíteni kell. Az egészséges életmód ismerete épp annyira fontos, mint a magyar nyelv, az irodalom, a különböző természettudományok ismerete. Az egészséges életmódra történő nevelést már iskoláskorban el kell kezdeni, hiszen csak a folyamatos ismeretbővítéssel tudjuk felnőttkorra elérni az egészségtudatos gondolkodást. A korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermekek egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Ezért olyan készségeket kell kialakítani, melyek lehetővé teszik számukra saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását. Az egészségnevelési program arra való, hogy hozzásegítse a tanulókat kellő ismeretek birtokában, az egészséges életvitel kialakításához. Az egészségnevelési program célja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. Minden gyermek részesüljön egészségfejlesztő tevékenységben. Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket

11 Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevőit, alkohol, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás. Társas kapcsolatok egészségi etikai kérdéseiről is szerezzenek ismeretet. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai az alábbi területekre terjed ki Egészséges életmód: táplálkozás, káros szenvedélyek A mindennapos testnevelés, testmozgás Higiéniai szokások Lelki egészség Balesetvédelem-elsősegélynyújtás Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Családi életre nevelés Betegségek megelőzése Párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája A krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete Az egészséges tanulási környezet alakítása Az idővel való gazdálkodás szerepe A szenvedélybetegségek elkerülése A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Drog prevenció Szexuális felvilágosítás-nevelés A testi higiénia A környezettudatosság A személyes biztonság, és mások biztonságának biztosítása A mentális állapot védelme Megvalósítás Tanórai kereteken belül

12 a tanórákon az adott témához a megfelelő egészségnevelési vonatkozások hozzárendelése kiemelten: a 8. osztályos biológia tantárgy esetében egész éves téma az emberi szervezet: minden témakör végén egy, a témához kapcsolódó betegségekről és azok megelőzéséről szóló óra mindennapos testnevelés során minél többféle sportolási lehetőséget ismerjenek meg (küzdősportok, asztalitenisz, evezés, kosárlabda, kézilabda, foci, korcsolyázás, stb.) gyógytestnevelés tematikus egészségnap bevezetése (minden tanév szeptember utolsó péntekjén) házi vetélkedő Tanórán kívüli tevékenységek az iskola rendszeres gyümölcsellátása NUTRIKID program az iskolai védőnő előadásai (serdülőkori változások, egészséges életmód témában) iskolaorvos Sportnap, Sportkarácsony, Jégnap, Csillagnap, Radnóti röplabda kupa, Nagy vagy játékos vetélkedő tömegsport, délutáni sportfoglalkozások, sportversenyek rendőrségi előadások kirándulások, táborok kerékpártúrák tanulmányi és sportversenyek kiállítások: rajz- és fotókiállítás, egészséges táplálkozás és életmód plakátok a témában segítséget nyújtó civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel egészségfejlesztő csoport létrehozása Segítő kapcsolatok, partnerek A szülők (család) megfelelő tájékoztatás, információ átadás után aktívan tudják támogatni az iskola egészségnevelési programjait, akár szakértelmükkel is. a Gyermekjóléti Szolgálat, a Városi Családsegítő és Gondozási Központ, az ÁNTSZ területileg illetékes hivatala, rendvédelmi szervezet az iskolaorvos, védőnő

