KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM"

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1735/2008. TERVEZET a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló KvVM rendeletrıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, december

2 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS EGYBEN ELİTERJESZTÉS I. Elızmények Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: deregulációs törvény) rendelkezései alapján január 1- jétıl hatályát vesztette az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat (a továbbiakban: OVSZ) kihirdetésérıl szóló 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés. A deregulációs törvény július 1-jétıl a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 45. (7) bekezdését kiegészítette a Kormánynak szóló felhatalmazással, miszerint rendeletet adjon ki a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról. Az OVSZ-ben található szabályok nagy része azonban nem kívánt kormányrendeleti szintő szabályozást, így azok miniszteri rendeleti szinten kerültek megjelentetésre. A miniszteri rendelet megalkotására a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés a) pontja alapján került sor, amely azonban nem adott egyértelmő jogalkotási felhatalmazást a vízilétesítményekre és vízimunkákra vonatkozó szabályokra. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azzal a feltétellel járult hozzá a miniszteri rendelet hatálybalépéséhez, hogy a rendelet december 31. napján hatályát veszti, és a Vgtv. módosítása után, a megfelelı felhatalmazással új rendelet jelenik meg. A szükséges tartalmú felhatalmazást a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, a természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvény tervezetének 29. (7) bekezdése már tartalmazza, így a jelenlegi jogszabály hatálya határozatlan idıre kerül megállapításra. II. Tartalmi összefoglaló A vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (továbbiakban: rendelet) helyett új jogszabály megalkotását a rendelet december 31. napjával történı hatályon kívül helyezése teszi szükségessé. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló tervezet rendelkezik a vízimunkák folytatásának, a vízilétesítmények létesítésének és üzemeltetésének szabályairól, ezért mind a tervezık, mind az üzemeltetık, mind az engedélyezı hatóság számára tartalmaz kötelezettségeket. Mind a rendelet, mind a tervezet szorosan kapcsolódik a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez (továbbiakban: kormányrendelet), amelynek szakmai felülvizsgálata már elkezdıdött és folyamatban van. A szakmai felülvizsgálat eredményeképpen a tervezet szerkezete eltér a rendeletétıl, és így a kor igényeinek és kihívásainak, a vízgazdálkodásnak a mindennapokban betöltött szerepének megfelel. A kormányrendelet a felülvizsgálat után szintén új struktúrával jelenik majd meg. 2

3 A tervezet általános elıírásokról szóló fejezete az egyértelmő jogalkalmazás érdekében kiegészült a tárgyi hatályának megjelölésével, valamint pontosításra kerültek a vízilétesítmények méretezésére, beazonosíthatóságára és a vízfolyás, a felszíni víz elvezetı-csatorna, a parti sáv és az árvízvédelmi mővek kialakítására vonatkozó elıírások. A vízilétesítmények tervezésére, elhelyezésére, méretezésére és kialakítására vonatkozó fejezet kiegészült az üzemeltetés szabályaival. A megfelelı alkalmazás érdekében egyértelmővé válik, hogy vízilétesítmények egymáshoz való távolságának meghatározásakor mely tényezıket kell figyelembe venni. Az ivó és ipari vízellátásról szóló fejezet szerkezetében a következıképpen módosult: külön szakaszban találhatóak az általános elıírások, amelyek a rendeletben is szerepeltek. A következı szakasz a vízellátási rendszer létesítésére vonatkozó elıírásokat tartalmazza. A lakosság ivóvízellátásáról, a hálózat és az egyes berendezések kialakításáról szóló rendelkezések a ban találhatóak, továbbá az ipari üzem vízellátást is külön szakasz szabályozza. Szintén változott a csatornázásról, szennyvíztisztításról és elhelyezésrıl szóló fejezet felépítése: külön szakaszokban találhatóak a települések szennyvízelvezetı rendszerének kialakítására, illetve üzemeltetésére, a szennyvíztisztító telepek kialakítására, valamint a szennyvíz befogadóban történı elhelyezésére és a mezıgazdasági célú felhasználására vonatkozó szabályok. A folyógazdálkodási és árvízvédelmi területet feldolgozó fejezetekben (árvízvédelemi vonal, árvízvédelmi töltések és falak, árvízvédelmi vonal kiegészítı létesítményei, mederszabályozás, folyószabályozás, folyóhasznosítás és vízi utak) a jogalkalmazást elısegítı stiláris javításokon túl az elsırendő árvízvédelmi vonalon történı kerékpárút létesítésének szabályai, a hallépcsıkre vonatkozó elıírások kifejtése, valamint a duzzasztók, hajózsilipek és kapcsolód létesítményeik üzemeltetési szabályzatának kötelezı elemeire vonatkozó kiegészítés jelent újdonságot. A vízrendezésrıl szóló fejezetekben a meder geometriai jellemzıinek meghatározásáról szóló bekezdés, az állóvizekrıl szóló fejezetben pedig a tározók üzemeltetési szabályzatának kötelezı elemeirıl szóló szakasz szerepel új elıírásként. A rendelet tartalmaz a hévízkutak kialakítására vonatkozó elıírásokat is annak ellenére, hogy arról külön jogszabály rendelkezik. Ezért a jogalkalmazás elısegítése érdekében módosításra kerül a felszín alatti vízkészletekbe történı beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeirıl szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet azzal, hogy a rendelet hévízkutak létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szakaszaival kiegészítjük. III. A Kormányprogramhoz való viszony A tervezet nem kapcsolódik közvetlenül a kormányprogramhoz. IV. Várható szakmai hatások Az egységes, egyértelmő jogszabályi rendelkezések, a szakmai szabályozás újbóli megjelentetése elısegíti a tervezési, üzemeltetési, és elsıdlegesen a hatósági munka végzését. 3

4 Kiemelendı, hogy mivel a rendelet január 1. napján hatályát veszti, a jelenlegi tervezet megfelelı idıpontban történı hatálybaléptetése elengedhetetlenül szükséges a vízimunkák végzéséhez, illetve a vízilétesítmények fenntartásához és zavartalan mőködéséhez. V. Várható gazdasági hatások A tervezetnek gazdasági és költségvetési hatása nincs. VI. Várható társadalmi hatások Nem várhatóak a tervezethez köthetı társadalmi hatások. VII. A társadalmi partnerekkel folytatandó egyeztetések menetrendje A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabálytervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi partnerek észrevételeiket eljuttathatják a szaktárca részére. A jogszabálytervezet közvetlenül is megküldésre kerül az önkormányzati szövetségeknek és az érintett szakmai szervezeteknek így különösen a következıknek: Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Geotermális Egyesület Magyar Termálenergia Társaság Magyar Hidrológiai Társaság Magyar Víziközmő Szövetség Vízitársulatok Országos Szövetsége Magyar Mérnöki Kamara VIII. Kapcsolódások A tervezet kapcsolódik a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez. IX. Fennmaradt vitás kérdések X. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az elıterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató 4

5 További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban) A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: XI. Megjegyzések TERVEZET Az elıterjesztés teljes mértékben megfelel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai és parlamenti tanácsi irányelvnek, a környezeti károk megelızése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelısségrıl szóló április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az árvízkockázatok értékelésérıl és kezelésérıl szóló október 23.-i 2007/60/EK irányelvnek. Elıírásai egyaránt szolgálják a vizek jó ökológiai állapotának fenntartását, a környezeti károk elhárítását úgy, hogy elıírásokat ad a különbözı típusú vízgazdálkodási létesítmények megvalósításához, illetve üzemeltetéséhez. A tervezet jogharmonizációs kötelezettséget nem szolgál. Az elıterjesztés bár kétségtelenül mőszaki tartalmú nem esik a mőszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésérıl szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet hatálya alá, ugyanis a kiadni kívánt miniszteri rendelet alkalmazásával nem keletkezik olyan termék vagy szolgáltatás, amelynek az EU szabályozással való összhangját a kormányrendeletben rögzített egyeztetési rend biztosítja. 5

