J E L E N T É S az Európai Bizottság részére

Átírás

1 J E L E N T É S az Európai Bizottság részére az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében évben tett intézkedések kapcsán az Európai Bizottság C(2012) 3686 számú határozatának megfelelően február

2 Tartalom I. Előzmények Jelentéstételi kötelezettség EU Pilot Program Package meeting I. félévről szóló előrehaladási jelentés... 6 II. Az Irányelvben foglaltak teljesítése érdekében tett intézkedések Jogszabályalkotás Kormányzati erőfeszítések IMJP-k helyzete A projektmegvalósítás csúszásának indoklása A projektgyorsítás érdekében megtett intézkedések Együttműködések, adatcserék Minőségbiztosítás Engedélyezési problémák Informatikai fejlesztések Projektek elvonása, kormányzati segítségnyújtás III. Magyarország egészséges ivóvízzel történő ellátásának jelenlegi helyzete Aktualizált helyzetfelmérés Az átmeneti ivóvízellátás megoldási módjai Üzemeltetési felügyeleti intézkedések átfogó programja Tájékoztatás és információáramlás IV. Összefoglalás

3 1. Jelentéstételi kötelezettség I. Előzmények Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy a lakosság számára szolgáltatott ivóvízben a bór, a fluorid, a nitrit és az arzén határértéke átmeneti időt követően meg fog felelni az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) meghatározott határértékeknek. Magyarország az Irányelvben foglalt határértékektől a bór, a fluorid és az arzén tekintetében biztosított átmeneti eltérés meghosszabbítására vonatkozóan 2011 novemberében 365 települést érintően kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság május 30. napján kelt, a Magyarország által az Irányelv alapján kért eltérésről szóló C(2012) 3686 számú határozata (a továbbiakban: Határozat) 1. cikkében december 25-ig arzén határértékre 20 µg/l, bór határértékre 3 mg/l, fluorid határértékre 1,7 mg/l átmeneti határértékeket engedélyezett. A Határozat 2. cikk (1) bekezdés (5) pontja alapján a Határozat IV. mellékletében meghatározott korrekciós intézkedések terén elért eredményekről Magyarország éves jelentést nyújt be. Az éves jelentések benyújtására a tervezett korrekciós intézkedések végrehajtásának lezárultáig kerül sor. A Határozat alapján az Irányelvnek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről szóló, évre vonatkozó jelentést Magyarországnak február 25-ig kell benyújtani az Európai Bizottság részére. 2. EU Pilot Program A kötelezettségszegési eljárások számát mérsékelni hivatott EU Pilot programon keresztül a Bizottságtól december 20-án megkeresés érkezett a magyar Kormányhoz. A Bizottság megkeresésében részletes tájékoztatást várt a magyar hatóságoktól többek között arról, hogy az eltérés időtartalma alatt az érzékeny csoportok számára miként biztosították az Irányelv által előírt vízminőségi határértékeknek megfelelő ivóvízellátást, hogyan teljesült a három vegyületre vonatkozó, Határozat szerinti Irányelvtől eltérő határértékeknek való megfelelés, amit a Bizottság monitoring adatokkal is kért alátámasztani. Ezen túlmenően kérte a Bizottság bemutatni, hogy az eltérés lejárata és az átmeneti vízellátás kezdete közötti időszakban hogyan biztosították a magyar hatóságok az Irányelvi előírásoknak való megfelelést. A február 25-ig esedékes éves jelentés elkészítéséhez a Bizottság összeállított egy egységes formanyomtatványt, amelynek kitöltésével kérte megküldeni a vízminőségi határértékeket bemutató aktualizált adatokat. A Bizottság megkeresésére március 3-án adott válaszban többek között az alábbiakra tértünk ki. A Bizottság által engedélyezett eltérési időszakban június 1-jétől december 25-ig az Irányelv hazai jogrendbe illesztésével összefüggő feladatokról szóló 2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat alapján elindított Ivóvízminőség-javító Program megvalósítására, valamint az ivóvíz-szolgáltatók által végzett átmeneti beavatkozásokra tekintettel a listán szereplő 365 3

4 db településből 82 db településen oldották meg az ivóvíz-minőségi problémát, melyet az ivóvíz-szolgáltatók nyilatkozatai, valamit az ivóvíz-minőségi monitoring adatok támasztottak alá, így ezeken a településeken megvalósult az érzékeny csoportok megfelelő minőségű ivóvízzel történő ellátása. A határértékeknek nem megfelelő ivóvíz fogyasztásával felmerülő egészségügyi kockázatokról a fogyasztók a Határozatban foglaltaknak megfelelő tájékoztatást kaptak. Elmondható, hogy az emberi egészség védelme érdekében az Ivóvízminőség-javító Program eredményes előrehaladásának támogatása mellett a népegészségügyi szakemberek közvetlen módon adtak tájékoztatást, tettek intézkedéseket és nyújtottak segítséget a határértéket meghaladó arzén tartalmú ivóvízzel ellátott településeken az önkormányzatoknak, a vízszolgáltatás szereplőinek, a fogyasztóknak, különös tekintettel az érzékeny csoportokra. Az érzékeny csoportok közvetlen tájékoztatása a védőnői hálózat közreműködésével, az érzékeny csoportok igényeit kielégítő tájékoztató anyag segítségével valósult meg. A lakosság tájékoztatása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) ( és az Országos Környezetegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) ( honlapjain keresztül valósult meg. Ezek a honlapok jelentik a kommunikáció elsőszámú hiteles országos forrását, melyek a szakértők által egyeztetett adatokat, dokumentumokat tartalmazzák. A tájékoztatásra vonatkozó anyagok jelenleg is elérhetőek az alábbi weboldalon: pdf Az ÁNTSZ honlapján lévő valamennyi kapcsolódó információ letölthető, kinyomtatható. A nyitólapon elérhető az ivóvíz minőségére és szolgáltatására vonatkozó legfontosabb jogszabályok gyűjteménye is. Az OKI honlapján interaktív térkép található a hazai ivóvízhelyzet adatairól. A honlap az országos adatbázisba beérkező vízminőségi adatokat településenként lebontva, szöveges értékelésben teszi közzé. Az oldalon keresőfunkció működik. A kormányhivatalok megyei népegészségügyi szakigazgatási szerveinek és járási népegészségügyi intézeteinek szakemberei szintén ezeken a honlapokon megtalálható információkat kommunikálják a helyi média-megkeresések alkalmával, ezzel biztosítva az egységes nyilatkozatokat. A népegészségügyi hatóságok megkezdték a hatósági lépéseket december 26-ával. Ezen túlmenően az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekről szóló 1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozat alapján a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) január 1- jével kezdte meg az érintett lakosság ellátását minden olyan településen, ahol más megoldási lehetőség nem állt rendelkezésre. Az egyedi vízszállítás lajtos kocsik és vízcsomagoló berendezések igénybevételével történt. A köztes időszakban helyi intézkedésekkel valósult meg a megfelelő ivóvízellátás. 4

5 Az ivástól és főzéstől eltérő fogyasztási célokra szánt vízellátáshoz fűződő kockázatokról az OKI kockázatbecslést végzett, amely az arzén bőrön keresztüli felszívódására vonatkozó ismeretek elemzését és a kockázatbecslési modell-vizsgálatokkal kiszámolt többlet daganatkockázati valószínűségi értékek, illetve egészségkockázati hányadosok bemutatását tartalmazza. Az elvégzett vizsgálat szerint az arzénnel érintett vízellátási területeken az ivástól és főzéstől eltérő emberi fogyasztási célokra szánt vízellátás, a háztartási vízhasználat (a közvetlen érintkezést jelentő fürdés, mosdás) az emberi egészséget nem veszélyezteti, többletkockázatokat nem okoz. A Bizottság által megküldött formanyomtatvány alapján összeállított évről szóló jelentést Magyarország február 25-ig megküldte az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletén keresztül az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának. Az EU Pilot program keretében március 3-án megküldött hivatalos magyar válasz, valamint az Irányelvnek való megfelelés céljából hozott intézkedésekről szóló második (2013. évről szóló) jelentés értékelését követően a Bizottság álláspontja szerint további tisztázást igénylő kérdések maradtak, ezért a Bizottság július 1-jén kiegészítő megkeresés formájában további tájékoztatást kért. A feltett kérdésekre a válaszokat augusztus 29-én megküldtük a Bizottság részére. A Bizottság javaslatának eleget téve és biztosítva a lakosság számára a hozzáférést, a jelentések a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodájának honlapján, a honlap címen kerültek közzétételre. 3. Package meeting Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Jogi Szolgálatának kötelezettségszegési ügyekkel foglalkozó munkatársai és a magyar Kormány képviselői a december 10-én tartott munkaülés, ún. Package meeting keretében tárgyaltak. A munkaülésen a környezetvédelmi tárgyú ügyek közül az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv (továbbiakban: Irányelv) végrehajtását érintő EU Pilot ügyet is megtárgyalták. Az ülésen a magyar Kormány képviselői részletes tájékoztatást adtak az Irányelvnek való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről, továbbá az ivóvízminőség-javító programok megvalósulásának aktuális állásáról. A Bizottság képviselői pozitívan értékelték a beszámolót, és elismerték a magyar Kormány erőfeszítéseit az Irányelvnek való megfelelés érdekében. A Bizottság aggályát fejezte ki abban a tekintetben, hogy azokon a településeken, ahol (nem hálózatról történő) átmeneti ivóvízellátás van folyamatban, hozzáférhető a lakosság számára a nem megfelelő ivóvíz hálózaton keresztül, annak ellenére, hogy ezeken a településeken megfelelő tájékoztatásban részesültek a lakosok és a szociális valamint egészségügyi hálózat is a kockázatokról. 5

