XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Átírás

1 XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

2

3 I. A célok meghatározása, felsorolása Közlekedés A közlekedés fejlesztése a Kormány célrendszerében folyamatosan kiemelt szerepet játszik, amelynek fő irányait az alábbiak tartalmazzák. Általános közlekedéspolitikai célkitűzés, hogy a közlekedési infrastruktúra minél hatékonyabban járuljon hozzá a gazdasági fellendüléshez és a lakosság jó közérzetéhez. Kiemelt cél az országhatárok és a megyei jogú városok elérhetőségének javítása, bekötésük a gyorsforgalmi hálózatba. E cél megvalósítását az európai uniós források mellett már jelentős hazai költségvetési források is segítik. Az új fejlesztések mellett fontos a már meglévő hálózat működésének fenntartása is. Kiemelt cél a TEN-T hálózat fejlesztését szolgáló vasúti-, vízi- és közúti közlekedési beruházások megvalósítása, melynek érdekében a költségvetés kiemelten kezeli az ún. CEF (Connecting Europe Facility: Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz), az Európai Unió új, a TEN-T hálózat fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció projektjeinek megvalósításához szükséges költségek finanszírozását. Hazai fejlesztési programok A szakterület kiemelt szakmapolitikai célja a stratégiai fontosságú, de hitelforráshoz továbbra is nehezen jutó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése, a területfejlesztési szakfeladatok ellátása, valamint a Hungaroring Sport Zrt. egyes, évi rendezvényeinek és az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósításával összefüggésben az ELI-HU Nonprofit Kft. feladatellátásának támogatása. Infokommunikáció A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában (NIS) meghatározottakkal összhangban kiemelt szakmapolitikai feladat a digitális írástudatlanok arányának folyamatos csökkentése, a KKV-k informatizáltsági szintjének emelése, illetve Magyarország teljes lakossága számára elérhető újgenerációs hálózatok kiépítése 2018-ig. Feladat továbbá a Tisztaszoftver program keretében Microsoft licenszek biztosítása a közoktatásban a tanulók, illetve a tanárok számára, valamint a Microsoft alkalmazások alternatívájaként nyílt forráskódú oktatási szoftverek bevezetésének támogatása a köz- és felsőoktatás részére. Magyarország 2015-ben teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Űrügynökséghez, ezért 2016-tól új feladat az Európai Űrügynökség tudományos programjaiban és fejlesztési projektjeiben való részvétel, valamint a pénzügyi hozzájárulási kötelezettség teljesítése. Klíma-, energia és zöldgazdaság-politika Az energiapolitika fókuszában Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása áll a fenntarthatóság, a fogyasztói teherbíróképesség és a versenyképesség figyelembevételével. A Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazottakkal összhangban kiemelt szakmapolitikai cél az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, az energiaracionalizálás és a klímabarát beruházások ösztönzése, a megújuló energiaforrások arányának növelése. Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi szakterület kiemelt szakmapolitikai céljai az alábbiak: a minisztériumok által felügyelt fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező állami szervek fogyasztóvédelmi ellenőrzési és vizsgálati programjának lehetőség szerinti összehangolása;

4 a fogyasztók tájékoztatásának javítása; fogyasztói jogviták alternatív vitarendezésének fejlesztése és online vitarendezési lehetőséggel való kibővítése; a vállalkozások kiszámíthatóbb működése érdekében a fogyasztóvédelmi ellenőrzések egyszerűsítése a jogszabályi előírások egyszerűsítése révén; a fogyasztók által nagy számban igénybe vett szolgáltatók átfogó fogyasztóvédelmi felülvizsgálata; a tudatos fogyasztóvá válás elősegítése a gyermekkorúak, illetve a tanköteles korúak körében. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése A Kormányprogram szerint a szociális biztonság politikáját új alapokra kell helyezni, ezen belül kiemelt szerepet kap a jövő építése, az ifjúság és a sport támogatása. A szabadidő sport és a minőségi sport támogatása egymással összefonódó fogalmak, a sportéletet támogató beruházások a következő nemzedékek egészségéhez, neveléséhez járulnak hozzá. II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2016-ban Átlagos statisztikai létszám (fő) Intézmények , , , Fejezeti kezelésű előirányzatok , , ,5 Központi kezelésű előirányzatok , ,0 III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban III.1. Intézményekkel történő feladatellátás III.1.1. Intézményrendszerben bekövetkezett évi változások rövid bemutatása A sportfejlesztéssel és sportlétesítmény-gazdálkodással összefüggő feladatok változásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1061/2015. (II. 18.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően az Emberi Erőforrások Minisztériumától január 1-jei határnappal átvételre került a Nemzeti Sportközpontok, amely az NFM fejezetben 16. címmel szerepel. III.1.2. Az intézményrendszer által ellátandó feladatok, az intézményi előirányzatok alakulásának ismertetése 1. cím: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása Az NFM igazgatása évi teljes támogatási előirányzata 6.895,3 millió forint, tervezett bevétele ,5 millió forint, így összesen ,8 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet.

