SZERKESZTŐI ELŐSZÓ / EDITORAL INTRODUCTION

Átírás

1 A kisded patakok lassú csörgéssel erednek, Harsog az országos Duna, tétova felszedi őket S a folyamok vizeit s iszonyúra nevelkedik árja. Száz ragyogó szemmel belenéz a mennyei térség, Nem szünik ő, lemegy a tengerhez veszni, veszendő Habjaival lemegy a nagy idő, hogy vissza ne térjen. Vörösmarty Mihály: Zalán futása, második ének Úton az Európai Duna Régió Stratégia felé On the way to the European Danube Region Strategy SZERKESZTŐI ELŐSZÓ / EDITORAL INTRODUCTION A Dunában rejlő lehetőségek kiaknázása több évszázados múltra tekint vissza, de az akkori tervek csak részben valósulhattak meg. Az Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) most lehetőségét teremt a határokon átnyúló, széles körű együttműködésre, a Duna térségének egységes fejlődésére. Az EU Bizottság felhívásával újabb, jelentős szakaszához érkezett az Európai Duna Régió Stratégia tervezése. A tagállami hozzájárulásokkal párhuzamosan megkezdődött az érintett országok rendszeres konzultációja is. A stratégia rövidesen a gyakorlati megvalósítás szakaszába lép, ezért az akciótervek, a közös projektek kidolgozása is a szakmai érdeklődés középpontjába került. Efforts to harness the potential of the Danube go back several hundred years. Plans developed in earlier centuries could only be partially implemented. The European Danube Region Strategy (EDRS) now presents the opportunity for large-scale transnational cooperation for the development of the Danube Region as a whole. The planning of the European Danube Region Strategy has reached another important phase. In parallel to the contributions of Member States regular consultations between the countries concerned have also begun. The strategy will soon enter the implementation phase; therefore the focus of attention is now on the development of action plans and joint projects. Célunk e kiadvánnyal a tervezési és konzultációs folyamat eddigi eredményeinek közzététele és ezzel közös tudásbázis kialakítása. Ennek keretében az Európai, Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, az ICPDR és a hazai szakmai tanácsadó testületek (Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa, Országos Környezetvédelmi Tanács) állásfoglalásai, valamint a hivatalos tagállami hozzájárulások közlésére került sor. A fentieken túl még a konzultációs folyamat keretében nemrég lezajlott nemzetközi ulmi, és a hazai nemzeti konferenciák eredményei is bemutatásra kerültek. Törekedtünk az összes megszólított állam érdekeinek bemutatására, azonban az időbeli korlátok nem tették lehetővé minden érintett országgal az egyeztetések lefolytatását, így csak egyes államok dokumentumai kerülhettek ismertetésre. Budapest, Dr. Cs. Pavisa Anna és Kulcsár Gábor szerkesztők / editors The objective of this paper is to publish the outcomes of the planning and consultation process and thus create a common knowledge base. In this light, the publication constitutes the opinions released by the European Commission, the European Parliament, the Committee of the Regions, the ICPDR and the relevant national advisory bodies (National Council for Sustainable Development, the National Council for Environment) and the official contributions of the various member states. In addition, the outcomes of the relevant recent international and national conferences, hosted in Ulm and in Hungary respectively, are also presented. We strived to present the individual interests of all the relevant member states. However, due to time constraints it proved impossible to carry out negotiations with all the countries involved, therefore related documents of only a select few are presented in this publication. Készült a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából februárban Területfejlesztésért és Építésügyért felelős szakállamtitkár: Dr. Szaló Péter Szakmai felelős: Dr. Cs. Pavisa Anna főosztály-vezető Nyomdai előkészítés: Greenlight Budapest Kft. Borító: Sejben Richárd The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 1

2 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA KORMÁNYZAT A Duna térség jövője, az Európai Duna Régió Stratégia Dr. Szaló Péter (peter.szalo@nfgm.gov.hu) területfejlesztési szakállamtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart (Seneca) Kedves Olvasó! Gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulója Magyarország szempontjából különleges aktualitást ad az Európai Duna Régió Stratégiának. Széchenyi István előremutató gazdaságfejlesztő intézkedéseivel rakta le alapköveit a középeurópai térség fejlődésének. Részese volt a dunai gőzhajózás életre hívásának, megalapította az Óbudai hajógyárat, irányította az Al-Duna szabályozását a hajózhatóság biztosítása érdekében. Sürgette a Duna-Tisza-csatorna létrehozását. Munkásságának köszönhetjük a Lánchidat. Bankot és gyárakat alapított. Nevéhez fűződik a Tisza-szabályozás is és a balatoni gőzhajózás megindítása. Tevékenységével nem csupán Magyarország XIX. század végi gazdasági fellendüléséhez járult hozzá, de megteremtette egy közép-európai gazdasági térség alapjait is. Mára a Duna-völgye Európa új fejlesztési tengelye. A térség szerepe a csatlakozásra váró országok, továbbá a környezeti politika szerepének erősödésével, valamint a vízi közlekedés felértékelődésével tovább fokozódik. Az éghajlatváltozás következményei térségünket sem kerülik el. Olyan összhangra kell törekednünk, amely óvja az ivóvízbázist, védi a világszinten elismert természeti értékeket, élhető környezetet biztosít utódainknak, és mindemellett a gazdasági fejlődésre is lehetőséget biztosít. Ehhez nemzeti és nemzetközi konszenzuson keresztül vezet az út. Ezért az európai területfejlesztési politika irányait meghatározó Területi Agenda is a különböző szereplők és érintettek együttműködését szorgalmazza. A kohéziós politikának hangsúlyozottan törekednie kell az egyes területek szükségleteinek és jellemzőinek, valamint a régiók és városok speciális földrajzi nehézségeinek és lehetőségeinek öszszehangolására. A Duna térség problémái csak bölcs együttműködéssel, összehangolt, integrált fejlesztések sorozatával kezelhetők. A közös Európai Duna Régió Stratégia erre biztosít jó lehetőséget. Kiadványunkban rövid összegzést adunk a széles magyar társadalmi érdeklődésről, a stratégiaalkotás civil támogatásáról, a Magyar Nemzeti Duna Konferenciáról, a hazai projektgyűjtés tapasztalatairól és néhány Duna menti ország álláspontjáról is. Kérem, ismerje meg Ön is Magyarország elképzeléseit! Dr. Szaló Péter Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele M451 Miklós Barabás: Foundation of Chain Bridge 2 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

3 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY Péter, Szaló Dr. State Secretary, Department of Regional Development, Ministry of National Development and Economy The future of the Danube region, European Danube Region Strategy GOVERNANCE Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est If one does not know to which port one is sailing, no wind is favourable (Seneca) Dear Reader, The 150th anniversary of the death of Count István Széchenyi makes the European Danube Region Strategy especially topical for Hungary. With his forward-looking economic development measures, István Széchenyi laid the foundations of the development of Central Europe. He participated in launching steamship navigation on the Danube, founded the Óbuda shipyard, lead the efforts to regulate the Lower Danube in order to ensure navigability, and urged to create the Danube-Tisa Channel. The Chain Bridge is also part of his legacy. He founded banks and factories, and was also active in the regulation of the Tisa and in launching steamship navigation on Lake Balaton. Besides promoting the economic development of 19th century Hungary, through his work he also created a solid foundation for a Central European economic space. Today the Danube valley is a new development axis within Europe. The importance of this region will continue to grow due to the growing role of candidate countries, and more focus on environmental policy and water transport. The consequences of climate change affect Hungary too. We must strive to find a balanced solution to protecting drinking water supplies, preserving internationally recognised natural assets, ensuring a liveable environment for our descendents, while also enabling economic development. To achieve this, national and international consensus is needed. This is why the Territorial Agenda, which determines the main priorities of European spatial policy, also urges cooperation among various players and stakeholders. Cohesion policy must give priority to balancing the needs and attributes of various areas, as well as to harmonising the special geographical difficulties and opportunities of regions and cities. The problems of the Danube region can only be solved by wise cooperation and a series of harmonised, integrated development programmes. The European Danube Region Strategy presents a good opportunity for this. The present publication gives a brief summary of the results of the public consultation process, the contribution of the civil society to strategy development, the Hungarian National Danube Conference, the lessons learned from Hungarian project collection, and the positions of various countries in the Danube region. I invite you to familiarise yourself with Hungary s contribution to EDRS. Péter Szaló, Dr R. Alt. Lánchíd és a Várnak egy része ( db KCS XVII) R. Alt. Chain Bridge and part of the Castle The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 3

