A védetté nyílvánítási eljárás folyamata

Átírás

1 A védetté nyílvánítási eljárás folyamata Részlet az évi 53. természetvédelmi törvénycikk ide vonatkozó III. Fejezetéből. Az ide vonatkozó törvénycikk paragrafusainak szó szerinti idézete: 23. (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek 24. (1) Természeti területet [15. (1) bekezdés] és más - e törvény 22. -a alapján védelemre érdemes földterületet a) országos jelentőségű terület esetén a miniszter b) helyi jelentőségű terület esetén a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté. 2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket (pl. vadon élő szervezetet, életközösséget), továbbá fokozottan védetté a területet. (3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését, b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21. -ban, a ban nem szabályozott - tevékenységek körét, valamint lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit. (4) Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozottan védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni. 25. (1) Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg. (2) Terület védetté nyilvánítását - helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével - az igazgatóság készíti elő. Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, főjegyzőnek (a továbbiakban együtt: jegyző), a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. (3) Az igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján - a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása indokolt, az igazgatóság a védetté nyilvánítás előkészítését hivatalból f olytatja le. (4) Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elő. (5) A (2)-(4) bekezdésben szabályozott előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket é s a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.

2 (6) A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tűz ki, amelyre - a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal meghívja az (1) bekezdésben említett javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történő közhírré tétele útján is. (7) Az előkészítést végző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz. (8) Helyi jelentőségű védett természeti terület országos jelentőségűvé nyilvánítása esetén a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a védelmi előírások az e törvényben foglaltaknál, illetve korábbi önkormányzati rendeletben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak. (9) A 24. (1) bekezdése alapján alkotott önkormányzati rendeletben, a felmentésre vonatkozó szabályok [24. (3) bekezdés b) pont] alkalmazásával biztosítani kell a területen a védetté nyilvánítás előtt megkezdett közérdekű tevékenységnek - a közérdekű cél megvalósításához szükséges mértékű folytatását. 26. (1) A védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak meg kell jelölnie és fel kell hívnia a figyelmet annak védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre. (2) Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi. 27. (1) Ha valamely védelemre tervezett terület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság - az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett - a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban előírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja. (2) Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn. Országos jelentőségű védelemre tervezett természeti terület esetén a miniszter - egy ízben - további 2 hónappal meghosszabbíthatja az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes védettséget, ha a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendelet kihirdetése folyamatban van. (3) Ha valamely terület időszakosan fokozottan védett élő szervezetek élőhelyéül szolgál, amelyek megóvása másként nem biztosítható, az igazgatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott időre - de legfeljebb 3 hónapra az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett -, azonnal végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja. A helyileg védetté nyílvánításra vonatkozó példát lásd a 2. illetve 3. oldalon.

3 Helyi Jellegű Természetvédelmi terület létesítésére irányuló Javaslat

4 Tisztelt Jegyző asszony Az ig terjedő időszakban több próbálkozás is történt településünk földfelszín alatti természeti kincseinek kiaknázására. Ennek eredménye képpen jött létre több külszíni kőbánya (amelyek még a mai napig is működnek és munkát adnak településünk lakóinak) illetve egy mélyművelésű vasérbánya létesítésére is történt próbálkozás. A felhagyott próbavágaton azóta semmiféle állagmegóvási vagy továábi kutatási munkát nem végeztek, a hozzá vezető utat és a bánya előtti nyitott területet jórészt pionír jellegű fafajok (Bibircses nyír, Erdei illetve Fekete fenyő) és néhány sziklás talajon is megjelenő gyomnövény foglalta el. Valószínűleg a barlang viszonylagos háborítatlanságának következtében több hazai denevérfaj válaszotta téli pihenőhelyéül a hidegtől és széltől is biztonságot jelentő vágatokat. Két denevérfaj (Vízi denevér-myotis Daubentonii, Közönséges denevér Myotis myotis) is bizonyítottan ebben a barlangban neveli utódait és ez a hely az állandó téli pihenőhelye. A két fentebb említett faj hazánkban Védett, ez már önmagában is indokolhatná ennek a területnek a védetté nyílvánítását. A barlangban tett látogatásom során a denevéreken felül, egy barlangi pók faj, egy gomba és több kisebb rovar állandó ittlétét "fedeztem fel". A barlang körüli terepbejárás során pedig két hazánkban is védett növényfaj jelenlétét sikerült megállapítani (Bíboros kosbor-orchys purpurea, Leánykökörcsin-Pulsatilla grandis). Már több éve különös figyelmet fordítok ennek a helynek a megfigyelésének, egy évben általában kétszer, háromszor megfodulok a barlang környékén. Sajnos az utóbbi két évben egyre jobban elharapódzott azoknak az egyéneknek a száma amelyek illegális szemétlerakónak használják a barlangot és közvetlen környezetét. Több ízben találtam használt autó-akkumulátorokat és legalább egy tucat mezőgazdasági gépjárműről származó nagyméretű gumikerekeket és autó karosszéria elemeket. Nem beszélve a kisebb mennyiségben a területre kirakott festékes és vegyzeres tároló edényekről. A bánya bejáratától keletre egy elég bővíző forrás is található, az esős időszakban a vegyszerek könnyen a forrás vízgyűjtőjébe juthatnak, aminek kárát előbb, utóbb mi isszuk meg a szó átvitt és valós értelmében is. Ezeknek az adatoknak ismeretében kérem a Jegyző asszonyt, hogy a Mád külterületéhez tartozó (48 12'05.94 ÉSZ 21 18'27.34) Barlangot és közvetlen környezetét helyi jellegű természetvédelmi területté nyílvánítsák, és amennyiben megalapozottnak tartja kérelmemet továbbítsa az illetékes hatóságok felé további elbírálás céljából. A helyszín rövid leírását és az ott készült fotókat a levél melléklete tartalmazza. Tisztelettel: C. Prof. Dr. Balogh Zoli okleveles Kendőmérnök és Hópihe konstruktőr

5 1. melléklet Helyszínleírás+légifotó A barlangot körlülvevő sziklafal délkeleti irányban nyitott, megközelíteni is csak ebből az irányból egy régi földúton lehetséges. Az északi oldal sziklafala 3 lépcsőben magasodik a bányaterület fölé, mindhárom szakasz közti emelkedő nehezen mászható, könnyen málló kőtörmelékkel borított. A keleti oldalfal fehér-sárga színezetű alapkőzetű, jelentősen elüt a déli oldal téglavörös színétől. Ezen az oldalon található egy nehezen megközelíthető szellőzőakna és egy félig beomlott régi bejárat is, amely keskeny mivolta miatt emberi közlekedésre nem alkalmas. Maga a barlang a délnyugati oldalról indul és egy félkört ír le a sziklafalak vonulatával megeggyezően. Az első keskeny ág később kettő részre szakad amelyek közül az egyik 3-5 méteres belmagasságú nagyobb üregbe torkollik, majd egy vakvágánnyal ér véget. A másik vágatból egy hosszabb és két rövidebb mellékvágat tartozik. A kölekedést több helyen nehezítik a barlang mennyezetéről lehulló nagyobb szikladarabok, és az oldalfalak megroggyannása következtében a járatokat borító sziklatörmelékek. A barlang közvetlen közelében még egy próbavágat található amelynek belső hossza nem éri el, a 4 métert sem, denevérek, egyéb állatok nem találhatók benne.

6 2. mellékelt A helyszínen készített képek Az 1. fotón: Bíboros Kosbor ( A 2. fotón: Leánykökörcsin ( A 3. fotón Közönséges denevér (Csengeri László) A 4. fotón a Vízi denevér (Csengeri László) Látható