13 a testnevelők a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Gyermekjóléti Központ, a Családsegítő Szolgálat családgondozói a rendőrség bűnmegelőzési feladatokat ellátó munkatársai a fiatalkorúak ügyészei az Országos Mentőszolgálat munkatársai a helyi szenvedélybeteg-ellátó intézmények munkatársai Támaszkodniuk kell az osztályfőnökök, a szaktanárok és a munkaközösség vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. Az egészségnevelési célok megvalósulását segítő tevékenységek Az iskolai egészségfejlesztés módjai, lehetőségei Pedagógusok személyes példamutatása Tanórákon történő egészségnevelés o Osztályfőnöki órákon o Testnevelés órákon o Egyes tantárgyak témaköreihez kapcsoltan: pl. biológia, természetismeret, etika, informatika, kémia, stb. Szabadidős tevékenységek keretein belül: osztálykirándulás, sportnap, stb. A tanulók egészségügyi vizsgálata, szűrőprogramokon való részvétel: fogászati szűrés, stb A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokért felelős pedagógus o szervezi és koordinálja az egészségnevelési programokat, o kapcsolatot tart a külső szakértőkkel o szociális- vagy gyermekvédelmi veszélyhelyzet esetén megteszi a jogszabályban előírt lépéseket o a testi-lelki egészség megóvása érdekében folyamatos segítséget nyújt a tanulóknak, szülőknek és pedagógusoknak a mindennapi oktatás-nevelés során felmerülő problémák esetén o a tanulási nehézséggel, egyéb lelki problémákkal küzdő tanulóinknak rendszeres segítséget nyújt Az orvos és a védőnő közösen látja el az iskola-egészségügyi feladatokat:

14 o A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. o Közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában. o Szexuális felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint. o A védőnő az egészségtan oktatása során felkészíti a gyerekeket a betegápolási és elsősegély-nyújtási ismeretekre. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának célja Az állampolgárok érdeke, hogy minél többen legyenek képesek szakszerű elsősegélyben részesíteni a sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személyt, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Tanórákon Biológia órán az ember megismerése és egészsége témakörön belül. Ezen kívül megismerkednek a szűrővizsgálatok, a védőoltások jelentőségével, valamint az alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretekkel. Fizika tantárgy az érintésvédelmi ismeretekre helyezi a hangsúlyt. A kémia tantárgy keretein belül a veszélyes anyagokat és kezelésüket sajátítják el. Testnevelés órákon a biztonságos esés technikáját kell megismerni, az egymásra figyeléssel,a fegyelmezett magatartással a balesetforrások kikerülése a fontos. Meg kell tanulniuk azt is, hogy baleset esetén azonnal a felnőttnek kell, hogy szóljanak. Osztályfőnöki óra lehetőséget ad az egészségnevelés témakörön belül az alapvető elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítására, igénybe véve az iskolai védőnő segítségét is. Ennek során a tanulók elsajátítják az alapvető baleset megelőzési ismereteket: közúti közlekedés szabályait, mérgezés, fulladás veszélyeit, az égés, áramütés valamint esés témakörben

15 Egyéb foglalkozásokon Szakkörökön Versenyeken: pl. katasztrófavédelmi verseny, kerékpáros ügyességi verseny vagy egyéb a korosztálynak szervezett rendezvényeken. A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok (20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet XVIII. fejezet) Ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét. Baleset esetén a szülőt azonnal értesíteni kell. Az intézményben bekövetkezett baleseteket nyilván kell tartani az elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével vagy, ha erre nincs lehetőség jegyzőkönyvet kell felvenni A 8 napon túl gyógyuló sérüléseket ki kell vizsgálni. A súlyos balesetet a fenntartónak is jelenteni kell. I.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze. (Hankiss Elemér) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségfejlesztés színterei az általános iskolában: a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) a tanórán kívüli foglalkozásokon a szabadidős tevékenységek keretében Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

16 véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több mint azonos korú tanulók csoportja. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi tanára közösen, egymást erősítve végez, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. Feladatai a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) a tanuló ismerje iskolánk, régiónk sajátosságait, értékeit a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség felhasználásával oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában személyes példamutatás a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása jutalmazás és büntetés alkalmazása a másság elfogadása

17 A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása Az egyéni értékek felismerése Egymás tiszteletben tartása Egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban A másság elfogadása, a tolerancia Társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozza meg. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek

18 megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát váljon érzékennyé környezete állapota iránt kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanítási órák meghatározott osztály és csoport keretben történnek. Ezek a közösségi formák erősítik az összetartozás érzését, ebben a körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek meghatározói lesznek a tanuló fejlődésének, hisz a kortársak hatnak egymásra. Ebben nagy a szerepe a közösségnek. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formái. Problémás közösség estén kérni kell külső szakember pl. kineziológus segítségét is

19 Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik az osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a kéthavonta legalább egyszer szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. Az osztály- és csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését. Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. Levelezős, egyéb versenyek. Hagyományőrző tevékenységek. Ünnepi megemlékezések. Napközis foglalkozások. A városi intézményekkel való együttműködés keretein belüli foglalkozások lehetővé teszik az intézményünkhöz tartozás erősítését,a radnótis szellemiség kialakítását

20 Részvétel országos szervezésű programokon pl.: Nagy vagy Pályázati programokba való bekapcsolódás. Táborozási lehetőségek. (erdei tábor, sítábor, nyári táborok elsősorban alapítványi támogatással) Iskolán kívül szervezett oktatási programok,a hagyományostól eltérő tanítási órák. Diákok által igényelt és működtetett iskolarádió. A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti ) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai 20/2012. ( VIII.31. ) EMMI rendelet.120 A diákönkormányzat az iskola tanulóinak meghatározott jogokkal felruházott közössége. Kötelező feladata a tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzanak, ami a tanulókat érinti. Döntési jogkört gyakorol - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában. Mindezen jogok gyakorlása erősítse diákjainkban az intézményhez tartozást. Megtapasztalják azt,hogy külön-külön minden tanuló véleménye fontos,de döntéseikkel a iskolai közösség életéről,mindennapjairól döntenek A köznevelési törvény értelmében az iskola tanulói rendelkeznek azzal a joggal, hogy megválaszthassák a DÖK vezetőit, egyben választhatók is legyenek. Joga minden diáknak, hogy a diákönkormányzathoz forduljon érdekképviseletért, az őt ért sérelem orvoslásáéért

21 A Radnóti Diákönkormányzat által szervezett programok tegyék színessé és változatossá az iskolai életet, erősítsék a radnótis tudatot. Alulról jövő kezdeményezéssel, a DÖK képviselők képviseljék iskolatársaik érdekeit. Nyilvánítsanak véleményt a diákéletet érintő pályázatoknál,versenyek meghirdetésénél,az egyéb foglalkozások meghirdetésénél. A DÖK gyűlések legyenek rendszeresek,a hozott döntésekről kapjanak tájékoztatást a diákok. A megtartott DÖK fórumon kapjanak a diákok reális értékelést az eltelt időszakról, közös célkitűzések alapján határozzák meg a későbbi feladatokat. A DÖK által szervezett programok az iskola szépítését, értékeinek megőrzését és gyarapítását,a diákélet tartalmasabbá tételét szolgálják. A DÖK szervezésében évente megrendezett papírgyűjtés a szelektív hulladékgyűjtést a környezeti nevelést szolgálja, az osztályok között versenyszerűen lebonyolított program az osztályközösséget erősíti. A DÖK kiemelten támogatja a környezeti nevelést és az egészségnevelést. A Radnóti Diákönkormányzat ösztönzi, motiválja a tanulókat a tanulmányi munka, a magatartás javítása terén. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Kapcsolattartás a szülőkkel, közös programok szervezése,a szülők bevonása ezen rendezvények szervezésébe és lebonyolításába. Tanár-diák kapcsolatot a közös programok, versenyek, kirándulások, pályázati lehetőségek kihasználása, változatos kommunikáció erősíti. I.5. Helyi feladatok Pedagógusok helyi feladatai Az intézmény pedagógusai munkaköri leírásuknak megfelelően látják el feladatukat, melyek közül az alább felsoroltak a legfontosabbak felkészülés a tanítási órákra, tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

22 különbözeti, osztályozó vizsgák előkészítése, lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében, a munkaköri leírása alapján neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart

23 Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. I.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Nkt.6. melléklete A különleges bánásmódot igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó szabályok 20/2012. ( VIII. 31. ) EMMI rendelet 138. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden pedagógus feladata, hogy felismerje a tehetséget,és felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében a korai felismerés, a tehetségek számbavétele, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára történő fejlesztés színtereinek meghatározása

24 A tehetséggondozás szervezett formái Tanóra keretén belül Tanórán kívül A tehetségfejlesztés módjai a tanórán az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, versenyekre történő felkészítés angol nyelv vagy német nyelv tantárgyak emelt szintű oktatása, csoportbontás, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), az iskolai alapítvány anyagi támogatása a rászoruló tehetséges gyermek számára a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, tehetséggondozó szakkörök, foglalkozások iskolai sportkörben: röplabda-, asztalitenisz és labdarúgó-bajnokságok, szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), napközi otthon szabadidős sport, kultúr-, technikai foglalkozásai az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). A városi tehetségfejlesztő programba való bekapcsolódás Pályázati lehetőségek kihasználása Együttműködési szerződések, kapcsolatok más intézményekkel

25 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programnak tartalmaznia kell A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek, módszerek az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni foglalkozások, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások felzárkóztató foglalkozások, változatos munkamódszerek az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a napközi otthon, tanulószoba továbbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése. foglalkozások során inger gazdag környezet megteremtése, motiválás. rugalmas időbeosztás gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján a rehabilitációs foglalkozások a törvény által biztosított heti óraszámban, egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni, kiscsoportos szervezeti formában, a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonásával történik. A fejlesztés területei Mozgásfejlesztés (nagymozgások, finommozgások, testséma-fejlesztés, téri tájékozódás, szerialitás finomítása) Percepciófejlesztés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus) Verbális fejlesztés Pszichikus funkciók fejlesztése (emlékezet, figyelem, gondolkodás)

26 A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programunk akkor sikeres, ha a tanulási kudarcnak kitett tanulóink rendszeresen járnak iskolába, a szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé teszik, a tanulók rendszeresen részt vesznek a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, a tanulók a legkisebb eredménynek is örülnek s igényük a további fejlődés, az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. A fejlesztés értékelése tesztek újrafelvétele, kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál, dokumentumelemzés, a tanulók produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.), folyamatos megfigyelés beszélgetés a tanulókkal, szüleikkel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, további feladatok megjelölése. A szakértői vélemény alapján a következőket kell figyelembe venni szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett, tananyagrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre, tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása,

27 a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás, a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek együtt kell működni, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek valamint a pszichológusnak szoros kapcsolatot kell tartani a nevelési tanácsadóval, a szakértői bizottsággal és a gyermekjóléti szolgálattal, törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet a magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre külön rendelkezések vonatkoznak. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a kimondja: Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről, oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a szakvéleményt kiállító intézmények: a nevelési tanácsadást ellátó intézmények, illetve a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat intézményei gondoskodnak. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása prevenció együttműködés külső szervezetekkel az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása

28 Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus alapvető feladata a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, szükség esetén családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, az iskolai statisztikai adatok nyilván tartása, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók adatainak, nyilatkozatainak kezelése,a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményes határozatok nyomom követése tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, pályázati lehetőségekről az érintett tanulók iskolai munkájának segítése a gyermek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, szükség estén a probléma jelzése. a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), segélykérelmek támogatása az iskolai alapítvány által és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, igazolatlan hiányzás esetén a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok szerint kell eljárnia a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján

29 Együttműködés kollégákkal az osztályfőnökökkel és a munkaközösség-vezetőkkel az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral a tanulókat segítő és nyilván tartó intézményekkel Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére az okok feltárására az okok megszüntetésére a rászoruló tanulók segítése, támogatása A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását az indulási hátrányok csökkentése a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése a felzárkóztató foglalkozások az iskolai étkezés lehetősége a tanulószobai és napközis foglalkozás az egészségügyi szűrővizsgálat az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése a családi életre való nevelés a személyes és egyéni tanácsadás a szülőkkel való együttműködés a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról

30 a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások) a szenvedélybetegségek megelőzése Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek helyzetfeltárás a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, kollégiumi elhelyezés stb.) megszervezése a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok), az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése) az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítása Szociális hátrányok enyhítését még az alábbi tevékenységek szolgálják csoportbontás étkeztetési támogatás a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.) továbbtanulás irányítása, segítése