4 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA KORMÁNYZAT Vége a bemelegítésnek az EU Duna Régió Stratégiára való felkészülésben Czukor József (szateubil@kum.hu) EU-tagállamokért és a politikai tervezésért felelős szakállamtitkár Három hónap telt el azóta, hogy az Európai Bizottság megszólította a Duna vízgyűjtő területén fekvő államok kormányait (2009. október 22.). Jóllehet a Duna-medencében 14 ország található, egyértelmű, hogy a Stratégia az Unió, a 8 részt vevő tagállam és azok polgárainak sajátja. Az EU-n kívüli államok egyes témakörökhöz kapcsolódóan vehetnek részt a Stratégiában, amikor bevonásuk szükséges januárjának végére három EU-tagállam juttatta el pozíciós papírját a Bizottsághoz: Ausztria, őket követte Magyarország és Németország. Két további felvízi résztvevő is benyújtotta az elgondolásait tartalmazó papírt, mégpedig Bajorország, és az érdekelt osztrák tartományok közös anyagként. A Külügyminisztérium intenzív konzultációkat folytatott, amelyek eredményeként kikristályosodott a nonpaperben kifejtett magyar álláspont. Tekintve a Duna régió országaihoz fűződő kétoldalú kapcsolatokért, a szomszédságpolitikáért, illetve EU-s politikáink összehangolásáért viselt felelősséget, minisztériumunk társszerzője az itt közreadott non-papernek február 22-én a Bizottság megkezdte az érdekeltekkel folytatott intenzív konzultáció-sorozatát. Ugyanezen a napon a DG Regio honlapján megnyílt egy ablak, ahol projektjavaslatok tételére nyílik lehetőség. Nagy várakozással tekintünk a február i budapesti stakeholder-konferencia elé, amelynek fókuszában a Stratégia szociális és gazdasági vetülete áll majd. A magyar Nemzeti Duna Konferenciára január 20-án került sor. A rendezvény új lendületet adott a stratégia előkészítésének, valamint a magyar lakosság mozgósításának a Duna-medence közös jövőjének alakítása érdekében. A Duna-völgye az emberiség nagy folyamok melletti civilizációinak egyik legfontosabb színhelye. A völgy népeket, nemzeteket köt össze, és jó lehetőségeket kínál a stabilitás, a biztonság és a jólét biztosítására a jövendő generációk számára is. Bölcsen ki kell használnunk ezt a lehetőséget az Európai Unió keretein belül. Közös cél az értékeink, valamint a jövő generáció érdekeinek, továbbá a természet és környezet védelmének tiszteletben tartása. Ilyenformán tehát át kell lépnünk a folyókat és a határokat, a válaszfalakat, amelyeket azok gyakran képeznek, csakúgy, mint a fejünkben lévő korlátokat, amelyek akadályozzák a közös fejlődésünket. Gróf Széchenyi István 180 éve tette híres kezdeményezését a dunai hajózásra. Arra törekedett, hogy a hajózás fejlesztése és a Konstantinápolyig is elérő kereskedelem elősegítése által kiaknázza a folyó és az egész régió növekedési potenciálját. Ezt az álmot és koncepciót részben a gróf által finanszírozott projektek követték. Ez a mi feladatunk is. A Stratégiát tettekkel kell párosítani! Ebben a szellemben biztatom jelen kiadvány olvasóit. A bemelegítés véget ért. Rajt! 4 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

5 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY József Czukor State Secretary for EU Member States and policy planning Warming up in the preparation of an EU Danube Region Strategy is over GOVERNANCE Three months are behind us since the European Commission (22nd October 2009) addressed the governments of the countries in the Danube catchment area. Though there are 14 countries in the Danube river basin it is clear that the strategy is that of the Union, the participating 8 EU member states and their citizens. The non-eu countries might be participants connected to single issues where their involvement is necessary. By the end of January 2010 three EU member states forwarded their position papers to the Commission: Austria followed by Hungary and Germany. Two more papers of the up-stream section participants were issued as well: that of Bavaria and the joint one of the concerned Austrian states. The Hungarian Ministry of Foreign Affairs completed a very intensive consultation process which resulted in the clarification of the national positions reflected in the non-paper. Being in charge of directing the bilateral relations with the Danube region countries, the neighborhood policy and being responsible for co-coordinating the EU policy our ministry has co-authored of the non-paper published hereby. We believe that our vision, priorities are clear and we are confident that they are largely shared by our partners and contribute effectively to the EU Commission work. In February the Commission has launched its intensive consultation process with the stake-holders. The same day the kick-off meeting with the stake-holders was held in Ulm a window has been opened at the DG Region website where proposals for projects can be submitted. We are looking forward to the second stakeholder conference of the Commission scheduled for in Budapest. The focus theme will be the socio-economic aspect of the Strategy. The Hungarian National Danube Conference was held on the 20th January It provided a new impetus for the preparation of the Strategy and the mobilizing the Hungarians for shaping our common future in the Danube basin. The Danube valley is one of the most important places of the human civilization created along the big rivers. The valley interconnects nations, peoples and provides good opportunity for increasing stability, security and welfare for our generations as well. We should wisely use this opportunity in the framework of the Union. Common goal is the respect for our values, the interest of future generations, as well as the protection of nature and environment. Thus we have to cross the rivers and borders, barriers they constitute many times as well as the limits in mind hampering our common prosperity. Count István Széchenyi made his famous initiative for Danube navigation 180 years ago. He strived to explore the growth potential of the river and of the whole region by developing navigation, promoting trade relations even with Constantinople. This dream and concept was followed by projects financed partly by the count. This is our task as well. We have to match the Strategy with actions! In this spirit I encourage the readers of this publication. The warming up has been completed. Start! The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 5