5 A évi előirányzatok tervezése során bázisba épült az egyensúly javító intézkedés hatása. Az NFM igazgatása támogatását befolyásoló további tényezők a következők voltak: Miniszterelnökségtől átvett feladat: - Egyes kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításához 575,6 millió forint támogatási előirányzat és 1 fő létszám átcsoportosítása a Miniszterelnökség és az NFM által kötött megállapodás alapján. Nemzetgazdasági Minisztériumnak átadott feladat: - A létszámátadással összefüggően a Nemzeti Fejlesztési Misztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési fejezetek közötti előirányzatátcsoportosításról szóló 1166/2015. (III. 24.) Korm. hat. alapján 12,3 millió forint támogatási előirányzat és 2 fő kerül átadásra. Emberi Erőforrások Minisztériumának átadott feladat: - A PPP beruházás keretében megvalósult és folyamatban lévő felsőoktatási létesítményekkel kapcsolatos feladatokkal összefüggően az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetek közötti előirányzatátcsoportosításról szóló 1077/2015. (II. 25.) Korm. hat. alapján 15,2 millió forint támogatási előirányzat és 2 fő került átadásra. Emberi Erőforrások Minisztériumától átvett feladat: - Az állami sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztések, rekonstrukciós programok, valamint az üzemeltetési feladatok ellátására az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az NFM között létrejött megállapodás alapján 5,6 millió forint támogatási előirányzat és 1 fő kerül átadásra. Belügyminisztériumnak átadott feladat: - A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság feladatainak ellátása érdekében 57,2 millió forint támogatási előirányzat és 10 fő átadása az NFM és a Belügymisztérium között létrejött megállapodás alapján. Egyéb változás: - Az egyes kormányzati feladatok változásával összefüggő intézkedésekről szóló 1020/2015. (I. 29.) Korm. határozat és a sportfejlesztéssel és sportlétesítménygazdálkodással összefüggő feladatok változásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1061/2015. (II. 18.) Korm. határozat alapján a sportfejlesztéssel és sportlétesítménygazdálkodással összefüggő feladatok ellátásával kapcsolatban jelentkező többletlétszám-igény 21 fő, amelynek forrása 128,8 millió forint, a dologi előirányzatról kerül átcsoportosításra. Fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladat: - Az igazgatás dologi előirányzatának csökkentése 29,0 millió forinttal fejezeti kezelésű előirányzatra, ebből 4,0 millió forint Nemzeti Infokommunikációs Stratégia végrehajtására, 25,0 millió forint Űrtevékenységi feladatokra kerül felhasználásra. Az NFM igazgatása évi bevételeinek növekedését a következő tényezők okozzák: - Az NFM látja el a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap alapkezelői feladatait, amelyhez kapcsolódóan az átvett pénzeszköz 2,9 millió forinttal emelkedett. - A felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében foglaltak szerint az Elektronikus Értékesítési Rendszer létrehozására, működtetésére és üzemeltetésére a Kormány az

6 állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert jelölte ki. A Kormányrendelet végrehajtása során további 81,2 millió forint bevételi előirányzat került tervezésre. - A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 3. -a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságként az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot jelölte ki. Az ellátandó feladatok körét az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 10. -a részletesen tartalmazza. Törvényjavaslat alapján kerül rendezésre a hatósági bevételekkel összefüggő módosítás, mely alapján a klímavédelemért felelős hatóság 532 millió forint Egyéb közhatalmi bevétele biztosítja a forrást a pénzügyi működésére, az 54 főre. - Az európai uniós projektek finanszírozása a évhez viszonyítva változik. Az Irányító Hatóságok működésére tervezett bevételeket teljes mértékben átvett pénzközként kell megtervezni. A bázis év korrekciójára kerül sor 120,5 millió forint összegben. Az NFM igazgatása évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma fő. 01. cím Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatása évi törvényi módosított előirányzat Minisztériumoktól átadott/átvett feladat Miniszterelnökségtől átvett feladat: kiemelt jelentőségű beruházások /2015. (III. 24.) Korm. határozat Nemzetgazdasági Minisztériumnak átadott feladat: klíma feladatok Belügyminisztériumnak átadott feladat: Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság Emberi Erőforrások Minisztériumának átadott feladat: PPP /2015. II. 25.) Korm. határozat) Emberi Erőforrások Minisztériumától átvett feladat: sportingatlanok üzemeltetése Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) , , , ,6 575,6 1-12,3-12, ,2-57, ,2-15,2-2 5,6 5,6 1

7 Az 1020/2015. (I. 29.) Korm. határozat és az 1061/2015. (II. 18.) Korm. határozat alapján a sportfejlesztéssel és sportlétesítmény-gazdálkodással összefüggő feladatok létszáma 21 fő, (forrása a dologi előirányzatról átcsoportosítás) Fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladat Nemzeti Infokommunikációs Stratégia; Űrtevékenységi feladatok Egyéb változások (egyszeri feladat kivétele, stabilitási tartalék képzés, egyensúly javító csökkenés) -29,0-29,0 Stabilitási tartalék képzés -43,9-43,9 Egyensúlyjavító intézkedés -20,6-20,6 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap alapkezelői feladataiból 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet, Elektronikus Értékesítési Rendszer 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet Nemzeti Klímavédelmi Hatósági EU-s projektek finanszírozásának változása 2,9 2,9 81,2 81,2 532,0 532, ,5 120, évi javasolt előirányzat , , , cím: Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) évi teljes támogatási előirányzata 1.628,8 millió forint, tervezett bevétele 913,3 millió forint, így összesen 2.542,1 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet. Az intézmény tevékenysége a NIIF Programról szóló 5/2011. (II. 3.) Kormányrendelet 1. - ában meghatározott Fejlesztési Program működésével, forrásainak felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátása. Alaptevékenysége az információs infrastruktúrával kapcsolatos szolgáltatás és fejlesztés, valamint az országos számítógép-hálózati rendszerek működtetése, nemzetközi kijáratával együtt, ennek keretében különösen: - országos és nemzetközi számítógép-hálózati kapcsolatok, valamint az európai oktatásikutatási számítógép-hálózatok színvonalának megfelelő szolgáltatások biztosítása,