6 A Bizottság jelezte, hogy mivel a nem megfelelő ivóvíz a hálózatból továbbra is hozzáférhető, emiatt az egészségügyi kockázat továbbra is fennáll. Összességében a Bizottság képviselői pozitívan értékelték a beszámolót és elismerték Hazánk erőfeszítéseit az Irányelvnek való megfelelés érdekében, ugyanakkor kérték egy olyan tájékoztató anyag megküldését, amely az egyes, derogációval érintett településeken bemutatja az ivóvízminőség-javító projektek állását, megjelölve azt is, hogy milyen dátummal kerül sor a projektek tényleges lezárására. Ennek jelen jelentésben teszünk eleget I. félévről szóló előrehaladási jelentés A Bizottság EU Pilot eljárásban július 1-jén küldött kiegészítő megkeresésében arra kérte a magyar Kormányt, hogy a bizottsági Határozat szerinti éves jelentés mellett félévente rendszeresen jelentést nyújtson be a korrekciós intézkedések előrehaladásának állásáról. Az első előrehaladási jelentés december 18-án megküldésre került a Bizottság részére a Bizottság által korábban megküldött formanyomtatványok (A_Általános információk; B_Lakossági tájékoztatás; C_Ellenőrzési eredmények; D_Korrekciós intézkedések) felhasználásával. 6

7 II. Az Irányelvben foglaltak teljesítése érdekében tett intézkedések 1. Jogszabályalkotás a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16. -a 2012 óta előírja, hogy amennyiben az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodjon. A Kormány által saját hatáskörbe vont beruházásokkal kapcsolatos egyes részletszabályokat az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 170/2012. (VII.23.) Korm. rendelet határozza meg. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy Magyarország az Európai Unió, vagy más nemzetközi szervezetek felé vállalt kötelezettségeinek (ivóvíz, szennyvíz, hulladékkezelés, energiahatékonyság, stb.) maradéktalanul (a rendelkezésre álló határidők betartása mellett) eleget tudjon tenni módosította az Mötv át. E módosítás értelmében az önkormányzatok és a jogszabályban meghatározott állami szervek annak érdekében, hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen a jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatják a miniszter 1 részére. Az adatszolgáltatás személyes adatokra nem terjedhet ki. Ezzel párhuzamosan a 170/2012. (VII.23.) Korm. rendelet a 2/A. -sal egészült ki, melynek értelmében az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházások kapcsán felmerült akadályokról az érintettek haladéktalanul kötelesek a minisztert tájékoztatni. Tájékoztatási kötelezettség az alábbi eseteknél áll fent: közbeszerzési eljárások lefolytatása során jelentkező problémák; a műszaki tartalomban időközben felmerülő változás következtében a beruházás megvalósítása késedelmet szenvedhet; a beruházás derogációval érintett részének megvalósítási határideje nem tartható. A szolgáltatott adatok személyes adatokat nem tartalmazhatnak, valamint a miniszter köteles az általa kezelt adatok eredeti védelmi szintjét fenntartani illetve más személy vagy szervezet részére adatot nem továbbíthat. 1 Az Mötv ban meghatározott esetekben az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint a Kormány által kijelölt miniszter részére, a beruházások figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladata ellátásához a személyes adatok kivételével rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát, továbbá az adatok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat. 7

8 b) A vízminőségi határértékeket és az ezeknek való megfeleléshez szükséges előírásokat, amelyek Magyarországot kötik az egészséges ivóvízellátás biztosítása vonatkozásában a Csatlakozási Szerződés X. melléklet, 8. Környezetvédelem címszó, B. Vízminőség pontja, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv, illetve az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet határozza meg. Az egészséges, biztonságos, magas szolgáltatási színvonalú, ugyanakkor költséghatékony ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás kiemelkedő jelentőségű önkormányzati feladat, melynek teljesítése során biztosítani kell a természeti erőforrások fenntartható használatát, valamint a víziközmű-rendszer fejlesztésével, bővítésével összefüggő uniós kötelezettségeket. c) A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) a víziközmű-szolgáltatások, illetve a víziközmű-szolgáltatók szakmai, gazdasági felügyeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) telepítette. A Vksztv. 35. szerint víziközmű-szolgáltatást kizárólag a Hivatal által kiadott működési engedély alapján lehet végezni, amely kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására. A víziközműszolgáltatási működési engedély kiadása szigorúan meghatározott feltételekhez kötött. A Vksztv. 36. a működési engedély kiadásának feltételéül előírta, hogy a kérelmező vonatkozásában a kiszámított felhasználói egyenérték elérje a 150 ezres mutatószámot, amelyhez a 84. türelmi időt biztosított: december 31-ig a 100 ezres, illetve december 31-ig a 150 ezres mutatószámot kell teljesíteni. A szigorú szabályozás következtében évben már jelentős üzemeltetői integráció történt, amelynek eredményeként a szétaprózott üzemeltetői struktúra helyett a felkészültebb, tőkeerősebb, szakmailag képzettebb közmű szolgáltatók jutottak szerephez, jelentősen növelve ezzel az ellátás színvonalát és biztonságát. További jelentős előrelépés a szolgáltatás díjának megtérülését és a művek fenntarthatóságát tekintve, hogy a Vksztv. 65. úgy rendelkezik, hogy a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal első alkalommal október 15-ig adott javaslatot a szolgáltatás díjának megállapítására, amelynek elfogadása esetén a jóváhagyott díjak január 1-jétől alkalmazhatók. d) A projektek megvalósítására a Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban KEOP) nyújt támogatást a as Európai Uniós programozási időszak (EU-s és hazai) forrásaiból. A KEOP végrehajtásáért a KEOP Irányító Hatóság a felelős, mely szervezet december 31. napjáig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül működött. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése szerint a Kormány a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (a továbbiakban: NFÜ) az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 11. -a alapján január 1-től jogutóddal (beolvadással) megszüntette. A 8

9 jogutódlást követően KEOP Irányító Hatóság működtetéséért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága (a továbbiakban: Irányító Hatóság) a felelős. A közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelet alapján a április 15-étől a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: NKEK), mint Közreműködő Szervezet által ellátott feladatot az Irányító Hatóság látja el. 2. Kormányzati erőfeszítések A Bizottság május 30-án kelt határozatát követően a Kormány többször tárgyalta az Ivóvízminőség-javító Program (a továbbiakban: IMJP) további felgyorsításának helyzetét, vizsgálta az átmeneti ivóvízellátás biztosításának lehetőségeit július 4-i ülésén tárgyalta az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről szóló irányelvnek való megfelelés egyes kérdéseiről szóló jelentést. A jelentés elfogadásával egyben döntött arról is, hogy fel kell mérni az ivóvízminőség-javítását szolgáló egyes projektek helyzetét, az átmeneti ivóvíz ellátás feltételrendszerét, valamint élve az Mötv ában biztosított lehetőséggel, javaslatot kell tenni a feltételeket kimerítő beruházások esetén a Kormány saját hatáskörében történő megvalósításra. a) A projektek végrehajtását segítő intézkedésekkel kapcsolatos határozatok: 1625/2014. (XI. 5.) Korm. határozat a KEOP-1.3.0/ azonosító számú ( Dombóvár és térsége ivóvízminőség javító programja című) projekt támogatásának jóváhagyásáról szóló 1547/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat módosításáról; 1416/2014. (VII. 23.) Korm. határozat a KEOP-1.3.0/ azonosító számú ( Kalocsa környéki ivóvízminőség javító projekt című) projekt támogatástartalmának az önerő halasztott hozzárendelésével történő kifizetéséhez történő hozzájárulásról. b) A Kormány a projektek támogatásához többször módosította az ivóvízminőség javító konstrukciók keretét. Az Akcióterv módosítása 2014-ben az alábbi kormányhatározatokkal történt: a Környezet és Energia Operatív Program évekre szóló akcióterve 1. prioritásának módosításáról szóló 1064/2014. (II. 18.) Korm. határozat; a Környezet és Energia Operatív Program évekre szóló akcióterve 1. prioritásának módosításáról szóló 1109/2014. (III. 6.) Korm. határozat; a Környezet és Energia Operatív Program évekre szóló akcióterve 1. prioritásának módosításáról, valamint egyes nagyprojektek támogatásának növeléséről szóló 1186/2014. (III. 28.) Korm. határozat; a Környezet és Energia Operatív Program évekre szóló akcióterve 1. prioritásának módosításáról, valamint a KEOP-1.3.0/ azonosító számú ( Az Észak-Magyarországi Régió településein élő lakosság egészséges 9