6 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA KORMÁNYZAT Európai Uniós Duna Régió Stratégia Brüsszel, február 2. REGIO/E1/EN/NV/OB D(2010) Tárgy: Bevezető Dokumentum a vita kezdeményezéséhez Az Európai Tanács (EiT) hivatalosan felkérte az Európai Bizottságot egy Európai Uniós Duna Régió Stratégia kialakítására. Az EiT június 19-i következtetései szerint: A fenntartható fejlődést az egyes régiók sajátos kihívásainak integrált megközelítésén keresztül is támogatni kell ( ) Az EiT ( ) felkéri a Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki a Duna régióra vonatkozó EU stratégiát. Az Európai Uniós Duna Régió Stratégia céljai A Duna régió Európa egyik legfontosabb térsége. Több tagállamra is kiterjed, illetve érint számos szomszédos országot a folyó vízgyűjtő területén, illetve a Fekete-tenger partmenti területein. A teljes folyómedence területe mintegy km 2. A térség lakosságszáma meghaladja a 100 millió főt, amely főként de nem kizárólagosan a 3000 km hosszúságú, tíz országot érintő folyóparti területre koncentrálódik. Ez több, mint bármelyik más európai folyó esetében. Négy főváros helyezkedik el a folyó mentén, illetve számos kiemelkedően fontos központ is itt található. Több megválaszolandó kérdés és megoldandó probléma van jelen ebben a régióban. Ezek között említhetjük a gazdasági és társadalmi különbségeket, az infrastrukturális hiányosságokat, a környezeti kérdéseket, a kockázatok megelőzését, stb. A 2004-es és a 2007-es bővítési köröket követően szükségessé és lehetővé vált a korábbi megosztottságok örökségének felszámolása, és a régióban rejlő lehetőségeknek az európai uniós integráción keresztüli kibontakoztatása. A jelen Európai Uniós Duna Régió Stratégia is az EU 2020 részét képezi, amelynek elfogadására várhatóan az Európai Tanács tavaszi ülésén kerül sor. Ez továbbá összhangban van az elfogadott Lisszaboni Szerződéssel, mely szerint az EU elősegíti a tagállamok közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió létrejöttét és megerősödését, ahogyan a tagállami szolidaritást is. A makroregionális stratégiák kiváló próbái a területi kohézió gyakorlati megvalósításának. Ezen belül is különösen jellemző a szektorok közötti integrált megközelítés, amely a stratégiafejlesztés teljes folyamatát áthatja. A konzultáció céljai és háttere Az Európai Bizottság felhívást intéz minden érdekelt félhez, hogy tegyék meg javaslataikat, észrevételeiket és hozzájárulásukat. Az érdekeltek lehetnek tagállamok, szomszédos államok, régiók, önkormányzatok, nemzetközi szervezetek, pénzügyi szervezetek, társadalmi és gazdasági partnerek, és a civil társadalom tagjai. A konzultáció megvalósítása érdekében a Bizottság széles körben kezdeményez megbeszéléseket, amelynek részét képezik nyilvános rendezvények. Ezek kezdete Ulmban lesz februárban, majd 2010 júniusában Romániában fejeződnek be. A Bizottság továbbá az internet kínálta lehetőségeket is fel kívánja használni a konzultációhoz. Ennek a Bevezető Dokumentumnak a célja, hogy azonosítva a legfontosabb megvitatandó kérdéseket, iránymutatással szolgáljon mindazok számára, akik részvételüket és hozzájárulásukat fontolgatják. Az alábbiakban (a Kiemelt kérdések részben) találhatók a főbb javasolt témák, valamint néhány olyan kérdés, amelyekkel kapcsolatosan örömmel vennénk hozzájárulásaikat. Mindettől függetlenül természetesen várunk minden további témajavaslatot vagy ötletet is. Az akciókra és projektekre vonatkozó javaslatok megfogalmazásakor javasoljuk, hogy vegyék figyelembe az alábbi szempontokat: (a) a fő célterület a Duna régió mint makrorégió, tehát a hangsúly nem a nemzeti vagy az EU-szintű megközelítésen van, (b) a javaslatoknak a polgárokra, a vállalkozásokra és a környezetre előnyös hatást kell kifejteniük, (c) a javaslatoknak megvalósíthatóknak kell lenniük már rövid és középtávon is. A projektek és témák kidolgozása során az integrált megközelítést a lehető legjobban ki kell terjeszteni, megvizsgálva például, hogy a kutatás milyen szerepet játszhat a különböző szakpolitikákban, így a környezetvédelem, az energia, az emberi erőforrások, egészségügy stb. területén, valamint hogy hogyan lehetne erősíteni a határokon átnyúló együttműködéseket. Következő lépések A Bizottság minden hozzájárulást kielemez, és a beérkezett anyagokról készült összefoglalót a konzultáció befejezése után nem sokkal hozzáférhetővé teszi az interneten. Az anyagokkal kapcsolatos eszmecsere tovább fog folytatódni a 2010 nyara előtt megrendezett konferenciák keretében (ezek részletes listája hozzáférhető a REGIO-EU-DANUBE- STRATEGY@ec.europa.eu címen). A Stratégiát a Bizottság 2010 decemberében fogadja el. 6 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

7 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY Brussels, 2 February 2010 REGIO/E1/EN/NV/OB D(2010) EU strategy for the Danube region GOVERNANCE Subject: Scoping Paper for the public consultation The European Council has formally asked the European Commission to present an EU Strategy for the Danube Region, stating in its conclusions of 19 June 2009: Sustainable development should also be pursued through an integrated approach to the specific challenges facing particular regions ( ). It ( ) invites the Commission to present an EU strategy for the Danube region before the end of Objectives of the EU Strategy for the Danube Region The Danube Region is one of the most important areas in Europe. It covers several Member States and neighbouring countries in the river basin and in the coastal zones on the Black Sea. The area of the whole River Basin can be considered to be km 2, with a population over 100 million, centred on - but not exclusive to - the km of river passing through ten countries (more than any other European River). On it lie four capital cities, and significant other important centres are part of the Region. There are many major issues to be addressed in the Region including economic and social disparities, infrastructure deficiencies, environmental status, prevention against risks, etc.. Following the accessions of 2004 and 2007, there is a need and an opportunity to overcome the legacy of former divisions and for the potential of the Region as an integral part of the European Union to be more fully realised.this EU Strategy for the Danube Region is also within the EU 2020 framework being adopted at the Spring European Council. In addition, it is in line with the adopted Lisbon Treaty which states that the EU shall promote economic, social and territorial cohesion, and solidarity among Member States. Macro-regional strategies are prime test cases of what territorial cohesion means in practical terms. In particular, the cross-sectoral integrated approach is overarching the whole process of the strategy development. Context and aims of the consultation The European Commission is therefore actively seeking the contributions of all those interested (including Member States, neighbouring countries, regions, municipalities, international organisations, financial institutions, the socio-economic partners and civil society). This is why the Commission is organising a wide consultation including a series of public events starting in Ulm in February and concluding in Romania in June 2010, also incorporating this public consultation through internet. The purpose of this Scoping Paper is to guide those providing a contribution by identifying the main issues to be discussed. Below (in the section specific questions ) are the main topics suggested, together with examples of questions to be raised and on which input would be welcomed. Please feel free also to raise other issues. When considering the questions, ideally, it is important to keep in mind that the actions and projects to be proposed should (a) concern the Danube Region as a macro-region - as opposed to the national or EU level -, (b) have a positive impact on the citizens, enterprises, and the environment and (c) be feasible in the short to mid-term. The actions and projects should also consider the different issues as much as possible in an integrated manner, for example looking at how research can be taken into account in policy fields such as the environment, the energy, the human capital, health, etc., as well as how cooperation can be reinforced across borders. Next steps All contributions will be analysed by the Commission, and a report summarising the inputs will be available on internet shortly after the end of the consultation. These will also be further discussed in the frame of the conferences organised before the Summer 2010 (full list of these events available at REGIO-EU-DANUBE- STRATEGY@ec.europa.eu). The Strategy will be adopted by the Commission by December The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 7

8 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK KORMÁNYZAT Témák Mik a Duna régió fő kihívásai és lehetőségei? Mely témákra kellene a Stratégiának kiterjednie? Az elkövetkezendő években melyek lennének azok a fő konkrét akciók és projektek, amelyeket érdemes volna a Stratégia keretében megvalósítani? Megvalósítás Hogyan lehet javítani az együttműködést, jobban koordinálni az erőfeszítéseket és kölcsönösen átadni a jó gyakorlatokat? Hogyan lehet a határon átnyúló kapcsolatokat és a transznacionális politikákat fejleszteni? Milyen hozzáadott értéket jelent majd a Stratégia a régióban működő meglévő mechanizmusokhoz képest? A különböző EU-politikáktól és pénzügyi eszközeiktől milyen támogatást igényel a Stratégia? Mik a finanszírozási igények, és hogyan lehet a meglévő pénzügyi eszközöket hatékonyabban felhasználni a Stratégia célkitűzéseinek eléréséhez? Megközelítés Hogyan tudna a Stratégia hozzájárulni a helyzet javításához? Mik az előnyei /hátrányai egy nemzeti határokon átnyúló megközelítésnek? Mik az előnyei ha vannak egy olyan megközelítésnek, amely több témát együtt kezel, és megvizsgálja ezek kölcsönhatásait (pl. a gazdasági és környezeti kérdések kölcsönhatásait)? Mi az EU által biztosított hozzáadott érték a folyamatban? KIEMELT KÉRDÉSEK Az összekapcsolhatóság és a kommunikációs rendszerek javítása (a régión belül és kívül) A következő témáknál a kiemelt kérdéseken kívül, kérjük, térjenek ki az alábbiakra: Fő kihívások/ lehetőségek; Az elkövetkezendő évekre javasolt legfontosabb konkrét akciók és projektek Kérjük, arra is térjenek ki, hogy ezeket a témákat hogyan lehetne együtt kezelni, és hogy ezek a témák hogyan tudnának pozitív módon hatni egymásra és az alábbiakban felsorolt többi témára. 1. Belvízi hajóutak, közutak és vasút 2. Intermodális csomópontok (köztük a kikötők és repterek) 3. Energiahálózatok és az energiaellátás biztonsága 4. Megújuló és tiszta energiák nagyobb mértékű használata, energiahatékonyság és megtakarítások 5. Információs társadalom Környezetvédelem, vízgazdálkodás javítása, természeti kockázatok megelőzése A következő témáknál a kiemelt kérdéseken kívül, kérjük, térjenek ki az alábbiakra: Fő kihívások/ lehetőségek; Az elkövetkezendő évekre javasolt legfontosabb konkrét akciók és projektek Kérjük, arra is térjenek ki, hogy ezeket a témákat hogyan lehetne együtt kezelni, és a témák hogyan tudnának pozitív módon hatni egymásra és az alábbiakban felsorolt többi témára. 6. A vizek környezete (különösen a folyóké) 7. Levegő- és talajminőség (beleértve a hulladékkezelést) 8. Biológiai sokféleség és tájak 9. Természeti kockázatok (árvizek és aszályok) 10. Klímaváltozás enyhítése és adaptáció Társadalmi-gazdasági, emberi és intézményi fejlődés A következő témáknál a kiemelt kérdéseken kívül, kérjük, térjenek ki az alábbiakra: Fő kihívások/ lehetőségek; Az elkövetkezendő évekre javasolt legfontosabb konkrét akciók és projektek 8 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

9 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY OVERALL QUESTIONS Topics What are the main challenges and opportunities in the Danube Region? Which topics should be covered by the Strategy? What are the main concrete actions and projects to be recommended in the coming years? Implementation How is it possible to cooperate better, to coordinate more and to exchange good practices? How can the cross-border links and the transnational policies be improved? What would be the added value of this Strategy to the existing mechanisms in the Region? What would be expected of the different EU policies and their financial instruments? What are the needs in terms of funding and how to improve the use of existing financial instruments to achieve the objective of the strategy? GOVERNANCE Approach How could the Strategy contribute to improve the situation? What are the advantages / disadvantages of an approach going beyond national boundaries? What is the value - if any - of an approach which covers several topics together and looks at their interrelationship (e.g. how economic and environmental issues interact?) What is the added value of the EU in the process? SPECIFIC QUESTIONS To improve connectivity and communication systems (within and outside the Region) For the following topics, in addition to the specific questions, you are invited to indicate: The main challenges / opportunities; The main concrete actions and projects to be recommended in the coming years. You are also invited to indicate how these topics might be considered together and how they can interact positively with each others and with the other topics mentioned below. 1. Inland waterways, road and rail systems 2. Intermodal nodes (including ports and airports) 3. Energy systems and security of supply 4. Increased use of renewable and clean energies, energy efficiency and savings 5. Information Society To protect the environment, preserve water resources and prevent against natural risks For the following topics, in addition to the specific questions, you are invited to indicate: The main challenges / opportunities; The main concrete actions and projects to be recommended in the coming years. You are also invited to indicate how these topics might be considered together and how they can interact positively with each others and with the other topics mentioned below. 6. Environment of the water (especially rivers) 7. Quality of air and soils (including waste) 8. Biodiversity and landscapes 9. Natural risks (floods and droughts) 10. Mitigation and adaptation to climate change To reinforce socio-economic, human and institutional development For the following topics, in addition to the specific questions, you are invited to indicate: The main challenges / opportunities; The main concrete actions and projects to be recommended in the coming years. You are also invited to indicate how these topics might be considered together and how they can interact positively with each others and with the other topics mentioned below. The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 9

10 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA Kérjük, arra is térjenek ki, hogy ezeket a témákat, hogyan lehetne együtt kezelni, ezek a témák hogyan tudnának pozitív módon hatni egymásra és az alábbiakban felsorolt többi témára. KORMÁNYZAT 11. Belső piac / kereskedelem 12. A gazdaság szektorainak versenyképessége (mezőgazdaság, ipar és szolgáltatások) 13. Innováció / kutatás 14. Emberi erőforrás (beleértve a munkaerőpiacokat, az oktatást és az egészségügyet) 15. Intézményi kapacitás 16. Dunai identitás / kultúra (ideértve a turizmust) 17. A roma közösség és egyéb hátrányos helyzetű csoportok Várjuk javaslataikat arra vonatkozóan is, hogy milyen egyéb releváns témákat szeretnének belevenni a konzultációba, illetve hogyan lehetne jobb megközelítést alkalmazni. Hozzájárulásaik igen értékesek számunkra, és nagyban segítik egy olyan európai uniós stratégia kidolgozását, amely a Duna régió számára legfontosabb kérdésekre összpontosít. Hozzájárulásaikat március 31-ig várjuk a REGIO-EU-DANUBE-STRATEGY@ec.europa.eu címen. Köszönjük hozzájárulásaikat! 10 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

11 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY 11. Internal market / trade 12. Competitiveness of economic sectors (agriculture, industry and services) 13. Innovation / research 14. Human capital (including job markets, education and health) 15. Institutional capacity 16. Danube identity / culture (including tourism) 17. Roma community and other disadvantaged groups GOVERNANCE Please also feel free to add other relevant topics or suggest improved approaches. Your contributions in relation to these questions will be most useful to us in developing an EU Strategy which addresses the critical concerns of the Danube Region. These contributions can be sent to REGIO-EU-DANUBE-STRATEGY@ec.europa.eu before the 31 March Thank for your contributions! The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 11

12 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA KORMÁNYZAT Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna régióra vonatkozó európai stratégiáról Közös állásfoglalásra irányuló indítvány Plenáris ülés-dokumentum az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján az alábbi képviselőcsoportok indítványainak helyébe lép: S&D (B7 0031/2010) ALDE (B7 0032/2010) Verts/ALE (B7 0033/2010) GUE/NGL (B7 0034/2010) PPE (B7 0036/2010) a Duna régióra vonatkozó európai stratégiáról Lambert van Nistelrooij, Danuta Maria Hübner, Marian-Jean Marinescu, Richard Seeber, Manfred Weber, Elisabeth Jeggle, Jan Olbrycht, Theodor Dumitru Stolojan, Elena Băsescu, Andrey Kovatchev, Tamás Deutsch, Elena Oana Antonescu, Iosif Matula, Csaba Sógor, Petru Constantin Luhan, Iuliu Winkler a PPE képviselőcsoportja nevében Silvia-Adriana T icău, Constanze Angela Krehl, Victor Bo tinaru, Brian Simpson, Saïd El Khadraoui, Hannes Swoboda, Evgeni Kirilov, Georgios Stavrakakis, Ivailo Kalfin az S&D képviselőcsoport nevében Michael Theurer, Ramona Nicole Mănescu, Filiz Hakaeva Hyusmenova az ALDE képviselőcsoport nevében Eva Lichtenberger, Michael Cramer a Verts/ALE képviselőcsoport nevében Oldřich Vlasák, Tomasz Piotr Poręba az ECR képviselőcsoport nevében Jaromír Kohlíček, Miloslav Ransdorf a GUE/NGL képviselőcsoport nevében 12 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