6 Melléklet a KvVM/KJKF/1735/2008. sz. tervezethez A környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2008. (.) KvVM rendelete a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (8) bekezdésének a), d) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a következıket rendelem el: Általános elıírások 1. A rendelet hatálya kiterjed a) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló munkák, mővek és létesítmények mőszaki tervezésére, rendeltetésszerő és biztonságos kialakítására, használatára, fenntartására és üzemeltetésére, b) a vízgazdálkodási célokat szolgáló technológiai berendezések mőszaki tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére; c) a vízgazdálkodási tárgyú, vagy az ilyen létesítményeket is magukban foglaló beruházások döntési eljárására. 2. (1) A vízilétesítményeket, illetve a vízimunkákat a) az igények várható fejlıdését, a víztestekre vonatkozó környezeti célkitőzéseket (jó ökológiai állapota, potenciál elérését) figyelembe véve, valamint b) a rendeltetésüknek megfelelı kialakításuk érdekében vízgazdálkodási, hidrológiai, hidrogeológiai, hidraulikai, valamint talajmechanikai szempontból c) a kezelı elıírásainak és a vízgyőjtı-gazdálkodási tervnek megfelelıen kell tervezni. (2) A kialakítás mértékét és a bıvítés lehetıségeit mőszaki-gazdasági számítással kell meghatározni. Az igények várható növekedése folytán szükségessé váló bıvítés idejét a vízilétesítmény tervezett élettartamával összhangban kell számításba venni. (3) A vízkárelhárítás és a vízhasznosítás célját szolgáló vízilétesítmények méreteit, valamint a mederszabályozási munkák irányadó méreteit úgy kell meghatározni, hogy a létesítmény a mértékadó vízhozamnak az elıírt biztonság melletti szállítására, illetve lebocsátására alkalmas legyen. A rendeltetésszerő mőködéshez szükséges fenntartási tevékenységet - a víz minıségét érintı is figyelembe véve - oly részletességgel kell tervezni, hogy az üzemeltetési engedélybe belefoglalható legyen. (4) A vízfolyás és a felszíni víz elvezetı-csatorna medrét és torkolatát, a parti sávot, az árvízvédelmi mőveket úgy kell kialakítani, hogy a) az iszap és a hordalék eltávolítása, elhelyezése, a növényzet irtása elvégezhetı, b) a vízilétesítmény és az azt védı gyeptakaró gépi fenntarthatósága biztosítható legyen. 6

7 (5) Vízkivételi mő létesítésénél a meder és a part állékonyságát biztosítani kell. 3. A vízilétesítmények és vízimunkák magassági adatait a Balti alapszintre kell megállapítani. A térbeli elhelyezkedés beazonosíthatósága érdekében a jellemzı pontok X,Y koordinátáit EOV rendszerben kell meghatározni. Vízilétesítmények tervezése, elhelyezése, méretezése, kialakítása és üzemeltetése 4. (1) Felszíni vízkivételek tervezése során legalább havi bontásban kell figyelembe venni a vízmérleg-elemek idıbeni alakulását, továbbá a várható vízállás és vízhozam szélsı értékeit, a hordalék mennyiségét és összetételét, a jégviszonyokat, a víz minıségét és a kivehetı legnagyobb vízmennyiségeket. (2) Felszín alatti vízbeszerzés tervezése esetén a hidrogeológiai viszonyok feltárására irányuló elımunkálatok eredményeit is figyelembe kell venni. 5. (1) A felszín alatti vízkészletre telepített vízilétesítmény tervezésekor figyelembe kell venni a víztestre vonatkozó koncepcionális modellt, a vízkészletre és az igénybevételre vonatkozó adatokat, a felszín alatti víztıl függı ökoszisztémák vízigényét és a felszín alatti vízkészlet minıségét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítmény tervezését megelızıen vízkutatást kell végezni, és ennek érdekében próbafúrásokat kell lemélyíteni. A vízkutatás mellızhetı, ha a terület kellıen megkutatott és földtani, vízföldtani viszonyainak ismertsége hidrogeológiai szakvéleménnyel alátámasztott. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott vízilétesítményeknél - a vízjogi engedélyben foglaltak szerint - gondoskodni kell arról, hogy a) a vízkivétel üzemi és nyugalmi szintje megfigyelhetı és rögzíthetı; b) a vízkivétel által szolgáltatott vízmennyiség folyamatosan mérhetı; c) a vízkivétel által a vízkészlet mennyiségi és minıségi viszonyiban okozott változás megfigyelhetı; d) a külön jogszabályban elıírt vízmintavétel biztosítható legyen. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott vízilétesítmények egymástól való távolságát úgy kell meghatározni, hogy az azonos vízadó szintekre települt kutak együttes üzemeltetése esetén ugyanazon üzemi vízszinthez tartozó kialakuló vízhozam-csökkenés mértéke ne haladja meg az eredeti, üzemszerően kitermelhetı vízhozam 10%-át. A távolság elfogadható mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a vízhozam csökkenését, a vízszintben, nyomásviszonyokban, vízminıségben és vízhımérsékletben bekövetkezett változásokat. 6. (1) A tározó helyét a terület ökológiai, topográfiai viszonyai, beépítettsége, mővelési ága, valamint hidrológiai, talajmechanikai adottságai, a tározási cél, valamint a potenciális vízkészlet, továbbá a vízviszonyokra és a környezetre gyakorolt várható hatás együttes figyelembevételével kell kiválasztani. 7

8 (2) A tározót a vízgyőjtı-terület jellemzıinek figyelembevételével kell megvalósítani. Figyelembe kell venni a vízgyőjtı-területnek a tározott víz mennyiségére és minıségére, valamint a tározónak a vízfolyásra gyakorolt vízminıségi és ökológiai hatását. (3) A tározó létesítése elıtt fel kell tárni a vízhasznosítási, vízkárelhárítási, üdülési, környezetvédelmi, természetvédelmi és egyéb igényeket, s ezek összehangolt kielégítésére kell törekedni. (4) A tározó méretét a domborzati, a geológiai és a hidrogeológiai lehetıségek gazdaságos kihasználásával kell megállapítani. A vízkárelhárítási célú, ideiglenes tározó kivételével meg kell határozni a teljes kihasználásra való kiépítés mértékét, és biztosítani kell a késıbbi bıvítés lehetıségét. (5) Sekély, nagy párolgási és szivárgási veszteségő, elmocsarasodásra hajlamos tározót - belvíztározó, ideiglenes tározó, árvízi tározó, hőtıtó, valamint természetvédelmi érdekbıl mesterségesen kialakított vizes élıhely kivételével - tilos kialakítani. 7. (1) A vízilétesítmények mőtárgyainak önmőködı vagy gépi erıvel mőködtetett zárószerkezeteinél, továbbá az önmőködı vagy távvezérléső szivattyútelepeknél üzemzavar esetére gondoskodni kell a zárószerkezet üzemeltetésének kézi erıvel vagy más alkalmas módon történı mőködtetésérıl. (2) Azokon a vízilétesítményeken, amelyek elmozdulása, meghibásodása vagy tönkremenetele közvetlen életveszélyt vagy jelentıs vagyoni vagy eszmei kárt okozhat, vízszintes és magassági ellenırzı pontokat kell elhelyezni, feltéve, hogy a létesítmény állapota az elmozdulás mérésével ellenırizhetı. (3) Szivattyús vízkitermelés esetén a vízfelhasználás céljától függıen megfelelı mértékő tartalékkapacitásról kell gondoskodni. Vízkészlet-gazdálkodás 8. (1) Felszíni vizek igénybevételének tervezésekor a vízháztartási mérleg készítésére mértékadó idıszak az augusztus hónap. A mértékadó vízhozam statisztikai jellemzıje a 80 %-os tartósság. Rendkívüli esetben, mikor a vízigény egyéb hónapban is meghaladja KQ 80% 25%-ának értékét, ettıl el lehet térni azzal, hogy ebben az esetben a szőkebb mérleget mutató idıszak a mértékadó. (2) Felszíni vízkivételek, átvezetések tervezésekor a mederben hagyandó vízhozam értéke legalább a mértékadó vízhozam kétharmada, amitıl részletes ökológiai és hidrológiai vizsgálat alapján el lehet térni. A mértékadó vízhozam számításánál figyelembe kell venni az aktuális hidrológiai alapadatokat és a vízjogi állapotot. 9. (1) A hévíz tárolására szolgáló mőtárgyakat, berendezéseket a kút átlagos vízadó képessége és a napi csúcsfogyasztás figyelembevételével kell méretezni és úgy kell megvalósítani, hogy a hévíz jellemzıinek a felhasználást gátló megváltozása megakadályozható legyen, továbbá ellenálljanak a hımérséklet-ingadozásból, az esetleges vízkı-kiválásból és az agresszív hatásokból származó igénybevételeknek. (2) A hıközpont, illetve a hévízkezelı berendezés tervezésénél és kivitelezésénél gondoskodni kell üzembiztonsági tartalékról, valamint az energiatakarékossági igényeket kielégítı hıszigetelésekrıl. 8