8 - a számítógép-hálózati technológiák alkalmazásának és fejlesztésének végrehajtása, továbbá az eredmények széles körű terjesztése a felhasználói kör intézményeiben, - a nemzetközi informatikai és kommunikációs kutatási programokban való magyar részvétel elősegítése, - a kormányzati számítógépes hálózat tűzfala és a NIIF Internet közötti, az igényeknek megfelelő sávszélességű IP kapcsolat biztosítása. A fent említett Kormányrendelet 1. -a szerint a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program biztosítja a felső- és közoktatási intézmények, kutató-fejlesztő helyek, közgyűjtemények és más oktatási, tudományos és kulturális szervezet információs infrastruktúrájának és országos számítógépes hálózati szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését, valamint az országos és nemzetközi hálózati kapcsolatok, információs szolgáltatások elérését. Az Intézet a Kormányrendeletnek megfelelően évtől átvette a közoktatási intézmények információs infrastruktúrájával kapcsolatos feladatokat is (Sulinet). A felhasználói kört valamennyi felsőoktatási intézmény, kutató-fejlesztő helyek, közgyűjtemények és egyéb oktatási, tudományos és kulturális szervezetek jelentik. A NIIF Intézet évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 91 fő. 03. cím Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet évi törvényi módosított előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 2.542,1 913, , évi javasolt előirányzat 2.542,1 913, , cím: Országos Atomenergia Hivatal Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) évi teljes támogatási előirányzata 1.735,9 millió forint, tervezett bevétele 2.690,9 millió forint, így összesen 4.426,8 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet. A évi előirányzatok tervezése során bázisba épült a stabilitási tartalék képzése 50,0 millió forint összegben, valamint az egyensúlyjavító intézkedés hatása 20,0 millió forint összegben. Az OAH feladatait és hatáskörét az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atomtörvény), az OAH nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az OAH hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóság kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az OAH munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet és a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet határozza meg. Az OAH alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával és védettségével, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására létrejött atomsorompó rendszerrel, a nukleárisbalesetelhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, baleseti helyzetben döntés-előkészítési teendők,

9 valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása. Ezen túlmenően az OAH feladata az atomenergia alkalmazásával összefüggő nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen állam- és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásának megszervezése. Az OAH látja el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az OECD Nukleáris Energia Ügynökségével, az Európai Unió szakmai szervezeteivel, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel kapcsolatos együttműködési és szakmai képviseleti feladatokat. Fentieken túl július 1-től a radioaktív hulladéktárolók biztonságának hatósági felügyelete is feladata. Bevételi többletként 20,3 millió forint került tervezésre, amely a kiégett kazetták tárolásának többletbevételéből adódik. Az Atomtörvény 19. (2) bekezdés c) pontja szerint a felügyeleti díj éves mértéke többek között az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata ( Ft/db). A év végén tárolt kazetták száma 270 db lesz. A többlet oka a kiégett kazetták darabszámának az előző évihez képest történt növekedése. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló évi VII. törvény 23. -a rendelkezik az Atomtörvény 19. (4) bekezdéssel történő kiegészítésről, így a évi felügyeleti díj mértéke az alábbiak szerint növekszik. A év végéig használatba vett tárolómedence 70 m3-es tárolómedence egységeinek a száma 72 db, amelyből 108,0 millió forint bevételi növekedés várható, a év végéig pedig a telephelyre beszállított hordók száma db, amelyből 157,0 millió forint bevételi növekedés várható. A kiadások előirányzata évre vonatkozóan tartalmazza a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról és az egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1035/2015. (I. 30.) Korm. határozat végrehajtása során alkalmazandó eltérő rendelkezésekről szóló 1078/2015. (II. 25.) Korm. határozatban kapott többlettámogatás beépülését, a január 1-jétől többletfeladatként jelentkező sugárvédelmi hatósági jogkör ellátásához szükséges 10 fő költségeinek fedezetét, a évi VII. törvény ában meghatározott, az atomenergia felügyeleti szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre vonatkozó illetmények többletét. Az OAH évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 166 fő. 04. cím Országos Atomenergia Hivatal évi törvényi módosított előirányzat Egyéb változások (egyszeri feladat kivétele, stabilitási tartalék képzés, egyensúly javító csökkenés) Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 2.798, ,6 392,6 100 Stabilitási tartalék képzés -50,0-50,0 Egyensúlyjavító intézkedés -20,0-20,0

10 2015. évi egyszeri beruházás visszavezetése évi VII. törvény sugárvédelmi feladatok évi VII. törvény bérfejlesztés -39,7-39,7 Kiégett kazetták 20,3 20,3 Használatba vett tárolómedence 1.256, , ,6 196, ,0 108,0 Hordók száma 157,0 157, évi javasolt előirányzat 4.426, , , cím: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) évi tervezett bevétele 2.467,7 millió forint, támogatása nincs, így összesen 2.467,7 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet. Az MBFH feladata a bányászatról szóló évi XLVIII. törvényben meghatározott bányafelügyeleti tevékenység ellátása, a területi szerveivel, a bányakapitányságokkal együttműködve. Az MBFH a hatósági felügyelet keretében a bányatörvényben és a külön jogszabályokban meghatározott ásványvagyon-gazdálkodási, műszaki-biztonsági, munkavédelmi, munkaügyi, tűzvédelmi, piac-felügyeleti, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatásköröket gyakorol. Az MBFH tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki. Az intézmény alaptevékenysége a bányászat állami szakigazgatási feladatainak végrehajtása. Az állami földtani feladatok ellátását a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közreműködésével végzi. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása, valamint az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet új feladatokat határozott meg az MBFH számára. A fenti jogszabályok alapján létrejött közreműködési megállapodás alapján az állami többletfeladatok ellátása az MFGI bevonásával történik. Az MBFH évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 167 fő. 05. cím Magyar Bányászati és Földtani Hivatal évi törvényi módosított előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 2.467, , évi javasolt előirányzat 2.467, ,7 167