13 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY Session document European Parliament resolution on a European Strategy for the Danube Region Joint motion for a resolution GOVERNANCE pursuant to Rule 115(5) of the Rules of Procedure replacing the motions by the following groups: S&D (B7 0031/2010) ALDE (B7 0032/2010) Verts/ALE (B7 0033/2010) GUE/NGL (B7 0034/2010) PPE (B7 0036/2010) on a European Strategy for the Danube Region Lambert van Nistelrooij, Danuta Maria Hübner, Marian-Jean Marinescu, Richard Seeber, Manfred Weber, Elisabeth Jeggle, Jan Olbrycht, Theodor Dumitru Stolojan, Elena Băsescu, Andrey Kovatchev, Tamás Deutsch, Elena Oana Antonescu, Iosif Matula, Csaba Sógor, Petru Constantin Luhan, Iuliu Winkler on behalf of the PPE Group Silvia-Adriana T icău, Constanze Angela Krehl, Victor Bo tinaru, Brian Simpson, Saïd El Khadraoui, Hannes Swoboda, Evgeni Kirilov, Georgios Stavrakakis, Ivailo Kalfin on behalf of the S&D Group Michael Theurer, Ramona Nicole Mănescu, Filiz Hakaeva Hyusmenova on behalf of the ALDE Group Eva Lichtenberger, Michael Cramer on behalf of the Verts/ALE Group Oldřich Vlasák, Tomasz Piotr Poręba on behalf of the ECR Group Jaromír Kohlíček, Miloslav Ransdorf behalf of the GUE/NGL Group The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 13

14 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA KORMÁNYZAT Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna régióra vonatkozó európai stratégiáról Az Európai Parlament tekintettel a Szerződés 192. cikkére és 265. cikkének (5) bekezdésére, tekintettel a Duna régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló december 3-i szóbeli választ igénylő kérdésre (O-0150/09 B7-0240/2009), tekintettel a június i Európai Tanács következtetéseire, amelyek felszólították a Bizottságot, hogy 2010 végére dolgozza ki a Duna régióra vonatkozó európai stratégiát, tekintettel a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiára, tekintettel a Tanács programjára, amelyet a spanyol, a belga és a magyar elnökség állított össze, tekintettel az Európai Parlamenten belül működő Duna Fórumra és az ott végzett munkára, tekintettel a területi kohézióról és a kohéziós politika jövőbeli reformjáról szóló vita állásáról szóló zöld könyvről készült, március 24-i állásfoglalására; tekintettel a Régiók Bizottsága A Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia című októberi véleményére, tekintettel az espooi, az aarhusi és a berni környezetvédelmi egyezményre, tekintettel a vízügyi keretirányelvre és a helsinki egyezményre, tekintettel a dunai hajózás rendjéről szóló belgrádi egyezményre, tekintettel a Duna Bizottság, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) és a Nemzetközi Száva Bizottság (ISRBC) által elfogadott, a Duna-medence belvízi hajózásáról és környezeti védelméről szóló közös nyilatkozatra; tekintettel a svéd elnökség által a makroregionális stratégiáról tartott stockholmi konferenciára, tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, A. mivel a Lisszaboni Szerződés a területi kohéziót az Európai Unió céljaként ismeri el (EUSz 3. cikk), B. mivel a makroregionális stratégiák célja a meglévő erőforrások jobb kihasználása a területfejlesztési kérdések megoldása és annak érdekében, hogy a közös kihívásokra közös válaszok szülessenek, C. mivel a Balti-tengerre vonatkozó stratégia modellt kínál az egyedi kritériumok alapján meghatározott geopolitikai területi egységekben makrorégiókban az európai uniós politikák és finanszírozás koordinálásához, és mivel a Dunára vonatkozó uniós stratégiában a Balti-tengerre vonatkozó stratégia modelljét követve benne rejlik a lehetőség a regionális és határokon átnyúló együttműködés elősegítésére a további gazdasági növekedés, valamint a közös kihívásokra adandó közös válaszok meghatározása érdekében D. mivel a Duna tíz európai országot Németországot, Ausztriát, a Szlovák Köztársaságot, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát, a Moldovai Köztársaságot és Ukrajnát köt össze, amelyek közül hat uniós tagállam, és tágabb területi összefüggésben ide tartozik még a Cseh Köztársaság, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró is, E. mivel a Duna-medence fontos kereszteződési pont az EU kohéziós politikájával kapcsolatos programok, az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokra vonatkozó programok és a potenciális tagjelölt országok között, és ezért olyan terület, ahol fokozott szinergia alakítható ki a különböző európai uniós politikák között: a kohéziós, a közlekedési, az idegenforgalmi, a mezőgazdasági, a halászati, a gazdasági és szociális fejlesztési, a környezetvédelmi, a bővítési és a szomszédsági politika között, F. mivel az EU Duna régióra vonatkozó stratégiáját az alábbi együttműködési területeken kell fejleszteni: társadalmi fejlődés és szociális védelem, fenntartható gazdasági fejlődés, közlekedési és energetikai infrastruktúra, környezetvédelem, kultúra és oktatás, G. mivel a Dunára vonatkozó uniós stratégia jelentősen hozzájárulhat a Duna régióban működő regionális, helyi hatóságok és szervezetek közötti együttműködés javításához, és a terület számára jólétet, fenntartható fejlődést, munkahelyteremtést és biztonságot nyújtana, H. mivel a Duna régióban hosszú múltra tekint vissza az együttműködés: az március 30-án alapított Európai Duna Bizottság, amelynek székhelye eredetileg Gala iban (Románia) volt, az egyik első európai intézménynek számít, és jelenleg Budapesten van a központja; I. mivel a 2007-es bővítést követően a Duna szinte az Európai Unió belső vízi útjává vált, és mivel a Duna régió jelentős szerepet játszhat az azóta bekövetkezett fejlődés támogatásában, J. mivel a Duna a tagállamokon túl is hatékony vízi út, és a Majna-csatornával és a Rajnával együtt összeköti az Északitengert a Fekete-tengerrel, és erősítheti a fekete-tengeri térség geostratégiai helyzetét; 14 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

15 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY European Parliament resolution on a European Strategy for the Danube Region GOVERNANCE The European Parliament, having regard to Article 192 and Article 265(5) of the Treaty on the Functioning of the European Union, having regard to the question of 3 December 2009 to the Commission on a European Strategy for the Danube Region (O-0150/2009 B7-0240/2009), having regard to the conclusions of the European Council of 18 and 19 June 2009, which called on the Commission to draw up a European strategy for the Danube region before the end of 2010, having regard to the EU Strategy for the Baltic Sea Region, having regard to the programme of the Council, prepared by the Spanish, Belgian and Hungarian Presidencies, having regard to the Danube Forum set up within the European Parliament and the Forum s work, having regard to its resolution of 24 March 2009 on the Green Paper on Territorial Cohesion and the state of the debate on the future reform of cohesion policy, having regard to the Opinion of the Committee of the Regions, entitled An EU strategy for the Danube area, of October 2009, having regard to the Espoo, Aarhus and Berne Conventions on environmental protection, having regard to the Water Framework Directive and the Helsinki Convention, having regard to the Belgrade Convention regulating navigation on the Danube, having regard to the joint statement on Development of Inland Navigation and Environmental Protection in the Danube River Basin adopted by the Danube Commission, the International Commission for the Protection of the Danube River (ICPDR) and the International Sava River Basin Commission (ISRBC), having regard to the Stockholm Conference on macro-regional strategy held by the Swedish Presidency, having regard to Rule 115(5) of its Rules of Procedure, A. whereas the Treaty of Lisbon acknowledges territorial cohesion as an objective of the European Union (Article 3 TEU), B. whereas macro-regional strategies are aimed at making better use of the existing resources to tackle issues of territorial development and identify joint responses to common challenges, C. whereas the Baltic Sea Strategy already provides a model for coordinating EU policies and funding in geopolitical territorial units macro-regions defined on the basis of specific criteria and whereas an EU Danube Strategy, following the model of the Baltic Sea Strategy, has the potential to promote regional and cross-border cooperation for further economic growth and to identify joint responses to common challenges, D. whereas the Danube links ten European countries Germany, Austria, the Slovak Republic, Hungary, Croatia, Serbia, Romania, Bulgaria, the Republic of Moldova and Ukraine six of which are EU Member States, and in a broader territorial context the region also comprises the Czech Republic, Slovenia, Bosnia Herzegovina and Montenegro, E. whereas the Danube region is an important crossover point between the EU s Cohesion Policy programmes, programmes for countries covered by the European Neighbourhood Policy and potential candidates for accession, and therefore represents an area where enhanced synergies between different EU policies can be developed: cohesion, transport, tourism, agriculture, fisheries, economic and social development, energy, environment, enlargement and neighbourhood policy, F. whereas an EU Strategy for the Danube Region is to be developed in the following cooperation areas: social development and protection, sustainable economic development, transport and energy infrastructure, environmental protection, culture and education, G. whereas the EU Strategy for the Danube Region could make an important contribution to the achievement of better coordination between regional and local authorities and organisations operating in the Danube region and would make for prosperity, sustainable development, job creation and security in the area, H. whereas there is a long history of cooperation in the Danube region: the European Commission for the Danube, founded on 30 March 1856 and originally based in Gala i (Romania), was one of the very first European institutions, and is today based in Budapest, I. whereas the Danube has almost become an internal waterway of the European Union following the 2007 enlargement, and whereas the Danube Region may make a substantial contribution to fostering the developments which have taken place since that enlargement, The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 15

16 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA KORMÁNYZAT K. mivel a Duna régió heterogén gazdasági kapacitásokkal rendelkező, összekapcsolt makrorégiót alkot, és mivel ha a Duna régiót egyetlen makrorégiónak tekintenék, az elősegítené a gazdasági teljesítmény terén jelentkező regionális eltérések áthidalását és az integrált fejlődés fenntartását, L. mivel a Duna-delta 1991 óta az UNESCO világörökség része, és a Duna régióban a Natura 2000 hálózat keretében számos különleges védelmi terület és különleges természetmegőrzési terület található; mivel a Duna és a Duna-delta egyedülálló és törékeny ökoszisztémával rendelkezik, ahol a környezetszennyezés következtében veszélyeztetett ritka növényfajták honosak, 1. felszólítja a Bizottságot, hogy amint lehetséges, széles körű konzultációt kezdjen minden Duna menti országgal annak érdekében, hogy figyelembe vegye a regionális együttműködés különböző szempontjait, és hogy legkésőbb 2010 végére benyújtsa a Duna régióra vonatkozó európai stratégiát; 2. úgy véli, hogy a Duna régióra vonatkozó európai stratégia megfelelő eszközt jelent a területfejlesztésben az olyan, világosan meghatározott politikai területeken megvalósuló szorosabb együttműködés révén, ahol valamennyi kormányzati partner azonosította a valódi európai értéktöbbletet, és arra hív fel, hogy ezt a stratégiát az európai területi együttműködés célkitűzésének részeként alakítsák ki; 3. hangsúlyozza, hogy minden makroregionális stratégiát bele kell foglalni az európai uniós regionális politikába, amely az EU területének egészére vonatkozó egységes politika; hangsúlyozza továbbá, hogy elemezni kell az e stratégia által az Unió területén a területi kohézió céljának megvalósításához nyújtott értéktöbbletet; 4. hangsúlyozza, hogy a közös kihívások megoldásának megtalálása, a konkrét projektek hatékony végrehajtása és a felelősségteljes kormányzási mechanizmus biztosítása érdekében az előkészületi folyamatba be kell vonni a Duna térségének illetékes regionális és helyi érdekelt feleit, hogy világosan azonosítani lehessen, mire van szükség a területek kiegyensúlyozott, fenntartható fejlesztése és a kapacitáskiépítés tekintetében; továbbá sürgeti a kormányokat, hogy támogassák és könnyítsék meg a nem kormányzati szervezetek, a szakmai szövetségek és a civil társadalom tájékoztatását és a velük való konzultációt célzó intézkedéseket a stratégia kialakításával és későbbi végrehajtásával kapcsolatban egyaránt; 5. felkéri a Bizottságot, hogy világosan határozza meg az irányítási struktúrát a Duna régióra vonatkozó jövőbeni politika számára; úgy véli, hogy e stratégia végrehajtása nem sértheti a regionális és helyi kormányzatok hatásköreit; 6. támogatja a Duna régiónak mint az EU egyik prioritást élvező területének gazdasági és társadalmi fejlődését, és szorgalmazza a szorosabb regionális integrációt a Duna régióban, amely a tágabb európai gazdasági és politikai térség dinamikus alkotóeleme; 7. sürgeti a jelenleg szennyezett Duna ökológiai állapotának javítását és a szennyezés csökkentését, valamint az olaj és más mérgező, illetve káros anyagok további folyóba engedésének megakadályozását célzó intézkedések meghozatalát; 8. megállapítja, hogy a Duna régió szennyezéséért egyaránt felelősség terheli a tagállamokat és a többi part menti országot, amelyeken a Duna keresztülfolyik; hangsúlyozza, hogy a Duna-medence környezetének védelme fontos szempont, amely befolyásolja a régió mezőgazdasági és vidékfejlesztését, és sürgeti a part menti országokat, hogy kezeljék elsődleges prioritásként a megosztott hidrológiai és vízminőség-ellenőrző létesítmények felállítását; 9. arra biztatja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem keretében fordítsanak különös figyelmet a helyi ökoszisztémákra, és működjenek együtt azok védelme érdekében, sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa az olyan új technológiákra irányuló kutatást és fejlesztést, amelyek célja az árvízzel, az aszállyal és a véletlenszerű környezetszennyezéssel kapcsolatos előrejelzési és válaszadási képességek fejlesztése; 10. hangsúlyozza a dunai halállomány védelmének és megerősítésének szükségességét; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tervet a Dunában élő természetes tokhal-állomány megőrzésére és megújítására; 11. kéri a Bizottságot, hogy használja fel a balti-tengeri stratégiával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat; ennek megfelelően azt kéri, hogy a dokumentumot cselekvési terv egészítse ki; úgy véli, hogy a cselekvési tervnek az alábbi elemeket kell tartalmaznia: a Duna belvízi hajózás általi környezetbarát használata, a Duna menti más közlekedési módokkal való intermodalitás egyrészt valamennyi infrastruktúra javítása révén (prioritásként kezelve a meglévő infrastruktúra jobb használatát), másrészt egy Duna menti multimodális közlekedési rendszer létrehozásán keresztül, a vízenergia környezetbarát használata a Duna mentén, a Duna vízminőségének megőrzése és javítása a Víz Keretirányelvvel összhangban, szigorú hajóbiztonsági előírások, a környezetbarát idegenforgalom fejlesztése, valamint fejlesztések az oktatás, a kutatás és a társadalmi kohézió terén; 12. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az energiaforrások diverzifikációját, és felhívja a Bizottságot és az összes part menti országot, hogy a régió bioenergia-forrásokban rejlő lehetőségeinek fényében mozdítsanak elő és hajtsanak végre az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos közös projekteket, és ösztönözzék a biomassza, a nap-, a szél- és a vízenergia felhasználását; 13. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi környezetvédelmi normák betartásának garantálása érdekében és a döntések által esetlegesen érintett partnerekkel való konzultációt követően a megfelelő stratégiai és környezeti hatásvizsgálatokat, köztük a folyó teljes ökoszisztémájára gyakorolt hatások vizsgálatát minden közlekedéssel és energiával kapcsolatos infrastrukturális projekt esetén előfeltételül kell szabni; 16 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

17 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY J. whereas the Danube is an effective waterway even beyond the Member States and, together with the Main Canal and River Rhine, connects the North Sea with the Black Sea and has the potential to enhance the geostrategic position of the Black Sea region, K. whereas the Danube region represents an interconnected area with heterogeneous economic capacities and whereas considering the Danube area as a single macro-region would help to overcome the regional differences in economic performance and sustain integrated development, L. whereas the Danube Delta has been a UNESCO World Heritage Site since 1991 and the Danube region includes several Special Protection Areas and Special Areas for Conservation within the framework of Natura 2000; whereas the Danube and the Danube Delta have a unique and fragile ecosystem, which is home to rare plant species that are under threat due to pollution, GOVERNANCE 1. Calls on the Commission to launch, as soon as possible, broad consultations with all countries along the Danube in order to cover various aspects of regional cooperation and to present the EU Strategy for the Danube Region no later than the end of 2010; 2. Considers that a European Strategy for the Danube Region represents an appropriate instrument for enhancing territorial development through intensified cooperation in clearly defined policy fields in which genuine European added value has been identified by all governmental partners, and calls for that strategy to be developed as part of the European Territorial Cooperation objective; 3. Stresses the imperative that any macro-regional strategy should be incorporated in the EU s regional policy, as a coordinated policy for the whole territory of the EU; furthermore, highlights the need to analyse the added value of this strategy for the implementation of the objective of territorial cohesion within the territory of the Union; 4. Stresses the need to involve the relevant regional and local stakeholders in the Danube region in the preparatory process, in order to clearly identify the needs, in terms both of balanced, sustainable development of territories and of capacity building, in order to find solutions to common challenges, to implement efficiently the concrete projects and to provide a good governance mechanism, and urges the governments to support and facilitate measures to inform and consult NGOs, trade associations and civil society in both the establishment of the strategy and its future implementation; 5. Calls on the Commission to clearly identify the governance structure of a future Danube region policy; takes the view that implementation of this strategy must not impinge on the responsibilities of regional and local government; 6. Supports the economic and social development of the Danube region as an EU priority area and the promotion of deeper regional integration in the Danube region as a dynamic component of a wider European economic and political area; 7. Calls for improvements to the ecological status of the Danube, which is currently a polluted river, and for measures to reduce pollution and prevent further releases of oil and other toxic and harmful substances; 8. Notes that responsibility for the pollution of the Danube region lies with both the Member States and the other riparian countries through which the Danube flows; stresses that protecting the environment in the Danube basin is an important aspect which will have a bearing on the agricultural and rural development of the region and urges riparian states to give top priority to the establishment of shared hydrological and water quality testing facilities; 9. Encourages the Commission and the Member States, in the framework of the fight against climate change, to pay special attention to, and cooperate in protecting, local ecosystems and urges the Commission to support research and development focusing on new technologies geared to enhancing forecasting and response capabilities in connection with flooding, extreme drought and accidental pollution; 10. Underlines the need to protect and enhance fish stocks in the Danube; calls on the Commission to prepare a comprehensive plan for conserving and restoring the natural sturgeon stocks in the Danube; 11. Calls on the Commission to draw on the operational experience gained with the Baltic Sea Strategy; calls, accordingly, for an action plan to complement the document; is of the opinion that the Action Plan should include the following elements: environmentally friendly use of the Danube by inland navigation, intermodality with other transport modes along the Danube through the improvement of all infrastructures (with priority for the better use of existing infrastructure) and by creating a multi-modal transport system all along the river, environmentally-friendly use of water power along the Danube, preservation and improvement of Danube water quality in accordance with the Water Framework Directive, stringent vessel safety requirements, development of environmentally friendly tourism and improvements in the fields of education, research and social cohesion; 12. Stresses the need to diversify energy sources and calls on the Commission and all riparian states to increase cooperation in the field of energy, to promote and implement joint projects on energy efficiency and renewable energy resources, in the light of the region s potential as a source of bioenergy, and to encourage the use of biomass, solar, wind and hydro energy; 13. Underlines that proper strategic and environmental impact assessments, including assessments of effects on the entire ecosystems of the river, should be a prerequisite for all transport- and energy-related infrastructure projects, in order to guarantee that international standards of environmental protection are met, after consulting those partners which might be affected by those decisions; The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 17

18 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA KORMÁNYZAT 14. rámutat a Duna régió államainak rendkívüli gazdasági függőségére, és támogatja vállalkozásfejlesztési hálózatok és nem kormányzati kereskedelemtámogató testületek felállítását, amelyek különösen a kkv-k tekintetében összehangolhatják és előmozdíthatják a későbbi fejlesztési lehetőségeket, a fenntartható és hatékony növekedés biztosítása, valamint a környezetbarát gazdaság növekedésének ösztönzése érdekében, a dunai makrorégió egész területén; 15. javasolja az EU közlekedési rendszerének az Európai Unióval szomszédos, Duna régión belüli országok rendszereivel való integrálását, és hangsúlyozza a komodalitást célzó projektek bevezetésének fontosságát; 16. úgy véli, hogy a belvízi hajózási rendszer a régió közlekedésfejlesztésének fontos aspektusa, miközben elismeri a belvízi hajózás terén bekövetkezett visszaesést, amely elsősorban a súlyos gazdasági visszaesés következménye, és hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a szűk keresztmetszeteket a Rajna/Maas Majna Duna belvízi tengelyen, és javítani kell a teljes Duna menti intermodális közlekedési rendszert, aminek során a fejlett belvízi kikötők és a logisztika, a belvízi hajózás és a vasúti közlekedés kombinációjára kell helyezni a hangsúlyt, és figyelembe kell venni a rövid távú tengeri szállítás által kínált további lehetőségeket; 17. javasolja a transzeurópai közlekedési hálózat modernizálását az intermodalitás egész régión belüli fejlesztése és a Fekete-tengerrel való összeköttetés közúti és vasúti útvonalak (árufuvarozási folyosók és nagy sebességű vasutak) általi javítása érdekében; 18. felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a modern informatikai és kommunikációs technológiák szélesebb körű alkalmazását, és tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a Dunán a lehető legsürgősebben hatékony és egységes hajózási szabályokat vezessenek be; 19. úgy véli, hogy a fenntartható idegenforgalom fontos eszköz a régió gazdasági növekedésének elősegítéséhez, ideértve például az ökoturizmus által kínált lehetőségeket és a szinte a Duna teljes hosszán végigfutó kerékpárutakban rejlő potenciált; 20. támogatja azokat a programokat, amelyek célja a Duna multikulturális környezetének fejlesztése a multinacionális mobilitás erősítése, a kulturális párbeszéd előmozdítása, új művészeti és kommunikációs formák, illetve ezen ágazatokon belül képzési és üzleti inkubátorközpontok létrehozása, valamint a kulturális és történelmi örökség védelme és új kulturális iparágak ösztönzése révén; 21. támogatja a régión belüli egyetemi csereprogramokat, és javasolja, hogy a régióban működő egyetemek alakítsanak hálózatokat a nemzetközi szinten is versenyképes kiválósági központok kialakulásának elősegítése érdekében; 22. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat az igazgatás javítására, hogy a Dunára vonatkozó uniós stratégia hatékonyabb kialakítása és végrehajtása érdekében csökkenjenek az adminisztratív terhek; 23. felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt szorosan az Európai Parlamenttel a Dunára vonatkozó uniós stratégia fejlesztési prioritásainak meghatározásában, és kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlamentet és konzultáljon vele a stratégia végrehajtásának helyzetéről; 24. hangsúlyozza az összehangolt megközelítés fontosságát annak érdekében, hogy a Duna menti államok hatékonyabban és jobban használják fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat, és ezáltal képesek legyenek a stratégia céljainak megvalósítására; 25. támogatja a meglévő operatív programok felhasználását a stratégia keretén belüli projektek finanszírozásához; arra biztatja valamennyi érdekelt felet, hogy tárjanak fel olyan egyéb, nem pénzügyi eszközöket, amelyek elősegítenék a stratégia végrehajtását és helyi szinten azonnali kedvező hatást gyakorolnának; 26. javasolja, hogy a helyi és regionális szinten érintett felekkel való konzultációt követően kétévente kerüljön sor egy uniós Duna-csúcsra, és ennek következtetéseit ismertessék az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel; 27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak, a Régiók Bizottságának és a többi érintett intézménynek. 18 A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!

19 EUROPEAN DANUBE REGION STRATEGY 14. Points out the exceptional economic interdependence of the states in the Danube region and supports the establishment of business development networks and non-governmental trade promotion bodies which can coordinate and promote future development opportunities, especially for SMEs, in order to ensure sustainable and efficient growth and to stimulate the growth of the green economy in the whole Danube macro-region; 15. Proposes the integration of the EU transport system with those of the EU s neighbouring countries in the Danube region and stresses the importance of making provision for co-modality projects; 16. Regards the inland waterway navigation system as an important aspect of the development of transport in the region, whilst recognising the decrease in inland navigation, which is mainly due to the strong economic downturn, and emphasises the importance of eliminating the bottlenecks on the Rhine/Meuse-Main-Danube waterway axis and improving the entire intermodal transport system along the Danube, while focusing on the combination between improved inland ports and logistics, inland navigation and rail transport and taking into account the additional possibilities of short sea shipping; 17. Proposes that the Trans-European Network be upgraded in order to improve intermodality in the whole region and increase connectivity with the Black Sea through road and railway routes (freight corridors and high-speed railway lines); 18. Calls on the Commission to foster more widespread use of modern communication and information technologies and to take all necessary measures to achieve as swiftly as possible an efficient unified system of navigation rules on the Danube; 19. Considers sustainable tourism an important instrument for promoting the economic growth of the region, noting for example the opportunities offered by ecotourism and the economic potential of the cycle routes along almost the entire Danube; 20. Supports programmes aimed at improving the multicultural environment of the Danube by fostering multinational mobility, promoting cultural dialogue, generating forms of art and communication and of training and business incubator establishments in these sectors, and protecting the cultural and historical heritage as well as stimulating new cultural industries; 21. Supports university exchange programmes within the region and suggests that the universities in the region could form networks in order to foster centres of excellence capable of competing at international level; 22. Calls on the Commission and the Member States to improve administrative arrangements in order to lessen the administrative burden inherent in developing more effectively and implementing the EU Strategy for the Danube Region; 23. Calls on the Commission to work closely with it in defining the priorities for the development of the EU Strategy for the Danube Region, and calls on the Commission to regularly inform and consult the European Parliament on the status of the implementation of this strategy; 24. Underlines the need for a coordinated approach aimed at more efficient and higher absorption of all available EU funds in the States along the Danube, in order to be able to fulfil the objectives of the Strategy; 25. Encourages the use of the existing Operational Programmes to finance projects under the strategy; urges all parties concerned also to explore other, non-financial instruments that would facilitate the implementation of the strategy and have an immediate positive effect on the ground; 26. Proposes that, following consultation with local and regional stakeholders, an EU Danube Summit be held every two years and its conclusions be presented to the European Council and Parliament; 27. Instructs its President to forward this resolution to the Council, the Commission, the Committee of the Regions and the other relevant institutions. GOVERNANCE The Danube is our heritage; our generation must manage wisely with a view to the future. 19

20 EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA KORMÁNYZAT 81. plenáris ülés október 5 7. RELEX-IV-025 A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA VÉLEMÉNYE A DUNA-MEDENCÉVEL FOGLALKOZÓ UNIÓS STRATÉGIA A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli, hogy az Európai Tanács június én felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy 2010 végéig dolgozzon ki egy, a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégiát, utal arra, hogy a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia célja, hogy nagyobb jólétet, biztonságot és békét biztosítson a térség polgárainak, megállapítja, hogy a Duna-medence részben Duna menti államokból, részben pedig a Duna vízgyűjtő területén fekvő államokból tevődik össze; azt is megállapítja, hogy a Duna-medence uniós tagországokból, tagjelölt országokból, potenciális tagjelölt országokból és olyan államokból áll, melyek bekapcsolódtak az európai szomszédsági politikába, a helyi és regionális önkormányzatokat, valamint a regionális fejlesztésért felelős szervezeteket e stratégia nélkülözhetetlen partnereinek tartja, ugyanis jelentős mértékben hozzájárulnak az Európai Bizottság területi kohéziós és határokon átnyúló együttműködési koncepciójának sikeres kialakításához. Fontos szerep hárul ebben a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a környezetvédelmi szervezetek, valamint a társadalmi szervezetek képviselőire, az alábbi politikaterületeket tartja a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia központi elemeinek: közlekedés, környezetvédelem és energiabiztonság, gazdaság, biztonság, oktatás és kultúra, munkaügy, egészségügy és szociális kérdések, megállapítja, hogy a Duna-medencét teljes gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális potenciáljának kiaknázása érdekében egy transznacionális európai támogatási területnek kellene tekinteni. Előadó Prof. Dr. Wolfgang Reinhart (DE/EPP), Baden-Württemberg tartomány szövetségi és európai ügyekért felelős minisztere Referenciaszöveg I. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 1. üdvözli, hogy a Régiók Bizottsága október 8-i plenáris ülésén az Európai Bizottság bejelentette, hogy a baltitengeri térségre már létező stratégiához hasonló, önálló uniós stratégia kidolgozását javasolja a Duna-medencére 1 ; 2. üdvözli, hogy az Európai Tanács június én felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy 2010 végéig dolgozzon ki egy, a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégiát; 3. üdvözli, hogy november 27-én megalakították a Duna-medence elnevezésű régióközi csoportot, melynek munkájához támogatását biztosítja; 4. üdvözli, hogy az Európai Parlament figyelmet szentel a Duna-medencének, és azt is, hogy az Európai Parlamentben is több frakciót magában foglaló csoport felállításán fáradoznak 2 ; 5. utal arra, hogy a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia célja, hogy nagyobb jólétet, biztonságot és békét biztosítson a térség polgárainak. Ennek az egész Európai Unió haszonélvezője, ideértve a helyi és regionális önkormányzatokat is; 1 Danuta Hübner biztos Duna-medencével foglalkozó európai stratégiát szorgalmaz, IP/08/ Lásd Victor Boştinaru és Daciana Octavia Sârbu írásos nyilatkozatát munkacsoport felállításáról a dunai stratégia kidolgozásához és végrehajtásához; PE v01-00; benyújtás ideje: március A Duna értékes örökségünk, amellyel nemzedékünknek kötelessége bölcsen, jövőt alakítóan gazdálkodni!