9 Ivó és ipari vízellátás 10. (1) Külterületen fektetett vezeték nyomvonalát jól látható módon, tájba illıen kell jelölni. Külön meg kell jelölni az egyéb vonalas létesítményekkel való keresztezés helyét. (2) Agresszív talajban, illetve nagyfeszültségő villamos berendezés, földkábel közelében a csıvezetéket csak a káros hatásoknak ellenálló csövekbıl szabad létesíteni, illetve katódvédelemrıl kell gondoskodni. 11. (1) Vízellátási rendszer létesítése, valamint fejlesztése során figyelembe kell venni a csúcsfogyasztás idıbeli eltérését vízellátási zónánként, ennek hatását az összesített csúcsfogyasztásra, valamint az éves, heti és napi fogyasztási csúcsok alakulását. Körvezetékes rendszert kell kialakítani, kivéve ha mőszakilag nem lehetséges, illetve gazdaságilag nem indokolt. (3) A vízellátó rendszert, különösen átemelıtelepet, tárolót, hálózatot, olyan mőszerezettséggel és automatikával kell felszerelni, amelyek kizárják, hogy a hálózatban a normál üzemtıl eltérı nyomásviszonyok alakuljanak ki. Üzemzavar elhárítása érdekében csıtörés- és nyomáscsökkenés-jelzıket, valamint légtelenítıket kell felszerelni. Indokolt esetben nyomásfigyelı szerkezetet kell beépíteni. (4) A vízszállító hálózat szakaszolhatóságát a helyi körülmények és a szolgáltatási biztonság figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a rendszeres mosatási és egyéb tisztítási feltételeknek is. 12. (1) A lakossági ivóvízigényt a demográfiai, településfejlesztési, -szerkezeti és egyéb sajátosságok figyelembevételével kell megállapítani. (2) Koncentrált ivóvízhasználat esetén (pl. városszéli lakótelep, kórház) kétoldali vízellátást kell biztosítani. (3) Ivóvíz minıségő víz elıállítására, szállítására, tárolására csak e célra minısített és alkalmazásra jóváhagyott anyagból készült vezetékek, burkolatok, szerelvények és berendezések használhatók. (4) Ivóvízhálózatba tilos bármilyen idegen anyagot, vagy nem ivóvíz minıségő vizet juttatni. Ivóvízvezetékrıl ipari vízellátás céljára leágazást létesíteni csak vízvisszaáramlást megakadályozó szerelvény beépítésével szabad. (5) Az ivóvíztároló ürítı- és túlfolyóvezetékeit a csapadékvíz-elvezetı, különösen indokolt esetben a szennyvízcsatornákba csak vízszálmegszakítással szabad bekötni. A megszakításokat egyértelmően megjelölt helyen kell kialakítani. (6) Ivóvízhálózatról táplált hidroforberendezést úgy kell kialakítani és üzemeltetni, hogy az ivóvízhálózatban a legkedvezıtlenebb esetben is legalább 0,1 MPa túlnyomás legyen. (7) Nyomásfokozónál az ivóvízhálózatot megkerülı vezetékkel kell kialakítani. (8) A település belterületi ivóvízhálózatát bekötéssel kell tervezni, a külterület vízellátásának módját esetenként kell meghatározni. (9) Az ivóvízellátó rendszer aknáit - az ellátás biztonsága érdekében zárható fedlappal kell lezárni

10 (1) Az ipari üzem vízszükségletét az üzemi vízgazdálkodás rendszerének és a vízzel való takarékos gazdálkodásnak a figyelembevételével kell meghatározni. (2) Az ipari üzem a szolgáltatási zavarok esetére vízkorlátozási és haváriatervet készít. (3) Az ipari vízellátó hálózatot, különösen közterületen, megkülönböztetı jelöléssel kell ellátni. Csatornázás, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés 14. (1) Települések szennyvízelvezetı rendszerének tervezése és megvalósítása során a hálózat kiépítettségét a szakmai és gazdaságossági feltételek figyelembevételével kell meghatározni. (2) Szennyvízelvezetı rendszer kialakítása során törekedni kell a szennyvizek rövid tartózkodási idejének biztosítására, a szaghatások megelızésére, valamint az iszaplerakódások elkerülésére. A szennyvízelvezetı hálózat minden elemét vízzáró módon kell kialakítani. (3) A szennyvízelvezetı rendszert úgy kell kiépíteni, hogy minden érintett ingatlan rákötési lehetısége biztosított legyen. (4) Egyesített rendszerő csatornahálózat méretezésénél a mértékadó csapadékvízhozam és a szennyvízlefolyási csúcshozam együttes értékét kell alapul venni. 15. (1) A szennyvízelvezetı rendszer karbantartási, javítási, átépítési munkái alatt a szennyvíz továbbvezetésérıl gondoskodni kell. (2) Az üzemeltetési szabályzatban meg kell határozni az üzemeltetés, tisztítás és karbantartás során szükségessé váló mőszaki feltételeket. (3) Csapadékvizet elválasztott rendszerő szennyvízelvezetı hálózatba bevezetni tilos. (4) A szennyvízelvezetı rendszer és -tisztító telep üzemeltetıje a legfontosabb gépészeti berendezések hideg tartalékával, valamint tartalék áramforrással rendelkezik. 16. (1) A szennyvíztisztító telepet úgy kell kialakítani, hogy az közúti jármővel megközelíthetı legyen. A telepet be kell keríteni, és szükség esetén biztonságáról egyéb módon kell gondoskodni. (2) A közüzemi szennyvíztisztító telep tervezése, megvalósítása vagy bıvítése során meg kell vizsgálni a települési folyékony hulladék fogadási feltételeit. (3) A szennyvíztisztító telepeken a szennyvízminta-vétel lehetıségét biztosítani kell azokon a pontokon, ahol a vizsgálat elvégzése az optimális üzemvitel szempontjából szükséges. (4) Települési folyékony hulladék fogadása során annak mennyiségét, minıségét és származási helyét dokumentálni kell. (5) A megkerülı vezetékeket, a záporkiömlıket és a záró szerelvényeket úgy kell kialakítani, hogy árvizek idején is mőködıképesek legyenek. A tisztított szennyvizek elvezetését árvízi vízhozamoknál is biztosítani kell. (6) A végátemelı kétoldali áramellátását kell biztosítani, amennyiben az mőszakilag nem biztosítható, tartalék áramforrásról kell gondoskodni. 17. (1) A befogadóba kerülı tisztított szennyvizet a vízfolyás vagy belvízcsatorna kisvízi medrébe kell vezetni. A partrongálódás és mederelfajulás megelızésére a bevezetéssel egyidejőleg a szükséges védımőveket meg kell építeni. 10

11 (2) A vízszint alatt betorkolló szennyvízvezetékek helyét a parton jelölni kell. 18. (1) A szennyvíz mezıgazdasági felhasználása esetén a szennyvíz fogadását folyamatosan kell biztosítani. (2) Szőrımezınél a szőrıágyak mőködésének a talajra és a talajvízre gyakorolt hatását figyelı kutakkal kell ellenırizni. Ezek rendszeres minıségi vizsgálatáról az üzemeltetı gondoskodik. (3) Elınyben kell részesíteni a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági, energetikai, vagy egyéb lehetséges hasznosítását. Árvízvédelmi vonal 19. (1) Az árvízvédelmi mő létesítése során a) figyelembe kell venni a folyó középvízi medrét, a folyó szabályozásához szükséges szélességet (folyószabályozási sáv) és a természetes medermozgását, biztosítani kell, hogy az árvízi és középvízi sodorvonalak iránya ne térjen el lényegesen egymástól, továbbá az új töltés a folyó általános szabályozási tervéhez illeszkedjen; b) kerülni kell az éles töréseket, az árvízi meder átmenet nélküli és nagyarányú szőkítését vagy bıvítését, továbbá lehetıség szerint a szakadópartok közelségét, a holtmedrek keresztezését és közelségét; c) a nyomvonal megállapítása során figyelembe kell venni az elıterek kialakításának és a véderdı telepítésének lehetıségét. (2) A hullámtér szélességét a mértékadó árvízi vízhozam alapján, a természeti adottságok és a már kiépített szakaszok hullámterének szélességéhez alkalmazkodva kell megállapítani. 20. Árvízkaput távlati hajózási igény esetén olyan elzárószerkezettel kell ellátni, amely a hajózsilip felsı fıje elzárószerkezeteként mőködhet. 21. (1) Az árvízi tározó befogadóképességét meghaladó árvízhozamok túlfolyását vagy kizárását biztosítani kell. A túlfolyó méreteit úgy kell megállapítani, hogy a víz átbukása a gát károsodása nélkül történjék. (2) Az árvízvédelmi mővön és az altalajon keresztül átszivárgó vizek kártételeinek elhárítására szolgáló ellennyomó medencét, fakadóvíz-elvezetı csatornát úgy kell kialakítani, hogy a fakadóvíz szükség szerint visszatartható, illetve szabályozottan elvezethetı legyen. (3) A védımő biztonságát közvetlenül nem veszélyeztetı, de a mentett oldali területen esetleg kárt okozó szivárgó- és fakadóvíz mennyiségének csökkentésére vagy elvezetésére alkalmazott mővet úgy kell kialakítani, hogy az a védımő és az altalaj állékonyságát ne csökkentse. 22. (1) Az árvízvédelmi töltés menti 10 m-es védısávot, a töltéstıl távolodva legalább 5%-os eséssel kell kialakítani. (2) Helyi terepmélyedést a töltés menti védısávban, holtág keresztezésnél további 10 m-es sávban, legalább az átlagos terepszint magasságáig fel kell tölteni

12 Az árvízvédelmi földmő és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedıréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (továbbiakban: igazgatóság) hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet. 24. (1) Az árvízvédelmi vonal folytonosságát megszakító átvágás, vagy a védıképességet jelentısen érintı megbontás elıtt az említett szakaszon ideiglenes árvízvédelmi vonalat kell létesíteni. (2) Az ideiglenes árvízvédelmi vonalat a fıvédvonallal azonos védbiztonságúra kell kialakítani. 25. (1) Az árvízvédelmi mővet úgy kell karbantartani, hogy védıképessége ne csökkenjen. (2) Az árvízvédelmi mő állapotát és méreteit rendszeresen, legalább évente az árvizek levonulása után pedig soron kívül ellenırizni kell. (3) A töltés szelvényméreteit és a mőtárgyak mérıpontjait legalább ötévenként méréssel kell ellenırizni. (4) Árvízvédelmi töltést keresztezı, vagy a töltésbe épített mővek, mőtárgyak állapotát évente legalább egyszer, árvíz levonulása után pedig soron kívül ellenırizni kell. Nyomás alatt mőködı keresztezı létesítményeket ötévenként nyomáspróbával kell ellenırizni. Árvízvédelmi töltések és falak 26. (1) Az árvízvédelmi töltés és fal keresztmetszeti méreteit, alakját és szerkezetét a védmő anyagának, a védmővel együtt dolgozó altalaj rétegzıdésének, talajmechanikai és hidrogeológiai tulajdonságának, a mértékadó magasságú és tartósságú árvízszinteknek a figyelembevételével, méretezés és ellenırzı számítások útján kell kialakítani. (2) A védmővet úgy kell kialakítani, hogy a várható legkedvezıtlenebb körülmények halmozódása esetén is megfeleljen a biztonsági követelményeknek, továbbá kielégítse a védekezés és karbantartás igényeit. Az állékonysági, szilárdsági számításoknál a mértékadó árvízszintnek az elıírt magassági biztonsággal növelt magasságát, illetve vízszintjét kell alapul venni. Gyeptakaróval védett felületnél a rézsőkön a humuszréteg, a koronán a domborítás, illetve a töltéskoronán létesítendı út tükörszintje feletti rétegek nem számíthatók be az elıírt méretezés szerinti keresztmetszeti méretekbe. (3) Ha az árvízvédelmi töltés a mértékadó árvizet meghaladó tartósságú és magasságú üzemi vízszintet tart, a töltés méreteit ennek a különleges helyzetnek megfelelıen kell megállapítani. Az átázás elleni biztonságot a permanens szivárgás alapulvételével, a védmő magassági biztonságát a hullámverés elleni védelemmel együtt, a böge sajátosságainak a figyelembevételével kell esetenként meghatározni. 27. (1) Az árvízvédelmi földmő legkisebb koronaszélességére, domborítására, legmeredekebb rézsőhajlására és a kitérıkre vonatkozó elıírásokat e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. (2) Új árvízvédelmi töltések esetén, amennyiben a védképesség számításokkal igazolt, a vízgazdálkodásért felelıs miniszter egyedi engedélyével el lehet térni az 1. számú melléklet 1. a) 12