10 ivóvízzel való ellátásának biztosítása című) projekt támogatásának növeléséről szóló 1234/2014. (IV. 10.) Korm. határozat; a Környezet és Energia Operatív Program évekre szóló akcióterve 1. prioritásának módosításáról, valamint a prioritás keretében megvalósuló projektek támogatásának növeléséről szóló 1466/2014. (VIII. 15.) Korm. határozat; a Környezet és Energia Operatív Program évekre szóló akcióterve 1. prioritásának módosításáról, valamint a prioritás keretében megvalósuló egyes projektek támogatásának növeléséről szóló 1530/2014. (IX. 18.) Korm. határozat. c) A Kormány a források rugalmas felhasználása érdekében az 1772/2013 (X. 25) Korm. határozatában döntött a KEOP és a KEOP-1.3.0/B konstrukciók kereteinek az összevonásáról. Az ivóvízminőség javítási konstrukció kerete december 31-én: 150,304 Mrd Ft. A KEOP keretében a támogatási keret kimerülése miatt támogatást nem kapott derogációs kötelezettséggel érintett projektekről a Kormány a évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített egyes derogációkkal összefüggő kötelezettségek teljesítésére irányuló projektek Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében történő megvalósításának feltételeiről szóló 1477/2014. (VIII. 27.) Korm. határozatban úgy rendelkezett, hogy azokat a KEHOP támogatások keretéből valósítja meg. A programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet értelmében e projektek kiemelt eljárás keretében kerülnek majd elbírálásra. A as programozási időszakban az operatív programban (KEHOP) is rögzített elsődleges cél a derogációval érintett települések támogatása. d) A Kormány rendeletileg elősegítette a beruházások végrehajtásához szükséges hatósági ügyek intézésének és az engedélyek kiadásának gyorsítását: Kihirdetésre került a 307/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet az egyes ivóvízminőség-javítási, szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről. e) Koordináció, segítségnyújtás A nemzetközi kötelezettséggel érintett önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérésére, a szükséges koordináció megvalósítására a Kormány kiemelt feladatként kezeli azoknak az önkormányzati beruházásoknak a vizsgálatát, amelyek Magyarország által az Európai Unió felé vállalt kötelezettségekkel függnek össze, és amelyek megvalósításának nem teljesítése kötelezettségszegési eljárás indítását vonhatja maga után. A Kormány közvetlen kapcsolattartás révén, a rendelkezésre álló eszközei és szakemberei segítségével egységes keretrendszerben követi nyomon és segíti az önkormányzati szektor által az uniós tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek megvalósítására irányuló önkormányzati fejlesztéseket. 10

11 A 170/2012. (VII.23.) Korm. rendelet 2. -a értelmében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (azaz a belügyminiszter) - a csatorna- és szennyvízberuházások kivételével - figyelemmel kíséri a Magyarország által az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő vagy az Európai Unió jogi aktusából következő és helyi önkormányzati beavatkozás keretében megvalósítható beruházásokat. A Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) a fent említett felhatalmazás alapján figyelemmel kíséri az Európai Unió felé vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében az önkormányzatok által megvalósított ivóvízminőség-javító projekteket. A stratégiai és fenntarthatósági gondolkodás erősítésével a BM támogatja az uniós források felhasználásának hatékonyságát és az Unió által elvárt feladatok megvalósítását, csökkentve ezáltal az uniós kötelezettségszegési eljárások előfordulásának lehetőségét. A BM célja továbbá, hogy a rendelkezésre álló információs rendszerekbe az ivóvízminőségjavító projektekről feltöltött adatok segítségével, azok jogszabályoknak megfelelő összekapcsolása útján vizsgálja és elemezze azok hatásait, egységes és hatékony tájékoztatást nyújtson, segítse a felmerülő problémák kezelését, illetve ezek érdekében megfelelő intézkedéseket kezdeményezzen. A BM munkatársainak 2014-ben is kiemelkedő feladata volt a koordináció az átmeneti ivóvízellátás és a végleges megoldást jelentő ivóvízminőség-javító projektek megvalósításához kapcsolódóan. Utóbbi esetben céljuk volt a projektek megvalósításával kapcsolatos problémák feltárása és azok megoldásának elősegítése, valamint közreműködés az akadályok leküzdésében, legyen az egy engedélyeztetési eljárás, közbeszerzési probléma vagy egyéb akadály. A BM munkatársai 2012 ősze óta a 89 érintett projekt esetében 207 projektlátogatáson vettek részt, amely során monitoring jegyzőkönyvet készítettek és ehhez több mint km utat tettek meg. Szintén helyszíni látogatások keretében az átmeneti ivóvízellátáshoz nyújtott egyedi, vissza nem térítendő kormányzati támogatásokkal kapcsolatos forrás felhasználását is kontrollállták. A és években hozott kormánydöntések nyomán 64 település önkormányzata részesült vissza nem térítendő támogatásban az ivóvíz-minőségi problémáik fejlesztéssel történő átmeneti megoldására a víziközmű-szolgáltatójuk bevonásával a végleges megoldást jelentő KEOP beruházás megvalósulásáig. Az egyedi támogatás felhasználásának ellenőrzésére minden településen sor került 2014 augusztusáig második félévétől a BM új feladatként az átmeneti ivóvízellátás biztosításának támogatásához kötődő feladatokat is ellátja. A évi támogatásokkal kapcsolatos szabályokat a 18/2014. (III.4.) BM rendelet tartalmazza. A sokszereplős, komplex feladat érdekében történő együttműködés gördülékenyebbé tételéhez a BM havonta koordinációs értekezleteket szervez. A koordinációkon a BM együttműködő szervezetei (tárcák, érintett intézmények) vesznek részt. A BM által szerevezett szakmai workshopokra pedig a szakmai érdekképviseletek kapnak meghívót júliusa óta összesen 20 koordinációs értekezlet és 9 workshop került megrendezésre, emellett 11

12 3 regionális konferenciasorozat (ez összesen 21 darab regionális konferenciát jelent) és kb. 60 egyéb egyeztetés és értekezlet került megtartásra. A BM koordinációs szerepkörében elért legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: Koordináció hatékonysága (2014-re minden tárca képviselteti magát); Egyéb derogációs kötelezettség teljesítése kapcsán is kérnek mentorálást, koordinációt az önkormányzatok; Gyors információcsere; Közbeszerzések előrehaladásának heti - egyeztetési mechanizmusa kialakult (OVF, Projektmegvalósító önkormányzatok, NFM, ME, BM), Engedélyezés előrehaladásának nyomon követési heti - mechanizmusa kialakult (OVF, Projektmegvalósító önkormányzatok, OTH, OKF) Havi előrehaladási jelentési rendszer kialakítása az Önkormányzati Koordinációs Informatikai rendszerben (190 felhasználó képzése, támogatása, beérkezett adatok ellenőrzése). A kormányzati intézkedések hatásairól készült tanulmány egyértelműen megállapítja, hogy az önkormányzatok fejlesztési munkájának végrehajtásában nagy segítséget jelent és szükséges egy olyan köztes operatív szint, amit jelenleg a BM műszaki és gazdasági szakértőivel biztosít. 3. IMJP-k helyzete Magyarországon az ivóvízellátásra rendelkezésre álló felszín alatti vízkészletek sok esetben nem felelnek meg az Európai Unió által a 98/83/EK tanácsi irányelvben előírt vízminőségi paramétereknek. E paramétereket az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet ültette át a hazai jogrendbe. A kifogásolt ivóvíz-minőségi paraméterek geológiai adottságok miatt elsősorban hazánk alföldi részén, valamint a Dél-Dunántúlon fordulnak elő, de kisebb számban egyéb területeinken is található érintett település. A vizeinkben jelen lévő, a határértéket meghaladó geológiai eredetű komponensek közül egészségügyi hatásait tekintve a közvetlen egészségügyi kockázatot az arzén, bór, fluorid jelenléte okozza. 12

