Településépítészet Kiss, Gyula

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Településépítészet Kiss, Gyula"

Átírás

1 Településépítészet Kiss, Gyula

2 Településépítészet Kiss, Gyula Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

3 Tartalom Bevezetés... iv 1. A településről általában A település fogalma A település mint komplex rendszer Fenntarthatóság A település és a táj A település és a környezet adottságai A település és a katasztrófák A település és az ember okozta pusztítás A település és tágabb környezete A település és a térség Térségi (regionális) összefüggések Térségi (agglomerációs) összefüggések A település szerkezete Telekhasználat és beépítés A települést alkotó alapelemek Közterület A település megjelenése A morfológia fogalma és értelmezései A városmorfológia elemzése A városkép elemzése A település működtetése Az önkormányzatok feladatai Értékvédelem A települési szolgáltatások, infrastruktúra A település tervezése A tervek hierarchiája Példa településrendezési stratégiára A SWOT elemzés A település rendezése A településrendezési tervek A települések szabályozása A településrendezési terv kidolgozásának időbeli rendje Videó... ciii Fogalomtár... civ iii

4 Bevezetés A TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZET témaköre felöleli az emberi kultúra szinte minden aspektusát, mindent, aminek környezettel kapcsolatos szempontja, következménye van vagy csak az emberi tevékenységek környezetét alkotja. Mindennapjaink környezetének leképezése a maga teljességében és nem csupán építészeti szempontból, hanem az építészet mögött meghúzódó társadalmi gazdasági környezeti összefüggések aspektusaiból is, lehetetlen. Ezért ez az összeállítás nem pusztán terjedelmi okokból, de azért is csak arra vállalkozhat, hogy néhány fejezetbe sűrítve megpróbálja felvillantani az ember, az emberi közösség, a társadalom mindennapi életét és hosszútávú fennmaradását meghatározó települési környezet alakításának néhány kiragadott összefüggését. Teszi ezt azért, hogy a tisztelt Olvasó átfogó képet kaphasson a rendkívül összetett, komplex témakörről. Ugyanakkor az is cél, hogy a sorokat olvasva a szerzők szándéka szerint minden esetben jelenjen meg az egyes témakörök mélyebb megismerése iránti igény. A felvetett témakörök rövid és terjedelmi okokból értelemszerűen korlátozott mélységű elemzése, leírása elsődlegesen azokat a sarokpontokat, kulcsszavakat próbálja körülírni, feltárni, amelyek afféle útjelzőkként alkalmasak az aktuális témakör mélyebb megismeréséhez szükséges utak kijelölésére. Innen az Olvasónak önállóan kell továbbhaladnia a téma megismeréséhez vezető ösvényen. Az összeállítás nyolc főbb témacsoportot tárgyal, a végén ellenőrző kérdésekkel visszaidézve a leglényegesebb tartalmi elemeket: 1. fejezet: a településsel kapcsolatos általános kérdésekkel foglalkozik, a fogalmaktól a fenntarthatóságig 2. fejezet: a település és a táj viszonyát mutatja be a természeti adottságoktól a katasztrófákig 3. fejezet: a település és tágabb környezete összefüggéseit vizsgálja 4. fejezet: a település szerkezetét mutatja be a funkciók és a közterületek elemein keresztül 5. fejezet: a település megjelenése a település látványát meghatározó elemekkel foglalkozik 6. fejezet: a település működtetése az önkormányzati feladatokból indulva jut el a szolgáltatásokig, az infrastruktúra témaköréig 7. fejezet: a település tervezése a tervek hierarchiáján túl egy településrendezési stratégiai esettanulmányt mutat be 8. fejezet: a település rendezése a településrendezés eszközeit tárgyalja, végül fogalomtár rögzíti az alkalmazott fogalmak magyarázatát. A megértéshez adnak némi segítséget a szövegközi ábrák, képek, a hivatkozások, melyek linkekként működnek, továbbá a lábjegyzetek. iv

5 1. fejezet - A településről általában A település fogalma A környezet és a település fogalma egyidejűleg sok irányból is megközelíthető, illetve értelmezésünk szerint csak így közelíthető meg. Egyrészt az egyén, az ember szemszögéből, másrészt az egyetemes lét felől. Az egyik az egyéni lét feltételeiből terjeszti ki a fogalmat a család, a családi lét munkamegosztásán keresztül a kisebb, majd a nagyobb közösség környezeti körülményein át az egyetemes lét felé. A másik az univerzum elméleti létproblémái felől a kultúrák különbségein keresztül a makrorégiókon és a kisebb közösségek települési formációinak elemzésén át közelít a társadalom alapegysége, a család és az egyén felé mindennapi létünket meghatározó (települési) környezeti feltételek felé. Mindkét közelítésre szükség van, mert ugyanannak a tényezőnek és hatásainak más az alul- és felülnézete. A település fogalma nagyon sok oldalról írható le. A legáltalánosabban alkalmazottak a településföldrajzi meghatározások, de a települések megközelíthetők a társadalmi-gazdasági változás folyamatai felől vagy egyszerűen csak a méreteik felől is. A település más a közigazgatás szemszögéből, illetve az Európai Unió területi rendszere szempontjából. Mendöl Tibor ( ) szerint a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl Tibor: Általános településföldrajz, MTA. Budapest, Beluszky Pál (1936-) szerint a település egy embercsoportnak a bővített társadalmi újratermelés céljait szolgáló, ezen embercsoport által igénybevett létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltató intézmények) a lakosság mindennapos, rendszeres "mozgástere" által kijelölt funkcionális egysége. Kiss István ( ) elmélete szerint a település a természetes környezet (natur-szféra), mesterséges környezet, a munka tartománya (opusz-szféra), társadalmi környezet (szocio-szféra) és mesterséges környezetfennmaradó része (urbano-szféra) jellemző mutatóinak viszonyai alapján értékelhető, mérhető. (Kiss István: A közigazgatás és az urbanizáció. A Tatai Medence városi tájjá alakulása. ELTE Államigazgatási Jogi Tanszék Bp.,1978) Tóth József (1940-) szerint a település a természeti-szféra, a társadalmi-szféra, a gazdasági-szféra és az infrastrukturális szféra intenzív kölcsönhatásban élő struktúráinak rendszere (dr. Tóth József: Általános Társadalomföldrajz, Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, Kiss Tamás (1936-) értelmezése szerint a település a természet, ember, művi környezet, tevékenységek, viszonylatok stb. gyűjtőedénye. Lényegét tekintve társadalmi kategória; társadalmi produktum és társadalmi folyamatok befogadója, a társadalom (település-társadalom) újratermelésének - kedvező körülmények közt bővített újratermelésének - színtere és feltétele (Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről (p.24) - Comitatus, 1955.aug-szept. - HU ISSN X). Enyedi György (1930-) a társadalmi-gazdasági átalakulás helyszíneként és eredményeként határozta meg a települést, illetve a népesség és a munkahelyek térbeli mozgása alapján definiálta a települési folyamatokat. Az urbanizációs ciklusokról és a magyar településhálózat átalakulásáról szóló művében összefoglalja e folyamatok lényegét (1984). A városok növekedésének szakaszolása (1988) a globalizációs folyamatokat értékelő elemzéseket (2006). A településeket funkcióik alapján is meg lehet különböztetni, elkülönítve a mezőgazdasági településeket, a bánya-, az ipari- és a kereskedővárosokat, az üdülő-településeket és az iskola- vagy egyetemi városok is önálló csoportot alkothatnak. A német Dieter Partzsch (1964) a település hét társadalmi alapfunkcióját különítette el: 1. lakás, 2. munka, 3. szolgáltatás, 4. kultúra, oktatás, 5. rekreáció, szabadidő, 6. közlekedés és 7. közösségi élet. 1

6 A településről általában Konstantinos Apostolos Doxiadis ( ) ekisztikus (Ekistics) ideálmodellje a Földön elméletileg eltartható legnagyobb népességszámból kiindulva állította fel a települések és népességük eredeti rendszerét (1976), mely az embertől (1 fő) a szobán (2 fő) és a házon (5 fő) és a házcsoporton (40) át jut el a falusi szomszédság -ig (250 fő), majd a szomszédság -ig (1500 fő). A kisváros (town) , a város (city) , az un. kis metropolisz , a metropolisz 4 milliós halmaz, az un. kis megalopolisz 25 milliós, az un. megalopolisz 150 milliós városfolyamot jelöl, az un. kis eperopolisz, a városrégió 750 milliós, az un. eperopolisz, az urbanizált kontinens 7,5 milliárdos, míg végül az Ecumenopolisz a Földön eltartható legfeljebb 50 milliárd fős népességet jelenti. Közigazgatási szempontból (Közigazgatási Szakvizsga Önkormányzati Közigazgatás (tankönyv) Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Budapest, 2010.) az önkormányzatok települési és területi szinten szerveződhetnek. Települési szinten a község (és a több feladatra alkalmas nagyközség), a város és a megyei jogú város különíthető el. A részönkormányzatok általában a településeken belül működnek, rendszerint a településbe vont önálló területeken, településrészeken, nagyobb üdülőterületeken, külterületi egységeken. A főváros és kerületei kétszintű rendszert alkotnak, mely a feladatok megosztására épül. Területi szinten a megye a szerveződés alapja. Az Európai Unió területi egységei a NUTS (Nomenclature of Territorial Statistical Units), a Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája. NUTS 0 - tagország (nagyságtól függetlenül) NUTS I - tartománycsoport, régiócsoport (Németország: tartomány) NUTS II - tartomány szint, régió (tervezési-statisztikai régió 1998.) NUTS III - megye szint NUTS IV - járás szint (150 statisztikai kistérség volt 1998-ban) NUTS V - község szint (települési önkormányzat) A település fogalma egyszerűen is megfogalmazható: a település a tárgyiasult kultúra. Ha az emberi civilizáció létét és léte következményeit a tágan értelmezett kultúrával azonosítjuk, akkor kétségkívül közel járunk a fogalom tömör értelmezéséhez A település mint komplex rendszer A település összetett környezeti egység, környezeti részrendszer. A környezet, illetve a település (mint rendszer) a környezettel, a településsel kapcsolatos elemek, összetevők, jelenségek törvényszerűségeket mutató egésze. A település a működése során természeti, társadalmi és gazdasági környezetben lebonyolódó folyamatok végeredményeit testesíti meg. A település térben és időben változik, közben evolúciós utat jár be, mint egy élő organizmus. Ugyanakkor a település egyben a benne élő mindenkori társadalom, gazdaság, politika, szellemiség, műszaki-technikai ismeretanyag és művészeti-kulturális törekvések szintézise: egyszerűbben maga a tárgyiasult kultúra. Átfogóan (absztraktságában megragadott) kultúra abban az értelemben is, hogy a kultúra az ember társadalmi léte és léte következményeinek összessége, lenyomata, önmagában kiragadva környezetéből nem értelmezhető sem térben, sem időben. A szerkezet fogalma viszonylag egyszerűen meghatározható, ha azt állítjuk, hogy az alkotó elemek megfelelő rendező elv alapján rend(szer)ezett halmaza, az alkotó részek közötti összefüggések módja, rendje. Ugyanakkor a megfelelő és a rendszerezett fogalmának pontos definíciója bonyolultabb. A település szerkezete akkor megfelelően rend(szer)ezett, ha lakóinak életét, a település gazdaságos működését segíti. A szakmában gyakran használatos a szerkezet szinonimájaként a struktúra. Bár a szerkezet szó és a struktúra kifejezés szinonimák, a struktúra árnyalatnyilag mégis eltérő tartalmat hordoz, mint a szerkezet. A szerkezet azonos részletezettségű elemekből álló, míg a struktúra egy absztraktabb értelmezést, eltérő fontosságú elemek beépítését, egy több szinten értelmezhető szabályok, törvényszerűségek szerint felépülő (vagy felépített) komplexumot takar. 2

7 A településről általában Számos tényező együttes hatásaként alakul ki az a környezet, melynek alakításában az ember puszta jelenlétével is részt vesz és akkor is hatást gyakorol rá, ha aktívan semmit sem tesz. És az ember aktívan részt vesz a környezet alakításában pozitív és negatív értelemben egyaránt. Szerepének megértéséhez, tevékenysége következményeinek értékeléséhez meg kell ismerni azokat a folyamatokat, melyek közvetlenül vagy közvetve alakítják a környezetet, a Földet. Ebből a szempontból különösen fontos a tendenciák, trendek felismerése. A globális vagy totális emberi környezet melynek egyik eleme maga az ember egységes rendszert alkot, ennek megfelelően csakis holisztikus szemlélettel közelíthető meg. Az eltérő mélységű, léptékű, részletezettségű világok is mindig ugyanannak a környezetnek a részei, legyen szó makroregionális, országos, térségi, kistérségi, települési- vagy településrész-szintű beavatkozásról vagy akár építészeti együttesről, épületről, helyiségről, egyszerű térről vagy részletről. A trendek meghatározó folyamatokról tanúskodnak, de a trendek ha gyakran csak kis mértékben is, de befolyásolhatóak. Doxiadis azt hangsúlyozta, hogy a települési folyamatok törvényszerűségei, öntörvényű mozgásformái érvényesülnek, ezért a településtervezés célja az elkerülhetetlen települési folyamatok következményeinek enyhítése, hosszútávú negatív hatások mérséklése kell, hogy legyen. Többek között ezért kell tudományos módszerekre alapozottan alakítani környezetünket. (C. A. Doxiadis: Ecology and Ekistics, 1986.) A település, az ember élőhelye, szorosan összefügg a települést létrehozó, megalkotó társadalmi csoport belső, viszonyaival, felépítésével, működésével, berendezkedésével. Ugyanilyen szoros kapcsolat áll fenn a település és a benne folyó tevékenységek, a gazdaság között is. A társadalom létéhez szükséges alapvető javak megszerzése, előállítása és azzal összefüggő valamennyi témakör magát a gazdaságot jellemzi. Végül a település nem értelmezhető a fizikai környezete nélkül, attól függetlenül. A társadalom, a gazdaság és a környezet összefüggése a település meghatározó összetevői, melyek részletei, egyedi sajátosságai igen gazdag változatosságot és a települések megismételhetetlenségét, egyediségét eredményezik. A település tudománya az urbanisztika. A szó a latin urbs, urbis, azaz város szóból származik. Az urbanisztika az egyik legszélesebb körű interdiszciplináris tudomány, mely kiterjed valamennyi térség, régió, település, településrész életének valamennyi meghatározó összetevőjére, működésére és működtetésére. Az urbanisztika foglalkozik a települések sajátosságainak feltárásával, elemzésével, a fejlesztés és a rendezés mikéntjével a tervezéstől az igazgatásig. A települési folyamatok elemzése nem szűkíthető le a városokra, már csak azért sem, mert nincs város vidék nélkül, de ma már a vidék sem képzelhető el a város nélkül. A vidék biztosítja a városlakók élelmiszerekkel és más termékekkel történő ellátását, míg a város szolgáltatásokat, munkahelyeket kínál. A településtervezés némi túlzással a viszonyok művészete. A település összetevőiről, alkotó elemeiről és azok működéséről külön-külön szinte mindent (?) tudunk. A lényeg a viszonyokban, az arányokban rejlik. Nincs két egyforma település, nincs két egyforma településszerkezet, területfelhasználás, mert annak ellenére, hogy az alkotó elemek azonosak vagy nagyon hasonlóak, működésük elve ugyanaz, az arányok, az egyensúlyi állapot mindig más. Ezért minden településben máshogyan kell az egyensúlyt megteremteni. Ez egyben a településtervezés sajátszerűsége is. A településtervezés alapvető feladata, hogy a társadalom számára megteremtse a közösségek fejlődése, működése, szellemi és fizikai gyarapodása érdekében szükséges fizikai környezetet ma már a természettel kiegyensúlyozott kapcsolatban, az erőforrásokat, illetve a veszteségeket és a hulladékot minimalizálva. A települések struktúrájának megragadása és átalakítása a tervezés alapvető feladata: a múlt megértésével, az értékek megőrzésével, a fejlődés korlátainak feloldásával, a lehetőségek kereteihez illesztve. Általában nem új település építése, de nem is a meglévő konzerválása. A cél, hogy az értékekre és az adottságokra építve egy perspektivikus, minden pillanatban optimálisan működő, működtethető környezeti rendszer alakuljon ki, mely nem pontszerű, szétszórt, spontán fejlesztések összessége, hanem a jövőkép eléréséhez szükséges tudatos lépések meghatározása és meglépése. A múltban gyökerező, a jövőnek épített, de a mában is kellemes, élvezhető környezet, melyben a gazdaság is dinamikusan fejlődhet a társadalom fejlődése érdekében. A település három legfontosabb, megkerülhetetlen alapeleme, tehát a társadalom, a gazdaság és a környezet. A település és a társadalom 3

8 A településről általában A település egyidős a társadalommal, melynek igényei és elvárásai alakítják, formálják a települést. A település a közösség működésének mikéntje szorosan összefügg méretével, összetételével és egyéb jellegzetességeivel. A népesség számának, összetételének és sajátos tulajdonságainak összefüggéseit elemző tág értelemben vett demográfia szoros kapcsolatban áll a statisztikától a közgazdaságtanon át a szociológián, a biológián és a társadalmi-gazdasági elvárásokon keresztül a politika tudományig. A település ideális méreteit sokan próbálták meghatározni. A társadalom mérete, a település optimális mérete nemcsak hatalmi vagy szimbolikus kérdés, hanem nagyon is gyakorlatias gazdasági kérdés. A legkedvezőbb működés, működtetés a fenntarthatóság egyik lényeges szempontja. Sir Ebenezer Howard ( ) kertváros-ideálmodelljének alapegysége a várost hat szektorra tagoló utak között kialakított, a főutca két oldalát kísérő méter széles lakóterületsáv, melynek mérete a fős város hatoda, azaz körülbelül fő. 1. ábra. A Garden City koncepciója (1902.) (forrás: ) Clarence Arthur Perry ( ) szerint a szomszédsági egység mintegy fős népesség lakóhelye. 4

9 A településről általában Christopher Alexander (1936-) a görög mintára úgy gondolta, hogy 12 család képes fenntartani a kapcsolatait 2-2 családdal. A 12 ember 12 embert ismer és az további 12-t, akkor 12x12x12 fő = 1728 fő alkot egy közösséget. 3-4 fős családok esetén ~ fő adódik. Jó közelítéssel állítható, hogy egy-egy önszerveződő közösség alapegységének mérete ~ fő között határozható meg, az optimum ~7.000 fő. Ezekből az alapegységekből épülhet fel a városok társadalma. A korösszetétel a társadalom összetételének egyik legegyszerűbb mutatója. A népesség korösszetétele a fiatalok és az idősek számának függvénye. Jellemző ábrázolási módja a korfa, mely szemléletessé teszi a népesség korösszetételét és annak jellegzetességeit. Növekvő népesség korfája: talpán álló háromszöghöz, a stagnáló haranghoz, az öregedő, fogyó alul-felül szűkölő kerekded formához hasonlítható. Az első esetben 40% feletti a fiatalok és néhány százalék az idősek aránya. A viszonylag állandó népességben ez az arány és 10-15% közötti, míg fogyó népesség esetén 10-15% a fiatalok és az idősek aránya is. 2. ábra. Korfa A munkaerő az emberi erőforrás (HR = Human Resource) a társadalom egyik absztrakt eleme. A munkaerő a gazdaság motorja, melynek dinamikusan változó körülmények között is a piac mindenkori igényeinek megfelelően kell működnie. A piac a kereslet és a kínálat viszonyai között igen jó alkalmazkodó képességet kíván a piac gazdasági résztvevőitől. Ami ma sikeres, azt holnap már nem is keresik, ennek megfelelően a gyors alkalmazkodáskor megnő a megfelelően képzett munkaerő értéke, de mihelyst visszaesés tapasztalható a sikerek idején megbecsült munkaerő könnyen gazdasági teherré változhat. Ezért fontos a megfelelő képzettség is, a több feladat ellátására alkalmas munkaerő a jó munkaerő. A gazdaság fejlődése, az automatizálás következtében az egyszerű, képzettséget nem igénylő, az ember fizikai erejét felhasználó munka iránti igény csökken és növekszik a képzettebb munkaerő iránti igény. Egy közösség átlagos képzettségi színvonala meghatározza a közösség alkalmazkodó képességét, hiszen a tudás az a konverziós kulcs, ami könnyebbé teszi a gazdaság, a piac változásaihoz történő gyorsabb alkalmazkodást. A képzettség szintjének és minőségének emelése általános társadalmi érdek. Elkerülhetetlenné válik az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning) és megnő az alkalmazkodó képesség értéke is. Természetesen a társadalom nem pusztán demográfiai adatok összessége vagy munkaerő. A társadalom belső problémáival tudományágak sora foglalkozik a szociográfiától a szociológiáig, a társadalom térbeli szerkezete (szegregáció)vagy mozgása, vándorlása (migráció) vagy csak az ingázás, mind visszahatnak a társadalom és a település egészére. A település és a gazdaság A település a fizikai környezetet ad a társadalom munkamegosztása alapján specializálódott tevékenységek folytatásához. A település visszatükrözi a benne élő társadalom elhelyezkedésének és tevékenységeinek térbeli 5

10 A településről általában leképeződését, térbeli rendjét. A települési folyamatok azonban nemcsak a háromdimenziós fizikai térben negyedik dimenzióként kiegészítve az idővel zajlanak, hanem egy absztrakt gazdasági térben is. A gazdasági tér meghatározó dimenziói a piaci kereslet és kínálat viszonya. A kereslet és a kínálat viszonyai meghatározzák a települési folyamatokat is. A kereslet és a kínálat egyensúlya a rendelkezésre álló termék mennyiségétől és a kínálati áraktól függ. Az egyensúlyi ár a legmagasabb keresleti áron stabilizálódik. Ha a piaci termékek mennyisége csökken, akkor a keresleti ár magasabban alakul. Ha egyedi a termék például műkincs, a keresleti ár akkor is csak egy bizonyos szintig emelkedhet, addig, amennyit a kereslet hajlandó megadni a termékért. Ha valami ingyenes, akkor az általában azt jelenti, hogy a termékhez bárki, bármikor hozzáférhet, azaz nem piaci alapon cserél gazdát. Azért általában, mert egyes társadalmi utópiákban az árkorlát eltörlése azaz az ingyenes szolgáltatás esetében a ráfordítás ára nem érvényesül, ami közgazdasági értelemben nem lehetséges. (Miklóssy Endre: A regionális tervezés alapjai. Agroinform Kiadóház, Budapest, 2000., 33. o.: A piaci egyensúly elmélete Léon Walras ( ) svájci közgazdásznak, a»lausanne-i iskola«megalapítójának műve. A mai napig a legfontosabb gazdasági elmélet, a közgazdasági Nobel-díjak nem csekély hányadát ennek továbbfejlesztői kapták. Walras fő műve az»éléments d Economie Politique Pure«(1874).»Tisztán«, azaz a gyakorlattól független elméleti modellben az árucserét, a termelést, a beruházást, a megtakarítást és a pénzelméletet egymáshoz kapcsolódó fejezetekben, összefüggő rendszer formájában írja le ) A piacgazdaságban a település szinte minden eleme, értéke egyben piaci szempontból is megjelenik. A telek, az épület, a történeti értékek, a környezet minősége, a közlekedési rendszer, a tömegközlekedés, a közművek mindmind piaci viszonyok szerint a kereslet-kínálat szabályainak megfelelően alakulnak, és egyben szabályozzák a folyamatokat. A telek, az épület, a környezet minősége mind-mind lefordíthatók a piac nyelvére. Az élhető környezet drágább értékesíthető, mint az elszennyezett, de maga a szennyezés is lehet piaci áru. 3. ábra. A funkciók gazdaságos megélhetéséhez szükséges piacok sematikus arányai Miközben általános értékek is kifejeződnek a piaci vagy közgazdasági érték megfogalmazódása során, gyakran tapasztalható az értékek torzulása is. Például a termőföld közgazdasági értéke azonos azzal a tőkével, amelynek banki kamatos kamata megfelel a termőföld nettó hozamának. Ez az érték igen változó függ a föld termőképességétől és a termesztett növények értékétől, a terület agroökológiai potenciáljától, de konkrét 6

11 A településről általában összegben meghatározható érték. Ugyanakkor a földterület nem bővíthető, korlátozott erőforrás, amelynek értéke felbecsülhetetlen, mert a biomassza előállításának alapvető és mással nem pótolható sajátos eszköze: növény a termőföldön kívül más alapról nem állítható elő. Minden esetben gondosan mérlegelni kell a termőföld minden négyzetméterének beépítését, felhasználását, mert az egyszer műszakilag igénybe vett beépített terület hosszú időre, általában véglegesen megszűnik mint természeti vagy természetközeli terület. A település és a fizikai környezet A fejlődés és a növekedés nem szinonimák. Az ökológiai folyamatok elemeinek kölcsönhatásai bonyolult láncolatokat formálnak, melyek gyakran és számtalan ponton találkoznak. A primer kölcsönhatások általában kiszámíthatóak, ugyanakkor a szekunder és további hatások csak ritkán. A fejlődés és a növekedés nem zárják ki egymást, ugyanakkor nem is helyettesíthetőek egymással. A növekedés mennyiségi, míg a fejlődés minőségi bővülést jelent. A környezet korlátos erőforrás, vagyis nem korlátlanul áll az emberiség rendelkezésre. Minthogy az embernek meg kell osztania a környezetet az ökológiai rendszer további résztvevőivel, más földlakókkal is, új megvilágításba kerülnek az olyan fogalmak, mint például a fejlődés. Egy rendszert akkor nevezünk fejlettebbnek a másiknál, hogyha több információt képes cserélni a környezetével. (Náray-Szabó Gábor: A káosz még elkerülhető, Élet és Tudomány oldal) A definíció lehetővé teszi, hogy egy rendszert elméleti megfontolásból akár egyetlen települést is zárt, önfenntartó rendszerként értelmezzünk és a hangsúly növekedésről a minőségre, az élet és a környezet minőségére kerül Fenntarthatóság 4. ábra. A fenntartható környezet sémája A fenntarthatóság fogalma az utóbbi évtizedben vált a közbeszéd elfogadott részévé, bár sokan még most sem értik teljes mélységében, hogy miről is van szó a szlogen mögött. A társadalom, a gazdaság és a környezet szorosan összefüggenek egymással, egymásra épülnek, egymásból táplálkoznak. 7

12 A településről általában A társadalom a saját maga fenntartása érdekében megosztva a tevékenységeket működteti a gazdaságot, mely közvetve vagy közvetlenül (általában ez utóbbi) hat a környezetre. Átalakítja, de legalábbis befolyásolja annak folyamatait. Az átalakított, megváltoztatott vagy csak befolyásolt környezet visszahat az emberre és tevékenységein keresztül a gazdaságra. A több összetevő többszörözött kölcsönhatásai között kell megtalálni az egyensúlyt: a környezet és a társadalom fenntartható kapcsolatát az eltűrhető, elviselhető (bearable) környezet jelenti, a környezet és a gazdaság közötti kapcsolatot az életképes (viable) környezet jelenti, míg a társadalom és a gazdaság közötti kapcsolat a méltányossággal (equitable) jellemezhető. A társadalom, a gazdaság és a környezet közös tere a fenntartható (sustainable) környezet. A fenntartható fejlődés definíciója: a fenntartható fejlődés biztosítja a környezeti forrástér tartamos használatát, a jelen és jövő nemzedékek tényleges igényeinek kielégítését, nem károsítja a környezetét, nem okoz irreverzibilis változást és megőrzi a természet erőforrásait, a biológiai sokféleséget. A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Alapja a fenntartható társadalom. A fenntartható társadalom definíciója: a fenntartható társadalom tiszteletben tartja az élővilág sokféleségét, állandóan és tudatosan munkálkodik azon, hogy az emberi fogyasztást egyensúlyban tartsa a többi élő igényeivel és az ökoszisztémák regeneratív képességével, megőrzi a természeti tőkét. A fenntartható fejlődés számtalan tanulmányban részletezett és gyakran citált elvei, legfontosabb szemléleti tényezői néhány mondatban összefoglalhatók. A konkrét elemek a szemléleti tényezők alapján kifejthetők, kibonthatók és a konkrét helyzethez illeszthetők. A fenntartható városfejlesztés alapelvek közül legfontosabbak a következő elvek, tényezők (kiemelve az önkormányzatokra is vonatkoztatható elemeket): a problémák átfogó és interdiszciplináris holisztikus megközelítése (az önkormányzati döntés előtt a társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatások vizsgálata) a kölcsönhatások értékelése az egészbe ágyazottan: az integráció (az önkormányzat az elkülönítve kezelt területeket összevonja és így értékeli a megvalósulás hatásait a környezetre és a társadalomra) a megelőzés elvének alkalmazása, a prevenció (az önkormányzat döntéseinek meghozatalakor erkölcsileg és anyagilag is érdekelt abban, hogy megelőzze az újabb problémák kialakulását) a helyi erőforrások hasznosítása (az önkormányzat érdekelt a helyi erőforrások fejlesztésében és használatában) az érték fogalmának kiterjesztése a nem anyagi értékekre is (az önkormányzat óvja és ápolja azokat a helyi kulturális hagyományokat, amelyek a helyi emberek tradicionális környezeti viszonyát őrzik) a környezeti erőforrások megőrzése (az önkormányzat környezetvédelmi feladatait olyan módon tervezi, fontolja meg és hajtja végre, amely nem jár átterhelésekkel a különböző környezeti közegek, földrajzi helyek és természeti erőforrások között) sokféleség megőrzése (diverzifikáltság) (az önkormányzat a természeti, társadalmi- és épített környezet sokféleségének megőrzésére törekszik) terhelhetőség és használati intenzitás, az eltartó-képesség (az önkormányzat fejlesztései során értékeli a környezet terhelhetőségét és eltartó-képességét) ökoláncok szervezése, a szinergiára és egyensúlyra építve (az önkormányzat a folyamatok önfenntartó körfolyamatokká szervezésére törekszik, elősegítve, hogy egyensúly alakuljon ki az elemek között) 8

13 A településről általában a döntések legalacsonyabb szintre helyezése, vagyis a szubszidiaritás elve (az önkormányzat támogatja a helyi közösség fejlesztéseit, tudva, hogy a fenntarthatóság függ a helyi közösség önmeghatározó- és cselekvő képességétől) az együttélés, az egymás mellett élés és a kölcsönös előnyök mentén szerveződés, a koegzisztencia elve (az önkormányzat tájékoztatja az érintett közösséget, bevonja az előkészítésbe és a döntéshozatalba). 5. ábra. A Kopaszi-gát környezete (Budapest) Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Mi jellemzi az alábbiak közül leginkább a település fogalmát? 2. Mi határozza meg egy-egy tevékenység gazdaságosságát? 3. Mi a fenntartható fejlődés alapja? 4. Ha röviden kell jellemeznie a fenntartható társadalmat, mi lenne az? 5. Melyik elem nem része a fenntartható környezet modelljének? Jelölje meg a hamis választ! társadalom, gazdaság, környezet, kommunikáció 9

14 2. fejezet - A település és a táj Az emberi tevékenységek eredeti célja a létfenntartásért folytatott küzdelem volt, mint az élőlények esetében általában. Az ember intelligenciája révén képessé vált arra, hogy tanulással mindig újabb és újabb információkat, hatalmas tudást halmozzon fel. Ez a tudás nemcsak az ember túlélési képességeit javította, hanem tapasztalathoz, ezzel további tudáshoz juttatta. A tapasztalat minőségét meghatározza az, hogy milyen körülményekhez kell(ett) alkalmazkodnia, vagyis meghatározza a hely és a hely valamennyi adottsága. Máshogy kell alkalmazkodni a Szahara sivatagi klímájához, máshogy Tibet fennsíkjához, a tajgához vagy éppen az alföldi tájhoz. Más éghajlat, más domborzat, más növények és állatok. Más anyagokból lehet eszközöket készíteni, más a táplálék: máshogy kell élni. A természeti környezet meghatározó szerepét az bizonyítja, hogy a települések kialakulásában, fejlődésében meghatározó szerepet játszik a klíma, a domborzat, a vízrajz, az ásványi kincsek, általában a növényvilág (flóra) és az állatvilág (fauna), a talaj- és termőhelyi adottságok és még néhány más szempont érvényesülése. A települések szempontjából a leglényegesebb kérdés az, hogy ezek a jellegzetes adottságok hogyan érvényesülnek a táj használata során, azaz milyen a táj használatának módja, kultúrája A település és a környezet adottságai A helyi viszonyok és az építészet összefüggését példázza a hollókői parasztház és vándorlása. A palóc falu a Cserhát hegységben fekszik, ahol a vulkáni eredetű kő és az erdőségek fája kiváló építőanyagot biztosított a falu megépítéséhez. A palócok a kőből épített lábazatra emelték a faoszlopos homloktornácos épületet, amit füstlyukas kontyolt nyeregtetővel koronáztak és cseréppel borítottak. A tót atyafiak Békés megyében megtelepedvén áttelepítették a házépítés tudományát, fejükben hordozva a mintát. Az alföldi táj azonban fukarkodik a kőben és a fában, de tudták, hogy a háznak homlok- vagy előtornáccal és füstlyukas kontyolt nyeregtetővel kell rendelkeznie. A filigrán faoszlopokat testes vályog pillérek helyettesítették. A füstlyukas konty ugyan elmaradt, de az oromfalon megjelenik a párkány határozott vonala. A tótkomlósi vagy békéscsabai szlovák tájház genetikailag rokonságot mutat ősével a hollókőivel, bár a helyi adottságok módosították formavilágát. 6. ábra. Palóc ház, Hollókő. (forrás: 10

15 A település és a táj 7. ábra. Szlovák tájház, Békéscsaba. (forrás: 47d1464bdbd1b.jpg) A település és a domborzat A magas hegyek biztonságos, jól védhető fellegvárak építésének lehetőségét kínálják. A biztonság különösen igaz az olyan esetekben, mint például a perui Machu Picchu. A magasság biztosította védettség nagy előny, de ára van. A javak legalább egy részét fel kell juttatni a magasba, ahol minden nem termelhető meg. A meredek hegyoldalon vezető arasznyi ösvény védelem a támadókkal szemben, de nehéz a szállítás is. A perui Machu Picchu, az Andokban épült királyi város érdekessége, hogy több telep épült a magasban és közöttük horizontális kapcsolatok alakultak ki a völgyek érintése nélkül. 11

16 A település és a táj 8. ábra. A Machu Picchu (forrás: A hegyvidék lejtője meghatározza az építmények alaprajzi méreteit és alakját, mert az alaprajzi méret bármilyen irányú növelése jelentős nehézségeket támaszt vagy a magassági különbségek kiegyenlítése vagy a hegyről lerohanó vizek elvezetése terén. Ezért alakult ki a hegyvidéki halászfalvak halmazszerű épületegyüttesének jellegzetes karaktere vagy az erdélyi hegyvidéki épületek közel négyzetes alaprajzi formája. 12

17 A település és a táj 9. ábra. Manarola, Cinque Terre, Olaszország (forrás: ábra. A lejtős terepen egy közel négyzetes alaprajzú épületet könnyebb elhelyezni. Üdülő az Alpokban ( Alps Holiday House ). Sík terepen kevesebb kötöttség alakította az épületek és a települések szerkezetét. A megközelítés nehézségei helyett éppen az átláthatóság, illetve a védtelenség vált a települések kialakítását befolyásoló fő tényezővé. Telepítésüknél az esővíz elvezetése vagy éppen lefolyástalansága is meghatározó szempont volt. A mélyebb 13

18 A település és a táj fekvésű területek vizenyős tájai ugyan sok szempontból biztonságot jelentettek az ellenségekkel szemben, de a víz könnyen tönkretehetett mindent. Nagy gonddal és körültekintéssel kellett kiválasztani a hajlék helyét, azokat a csekély magasságú szárazulatokat, melyeket a víz nem érhet el. Ennek szép példája Győr, a vizek városa is, ahol a vizek összefolyásánál kialakult szigetek jelentették a város korai elődjeinek alapjait. A település és a víz A folyó, a tó vagy a tenger ideális terepet biztosított a szegélylakók társadalmának. A folyó vagy a tó biztosította az ivóvizet, az élelem egy részét, az építéshez szükséges homokot, kavicsot. A víz biztos védelmet jelentett a meglepetésszerű támadásokkal szemben, elválasztott. Ugyanakkor össze is kötött, mert már kezdetleges tutajokkal, csónakokkal is el lehetett jutni más vízparti lakott helyekre. Egy-egy folyó gyakran komoly stratégiai szerepet játszott a települések megalapításakor. Például a Római Birodalom határait őrző Aquincum a Limes mentén éppen ott épült meg, ahol a Duna több apró sziget között tartott dél felé. A víz jelenléte az ember létfeltétele. A folyók és tavak léte vagy csak víz ideiglenes léte meghatározta egyes kultúrák alakulását. A Nílus rendszeres áradásának a mezőgazdaságra és a Nílus-völgyi kultúrák fejlődésére gyakorolt hatása közismert. Az áradásokat követően a folyó partjain visszamaradt magas szervesanyag-tartalmú hordalék bőséges terméssel kárpótolta az áradás kárait. A vízrajz megváltoztatása alapjaiban átrendezheti a környezet ökológiai rendjét és ezen keresztül akár a teljes gazdaságot is. A vizek ha közvetve is szerepet játszottak a magyar tanyarendszer második hullámának kialakulásában is, mert a gabona-konjunktúra kezdetein az ősztől tavaszig a településeket övező szinte átjárhatatlan vizenyős területek, sártenger miatt a falu távolabbi területein termesztett gabona védelme megkívánta a gazdálkodók személyes jelenlétet. A korábban elnéptelenedett Alföldön megtelepedő tanyák A Tisza szabályozásával felgyorsult a területeken összegyűlt vizek elvezetése és az árvizek is ritkábbak lettek. 11. ábra. Velence, Dolfin-Manin-palota (forrás: _Palazzo_Dolfin-Manin.jpg) A település és a klíma Az éghajlat és az időjárás jellemzői lényegében azonosak, mindkettőt a hőmérséklet, a sugárzás, a napsütés mértéke, a páratartalom, a csapadék-viszonyok, a légnyomás, a légmozgás és még számos más tényező írja le. 14

19 A település és a táj Mégis jelentős különbség van a két fogalom között, mert az időjárás a pillanatnyi viszonyokat írja le, az éghajlat a tartósabb trendeket, melyek megengednek akár durva eltéréseket is. A világ leghidegebb és legmelegebb lakott helyének legkisebb és legnagyobb mért hőmérséklete között több mint száztíz fok mutatkozik. És ez csak a lakott területek közötti hőmérsékleti különbség! A Földön ennél szélsőségesebb viszonyok is vannak. Ilyen körülmények között is élnek emberek, épültek települések. A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok próbára teszik az ilyen települések lakót, a helyi gazdaságot és az épített környezettel szemben is sajátos elvárások fogalmazódnak meg. Az élet alkalmazkodik a körülményekhez, ami a szél és a szél hatásai elleni védekezésben jelenik meg. A korábbiaknál nagyobb széllökések gyakoriságának emelkedése miatt komoly figyelmet kell fordítani az épületek tervezésére, elhelyezésére, klimatikus tervezésére, többek között a nagyobb széllökések elviselésére alkalmas épületszerkezetek kidolgozására. A műszaki előírások, szabványok követik a klimatikus változásokat. 12. ábra. Tornádó pusztítása Kansas államban (USA) (forrás: A település és a katasztrófák A települések fejlődését a természet pusztító és az ember önpusztító ereje egyaránt alakíthatja. A két csoportban annyi a közös, hogy a veszély elmúltával ha lehetséges az emberek újra és újra visszaköltöznek e veszélyeztetett térségekbe. (Lásd még: E.T. Hall: Rejtett dimenziók Gondolat, Budapest, 1975 (Katalizátor Iroda, Budapest, 1995) A katasztrófák hosszú időre és akár teljesen átalakíthatják a környezetet, sőt kultúrák pusztulását is okozhatják. A település és a földmozgások (földrengés, szökőár) Egy tűzhányó kitörését kísérő földrengés és az ezt követő szökőár egyes esetekben teljes kultúrák pusztulását is okozta. A legismertebb a Santorini szigetek helyén egykor emelkedő tűzhányó, melynek felrobbanásakor a keletkezett hatalmas szökőár elsöpörte a kor legvirágzóbb kultúráját, a krétai kultúrát. A virágzó minószi kultúra, a krétai civilizáció a Földközi-tengeri hajózáson alapult. A tengeri kereskedelemre épült, ami ösztönözte a korabeli gazdaság innovatív fejlesztését. A szökőár elpusztította a kikötőket. Navigare necesse est, így a hajók más kikötőkbe szoktak és a korábbi kikötővárosok szerepüket már sohasem tudták visszaszerezni. A krétai civilizáció regenerálására a kikötők hiányában meggyengült gazdaság képtelen volt: a vég elkerülhetetlenné vált. 15

20 A település és a táj 13. ábra. Santorini szigete a felrobbanás után (Landsat) (forrás: A település és a járvány A történelem során a járványok brutális pusztításai alapvetően befolyásolták egy-egy térség fejlődésének irányát. Egyes területek elnéptelenedtek, az emberek más területekre menekültek, átrendezve a települések közötti viszonyokat is. A hírhedt pestisjárványok Európa számos országában radikálisan lecsökkentették a népesség számát és átrendezték megoszlását és gazdaságát is. Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt. Ekkor, például Konstantinápoly lakójából kb maradt életben. (David Keys: Katasztrófa, Vince Kiadó, Budapest, 2002, 41. old.) A járvány a XIV. és a XVII. században is vissza-visszatért és jelentős pusztítást végzett az európai lakosság körében. 16

21 A település és a táj 14. ábra. A legnagyobb európai pestisjárvány terjedése ( ) (forrás: A település és az árvíz Az árvizek szörnyű pusztításai sok esetben településtervezési tényezővé váltak, mint például Budapesten, ahol az 1838-as nagy árvíz után alakították ki a Duna mai partfalainak nyomvonalát. A kétszintes rakpartok megvalósításával alakult ki Budapest mai dunaparti beépítése a XX. század elejére. 17

22 A település és a táj 15. ábra. Az 1838-as pesti árvíz; a jégtorlódásból adódó jeges árvíz szinte a teljes várost elpusztította (Jos. Trentsenszky (József): Der Heumarkt (A Széna piac)) (forrás: Szeged mai sugaras gyűrűs városszerkezete a hírhedt 1879-es tiszai árvíz pusztítását követően alakult ki között. Lechner Lajos kidolgozta és 1880-ban közzétette A Szeged szab. kir. város újjáalakítására készített terv magyarázatá"-t. Legfontosabbnak a város területének árvíz ellen való lehető biztosítását és a város megfelelő és helyes beosztását tekintette, de a kereskedelem és a közlekedés fejlesztése érdekében szükséges építési munkákon túl kitért az egészségügyi építkezésekre, a középületek és közkertek elhelyezésére és az esztétikai szempontokra is. 18

23 A település és a táj 16. ábra. Szeged városának településszerkezete Palugyay Ignácz és Lukács Ignácz évi várostérképén (forrás) 19

24 A település és a táj 17. ábra. Szeged új, sugaras-gyűrűs városszerkezete (forrás) A lejtős terepszakaszokra épült településekben az időszakosan, hirtelen megjelenő nagy mennyiségű felszíni vizek elvezetése a vízgyűjtő terület egészét magában foglaló vízelvezető-rendszer kiépítést igényli, az árkok méretezett hálózatától a kisebb-nagyobb záportározókig A település és az ember okozta pusztítás A piacok és az erőforrások birtoklásáért folytatott háborúk utáni helyreállítások gyakran nemcsak a települések megjelenésének, hanem működésének teljes átalakításával jártak. 20

25 A település és a táj 18. ábra. Drezda, a német város bombázás után (1945.) (forrás) Az értelmetlen pusztítás szinonimája, a terrorizmus is települési kockázat forrása. A World Trade Center tornyainak összeomlása (2001) döntő hatást gyakorolt New York-ra, az USA-ra és az egész világra, településtervezési szempontból is. Egy biztos: az ellenőrizhetőbb, a terrortámadás kisebb kockázatát hordozó környezet kora következik, miközben a magasházak piacán nap mint nap újabb rekord aspiráns tervek jelentkeznek. 21

26 A település és a táj 19. ábra. A World Trade Center nyarán (forrás) A közlekedési balesetek veszélyesek, de szerencsére általában lokális hatásúak. Az igazán veszélyesek és akár a településfejlődést is befolyásolják azok a katasztrófák másodlagos környezeti hatásai, melyek a környezet egy részét átmenetileg vagy véglegesen tönkre is teszik. Csernobil atomerőművének felrobbanása (1986) halott zónává tett egy hatalmas sugárfertőzött területet, vagy Fukushima (2011) környezete is átalakul a sugárzás miatt. A világ első vörösiszap katasztrófája (2010) több település életét tette tönkre néhány perc alatt. Az Ajkai Timföldgyár vörösiszap tároló medencéjének fala megrepedt és többszázezer köbméter lúgos oldat zúdult elsősorban a szomszédos Kolontárra, Devecserre, Somlóvásárhelyre és környezetükre. Kolontár egy részét le kellett bontani és Devecserben is új városrész születik az elpusztult területek újjáépítése során. A helyi társadalom, gazdaság és környezet teljeskörű regenerálódása, a táj organikus rekultivációja hosszú időt igényel. Az elpusztult, lakhatatlanná vált városrészek újjáépítése, visszapótlása az érintett települések más területein valósulhat meg, míg az elárasztott területek rekultiváció utáni hasznosítása további elemzések alapján határozható meg (emlékpark stb.). 22

27 A település és a táj 20. ábra. Az átszakadt tározó északnyugati sarka 5 nappal a katasztrófa után (forrás) Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Melyik tényező határozza meg egy népi épület kialakítását? 2. Van-e jelentősége a domborzatnak a beépítések során? 3. Volt-e jelentősége a tanyarendszer kialakulásában a belvizeknek? 4. Melyik kultúrát pusztította el egy szökőár a mai ismereteink szerint? 5. Mely település környezete néptelenedett el egy katasztrófa után? 23

28 3. fejezet - A település és tágabb környezete A település és a térség Egy település eltekintve extrém fekvésű, elszigetelt települések viszonylag ritka esetétől általában nem értelmezhető a környezete nélkül. A modern gazdaság és a társadalmi munkamegosztás eredményeként a települések általában nem önellátóak, ezért többé-kevésbé környezetükre utaltak. Az importra szoruló, importra épülő gazdasággal működő települések függnek a környezetüktől, míg az exportáló típusúak inkább nem Térségi (regionális) összefüggések Régió, térség, terület A települések a környezetükkel együtt értelmezhetők. A korai civilizációk önfenntartó közösségei között az árucsere megindulásától kezdve a kapcsolatrendszer és ezzel az összefüggő terület egyre kiterjedtebbé vált. Ebben a vonatkozásban a világ a folyamatos globalizáció világában él. A munkamegosztás bővülése és a technikai feltételek javulása megnövelte a kapcsolatok sebességét, ezzel kitolta az ugyanolyan idő alatt elérhető világ határait. A fizikai kapcsolatok bővülése lassan a teljes bolygóra kiterjedt (még inkább igaz ez a műholdas kapcsolatokon alapuló, valós idejű kommunikációra). A települések szerveződései együttműködésüket lassan kiterjesztették a termelési, kereskedelmi, pénzügyi, információs rendszerek összehangolására is. A kialakuló munkamegosztás a térbeli rendszer együttes kezelését igényelte, már a XIX. században. A gazdasági hatékonyság növelésének igénye magával hozta a regionális tervezés igényét. A településcsoport, kistérség, régió, ország, kontinens léptékű egymásra épülő rendszerek együttes tervezése ma már nemcsak valóság, hanem szükségszerűség is. 21. ábra. Boston (USA) műholdas hőkép jól szemlélteti a bostoni (USA) agglomeráció urbánus területeinek kiterjedését (forrás: 24

29 A település és tágabb környezete A regionális tervezés sajátos szakterület, melynek összefüggései szorosan meghatározzák a települések fejlődését, ugyanakkor a településtervezés csak mint inputot használja, akárcsak az építészeti tervezés a településtervezést. A regionális fejlesztés és a regionális rendezés tervezése szorosan összefügg a települések fejlődésével, meghatározva azokat a makroszintű fejlesztési és rendezési elemeket, amelyek a tér fejlődősében meghatározók. Ezek a társadalmi, a gazdasági, a fizikai (természeti és művi) környezet átfogó szabályozásával behatárolják egy-egy kisebb térség vagy település fejlődési irányait. Például egy országos közlekedési hálózati elem megvalósításának nyomvonala alapjaiban meghatározhatja egy térség lehetőségeit. Ha a Dunántúlt és az Alföldet kelet nyugati irányban összekötő gyorsforgalmi út nyomvonala felfűzi például Szolnokot, Dunaújvárost és Veszprémet, akkor e települések szerepe átalakul, egymás közötti munkamegosztásuk, vonzáskörzetükben betöltött szerepük változása sajátos specializációt igényel. Ha Veszprém helyzetét tekintjük, akkor ez a kapcsolat segíthet a város regionális térszervező szerepének megerősítésében, de nem mindegy, hogy ugyanez a tengely érinti-e Székesfehérvárt, vagy sem. Ha érinti, akkor az M7-es autópálya és a tervezett új út csomóponti helyzetbe hozza a várost, amely ebben az esetben kedvezőbb helyzetbe kerül, és megerősítheti az 1990-es években megszerzett pozícióit (ebben az évtizedben Székesfehérvár vonzó befektetési centrumként a világ legdinamikusabban fejlődő városa is volt). Ha a tervezett útvonal nem érinti Székesfehérvárt, akkor Veszprém versenypozíciói relatíve erősödnek, kiegyensúlyozottabb regionális szerepet tölthet be. Példa: Budapest Európa szerkezetében A Kárpát-medence a Duna völgyében szinte mindig lakott volt. Ennek egyszerű oka van: az ember hamar meglátta, hogy a folyó ellátja vízzel és hallal, megvéd az ellenségek támadásától, egy tutajon viszonylag könnyű eljutni egyik helyről a másikra, a gázlókon mégis kapcsolatot lehet teremteni a túlparttal. A vízpart optimális körülményeket biztosított az ember letelepedéséhez. A Római Birodalom idején fontos elválasztó vonal, a Barbaricum és Pannonia között ugyanakkor a folyó összeköttetést biztosított a határvonal erődítései között. A Limes vonala nemcsak katonai jelentőségű határvonal, de kultúrákat összekötő nemzetközi útvonal is volt. A folyó mindig nemzetek közötti összekötő szerepet töltött be. Gróf Széchenyi Ödön mikor hajója, a Hableány fedélzetén a Duna-Majna-Rajna-Marne-Szajna útvonalon érkezett az 1867-es párizsi világkiállításra bebizonyította hogy a Duna egész Európát összeköti az Atlanti óceántól a Fekete tengeren át a Földközi tengerig (Széchenyi megkapta a francia Becsületrendet, a hajó a világkiállítás díját). 25

30 A település és tágabb környezete 22. ábra. A Duna-Majna-Rajna nemzetközi viziút-rendszer átszeli Európát Rotterdamtól Sulináig, több ezer kilométerrel lerövidítve a két pont közötti viziutat. Európán belüli földrajzi helyzete egyedülálló adottságokat biztosít a város makroregionális szerepének megértéséhez, jövőképének kialakításához. Budapest az európai kontinens egyetlen minden irányból jól átjárható keresztezésében helyezkedik el. 26

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

A települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor

A települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor A települések általános kérdései Dr. Kozma Gábor A., A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1. Definíció: a., Mendöl T.: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján:

felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján: Városépítészet1 témakörök, mintakérdések a vizsgához 2014/2015 a BME Urbanisztika Tanszék kötelező tantárgya felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján: http://www.urb.bme.hu/segedlet/varos1/eloadasok_2014/

Részletesebben

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Szeged, június

Szeged, június Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Alpolgármester Ügyiratszám: 01/55404 /2010 Tárgy: A 10000 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi központok számának korlátozása Melléklet: 1 pld. határozati

Részletesebben

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa A vállalatok fenntartható működésének kulcsa Budapest, 2018.02.28. EOQ MNB Hat Szigma, Lean és Statisztika Szakbizottság Előadó: Nagy Tamás A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

2. Hazánk folyóvizei Mutasd be hazánk folyóit többféle szempont alapján! Milyen gazdasági és társadalmi jelentőségük van folyóvizeinknek?

2. Hazánk folyóvizei Mutasd be hazánk folyóit többféle szempont alapján! Milyen gazdasági és társadalmi jelentőségük van folyóvizeinknek? Teleki Pál Országos Földtan- és Földrajzverseny Országos Forduló Eger 2016. május 6-8. Szóbeli tételek 8. osztály 1. Hazánk állóvizei Mutasd be a tavak keletkezését és pusztulását hazai példákon keresztül!

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A történeti táj, mint örökség

A történeti táj, mint örökség A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens Táj-fogalom ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Táj-fogalom

Részletesebben

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről 10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök

Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Dr. KÁKAI László Habil. Egyetemi docens Pécs, 2014. október 16. A területi közigazgatás átalakítása a Jó Állam születése A Kormány

Részletesebben

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia

Részletesebben

Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE

Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése 11. szekció: Határkutatás, politikai földrajz és geopolitika Mosonmagyaróvár

Részletesebben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában

Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Tóth Géza Földi sokaságok, égi tünemények A statisztika a tudományok világában 2017. október 18. Vázlat Az elérhetőség fogalma Elérhetőség

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. telefon: (30) 364 3996 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2015. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek

Részletesebben

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti Regionális gazdaságtan Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu A regionális gazdaságtan tárgya a gazdaság általános törvényszerűség

Részletesebben

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06. MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, 2014. március 20-21. Kolumbán Gábor Székelyudvarhely Civitas Alapítvány, Élő Szövet Alapítvány, MÜTF www.civitas.ro,

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Földrajz 7. évfolyam

Földrajz 7. évfolyam Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.

Részletesebben