13 pontjában meghatározott szélességtıl az 1. számú melléklet 1. b) pontjában meghatározott szélességig. 28. (1) Földtöltés mentett oldali erısítéséhez a meglevı földmő anyagánál csak kevésbé vízzáró, vagy azzal azonos minıségő talajt lehet beépíteni. (2) Ha a töltés és altalajának anyaga, vagy a töltés mérete miatt árvíz esetén biztonságot veszélyeztetı szivárgások keletkezhetnek, akkor az állékonyság megteremtésére a) a víz felıli oldalon vízzáró burkolatot, agyagéket, szádfalat vagy résfalat; b) a mentett oldalon szivárgót, megcsapoló kutat, ellennyomó-medencét vagy az állékonyságot növelı természetes jellegő feltöltést kell készíteni. (3) A szigetelést a töltésben levı mőtárgyakhoz vízzáró módon kell csatlakoztatni. 29. (1) Az árvízvédelmi földmővet az erózió és a hullámverés káros hatása ellen meg kell védeni. (2) Rézsőburkolatot kell készíteni a jég romboló hatása elleni védelem céljából a mőtárgyaknál, továbbá akkor is, ha helyhiányban a földtöltésre elıírt legkisebb rézsőhajlást (23. szerinti?) nem lehet kialakítani. (3) Az árvízvédelmi töltés rézsőburkolatát szőrıágyazatra kell fektetni és úgy kell kiképezni, hogy az a rézső alakváltozását károsodás nélkül kövesse. A burkolatot megfelelı lábazati biztosítással úgy kell kialakítani, hogy alóla a víz akadálytalanul eltávozhasson. (4) A töltés mentett oldali rézsőjén vízzáró burkolatot vagy vízzáró támfalat csak a töltésen átszivárgó víz akadálytalan távozását biztosító szőrızéssel, szivárgóval ellátva szabad létesíteni. 30. (1) Az árvízvédelmi töltésbe épülı létesítményt úgy kell kialakítani, hogy a talajmozgásokat rugalmasan, káros elváltozás nélkül kövesse, a töltésen való közlekedést, a védekezést, a fenntartási és töltésfejlesztési munkákat ne akadályozza, az árvízvédelmi biztonságot ne csökkentse, továbbá a mélyvezetéső mőtárgyak mérete a mászhatóságot biztosítsa. Az azonos rendeltetéső létesítményeket lehetıleg egyesíteni kell, ennek lehetıségét esetenként kell megvizsgálni. (2) A töltés testében és a töltés mentén 10 m-es védısávban elhelyezett, a védımő biztonságát érintı létesítményt a vízépítési mőtárgyak erıtani tervezésére vonatkozó elıírások szerint kell méretezni. Árvízvédelmi vonal kiegészítı létesítményei 31. Az árvízvédelmi vonal mentén védelmi központokat, ırtelepeket, raktárakat kell létesíteni, olyan számban és befogadó képességgel, hogy lehetıvé tegyék a szakasz-védelemvezetés és a mőszaki irányítók az árvízvédelmi vonal menti elszállásolását és megfelelı ellátását a védekezés teljes idıtartama alatt. A raktárakat úgy kell kialakítani, hogy a védekezés megkezdéséhez szükséges induló készlet tárolására alkalmasak legyenek. 32. (1) Az elsırendő árvízvédelmi vonal mentén szükség szerinti sőrőséggel magassági alappontot, a mőtárgyakon pedig mérıpontokat kell elhelyezni. 13

14 (2) Az árvízvédelmi vonalat kilométerenként és hektométerenként szelvénykövekkel kell ellátni, melyeket idıálló módon, számozással meg kell jelölni. (3) A töltéskoronán és rézsőn, illetve a mentett és vízoldali védısávokban alapvetıen csak a töltéstartozékok és indokolt esetben az árvízvédelmi mő infrastrukturális létesítményei helyezhetık el. 33. (1) Nagyvízi vízmércét kell elhelyezni az árvízvédelmi vonal mentén a nagyobb mőtárgyaknál és a különbözı védvonalak találkozásánál, továbbá az elsırendő árvízvédelmi vonal mentén ırjárásonként, illetve a folyó és a fıvédvonal sajátosságaihoz alkalmazkodva, a másod- és harmadrendő árvízvédelmi vonalnál pedig a helyi sajátosságok által indokolt helyeken. (2) A vízmércét ott kell elhelyezni, ahol a vízszintet helyi duzzasztás vagy örvénylés nem befolyásolja, a jég romboló hatásától védve van és minden árvízi vízállásnál leolvasható. (3) A nagyvízi vízmérce 0 pontját a Balti alapsíkhoz képest kell meghatározni. 34. (1) Ha a hullámverés veszélye olyan mértékő, hogy a gyepesített földrézsőben kárt okozhat, akkor az árvízi meder lefolyási viszonyait, illetve a hullámtér szélességét és az árvízlevezetés egyéb szempontjait figyelembe véve, a töltés elé - lehetıleg a területre jellemzı, ıshonos fajokból álló - véderdıt vagy egyéb biológiai hullámtörı sávot kell telepíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, a földrézsőt egyéb mőszaki védelemmel kell ellátni. (2) A hullámtéri véderdıben, a védekezéskor szükséges szállítás és a kikötés céljára - a helyi viszonyoknak megfelelıen - legalább 50 m szélességő nyiladékot kell biztosítani. 35. (1) Az elsırendő fıvédvonalon, a védekezés és a szállítás akadálytalan végrehajtása érdekében, megfelelı távolságban, kellı számú fel- és lejáró utat kell létesíteni. (2) Az útfeljárót - a keresztezı út jellegének figyelembevételével - a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen kell kialakítani. (3) A fel- és lejárónál zárható sorompót kell elhelyezni. 36. (1) Amennyiben kerékpárút létesül az elsırendő árvízvédelmi vonalon, az útalap szerkezetét a mértékadó árvízszint és az elıírt magassági biztonság felett kell kiépíteni. (2) Az árvízvédelmi vonalon védekezési idıszakban az egyéb célú forgalmat szüneteltetni kell. A kerékpárút kialakítása, forgalma nem korlátozhatja a töltésen történı fenntartási és üzemeltetési feladatok ellátását. (3) Az árvízvédelmi töltésen korlát nem létesíthetı, kivéve keresztezı létesítmények, támfalak esetében. A mederszabályozás általános elıírásai 37. (1) A mederbe történı beavatkozást elsıdlegesen az emberi élet védelmére, az árvíz és a jég akadálytalan levonulására, a morfológiai, geológiai, hidrológiai és hidraulikai adottságokra, továbbá a meder anyagára, a görgetett és lebegtetett hordalék mennyiségére és minıségére, a partok védelmére, a vízi közlekedési, a környezetvédelmi, természetvédelmi és 14

15 környezetfejlesztési, valamint a vizekkel kapcsolatban lévı ökoszisztémák védelmével, állapotuk javításával kapcsolatos érdekekre figyelemmel kell megvalósítani. (2) A mederszabályozást úgy kell végrehajtani, hogy a) az kielégítse a vízgazdálkodás, a vízi közlekedés, a vízminıség-védelem, a jó ökológiai állapot, a jó ökológiai potenciál és szükség esetén a rekreáció, az idegenforgalom és turisztika követelményeit. b) az általános szabályozási tervvel összhangban álljon, ennek hiányában az idıközben a mederben bekövetkezett változásokat, a folyószabályozás szükségességét és a folyó természetes medermozgását kell figyelembe venni. 38. (1) A mederszabályozási mővet úgy kell kialakítani, hogy az hátrányosan ne befolyásolja a szabályozással közvetlenül érintett mederszakaszhoz kapcsolódó szakaszokat, azok létesítményeinek állékonyságát, rendeltetésszerő mőködését, továbbá biztosítsa a víz megfelelı rávezetését és továbbvezetését. (2) A szabályozás és a szabályozási célú kotrás helyét, szélességét és mélységét úgy kell megállapítani, hogy a) ne veszélyeztesse a meglevı szabályozási mőveket, hidakat és egyéb létesítményeket; b) ne befolyásolja károsan a folyó esés- és mederviszonyait, a tó mederviszonyait, valamint c) a folyó és tó különbözı hasznosítási érdekeit. (3) A meder árvízlevezetı képességét rontó zátonyok kotrását úgy kell elvégezni, hogy a zátony kialakulása elıtti árvízlevezetı képesség helyreálljon. 39. (1) Anyagkitermelési célú kotrás során a folyó- és tószabályozás, a vízvédelem, a környezet és természetvédelem, a hajózás és szükség szerint az idegenforgalom és a turisztika érdekeit figyelembe kell venni. (2) Az anyagkitermelés céljából végzett öbölszerő kotrás nem károsíthatja a középvízi medret, hajózható folyókon a legkisebb hajózási és szabályozási vízszintre megállapított hajóútméreteket, a meglevı szabályozási és egyéb mőveket, és nem veszélyeztetheti a partok állékonyságát, az árvízvédelmi mővek biztonságát. A kotrás befejezése után a területet úgy kell rendezni, hogy az a tájba beilleszkedjék. (3) Védett természeti területen, Natura 2000 területen anyagnyerés céljából kotrás nem folytatható, kivéve az árvízvédelmi mő létesítéséhez, illetve kivitelezéséhez szükséges kotrást. 40. (1) A partok védelmét szolgáló burkolatot tartós, kopás és fagyálló módon, és tájba illeszthetıen kell kiépíteni. A kötıanyag nélküli burkolatot úgy kell kiképezni, hogy rézsője 1:1,5 hajlásnál meredekebb ne legyen, a megtámasztó lábazati kıhányás koronaszélessége legalább 1,0 m legyen, a vízoldali koronaél vonala pedig a szabályozási vonalon húzódjék. Szükség esetén a partvédelmet szőrızéssel kell kiegészíteni. (2) Folyószabályozásnál és tószabályozásnál lehetıség szerint biotechnikai mő alkalmazandó. 41. A nagyvízi mederben történı terepalakításhoz (gödör nyitása, feltöltés) az igazgatóság hozzájárulása szükséges. Az anyaggödröt lehetıség szerint be kell kötni a fımederbe. 15