11 7. cím: Nemzeti Közlekedési Hatóság A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) évi tervezett bevétele ,4 millió forint, támogatása nincs, így összesen ,4 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet. A évi előirányzatok tervezése során bázisba épült az egyensúlyjavító intézkedés támogatás csökkentő hatása 125,3 millió forint összegben. Az NKH a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódjaként, a közúti és a vasúti közlekedéssel, a hajózással, valamint a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos közlekedési hatósági feladatok ellátására a Kormány által január 1-vel létrehozott országos hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv. Alaptevékenysége keretében ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt első- és másodfokú közúti közlekedési, légi közlekedési, katonai légügyi, vasúti közlekedési hatósági feladatokat, vasúti igazgatási feladatokat, hajózási hatósági feladatokat, valamint ellátja a megyei, fővárosi kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei tekintetében a szakmai felügyeleti és ellenőrzési feladatokat. Jogi személyiséggel nem rendelkező, különös hatáskörű elsőfokú szervei az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal és a Légügyi Hivatal. Az intézmény költségvetése biztosítja a megtett úttal arányos díjszedési rendszer (UD rendszer) működtetésével kapcsolatban az útdíjszedő és az útdíjszolgáltatók tevékenysége felügyeletének forrását. Az NKH évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 502 fő. 07. cím Nemzeti Közlekedési Hatóság évi törvényi módosított előirányzat Egyéb változások (egyszeri feladat kivétele, stabilitási tartalék képzés, egyensúly javító csökkenés) Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) , ,4 502 Egyensúlyjavító intézkedés -125,3-125,3 Útdíj rendszerek működtetése fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladat: útdíjszolgáltatói tevékenység 125,3 125, évi javasolt előirányzat , , cím: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) évi teljes támogatási előirányzata 2.757,7 millió forint, tervezett bevétele 819,0 millió forint, így összesen 3.576,7 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet.

12 A évi előirányzatok tervezése során bázisba épült a stabilitási tartalék képzésének hatása 78,5 millió forint összegben. A KKK közfeladata az állami tulajdonba tartozó országos közúthálózat továbbá ezek fejlesztésének finanszírozási céljait szolgáló, külön jogszabály hatálya alá tartozó egyes finanszírozási források kezelésével, működtetésével, valamint felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak kivételével az országos közúthálózat vagyonkezelése és vagyonnyilvántartásának működtetése. A KKK-nak évre támogatás növekedése az Útdíj rendszerek működtetése fejezeti kezelésű előirányzatról átcsoportosított 206,8 millió forint összegből ered. Az így ellátandó feladatok a díjköteles hálózat és forgalomtechnikai jelzések felülvizsgálata, forgalmi és környezeti monitoring, a műszaki és pénzügyi audit, díjpolitika és az egyeztető szervi feladatok. A KKK évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 148 fő. 08. cím Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ évi törvényi módosított előirányzat Egyéb változások (egyszeri feladat kivétele, stabilitási tartalék képzés, egyensúly javító csökkenés) Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 3.448,4 819, ,4 148 Stabilitási tartalék képzés -78,5-78,5 Útdíj rendszerek működtetése fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladat: UD rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok 206,8 206, évi javasolt előirányzat 3.576,7 819, , cím: Közlekedésbiztonsági Szervezet A Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) évi teljes támogatási előirányzata 488,3 millió forint, tervezett bevétele nincs, így összesen 488,3 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet. A KBSZ feladata a légi, a vasúti és a vízi balesetek, súlyos események független szakmai vizsgálata, azzal a céllal, hogy az elemzésekből levonható tanulságok alapján javaslatokat tegyenek a jövőbeni hasonló események elkerülése érdekében. Az intézmény tevékenységének alapvető célja ebből adódóan a megelőzés. A KBSZ szakmai feladatellátását jelentősen befolyásolják a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből adódó új előírások és elvárások. Az Európai Parlament és a Tanács

13 996/2010/EU rendelete két vonatkozásban is bővítette a KBSZ együttműködési kötelezettségeit: egyrészt előírja a nemzeti balesetvizsgáló szervezetek európai uniós hálózatának létrehozását és annak rendszeres működtetését, másrészt az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség bevonását a biztonsági vizsgálatokba. Általában véve az európai uniós közlekedésbiztonsági szervezetek aktivitásának növekedése tapasztalható, és ezzel a nemzeti balesetvizsgáló szervezetek felé delegált kötelezettségek köre is bővül. A KBSZ évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 54 fő. 10. cím Közlekedésbiztonsági Szervezet évi törvényi módosított előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 488,3 488, évi javasolt előirányzat 488,3 488, cím: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) évi teljes támogatási előirányzata 430,6 millió forint, tervezett bevétele 10,0 millió forint, így összesen 440,6 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet. A KIFÜ alaptevékenységként önállóan vagy konzorciumi formában végzi a Kormány által kijelölt, európai uniós forrásból különösen az Új Széchenyi Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló vagy megvalósítani kívánt, a Kormány irányítása alá tartozó központi közigazgatási szerveket érintő, feladatkörébe utalt ágazati informatikai tárgyú kiemelt projektek projektgazdai feladatait. Ennek keretében biztosítja a projektmenedzsment és a független minőségbiztosítási feladatok ellátását, gondoskodik a pénzügyi elszámolások szabályszerűségéről, végzi a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységeket. Gondoskodik a költségvetési forrásból finanszírozott informatikai tárgyú egyes ágazati (különösen a központi közigazgatási, önkormányzati igazgatási, rendészeti, egészségügyi, oktatási, vidékfejlesztési, környezetügyi, foglalkoztatási) fejlesztések megvalósításáról, a Kormány vagy az érintett miniszterek erre vonatkozó megállapodása alapján. Az EKOP azonosítószámú Elektronikus fizetés megvalósítása projektben létrejött Elektronikus Fizetési Rendszer (a továbbiakban: EFER) működtetője októbere óta az e-közigazgatásért felelős miniszter, így 2014-ben az EFER üzemeltetési feladatok ellátása a KIFÜ-től a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához átkerült. A korábbi időszakban a feladathoz kapcsolódó tranzakciós díjak kifizetései a KIFÜ kiadásai között szerepeltek. A feladat változásával csökkenteni szükséges a kiadási és bevételi előirányzatok összegét 50,0 millió forinttal.

14 A KIFÜ évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 68 fő. 11. cím Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség évi törvényi módosított előirányzat EFER átadás miatti tranzakciós díjak bevételének megszűnése Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 490,6 60,0 430, ,0-50, évi javasolt előirányzat 440,6 10,0 430, cím: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) évi teljes támogatási előirányzata 606,4 millió forint, tervezett bevétele 395,0 millió forint, így összesen 1.001,4 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet. Az MBFH-val összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 320/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet nevét Magyar Földtani és Geofizikai Intézet megnevezésre változtatta, ugyanezen szakasz alapján a Magyar Állami Földtani Intézet általános jogutódja is a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet lett. Az MFGI pénzügyi, számviteli és gazdálkodási feladatait az MBFH látja el. Az MFGI feladata az állami földtani és geofizikai kutatással, valamint klímapolitikával összefüggő feladatok ellátása, továbbá az állam földtani feladataiban és az MBFH jogszabályban megállapított bányászati és földtani feladatainak ellátásában történő közreműködés. Az MFGI évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 182 fő. 14. cím, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet évi törvényi módosított előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 1.001,4 395,0 606, évi javasolt előirányzat 1.001,4 395,0 606,4 182

15 15. cím: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) évi teljes támogatási előirányzata 1.041,2 millió forint, tervezett bevétele 18,8 millió forint, így összesen 1.060,0 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet. Az NFH és a felügyelőségek szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez; fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg; termék-összehasonlító vizsgálatokat végeznek, illetve végeztetnek és közzéteszik azok eredményét; módszertani segédanyagokat készítenek a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében, továbbá támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését. Fentieken kívül, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, az NFH ellenőrzi az áruk fogyasztók számára történő értékesítésére, a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, megfelelőség értékelésére, megfelelőségi jelölésére, a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági vagy egyébként kötelezően megállapított árára, a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére, a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását és eljár azok megsértése esetén. Az NFH ellenőrzi továbbá a fogyasztói szerződések megkötésénél alkalmazott általános szerződési feltételeket, hogy azok nem tartalmaznak-e a fogyasztók számára egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos feltételeket. Emellett többek között hatáskörrel rendelkezik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések vizsgálata terén is. Az NFH évi támogatása 20,0 millió forinttal növekszik, amelyet a kibővült feladatkörének ellátására fordít, többek között a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabállyal összefüggő szakmai feladatokra, vagy a rezsicsökkentéssel összefüggő hatósági feladatok ellátására. Az NFH évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 134 fő. 15. cím Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évi törvényi módosított előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 1.040,0 18, ,2 134 Kibővült feladatkör ellátása 20,0 20, évi javasolt előirányzat 1.060,0 18, , cím: Nemzeti Sportközpontok A Nemzeti Sportközpontok (NSK) évi teljes támogatási előirányzata 4.602,5 millió forint, tervezett bevétele 2.500,0 millió forint, így összesen 7.102,5 millió forint kiadási előirányzattal rendelkezhet.

16 Az NSK alaptevékenysége, elsődleges feladata a sportlétesítmények működtetése és fejlesztése, ami elsősorban a magyar sport teljes körű kiszolgálását jelenti. Az olimpiai központokról szóló 38/2004. (III. 12.) Korm. rendeletben meghatározott magyarországi olimpiai központok és az NSK vagyonkezelésében lévő egyéb, sportot kiszolgáló stratégiai létesítmények működtetését, fejlesztését, üzemeltetését látja el, biztosítja az élsportolók számára a folyamatos edzés feltételeit, a hazai, nemzetközi és világversenyek lebonyolításának lehetőségét, valamint a sportolók résére edzőtábori szálláshely szolgáltatást is nyújt. Az NSK jelenleg hat olimpiai központot kezel: a Budapesti Olimpiai Központot (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei), a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központot (Nemzeti Sportuszodák és Létesítményei), a Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központot (Dunavarsányi Edzőtábor), az Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központot (Tatai Edzőtábor), a Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központot (Matyér), valamint a Balatoni Általános Olimpiai Központot (Balatonfűzfői Uszoda), mely létesítmények sportrendezvényeken kívül kulturális és egyéb rendezvények helyszínéül is szolgálhatnak. Mindezeken felül az NSK alaptevékenységei közé tartozik a Magyar Sportmúzeum működtetése, valamint a sporttal kapcsolatos diagnosztikai és sportkutatási feladatok ellátása, a Sporttudományi és Diagnosztikai Igazgatóság működtetése is júliusában a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) úgy döntött, hogy Magyarország rendezheti meg a évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokságot, melynek helyszíne Budapest és Balatonfüred lesznek. A évi világbajnokságot eredetileg a mexikói Guadalajarában rendezték volna, azonban 2015 februárjában Guadalajara visszalépett a rendezéstől márciusában a évi világbajnokság rendezője, Magyarország átvállalta a évi világbajnokság rendezését. A rendezési jog 138,6 millió forinttal emeli évben az NSK támogatását. Az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1359/2014. (VI. 30.) Korm. határozat alapján kormánybiztoshoz kerülnek a nemzeti fejlesztési miniszter által meghatározott kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési beruházások. Az ehhez kapcsolódó személyi jellegű kiadások, járulékok és a dologi kiadások összesen 53,7 millió forint értékben a fejezeten belül átrendezésre kerülnek, ezzel csökken az NSK támogatási összege. Az NSK évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 641 fő. 16. cím Nemzeti Sportközpontok évi törvényi módosított előirányzat Átcsoportosítás a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja működési támogatása fejezeti kezelésű előirányzat javára Kiadás Bevétel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 7.017, , , ,7-53,7