13 1. ábra - A derogációval érintett települések ivóvízszennyező komponensek területi eloszlása Az Európai Bizottság C(2012) 3686 számú határozatában a Magyarország által az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv alapján kért átmeneti mentességet a kérelemhez képest rövidebb időre, december 25-ig engedélyezte, emiatt az IMJP előrehaladásának további felgyorsítása azonnali sürgető feladattá lépett elő. 1. táblázat - Paraméterek, Települések és Lakosok száma Kifogásolt paraméter Települések száma Érintett lakosok száma Arzén, bór, fluorid ezer fő A Bizottság határozatában további szigorú feltételeket írt elő. Valamennyi településen haladéktalanul biztosítani kell az érintett lakosok számára a megfelelő minőségű ivóvizet. Ez jelenleg több esetben átmeneti ivóvízellátással kerül megoldásra mindaddig, amíg a fejlesztések során a megfelelő megoldások kiépítése megtörténik. Az érintett települések fejlesztéseihez szükséges források a KEOP keretein belül október 30-ig biztosítanak lehetőséget a projektek pénzügyi elszámolására. Ahol a megvalósulásra meghatározott időpont túlnyúlik a hatályos pályázati felhívás által meghatározott időszakon, az Irányító Hatóság csak egyedi engedéllyel járul hozzá a határidő KEOP elszámolhatósági időszakon túli hosszabbításához, tekintettel a derogációs kötelezettség teljesítésének fontosságára, valamint a közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból támogatott operatív programok lezárására vonatkozó iránymutatás jóváhagyásáról szóló C(2013) 1573 számú Bizottsági határozatban foglaltakra. 13

14 Azon projektek esetében, ahol a megvalósítás ideje 2015, kiemelt figyelmet kell fordítania az Irányító Hatóságnak arra, hogy a projektek előrehaladását segítse és gyorsítsa. A Kormány által nyomon követett 55 db, derogációval érintett ivóvízminőség-javító projektekről elmondható, hogy 21 esetben a próbaüzem sikeresen lezárult, 8 projekt már üzemeltetési engedéllyel is rendelkezik. Jelenleg 6 projekt esetében a próbaüzem folyamatban van, 25 projekt keretében a kivitelezés pedig jelenleg is folyik. A fennmaradó 3 projekt a következő támogatási időszak KEHOP forrásából fog megvalósulni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (továbbiakban: OVF) által koordinált 33 db projekt közül 1 projekt estében a próbaüzem folyamatban van, 10 projekt kivitelezése folyik, 13 projekt kivitelezése még nem kezdődött meg, 8 projekt a 1477/2014. (VIII. 27.) Korm. határozat alapján és további 1 projekt KEHOP forrásból fog megvalósulni. A fábiánsebestyéni projekt KEOP-ban történő megvalósítása jelenleg egyeztetés alatt áll. Kategória 2. táblázat - Összefoglaló a 88 projektről Projektek száma (db) Érintett települések száma (db) Derogációval érintett települések száma (db) Próbaüzem sikeresen lezárult Próbaüzem folyamatban van Kivitelezés jelenleg folyik Kivitelezés nem kezdődött meg KEHOP forrásból fog megvalósulni A jelentés tárgyát képező 88 projekt közül az alábbi táblázatban szereplő, derogációval érintett településeken a próbaüzem sikeresen lezárult, az új technológia a hálózatra szolgáltatja a jogszabályban meghatározott határértékeknek megfelelő ivóvizet. 14

15 3. táblázat - Derogációval érintett települések, ahol a próbaüzem sikeresen lezárult december 31-ig Település Komponens 1 Apaj arzén 2 Áporka arzén 3 Balotaszállás arzén 4 Baranyahídvég arzén 5 Barlahida arzén 6 Beszterec arzén 7 Biharnagybajom arzén 8 Borsodivánka arzén 9 Bugyi arzén 10 Bugyi-Felsővány arzén 11 Cserépváralja arzén 12 Délegyháza arzén 13 Dunavarsány arzén 14 Hajdúdorog arzén 15 Hetvehely arzén 16 Hodász arzén 17 Kajdacs arzén 18 Kántorjánosi arzén 19 Kemecse arzén 20 Kisszentmárton- Majláthpuszta arzén 21 Majosháza arzén Település Komponens 22 Matty arzén 23 Nagydobos arzén 24 Nagykálló arzén 25 Nyírcsászári arzén 26 Nyírderzs arzén 27 Nyírkáta arzén 28 Nyírparasznya arzén 29 Olcsvaapáti arzén 30 Püspökladány arzén 31 Sámod arzén 32 Sárrétudvari arzén 33 Szamoskér arzén 34 Szamosszeg arzén 35 Szerep arzén 36 Szigetcsép arzén 37 Taksony arzén 38 Tiborszállás arzén 39 Tiszaarád arzén 40 Tiszavalk arzén 41 Vajszló arzén 42 Vasmegyer arzén 43 Zsana arzén Megjegyzés: Balotaszállás és Zsana településeken a próbaüzem lezárult, azonban a teljes projekt (Tiszta-Víz projekt) tekintetében a kivitelezés még nem fejeződött be. 4. táblázat - KEOP projektek befejezése (próbaüzem vége) állapot szerint Időszak Projektszám (db) Érintett települések száma (db) Derogációval érintett települések száma (db) Lezárt Projektek Befejezett próbaüzem / a projekt lezárása folyamatban I. félév II. félév I. félév KEHOP-ból finanszírozottak

16 2. ábra - A derogációval érintett ivóvízminőség-javító projektek próbaüzem - befejezésének településenkénti eloszlása ( ) Lezárt Befejezett próbaüzem - a projekt lezárása folyamatban I. félév II. félév I. félév KEHOP-ból finanszírozottak Települések száma december 31-én összesen 26 derogációval érintett település rendelkezett lezárt projekttel, valamint 13 db projekt keretében fejeződött be a próbaüzem, mely további 32 derogációs települést érint december 31-én tehát összesen 58 db derogációval érintett település lakossága jut egészséges ivóvízhez a hálózaton keresztül a KEOP projektekben megvalósult beruházások, végleges megoldások eredményeképp első félévben 31 db KEOP projekt kivitelezése és próbaüzeme fejeződik be tervezetten, a második félévben pedig 22 db. Előbbiekben 112, utóbbiakban 129 derogációval érintett település szerepel. Ezen kivitelezések előrehaladását a Kormány az érintettekkel együttműködve fokozottan figyelemmel kíséri. 2 db projekt fizikai befejezése ugyan már év folyamán megvalósul, azonban a próbaüzemének zárása I negyedévében várható. Ezen 2 projektben összesen 34 derogációval érintett település szerepel. A jelentés tárgyát képező 88 projekt közül 12 ivóvízminőség-javító projekt várhatóan a as programozási ciklusban, a KEHOP keretében kerül megvalósításra, ezen projektekben 32 db derogációval érintett település szerepel. 4. A projektmegvalósítás csúszásának indoklása A as programozási időszakban az ivóvízminőség-javító pályázatoknál a megvalósulást érintően csúszások jelentkeztek, mindannak ellenére, hogy a derogációs kötelezettség teljesítését kiemelt feladatnak tekinti, és fokozott figyelemmel kíséri a Magyar Állam. A megvalósítás során a pályázatok elbírálását, befogadását, és végül a támogatói döntés meghozatalának időtartamát befolyásolta a projektek előkészítése során jelentkező, egyes 16

17 esetekben rendkívül időigényes folyamatok lebonyolítása, melyektől való eltekintés azonban az Európai Unió által az átláthatóság, környezetvédelem terén elvárt elvek teljesülésének sérülését eredményezhette volna. Ennek elkerülése érdekében a folyamatban a magyar hatóságok a projektek sikeres lebonyolítása során egyrészt kiemelt figyelmet fordítottak a Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére, másrészt az Európai Unió jogi aktusait szem előtt tartva jártak el, mely egyes esetekben a projektek lezárásának időbeni kitolódását eredményezte. Számos esetben gondot jelentett környezetvédelmi és megvalósíthatósági szempontból a hiányos projekt-előkészítés, valamint a projektek nem megfelelő műszaki tartalommal történő benyújtása, és az ebből következő hiánypótlás(ok), valamint a tulajdonviszonyok rendezésének elhúzódása. Az elvi létesítési engedélyek, a megfelelő vízminőséget igazoló dokumentumok és a vízjogi üzemeltetési engedélyek beszerzésének időigénye szintén a projektek csúszását eredményezte. A beszerzési eljárások lefolytatása és a dokumentumok beszerzése során elengedhetetlen feltételként jelent meg a közbeszerzési eljárások alapelveinek sérthetetlensége, illetve a nyilvánosság, egyenlő bánásmód és átláthatóság biztosításának szükségessége. Mindezek teljesítése érdekében volt eset, amikor a dokumentációk átdolgozására volt szükség és volt eset, amikor az eljárásokban nem sikeres vállalkozások által indított közbeszerzési felülvizsgálati/jogorvoslati eljárások lefolytatásának időigénye okozott csúszást. Az európai uniós követelményeknek és iránymutatásoknak megfelelően a pályázatok kezelését illetően szigorú eljárásrendet vezetett be és alkalmazott a Magyar Állam a hazai szabályozásban. A programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet {a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet} 24. (2) bekezdésének a) pontja értelmében a benyújtott pályázatokat a beérkezés sorrendjében, a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig kellett elbírálni. Valamennyi beérkezett pályázat elbírálása megtörtént, azonban több pályázat esetében forráshiány miatt a támogatói döntés meghozatala egyelőre nem lehetséges. Ezen esetekben a végleges megoldásra vonatkozó fejlesztés ugyan később valósul meg, de az átmeneti ellátás fennmarad ezen időpontig. A 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 4. c) pontja szerint a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (a továbbiakban: NFK) dönt az akciótervek tartalmáról és azok módosításáról. A módosítást egyes pályázatok esetében az tette szükségessé, hogy a kivitelezői vállalkozói szerződések a jelenlegi piaci árakat követve magasabb igényt jelöltek meg a közbeszerzési eljárások során, így a megkezdett pályázatok csak a túlvállalási igény biztosításával váltak megvalósíthatóvá, illetve befejezhetővé, mely szintén meghosszabbította az eljárások időtartamát. A év második felében benyújtott derogációs kötelezettséggel érintett pályázatok támogatásához szükséges többlet-források biztosítására az Irányító Hatóság az NFK-nál kezdeményezte a forrás túlvállalási engedéllyel történő rendelkezésre bocsátását. 17

18 A kedvezményezett önkormányzatoknál a rendelkezésére álló források szűkös mértéke nem tette lehetővé a projektek folyamatos és zavartalan kivitelezését (likviditási gondokat jeleztek). A probléma orvoslására az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78/F. és 78/D. (2) d) pontja alapján igénybe vehető halasztott önerő megítélése a felmerült problémák döntő többségében megoldást jelentett. Azonban egyedi esetekben, ahol a változás az NFK jóváhagyását is igényli, a jóváhagyás időigénye a projekt véghatáridejének tolódását vonja maga után. A derogációs kötelezettségek teljesítése továbbra is kiemelt figyelemben részesül a Kormányzat részéről. A lakosság egészségének megőrzése, a természetvédelmi intézkedések betartása, illetve az európai uniós alapelvek érvényesítése, biztosítása érdekében a felmerült problémák kiküszöbölésére minden szükséges intézkedést megtett a évben is. 5. A projektgyorsítás érdekében megtett intézkedések 5.1 Együttműködések, adatcserék Minőségbiztosítás A Kormány a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) január 1-től jogutóddal (beolvadással) megszüntette. Az NFÜ általános jogutódja a Miniszterelnökség (a továbbiakban: ME), az NFÜ egyes irányító hatóságainak jogutódja a 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben meghatározott minisztérium, a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága (KEOP IH) esetében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Miniszterelnökség az NFÜ jogutódjaként a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően többek közt ellátja az NFÜ Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: KFF) által ellátott feladatokat is. A zökkenőmentes átállás érdekében kialakításra került egy menetrend, amelynek segítségével az érintett szervezetek heti rendszerességgel információt egyeztetnek, illetve cserélnek egymással, melynek eredményeként a projektek közbeszerzési tanúsítási folyamata gördülékenyebbé válik, amely a ME KFF munkáját is segíti Engedélyezési problémák évben az ivóvízminőség-javító programok jelentős része megkötötte a kivitelezésre szóló vállalkozói szerződését, átadásra kerültek az építési területek, megkezdődött a tervezés és a tervek alapján elindulhatott az engedélyezési folyamat. A monitoring látogatások során tapasztaltakból illetve a beérkező adatszolgáltatásokból kiderült, hogy több projekt megvalósítási határidejét hosszabbítani szükséges, mivel a kivitelezés és az engedélyek megszerzése nem halad olyan ütemben, ahogyan eredetileg tervezték, illetve a közbeszerzésben vállalt határidőig vélelmezhető, hogy a kivitelező nem készül el, többek között az engedélyezési folyamatok elhúzódása miatt. Az engedélyezési eljárások kapcsán tett intézkedések: 18

19 - a már jól bevált gyakorlatnak megfelelően kialakításra került az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) érintett szervezeti egységével is a heti adatcsere az engedélyek kapcsán (ezt még a HM konténerek üzembe helyezési engedélyeztetése idején alakította ki a BM az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséggel, majd később az Országos Vízügyi Hatósággal), - további szakmai konzultációkra került sor, kiemelten annak érdekében de a többi engedélyezési folyamatra is ügyelve, hogy a projektzárást ne csúsztassa a szükségesnél jobban az üzemeltetési engedélyek kiadása, mivel ez a projektzárás feltétele. A tapasztalatok szerint a korábban jól működő információcsere jelentősen hozzájárult a folyamat egyes részeinél felmerülő akadályok, időcsúszások felszámolásához. Fontos, hogy az új engedélyezési struktúrában is beinduljon ez az információáramlás, hiszen az engedélyezési eljárás elhúzódása a kivitelezések felfüggesztésének veszélyét jelenthetik. Rendszeres hiánypótlási kötelezettség és emiatt jelentős időráfordítást igénylő lépés az eljárási díj meghatározása. Ez az idő megtakarítható, amennyiben az engedélykérő már az eljárás indításakor meghatározza és befizeti az eljárási díjat. Az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet módosította a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletet. A rendeletben nevesített kötelező tervezői/beruházói nyilatkozat melléklet felhívja az engedélykérő figyelmét a díj befizetési kötelezettségére, illetve egyúttal megadja az engedélyező hatóság részére a beruházás bekerülési összegére vonatkozó információt. Ha ez sem vezet eredményre a tervezőnek lehetősége van előzetesen konzultálni a vízügyi hatósággal a fizetendő díj tekintetében konzultációs díj nélkül. 5.2 Informatikai fejlesztések Az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése című ÁROP azonosítószámú kiemelt projekt stratégiai célja, hogy a Kormány egységes keretrendszerben kövesse nyomon és segítse az önkormányzati szektor által tervezett, illetve végrehajtott EU-s és hazai forrásból megvalósuló, az EU tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésére irányuló önkormányzati fejlesztéseket. A Kormány kiemelt feladata azoknak az önkormányzati beruházásoknak a vizsgálata, amelyek Magyarország által az Európai Unió felé vállalt kötelezettségekkel függnek össze, és amelyek megvalósításának nem teljesítése kötelezettségszegési eljárás indítását vonhatja maga után. Tekintettel arra, hogy a kötelezettségeket az ország vállalja, a kivitelezés viszont a helyi önkormányzatok szintjén történik, elengedhetetlen annak nyomon követése, hogy a 19

20 kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok előkészítése, megvalósítása, milyen módon történik, illetve hogy a felmerülő problémák elkerülésének érdekében milyen esetleges akár az Mötv a alapján előírt kormányzati beavatkozás szükséges. Az EU tagságból fakadó kötelezettségek megvalósításának folyamatos koordinációja, és szükség esetén beavatkozás megtétele a BM feladata volt a évben. A tárca 2013 márciusában indította el az Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése (ÖFFK) néven azt a webes alapú informatikai rendszert, amelyen keresztül havi rendszerességgel a derogációs kötelezettséggel érintett ivóvízminőség-javító projektek projektmenedzserei szolgáltatnak adatokat az IMJP éppen aktuális helyzetéről. Az adatok ellenőrzését a BM műszaki szakértői végzik, majd a BM operátora hagyja jóvá. Az ÖFFK-hoz kapcsolódóan szintén kialakításra került a Projektkezelő Szoftver (PKSZ) alkalmazás, ahol a már említett projektmenedzserek a műszaki szakértők felé problémákat, feladatokat tudnak felvenni, egyfajta munkafelületként alkalmazva azt, és ezzel segítve az együttműködést, a rendszeres információcserét. A PKSZ rendszer segítségével a BM szakértői az abban található naptár segítségével helyszíni monitoring látogatásokat tervezhetnek, és ezen látogatások monitoring jegyzőkönyveit is itt tudják automatikusan generálni a rendszerekben található adatok, információk alapján. Mindkét rendszer célja az információáramlás, a felek közötti kommunikáció javítása, a projektekben jelentkező esetleges problémák, akadályok mielőbbi feltárása. 6. Projektek elvonása, kormányzati segítségnyújtás Az Mötv. 16. szakasza alapján, ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség kapcsán a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat, melyről határozatot hoz. A Kormány által azok a projektek kerültek elvonásra, amelyek esetében vélelmezhető volt, hogy kormányzati beavatkozás nélkül a KEOP által elvárt zárási határidőig nem fejeződik be a projekt, nem válik biztosítottá az érintett lakosság részére az egészséges ivóvíz. 1.) 1381/2012. (IX.20.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 24 2.) 1382/2012. (IX.20.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 3.) 1383/2012. (IX.20.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 4.) 1384/2012. (IX.20.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 5.) 1049/2013. (II.12.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 6.) 1247/2013. (IV.30.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 7.) 1425/2013. (VII.10.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 8.) 1426/2013. (VII.10.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 9.) 1649/2013. (IX.17.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 10.) 1650/2013. (IX.17.) Korm. határozat Érintett projektek száma: 1 20

21 Az /2012. (IX.20.), 1049/2013 (II. 12.), 1247/2013 (IV. 30.), 1425/2013 (VII. 10.), 1426/2013 (VII. 10.), 1649/2013 (IX. 17.) és 1650/2013 (IX. 17.) Korm. határozatokban a Kormány által saját hatáskörbe vont beruházások esetében a megvalósítással kapcsolatos feladatok ellátására az OVF-et jelölte ki. A kedvezményezettek és az OVF Konzorciumi Együttműködési Szerződést kötöttek, amelynek értelmében a települési önkormányzatok, illetve az önkormányzatok társulásai a Konzorcium vezetésével és a projekt további lebonyolításával az OVF-et bízták meg. A Támogatási Szerződések ennek megfelelően módosításra kerültek. Az elvont projektekkel kapcsolatos tennivalók végzésére projektszervezet felállítása volt szükséges. Az OVF a kormányhatározatoknak megfelelően összesen 33 projekt lebonyolítását vette át, a projektekben 117 derogációval érintett település érdekelt január 1-től jogutódlással az OVF feladatkörét az NFP veszi át. A próbaüzem az alábbi beruházás esetében kezdődött meg: KEOP-1.3.0/2F/ Beregi Ivóvízminőség-javító Projekt A építési munkák (kivitelezés) az alábbi beruházások esetében kezdődött meg: KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program Barcsi Kistérség Társult Településeinek Ivóvízminőség Javítása Szigetvári Kistérség Ivóvízminőség-javító programja Ivóvízminőség-javítás Törtelen Ivóvízminőség-javítást célzó projekt előkészítése Szegváron Szigetbecse települési ivóvízminőség javító projekt A ZALAVÍZ Zrt. szolgáltatási területén (Észak- és Közép- Zala megye) lévő településeinek ivóvízminőség javítása és vízellátás fejlesztése KEOP-1.3.0/ Egészséges ivóvizet Pálmajor lakóinak KEOP-1.3.0/ Dombóvár és térsége ivóvízminőség javító programja KEOP-1.3.0/ Királyegyháza és Térsége Ivóvízminőség-javító Programja A kivitelezés nem kezdődött meg: KEOP-1.3.0/2F/ Nyírségi Ivóvízminőség-javító Projekt KEOP-1.3.0/ Ivóvízminőség-javítási beruházás Nyírábrány településen KEOP-1.3.0/ Lak, Hegymeg, Szakácsi, Tomor és Irota Községi Önkormányzatok ivóvízminőség-javító fejlesztés előkészítését célzó beruházás 21

22 KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ Ivóvízminőség-javító beruházás Balkány településen Tiszajenő és Tiszavárkony ivóvízminőség-javító beruházása Bojt és Térsége ivóvízminőség-javító beruházása Nyírbátor és térsége ivóvízminőség-javító projekt Ivóvízminőség javítás Lórév Községben A Somogy megyei Gölle, Büssü és Patalom települések ivóvízminőség-javító programjának előkészítése Komádi és Magyarhomorog ivóvízminőség-javító beruházása Háromfa és Bakháza Ivóvízminőség-javító Program Ivóvízminőség-javító beruházás Kokad településen A Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény Polgárdi- Tekerespusztai telephelyének ivóvízminőség- javítása A programozási időszakban, KEHOP keretében megvalósuló beruházások: KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ KEOP-1.3.0/ Ivóvízminőség-javító beruházás Fábiánsebestyénen A Baranya megyei Sellye térségének ivóvízminőség-javító programja Csokonyavisonta és Rinyaújlak ivóvízminőség-javítási projekt előkészítése Darány ivóvízminőség-javítási projekt előkészítése Mindszent vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Békés megyei ivóvízminőség-javító program - Nagybánhegyes projektelem Berettyóújfalu ivóvízhálózatának fejlesztése Ivóvízminőség-javítás Gönc településen Tiszafüred Város Ivóvízminőség-javítása Az előrehaladások függvényében harmadik negyedévétől harmadik negyedévéig projektenként eltérő ütemezéssel megkezdődnek a próbaüzemek, a derogációval érintett településeken biztosítottá válik a megfelelő, jó minőségű ivóvíz. 22

23 III. Magyarország egészséges ivóvízzel történő ellátásának jelenlegi helyzete 1. Aktualizált helyzetfelmérés a) Adatbázis pontosítása, adatellenőrzés, folyamatos nyilvántartás Az Irányelvet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) ülteti át a magyar jogba, ez határozza meg az ivóvíz-minőség vizsgálati gyakoriságát és jelentési rendszerét. Az ivóvíz vizsgálatokat részben a szolgáltatók (önellenőrző vizsgálatok), részben az illetékes népegészségügyi szerv (hatósági vizsgálatok) megbízásából akkreditált vízvizsgáló laboratóriumok végzik. A meghatározandó paramétereket és a szolgáltatott vízmennyiség függvényében előírt vizsgálati gyakoriságot a Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti. Az illetékes népegészségügyi szerv amely az 1000 m 3 /nap-nál kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén a járási népegészségügyi intézet, az ennél nagyobb, illetve egy járás határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv ellenőrzi a mintavételi ütemtervet és annak végrehajtását. A Korm. rendelet 5. és 9. -a értelmében a vízminőségi adatokat a szolgáltatók negyedévente elektronikus formátumban megküldik a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerveknek, amelyek összesítés után ugyancsak negyedévente továbbítják az OTH felé. Az országos adatokat az OKI egyesíti az országos ivóvíz-minőségi adatbázisban. Ugyancsak az OKI végzi a fenti adatbázis karbantartását, az adatok országos elemzését. Az érintett települések esetében az éves adatok jelen Jelentés 1. számú mellékletét képező előrehaladási jelentés C jelű táblázatában találhatóak. b) Kapcsolattartás a népegészségügyi hatóság és a víziközmű üzemeltetői között Az illetékes népegészségügyi szervek a szolgáltatott ivóvíz megfelelőségének elérése érdekében a víziközművek üzemeltetőivel egyedi konzultációt folytattak az átmeneti jelleggel megtehető üzemeltetői beavatkozások lehetőségéről. Szakmai egyeztetéseket folytattak az üzemeltetőkkel arról, hogy milyen módon, milyen műszaki megoldásokkal vagy átmeneti üzemeltetői beavatkozásokkal lehetséges a határértéknek megfelelő minőségű ivóvíz szolgáltatás elérése. Az illetékes népegészségügyi szervek tevékenysége következtében mind az ivóvízszolgáltatók, mind az önkormányzatok kiemelt figyelmet fordítottak az ivóvíz arzén/bór/fluorid tartalmával kapcsolatos helyzet kezelésére, megváltozott az önkormányzatoknak az ivóvízminőség-javító programhoz való viszonya, nőtt a programhoz való csatlakozási hajlandóság. Minden derogációs kötelezettséggel érintett település beadta ivóvízminőség-javító pályázatát és megkezdődött, vagy folyamatban van a fejlesztése. 23

24 A Korm. rendelet alapján az illetékes népegészségügyi szervek feladata az ivóvíz-minőség hatósági felügyeletének ellátása. Az OTH a tervezést követően az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását koordinálta. Az illetékes népegészségügyi szervek munkáját rendszeres kapcsolattartás, videokonferenciák és közvetlen konzultációk útján, szakmai, tudományos anyagok kiadásával segítette. A szoros kapcsolattartást az országosan egységes hatósági fellépés igénye indokolta. A tervezett intézkedések teljes körűen megvalósultak. 2. Az átmeneti ivóvízellátás megoldási módjai A Kormány, tekintettel az Európai Bizottság határozatára, komplex intézkedéscsomagot dolgozott ki, és fogadott el annak érdekében, hogy az érintett lakosságnak az Irányelvnek megfelelő minőségű ivóvízzel való ellátása biztosított legyen december 26-tól a megfelelő minőségű ivóvíz-szolgáltatást biztosító végleges megoldás megvalósulásáig ivásra és főzésre átmeneti ivóvízellátást kellett és kell biztosítani a lakosságnak. Az átmeneti vízellátás célja, hogy minden érintett település lakója hozzájusson az irányelvben meghatározott kritériumoknak megfelelő ivóvízhez. A 2013-as évre vonatkozó jelentés részletesen kitért arra, hogy az átmeneti vízellátás biztosítása milyen megelőző folyamatok eredménye évben is igaz volt, hogy mind a 365 település esetében, ahol fogyasztói végponton véglegesen még nem biztosított az egészséges ivóvízellátás, ott valamilyen átmeneti intézkedés mindaddig zavartalanul elérhető, amíg a végleges megoldás meg nem valósul. Az ellátás minden érintett település esetében jól nyomon követhető a jelentés 1. számú mellékletét képező előrehaladási jelentés D jelű táblázatában. Az átmeneti vízellátás kapcsán természetesen olyan megoldási módokat részesített előnyben Magyarország, melyek esetében az érintett lakosság hálózati végponton juthat hozzá a megfelelő minőségű ivóvízhez. Amennyiben ilyen megoldás műszakilag nem volt kivitelezhető, abban az esetben az alábbi átmeneti vízellátási formák közül valamelyik segítségével történik a lakosság ellátása. A 2014 végi állapot szerint az arzén érintettségű települések (343) közül 200, a bór érintettségű települések (38) közül 10, a fluorid érintettségű települések (3) közül két településen már a hálózaton biztosított a megfelelő minőségű ivóvíz. Nem hálózati végponton biztosított átmeneti ivóvíz ellátási formák: - Vízszállítással biztosított átmeneti ivóvízellátás o Az MH által biztosított lajtos kocsis vagy tartálykocsis vízszállítás o MH által biztosított zacskós víz kiszállítása o Önkormányzat, szolgáltató által biztosított palackos vagy zacskós víz o Önkormányzat, szolgáltató által biztosított lajtos kocsis vagy tartálykocsis vízszállítás - Konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezés (AsR 10/40 ivóvíztisztító) - Egyedi telepített arzénmentesítő kisberendezések 24

25 - Vezetékes vízvételi pont (nem lakossági végpontnak minősülő vízkiadó pont) A fenti ellátási módozatokra a jelentés a későbbiekben bővebben kitér. 3. ábra A derogációval érintett településeken a végleges illetve átmeneti ivóvízellátás egyes típusainak megoszlása Települések száma január Települések száma december Befejezett fejlesztés / Lezárás folyamatban Egyedi támogatással Önkormányzat által ellátott Szolgáltató által ellátott Konténeres Lajtos kocsival víztisztító és ellátott vízkiadó berendezéssel ellátott végleges megoldás átmeneti ivóvízellátás módja A 3. ábra mutatja, hogy év elején (januárban) és év végén (decemberben) az érintett települések közül (365 db) hány településen történt végleges megoldás, illetve a fennmaradó településeken milyen módon került megoldásra átmenetileg az egészséges ivóvíz biztosítása. Az alábbi 4. ábra ezen adatokat térképi formában jeleníti meg. 25

26 4. ábra- A derogációval érintett településeken a végleges illetve átmeneti ivóvízellátás egyes típusainak térképi megjelenítése A mellékletként csatolt előrehaladási jelentés D jelű táblázat települési szinten tartalmazza az adott településen alkalmazott átmeneti vízellátási módozatokat, melyek az átmeneti vízellátás ideje alatt esetlegesen váltották egymást sok településen a Magyar Honvédség által biztosított lajtos kocsis vízszállítást felváltotta a konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezés. c) Vízszállítással biztosított ivóvíz ellátás Az átmeneti ivóvízellátás az ivóvíz helyszínre történő kiszállításával valósul meg (lajtos kocsi vagy tartálykocsi segítségével, illetve bizonyos esetekben zacskózott, palackozott formában). Azokon a településeken, ahol az önkormányzat igényelte a KEOP fejlesztés által, fogyasztási végponton, véglegesen biztosított egészséges ivóvíz rendelkezésre állásáig, illetve ahol a konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezés telepítéséig más megoldás nem állt rendelkezésre, ott a Kormány a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) és az MH bevonásával nyújtott segítséget az érintett lakosság megfelelő minőségű ivóvízzel történő átmeneti ellátásában március 31-ig. A MH részvételével szolgáltatott lajtos kocsis vagy tartálykocsis vízszállítás március 31. után megszűnt, a legtöbb - addig MH által ellátott - településen a lajtos/tartályos vízszállítást III. negyedévétől folyamatosan felváltotta a konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezés. Ahol nem ez az eset állt fent, ott a kivonás után sem maradt ellátatlan a lakosság, mivel az érintett települések önkormányzatai saját hatáskörben, adott esetben az 26

27 illetékes szolgáltató bevonásával gondoskodtak a lakosság megfelelő minőségű ivóvízhez jutásáról (lajtos/tartályos vízszállítás, telepített víztisztító közkifolyón, palackos vízszállítás). d) Konténerizált víztisztító és vízkiadó hely A jogszabályban meghatározottaknak megfelelő minőségű ivóvíz biztosításához szükséges víztisztító szűrőberendezések gyártására és üzembe helyezésére a HM kapott megbízást a Kormánytól. A HM által biztosított konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezések (a továbbiakban: szűrőberendezés) telepítésének tervezéséhez, majd a telepítést követő engedélyezési folyamatokhoz a BM biztosította az adatokat és a koordinációt. A nyilvántartásban azok a települések szerepelnek, amelyeknek a KEOP keretében megvalósuló fejlesztése év végéig nem biztosította a megfelelő minőségű ivóvizet, nem volt egyéb saját fejlesztésük és nyilatkozatukkal is megerősítették, hogy igényt tartanak a HM által telepített szűrőberendezésekre év végén 142 településen - vagy településrészen- (az érintett lakosság száma fő) 164 db szűrőberendezés biztosította a megfelelő minőségű ivóvízellátást átmenetileg. (Jelenleg további egy település, Óföldeák szűrőberendezésének vízjogi üzemeltetési engedélyeztetése zajlik.) Algyő település közigazgatási területén található a nagyfai büntetés-végrehajtási intézet, ahol szintén beüzemelésre került egy szűrőberendezés, amely a fogvatartottak és az ott élő civil lakosság átmeneti vízellátását biztosítja. A HM saját hatáskörben több katonai létesítményében is telepített összesen 7 db szűrőberendezést. További 9 szűrőberendezés jelenleg tartós tárolásban van a kijelölt honvédségi objektumban. A HM hadiipari cégei által gyártott AsR 10/40 M komplex konténerizált víztisztító- és vízkiadó berendezések gyorsan telepíthetőek. Az előzetesen becsült 200 db telepítendő szűrőberendezés helyett csak 182 db legyártása vált szükségessé. Ezek kapacitása adott esetben mintegy 500 ezer ember ivóvíz-szükségletének biztosításához elegendő. A szűrők május hónaptól kezdődően kerültek be teljes körűen az átmeneti ivóvízellátás rendszerébe. A konténerizált víztisztítók átestek az előírt engedélyeztetési eljárásokon, az érintett településeken az átmeneti ivóvízellátást a megfelelő vízminta eredmény szolgáltatása után tekintette a BM szűrőberendezéssel biztosítottnak. A berendezések az egyes településeken addig maradnak üzemben, amíg a KEOP projektben megvalósult beruházás nem eredményez megfelelő vízmintát, valamint az elkészült, végleges megoldást nyújtó technológiai fejlesztés és hálózatépítés nem rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Amint ez igazolt, a HM szűrők kivonásra kerülnek a településről. e) Víziközmű-szolgáltató által megvalósított, támogatott fejlesztések és átmeneti szolgáltatói beavatkozások a szolgáltatott ivóvíz megfelelőségének elérése érdekében 27

28 Az átmeneti ivóvíz-ellátás biztosítására egyes településeken a víziközmű-szolgáltatók egyedi, átmeneti fejlesztéseket hajtottak végre technikai lehetőségek megléte esetén a meglévő ivóvízellátó rendszereken. Az alábbi beavatkozások valósultak meg a településeken: - Mélyfúrású kutaknál a nem megfelelő vízminőséget szolgáltató szűrőréteg kizárása, vagy - amennyiben több kút biztosítja a vízellátást - a nem megfelelő vízminőségű kút kizárása a termelésből. Kútkizárás csak abban az esetben lehetett megoldás, ha a kizárást követően is biztosított volt a településen élő lakosság részére a megfelelő vízmennyiség. - Tisztítás-technológia intenzifikálása vagy módosítása. A módszer az üzemelő vas- és mangántalanító szűrőknél volt alkalmazható. A szakmai szervezetek által szorgalmazott megoldásokkal az érintett településeken felhasználói végponton jut a lakosság megfelelő minőségű ivóvízhez az átmeneti ivóvízellátás keretében. 100 településen önerőből és 63 településen egyedi kormányzati támogatással vált biztosítottá átmenetileg az előírt határértékeknek megfelelő ivóvíz, a végleges megoldást jelentő IMJP befejezéséig. A Kormány és évi döntései alapján összesen 43 támogatási megállapodás született, melyek révén összesen 64 derogációval érintett település esetében vállalták az önkormányzatok, hogy a saját víziközmű-szolgáltatójuk bevonásával az ivóvíz-minőségi problémákat a KEOP beruházás megvalósulásáig átmenetileg megoldják. 42 támogatási megállapodás 2014 augusztusáig lezárásra került, azokhoz kapcsolódóan a BM értesítette a Támogatottakat a beszámolók elfogadásáról, a támogatás felhasználtnak tekintéséről. Egy település, Nagyiván a vissza nem térítendő támogatást nem használta fel. Az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének 10 havi egyenlő részletben tesz eleget. Nagyiván átmeneti ivóvízellátását jelenleg a szolgáltató lajtos kocsis vízszállítással biztosítja. A települések és a szolgáltatók a közegészségügyi előírásoknak megfelelően folyamatosan ellenőrzik az ivóvíz minőségét és a vizsgálati eredményeket megküldik a területileg illetékes népegészségügyi szerv részére. Az ellenőrzési folyamat igaz azon települések esetében is, ahol átmenti ivóvízellátással biztosított a lakosság egészséges ivóvízhez jutása. Az ellenőrzések eredménye alapján további intézkedések megtétele szükséges lehet. E tevékenység az átmeneti ivóvízellátás teljes időtartama alatt folyik. 3. Az üzemeltetési felügyeleti intézkedések átfogó programja Az IMJP keretében vagy a vízszolgáltató saját beruházásában megvalósult fejlesztések hatósági ellenőrzése a Korm. rendelet szerint történik. Az ivóvízminőség megfelelőségét az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrzés keretében értékeli, és az ivóvízminőséget akkor 28

29 tekinti megfelelőnek, ha a Korm. rendelet szerinti követelmények mind a vízművet elhagyó víznél, mind a fogyasztás helyén teljesülnek. Az illetékes népegészségügyi szerv felügyelete kiterjed azoknak a határértéket meghaladó komponenseknek vizsgálatára, amelyek miatt a beruházás megvalósítása szükségessé vált, továbbá azon tényezők ellenőrzésére is, amelyek a vízkezelési eljárás bevezetése révén bírnak jelentőséggel. Az IMJP keretében megvalósult beruházásokat a hatóság nyomon követi. Ahol átmeneti ivóvízellátás történik, a különböző módon és kiszerelésben biztosított ivóvíz minőségének meg kell felelnie a Korm. rendelet követelményeinek. Az illetékes népegészségügyi szerv az átmeneti ivóvízellátás keretében biztosított ivóvíz minőségét egységes program szerint ellenőrzi és ellenőrizteti. A hatósági ellenőrzés helyszíni ellenőrzésekkel és laboratóriumi ivóvízvizsgálatokkal az átmeneti ivóvízellátás teljes időtartama alatt folyik. Az átmeneti ivóvízellátás keretében biztosított ivóvíz minőségét a fogyasztói vízvételezési pontokon az üzemeltető az illetékes népegészségügyi szerv előírása szerinti önellenőrző ivóvízvizsgálatokkal igazolja. A csomagolásra, illetve a tartályba, lajtos kocsiba töltésre szánt ivóvíz minőségének ellenőrzése a töltés megkezdése előtt a csomagolás, illetve a töltés helyén is megtörténik. Az üzemeltetők a meghatározott vízminőségi jellemezőkre vonatkozó vízminőség ellenőrzésére szolgáló vizsgálatokat akkreditált laboratóriumokban végeztetik el. Az ivóvíz vizsgálati eredményeket az illetékes népegészségügyi szerv részére meg kell küldeni. Az illetékes népegészségügyi szerv az eredmények értékelése alapján dönt az esetlegesen szükséges további intézkedésekről. Az OTH a vízkezelési beruházások teljes körű megvalósulásáig szükségessé váló, a fogyasztók egészségvédelmét szolgáló közegészségügyi intézkedések országosan egységes, összehangolt elvégzéséhez januártól szakmai iránymutatást, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyását követően április 17-én, SZE 2/2013. számon Az arzén, bór és fluorid határértéket meghaladó ivóvízzel rendelkező településeken alkalmazandó közegészségügyi intézkedések alapvető szabályairól címmel szakmai eljárásrendet (a továbbiakban: SZE) adott ki. Az SZE célja a Bizottság határozatában megállapított határértékek betartatása. Ennek érdekében az intézkedések meghozatala szakmai, jogi szempontból elfogadható eljárások és módszerek alkalmazásával és helyi adottságokra figyelemmel a szolgáltatókkal, üzemeltetőkkel és a környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőségekkel való együttműködéssel, a felmerülő megoldások mérlegelésével történik. A SZE alapján az illetékes népegészségügyi szerv a megvalósult ivóvízminőség-javító beruházások eredményességének, valamint az átmeneti ivóvízellátás során biztosított ivóvíz megfelelőségének vizsgálatára az SZE-ben meghatározott ütemterv szerint hatósági mintavételezéseket végez. 29

30 Az üzemeltetők által elvégzett önellenőrző vizsgálatok mellett az illetékes népegészségügyi szerv 1417 db hatósági mintavételezést végzett évben a derogációval érintett településeken. A jelentés 1. számú mellékletét képező előrehaladási jelentés C jelű táblázatában a hálózati önellenőrző és a hatósági vizsgálatokat összesítve tartalmazza. A hatósági mintavételezés célja az - átmeneti ivóvízellátás során átmeneti módok (tartályos, telepített vízadagoló, lajt, HM lajt, HM konténer, zacskós, palackos, vezetékes vízvételi pont) megfelelőségének vizsgálata, valamint - átmeneti ivóvízellátás során átmeneti beavatkozás, vagy végleges beavatkozás megfelelőségének vizsgálata volt. A hatósági vizsgálatok eredményeit fenti megoszlás szerint az alábbi diagramok tartalmazzák: 5. ábra - Átmeneti ivóvízellátás során átmeneti módok (tartályos, telepített vízadagoló, lajtos, HM lajtos, HM konténer, zacskós, palackos, vezetékes vízvételi pont) megfelelőségének vizsgálata 41% 59% Kifogásolt minták száma Megfelelő minták száma A minták 41%-ban jelentkező kifogásoltságok térben és időben eseti jellegűek voltak, a szigorú hatósági felügyelet és a szolgáltató tevékenységének eredményeképpen a legkisebb ivóvíz minőségi kifogás is detektálásra került (jellemzően az átmeneti ivóvízellátás bakteriológiai paraméterek tekintetében jelent kihívást), a szükséges hatósági és üzemeltetői intézkedések azonnal megtörténtek, így a lakosság folyamatosan hozzájutott a megfelelő minőségű ivóvízhez. Az átmeneti ivóvízellátás kapcsán lakossági panaszbejelentések nem fordultak elő, az időben, különböző fórumokon keresztül teljes körűen tájékoztatott lakosság kedvezően fogadta az említett átmeneti ellátás bevezetését. 30

31 6. ábra - Átmeneti ivóvízellátás során átmeneti beavatkozás, vagy végleges beavatkozás megfelelőségének vizsgálata 24% 76% Kifogásolt minták száma Megfelelő minták száma A hatósági mintavételezések fokozott monitoring eredményei alapján az átmeneti beavatkozások, végleges beavatkozások, illetve az átmeneti ivóvízellátás során biztosított ivóvíz arzén, bór és fluorid komponensek tekintetében 76 %-ban megfelelőnek bizonyultak. A végleges beavatkozások esetén a hatósági mintavételezés célja a megvalósult beruházások próbaüzemi beállításainak ellenőrzése volt és természetesen ez esetben a mintázás a próbaüzem alatt addig tart folyamatosan, míg a vízminőségi jellemzők ki nem elégítik a jogszabályi elvárásokat. Az üzemeltetők a meghatározott vízminőségi jellemezőkre vonatkozó vízminőség ellenőrzésére szolgáló vizsgálatokat akkreditált laboratóriumokban végeztetik el. Az üzemeletetőknek az ivóvíz vizsgálati eredményeket az illetékes népegészségügyi szerv részére meg kell küldeni. Az illetékes népegészségügyi szerv az eredmények értékelése alapján dönt az esetlegesen szükséges további intézkedésekről (kifogásolt ivóvízminőség esetén fokozott monitoring elrendelése; tartós ivóvíz-minőségi probléma esetén, a közegészségügyi szempontból súlyosabb esetben az átmeneti ivóvízellátás biztosításának elrendelése; az ivóvíz-minőségi beruházás megvalósulása után, a próbaüzem sikeres lezárását követően az átmeneti ivóvíz-ellátási kötelezettség automatikus feloldása). 4. Tájékoztatás és információáramlás A kormányzati kommunikáció részeként az OTH és OKI, valamint az illetékes népegészségügyi szervek kijelölt munkatársai az illetékességi körükbe tartozó területeken ellátják a lakosság, a média és a szakmai szervezetek irányában az átmeneti ivóvízellátással kapcsolatos tájékoztatást. A területen a megyei tisztifőorvos az első számú nyilatkozó, mely jogot átadhatja megyei vagy területi vezető szakértő munkatársának. A kommunikációt szervezi, egyezteti, jóváhagyásra felterjeszti, a közzétételről gondoskodik az OTH Kommunikációs Főosztálya. A tájékoztatás a vízszennyezők egészségügyi hatásaira, egészség-kockázatára és a hatósági intézkedésekre terjed ki. a) Folyamatos kommunikáció és a külső kommunikáció eszközei arzén bór, és fluorid vonatkozásában 31