16 Folyószabályozás 42. (1) A mederszabályozást úgy kell végrehajtani, hogy a folyó kis- és középvize egységes mederben folyjon le. (2) A szabályozott folyószakaszon biztosítani kell a kis-, közép- és nagyvízi sodorvonal összhangját úgy, hogy minél kisebb szögben találkozzanak. (3) A mesterséges beavatkozás, valamint a természetes folyamatok következtében lefolyástalanná vált mélyedést lehetıség szerint a mederbe be kell kötni. 43. (1) A mederátvágásnak, illetıleg a vezérároknak a helyét, vonalazását és méreteit a folyószabályozás általános elıírásainak betartásával, a meder anyagának, a meder várható kialakulásának, a folyószakasz jellegének, mederviszonyainak és a csatlakozó folyószakasz várható kifejlıdésének, valamint az árvizek, hordalék és a jég levonulási viszonyainak, vízi utaknál a hajózási igényeknek figyelembevételével kell megállapítani. (2) Az átvágást a szomszédos kanyarulatokhoz csatlakozva ívesen, a morfológiai jellemzık és a hajózási igények figyelembevételével kell kiképezni. (3) Az átvágás homorú partvonalát a túlfejlıdés ellen meg kell védeni. 44. (1) A folyó homorú oldalán vezetımővet, illetve kıdepóniát kell létesíteni, ha a többcélú igényekkel alátámasztottan meghatározott szabályozási vonal nem illeszkedik a szakadóparthoz. (2) A vezetımővet keresztgátakkal a partba be kell kötni. (3) A szabályozási vonal mentén a kıdepónia vonalazását és szélességét úgy kell megállapítani, hogy a kialakított új partot a fokozatosan leszakadó kıanyag a mederfenékig érıen beterítse. A leszakadó kıanyag elszállításáról, beépítésérıl stb. kisvízes idıszakban kell gondoskodni. (4) A mindkét partot érintı mederszabályozás esetén a folyó homorú oldalán vezetımővet, a domború oldalán pedig sarkantyúkat kell alkalmazni. A folyón kétoldali vezetımővet csak mőszakilag és gazdaságilag indokolt, kivételes esetben szabad létesíteni. Folyóhasznosítás 45. A folyócsatornázás és a vízszintszabályozás a vízfolyás teljes érintett szakaszára vonatkozóan, összehangolt rendszerben alakítandó ki. 46. (1) Vízlépcsın a folyóra jellemzı halállomány és a makroszkopikus élılények átjutását biztosítani kell úgy, hogy a folyón történı hosszirányú mozgásuk, vándorlásuk akadálymentesen lehetıvé váljon. (2) A tervezett hallépcsınek az érintett folyószakasz jellemzıit modellezni kell a víz sebessége, az energiasőrőség és az esés tekintetében. (3) Tilos a kaszkádsoros hallépcsı építése, kivéve ahol a rendelkezésre álló hely, a tulajdoni és a morfológiai viszonyok nem tesznek lehetıvé más megoldást. 16

17 47. (1) A hajózsilipet az élıvíztıl mólóval vagy osztószigettel el kell választani. A mólót az áramlási viszonyoknak megfelelıen kell kialakítani. Az így kialakuló elı- és utócsatornában helyet kell biztosítani az átzsilipelésre várakozó hajók részére, valamint a hajózsilipbe való be- és kihajózásra. (2) Az elı- és utócsatorna hosszát - ha szükséges, modellkísérlettel - úgy kell megállapítani, hogy a mértékadó hajókaraván a hajózsilipkamrába biztonságosan behajózhasson. (3) A hajózsilip környezetében hajóforduló helyrıl és az elırelátható hajóforgalomnak megfelelı várakozótérrıl is gondoskodni kell. 48. (1) A zsilipkamra töltését és ürítését úgy kell megoldani, hogy a kamrában a vízlengés és hullámverés következtében a vízi jármővekben ne keletkezzen kár. (2) A várakozótérben és a zsilipkamrában kikötıberendezésrıl kell gondoskodni. (3) A hajózsilipet a külön jogszabályban meghatározott Hajózási Szabályzatban elıírt jelzıberendezésekkel és térvilágítással kell ellátni. (4) A hajózsilip üzemi zárószerkezetének rendszeres karbantartását ideiglenes elzárási lehetıséggel kell biztosítani. 49. (1) A duzzasztó, a hajózsilip és a kapcsolódó létesítmények kezelésére, üzemeltetésére és fenntartására készített üzemeltetési szabályzatban meg kell határozni a) a jellemzı vízszinteket, és azok idıtartamát, b) az átbocsátandó víz mennyiségét, valamint c) az árhullám és a jég lebocsátásának módját. (2) A folyami nagymőtárgyakat 5 évente ellenırizni kell az árvízvédelmi, statikai, hidraulikai és gépészeti szempontok figyelembevételével. Vízi utak 50. (1) A mesterséges vízi utakon a jellemzı hajózási vízszinteket az üzemvízszintek figyelembevételével kell meghatározni. (2) A hajózásra alkalmas tavakon a hajóút kialakításakor, illetve kijelölésekor a vízszintváltozást, a mederviszonyokat, valamint az üdülés érdekeit kell figyelembe venni. (3) A meglevı vízi utaknak a hajózásra alkalmas, illetıleg hajózásra alkalmassá tehetı természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló jogszabályban meghatározott hajózási és forgalmi jellemzıit figyelembe véve kell a csatlakozó mesterséges vízi út méreteit meghatározni. 51. (1) Természetes vízi utak fenntartása során a folyószabályozásra vonatkozó elıírásokat figyelembe kell venni. (2) A természetes vízi úton a rossz gázlót mederkotrással kell javítani, ha a hajóút merete szabályozási mővekkel nem biztosítható. 17