17 FINA évi vizes világbajnokság rendezési jog 138,6 138, évi javasolt előirányzat 7.102, , ,5 641 III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása 20/31 alcím: Kiemelt célú beruházások támogatása 20/31/12 Közútfejlesztési feladatok végrehajtása A Korábbi közútfejlesztési feladatok végrehajtása előirányzat átnevezésével létrejött Közútfejlesztési feladatok végrehajtása fejezeti kezelésű előirányzat évi teljes támogatási előirányzata 7.457,5 millió forint, bevételi előirányzattal nem rendelkezik, kiadási előirányzata összesen 7.457,5 millió forint. Az előirányzat fedezetet biztosít az M43 autópálya országhatárig történő kiépítéséhez kapcsolódó nagylaki elkerülő beruházásra, a Geszt közúti megközelítését megvalósító beruházásra és a Kisvárda elkerülő út és körforgalmi csomópont építésére, valamint egyéb közútfejlesztési feladatok megvalósítására. A Közútfejlesztési feladatok végrehajtása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: évi törvényi előirányzat 2 194, ,5 Egyszeri feladatok kivétele és egyéb báziscsökkenés (Korábban indított, évi forrást nem igénylő projektek) -499,5-499,5 Stabilitási tartalék képzés -447,6-447,6 Egyensúlyjavító intézkedés -52,4-52,4 Támogatás növekedés (M43 autópálya Nagylak elkerülő; Geszt közúti megközelítésének biztosítása) 3 550, ,0 Támogatás növekedés (Kisvárda elkerülő és körforgalom) 2 712, , évi javasolt előirányzat 7 457, ,5

18 20/31/13 Győr-Gönyű kikötőfejlesztés A Győr-Gönyű kikötőfejlesztés fejezeti kezelésű előirányzat évi támogatási előirányzata 200,0 millió forint, bevételi előirányzattal nem rendelkezik, kiadási előirányzata összesen 200,0 millió forint. Az előirányzat fedezetet biztosít a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő további bővítésére a befektetői igényeknek megfelelően. Az új betelepülők befogadására a vízparttal nem rendelkező Gazdasági Terminálba (mintegy 50 hektár) a még hiányzó alapinfrastruktúrákat kell megvalósítani. Szükséges, hogy az átfogó és egységesnek tervezett iparivíz és tüzivíz ellátás a kikötőben befejezésre kerüljön, különben nem fognak a vállalkozások betelepülni a kikötőbe. A Győr-Gönyű kikötőfejlesztés fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: évi törvényi előirányzat 100,9 100,9 Stabilitási tartalék képzés -47,5-47,5 Egyensúlyjavító intézkedés -2,5-2,5 Támogatás növekedés a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő további bővítésére a 149,1 149,1 befektetői igényeknek megfelelően évi javasolt előirányzat 200,0 200,0 20/32 alcím: Közlekedési ágazati programok 20/32/1 A közösségi közlekedés összehangolása A közösségi közlekedés összehangolása fejezeti kezelésű előirányzat évi támogatási előirányzata 399,2 millió forint, bevételi előirányzattal nem rendelkezik, kiadási előirányzata összesen 399,2 millió forint. Az előirányzat finanszírozza a közösségi közlekedés összehangolt működését és fejlesztését szolgáló intézményrendszert, a KTI Közlekedéstudományi Intézet NKft. Személyközlekedési Igazgatósága (SZI) keretein belül működő 5 közlekedésszervező irodát, melyek feladata az országos, regionális és elővárosi vasúti és autóbusz menetrend tervezése, előkészítése, új, hatékony menetrendi struktúrák kidolgozása, a menetrendek társadalmi egyeztetése, alágazatok közötti összehangolása, valamint a teljesítés nyomon követése, a személyszállítási szolgáltatások minőségellenőrzése. Az előirányzat finanszírozza a hazai közösségi közlekedés átalakítását érintő fontos stratégiai feladatokat (tarifa- és utazási kedvezmények, ágazatfinanszírozási rendszer, utas tájékoztatás, egységes menetrendi adatbázis és elektronikus viteldíj-rendszer továbbfejlesztése).

19 Kiemelt célkitűzés az országos szintű jegy- és bérletrendszer előkészítését és bevezetését megalapozó térinformatikai háttér és szolgáltatási környezet megteremtése és működtetése, a műszaki átjárhatóság megteremtése, a kapcsolódó szabványok hazai adaptációja és gondozása, a központi szolgáltatások folyamatos fejlesztése, és a nemzeti intelligens közlekedési rendszerek (ITS) stratégia kidolgozásában való részvétel. Az előirányzat fedezetet nyújt a személyszállítási közszolgáltatások működtetéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb szakmai feladatok elvégzésére, beleértve a közösségi közlekedés irányítási és szervezeti rendszerének fejlesztését, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény alkalmazásával kapcsolatos feladatokat és az akadálymentes közlekedés fejlesztésével összefüggő szakmai feladatokat. A Közösségi közlekedés összehangolása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: évi törvényi előirányzat 433,5 433,5 Stabilitási tartalék képzés -30,0-30,0 Egyensúlyjavító intézkedés -4,3-4, évi javasolt előirányzat 399,2 399,2 20/32/2 Közúthálózat fenntartás és működtetés A Közúthálózat fenntartás és működtetés fejezeti kezelésű előirányzat évi teljes támogatási előirányzata ,2 millió forint, bevételi előirányzata 1.181,0 millió forint, kiadási előirányzata összesen ,2 millió forint. Az előirányzat alapvető célja az országos közúthálózat fenntartásához és működtetéséhez (így többek közt a közutak tisztításához, karbantartásához és felújításához) szükséges források biztosítása, de fedezetet nyújt a nehézgépjárművek után fizetendő túlsúlydíj kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására is. A Közúthálózat fenntartás és működtetés fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: évi törvényi előirányzat , , ,2

20 Egyensúlyjavító intézkedés -500,0-500,0 Támogatás növekedés az országos közúthálózat fenntartásához és működtetéséhez 4 000, , évi javasolt előirányzat , , ,2 20/32/3 Útdíj rendszerek működtetése Az Útdíj rendszerek működtetése fejezeti kezelésű előirányzat évi teljes támogatási előirányzata ,3 millió forint, bevételi előirányzattal nem rendelkezik, kiadási előirányzata összesen ,3 millió forint. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló évi LXVII. törvény (a továbbiakban UD tv.) rendelkezései szerint július 1. napján bevezetésre került a megtett úttal arányos díjszedési rendszer (UD rendszer) a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik, vontatók és járműszerelvényekre vonatkozóan. A többi gépjármű esetében fennmaradt a korábbi, időtartamhoz kötött használati díjas, más néven e-matricás rendszer (HD rendszer). Az előirányzat fedezetet nyújt az UD és a HD rendszer működtetése kapcsán felmerülő feladatokra, így különösen az alábbiakra: A megtett úttal arányos díjszedési, díjellenőrzési támogatói feladatok ellátásához szükséges eszközök és létesítmények működtetésével, üzemeltetésével, illetve fenntartásával, valamint az útdíjszedési, egyetemes útdíjszolgáltatói és díjellenőrzési támogatói feladatok elvégzésével, és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek (különösen műszaki, szakmai, pénzügyi, számviteli, jogi tevékenységek), továbbá egyéb feladatok ellátására. Az időtartamhoz kötött használati díjas e-matricás rendszerhez kapcsolódó értékesítési, díjellenőrzési, fix- és mobilkamerás adatgyűjtési, pótdíjfizetési felszólítási és behajtási, valamint kapcsolódó ügyfélszolgálati és ügyfélkapcsolati tevékenységek, továbbá egyéb feladatok ellátására. Az Útdíj rendszerek működtetése fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: évi törvényi előirányzat , ,4 Átcsoportosítás KKK részére -206,8-206,8 Átcsoportosítás NKH részére -125,3-125,3

21 Stabilitási tartalék képzése -501,9-501,9 Egyensúlyjavító intézkedés -188,1-188,1 Támogatás növekedés az UD és a HD rendszer működtetése kapcsán felmerülő feladatok 3 000, ,0 finanszírozására évi javasolt előirányzat , ,3 20/32/4 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása fejezeti kezelésű előirányzat évi teljes támogatási előirányzata 3.507,7 millió forint, bevételi előirányzattal nem rendelkezik, kiadási előirányzata összesen 3.507,7 millió forint. Az előirányzat célja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektek terhére nem elszámolható szervezeti működésének támogatásához szükséges forrás biztosítása, tekintettel arra, hogy a NIF Zrt. a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, az állam kizárólagos tulajdonában lévő társaság. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: évi törvényi előirányzat 3 607, ,7 Stabilitási tartalék képzése -63,9-63,9 Egyensúlyjavító intézkedés -36,1-36, évi javasolt előirányzat 3 507, ,7 20/32/6 Belvízi hajózási alapprogram A Belvízi hajózási alapprogram fejezeti kezelésű előirányzat évi támogatási előirányzata 0,1 millió forint, bevételi előirányzattal nem rendelkezik, kiadási előirányzata 0,1 millió forint. Az alapprogram célja a belvízi hajózási piac Európai Bizottság által megállapított súlyos zavara esetén, a közösségi szintű szerkezetátalakítási intézkedések rendezéséhez szükséges finanszírozási forrás biztosítása. A piac zavara esetén a tagállamokban létrehozott alapok között átutalásokra kerül sor, melynek keretében a magyar belvízi hajózás helyzetével

22 összefüggésben a magyar alap fogadó alapként működik. A belvízi hajózási alapprogram létrehozását a vízi közlekedésről szóló évi XLII. törvény írja elő. A Belvízi hajózási alapprogram fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: évi törvényi előirányzat 0,1 0, évi javasolt előirányzat 0,1 0,1 20/32/11 Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok A Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok fejezeti kezelésű előirányzat évi támogatási előirányzata 198,6 millió forint, bevételi előirányzata 1.700,0 millió forint, kiadási előirányzata 1.898,6 millió forint. A hazai közlekedésbiztonság javításával összefüggő feladatok elvégzésének alapját a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram című stratégiai dokumentum adja, ami három éves időszakra határozza meg a célkitűzéseket és feladatokat. Jogszabályi alapját a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése teremti meg. Célrendszere és kidolgozási folyamata a vonatkozó európai és hazai stratégiai dokumentumok alapján meghatározott. Az Európai Bizottság július 20-án tette közzé a következő évtizedre szóló közúti közlekedésbiztonsági politikára vonatkozó javaslatát Fejlődés egy európai közúti közlekedésbiztonsági térség irányába: a közötti időszak közúti közlekedésbiztonságára vonatkozó politikai irányvonalak címen. A forrásfelhasználás szakmai területei: - az évenkénti Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram végrehajtása; = az országos közúti közlekedésbiztonsággal, a közúti balesetek megelőzésével összefüggő oktatási, nevelési, jogalkotási, műszaki szabályozási, infrastruktúra fenntartási és fejlesztési, kommunikációs, projekt- és programszervezési feladatok, = közlekedésbiztonság szakterületen a hazai és nemzetközi jogszabályokban előírt adatgyűjtés, kutatás, közlekedésbiztonsági stratégiaalkotás, közlekedésbiztonsági kutatási és technológiafejlesztéssel összefüggő monitoring és koordináló tevékenység, = a járművezető képzés közlekedésbiztonsági célú fejlesztése, = a közlekedésbiztonság állami és hatósági feladatai, nemzetközi szervezetekben való képviselet, = kapcsolódó kutatási, szakértői feladatok elvégzése a döntéstámogatás hatékonyabbá tétele érdekében,

23 - a közlekedésért felelős nemzeti fejlesztési miniszter, mint a közlekedési szakképesítésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó szakképzési feladatok végrehajtása tekintetében a folyamatosan végzett feladatokon kívül évi többletfeladatként jelentkezik = A WorldSkills és az EuroSkills versenyek előkészítése keretében évben a közlekedés területén a közlekedési szakmai tanulmányi versenyeket teljesen át kell formálni. Az EuroSkills előválogató igényeit is figyelembe véve szükséges megrendezni a közlekedési Szakma Kiváló Tanulója és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeket, ugyanis e versenyek sikerrel nem készíthetőek elő és bonyolíthatóak le a közlekedésért felelős NFM részvétele nélkül. = A komplex szakmai vizsga eseti szakmai ellenőrzése a vizsgaszervező, a szakmai vizsgabizottság és a szakmai vizsgabizottság munkáját segítő szakértők a komplex szakmai vizsga színvonalas lebonyolítása, illetve a vizsgázók felkészültségének hatékony mérése érdekében folytatott tevékenységének vizsgálatára irányul. A vizsgák és a vizsgáztatás szakmai ellenőrzése 2016-ban a minisztérium kiemelt feladata lesz. - a kisköltségű közlekedésbiztonsági, forgalomtechnikai beavatkozások. A közlekedésbiztonság javítása érdekében az Európai Bizottság célkitűzése a halálos kimenetelű közúti balesetek számának felére történő csökkentése 2020-ra, a évihez képest. Hazánk vállalta a célkitűzés megvalósítását, melynek elérése érdekében a nemzeti sajátosságokat figyelembevevő hazai program mentén az állami feladatok elvégzése szükséges. A közúti közlekedési balesetben meghaltak számán túl célkitűzésként jelenítik meg a súlyos sérültek számának csökkentését is az Unióban, melynek harmonizációja már megkezdődött, a tagállamoknak javaslatokat kell tenni a csökkentés érdekében. Ennek első pilléreként adatgyűjtési módszer kidolgozása szükséges, melynek alapja az egészségügyi adatbázisokhoz való intenzív kapcsolódás. Mindezek mellett kiemelt szerepet kap, és önálló feladatkörként kell kezelni a védtelen közlekedők gyermekek, kerékpárosok, motorkerékpárosok, idősek, fogyatékkal élők közlekedésbiztonsági kérdéseit. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása érdekében évtől új programokat és K+F feladatokat kell megvalósítani. A Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: évi törvényi előirányzat 1 820, ,0 220,8 Stabilitási tartalék képzése -20,0-20,0 Egyensúlyjavító intézkedés -2,2-2,2

24 Bevétel növekedés az NKH által beszedett jármű műszaki tevékenységgel összefüggő hatósági 100,0 100,0 díjakból évi javasolt előirányzat 1 898, ,0 198,6 20/32/12 Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok A Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok fejezeti kezelésű előirányzat évi bevételi előirányzata 180,0 millió forint, támogatási előirányzattal nem rendelkezik, így kiadási előirányzata 180,0 millió forint. Az előirányzat bevételi forrása a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet 5. (2) bekezdése szerinti környezetvédelmi hozzájárulás. A környezetvédelmi hozzájárulás 50 %-a a közlekedési hatóságot illeti meg. A 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet 5. (3) bekezdése szerint az előirányzat közlekedésikörnyezetvédelmi célokra használható fel: - a közúti közlekedés környezetvédelmi stratégiák, rendeletek, intézkedések kidolgozása (zajvédelem, levegőtisztaság-védelem, energetika), - a közúti közlekedés környezetvédelmi kutatásfejlesztése, valamint ennek keretében korszerű környezetvédelmi mérőeszközök, berendezések beszerzésének, fejlesztésének támogatása, - környezetvédelmi információs adatbázis létrehozása és működtetése, hatásvizsgálatok módszertani fejlesztése, - a lakosság tájékoztatása, környezetvédelmi tudatosságának javítása. Az 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft-t jelölte ki a közlekedés okozta levegő-, zaj- és talajszennyezés csökkentésére irányuló programok kidolgozása; a közlekedés klímavédelmi feladatainak, a közlekedés energiahatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatok, a környezetkímélő, energiatakarékos és szénmentes közlekedéssel összefüggésben a jogszabályok megalapozását szolgáló tudományos kutatási előkészítő tevékenység, adatgyűjtések és mérések végzése; továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálati adatbázis működtetése és a közúti közlekedés környezetvédelmi programjainak megvalósítására. A évben ellátandó feladatok: - Az 1330/2011. (X.12.) Korm. határozattal elfogadott Kisméretű Szálló Por (PM10 szilárd részecske) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Program közlekedési és környezetvédelmi feladatainak ütemezett végrehajtása. - A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS) közlekedési környezetvédelmi szempontból történő felülvizsgálata, illetve a második NÉS kidolgozása, valamint a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia közlekedés környezetvédelmi feladatainak kidolgozása. - A közlekedés környezetvédelmi és energiahatékonysági szabályozásához kapcsolódó kutatási és előkészítő feladatok ellátása. - Az előző évek gyakorlatának megfelelően a tárca közlekedési és környezetvédelmi szemléletváltozást segítő programjainak (Mobilitási hét, Autómentes nap, Bringázz a munkába!, kerékpáros programok) folytatása. A Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása: