BIOLÓGIA helyi tanterv négyosztályos gimnázium évfolyamára

Átírás

1 BIOLÓGIA helyi tanterv négyosztályos gimnázium évfolyamára BEVEZETÉS A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember és környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint a többi tantárggyal együtt kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük, szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelmének igénye. A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeket megismerve megérthetik, hogy az ember mint a természet része csak a törvények betartásával, a természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természeti erőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére való tekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezet- és értékvédő. A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel a tanulókat arra, hogy a tudás az állandó értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó val összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukra legcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelések rögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és lényegkiemelés gyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos tanári visszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, saját adottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják az ismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelési cél megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őt körülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére. Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez. A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok, pl. Balogh János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác, Szent- 1

2 Györgyi Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, a közösséghez tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek megismerésével a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük. A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létező bonyolult hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatok egységes és mégis egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeret fejlesztését, ami pedig segíti a kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Az élőlények kapcsolatrendszerének megismerése során világossá válik, hogy az emberi kapcsolatok hálózatának alapszövete a család. A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek, megfigyelések, terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitális feldolgozása, értékelése, felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása, tudósok életének megismerése, kutatása) során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek az ismeretszerzés és a képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományos értékelési eljárások (tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli feleltetés, elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. a gyakorlati feladatok megoldásának, az önálló kutatómunkának, a versenyeken és a pályázatokon való részvételnek az értékelése is. A biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók felismerjék az élőlények (mikroorganizmusok, állatok, gombák, növények) testfelépítésének és életműködéseinek az evolúció során kialakult közös vonásait. Az életműködések alapján megértsék az élőlények egymásrautaltságát, megbizonyosodjanak arról, hogy az élővilágban minden faj egyenértékű. Az állati viselkedés tanulmányozása során vonjanak párhuzamot az emberi viselkedéssel. Ahhoz, hogy elegendő ismerethez jussanak az élővilág evolúciójának feldolgozásához, végezzenek kísérleteket, vizsgálódásokat iskolai keretek között és használják ki az internet adta lehetőségeket ismereteik bővítéséhez, ismereteik továbbadásához. Fajismeretük bővítésével alapozzák meg ökológiai tanulmányaikat. Ismerjék, szeressék és védjék a természetet! 10. évfolyam TANKÖNYV: Tervezhetrő óraszám új anyag feldolgozása: 50 óra gyakorlati óra: összefoglalás: ellenőrzés: év végi ismétlés: 6 óra 7 óra 7 óra 2 óra Zátonyi Szilárd: BIOLÓGIA 10. Biológia a gimnáziumok 10. évfolyama számára AP óra/tanítási hét, összesen: 72 óra 2

3 Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Bevezetés a rendszertanba a rendszerezés alapjai Órakeret 1 óra A rendszerezés alapelveinek megértetése, rendszerszemlélet kialakítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen szempontok szerint alakult ki az élőlények fejlődéstörténeti rendszere? Mi alapján taroznak az élőlények egy fajba? A főbb rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) ismerete és használata. Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia Órakeret 9 óra A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták, gombák egészségügyi és gazdasági jelentőségének értékelése konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a fertőzés és hogyan küzdhető le? Miért nem hatásosak a baktériumellenes antibiotikumok a vírusfertőzésre? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobák tevékenysége, azok mezőgazdasági, élelmiszerés gyógyszeripari jelentősége. Az élettelen természet és az élővilág szerveződési szintjei, sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. Az aerob és anaerob energianyerés. Prokarióták, eukarióták alapvető különbségei. Vírusok felépítése, szerepük a bioszférában. Baktériumok sejtes szerveződése. Életjelenségeik, anyagcseréjük, szerepük a bioszférában. Kórokozó, valamint hasznos baktériumtörzsek ismerete. Ostorosok, állábasok, csillósok testszerveződése, szerepük a bioszférában. Gombák elkülönítése a növényektől és az állatoktól. A gombák felépítése, jellemzőik, rendszerük, szerepük a bioszférában. Ehető és mérgező gombáink. A zuzmók felépítése, szerepük a bioszférában. A zuzmók, mint a tiszta levegő indikátorai. Vázlatrajz készítése a megfigyelt preparátumról: mikroszkópos kép értelmezése. Egyszerű biológiai kísérlet önálló elvégzése során az erjedés (sörélesztő) és az antibiózis folyamatának (antibiotikumok) megfigyelése. A fertőtlenítőszerek hatása. A mikroszkóp, az internet és a könyvtár használata az élőlények megismerésére. Egysejtűek mikroszkópos vizsgálata (pl.: élővízből vett minta alapján, vagy kész preparátum felhasználásával). A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése, összehasonlítása. A gombagyűjtés és gombafogyasztás szabályai. 3

4 A zuzmósav szerepe a talajképződésben. Kulcsfogalmak/ fogalmak Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus, baktérium, prokarióta, eukarióta, csilló, ostor, álláb, sejtszáj, lüktető üregecske, bőrke, szimbiózis, zuzmósav, indikátor. Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Órakeret A növények 1. - növényrendszertan 8 óra A nagy növénycsoportok jellemzése, környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Tisztelje és óvja az élet minden formáját, lássa be, hogy minden élőlény egy önálló individuum, melynek sajátos genetikai állománya nem reprodukálható. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Testszerveződési típusok a növények országában: sejttársulás, telepes szerveződés (fonalas, lemezes, teleptestű szerveződés), szövetes szerveződés. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlődésében. A szaporodás menete az egyes csoportokban. A törzs meghatározása a külső bélyegek alapján. A zárvatermőkön belül a kétszikűek és egyszikűek összehasonlítása, jellemzése, növények besorolása a két osztályba a külső bélyegek alapján. A természetvédelmi, illetve gazdasági-élelmezési szempontból fontos fajok ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása. Mikroszkópos képek, illetve preparátumok vizsgálata. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában. A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján. Fejlődéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv (gyökér, szár, levél, virág, mag, termés), nemzedékváltakozás, alkalmazkodás, telep, spóra, előtelep, toboz, egylaki, kétlaki, csésze, szirom, lepel, szélbeporzás, rovarbeporzás. 4

5 Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Órakeret A növények 2. növényszervezettan és élettan 16 óra A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. Összefüggések felismerése a szövetek, szervek alakja, felépítése és funkciója között. Legyenek tisztában a fotoszintézis, a növényi élet jelentőségével. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A növények szövetei jellemzés. Felismerés mikroszkópos metszetről. Gyökér, szár, levél keresztmetszetén az egyes szövettípusok felismerése. Mi a különbség az állatok és a növények táplálkozása/anyagcseréje között? Osztódószövet, bőrszövet, alapszövetek, szállítószövet jellemzése. Az egyes szervek (gyökér, szár, levél, virág, termés) felépítése és szerepe a növények életében. Módosult szervek. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Magyarázat a fonnyadásra, a duzzadásra. Mi magyarázza a környezetünkben élő növények jellegzetes életműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű? Mi a különbség a puhafa és a keményfa között? A növények ivartalan szaporítási módjai, s azok gyakorlati jelentősége. A növények életének szakaszai. Hogyan reagálnak a növények a külvilág ingereire? Kulcsfogalmak/ fogalmak A növényi szervek felépítésének megismerésén keresztül az életfolyamatok kapcsolataiban az okság és korreláció elemzése. Egyszerű élettani vizsgálatok (pl. ozmózis). Kísérletek önálló elvégzése. Évgyűrűk vizsgálata. A növények gondozása élettani hátterének felismerése. Növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, fotoszintézis, kemoszintézis, nemzedékváltakozás, aktív transzport, passzív transzport, háncsrész, farész, kambium, légzés, párologtatás, gumó, hagyma, tarack, gyöktörzs, dugványozás, oltás, bujtás, szemzés, klónozás, csírázás, palánta, taxis, tropizmus, nasztia, auxin. Tematikai egység Az állatok 1. Rendszertan Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési Órakeret 20 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterje- 5

6 dése összefüggéseinek felismertetése. Az evolúciós újítások felismertetése. Tisztelje és óvja az élet minden formáját, lássa be, hogy minden élőlény egy önálló individuum, melynek sajátos genetikai állománya nem reprodukálható. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Értsék, hogy a bioszférában az ökológiai egyensúly szempontjából minden szervezet lényeges és fontos, nincsenek hasznos és káros állatok. Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz (I.)? A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelve. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, gerincesek) felismerése, rendszertani besorolása, jellemzése testfelépítésük alapján. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában I. A bionika és jelentősége: közös fizikai elvek az állati szervezetek felépítésében, működésében és a technikában. átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a természetben fennálló természetes szelekció az optimális megoldásokat jelenti egy-egy problémára. Kulcsfogalmak/ fogalmak Egyszerű vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkópos képek elemzése. Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. Az állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az életfolyamatok kapcsolataiban az okság és korreláció elemzése. Önálló kutatómunka a bionika eredményeiről. Ismerjék a közegészségügyi, természetvédelmi, illetve gazdasági-élelmezési szempontból fontos csoportokat, fajokat. Fejlődéstörténeti rendszer, állati szövet és szerv, törzs, osztály, rend, család, faj, bionika, galléros-ostorosok, vándorsejt, csalánsejt, ektoderma, entoderma, mezoderma,ősbélüreg, ősszáj, újszáj, bélcsíra, hímnős, váltivarú, sugaras szimmetria, álsugaras szimmetria, kétoldali szimmetria, elsődleges (nem valódi) testüreg, másodlagos testüreg, belső váz, külső váz, szelvényezetlen test, szelvényezettség,. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési Az állatok 2. Szervezettan és élettan Órakeret 9 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése állati szervek és szövetek megfigyelése során. 6

7 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, mozgása, idegrendszere, táplálkozása, légzése, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz (II.)? Az állati és emberi szövetek főbb típusai: hámszövetek, kötő-és támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet. Az egyes életműködések és az állatcsoport rendszertani helyzete közötti összefüggések ismerete. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában II. Mozgás és kültakaró, valamint az élőhely kapcsolata. Táplálkozás és életmód kapcsolata. Vérkeringés, légzés és életmód kapcsolata. A szaporodási mód és élőhely kapcsolata. Példák az állati egyedfejlődés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). Az érzékelés, az idegrendszer és az életfolyamatok, életmód kapcsolata. Kulcsfogalmak/fogalmak Egyszerű vizsgálatok, kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése, értékelése, a mikroszkópos képek elemzése. Mikroszkóp biztos, készségszintű használata. Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. Az állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az életfolyamatok kapcsolataiban az okság és korreláció elemzése. Önálló kutatómunka a bionika eredményeiről. Állati szövet és szerv, bőrizomtömlő, kitin, elszarusodott bőr, vedlés, aktív mozgás, passzív mozgás, helyváltoztató és helyzetváltoztató mozgás, mozgás aktív és passzív szervei, perisztaltika, ötsugaras végtag, hajlító izmok, feszítő izmok, sejten kívüli emésztés, sejten belüli emésztés, előbél, középbél, utóbél, külső légzés, belső légzés, gázcsere, légcsere, kopoltyú, tüdő, légcsőrendszer, mellkas, rekeszizom, zárt keringés, nyílt keringés, szív, artéria, véna, kapilláris, vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke, szűrlet, visszaszívás, aktív kiválasztás, elővesécske, vesécske, vese, nefron, ivaros szaporodás, ivartalana szaporodás, belső megtermékenyítés, külső megtermékenyítés, váltivarú, hímnős, petesejt, hímivarsejt, embrionális fejlődés, posztembrionális fejlődés, zigóta, barázdálódás, szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra, receptorok, adekvát inger, fül, egyszerű szem, egyszerű szem, összetett szem, hólyagszem, hálózatos idegrendszer, dúcidegrendszer, csőidegrendszer, bionika Tematikai egység Az állatok viselkedése (Etológia) Órakeret 7 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja. Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés, mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek 7

8 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati (és emberi) viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Mi vezeti haza a galambokat? Hogyan találják meg a méhek a mézelő területeket, a virágokat? Hogyan adják eme információkat egymás tudtára? Miről és miért beszélgetnek az állatok? Megérthetjük-e beszédüket? Miért verődnek különböző szervezettségű csoportokba az állatok? Mi a társas életmód előnye? Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában. Kulcsfogalmak/ fogalmak Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl.: hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése példákon keresztül. Reflex, kulcsinger, motiváció, zárt genetikai program, nyitott genetikai program, adaptáció, tanulás, önfenntartás, fajfenntartás, párzás, kommunikáció, territoriális magatartás, agresszió, altruizmus, komfortmozgások. 8

9 Növényszervezettan, növényélettan Növényrendszertan A rendszerezés alapjai, vírusok, monérák, protisták ÓRA Részletes tanmenet-javaslat TÉMA TANKÖNYV 1. A rendszerezés alapjai 6 9. old. 2. A vírusok törzse old 3. Monerák: Baktériumok és Kékbaktériumok törzsei old 4. Állati protisták törzsei (ostorosok, gyökérlábúak, csillósok) old 5. Mikroszkópos gyakorlat 6. Valódi gombák törzse old 7. Gombafelismerési gyakorlat 8. Zuzmók törzse old 9. ÖSSZEFOGLALÁS 10. ELLENŐRZÉS 11. Növényi protisták törzsei. Moszatok törzsei old 12. Mohák törzse old 13. Harasztok törzse old 14. Nyitvatermők törzsének általános jellemzése, rendszere old 15. Zárvatermők törzse. A kétszikűek és egyszikűek osztályának összehasonlítása 16. Növényhatározási-fajfelismerési gyakorlat 17. ÖSSZEFOGLALÁS 18. ELLENŐRZÉS 19. A növények szövetei, mikroszkópos bemutatással vagy vetítéssel 35. old old 20. A gyökér old 21. A szár old 22. A levél old 23. A virág old 24. A termés old 25. A növények víz- és ásványianyag-felvétele, ozmózis, plazmolízis. Minimumtörvény 26. A növények táplálkozása, anyagcseretípusok. A növények légzése. A párologtatás old old 9

10 Állatszervezettan Állatrendszertan II. Gerincesek Állatrendszertan I. Gerinctelenek 27. A növények anyagszállítása, kiválasztása, raktározása 60., old 28. A növények szaporodása old 29. A növények egyedfejlődése old 30. A növények ingerlékenységi mozgásai old 31. Növényi hormonok old 32. Gyakorlati óra: növényszervezettan és növényélettan. Mikroszkóp használata 33. ÖSSZEFOGLALÁS 34. ELLENŐRZÉS 35. Szivacsok törzse old 36. Csalánozók törzse old 37. Laposférgek törzse old 38. Fonálférgek törzse 78. old 39. Gyűrűsférgek törzse old 40. Puhatestűek törzse old 41. Ízeltlábúak törzsének általános jellemzése 84. old 42. Az ízeltlábúak főbb rendszertani egységei old 43. ÖSSZEFOGLALÁS 44. ELLENŐRZÉS 45. Tüskésbőrűek törzse. Előgerinchúrosok, Fejgerinchúrosok törzsei. Gerincesek törzsének általános jellemzése old 46. Halak általános jellemzése old 47. Kétéltűek osztályának általános jellemzése, rendszere old 48. Hüllők általános jellemzése, rendszere old. 49. A madarak osztályának általános jellemzése old 50. Az emlősök osztályának általános jellemzése old 51. Határozási-felismerési gyakorlat 52. ÖSSZEFOGLALÁS 53. ELLENŐRZÉS 54. Az állati emberi szövetek old 55. Az állatok táplálkozása old. 56. Az állatok légzése old. 57. Az állatok keringése old. 58. Az állatok kiválasztása old. 10

11 Etológia az állatok viselkedése 59. Az állatok kültakarója és mozgása old. 60. Az állatok szaporodása old 61. Az állatok érzékelése és idegrendszere old 62. ÖSSZEFOGLALÁS. 63. ELLENŐRZÉS 64. Öröklött magatartásformák old. 65. Tanult magatartásformák old. 66. Önfenntartási és fajfenntartási magatartásformák old. 67. Az állatok kommunikációja old. 68. Az állatok társas viselkedése old. 69. ÖSSZEFOGLALÁS 70. ELLENŐRZÉS 71. Év végi ismétlés 72. Év végi ismétlés II. 11

12 évfolyam A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán feldolgozásra kerülő témakörök középpontjában az ökológiai szemlélet kialakítása, az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetése szerepel. Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, a családtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód biológiai alapjainak elsajátítása. 11. évfolyam TANKÖNYV: Tervezhetrő óraszám új anyag feldolgozása: 55 óra gyakorlati óra: összefoglalás: ellenőrzés: év végi ismétlés: 3 óra 6 óra 6 óra 2 óra Zátonyi Szilárd: BIOLÓGIA 11. Biológia a gimnáziumok 11. évfolyama számára AP óra/tanítási hét, összesen: 72 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési A sejtek molekuláris felépítése Órakeret 13 óra A víz jelentősége. Alapvető szerveskémiai ismeretek: zsírok oldékonysága, szénhidrátok szerepe az életünkben, fehérjék jelentősége, a DNS jelentősége. Felépítés, lebontás, energiatermelés. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen fizikai-, kémiai hatások befolyásolják a sejtek működését? Milyen kémiai összetétel jellemzi a sejteket? Melyek az élethez szükséges legfontosabb szerves molekulák? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Miért igényelnek a sejtek energiát? Miben tér el, és miben hasonlít a fény-, illetve kémiai Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek elemzése. A sejten belüli kémiai folyamatok szabályozottságának belátása. Értsék és magyarázzák az egyes 12

13 energiát hasznosító sejtek felépítése és működése? Hogyan kapcsolhatók össze a felépítő és lebontó folyamatok? Ismerjék a víz elsődleges szerepét a földi életben. A sejtek víztartalma. A környezeti koncentráció hatása. Elsődleges és másodlagos biogén elemek, nyomelemek. Ismerjék a szerves vegyületek (lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak) előfordulását és szerepét mindennapi életünkben. A DNS szerkezetének és örökítőanyag-szerepének összekapcsolása Az ATP szerkezetémek és energiaraktár-szerepének összekapcsolása Az enzimműködés lényege. A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges forrása. Az intermedier anyagcsere fő folyamatainak alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyag-mérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. Kulcsfogalmak/ fogalmak molekulák élő sejtben betöltött szerepének és a molekula szerkezeti sajátosságainak összefüggéseit. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentőségének belátása, példákon keresztül. Legyenek képesek a legegyszerűbb sejtbiológiai kísérletek elvégzésére (fehérjedenaturáció, lipidek oldékonyságának összehasonlítása, stb.) Biogén elem, nyomelem, hidrátburok, lipidek, neutrális zsírok, foszfatidok, szteroidok, monoszaharidok, diszaharidok, poliszaharidok, trióz, pentóz, hexóz, ribóz, dezoxiribóz, szőlőcukor, glükóz, cellulóz, kitin, glikogén, keményítő, aminosavak, polipeptidlánc, nukleotid, adenin, guanin, citozin, timin, uracil, DNS, RNS, kettős spirál, enzim, aktiválási energia, kicsapódás (koaguláció), denaturáció, hidrogénhíd-kötés, anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, fehérjeszintézis, riboszóma, kódszótár, sejtlégzés, erjedés, glükolízis, citromsav-ciklus, terminális oxidáció, fotoszintézis, kemoszintézis Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési A sejtek mikroszkópos felépítése Órakeret 9 óra A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók: sejthártya, sejtplazma, sejtmag. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai. Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Kémiai fölépítés és biológiai funkció összefüggéseinek 13

14 Milyen módon lehet vizsgálni az egyes sejtalkotókat? Hogyan függ össze egy sejtszervecske felépítése és funkciója? A sejtszervecskék közötti kapcsolatrendszer felismerése Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? Hol fordulnak elő sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket? A sejtmembrán. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A sejtplazma, az endolpazmatikus membrán, a Golgiapparátus, a mitokondriumok, a zöld színtestek. Endoszimbionta elmélet. A sejtek mozgásszervei (csillók, ostorok). Sejtközpont. A membránfelszínt csökkentő vagy növelő folyamatok szerepe. Sejtmag, kromoszómák. Setciklus. Sejtosztódás: mitózis, meiózis. Prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak elemzése példákon. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során. A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése Ismerjék az egyes sejtalkotók és működésük közötti összefüggéseket Kapcsolják össze a sejtszintű és a szervezetszintű élettani folyamatokat, életjelenségeket sejtplazma, endolpazmatikus membrán, Golgi-apparátus, mitokondriumok, zöld színtestek, endoszimbiózis, csilló, ostor, álláb, sejtközpont, sejtmag, kromoszóma, kromatinállomány, sejtciklus, mitózis, meiózis, génkicserélődés Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az ember szervezettana és élettana I. Önfenntartó életműködések Órakeret 17 óra A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A kötő- és támasztószövetek felépítése, csoportosítása. Az izomszövetek jellemzői, működésük. Az egyes szövetféleségek szervezetben, szervekben való előfordulása. A szerveinket veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. Belső környezet fogalma. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. Higiéniai alapismeretek. Az egészséges életmódot szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A fontosabb betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli és gyakorlati készségek képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Melyek a táplálkozással, légzéssel, keringéssel, kiválasztással, mozgással, kültakarónkkal összefüggő gyakoribb meg- A táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüg- 14

15 betegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Hogyan alkot egységes rendszert szervezetünk a szervek önálló működése kapcsán? Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. Előbél, középbél, utóbél. Az ember légző szerv-rendszerének felépítése, működése és egészségtana. Felső légutak, alsó légutak, tüdő. Az ember keringési szervrendszerének fellépítése, működése és egészségtana. A szív. Az érrdenszer. A vér. A nyirokkeringés. Az ember immunrendszere. Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. A vese. Az ember mozgási szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. Csont- és izomrendszerünk. Az ember kültakarójának felépítése és egészségtana. A bőr. gésbe hozása. Folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről. A dohányzás kockázatainak elemzése, értelmezése. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tápanyag, étel, élelmiszer, étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia, légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezkék, vérplazma, fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt (limfocita), védőoltás, immunizálás, immunológiai memória homeosztázis, ízület, függesztő öv, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció, csontsűrűség, hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, pigment, bőrszín, érző idegvégződés, bőrallergia. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az ember szervezettana és élettana II. Órakeret Önreprodukáló életműködések 8 óra Ivaros, ivartalan szaporodás. Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő 15

16 önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit? Mi okozza a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Mi az alapvető különbség a férfi és női nemi működések között? Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. A nem kívánt terhesség elkerülésére szolgáló módok, eszközök. Nemi betegségek. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak történései, biológiai jellemzői. Kulcsfogalmak/ fogalmak A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése. Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése. Legyenek képesek felelősségteljes szexuális életre. Döntésképesség a védekezési módokról a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében. Döntésképesség a nemi úton terjedő betegségek kivédésének módjairól. Ismerjék az egyedfejlődési szakaszok fontosabb testi, lelki, magatartásbeli jellemzőit. Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), tüsző, sárgatest, tüszőhormon (ösztrogén), és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, erekció, ejakuláció, orgazmus, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az ember szervezettana és élettana III. Önszabályozó életműködések I. Idegi szabályozás Órakeret 16 óra Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. Csőidegrendszer fogalma. Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése. 16

17 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: MI a különbség a vezérlés és a szabályozás között? Hogyan képes a szervezet beállítani belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan képes válaszolni az idegrendszer a külső és belső ingerekre? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Milyen közös és egyedi sajátosságok jellemzik érzékszerveinket? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Hogyan szerveződik az emberi agy? Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol és hogyan őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Az inger fogalma, típusai. Adekvát inger. A receptorok. Kémiai érzékelés (szaglás, ízlelés). Mechanikai és hőérzékelés. Hallás-egyensúlyozás. A fül felépítése. A látás. A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz (akkomodáció). Az érzékszervek vizsgálati módszerei. Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Nyugalmi és akciós potenciál. Szinapszisok. A szinapszisok működésére ható anyagok Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe.. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, szabályozó működése. Az agytörzs felépítése szabályozó működése. A nagyagy felépítése, érző és mozgató működése. Vegetatív szabályozás, szimpatikus, paraszimpatikus idegrendszer. A stressz fogalma. Magasabbrendű idegműködés (tanulás, alvás, kommunikáció, érzelmek). Az idegrendszer egészségtana. Fejfájás, migrén, epilepszia, depresszió, stroke, Alzheimer-kór, Parkinson-kór). A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése. Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján. Az egészséges életmódra való törekvés, igény kialakítása, erősítése. 17

18 Kulcsfogalmak/ fogalmak Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), gliasejt, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, axon, idegrost, ideg, pálya, ingerületátvivő anyagok, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, dúc, mag, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, szürkeállomány, fehérállomány, hálózatos állomány, piramissejt, piramispálya, extrapiramidális pálya, gerincvelői ideg, agytörzsi ideg (agyideg). Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az ember szervezettana és élettana IV. Önszabályozó életműködések II. Kémiai szabályozás Órakeret 7 óra Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A stressz biológiai értelmezése. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai szabályozásnak? Milyen anyagok a hormonok, mi jellemzi termelődésüket, szállításukat és hatásukat? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? Mi a kapcsolat a teljesítményfokozó szerek és a hormonrendszer között? Jár-e valamilyen veszéllyel ezek alkalmazása? A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai. A hormonhatás jellemzői. Belső elválasztású mirigy fogalma. A hipofízis-hipotalamusz rendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy. A hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek). A mellékvese. A nemi mirigyek hormontermelése. Hormonrendszerünk egészségtana, hormonbetegségek, hormonális elváltozások. A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormonreceptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális működés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása. Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek használata ellen. 18

19 Kulcsfogalmak/ fogalmak Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy, növekedési hormon, pajzsmirigyserkentő hormon, mellékvesekéreg-serkentő hormon, tüszőserkentő hormon, sárgatestserkentő hormon, tejelválasztást serkentő hormon, oxitocin, vazopresszin, pajzsmirigy, tiroxin, kalcitonin, mellékpajzsmirigy, parathormon, hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek), inzulin, glukagon, mellékvesekéreg és mellékvesevelő hormonok, adrenalin, here, petefészek, tüsző, sárgatest, ösztrogének, progeszteron, tesztoszteron, HCG. 19

20 Az ember szervezettana és élettana Önfenntartó és önreprodukáló életfolyamatok Sejttan ÓRA Részletes tanmenet-javaslat TÉMA TANKÖNYV 1. A biogén elemek és a víz 5 7. old. 2. Lipidek old 3. Szénhidrátok old 4. Fehérjék old 5. Nukleinsavak old 6. Intermedier anyagcsere. A kémiai reakciók és az enzimek old 7. Felépítő folyamatok. A fotoszintézis old 8. DNS-megkettőződés. A genetikai kód old 9. Fehérjeszintézis old 10. Lebontó folyamatok. Glükolízis, citromsav-ciklus, terminális oxidáció. 11. Gyakorlati óra: egyszerűbb biokémiai kísérlet elvégzése 12. ÖSSZEFOGLALÁS 13. ELLENŐRZÉS old 14. A sejtek vizsgálati módszerei old 15. Sejtmembránok, sejtfal, sejtplazma, endoplazmatikus membránremdszer, Golgi-apparátus old 16. Mitokondriumok, zöld színtestek. Endoszimbionta elmélet old 17. A sejtek mozgásszervei old 18. A sejtmag és a kromoszómák old 19. A sejtciklus. A sejtosztódás típusai: mitózis és meiózis old 20. Mikroszkópos gyakorlati óra: sejtalkotók vizsgálata 21. ÖSSZEFOGLALÁS 22. ELLENŐRZÉS 23. Tápanyagaink, élelmiszereink és old 24. Az ember táplálkozása old 25. A táplálkozás egészségtana old 26. Az ember légzése old 27. A légzés egészségtana old 28. Az ember keringése. Nyirokkeringés old 20

21 Az ember szervezettana és élettana II. Önszabályozás 29. A vér összetétele. Vércsoportok, véralvadás old 30. A keringés egészségtana old 31. Immunrendszerünk old 32. Elsősegélynyújtás gyakorlati óra old 33. ÖSSZEFOGLALÁS 34. ELLENŐRZÉS 35. Az ember kiválasztása. A kiválasztás egészségtana old 36. Az ember mozgása, csontrendszere old 37. Az ember izomzata, az izomműködés élettana old 38. A mozgási szervrendszerünk egészségtana old 39. Az ember kültakarója. Bőrünk egészségtana old 40. Az ember szaporodása. Hím nemi szervek old 41. Az ember szaporodása. Női nemi szervek old 42. A szaporodásunk élettana old 43. Az ember szexuális élete. Nemi úton terjedő betegségek 44. Fogamzásgátlás, családtervezés old 45. Az ember egyedfejlődése old 46. ÖSSZEFOGLALÁS 47. ELLENŐRZÉS 48. Az érzékelés alapjai. Reflexkör, a bőr receptorai. Interoceptorok old 49. Kémiai érzékelés: az ember kémiai érzékelése old 50. Az ember hallása és helyzetérzékelése old 51. Az ember látása. A hólyagszem 52. A látás élettana. Érzékszerveink egészségtana 53. Az idegszövet. Elemi idegi jelenségek: nyugalmi és akciós potenciál. Szinapszisok old old 54. Az idegrendszerünk általános felépítése 173. old 55. A gerincvelő felépítése és működése old 56. Az agytörzs felépítése és működése old 57. A nagyagy felépítése, érző-működése old 58. A nagyagy mozgató működése. A kisagy old 59. Vegetatív működések szabályozása old 60. A nagyagy magasabbrendű működése old 61. Idegrendszerünk egészségtana old 21

22 62. ÖSSZEFOGLALÁS 63. ELLENŐRZÉS 64. A hormonális szabályozás. Hipotalamusz-hipofízis rendszer old 65. A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy old 66. A hasnyálmirigy Langerhans-szigetei old 67. A mellékvese old 68. Nemi mirigyeink hormonális működése old 69. ÖSSZEFOGLALÁS 70. ELLENŐRZÉS 71. Év végi ismétlés I. 72. Év végi ismétlés II. 22

23 12. évfolyam TANKÖNYV: Tervezhetrő óraszám új anyag feldolgozása: 47 óra gyakorlati óra: összefoglalás: ellenőrzés: év végi ismétlés: 5 óra 4 óra 4 óra 4 óra Zátonyi Szilárd: BIOLÓGIA 12. Biológia a gimnáziumok 12. évfolyama számára AP óra/tanítási hét, összesen: 64 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési Örökléstan (genetika) A faj fogalma. Mitózis, meiózis. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Órakeret 17 óra Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan vezethető vissza az élőlények változatossága, sokfélesége a fehérjemolekulákra? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége a biológiai sokféleségnek? Mendel módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások: domináns-recesszív, kodomináns, intermedier kölcsönhatás. Kapcsolt öröklődés. Az ivari kromoszómákhoz köthető öröklődés tipikus példái, az ivarmeghatározás genetikai alapjai. Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében). Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Családfa értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése genetikai példán. Minőségi és mennyiségi jel- 23

24 Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A mutáció, jelentősége, típusai A környezet hatása a mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén egy tulajdonság kapcsolat. Géntechnológia, génmanipuláció, klónozás leg megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének értelmezése. Értsék a legfontosabb géntechnológiai módszerek alapelvét, jelentőségét Tudjanak vitázni, érvelni a géntechnológiai módszerek mellett illetve ellene Legyen kialakult etikai állásfoglalásuk a témával kapcsolatban Kulcsfogalmak/ fogalmak Gén, allél,genotípus, fenotípus, domináns, recesszív, intermedier, kodomináns, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás), ivari kromatinrög, pontmutáció, kromoszóma-mutáció, kromoszómaszám-mutáció, klónozás, őssejt. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési Az élővilág törzsfejlődése biológiai evolúció Órakeret 13 óra Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? A populációgenetikai modell Hardy-Weinberg törvény (véletlen, öröklődő variációk gyakoriság-változása). Az evolúció darwini leírása: létért való küzdelem, természetes szelekció, adaptáció, fajkeletkezés. Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok értelmezése. Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása. 24

25 Szelekció-típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. Nem adaptív evolúció a véletlen szerepe. Az evolúció közvetlen és közvetett bizonyítékai. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése: Az élet keletkezése, eukarióta sejt, oxidáló légkör, soksejtűség, szárazföldre lépés, önreflexió (tudat). Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Kulcsfogalmak/ fogalmak Érveljenek az evolúció, mint egzakt tudomány mellett, annak bizonyítékaival Értsék, hogy az élővilág és környezete állandóan változik Kiválogatódás (szelekció), adaptáció, szétterjedés, izoláció, konvergencia, divergencia, homológ szervek, analóg szervek, génáramlás, genetikai sodródás, alapítóelv, kövület (fosszília), korreláció, törzsfa, élő kövület, Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési Környezettan Ökológia I. Egyed feletti szerveződési szintek Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre. A faj fogalma. Órakeret 13 óra Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Hogyan függ össze egy környezeti tényező egy faj sűrűségével? Hogyan függ össze a létért való küzdelem a környezet eltartóképességével? A rókák veszettség elleni immunizálása hogyan befolyásolhatta az adott terület kisemlős állományának egyedszámát? Gazdasági téren hogyan használja ki az ember a populációk között feltárt kölcsönhatásokat? Egyed feletti szerveződési szintek A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzői. A biológiai (ökológiai) indikáció. Populációk közti kölcsönhatások. A társulások előrehaladó és ciklikus változásai. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendező- Az élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése. A biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti 25