18 Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése 52. (1) A vízfolyás belterületi szakasza felett a belterületi szakasz kiépítésének megfelelı árvízi vízhozam biztonságos mederbe terelését vagy visszatartását meg kell oldani. A belterületi szakasz alatt a további mederhez csatlakozó átmeneti szakaszt kell kiépíteni. (2) Ha a mértékadó nagyvíz csak a terepszint felett vezethetı le, árvízvédelmi mővet kell létesíteni és fenntartani. (3) A beavatkozások tervezése során törekedni kell a meder és a parti sáv természetközeli állapotának kialakítására, majd ennek fenntartására. 53. Az oldalmőtárgy fenntartása és üzemeltetése - ha jogszabály vagy vízjogi engedély másképp nem rendelkezik - az oldalág kezelıjének feladata. Amennyiben a torkolati mőtárgy a befogadó kezelıjének területére esik, a torkolati mőtárgy fenntartását, üzemeltetését a befogadó kezelıjének mederkezelıi hozzájárulásában rögzített elıírások alapján kell végezni. 54. A lefolyásukban árvízvédelmi mő által akadályozott vizeket zárószerkezettel ellátott mőtárgyon át kell a befogadóba vezetni, vagy szivattyúzással átemelni. 55. (1) A vízfolyás medrének mélységét a kiépítési vízhozam figyelembevétele mellett a környezı földrészletek mővelési ágától és a beépítettségtıl függıen kell megválasztani, lehetıleg a természetes morfológiai tényezık megtartásával. (2) A meder geometriai jellemzıit a tervezı a hidrológiai-hidraulikai számítások, a talajmechanikai szakvélemény alapján a kezelı által elıírt mederfenntartási, üzemeltetési szempontoknak megfelelıen határozza meg. (3) Rendezett vízfolyás rézsőit, védtöltéseit és egyéb földmőveit biológiai védelemmel vagy burkolattal kell védeni. 56. Töltéssel ellátott befogadó esetében a vízfolyás alsó szakaszán, a befogadó visszaduzzasztásának határáig a befogadó vízfolyás árvízvédelmi követelményeinek megfelelı töltéseket kell létesíteni, vagy az árvízvédelmi biztonságot kielégítı torkolati mőtárgyat kell építeni. 57. (1) A vízfolyás medrében duzzasztást okozó mőtárgy nyílásméreteit úgy kell megállapítani, hogy a mértékadó vízhozam átfolyáskor a) a sebesség a meder anyagára megengedett határsebességnél ne legyen nagyobb; b) a duzzasztás ne okozzon kárt. (2) Lehetıség szerint a vízi élılények számára a hosszirányú átjárhatóságot biztosítani kell. Síkvidéki területek vízrendezése 58. (1) A felszíni víz elvezetı-csatornák és az átemelı telepek teljesítıképessége megállapításakor a töltéseken átszivárgó, valamint a fakadó vizek mennyiségét is számításba kell venni. A felszíni 18

19 víz elvezetı-csatornahálózat, a torkolati mővek, az átemelıtelepek és tározók teljesítıképességét össze kell hangolni. (2) A tervezés során figyelemmel kell lenni a) a bel- és külterületi vízelvezetések összhangjára b) a belvíztározási és vízvisszatartási lehetıségekre. 59. (1) A felszíni víz elvezetı-csatornákat a vízgyőjtıterület legmélyebb részén kell vezetni a kivitelezés, a fenntartás és az üzemeltetés mőszaki-gazdasági szempontjainak mérlegelésével. (2) Több célú hasznosítás esetén a meder geometriai és hidraulikai méretezésénél lehetıleg minden igényt figyelembe kell venni. 60. A felszíni víz elvezetı-csatornák rézsőit, valamint a töltésfelületeket gyepesítéssel vagy egyéb védelemmel kell ellátni. Belterületi (települési és beépített területi) vízrendezés 61. (1) A befogadót egyidejőleg terhelı vízmennyiség alapján ellenırizni kell a befogadó terhelhetıségét, szükség szerint gondoskodni kell a vízhozam-többlet idıszakos záportározókban való elhelyezésérıl. (2) A felszíni víz elvezetı-csatornát, a vezetéket és mőtárgyaikat úgy kell kialakítani, hogy bennük pangóvíz vagy iszaplerakódás ne keletkezzen. (3) A csapadékvíz szikkasztása csak más mőszaki megoldás hiányában az azt alátámasztó talajmechanikai szakértıi vélemény birtokában alkalmazható. Csapadékvíz szikkasztása esetén annak megvalósíthatóságát szikkasztási próbával, illetve talajmechanikai vizsgálattal igazolni kell. A szükséges szikkasztót úgy kell meghatározni, hogy a szikkasztás idıtartama alatt lehulló csapadékvíz tarozása biztosított legyen. A szikkasztó terület környezetének talajvízhelyzetét rendszeresen vizsgálni kell. 62. (1) Az elvezetendı csapadékvíz-hozamot a területre érvényes mértékadó intenzitású és elıfordulási valószínőségi csapadék értéke alapján költség-haszon elemzés figyelembevételével kell kiszámítani. (2) A terepadottságoknak megfelelıen csapadékvíz elvezetı vápa is tervezhetı. (3) A nyílt csapadékvíz elvezetı árkok, vápák védelmét minimálisan gyepesítéssel kell biztosítani. Amennyiben a talajmechanikai adottságok indokolják, a medret burkolattal kell ellátni. 63. (1) Zárt csapadékvíz-csatornában összegyőjtött csapadékvíz természetes befogadóba való bevezetése elıtt hidraulikailag méretezett iszap- és olajfogó mőtárgyat kell elhelyezni. Szükség esetén a befogadó visszaduzzasztásának kizárásra tiltó vagy csappanttyú beépítése és vízátemelési lehetıség biztosítása szükséges. (2) Zárt csapadékvíz-csatorna és nyíltárok csatlakozásánál meg kell akadályozni, hogy a zárt csatornába lerakódást, eldugulást elıidézı anyagok jussanak. (3) Zárt csapadékcsatorna tisztítási lehetıségét annak teljes hosszában biztosítani kell. 19

20 A vízrendezési mővek szivattyútelepei 64. (1) A szivattyútelep helyét a vízgyőjtı mélypontján kell kijelölni, és úgy kell megtervezni, hogy belvízi elöntés az üzembiztonságot ne veszélyeztesse. (2) A szivattyútelep kapacitásának a vízgyőjtı területrıl lefolyó, a tározás hatását is figyelembe vevı mértékadó vízhozammal összhangban kell lennie. A szivattyútelep mértékadó kapacitását a leggyakoribb emelımagasság és a szélsı helyzetek együttes mérlegelésével kell megállapítani. (3) A szivattyútelepi gépegységek számát és vízszállító képességet úgy kell meghatározni, hogy a mindenkor lefolyó vízhozammal arányos üzemelés biztosítható legyen. 65. (1) A tárolási lehetıség és az üzemzavar következményeinek mérlegelésével kell a tartalék gépegységek teljesítményét, számát és jellegét, továbbá tartalékenergia biztosításának, a kétirányú áramellátásnak szükségességét meghatározni és biztosítani a gépek, berendezések gyors és biztos üzembe helyezhetıségét. (2) A szivattyútelep tervezése során vizsgálni kell a gravitációs kivezetés, az automatizálás, a kettıs mőködtetés, a vízhozam mérés és a gépi gerebtisztítás igényét és lehetıségét. 66. (1) A szivattyútelepet a szivattyúk és a halak védelmét egyaránt szolgáló berendezéssel kell ellátni. (2) A szivattyútelep szívóaknáját úgy kell kialakítani, hogy az elzárható és vízteleníthetı legyen. (3) Meghibásodás, kapacitásnövelés esetére szivattyúprovizórium telepítésének feltételeit biztosítani kell. 67. (1) A hullámtéren transzformátort az árvízvédelmi töltés elıírt koronaszintjénél alacsonyabban tilos elhelyezni. (2) Szivattyútelepen az átemelt vízmennyiséget és a felhasznált energiát mérni kell. Új szivattyútelep létesítésénél biztosítani kell az energiafogyasztás távmérésének lehetıségét. (3) Szivattyútelep üzembiztonságát évente üzempróbával ellenırizni kell. Térségi vízszétosztás, mezıgazdasági vízhasznosítás általános elıírásai 68. (1) Az öntözırendszerek és felszíni víz elvezetı-fıcsatornák fıvízkivételénél, valamint a vízátadó helyeken a vízmennyiség mérésérıl és a mérési eredmények nyilvántartásáról gondoskodni kell. (2) Az öntözıcsatorna töltéseinek biztonsága érdekében a hatósági engedélyben jóváhagyott helyen és számban túlfolyót kell létesíteni. A túlfolyó víz befogadásáról gondoskodni kell. (3) A csatorna és mőtárgyainak méretezésénél az alkalmazásra kerülı gerebek duzzasztó hatását figyelembe kell venni. (4) A 16 m-nél szélesebb víztükrő vagy hajózásra, illetve kishajózásra használt felszíni víz elvezetı-csatorna rézsőit a hullámverés kártételeitıl meg kell védeni. Öntözés 20

30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet

30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó mőszaki szabályokról A vízgazdálkodásról szóló 1995.

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól)

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) - Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény I. Fejezete egyes jogforrások

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet

Részletesebben

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében

Részletesebben

Magyar joganyagok - 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet - a vizek hasznosítását, védel 2. oldal b) a vízilétesítmény és az azt védő gyeptakaró gépi fenn

Magyar joganyagok - 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet - a vizek hasznosítását, védel 2. oldal b) a vízilétesítmény és az azt védő gyeptakaró gépi fenn Magyar joganyagok - 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet - a vizek hasznosítását, védel 1. oldal 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre

Részletesebben

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete 1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok) ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Tagyon Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés.

Tagyon Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés. Tagyon Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés. A településen szennyvíz csatorna jelenleg nincs. A meglevı lakóterületre 2003 évben készült vízjogi engedélyezési terv. A tervre 2012. 04.

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Elıterjesztés. a Kormány részére

Elıterjesztés. a Kormány részére VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM JF/760/2011. Elıterjesztés a Kormány részére a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról,

Részletesebben

TERVEZET. az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

TERVEZET. az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER VM/JF/1154/2011. TERVEZET az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, 2011. június 2 1. Az előterjesztés célja V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról A Kormány a vízgazdálkodásról

Részletesebben

379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (1)

Részletesebben

TERVEZET. /Közigazgatási egyeztetés/

TERVEZET. /Közigazgatási egyeztetés/ KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1899/2007. TERVEZET a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról /Közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat

110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat 110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat Csór Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról

Részletesebben

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következıket

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A közúti közlekedésrıl szóló 1988.

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az épített

Részletesebben

120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról A rendelet hatálya a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

2/2014. (II.17) önkormányzati rendelete

2/2014. (II.17) önkormányzati rendelete Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2014. (II.17) önkormányzati rendelete a nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz begyőjtésére vonatkozó közszolgáltatásról A vízgazdálkodásról

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

1. A közszolgáltatás tartalma. 2. A közszolgáltatással ellátott terület. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A közszolgáltatás tartalma. 2. A közszolgáltatással ellátott terület. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Pécsely Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII.15. ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pécsely

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének 32/2008.(XII.15.) ÖR-el módosított 14/2004.(VII.1.) RENDELETE A talajterhelési díjról I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság Cím: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Budapest, szeptember

Budapest, szeptember KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/785/2009. TERVEZET a Természetvédelmi İrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet módosításáról szóló miniszteri rendeletrıl

Részletesebben

A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) 1. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép:

A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) 1. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: Lövı Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2/2012.(IV.2.) önkormányzati rendelete Lövı község szabályozási tervének jóváhagyásáról, valamint helyi építési szabályzatáról szóló 11/2005. (VIII.1.)

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

TERVEZET! MUNKAANYAG. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1028/2009. /KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS/ Budapest, 2009.

TERVEZET! MUNKAANYAG. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1028/2009. /KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS/ Budapest, 2009. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1028/2009. TERVEZET! MUNKAANYAG az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X.

Részletesebben

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási

Részletesebben

BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK KÖZSZOLGÁLTATÁS MEGNEVEZÉSE 1.

BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK KÖZSZOLGÁLTATÁS MEGNEVEZÉSE 1. Kiszombor Község Önkormányzata Képviselıtestületének 21/1996 (XII.30.) KKÖT R E N D E L E T E kéményseprı-ipari közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl (Egységes szerkezetben) Kiszombor Község Önkormányzatának

Részletesebben

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI

Részletesebben

Lezárva: 2013. április 8. Hatály: 2011.V.2. - Sopron Megyei Jogú Város - Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének I.

Lezárva: 2013. április 8. Hatály: 2011.V.2. - Sopron Megyei Jogú Város - Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének I. 1. oldal Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 11/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelete Sopronkıhida-Tómalom-Kistómalom dőlı-sand dőlı Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról

Részletesebben

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás

Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 1. oldal 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról A Kormány a vízgazdálkodásról

Részletesebben

Abasár Község Önkormányzata 10/2010. (V. 26.) rendelete a környezet védelemrıl és a közterületek használatáról (egységes szerkezetben)

Abasár Község Önkormányzata 10/2010. (V. 26.) rendelete a környezet védelemrıl és a közterületek használatáról (egységes szerkezetben) Abasár Község Önkormányzata 10/2010. (V. 26.) rendelete a környezet védelemrıl és a közterületek használatáról (egységes szerkezetben) Abasár község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról

A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról 1 A belügyminiszter /2016. (...) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés

Részletesebben

I. Általános elıírások. A rendelet hatálya

I. Általános elıírások. A rendelet hatálya Nagytarcsa Község Önkormányzatának 7/1996. számú rendelete a község belterületéhez csatolt 749 hrsz.-ú lakóterület helyi szabályozási és építési elıírásairól, és az egyes építési munkák engedélyezésérıl

Részletesebben

Pomáz, Alcsevicze északi része Szabályozási Terv és a HÉSZ módosítása JANUÁR

Pomáz, Alcsevicze északi része Szabályozási Terv és a HÉSZ módosítása JANUÁR Pomáz Város Önkormányzata 1/2008. (I. 18.)rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló a 32 /2006. (2007. 03. 06.) sz. önkormányzati rendelet osításáról POMÁZ Város Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/ /2007 az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá az egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. (1) A rendelet hatálya Nagyszénás nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. (1) A rendelet hatálya Nagyszénás nagyközség közigazgatási területére terjed ki. Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 9/2014. (IX. 10.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezésérıl és a házszámozás szabályairól Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban:

Részletesebben

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések

Részletesebben

Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése I. ütem tkm. I. Értekezlet

Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése I. ütem tkm. I. Értekezlet Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttmőködési Program Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése I. ütem 0+000 2+100 tkm I. Értekezlet

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Balatoncsicsó Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés.

Balatoncsicsó Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés. Balatoncsicsó Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés. A településen szennyvíz csatorna jelenleg nincs. A meglevı lakóterületre 2003 évben készült vízjogi engedélyezési terv. A tervre 2012.

Részletesebben

ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fı út 58. Tel: 29/337-101, fax: 29/337-250 alsonemedi@upcmail.hu, www.alsonemedi.hu Szám: 41-98/2012. ELŐTERJESZTÉS Készült:

Részletesebben

Tájékoztató. a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról

Tájékoztató. a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról Tájékoztató a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat

Részletesebben

209/2011. (X. 12.) 21/2006. (I. 31.) 147/2010. (IV.

209/2011. (X. 12.) 21/2006. (I. 31.) 147/2010. (IV. 209/2011. (X. 12.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben