D r. K e l l e r K r i s z t i n a e g y e t e m i d o c e n s P a n n o n E g y e t e m N a g y k a n i z s a i K a m p u s z

Átírás

1 2014. A MAGYAR-HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE A HATÁRMENTI RÉGIÓKBAN, KONKRÉT AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA AZ EGYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉRE Nemzeti Kiválóság Program Campus Hungary K+F projektekhez és képzési programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program című projekt (TÁMOP-4.2.4B/2-11/ ) keretében D r. K e l l e r K r i s z t i n a e g y e t e m i d o c e n s P a n n o n E g y e t e m N a g y k a n i z s a i K a m p u s z

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás célja, módszertana, ütemezése, modellje és hipotézisei A kutatás kitűzött célja A kutatás módszertana A kutatás időbeli ütemezése A kutatás modellje A kutatás hipotézisei A testvértelepülési és regionális együttműködések története Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása az Európai Unióban Európa a polgárokért program Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon és Horvátországban Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tevékenysége Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Horvátországban Jó gyakorlatok a sikeres testvérkapcsolatok kialakításához Horvát-magyar hivatalos politikai és gazdasági kapcsolatok Horvát-magyar politikai kapcsolatok Horvát-magyar gazdasági kapcsolatok Horvát-magyar határ menti együttműködések jellemzői és lehetőségei A regionalitás jelentősége A horvát-magyar határtérség történeti áttekintése Intézményesített határon átnyúló horvát-magyar együttműködések Alpok-Adria Szövetség (korábbi Alpok-Adria Munkaközösség)... 64

3 Duna-Dráva-Száva Interregionális Együttműködés Dráva-Mura Eurorégió Mura-Dráva Eurorégió Muránia Eurorégió Pályázati tevékenység Magyarország- Horvátország Phare CBC program Kísérleti Kisprojekt Alap Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Horvát-magyar turisztikai együttműködések a határ mentén A magyar és a horvát kisebbség helyzete A magyar kisebbség helyzete Horvátországban A horvát kisebbség helyzete Magyarországon Az empirikus kutatás eredményei A kvalitatív kutatás eredményei A kvantitatív kutatás eredményei Összefüggés vizsgálatok Hipotézisek vizsgálata, a sikeres testvértelepülési kapcsolatok modellje Az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, további kutatási lehetőségek Javaslatok a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében Összegzés Irodalomjegyzék Monográfiák Folyóiratok Internetes források Kéziratok

4 13.5. Prezentációk Függelék Interjú Krausz Veronikával, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének nemzetközi titkárával Interjú Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével Tervezett interjúkérdések Marta Vidakovic Mukic, a Croatian County Association, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa horvátországi képviselője számára Magyar nyelvű kutatási kérdőív Horvát nyelvű kutatási kérdőív Mellékletek Testvérkapcsolati esküminta Horvát-magyar kétoldalú dokumentumok A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2013-ban nyertes pályázatai A megkérdezett magyar önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége A megkérdezett horvát önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége

5 Ábrajegyzék 1. ÁBRA: KUTATÁSI MODELL ÁBRA: DUNA-DRÁVA-SZÁVA EURORÉGIÓ A TÉRKÉPEN ÁBRA: MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TERÜLETEI ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK JOGÁLLÁS SZERINTI GYAKORISÁGA ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK MEGYE SZERINTI MEGOSZLÁSA ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATAINAK SZÁMA AZ EGYES ORSZÁGOKBAN ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ELŐNYEI A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBŐL ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK CÉLCSOPORTJAINAK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBŐL ÁBRA: A LAKOSSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A KÜLSŐ FORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A KÜLSŐ FORRÁSOK BEVONÁSÁRA SZOLGÁLÓ PÁLYÁZATOK ÍRÁSÁNAK GYAKORLATA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A PÁLYÁZATI PROGRAMOK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ, A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL SIKERESEN EGYÜTT PÁLYÁZÓ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A SIKERES PÁLYÁZATI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTJAINAK SIKERESSÉGE A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A MAGYAR TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTJAINAK SIKERESSÉGE A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN FELMERÜLT PROBLÉMÁK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: AZ EREDMÉNYEKET BEMUTATÓ KUTATÁSI MODELL

6 Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT: A JÓ TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLAT LEÍRÁSA ÉS MÓDSZEREI TÁBLÁZAT: TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN, TÁBLÁZAT: AZ ÚJONNAN LÉTREJÖVŐ TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA PERIÓDUSONKÉNT AZ EGYES TELEPÜLÉSEK RANGJA SZERINTI BONTÁSBAN TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATFELVÉTEL OKA ÉS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATTEREMTÉS CÉLJA ÉS A KAPCSOLAT KEZDEMÉNYEZŐJE SZERINT TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATOK JELENTŐSÉGE ÉS A TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT TÁBLÁZAT: MAGYAR TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA (2010) TÁBLÁZAT: HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA MEGYÉK SZERINT TÁBLÁZAT: HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA ORSZÁGONKÉNT, TÁBLÁZAT: A HORVÁT-MAGYAR HATÁRRÉGIÓ SWOT ELEMZÉSE TÁBLÁZAT: A HORVÁT-MAGYAR HATÁRMENTI TÉRSÉG ÖSSZEHASONLÍTÁSA TURISZTIKAI SZEMPONTBÓL TÁBLÁZAT: A HORVÁT NEMZETISÉG NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA MAGYARORSZÁGON, TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÖSSZEG A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN TÁBLÁZAT: A HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A LAKOSSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSI PROGRAMOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ARÁNYA ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ÖNKORMÁNYZATI MUNKATÁRS ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: KHI-NÉGYZET PRÓBA A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATA VIZSGÁLATÁNÁL TÁBLÁZAT: PHI, CRAMER-FÉLE V ÉS KONTINGENCIA-EGYÜTTHATÓ A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATA VIZSGÁLATÁNÁL TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK PÁLYÁZATI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK KEZDETI IDŐPONTJÁNAK ÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA

7 24. TÁBLÁZAT: A LEGJOBB ÖNKORMÁNYZATI GYAKORLATOK PROGRAM 2013-BAN NYERTES PÁLYÁZATAI TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETT MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZADÓINAK NEVE, POZÍCIÓJA ÉS ELÉRHETŐSÉGE TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETT HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZADÓINAK NEVE, POZÍCIÓJA ÉS ELÉRHETŐSÉGE

8 1. Bevezetés A közép-kelet-európai határ menti területek sokáig érzékelték a határmentiség negatív hatásait, hiszen ezeken a szakaszokon olyan részben a nemzeti kormányok által gerjesztett - gazdasági, társadalmi és etnikai konfliktusok dúltak, amelyek e régiók hanyatlásához, a központi területektől való leszakadásához vezettek. Az Európai Unió (EU) regionális politikájának köszönhetően nagyobb figyelem irányult a perifériára szorult határ menti térségekre, a kiírt pályázatok elősegítették a térségi együttműködés intenzívebbé válását. Mindez tükröződött a tudományos kutatásokban is: az államhatárok elválasztó és összekötő szerepének vizsgálata, a határon átnyúló programok kérdésköre egyre gyakoribbá vált a társadalomtudományokban. A határ menti együttműködés fokozódása nemcsak az egyes érintett országoknak fontos, hanem közös európai integrációs érdek is, hiszen a határrégiók gazdaságitársadalmi kiegyenlítő szerepük következtében erősítik a gazdasági és szociális kohéziót. Hazánk EU-csatlakozását követően a határ menti települések a korábbinál jobb helyzetbe kerültek, hiszen jelentős fejlesztési támogatást kaptak. A határon átívelő együttműködések jelentőségének növekedése fordította a figyelmemet a testvértelepülési mozgalom -ra, hiszen ez a lokális szintű kapcsolatépítés egyik fő eszköze. Erre számos elnevezés született a különböző nyelveken (ikervárosok twin cities, barátságvárosok - friendship towns, partnervárosok - Partnerst dte, nővér-városok - sister cities, fivér-városok - города-побратимы), ám az együttműködésnek mindenhol ugyanaz a lényege. Ahogyan a II. világháborút követően Jean Bareth, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának egyik alapítója meghatározta: a testvérkapcsolati mozgalom két közösség közötti olyan találkozásokat tesz lehetővé, melyek során azok az európai értékeket szem előtt tartva, közösen lépnek fel a jelentkező problémákkal szemben és egyre szorosabb, baráti viszonyt alakítanak ki egymással. (Mit takar a testvérkapcsolat kifejezés? - Rövid áttekintés) Barátság, együttműködés, egymásra való odafigyelés az európai polgárok között ezen a három értéken alapul a megfelelő partnerség Jean Bareth megfogalmazása szerint. Definícióját az idő elteltével azonban egy ponton helyesbítenünk szükséges, ugyanis a testvérkapcsolatok gyakran több mint két partner közreműködésével valósulnak meg. 8

9 A testvérkapcsolati mozgalom alulról szerveződik; falvak, városok, megyék, és nagy városok között számos terülten jöhet létre; jó gyakorlatokat találunk számos különböző témában, így a művészet és a kultúra, az ifjúság, az állampolgárság, a fenntartható fejlődés, a helyi közszolgáltatások, a helyi gazdaságfejlesztés, a szociális befogadás és a szolidaritás terén is. Az aktivitás megmutatkozhat tapasztalatcserék, csereprogramok, tanulmányutak és közös kulturális és sportesemények lebonyolítása révén. Fontosnak tartom annak vizsgálatát, hogy a vizsgált régióban mi motiválta a testvértelepülési kapcsolatok kialakítását, jelenleg mely területeken sikeresek ezek az együttműködések, valamint milyen jövőbeli szerepet szánnak ezeknek az érintett önkormányzatok. Mindenképpen érdemes a jó példákat is felkutatni, s azokat közzétenni, ez segítené más önkormányzatok munkáját is. Jelenleg több mint harmincezer település tart fenn testvértelepülési kapcsolatokat a világon, a magyar önkormányzatoknak több mint ilyen jellegű kapcsolata van. A legutóbbi megbízható magyar adat 2002 februárjából származik: a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített felmérés szerint a magyar önkormányzatok 45 ország önkormányzatával tartottak fenn testvértelepülési kapcsolatot, ezek többsége (1.872 esetben) európai partner volt. A települési önkormányzatok 1.714, míg a megyei önkormányzatok 158 kapcsolattal rendelkeztek. Magyarország és Horvátország tekintetében 68 testvértelepülési kapcsolatot kötöttek meg addig hivatalosan (Marián, 2005, p. 6.). Ezt a számot azonban mindenképpen aktualizálni kell majd a primer kutatásom során, hiszen azóta biztosan növekedett az együttműködések száma. Ezen kapcsolatok túlnyomó része a már leírtakból is következően - a határ menti területeken, azaz magyar oldalon Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičkopodravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-baranjska (Eszék-Baranya) megyékben alakult ki. Ez a magyarázata annak, hogy az önálló kutatásomat ebben a régióban kívánom elvégezni. A kézirat lezárásának dátuma: július 15. 9

10 Mindenképpen olyan kutatási partnert, horvát intézményt kerestem, amely az empirikus kutatásra kijelölt területen található, így a téma iránti elkötelezettsége garantált. A 2014 tavaszán lezárult Development of Student Trainee Exchange Program. Methodology for the Hungarian - Croatian Cross Border Region elnevezésű, a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében lezajlott projektben rendkívül hatékonyan és gördülékenyen dolgoztam együtt azzal a horvát felsőoktatási intézménnyel, amelyet megkerestem a kutatás ötletével. A közös kutatás és publikációk készítésének javaslatát rendkívül lelkesen fogadta az intézmény munkatársa, Dr. Kristina Svržnjak, akivel megállapodtunk abban is, hogy a két intézmény hallgatóit is bevonjuk majd a kutatómunkába. 10

11 2. A kutatás célja, módszertana, ütemezése, modellje és hipotézisei 2.1. A kutatás kitűzött célja Empirikus kutatásomban azon tényezőket kívánom vizsgálni, amelyek a horvátmagyar határrégióban a testvértelepülési együttműködéseket generálják, a kapcsolatok jellegét, jelenlegi és jövőben tervezett tartalmát, sikerességét, intézményi hátterét is górcső alá véve. A kutatásom során arra is ki kívánok térni, hogy a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok mennyire játszanak szerepet a gazdasági kapcsolatok, kiemelten a turizmus fejlesztésében, illetve a helyi lakosság mennyire vesz részt ebben az együttműködésben. A munkám unikális jellegét és jelentőségét az adja, hogy választ kívánok adni arra a kérdésre, hogyan mérhető a testvérvárosi kapcsolatok sikeressége, ez a kutatási modell adná az elkészíteni kívánt publikáció(k) alapját A kutatás módszertana Ma már számos hazai és nemzetközi viszonylatban is elismert szakember foglalkozik a határon átívelő együttműködések különböző szempontokból történő vizsgálatával. Szekunder forrásként természetesen feldolgozom az ebben a témában íródott tanulmányokat, hangsúlyosan kitérve a horvát-magyar határ menti együttműködés jellemzőire és lehetőségeire. A szakirodalmi áttekintésben fontosnak tartom kifejteni a testvértelepülési együttműködés genezis történetét. Ezt követően felvázolom e kapcsolatok jelenlegi helyzetét az Európai Unióban, Magyarországra és Horvátországra külön alfejezetekben is kitérve. Munkámban magyar és horvát viszonylatban is bemutatásra kerülnek a testvérvárosi témakörben eddig elvégzett kutatások. Természetesen átfogó képet adok a Magyarországon élő horvát, illetve a Horvátországban élő magyar nemzetiségről is, hiszen számos esetben ők adják a testvértelepülési kapcsolatok motorját. Kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) kutatást egyaránt végzek a téma átfogó elemzése érdekében. A kvalitatív módszerek általában mélyebb, árnyaltabb ismeretek megszerzésére irányulnak, s viszonylag kis elemszámú mintán történik az adatfelvétel. Ezek a vizsgálatok akkor alkalmazhatók sikeresen, ha a viselkedésformák mozgatórugóit kívánjuk feltárni. (Héra-Ligeti, 2006, pp ) 11

12 A kvantitatív kutatás során használt eszközök a mérésre, a vizsgált jelenségek számszerűsítésére törekednek. A módszer kiindulópontja, hogy az adott kérdésben az emberi vagy szervezeti magatartás mérhető, a kapott eredmények pedig statisztikai módszerekkel elemezhetők. Ebből következően ezt a vizsgálatot csak megfelelő elemszámú mintán érdemes elvégezni egy standardizált kérdőív használatával. (Csépányi, Kutatásmódszertan) A kérdőíves felméréssel és a strukturált interjúkkal a határon átnyúló testvértelepülési együttműködések gyakorlati világába kívánok betekintést nyerni. Egyéni, strukturált (előre meghatározott kérdések alapján) interjúkat (Babbie, 1995, pp ) kívánok készíteni a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége testvértelepülésekkel foglalkozó képviselőjével, Krausz Veronika nemzetközi referenssel, valamint Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével. A horvát oldalról a tervezett interjúpartner Marta Vidakovic Mukic, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (Council of European Municipalities and Regions, továbbiakban CEMR) horvátországi képviselője lesz. Az érintett települési és megyei önkormányzatokat célzó kérdőíves kutatásom során teljes körű adatfelvételre kerül sor, az alapsokaság nagyságát azonban a kutatás első fázisában kell majd meghatároznom, hiszen közel 10 éve vették utoljára teljes körűen számba a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatokat. A vizsgálatomat a határ menti régiókra korlátozom, azaz a Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničko-Križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-Podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-Baranjska (Eszék-Baranya) megyékben kialakult települési és megyei önkormányzati együttműködéseket veszem majd górcső alá. A lekérdezést követően felállított hipotézisek vizsgálata során egyszerű statisztikai módszerek mellett összefüggés-vizsgálatokat végzek majd kereszttábla elemzéssel. A kapott kutatási eredményekre alapozva teszek majd javaslatokat az érintett önkormányzatok számára. 12

13 2.3. A kutatás időbeli ütemezése I. időszak: január február 15. között: A témához kapcsolódó szakirodalom részletes feltárása, a téma iránt érdeklődő magyar és horvát hallgatók bevonása. A kvantitatív kutatáshoz kapcsolódó alapsokaság előállítása. II. időszak: február március 31. között: Kutatási kérdések megfogalmazása, kutatási módszertan meghatározása, mentori hálózaton keresztül a hallgatókkal való megismertetése. Hipotézisek felállítása, strukturált interjúk kérdéseinek összeállítása és a kutatási kérdőív elkészítése. III. időszak: április május 31. között: Kvalitatív és kvantitatív kutatás lebonyolítása, az eredmények feldolgozása, összefüggés vizsgálatok elvégzése SPSS programcsomag segítségével, hipotézisek ellenőrzése. IV. időszak: június július 15. között: Javaslatokat is tartalmazó kutatási jelentés elkészítése, a kutatási anyag döntéshozókhoz való eljuttatása. Egy honlap (testvertelepules.hu) létrehozása, amelyen a témával kapcsolatos magyar, horvát és egyéb külföldi publikációk és hírek lesznek elérhetők. 13

14 2.4. A kutatás modellje A munkám kezdetén a következő modellt állítottam fel: 1. ábra: Kutatási modell Együttműködések gyakorisága Sikeres közös pályázatok Gazdasági együttműködés megvalósulása Kapcsolatok önkormányzati felelőse Kisebbségi önkormányzat működése Lakosság részvétele Testvértelepülési kapcsolatok sikere Kapcsolatok fennállásának időtartama Forrás: saját szerkesztés 2.5. A kutatás hipotézisei A kutatásom kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, az együttműködés gyakorisága, a sikeres közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, a kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának időtartama. H2: A testvértelepülési kapcsolatok fejlődését leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya. 14

15 3. A testvértelepülési és regionális együttműködések története Jelenleg az Európai Unió területén található a legtöbb testvértelepülés, jelenleg több mint tizenháromezer európai falu és város vesz részt a települések közötti kapcsolatok építésében és fenntartásában. Maga az elképzelés Nyugat-Európából származik. Az első világháborút követően főleg a közös háborús tragédiák és emlékek kovácsolták össze a nemzeteket, s jelentették a kapcsolatok kialakításának kezdetét. Az első hivatalos testvérvárosi kapcsolat 1920-ban jött létre a brit Keighley és a francia Poix du Nord között. A második világháború után ezek a kapcsolatok már mélyebb értelmet nyertek, hiszen fő céljuk immár a béke megteremtése, illetve a kontinens építése volt. Az állampolgárok felismerték, hogy a határok mentén kialakult ellentétek, feszültségek feloldásában a közös összefogás jelenthet megoldást. Az első francia-német testvérkapcsolati szerződés május 31-én már ennek szellemében született meg Montbéliard és Ludwigsburg városai között, melyet még sok hasonló megállapodás követett. Ezen együttműködések alapvető célja egytől egyig az volt, hogy a különböző nemzeteket, valamint azok állampolgárait közelebb hozza egymáshoz, kialakítva ezáltal a polgárok Európáját. (Bali-Ürmössy, 2004, p. 5.) Európa politikai szempontból fennálló megosztottságának csökkentése érdekében a francia ellenállási mozgalom legendás vezetője, Jean-Marie Bressand alkotta meg a testvérvárosok létesítésének eszméjét. (Gergó, 2006 p. 178.) Először a német - francia - svájci határon bontakozott ki helyi kezdeményezés a kooperáció megteremtésére, mely elősegítette a német-francia kibékülést. Ennek keretében 1963-ban létrehozták a Regio Basiliensist, melyet egy háromoldalú kormányközi szerződés keretében pecsételtek meg, ezzel is garantálva az együttműködés sikerességét. A térségi összefogás a munkavállalás, a bevásárlás és a turizmus területén kialakuló mindennapos kapcsolatokon túl rendszeres közös konferenciák, szimpóziumok tartásában, hivatalos szervek együttműködésében, szakbizottságok felállításában, valamint regionális rádióadó működtetésében is megnyilvánult. A Regio Basiliensis a határokkal elválasztott, kulturálisan azonban egységes térségi együttműködések mintapéldájának is tekinthető, hiszen ezt követően több határ menti (holland, dán, francia, belga) együttműködés is kialakult. (Lelkes, pp ) 15

16 1957. április 28-án jött létre a franciaországi Aix-les-Bains-ban az Egyesült Városok Szervezete (United Towns Organization, UTO) azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az együttműködések és kapcsolatok kialakításában azoknak a közösségeknek, amelyek a háborúban sokat szenvedtek. A szervezet megalakulásának tiszteletére (minden év utolsó vasárnapján) tartják a városok közötti együttműködés elősegítése érdekében rendezett Testvérvárosok Világnapját. (Április 28. A Testvérvárosok Világnapja) Az Egyesült Városok Szervezete és az 1913 óta működő Helyi Önkormányzatok Nemzetközi Uniója (International Union of Local Authorities, IULA) egybeolvadásából május 5-én egy új szervezet jött létre Párizsban. Az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok (United Cities and Local Governments, továbbiakban UCLG) célja, hogy több mint 100 országban képviselje és megvédje tagjainak érdekeit, a települések nagyságától függetlenül. (The constitution of the world organisation of United Cities and Local Governments) Az UCLG esernyőszervezetként működik hét régió szervezeteit képviselve. Az európai önkormányzatokat az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) képviseli, amely szerint a helyi és regionális hatóságok alapvető szerepet töltenek be az Európai Unió céljainak megvalósításában. A CEMR a képviseleti szervek megerősítésével és tapasztalatátadással kívánja felkészíteni ezeket a hatóságokat a bővítés következményeire. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa különböző programokon keresztül ösztönzi az önkormányzatokat véleményformálásra az őket közvetlenül érintő összeurópai kérdések, így többek között a területfejlesztés, közlekedés és környezetvédelem tekintetében. (Introducing CEMR) 16

17 Az Európai Tanács 1984-ben a franciaországi Fontainebleauban zajló ülésén felállított egy bizottságot, az Adonnino-csoportot, amely a közösség arculatának erősítésére tett javaslatot. Egy egységes identitás kidolgozását javasolták, amely közös állampolgárságban és európai szintű jelképek (uniós zászló, himnusz, útlevél) elfogadásában valósulna meg. Javaslatokat tettek az oktatásüggyel és az egészségüggyel kapcsolatban is, amelyek meghaladták a hagyományos közös piaci felfogás elsődlegesen gazdasági indíttatását. Az úgynevezett Adonnino-jelentés kiemelte, hogy az európai integráció alapjai, vagyis a szolidaritás és az együttműködés a testvértelepülések mozgalma által széles körben népszerűsíthetők. Az Európai Parlament egyik képviselője, Nicole Fontaine is hangsúlyozta 1988-ban előterjesztett jelentésében, hogy a testvértelepülési mozgalom jelentős mértékben hozzájárult az európai tudat kialakításához. Ennek hatására az Európai Bizottság egy évvel később meghirdette testvérvárosi (town twinning) programját, amely új kapcsolatok kialakítását szorgalmazta és támogatta a már meglévő kapcsolatokat. (Bali-Ürmössy, 2004, p. 5.) A 2002-es év kulcsfontosságú esztendő volt a testvérvárosi mozgalom történetében, hiszen ekkor került megrendezésre Antwerpenben a 8. Európai Testvérvárosi Kongresszus. A rendezvény a Twinning in Europe: beyond exchange (Testvérvárosi kapcsolatok Európában: több mint csereprogram), azaz a testvérvárosi kapcsolatok túlmutatnak a csereprogramokon központi gondolat körül forgott, valamint az együttélés, a szolidaritás, a kölcsönös megértés témakörére összpontosított. Választ kerestek továbbá a kongresszuson arra, hogy a testvérvárosi kapcsolatok miként képesek segíteni az európai emberek együttélését, így számba vették az együttműködés lehetséges formáit, a korszerű kommunikáció hatékony használatát, és a fiatalok szerepvállalását is. A kongresszus munkája négy kérdéskörre fókuszált: Együttélés (Living together) Fontos feladat új célcsoportok bevonása az együttműködésbe: fiatalok, speciális csoportok, mint hátrányos helyzetűek, idősek, szegények, stb. Az EU-s bővítés előtérbe helyezi a kultúrák találkozásának jelentőségét. A demokrácia, tolerancia továbbra is kiemelt fontosságú a társadalmi béke biztosítására. A testvérvárosi tevékenység művészete (The Art of Twinning) Testvérvárosi bizottságok működtetése, projektek tervezése, városok közötti hálózatok létrehozása, kultúrák közötti kommunikáció, korszerű kommunikációs stratégiák alkalmazása, továbbá új kapcsolati formák kialakítása jelenthetik a fejlődés útját. Üzleti partnerkapcsolatok (Partners in Business) 17

18 A települések közötti kapcsolatok hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődéséhez: üzleti partnerek találása, közös vállalkozási tevékenységek, projektek indítása, tapasztalatok, legjobb gyakorlati módszerek kölcsönös átvétele, pénzügyi források megismerése segítheti a gazdasági fejlődést. Tanuló város (The Learning City) A települési önkormányzatoknak részt kell vállalniuk az egész életen át tartó tanulási folyamatban, ehhez megfelelő oktatási/képzési formákra van szükség, korszerű intézményi formákat kell létrehozni, tanulni lehet más városok, távolabbi régiók tapasztalataiból is. (Marián, 2005, p. 2.) 18

19 4. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása az Európai Unióban A testvértelepülési együttműködések segítségével a különböző országokban lévő önkormányzatok szorosabbra tudják fűzni kapcsolataikat és tudatosan átgondolt és kiépített határon átnyúló kezdeményezések jönnek létre. A lakosok bevonása elősegíti a népek és kultúrák közötti interakciók fejlődését, s egyben segíti az európai integráció és az európaiság érzésének megteremtését. Egész Európában találunk példaértékű kapcsolatokat, melyek azt bizonyítják, hogy a testvértelepülések igazán nehéz körülmények között is számíthatnak egymásra. Az egyik ilyen eset 2005-ben történt, amikor Portugáliában sorozatosan nyári tűzvész pusztított, s a katasztrófa által sújtott közösségek önzetlen segítséget kaptak testvértelepülésüktől. (Ercegović et al, 2009, p. 9.) Magyarországon is találunk követendő példákat: Sátoraljaújhely önkormányzata testvérvárosi kezdeményezései különösen a fiatalok számára előnyösek. Mind az általános, mind a középiskolai tanulóknak rendszeresen lehetőségük nyílik külföldi nyaralásokra, tanulmányutakra, valamint az önkormányzat pályázatot hirdet nyári munkavállalásra is. A város hollandiai testvértelepülésén, Franekerben 36 sátoraljaújhelyi általános és középiskolai diákot láttak vendégül. (Széman et al, 2000, pp ) Jogilag nem kötelező hivatalos eskü, charta, egyezmény, baráti vagy együttműködési szerződés aláírása a testvérkapcsolat hitelességéhez, azonban a formális dokumentum elősegíti a hosszútávra szóló bizalmi kapcsolat kialakítását. Jogi szabályozás hiányában az eskü formája és tartalma kötetlen, a kibontakozó partnerség természetének függvényében és a partnertelepülések igényei szerint alakítható. A testvértelepülési egyezmény/eskü szövegére vonatkozóan nincs megkötés. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának honlapján található egy szabadon felhasználható angol nyelvű minta. A dokumentumot a CEMR magyar nyelven is közzétette, amely jelen kutatási jelentés mellékletében is megtalálható. (Twinning oath) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megbízásából, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Európai Integrációs Irodájának gondozásában készült Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban (2004) című kötet két magyar nyelvű egyezmény mintát is tartalmaz. Ezek az alábbi linken tölthetők le: ám mindkettő megtalálható a kutatási jelentésem mellékletében is. 19

20 A dokumentumot a képviselőtestület vagy a megyei közgyűlés részére kell benyújtani jóváhagyás céljából, ezt követően többnyire egy protokolláris eseményen kerül aláírásra. Az aláíró partnerek közösen vállalják az írásba foglalt kötelezettségeket, de jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre abban az esetben, ha problémák merülnének fel a későbbiekben. Az önkormányzat bármikor véget vethet a partnerségnek, amennyiben a képviselőtestület vagy a közgyűlés érvényteleníti a jóváhagyott szerződést. A testvértelepülési kapcsolat alapvetően hosszú távú elkötelezettség a felek között, kialakítása gondos előkészítést és komoly szándékot igényel, fenntartásához pedig folyamatos erőfeszítések szükségesek. A megfelelő alapok lerakásához, és az erre történő eredményes építkezéshez az alábbi táblázat foglalja össze a legfontosabb teendőket. (Enter our universe of twinning!) 1. táblázat: A jó testvértelepülési kapcsolat leírása és módszerei Tevékenység Leírás Módszerek A megfelelő partner kiválasztása Az együttműködő feleknek meg kell találniuk a köztük lévő közös pontot, amely számos hasonlóságon alapulhat, pl.: a lakosság számán, földrajzi elhelyezkedésen, gazdasági tevékenységeken, közös történelmi múlton, környezetvédelmi vagy szociális kérdéseken. A potenciális partnertelepüléssel személyes egyeztetés alkalmával kell tisztázni az elképzeléseit, elvárásait az új kapcsolatra vonatkozólag. Lakosság és az egész közösség bevonása A képviselők és köztisztviselők a projekteknek fontos hajtóerői, ám mellettük minden polgár bevonása szükséges (pl.: iskolák, sportklubok, szabadidős csoportok, idősek szervezetei és egyéb helyi közösségi egyesületek) A helyi médiában megjeleníthetők a testvérkapcsolatok előnyei és eredményei. A diákcserék ösztönzik a partnerország nyelvének megtanulását, továbbá mozgósítják a tanárokat, iskolai személyzetet, diákszervezeteket is. Az európai iskolák internetes együttműködését ösztönző EU-s etwinning (etestvérkapcsolatok) program olyan támogatást, eszközöket és szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a hosszú-, vagy rövid távú együttműködést minden területen. 20

21 Európai dimenzió beiktatása A jó testvérkapcsolat erősíti az európai polgárságot, ösztönzi az európai egységet és segít az európai identitás kialakításában. A polgárok felismerhetik, hogy egyazon értékeket képviselő közösséghez tartoznak. Az európai polgárok közötti kapcsolatok által az emberek tapasztalatot szerezzenek egymás napi életéről, mindennapi témákat vitassanak meg, új kultúrákat fedezzenek fel, valamint partnereik nyelvét is megismerjék. Mindez gyakran maga után vonja olyan testvérkapcsolati bizottságok felállítását, amelyek lehetővé teszik a helyi köztisztviselők és a lakosok közös munkáját. Közös célok meghatározása Fontos konkrétan meghatározni, hogy mit is várunk a kapcsolattól. Az egyértelmű célok és a tevékenységek típusainak meghatározása nélkülözhetetlen, amennyiben lehetséges, az egyes projektek határidejét is pontosítani szükséges. Ezeket a változó körülmények miatt időnként fontos újraértékelni. A megfelelő támogatási rendszer kialakítása Egy kis létszámú, de aktív csapat minden testvértelepülésen segíthet a kapcsolatok megőrzésében, a partnerség új projekteken keresztül történő fejlesztésében, a megfelelő pénzügyi támogatás megtalálásában. Ez a testvérkapcsolati motor egyfajta testvérkapcsolati irányító bizottságként is működhet, vagy egy az önkormányzat által elismert egyesületként, amely a településsel, más egyesületekkel, valamint a partnertelepüléssel is együttműködik. Napjaink főbb témáinak meg-vitatása A testvérkapcsolatok keretében megvalósított tevékenységek segítik a lakosságot abban, hogy tudatosabban közelítsék meg az olyan aktuális európai kérdéseket, mint a környezetvédelem, Európa jövője, az emberi jogok, a béke, a szociális befogadás, avagy akár a futball és egyéb sportok területén. A tapasztalatcsere, valamint a konkrét témákkal kapcsolatos közös ötletvihar (brainstorming) hozzásegít a megoldások megtalálásához és fejlesztéseket eredményez. Fenn-tartható kapcso-latok megteremtése A települések kapcsolata hosszú távú elkötelezettség. Ahhoz, hogy a különböző települések lakosai között szoros barátságok és szolidaritáson alapuló kapcsolatok alakulhassanak ki, időre van szükség. Fontos, hogy az együttműködést ne befolyásolják a politikai vezetésben bekövetkezett változások. A partnerek feladata, hogy támogassák egymást vészhelyzetben, katasztrófa helyzetekben. A partnerség rendszeres felülvizsgálásával alkalmazkodhatunk az aktuális igényekhez. A finanszírozás megszervezése A partnerségi események megszervezéséhez, a folyamatos kapcsolattartáshoz, a működéshez elengedhetetlen a pénzügyi források felkutatása és hatékony kihasználása. Az önkormányzati támogatás jelenthet bevételt a helyi testvérkapcsolati egyesülések számára, amelyek sok esetben aktívan próbálják felkutatni a helyi forrásokat akár a helyi közösség bevonásával is. Forrás: Enter our universe of twinning! CEMR ajánlásai alapján saját szerkesztés 21

22 Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa folyamatosan nyomon követi az európai testvértelepülési kapcsolatok számának alakulását. A kontinensünk országainak adatait összegezve ezek száma 2009-ben több mint re volt tehető. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy minden kapcsolat két fél együttműködését jelenti, így ténylegesen érintettről beszélhetünk. 2. táblázat: Testvértelepülési kapcsolatok száma az európai országokban, 2010 Ország Testvértelepülési kapcsolatok száma Albánia 28 Ausztria 890 Belgium 820 Bosznia 70 Bulgária 421 Csehország 1061 Ciprus 118 Dánia 608 Egyesült Királyság 2059 Észtország 564 Finnország 1111 Franciaország 6776 Görögország 519 Hollandia 592 Horvátország 279 Írország 265 Izland 147 Lengyelország 3508 Lettország 357 Litvánia 484 Luxemburg 118 Magyarország 1704 Macedónia 92 Málta 67 Montenegro 11 Németország 6048 Norvégia 595 Olaszország 2755 Portugália 387 Románia 1991 Spanyolország

23 Svájc 466 Svédország 1120 Szerbia 304 Szlovákia 801 Szlovénia 216 Törökország 374 Ukrajna 799 Forrás: Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 2010-es adatai alapján saját szerkesztés A fenti táblázatból kiderül, hogy hazánk az európai országok között előkelő helyet foglal el, a lakosság számához viszonyítva pedig egyértelműen éllovas. (Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa) Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa egy internetes testvérkapcsolatkereső oldallal segíti a megfelelő partner kiválasztását. A település és önkormányzata egy elektronikus űrlap kitöltésével publikálhatja igényét, hogy testvérkapcsolati partnert keres. Magyarországról 44 település élt ezzel a lehetőséggel. (Partnerkeresés) Az Európai Bizottság 1993 óta díjjal jutalmazza azon testvértelepüléseket, amelyek az európai integráció felé elkötelezettek, s érdemben tesznek ezért. A Testvértelepülési mozgalom aranycsillagai (Golden Stars of Town Twinning) díj elnyeréséhez számos kritériumnak kell eleget tenniük a településeknek. Azon helyiségeket tüntetik ki az elismeréssel, melyek a legtöbbet tették az integráció elmélyítéséért, többek között az ifjúság bevonásával, kettőnél több ország településeinek részvételével, a földrész egymástól távoli, marginális helyzetű területein lévő önkormányzatok bekapcsolásával, és kiemelt európai integrációs jelentőségű témák tárgyalásával. A 2007-től 2013-ig tartó 215 millió eurós költségvetésű program célkitűzései között szerepelt többek között az is, hogy a testvérvárosok közötti kapcsolatépítést ösztönözze. (Gergó, 2006, p. 181.) 23

24 4.1. Európa a polgárokért program Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa szervezésében 2007 májusában, Rodoszon került megrendezésre egy konferencia Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért címmel. Ezen esemény alkalmával került sor az Európa a polgárokért elnevezésű dokumentum ismertetésére. A program olyan tevékenységek és szervezetek széles körét támogatja, melyek hozzájárulnak a polgároknak és a civil társadalom szervezeteinek az európai integráció folyamatában való aktív részvételéhez. A 2007-től 2013-ig tartó Európa a polgárokért program négy pályázati típusból álló alprogramra volt bontható, melyek között megtalálható a testvérváros program is. Ezen pályázati kategória olyan tevékenységeket támogat, amelyek elősegítik az európai polgárok közötti informális és személyes kapcsolatok kialakítását, valamint ösztönzik a testvértelepülések közötti hálózatépítést és kooperációt. (Európa a polgárokért program, 2008, pp ) A konferencián a testvértelepülési kapcsolatok jövőjét érintő pontokat tárgyaltak meg, valamint számos előadás hangzott el, melyek kitértek többek között az ifjúságot, az európai kihívásokat, a kulturális sokszínűséget és a mediterrán térségi együttműködést érintő témakörökre is. A résztvevők zárónyilatkozata az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: Mi, a helyi és regionális képviselők, és a testvértelepülési mozgalom tevékeny részvevői, a Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért, május én rodoszi konferencián megjelentek: Megerősítjük azon meggyőződésünket, hogy a testvértelepülési mozgalom vitalitása és ereje elősegíti a polgárok bevonását közvetlen cserékbe, és ennek megfelelően Európát egy humán dimenzióval látja el. Újra hangsúlyt helyezünk azon elkötelezettségünkre, hogy a testvértelepülési kapcsolatok eszközként szolgálnak polgáraink bevonására, és tükrözik sokszínűségüket és kultúrájukat. Hangsúlyozzuk, hogy a testvértelepülési kapcsolatok különleges szerepet játszanak a potenciális EU tagjelölt országok, mint például a dél - kelet - európai térség országai, valamint az Unióval határos országok esetében. 24

25 Meggyőződésünk, hogy a testvértelepülési kapcsolatok hidakat építhetnek a mediterrán térség városai és települései között, a megbékélés eszközeiként szolgálhatnak a régióban, ösztönzik azon polgárok aktív részvételét, akik eredetileg ebből a térségből származnak, de ma már esetleg európai városokban, településeken élnek. Megerősítjük, hogy a testvértelepülési kapcsolatok hozzájárulnak a fejlődő országokkal való együttműködéshez, segítik a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések elérését, tágabb értelemben, a globalizáció korában összehozzák a különböző országok, kultúrák polgárait. Megerősítjük a testvértelepülési mozgalom politikai dimenzióját, amint azt a bordeaux-i Testvértelepülési Kongresszusokon [Bordeaux (1987), Ferrara (1999), Antwerpen (2002)] már kifejezésre jutattuk, és elkötelezettségünket egy, a CEMR alapszabályának megfelelő, erősebb Európai Unió iránt, amely átlátható és közelebb van a polgáraihoz. (Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért, 2007, p.1.) 2006-ban Hannu Takkula, finn európai parlamenti képviselő a program tervezetéről szóló vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elitista, hanem a lakosság számára népszerű intézkedésről van szó, amely hozzájárul a testvérvárosi kapcsolatok bővítéséhez. (Tuka, 2008, p. 11.) A között tartó programban az alábbi eredmények könyvelhetőek el a benne résztvevők vonatkozásában: 76,5%-uk érzi, hogy szorosabban tartozik az Európai Unióhoz, 77,5%-ukban nőtt az európai identitás érzése, mely különösen a testvérvárosi találkozók hatásának köszönhető, 89,1%-uk több ismerettel rendelkezik az európai kultúráról, identitásról és örökségről, 88,2%-ukban erősödött a szolidaritás a többi európai emberrel szemben, 88,1%-uk épített ki kapcsolatot a találkozók alkalmával, 88,9%-uk tudása bővült az európai történelemről, politikáról és kultúráról (Velényi, 2014) 25

26 A program sikerességét mutatja, hogy a as költségvetési időszakban újra meghirdetésre került, ezúttal euró áll rendelkezésre az újabb projektek megvalósítására. A program olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek által a polgárok aktív közreműködők lehetnek, előtérbe kerül Európa közös múltja és értékrendje, s kialakulhat az Unió fejlődéséért való személyes felelősségvállalás. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, pp. 8-9.) A fenti célkitűzéseket transznacionális szinten vagy európai dimenzióval kell megvalósítani a következő eszközökkel: eszmecserék, elmélkedés és hálózatok létrehozásának ösztönzése a közös történelmi múltra és értékekre való emlékezés, a béke fenntartása, valamint a tagállamok jólétének előmozdítása érdekében; az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése, a társadalmi és a kultúrák közötti szerepvállalás elősegítése, valamint az önkéntesség lehetőségeinek előmozdítása révén az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, p. 6.) Ezekkel összhangban a program két ágon és egy horizontális intézkedésen keresztül kerül végrehajtásra: 1. ág: Európai emlékezés: az európai emlékezéssel, közös történelmünkkel és értékeinkkel, valamint az Unió céljával kapcsolatos tudatosság növelése. 2. ág: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel: az uniós szintű demokratikus szerepvállalás és a polgári részvétel ösztönzése. A 2. ág intézkedései között találhatók meg a Civil társadalmi projektek, de a Testvérváros-program és a Városok hálózatai intézkedések is. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, p. 8.) 26

27 A Testvérváros-program intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek keretében a testvérvárosok lakosai számára szerveznek találkozókat az Európa a polgárokért program célkitűzéseivel összhangban lévő témakörök kapcsán. Az intézkedés célja, hogy helyi és uniós szinten motiválja az állampolgárokat az uniós politikai menetrend fennálló kérdéseiről folytatott vitára. Az ilyen indíttatású projektekhez igényelhető maximális támogatási összeg euró, melyre települések és testvérvárosi bizottságaik vagy más, helyi önkormányzatokat képviselő nonprofit szervezetek pályázhatnak. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, pp ) A testvérvárosi kapcsolat a települések közötti erős kötelék. A több testvérvárost felölelő kapcsolatok révén létrejött hálózatokban jelentős potenciál rejlik. A Városok hálózatai intézkedés a hosszú távon, közös ügyön együtt dolgozó települések és egyesületek partnerségét kívánja tartósabbá és szorosabbá tenni azok hálózatba való tömörítése révén. A maximálisan eurós támogatási összeg felhasználásával megvalósítható projektekre települések, illetve azok testvérvárosi bizottságai vagy hálózatai, helyi/regionális hatóságok, valamint helyi önkormányzatok civil szervezeti pályázhatnak. Az Európai Bizottság a program keretében támogatja az ilyen szervezett, intenzív és sokoldalú együttműködést folytató hálózatok fejlődését. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, pp ) 27

28 5. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon és Horvátországban 5.1. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdésének k) pontja értelmében egy magyar helyi önkormányzat szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. (Magyarország Alaptörvénye) 1970-ben alakult ki az első hivatalos testvérvárosi kapcsolat Veszprém és Tartu (Észtország) városok között. A rendszerváltásig létrejött kapcsolatok elsősorban politikai célból jöttek létre felsőbb utasításra. Először a Politikai Bizottság tett javaslatot a testvért kereső városnak, a végső engedélyt a Belügyminisztérium adta meg. Az eleinte formális, illetve politikai indíttatású kooperációk fokozatosan szélesedtek, így a kulturális csoportokon és a sportegyesületeken túl a szocialista vállalatok is partnerekké váltak az összefogásban. A formális protokoll-látogatások mellett megjelentek a szakmai tapasztalatcserék, brigádtalálkozók, valamint elindult a családok közötti kapcsolatépítés is. Ezekben már a barátság, illetve a szorosabb megismerkedés szándéka is egyre fontosabb szerepet öltött. Azok a kapcsolatok, amelyekre a civil szereplők minimális szerepvállalása és a formalitás volt a jellemző, az őket generáló politikai rendszer megszűnését követően nem működtek tovább. A rendszerváltás időszakával lehetőség nyílt a korábban kialakult összefogások jogi értelemben vett megszilárdítására, illetve újabb kapcsolatok kiépítésére is. (Gergó, 2006, p. 179.) A Pécs-Eszék kapcsolat (1973) és a még régebbi Mohács-Pélmonostor (Beli Manastir) testvérvárosi szerződés (1970) kivételével a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok a rendszerváltást követően jöttek létre. A folyamatnak nagy lendületet adott, hogy az között zajló délszláv háborúban a magyar városok a horvát menekülteket kórházi kezeléssel, gyermekeik oktatásával vagy a családok átmeneti elhelyezésével segítették. Ez a támogatás a háború után testvértelepülési megállapodások aláírását eredményezte, példaként a Szigetvár-Slatina vagy a Nagyatád-Križevci kapcsolatot említhetjük. 28

29 A következő szakaszban, a 2000-es évek elején az idegenforgalom került a középpontba. Ebben az időszakban a Somogy megyei települések horvát tengerparti városokat kerestek partnerként, ekkor jöttek létre a Csurgó-Vrsar, Marcali-Medulin, Fonyód-Novi Vinodolski és a Siófok-Poreč együttműködések. Turisztikai tartalommal jött létre a Szentendre-Stari Grad kapcsolat is. A 2007-ben kezdődő Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hatására ismét élénkülni kezdtek a testvértelepülési kapcsolatok, s újabbak is létrejöttek. Ebben az időszakban az együttműködés két fő irányát a közös pályázatok írása és menedzselése, valamint a horvát EU-csatlakozás előkészítése jelentette. (A magyar-horvát testvérvárosi megállapodások története, a testvérvárosi kapcsolatfelvétel technikai szakaszai és protokollja) Általánosságban tehát megállapítható, hogy a testvérvárosi kapcsolatokat a közös történelmi, geopolitikai, gazdasági-turisztikai, közlekedési, oktatási-kulturális, civil vagy sport szálak generálják. (E hátteret testvérvárosi térképnek is nevezhetjük). Új testvérilletve partnervárosi együttműködések előkészítésekor tehát alapvető kérdés, hogy a kapcsolatot kezdeményező városnak milyen a háttere, térképe. Egymással ellentétes profilú, eltérő lélekszámú települések is kapcsolatba kerülhetnek egymással: egyetemi város ipari központtal, hegyvidéki település tengerpartival. Ebben az esetben valami speciális érdeket kell keresnünk (pl. Budapest legnagyobb kerülete, a XI. Kerület- Újbuda és a dalmát Trogir esetében a közös uniós projektekben való részvétel hozta közelebb egymáshoz a partnereket). (A magyar-horvát testvérvárosi megállapodások története, a testvérvárosi kapcsolatfelvétel technikai szakaszai és protokollja) Magyarországon utoljára 2002-ben a Társadalomkutatási Intézet végzett átfogó és részletes testvértelepülés-kutatást. A kutatás vezetői, Giczi Johanna és Sik Endre mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy hol, miként és milyen oknál fogva alakulnak ki az egyes települések között a hosszabb vagy rövidebb ideig tartó kapcsolatok, milyen formában jelenik meg ez a viszony, és az egymással kapcsolatot kiépítő városok, községek együttműködésére mi jellemző valójában. A magyar települések 33%-a rendelkezik testvértelepülési kapcsolattal. Közülük 62%-nak egy, 18%-nak kettő, 10%-nak három, a maradék 10%-nak pedig négy vagy több külföldi várossal van kapcsolata. A települések 27%-a Romániával, 21%-a Németországgal, 13%-a Szlovákiával áll szoros kapcsolatban. Jelentős még az Ausztriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Horvátországhoz és Olaszországhoz való kötődésünk is. (Giczi et al, 2004, p. 36.) 29

30 A kutatók a testvértelepülési kapcsolatokat kialakításuk időpontja szerint különítették el a rendszerváltás előtt, valamint a rendszerváltás után létrejött együttműködésekre. A tanulmány következtetései azt mutatják, hogy a szocializmus alatti időszakban elsősorban Németország, Lengyelország és Finnország felé orientálódtunk, de néhány török és egyéb ázsiai országbeli kapcsolatot is kialakítottunk. A berlini fal leomlását követően tovább növeltük a német kapcsolataink számát, ezen kívül Ausztria és Románia irányába is nyitottunk, valamint ebben az időszakban jött létre kisszámú holland, angol és francia kapcsolataink jelentős része is. Az ezt követő időszakban jellemzően továbbra is Romániával, Németországgal és Szlovákiával alakítottunk ki új kapcsolatokat, de emellett olyan, hazánk számára eddig kevésbé ismert államok felé is fokozatosan nyitni kezdtünk, mint például Görögország, Svédország, Szerbia és Izrael. A kezdeti as időszakban hasonló arányt képviseltek a megyeszékhelyek, a városok és a községek a testvértelepülési kapcsolatok megoszlásában. Az 1989-től kezdődő időszaktól kezdve viszont már egyértelműen a községek nagyobb szerepvállalása figyelhető meg. 3. táblázat: Az újonnan létrejövő testvértelepülési kapcsolatok megoszlása periódusonként az egyes települések rangja szerinti bontásban Településrang Periódus (%) Megyeszékhely Város Község Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A testvértelepülési viszony kialakítására a községekben és a városokban főként kulturális okokból került sor, míg a megyeszékhelyeken a gazdasági és üzleti kapcsolatok jelentették a fő motivációt. Figyelemfelkeltő adat, hogy a kistelepüléseken magasabb az oktatási célból kialakított kapcsolatok aránya, mint a nagyvárosokban. 30

31 4. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatfelvétel oka és a település típusa szerint A kapcsolatteremtés oka Településrang (%) Megyeszékhely Város Község Történelem, politika Gazdaság Idegenforgalom, turizmus Kultúra, hagyomány Oktatás, fiatalok közötti kapcsolat Egyéb Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A következő táblázat arra az érdekes kutatási eredményre hívja fel a figyelmet, hogy a két fél részéről kezdeményezett kapcsolatfelvételek aránya szinte tökéletes egyensúlyban van, bármilyen céllal is születtek azok. 5. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatteremtés célja és a kapcsolat kezdeményezője szerint A kapcsolatteremtés célja A kapcsolat kezdeményezője (%) külföldi magyar mindketten település település Történelem, politika Gazdaság Idegenforgalom, turizmus Kultúra, hagyomány Oktatás, fiatalok közötti kapcsolat Egyéb Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés 31

32 A hosszú évtizedek során kialakított kapcsolataikat kiemelten fontosnak tartották a megkérdezettek. A jobban megbecsült együttműködések aránya a települések lakóinak, valamint gazdasági- és infrastrukturális fejlettségének növekedésével egyenes arányban növekszik, azaz elmondható, hogy a nagyvárosok nagyobb arányban értékelik fontosnak a kialakított szövetségeket, ahogyan ez az alábbi táblázatban is látható. 6. táblázat: A települések közötti kapcsolatok megoszlása a kapcsolatok jelentősége és a településtípus szerint A kapcsolat jelentősége Településtípus (%) Megyeszékhely Város Község Elenyésző Gyengébb Erős Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 2010-es állapotokat tükröző kimutatása alapján a magyar önkormányzatok Romániával ápolják a legtöbb partnerséget (474), de Szlovákiával (231) és Németországgal (225) is jelentős számú testvértelepülési köteléket alakítottak ki. 7. táblázat: Magyar testvértelepülési kapcsolatok száma (2010) Ország Testvértelepülési kapcsolatok száma Albánia 1 Ausztria 71 Belgium 9 Bosznia 3 Bulgária 14 Csehország 16 Ciprus 1 Dánia 11 Egyesült Királyság 25 Észtország 3 Finnország 52 Franciaország 55 32

33 Görögország 7 Hollandia 21 Horvátország 67 Írország 1 Lengyelország 191 Lettország 1 Litvánia 4 Luxemburg 5 Németország 225 Olaszország 75 Portugália 2 Románia 474 Spanyolország 3 Svájc 17 Svédország 7 Szerbia 56 Szlovákia 231 Szlovénia 23 Törökország 12 Ukrajna 21 Forrás: A CEMR európai testvértelepülési kapcsolatok számának nyilvántartása alapján saját szerkesztés Habár a vizsgált területen csak két megye tartozik a Dél-dunántúli régióba, érdemes volt górcső alá vennem a régió nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó stratégiáját is. Ez alapján elmondható, hogy a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok hosszú távú stratégiáikban kiemelten foglalkoznak a külkapcsolatok fejlesztésének kérdésével, a külföldi együttműködéseiket pedig főként testvérvárosi kötődések, megyei kapcsolatok, szoros baráti viszonyok vagy civil szervezetek révén teremtik meg. A városok és községek elsősorban ad hoc megkeresések útján számos testvértelepülési kapcsolatot alakítottak ki, melyek többnyire önkormányzati, oktatási vagy kulturális jellegűek. Ezen együttműködések általában hatékonyan működnek, de előfordul, hogy idővel megszűnnek. A kistérségek külkapcsolatait nagyban meghatározzák a területen élő nemzetiségi kisebbségek (német, horvát, stb.) is, hiszen anyaországuk egy vagy több településével, régiójával alakult ki szoros kooperáció, amelyek rendszerint a közös kulturális és nyelvi háttérre épülnek. (A Dél-dunántúli régió nemzetközi-kapcsolati stratégiája, 2003, pp ) 33

34 Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tevékenysége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) március 10-ei megalakulásától kezdve napjainkig hazánk egyik legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, mely tevékenységét jelentős nemzetközi kapcsolatok, fejlett infrastruktúra és jól képzett szakértők munkájának segítségével végzi. Az érdekképviseleten túl magas szintű szolgáltatásokat is biztosít folyamatosan bővülő tagjainak, illetve igény esetén az összes önkormányzatnak. A szövetség az önkormányzati érdekeket szem előtt tartva kíván kialakítani egy társadalmi, gazdasági, jogi és helyi politikai szempontból is hatékony decentralizált kormányzást. (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Szövetségünk) A TÖOSZ szolgáltatásai az alábbiak: 1. Szakmai könyvtár működtetése A TÖOSZ gyűjteményében megtalálhatóak az önkormányzatokkal, településekkel kapcsolatos szakmai kiadványok határainkon belülről és azon túlról is, valamint a települések monográfiái is. 2. Szakmai tanácsadás Az úgy nevezett Önkormányzati Forró-Drót tanácsadó szolgáltatás keretében információ és szakmai tanácsadás érhető el a települési önkormányzatok tisztségviselői, a képviselő-testület tagjai, a polgármesteri hivatalok alkalmazottai és az intézmények vezetői részére jogalkalmazói feladataik ellátásában, közösségi ügyeik intézésében, gyakran az önkormányzatok feladat- és hatáskörével, a megjelent jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan kérnek tájékoztatást. 3. Testvértelepülési kapcsolatok elősegítése A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egyik kiemelkedő tevékenysége közé tartozik a nemzetközi önkormányzati együttműködésekben való szerepvállalás. A TÖOSZ segíti az önkormányzatok partnerkeresését, valamint a meglévő kapcsolatok gondozását és újak kialakítását, továbbá információt ad az őket érintő pályázati felhívásokkal kapcsolatos kérdésekre. 34

35 A TÖOSZ tagjai számára biztosít úgynevezett testvérvárosi internetes szolgáltatásokat is, melynek keretében a következők érhetők el: a kereső partner és a keresett partner jellemzőit kutató kérdőív (magyar, angol és német nyelveken), a legfrissebb pályázati kiírások linkjei, testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó információk, hírek, a témát érintő rendezvényekre szóló meghívók, testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó kutatások, összefoglaló táblázatok. (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Szolgáltatásaink) 5.2. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Horvátországban Horvátországban sem új keletű a testvérvárosi kapcsolatok generálásának gondolata. A legrégebbi múltra visszatekintő kapcsolatok már több mint harminc éve tartanak. Az Európai Unió teljes körű tagjává válásához Horvátország aligha tudott volna jobb utat elképzelni, mint azt, hogy bizonyosságot tesz arról, hogy tiszteletben tartja más nemzetek kultúráját, valamint megmutatja saját hagyományait, életstílusát a többi tagállamnak. Ezen törekvés eléréséhez pedig nagyban hozzájárult a testvértelepülési partnerségek létrehozása és ápolása. (Ercegović et al, 2009, p. 5.) Horvátországban a Helyi és Regionális Önkormányzatokról szóló törvény cikkei alapján a törvényhatóságok, városok és megyék kialakíthatnak együttműködést más országok helyi és regionális önkormányzataival. Az egység képviselőtestülete dönthet nemzetközi kooperáció létrehozásáról, melynek törvényszerűségét a Horvát Köztársaság Közigazgatási Minisztériuma ellenőrzi, s ezt követően a kormány bírálhatja felül. (Bakota et al, 2013, pp ) A külföldi helységekkel való első együttműködések a 12. századra nyúlnak vissza, amikor Dubrovnik városa az olasz Ancona és Fana városokkal kötött úgynevezett baráti és kereskedelmi egyezményt. A korai példák között kell megemlítenünk Split együttműködését is az angliai Dover városával, mely 1962-ben jött létre, s egyben a legrégebbi települési kapcsolata Horvátországnak. Ezt Karlovac (Károlyváros) és az olaszországi Alessandria 1964-ben, majd Zagreb (Zágráb) és a német Mainz 1967-ben kezdődő kooperációja követte. (Ercegović et al, 2009, p. 6.) 35

36 A hivatalos formába öntött testvértelepülési kapcsolatok átlagos időtartama csupán 12 évre tehető, ami a horvát önkormányzatok rövid múltjára vezethető vissza. Horvátország számára a testvérkapcsolatok létrehozásának fő célja a külföldön élő horvát kisebbség kultúrájának megóvása és a kötelékek minél hatékonyabb fenntartása a szórványosan elhelyezkedő lakossággal. A horvát községek és városok négy fontos kritériumot tartanak szem előtt testvértelepülésük kiválasztásakor: a földrajzi közelséget, a nemzeti kisebbség jelenlétét, a humanitárius tevékenységeket és az idegenforgalom helyzetét. (Damjan, 2009, pp. 3-5.) Magyarország a fenti szempontokat tekintve jelentős kapcsolati tőkét jelent a horvát állam számára: a két állam fővárosai, kerületi önkormányzatai, valamint határmenti megyéi között az elmúlt évben szoros kapcsolatok alakultak ki. A horvát-magyar testvérvárosi kapcsolatok többségét a városok közötti karitatív kapcsolatok, a Magyarországon működő horvát kisebbségi önkormányzatok vagy a diplomáciai képviseletek hívták életre. A Hajdúböszörmény-Trogir partnerséget civilek generálták: olyan hajdúsági családok, akik a szívükbe zárták az Adriát, Trogirt és a vendégszerető horvát polgárokat. (Horvát-Magyar testvérvárosok) Horvátország 20 megyéje közül a legtöbb uniós testvérkapcsolattal rendelkező közigazgatási egység Isztria (Istarska županija) 38, ezt követi Tengermellék-Hegyvidék (Primorsko-goranska županija) 35, majd Split-Dalmácia (Splitsko-dalmatinska županija) 33 partnerségi viszonnyal. Érdekes, hogy ez a három megye a legfejlettebb turisztikai szempontból. (Damjan, 2009, p. 3.) 36

37 8. táblázat: Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma megyék szerint Megye Testvértelepülési kapcsolatok száma Isztria (Istarska) 38 Tengermellék-Hegyvidék (Primorskogoranska) 35 Split-Dalmácia (Splitsko-dalmatinska) 33 Eszék-Baranya (Osječko-baranjska) 23 Vukovár-Szerém (Vukovarsko-srijemska) 17 Muraköz (Međimurska) 16 Varasd (Varaždinska) 15 Belovar-Bilogora (Bjelovarsko-bilogorska) 12 Kapronca-Körös (Koprivničko-križevačka) 12 Karlovác (Karlovačka) 11 Zadar (Zadarska) 10 Lika-Zengg (Ličko-senjska) 1 Dubrovnik-Neretva (Dubrovačko-neretvanska) 8 Pozsega-Szlavónia (Požeško-slavonska) 6 Verőce-Drávamente (Virovitičko-podravska) 6 Šibenik-Knin (Šibensko-kninska) 6 Krapina-Zagorje (Krapinsko-zagorska) 5 Sziszek-Moslavina (Sisačko-moslavačka) 5 Bród-Szávamente (Brodsko-posavska) 3 Zágráb (Zagrebačka) 3 Forrás: Damjan, 2009, p. 4. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa online testvérkapcsolat kereső rendszerében csupán 2 horvát település jelezte együttműködési igényét. (Partnerkeresés) A CEMR 2010-es adatai alapján a horvát önkormányzatok magyar partnereikkel alakították ki a legtöbb testvértelepülési kapcsolatukat, szám szerint 67-et. Olasz önkormányzatokkal 59, szlovénekkel pedig 40 ilyen jellegű együttműködést kötöttek. 37

38 9. táblázat: Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma országonként, 2010 Ország Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma Ausztria 9 Belgium 3 Bosznia 0 Bulgária 2 Csehország 16 Dánia 1 Egyesült Királyság 3 Franciaország 6 Hollandia 5 Lengyelország 15 Magyarország 67 Macedónia 3 Németország 30 Olaszország 59 Portugália 1 Románia 2 Spanyolország 1 Svédország 1 Szerbia 0 Szlovákia 10 Szlovénia 40 Törökország 3 Ukrajna 2 Forrás: A CEMR európai testvértelepülési kapcsolatok számának nyilvántartása alapján saját szerkesztés 38

39 6. Jó gyakorlatok a sikeres testvérkapcsolatok kialakításához 2008-ban indult útjára a jó példát átadó gyakorlatok pályázata - a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja (LÖGY) címmel - a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének kezdeményezésére. A felhívás keretében azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek saját megítélésük szerint a megadott területek valamelyikén új és másutt is alkalmazható gyakorlatot fejlesztettek ki. A program keretében megvalósul a legjobb önkormányzati gyakorlatok, illetve az újszerű helyi megoldások felkutatása, majd ezek bemutatásra kerülnek az ország valamennyi önkormányzata, vagy akár a nemzetközi szakmai közélet számára is. Azzal, hogy a tudás széles körben, az ország más részein is hasznosul, a következő eredmények érhetőek el: a problémákkal küzdő önkormányzatok jobb közszolgáltatásokat nyújthatnak, s a településvezetés magasabb színvonalú teljesítményre lehet képes; személyes konzultációk során a gyakorlatokat kialakító önkormányzatok tovább fejleszthetik munkájukat, így azok tovább tökéletesíthetőek; az önkormányzati dolgozók és helyi lakosok hivatalos elismerésben részesülnek, mely büszkeséggel töltheti el őket; a központi kormányzat figyelme a jobb önkormányzati feladatellátás és az innovációk támogatásának szükségességére irányítható, ezáltal a helyi közösségek körülményei javíthatóak. 1. (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, pp. 6-7.) A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díj győztesei az adott évben a pályázathoz kapcsolódó szervezetek többnyire minisztériumok által felajánlott pénzdíjban, illetve egyéb elismerésben részesülnek. A támogatás a program céljaival összhangban álló tevékenységekre, így többek között a program megvalósításában résztvevők tanulmányi útjára, az önkormányzat szolgáltatásainak fejlesztésére, eszközvásárlásra vagy képzésre használható fel. (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, p. 8.) Az elmúlt években az alábbi témakörökben lehetett pályázni: A lakóhelyhez kötődés erősítése Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére Befektetők vonzása a helyi gazdasági környezet fejlesztésére 39

40 Helyi önkormányzati kommunikáció Amikor nem a pénz a meghatározó ötletekkel, összefogással településünkért Vizek Varázsa, avagy Varázslatos Vizes Világ Legjobb közfoglalkoztatási gyakorlatot megvalósító önkormányzat Az Év Új Nemzedék települése Gazdálkodó Település Helyi Esélyegyenlőségi Lehetőségek Programja (HELP) Legjobb testvérvárosi találkozó (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, pp ) A fenti témákra összesen 175 pályázatot nyújtottak be zömében települési önkormányzatok, ugyanakkor a pályázók között volt megyei önkormányzat, önkormányzati társulás és többcélú kistérségi társulás is. A bemutatott gyakorlatokat az alábbi 7 szempont alapján bírálják el: 1. Elfogadottság és együttműködés: a tervezés során megfelelő egyeztetésekre sor került? 2. Átláthatóság és nyitottság: a gyakorlat kialakítása közérthető formában az aktív részvétel támogatására? 3. Hatásosság: a megvalósítás során pozitív hatás érzékelhető? 4. Hatékonyság: megfelelő eredményt hoz a településnek? 5. Fontosság: milyen fajsúlyú problémát orvosol? 6. Fenntarthatóság: finanszírozható és a szervezet működésébe építhető? 7. Megismételhetőség: alkalmazható más településeken is? (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, pp ) A legtöbb pályázat Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (22) érkezett, míg a második legaktívabbak a fővárosi kerületi önkormányzatok (11) voltak a LÖGY pályázatokon. Átlagot meghaladó pályázatot nyújtottak be Hajdú-Bihar, Somogy, Baranya, Csongrád, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatai. A legkevesebb pályázat Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Vas és Tolna megyéből érkezett. Összességében azonban valamennyi megyéből érkezett pályázat és mindegyik megye képviseltette magát a LÖGY döntőben. A 2013-ban 1. helyezést elért pályázók listája a mellékletben megtalálható. (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, p. 23.) 40

41 A TEMPUS Közalapítvány oldalán néhány további jó gyakorlatot találhatunk, amelyek az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében valósultak meg: 1. Ajaki nemzetközi lakodalmas és hagyományőrző fesztivál 2. EU Ifjúsági tábor Magyarországon 3. Európa napok Balatonalmádin 4. Testvérvárosi fesztivál Gödöllőn 5. A szeretet és a hit által övezett kulturális, gazdasági út Hajdúdorog és Stei között 6. Nemzetközi testvérek sikeres kisvárdai találkozója 7. Europe 4Ever 8. Muzsikával a civil Európáért 9. Négy generáció Európáért 10. Sport határok nélkül 11. Ifjúsági találkozó Békéscsabán 12. Ipari park és tarlófesztivál 13. Testvérvárosi csereüdültetési program 14. Környezetvédelem határok nélkül 15. TEMA nemzetközi gyerekkórus fesztivál 16. Konferencia az európai uniós pályázati lehetőségekről 17. Testvértelepülési találkozó Piliscséven a hosszú távú együttműködésért 18. IX. Nagylóki napok 19. Turizmus és városmarketing 20. Gazdasági és kulturális értékek a kirakatban 21. Falumegújítás, népművészet és gasztronómia 22. Néptáncháló 23. Nemzetek és generációk egymás mellett 24. Partner települési találkozó 25. Jubileumi ünnepség Kondoroson 26. Európa a polgárokért program Baján (Testvérvárosi találkozók) 41

42 Szeretnék én is néhány olyan jó példát közzétenni, amelyek a véleményem szerint követendők lehetnek. 1. témakör: képzőművészek bemutatkozása a testvértelepülésen A testvérvárosi kapcsolati hálóban rendkívül fontos, hogy bepillantást nyerjünk más nemzetek kultúrájába és történelmi hagyományaiba is ben Nagykanizsa Önkormányzata 4. alkalommal hívta találkozóra testvérvárosainak képzőművészeit azzal a céllal, hogy ismerkedjenek egymással, illetve a környékkel, kapcsolatokat építsenek, s együtt alkossanak művésztelepi keretek közt. A meghívást öt testvértelepülés fogadta el és delegált művészeket. A testvérvárosi művésztelepre Magyarkanizsáról, Gleisdorfból, Puchheimből, Kovásznáról, Csáktornyáról érkeztek alkotók, míg Nagykanizsát Ludvig Zoltán és Stamler Lajos képviselte. Összesen tizennégy alkotó dolgozhatott együtt a Ludvig Nemzetközi Művésztelep műtermében. Az egy hetes munka gyümölcseként született alkotásokat ünnepélyes zárókiállításon mutatták be az érdeklődőknek. (Zárókiállítás) 2. témakör: önkormányzati közös ülés 2013-ban ünnepelte 40. évfordulóját Pécs és Eszék testvérvárosi kapcsolata. Ezen alkalomból közös testületi ülést tartott a két város önkormányzata Eszéken. Páva Zsolt, Pécs polgármesterének elmondása szerint Eszék és Pécs jó viszonya, Horvátország Európai Uniós csatlakozása és az eszéki magyar főkonzulátus megnyitása is az ülés fontos témája volt. A találkozó azonban nem pusztán protokolláris eseményként szolgált, a két város, illetve a két régió következő másfél-két évtizedét meghatározó fejlesztési lehetőségei is szóba kerültek, így többek között az alábbiak: közös programok szervezése (pl.: kulturális rendezvények) beruházások generálása (a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása mintájára az eszéki vár rekonstrukciója, közlekedési folyosók kialakítása, utak, kerékpárutak építése) tapasztalatcsere (2020-ban az Európa kulturális fővárosa címre Eszék is pályázik, így Pécs 2010-ben szerzett tapasztalatait osztja meg testvértelepülésével) (Negyven éve testvérek: együtt üléseznek a pécsiek és az eszékiek) 42

43 3. témakör: iskolai kirándulás A közös gyökereket meg kell ismerni és a két Baranya kapcsolatát erősíteni szükséges - ebben a szellemben 2012-ben a pécsi Sztárai Mihály Általános Iskola 17 diákja két tanáruk kíséretében Horvátországba utazott tanulmányi kirándulásra. Az utazás során a Drávaszög és Eszék jelenét és múltját ismerhették meg a résztvevők. Laskón (Lug) az ottani iskola tanárai bemutatták a csoportnak intézményük működését és történetét, így fény derült arra is, hogy a magyar gyerekek egy része horvát osztályba jár, mivel a szülők így látják biztosítva gyerekeik jövőjét. Az út csupán két napos volt, de a résztvevők így is új kapcsolatokkal, élményekkel, tudással gazdagodtak. (Akik már átmentek a hídon - A Sztárai Iskola kirándulása Horvátországban) 4. témakör: közös koncert Budapest XV. kerülete és a horvát Donji Kraljevec (Muraszentkirály) települése 2004-ben kötött - elsősorban a kulturális kapcsolatokra épülő - testvérvárosi megállapodást egymással. Példaértékű az a 2014 márciusában megszervezett rendezvény, amelynek keretében a hazánkba látogató horvát és a kerületi fiatal tehetségek közös koncertet adtak a Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola hangversenytermében. A magyarországi látogatást követően karácsony előtt a fővárosi fúvósok látogatnak majd ki a horvát településre. (Testvérvárosi találkozó) 5. témakör: utazási kiállításon való bemutatkozás 2014-ben került sor a 19. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásárra, mely a Testvérvárosaink helyi értékeink címet kapta. Korábban Pécs testvérvárosai közül Eszék képviseltette magát a rendezvényen, mely pozitív eredményeket hozott, így a szervezők 2014-ben kiemelt szerepet szántak a testvértelepülések bemutatásának. (19. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár 2014) 6. témakör: K+F együttműködés Pécs és Eszék testvérvárosok a biotechnológia területén is együtt működnek. Egy határon átnyúló uniós projekt keretében megvalósult tananyag-harmonizáció és fejlesztés segítségségével magas színvonalon képzett biotechnológusok kerülhetnek ki a két városból ben végzett Eszéken az első biotechnológia alapképzésben részt vevő évfolyam, a Biotechedu elnevezésű program számukra jelenthet magasabb szintű továbbképzési lehetőséget. (Újabb együttműködési terület) 43

44 7. Horvát-magyar hivatalos politikai és gazdasági kapcsolatok 7.1. Horvát-magyar politikai kapcsolatok Horvátország és Magyarország földrajzi közelsége számos gazdasági, kereskedelmi és politikai kötődést generál a két ország között, mely kapcsolatok már több évszázados múltra tekintenek vissza. Horvátország az Adriai-tengerhez vezető utat, fontos exportpiacot (agrártermékek, iparcikkek és energiahordozók) valamint előnyös energetikai kapcsolatokat is jelent Magyarország számára. (A kapcsolatok rövid története) 1990-ben a magyar politika szereplőit és a közvéleményt egyaránt meglepte Jugoszlávia felbomlása, valamint a szomszédos országban kibontakozó háború. Szomszédságunkban ezt megelőzően 35 éven keresztül nem zajlottak háborús események, így politikusainknak, köztük a határ menti önkormányzatok vezetőinek teljesen ismeretlen helyzettel kellett szembenézniük. Az Antall-kormánynak így a nemzeti demokratikus átmenet megteremtése mellett a jelentős külpolitikai kihívást is kezelnie kellett őszéig, egészen a fegyveres harcok kibontakozásáig hazánk Jugoszlávia konföderációs formában való fenntartása mellett foglalt állást, tekintettel az egykori Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásából eredő súlyos gazdasági és politikai következményekre. A magyar kormányra nagy teher hárult, hiszen egyfelől fent kívánta tartani a jó kapcsolatot Horvátországgal, másrészről nem szegülhettünk ellen a vajdasági magyarokat túszhelyzetben tartó Szerbiával. Antall József mindvégig a fegyveres konfliktus elkerülését szorgalmazta. Az egyre elmérgesedő helyzet ellenére hazánkba látogatott Franjo Tunjman horvát köztársasági elnök a két országban élő nemzetiségek ügyének rendezése végett. Déli szomszédunk biztosította a horvátországi magyar kisebbség jogait, cserében Magyarország pedig hozzájárult ahhoz, hogy a nálunk élő délszláv népek önálló nemzetiségi szervezeteket hozhassanak létre. Ezzel elismertük az önrendelkezéshez való jog és igény szükségességét. Szerbia nem vitatta a horvátok önrendelkezési jogát, csupán a szerbek egy államban való egyesítését tűzte ki célul. Hazánk az Európai Közösséggel egyetértésben január 15-én elismerte a független horvát államot. (Jeszenszky, 2003, pp ) 44

45 Ezt követően nagykövetségi rangra emelték a zágrábi magyar főkonzulátust és július 5-én megkezdte működését Budapesten a horvát nagykövetség. December 16-án sor került a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés aláírására Hrvoje Sarinič horvát és Antall József magyar miniszterelnök által. Az egyezmény az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záróokmány és az november 21-én elfogadott Párizsi Charta irányelveivel összhangban alapozta meg a fiatal Horvátország és hazánk kétoldalú kapcsolatait novemberében első alkalommal hatpárti magyar delegáció látogatott Zágrábba és sor került hat új megállapodás aláírására Horvátországgal tól rendszeressé váltak a külügyminiszteri és államtitkári szintű látogatások. A kapcsolatok megszilárdítását nagyban segítette a Horvát Demokrata Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica, HDZ) és a magyar kormánykoalíció legerősebb pártja, az MDF közötti szoros viszony. (Gulyás, 2005, p. 233.) Az 1994 nyarán kormányt alakító MSZP-SZDSZ koalíció mérsékeltebb külpolitikát folytatott Horvátország tekintetében. Horn Gyula miniszterelnök 1995 októberében első horvátországi útján Zágrábban tett látogatást, majd 1996 februárjában vizitelt az Okučániban szolgálatot teljesítő Magyar Műszaki Kontingensnél. (A magyar műszaki kontingens SFOR feladatai) Az január 31-én 416 fővel kitelepült egység feladata a háború utáni újjáépítés segítése volt. A kapcsolatok továbbra is problémamentesek maradtak. Orbán Viktor, az 1998-ban újonnan megalakult Fidesz-MPP-MDF-FKGP kormány miniszterelnöke 1999 januárjában látogatott Zágrábba. Ugyanebben az évben Magyarország 200 millió forintos támogatást nyújtott a drávaszögi és kelet-szlavóniai újjáépítési munkálatokhoz. A daytoni békeszerződés utáni csendes időszakot követően megélénkült a két ország közötti regionális együttműködés és újjáéledtek a testvérvárosi kapcsolatok. Fontos szerepet játszottak a határon átnyúló infrastrukturális beruházások is, például az V. számú páneurópai folyosó V/B leágazása a Budapest-Zágráb-Fiume vonalon és a fiumei kikötő közös fejlesztése és használata. (Töreki, 2005, p. 57) 45

46 Az ezredforduló után kulcskérdéssé lépett elő Horvátország Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozása, mely törekvésekben hazánk mindvégig támogatta a horvátokat. A 2002-ben megalakult MSZP-SZDSZ kormány külügyminisztere, Kovács László 2004 elején Berlinben garantálta támogatásunkat szomszédunk felé az európai integrációs törekvéseinek elősegítése érdekében június 3-án Bársony András államtitkár zágrábi látogatása alkalmával egy dokumentumot adott át a horvát fél részére, amelyben a magyar kormány részletesen bemutatta, hogy mely területeken tud az EU csatlakozás kapcsán Horvátországnak segíteni. (Nacionalni program rh za pridruživanje EU, 2005, p. 454.) január 26-án a két ország kormányainak első közös ülésére került sor Budapesten, mely a kapcsolatok következő mérföldkövét jelentette. A találkozó folyamán mindkét fél örömét fejezte ki az ügyben, hogy Horvátország megkezdte a teljes jogú tagságról szóló tárgyalásokat az Európai Unióval. Megegyeztek a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a Horvát Köztársaság euroatlanti integrációja elengedhetetlen a délkelet-európai tér hosszú távú stabilitásának megteremetéséhez. Ennek megfelelően hazánk vállalta, hogy lobbi tevékenységet végez a mielőbbi sikeres horvát EU- és NATOcsatlakozás érdekében. A két kormány az alábbi cselekvési pontokban határozta meg az együttműködés lehetséges területeit: Aktívan részt vesznek az együttműködésben az euroatlanti partnerség területén, valamint az Unió fejlődésének lehetőségeiről folytatott vitákban. Konkrét programokat dolgoznak ki a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében, előtérbe helyezve a gazdaság, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a turisztika és a kulturális célú kooperációkat. Prioritásként kezelik a nemzeti kisebbségek helyzetét, így a jogaikért folytatott eddigi példaértékű együttműködést meg kívánják szilárdítani. A határmenti és a határral kapcsolatos partnerségek fejlesztését kívánják elérni. A kormányközi együttműködés koordinációjának és a stratégiai célok megvalósításának elősegítésére érdekében célul tűzték ki egy Kormányközi Vegyes Bizottság létrehozását. 46

47 A fenti törekvéseken kívül tárgyaltak több más témában is, érintették például az energetikai projektek, a közlekedési folyosók, valamint a határmenti és határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésének kérdéskörét. Sor került továbbá egy kormány- és tárcaközi megállapodás megkötésére is, valamint megállapodtak a 2012-es labdarúgó Európabajnokság megrendezésének közös megpályázásáról is. A következő ülésre május 17-én Zágrábban került sor, melynek előzménye a Horvát-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság kilencedik ülése volt, ahol az Uniós határon átívelő projektekre irányuló programokról folytattak párbeszédet. Az ezt követő közös kormányülésen napirendi ponton volt az eszéki Strossmayer Egyetemen létrehozandó magyar tanszék, amely 2008 őszén meg is kezdte működését. Ezzel az általános iskolától az egyetemi szintig teljessé vált a magyar nyelvű oktatás vertikuma Horvátországban. A 2010-es Pécs Európa Kulturális Fővárosa projekt kapcsán az ülésen határozat született arról, hogy a Déli Kulturális Övezet országai közül Horvátország kiemelt partnerként vesz részt a programok megvalósításában. Pécs a legtöbb horvát kisebbségi intézmény székhelye, a városban található horvát nevelési központ, kulturális klub, horvát egyetemi szak, horvát színház. A találkozón megegyezés született továbbá a Letenye és Goričan közötti autópályahíd megépítéséről. A közös horvát-magyar kormányüléshez kapcsolódva a Horvát-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is ülésezett, melyet Gyurcsány Ferenc magyar és Ivo Sanader horvát miniszterelnök nyitottak meg. A Magyar Országgyűlés 2009-ben elsőként ratifikálta Horvátország NATOcsatlakozási okmányait. Szomszédunk EU-tagságához nélkülözhetetlen szerződésének budapesti megerősítésére pedig január 13-án, az elsők között került sor. Mára mindkét taggá válási folyamat sikerrel zárult. A két ország politikai szereplői közötti találkozók rendszeresek, a szaktárcák folyamatosan konzultálnak, valamint aktívak a határ menti megyék és települések közti együttműködések. (Köszöntjük Horvátországot az EU tagjainak körében!) 47

48 7.2. Horvát-magyar gazdasági kapcsolatok A délszláv polgárháború kirobbanása Magyarország és Horvátország gazdasági együttműködésében is jelentős változást hozott. A konfliktus kibontakozása után a horvátmagyar határ közelében háborús cselekmények is zajlottak, így 1991-től fogva a déli határszakasz számára a menekültek fogadása jelentette a legnagyobb kihívást. A Horvátországból érkező emigránsok a határ menti településeken telepedtek le, többek között Mohácson, Nagyharsányban, Siklóson, Harkányban és Nagyatádon. (Hajdú, 1998, pp ) A Barcstól keletre húzódó határszakaszon szinte teljesen megszűnt a kontaktus a bevásárló turizmus kivételével. A fekete- és a szürkegazdaság bontakozott ki a térségben, mely magába foglalta az illegális kereskedelem valamennyi formáját, a fegyver-, valuta-, és embercsempészetet is beleértve. A gazdasági kapcsolat nemzetgazdasági szempontból értékelhetetlen szintre zuhant. Az 1990-es évek elején a magyar gazdaság amúgy is strukturális válsággal küzdött, és inkább a nyugati kapcsolatokat kívánt szorosabbra fűzni. A két ország korábbi kapcsolatai tulajdonképpen a magánkereskedelemre korlátozódtak. Magyar részről csak az üzemanyag behozatal mértéke volt említésre méltó. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban megmutatkozó pangást támasztja alá a határforgalom visszaesése is. Míg 1990-ben 11,9 millió fő volt a teljes utasforgalom, addig 1996-ban már csak 700 ezer. (Golobics et al, 2002, p. 207.) Horvátország jelenleg 4,4 millió lakossal rendelkezik, az egy főre jutó GDP EUR/fő, a munkanélküliségi ráta pedig 18%-os. (Scherczer Károly Róbert, 2013) Szomszédunk legjelentősebb üzleti partnereinek az EU tagállamai számítanak, hiszen az export forgalom 56%-a, míg az import 62%-a uniós országokkal bonyolódik le. Magyarország és Horvátország között a kétoldalú áruforgalom 2000 óta több mint az ötszörösére nőtt, melyet folyamatos magyar aktivitás jellemez. A gazdasági válság hatására csökkent a forgalom, azonban 2012-től ismét élénkülés mutatkozott. Horvátországban évente meghaladja az at azon magyar cégek száma, akik árut szállítanak a szomszéd országba, míg 400 hazai vállalkozás importál onnan. (Scherczer Károly Róbert, 2013) 48

49 A Horvátországba irányuló magyar kivitel értéke 2012-ben 1,3 milliárd euró volt. Ez az adat jelentősen meghaladja az onnan való behozatal értékét, mely mindössze 345 millió euró volt. A tagállamokat tekintve Magyarország Horvátország 4. legnagyobb export-, valamint 5. legnagyobb importpartnere. Az összes országot figyelembe véve hazánk a horvát export rangsorban a 9., az import rangsorban pedig a 10. helyet foglalja el. (A horvát csatlakozás üzleti szemmel) A közvetlen tőkebefektetésekkel kapcsolatos adatok a következőképen alakulnak: a magyar külföldi tőkebefektetés (angol nevén Foreign Direct Investment, FDI) kumulált értéke 1993-tól napjainkig 2,5 milliárd euró, míg a horvát FDI beáramlás hazánkba csupán 8,4 millió euró. A számottevő különbség elsősorban a magyar nagyvállalatok horvát piacon szerzett jelentős érdekeltségeire vezethető vissza, így többek között ki kell emelnünk a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. térnyerését a horvát piacon a nemzeti olajvállalat (INA) felvásárlásának köszönhetően. (Scherczer Károly Róbert, 2013) Az üzleti kapcsolatok kialakulásában rengeteg tényező szerepet játszik. Fontos megemlítenünk azt a problémát, hogy a közös határvonal mindkét oldalán hátrányos helyzetű megyék húzódnak. Hátrányt és lehetőséget egyaránt jelent a két ország különböző irányú orientációja: Magyarország főként Németországgal és Ausztriával, míg Horvátország Olaszországgal áll szoros gazdasági kapcsolatban. (A horvát csatlakozás üzleti szemmel) 49

50 8. Horvát-magyar határ menti együttműködések jellemzői és lehetőségei 8.1. A regionalitás jelentősége Az elmúlt évtizedben a határokon átnyúló regionális együttműködések szerepe egyre meghatározóbb lett, s a 21. századi Európát már a Régiók Európájának is nevezhetjük. Az 1970-es évektől érzékelhetően megerősödött a regionalizmus gondolata és eszmerendszere ben megalakult az Európai Határmenti Régiók Szövetsége (Association of European Border Regions, AEBR), mely szakértői támogatást nyújt. A szövetség fő célkitűzései a következők: rávilágítani a szövetség problémáira, lehetőségeire, feladataira; érdekképviselet megvalósítása a nemzeti és nemzetközi szervek, hatóságok felé; motiválni és elősegíteni a régiók közötti együttműködést egész Európában; a tapasztalatcserét elősegíteni és megoldást kínálni a problémákra. (Kruppa, 2003, p. 67.) Az Európa Tanács szervezeti átalakítása előmozdította az etnikai-kulturális-politikai indíttatású regionalizmus elterjedését től a Helyi Közhatóságok Európai Konferenciájának regionális szintűvé bővítésével (1994-től Kongresszus) már a tagállamok regionális hatóságai is küldhetnek tagokat a testületbe, ezzel megtörtént a régiók legitimálása. Az európai regionalizmus fejlődésének fontos mérföldköve volt az 1975-ben Galwayban megrendezett konferencia, amelynek zárónyilatkozata tartalmazza a regionális autonómia jellemzőit. Az állami döntésekben való részvételt, a törvényhatóságokkal való szoros együttműködést és az európai intézményekben való képviseletet is törvényileg biztosítani kell a régiók számára. (Address to the Conference [1975]) Az 1978-as Bordeaux-i Nyilatkozat többek között kimondja, hogy az államnak fontos egysége a régió, identitása hozzájárul az ország sokszínűségéhez és elidegeníthetetlen joga van jellegzetességeinek megóvására. Ezeken felül a Nyilatkozat a szubszidiaritás alapelvét és a régiók részvételének intézményesítését az integrált Európában is írásba foglalja. (Golobics et al, 2005, pp ) 50

51 1980-ban elfogadásra került az első európai szintű, határmentiség kérdésével foglalkozó dokumentum, a Határokon Átnyúló Együttműködésről szóló Madridi Keretegyezmény. A megállapodás elsődleges célja, hogy megteremtse a határon átnyúló együttműködés lehetőségét különböző társulások formájában, illetve, hogy jogi keretet jelentsen más államközi megállapodások megkötéséhez is. A dokumentum számos mintaszerződést tartalmaz, melyek megkönnyítik mind a helyi és regionális hatóságok, mind az államok számára, hogy a leginkább megfelelő formába önthessék a nemzetek közötti együttműködést. (Bakota et al, 2013, p. 163.) Az egyezmény lehetőséget ad a csatlakozó országok számára, hogy állami függetlenségük megsértése esetén felléphessenek a területükön működő helyi, illetve regionális szervezeteikkel szemben. A Madridi Egyezményhez tartozó országok elismerik, hogy a hatáskörükhöz tartozó hivatalok együttműködést alakíthatnak ki más országok intézményeivel megállapodás formájában. Magyarországon június 22-én lépett hatályba a dokumentum, míg Horvátországban december 18-án. Az 1995-ben elfogadásra került Madridi Keretegyezményhez tartozó első kiegészítő jegyzőkönyv a határon átnyúló együttműködés tartalmának jogi keretét biztosítja, s többek között lehetővé teszi, hogy az együttműködő hatóságok önálló jogalanyisággal bíró szervezeteket hozzanak létre. (Európai Keretegyezmény [1980]) 1996-ban nyilatkozatot fogadtak el az európai regionalizmusról az öt határ menti regionális csoportosulás és öt funkcionális regionális szövetség által létre hozott Európai Régiók Gyűlésén. Az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés is elismerte a regionális együttműködések fontos szerepét. Az 1990-es évektől az EU a nemzetközi regionális kapcsolatok kialakítását és megszilárdítását a kontinens nyugati és keleti térségei között több különböző formában is támogatta, így együttműködési programokkal (PHARE), közösségi kezdeményezésekkel (INTERREG) és pénzforrásokkal (CREDO). (Golobics et al, 2005, p. 143.) A 20. század közepétől megjelenő határon átnyúló együttműködések arra tettek kísérletet, hogy a határ különböző oldalán élő állampolgárokat összekössék, a nemzeti szinten önállóan nehezen megoldható problémákat kezeljék, valamint ösztönözzék a regionális fejlesztéseket lehetőleg más országok bevonásával. Ezek a kulcselemei a határon átívelő kooperációk előmozdításának. (Bakota et al, 2013, p. 169.) 51

52 A nemzetközi regionális együttműködés számos különböző formáját különíthetjük el. A szakirodalomi áttekintés során több tipologizálásra is találunk példát, egységes csoportosítás még nem került kidolgozásra. Golobics Pál és Merza Péter a következő szempontok alapján különíti el a kategóriákat: az együttműködésben részt vevő entitások (régiók, települések) és számuk; az együttműködés regulációja, szervezeti-működési rendszere, az intézményesülés szintje; az együttműködő térbeli egységek társadalmi-gazdasági meghatározottsága és földrajzi helyzetük kölcsönös kapcsolata. (Golobics et al, 2005, p. 147.) Ennek megfelelően a nemzetközi regionális együttműködés három alapvető típusra különíthető el: 1. Hagyományos határ menti együttműködések: két állam közös határa mentén szerveződő kistérségek, illetve településeik között jön létre, s általában hagyományokra épülnek, kiforrott szervezeti intézményrendszert nem igényelnek. 2. Két vagy több államhatár mentén található közigazgatási egységek (régiók, megyék) közötti kooperációk: ide sorolhatóak a hagyományos eurorégiók, melyek már a határon átnyúló együttműködés gyakorlatával és az ahhoz szükséges intézményrendszerrel is rendelkeznek, valamint megjelenítik a társadalmi-gazdasági tér meghatározott egységeinek és azok összefogásának intézményi formáját. 3. Egyes államok bizonyos térségeit, esetleg egész államokat érintő együttműködések: az államhatárokat átszelő, közös közvetlen határt nem feltételező kapcsolatok, melyek szilárd szervezeti-intézményi rendszeren és működési mechanizmuson alapulnak. Az Alpok-Adria Munkaközösség kiváló példa az együttműködés ezen formájára. (Golobics et al, 2005, pp ) 52

53 A határok és a határmentiség szerepét áttekintő elméleti kérdések megfogalmazása megelőzte a határon átnyúló kapcsolatokkal foglalkozó empirikus kutatásokat. Az nem vitatható, hogy a határ - mint sajátos szerepű gazdasági-társadalmi térelem - regionalizmus terén kiemelkedő kutatási területként jelenik meg. A szakirodalomban főként a határok funkcionális kategorizálása lelhető fel. Nemes Nagy József a határ definícióját a következő pontokban határozza meg: mint elválasztó térelem (barrier); mint szűrőzóna (filter); mint perem- és ütközőzóna (frontier); mint összekapcsoló térelem (kontaktuszóna) (Nemes Nagy, 2002, p. 89.) Különböző megközelítések léteznek, azonban közös pontként fedezhető fel bennük, a határok kettős szerepének meghatározása, hiszen nemcsak az elválasztás, de az összekötés lehetősége is bennük rejlik: miközben területi egységeket, kultúrákat, nemzeteket, gazdaságokat választanak szét, a közös érdekek mentén összefogást szorgalmazva új, addig kevésbé ismert lehetőségeket megnyitva, egyszersmind határon átnyúló összeköttetést és kapcsolatokat is biztosítanak különböző területek között. (Baranyi, 2004, p. 145.) A nemzetközi regionális együttműködés egyik típusa a határ menti együttműködés, melynek fő jellemzői a következők: Különböző országok közös határai mentén földrajzilag lehatárolható térségek és/vagy települések, azok struktúrái, önkormányzatai, állampolgárai közötti intenzív, kölcsönös kapcsolatok kialakulásának folyamata, illetve együttműködési formáinak rendszere; a határ menti együttműködés nem fogja át a régió államainak egész területét; a határ menti együttműködésben részt vevő térségekre-településekre és szereplőkre azon szuverén államok intézményrendszere, törvényei és jogszabályai bírnak kötelező erővel, amelyek területén azok elhelyezkednek; a fentiekből következik, hogy a határ menti együttműködés nem új kötelező normákat, szabályokat diktál, hanem ajánl és kezdeményez, befogad és átad a résztvevők között; működési mechanizmusában kevesebb a dirigista, institucionalista elem; a részt vevő felek szuverenitásukat, nemzeti különállásukat és identitásukat az együttműködésben megtartják. (Golobics et al, 2005, pp ) 53

54 A határ menti együttműködés a szubszidiaritáson, azaz együttműködésen, egymás kölcsönös támogatásán, valamint a lakossághoz legelérhetőbb szintű döntési jogkör kialakításán egyaránt alapul. Európa társadalmi-gazdasági és politikai-kulturális erőterében a régió csak abban az esetben életképes, ha kapcsolatai intenzívek, s túlnyúlnak egy ország határain. A helyi önkormányzatok alapvető jelentőségűek a gazdasági fejlődés szempontjából. Számos módon segíthetik a vállalkozásokat: megteremthetik az infrastrukturális hátteret, adhatnak adókedvezményeket vagy segíthetnek az oktatás területén. A helyi hatóságoknak a gazdaság szervezésében is fontos szerep jut: engedélyeket bocsátanak ki és beruházásokat ösztönözhetnek. Emellett ők a kulcsszereplők a partnerségek kialakításában is. (Šostar, 2013, p. 331.) Napjaink legfejlettebb modelljének az eurorégió tekinthető a határ menti kapcsolatok területén, melynek legfőbb jellemzői a következők: a határ menti együttműködések legeredményesebb formái, segítenek leépíteni a határ menti területek fejlődésbeli különbségeit, segítik az emberek bizalmát és együttműködését, a jószomszédság és az integráció gyakorlóterepei, erősítik, segítik a múlt negatív örökségeinek meghaladását, fontos elemei a közép-európai államok betagolódásának az Európai Unióba. (Czimre, 2003, p. 288.) James Scott kiemeli az eurorégiók keretében megvalósuló együttműködés sajátosságát, miszerint: minden határ menti térségre jellemző a határon átnyúló kapcsolatok és összefüggések sajátos konstellációja, amely a nemzetközi térségi együttműködés fejlődését meghatározza. (Scott, 1997, p. 117.) Kruppa Éva a következőképpen határozza meg az eurorégió fogalmát: Az eurorégió két vagy több európai ország határ menti terület szereplőinek alulról jövő, önkormányzatok támogatásával szervezeti formában megvalósuló együttműködése, azzal a céllal, hogy pénzügyi források teremtésével megvalósítsák az érintett államok által is elismert hatókörükben a politikai határok létezéséből adódó korlátok áthidalásával közös érdekeiken alapuló feladatokat, amelyek gazdasági, szociális, környezetvédelmi és kulturális kérdéseket érintenek. (Kruppa, 2003, p. 57.) 54

55 Az eurorégiók intézményeinek kialakítását nagyban elősegítette az együttműködő területi szereplők között lévő kismértékű különbség. Elmondható továbbá, hogy viszonylag nagy autonómiát élveznek és képesek saját forrásokat is felhasználni. Hozzájárult fejlődésükhöz, hogy az együttműködők jogai biztosítottak, valamint stratégiai módon gondolkoznak. (Kruppa, 2003, p. 60.) Az Európai Unióban létrejött eurorégiók kiemelkedő intézményi struktúrával rendelkeznek. Az 1965-ben megalakult Gronau-Enschede Euroregio tekinthető ezen intézményrendszer szervezeti modelljének, hiszen olyan fontos célkitűzéseket állít fel, mint a társadalmi-gazdasági és a társadalmi-kulturális integráció, a régió lakosainak szolgálata, valamint a közös területfejlesztési törekvések megvalósítása. (Kruppa, 2003, pp ) Az Európai Közösség és a határrégiók viszonyában mérföldkőnek számít az úgynevezett INTERREG program, amelynek három alapvető típusa elsősorban az együttműködési területében tér el egymástól: INTERREG program Átfogó célok 1. Határ menti együttműködés INTERREG III A határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése 2. Transznacionális együttműködés: INTERREG III B országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítése érdekében 3. Interregionális együttműködés: INTERREG III C egész Európát érintő együttműködés révén a regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése (Kaiser, 2006, pp ) A os EU-s költségvetési időszak INTERREG III Közösségi Kezdeményezés Programjait a as időszakban felváltotta az Európai Területi Együttműködés, mely már az EU regionális politikájának önálló 3. célkitűzésévé lépett elő. Az Európai Területi Együttműködés nem nemzeti, hanem két- vagy több ország közös programjait foglalja magába, amelyen belül transznacionális, határ menti, és interregionális együttműködési programokat különböztetünk meg. (Kaiser, 2006, pp ) 55

56 A transznacionális együttműködési programok során egy adott szempontból egy területi egységet alkotó, több országból álló területek közösen keresnek megoldásokat a térséget érintő súlyos problémákra. A program megvalósításához a os időszakban a program kialakításakor az Uniót és szomszédos területeit bizonyos gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontokból egységesnek tekinthető részekre osztották fel, így tizenhárom makro-térség alakult ki. Ezek közül Magyarország a 18 országból álló közép-európai adriai dunai délkelet-európai térséghez (Central Adriatic Danubian South- Eastern European Space - CADSES) tartozik. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 1080/2006/EK rendelet [2006. július 5.] 6. cikk 2. pontja négy prioritást határozott meg a transznacionális programok számára, így az innovációt, a környezetet, az elérhetőséget és a fenntartható városfejlesztést. Ezek kapcsán a makrotérségek önállóan határozták meg a beavatkozások javasolt irányait. A transznacionális projekteknek legalább három ország együttműködésével kellett megvalósulniuk. (Kaiser, 2006, pp ) A határ menti együttműködési programok pénzügyi forrásai nyílt pályázatok keretében kerülnek felhasználásra az európai szabályozás szerint NUTS III-szintű területi alapon kijelölt területeken. A dokumentumokban rögzített fejlesztési célok és intézkedési területek kapcsán finanszírozhatóak az egyes együttműködési tevékenységek, igazodva az egyéb fejlesztési célú támogatási rendszerekhez. Az egyes programok a regionális fejlesztés azon területeire vonatkoznak, ahol a nemzeti határokon átívelő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értékkel bírnak. Továbbá, a résztvevő országok érintett területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását gátoló közös problémákat kívánnak megoldani. Ezen tevékenységek segítségével úgy fejleszthetőek a határ menti területek, hogy ezáltal a helyi lakosság néhol előforduló gazdasági és társadalmi elszigeteltsége mérsékelhető. (Kaiser, 2006, pp ) A as Interregionális Együttműködési Operatív Program az INTERREG III C ( ) Közösségi Kezdeményezés során szerzett tapasztalatokon alapul. A program célja, hogy a regionális együttműködések eszközével elősegítse: a regionális fejlesztési politikák hatékonyságát, az innovációt, a tudás alapú gazdaságot, a környezetvédelmet, és a kockázat-megelőzést. (Kaiser, 2006, pp ) 56

57 8.2. A horvát-magyar határtérség történeti áttekintése Magyarország és Horvátország hosszú évszázadokon keresztül történelmi, gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben hasonló átalakuláson ment keresztül. Ennek következtében jellemző, hogy a periférián elhelyezkedő magyar és horvát régiók számos hasonló nehézséggel néznek szembe. Ezek közül az egyik legjelentősebb probléma a vidéki munkanélküliség magas aránya, ami a felsőoktatási intézményekben végzett fiatalok elvándorlásához vezet a térségből. A vidéki lakosság csökkenésének megállítása és visszafordítása stratégiai cél a vidéki régiók, főleg a határrégiók fejlesztésében. (Határrégiók Fejlődésének Sajátosságai, 2007, p. 3.) között a horvát-magyar határ döntő szakasza közigazgatási szerepet töltötte be, azaz infrastrukturális szempontból összekapcsoló, míg etnikai, nyelvi és kulturális tekintetben szeparáló hatása volt érzékelhető. A második világháború után ugyan demokratikus időszak köszöntött be, de ez túl rövidnek mutatkozott ahhoz, hogy a két állam között határon átívelő együttműködés alakuljon ki. A nagy délszláv állam, Jugoszlávia kialakulásával tovább erősödött a határ elválasztó hatása től a kétoldalú kapcsolatok megromlottak, a 621 km hosszú jugoszláv-magyar határon való átlépés szinte lehetetlenné vált, mivel a terület a katonai és a politikai szembenállás helyszíne lett. Az 1951-ben indult erődítési munkálatokkal egy 430 km hosszú védőövezetet hoztak létre, amelyet aknamezőkkel, drótkerítésekkel és betonerődítményekkel szilárdítottak meg. (Hajdú, 2008, pp ) Az 1950-es évek végétől a szocialista blokk országai és Jugoszlávia között enyhült a feszültség, amely révén Magyarország déli szomszédunkat köztes országként kapcsolta export-import rendszerébe: számos, hazánk számára közvetlenül nem importálható termék, főként kiskereskedelmi fogyasztási áruk, a jugoszláv magánimporton keresztül került be hazánkba. (Golobics, 2001) Az 1960-as évek elejétől a kétoldalú kapcsolatok tovább konszolidálódtak, így teret kapott a kétirányú bevásárló turizmus, néhány településen pedig gyógyturizmus is kialakult. Magyarországon Nagykanizsa, Nagyatád, Kaposvár, Pécs, míg Horvátországban Čakovec (Csáktornya), Koprivnica (Kapronca), Virovitica (Verőce), Osijek (Eszék) voltak a vásárlók számára népszerű desztinációk. 57

58 A magyar állampolgárok Jugoszláviában számos, a szocialista tábor államaiban nem kapható vagy nem engedélyezett szolgáltatást érhettek el. A 1980-as években, az infláció és gazdasági bizonytalanság miatt a jugoszláv állampolgárok a hazai bankokban helyezték el pénzüket ben jött létre a Magyar-Jugoszláv Urbanisztikai és Területrendezési Állandó Albizottság, amely a magyar-jugoszláv határszakasz vizsgálatával, fejlesztési koncepciók kidolgozásával és összehangolásával foglalkozott. Az albizottság javasolta az Őrség- Lendvai dombság idegenforgalmi célzatú regionális fejlesztési tervének kidolgozását közösen a szlovén Környezetvédelmi és Területrendezési bizottsággal és a Ljubljanai Egyetem Földrajzi Intézetével. A Dunamenti térség fejlesztési koncepciója, valamint a Dráván és a Murán létesülő vízierőművek hatástanulmányainak elkészítése pedig az Eszéki Urbanisztikai Intézettel együttműködésben történt. (Zala, 1988, p. 221.) Egy 1978-ban született államközi egyezmény keretében tettek javaslatokat a jugoszláv-magyar határvonal fejlesztésének egyik legfontosabb problémájának, a Dráva és a Mura folyók környezetbarát hasznosításának módszereire. Az egyezményt megelőzően is hoztak konkrét, tárgyiasult intézkedéseket, ilyen volt például 1960 áprilisában a gyékényesi vasúti híd átadása. Az 1970-es évektől felélénkültek a határon átnyúló kapcsolatok, többek között testvérvárosi, testvérmegyei, gazdasági, kereskedelmi együttműködések jöttek létre. Az letenyei határátkelőhely mellett megjelenő új átlépési pontok (Udvar, Drávaszabolcs, Barcs és Berzence) megnyitása is elősegítette a kapcsolatok intenzívebb kialakulását. A délszláv háború kitörését megelőzően egy spontán kialakult magánkereskedelemre koncentrálódó kishatár menti forgalom jellemezte a két ország határ menti kooperációját. A délszláv válság azonban ismét hátrányosan érintette a kétoldalú kapcsolatokat. (Pámer, 2006, pp ) 1992-ben a horvát függetlenség kikiáltását követően zajló honvédelmi háború a magyar állami - és önkormányzati vezetőket, valamint a gazdasági szektor szereplőit is egy új helyzet elé állította, ugyanis a déli határ mentén folyó hadműveletek és háborús tevékenységek gyakran határsértésekkel jártak. Magyarország a menekülteket etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül fogadta és látta el. A háború kibontakozásával a két ország közötti gazdasági kapcsolatok azonban csupán a bevásárló turizmusban nyilvánultak meg. (Golobics, 2001, p. 142.) 58

59 Hazánk uniós csatlakozásával jelentősen megváltozott a horvát-magyar és a regionális kapcsolatok helyzete is. Magyarország felbontani kényszerült a már korábban megkötött szabadkereskedelmi egyezséget, hiszen a horvát-magyar közös határ egyben az Európai Unió külső határává is vált. A horvát lakosság továbbra is megtarthatta vízummentességét, ezzel egy időben a beutazó forgalom ellenőrzésére nagyobb hangsúlyt fektettek. (Pámer, 2006, p. 19.) Horvátország az EU-csatlakozást megelőzően a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében a következő célokat tűzte ki: a vállalkozások versenyképességének növelését; munkahelyteremtést és a munkaerőpiac rugalmasságát az oktatás és a piaci igények összehangolásával; a pénzügyi szektor megerősítését; a korrupció visszaszorítását a civil adminisztráció és az ítélkezés megújításával; a közlekedési feltételek és energiahatékonyság fejlesztését; a környezet megóvását; és a társadalmi igazságosság biztosítását. A horvát gazdaságot 2010-et megelőzően súlyos problémák jellemezték: a belföldi kereslet folyamatosan szűkült, hiszen a munkanélküliség növekedett, a háztartások jövedelme csökkent, és romlottak a vállalkozások pénzügyi mutatói. Az ország összes külső adóssága meghaladta a megtermelt bruttó hazai terméket (GDP). A problémák részben arra vezethetőek vissza, hogy a horvát gazdaság 20 éven keresztül nem lett teljes mértékig megreformálva és a neoliberális kapitalizmus koncepciója érvényesült áprilisában azonban a kormány a gazdasági fellendülési programot a külföldi tőkére építette, ami részben stagnálást okozott. (Drinóczi-Novák, 2013, p 54.) A regionális fejlesztés néhány éve kezdődött Horvátországban, a folyamat jogi hátterét a Regionális Fejlesztésről szóló Törvény és a Horvát Regionális Fejlesztési Stratégia adta. Az EU-források sikeres igénybevételének előfeltétele a menedzseri és az adminisztratív kapacitások növelése, s az a minimum, hogy minden érintett tisztában legyen az EU-támogatások feltételeivel és lehetőségeivel. (Devčić, 2013, pp ) 59

60 A helyi és regionális közszféra oldaláról nézve az EU-támogatások megszerzése nem garantált és nem egy könnyű opció. Ennek okai a vezetésbeli hiányosságokban gyökereznek: a kormányzás minden szintjén hiányoznak a víziók, érezhető a stratégiai tervezés hiánya, nincs egyetértés az érintettek között a fejlesztési prioritások tekintetében, a folyamatok pedig széttördeltek, nem jól koordináltak és sokszor párhuzamosan futnak. Ehelyett a stratégiai célok egyértelmű kitűzésére lenne szükség egy nyilvános párbeszédet követően. (Mlinarević, 2013, p. 263) Horvátország számára fontos, hogy tovább vigye reformtörekvéseit, különös tekintettel a következő területekre: az igazságszolgáltatásra a közigazgatásra, a korrupció felszámolására, a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a kisebbségi jogok előmozdítására, a háborús bűnösök ellen indított bűnvádi eljárások folytatására. Kušar a következőképpen ír szomszédunkról: Horvátország Európa, nemcsak földrajzi, hanem kulturális szempontból is, függetlenül attól, hogy a hosszú oszmán uralom és a kommunizmus miatt mennyire maradt el a nyugat-európai kulturális standardoktól. (Kušar, 2006, p. 71) Néhány hónappal a horvát EU-csatlakozást megelőzően egy kutatás során vizsgálták a magyarokban kialakult képet Horvátországról, valamint azt, hogy a horvátok milyen imázst társítanak saját államukhoz. A magyarországi megkérdezés online kérdőívek kitöltésével történt, hólabda módszerrel összegyűjtve a válaszokat, ennek során 681 értékelhető válasz született. A magyar válaszadók 84%-a tengerparti turizmussal kapcsolatos szót társít Horvátországhoz, mint például a tenger, tengerpart, Adria, nyaralás vagy maga a turizmus. A szakirodalom szerint a horvátok három fontos szimbólumot tartanak magukénak: a piros-fehér kockás horvát címert, a nyakkendőt és a dalmata kutyát, mely a horvát Dalmácia területről kapta a nevét. (Skoko, 2005) 60

61 Az empirikus kutatás eredményei azonban mást mutattak. Arra a kérdésre, hogy mi Horvátország jelképe, a horvátok 31%-a a tengert és a turizmust, 17%-a a piros-fehér kockás sakktáblát, 19%-a a címert, 6%-a pedig a zászlót említette. A magyar válaszadók 42%-ának - az asszociációs kérdéshez hasonlóan - valamely a tengerhez, a turizmushoz kapcsolódó jelkép jutott eszébe Horvátországról. Jelentős számban (18,5%) említették még a piros-fehér kockás sakktáblát, de kézenfekvő szimbólumként megjelent a zászló (10%) és a címer (5%) is. A 681 magyar válaszadóból mindössze ketten, a horvátok közül is csupán tizenheten említettek a nyakkendőt, mint horvát jelképet. A dalmata kutya nem szerepelt egyik megkérdezés eredményében sem. Összességében elmondható, hogy a horvátok turizmusra épülő imázsformálása hazánkban sikeresnek tekinthető, a magyarok határozottan idegenforgalmi célpontnak tekintik Horvátországot. A horvátok is tisztában vannak azzal, hogy a külföldiek turisztikai adottságaikat tartják elsődlegesnek. (Gerdesics, 2013, pp ) A Balkántól való távolodás és egyúttal az európaisághoz történő közeledés kulcskérdés a horvát arculat alakításában. A gyönyörű és jelentős gazdasági potenciállal rendelkező adriai partok lehetővé teszik a turizmuson alapuló külső imázs kialakítását, mindamellett a belső imázs tekintetében a nem jugoszláv, azaz a nem szerb identitás erősítése került előtérbe (Gerdesics, 2013, p. 24). A kutatás azt is vizsgálta, hogy balkáni vagy európai országnak tekinthető-e déli szomszédunk. A magyar válaszadók 9%-a nem tudott állást foglalni a kérdésben, míg 69%-uk inkább európainak, 22%-uk pedig balkáni országnak véli Horvátországot. A kutatás foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a magyarok tisztában vannak-e Horvátország EU-s taggá válásának időpontjával, s hogy egyetértenek-e a csatlakozással. A megkérdezés eredményei biztatóak, hiszen a válaszadók fele tudta, hogy a csatlakozás 2013-ban történt. 186 fő gondolta úgy, hogy Horvátország régebben EU-tag, amely azt jelezheti a horvátok számára, hogy európai színvonalúak. Horvátország integrációjával a válaszadók 76,5%-a egyetértett. Érdekes viszont, hogy a horvát nemzetiségi kötődéssel rendelkezők 59%-a támogatja, míg minden harmadik ellenzi a horvát csatlakozást. Ez tulajdonképpen azt mutatja, hogy inkább a kívülállónak mondhatók értenek egyet a horvát EU-tagsággal, semmint azok, akiknek ez inkább érdekében áll, vagy érdekében kellene, hogy álljon. (Gerdesics, 2013, pp ) 61

62 A Dél-Dunántúl és a horvát periféria kapcsolatát megnehezíti, hogy a földrajzi határt képező Dráva folyó kevés áthidalással rendelkezik, így a közlekedés csak jelentős kerülőkkel lehetséges. A határ egyes szakaszain rendkívül élénkek a lakossági kapcsolatok (bevásárló-turizmus Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Barcs, Csurgó felé), az intézményesült partnerségek azonban még alacsony szintűek. A horvát, illetve magyar részről kibontakozó különféle kezdeményezések a határ másik oldalán ritkán találtak fogadókészségre. Az államközi kapcsolatok szintjén nagyléptékű elképzelések születtek a közlekedés fejlesztésére (Rijeka-Zágráb-Budapest), azonban a határátkelők alacsony száma és elhelyezkedése jelenleg még komoly akadálya a kapcsolatok felpezsdítésének. (Bacsi et al, 2007, p. 122.) A as EU-s költségvetési ciklusban határátkelők építését tervezi a magyar kormány április 24-én Letenyén egyeztettek a térség polgármesterei a projekt kivitelezéséről, s egyöntetűen támogatták a fejlesztési elképzelést. Hazánk 2246 km-es országhatárán mintegy 100 határátkelő található, melyből csupán 7 működik a 355 km hosszúságú horvát szakaszon. Az élenjáró nyugat-európai példákat szem előtt tartva ahol akár 10 km-ként is található egy-egy átlépési pont mindenképpen szükséges növelni ezt a számot, így hozzájárulva a horvát-magyar szakaszon a társadalmi-gazdaságiközlekedési integráció megszilárdításához. (Új horvát határátkelők nyílhatnak, 2014) Az eddigi horvát-magyar határmenti térségben végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a döntéshozók a határ mindkét oldalán a turizmusban, a közúti infrastruktúra fejlesztésében, valamint az oktatásban és a kultúra területén látják a legjobb együttműködési lehetőségeket. A közös fejlesztések gátját pedig a nagy generációs különbségek, a jól képzett munkaerő hiánya, valamint az egyes településeken mért magas munkanélküliségi ráta jelentik. (Svržnjak et al, 2014, p. 6.) 62

63 8.3. Intézményesített határon átnyúló horvát-magyar együttműködések A magyar államhatár mentén számos eurorégió, illetve euroregionális jellegű kezdeményezés jött létre, főként a Madridi Konvenció kihirdetését (1997) követően. A kooperációk deklarálását a határ menti térségek fejlesztését célzó programok is nagyban elősegítették től elsőként az osztrák-magyar határon indult el a Phare CBC program, mely fokozatosan kiterjedt Magyarország valamennyi határára. A program viszonylag csekély pénzügyi forrást jelentett (évi 2-3 millió euró határszakaszonként), de a támogatás felhasználásának lehetősége ösztönzőleg hatott az érintett szereplőkre, hogy együttműködési szándékukat hivatalosan is kinyilvánítsák. Ezen kooperációk nagyszabású törekvéseket fogalmaztak meg, melyeket csak ritkán sikerült tetteké váltani, ugyanis a kezdeti találkozások alkalmával még meglévő lendületet gyakran megtorpanás követette. Az eredménytelen együttműködés okait három csoportra lehet elkülöníteni Hardi szerint: 1. A terület nagysága és a közös érdekeltség A határon átnyúló együttműködés nem kötelező feladat, javadalmazás hiányában pedig a szervezet működésének meghatározója a közös érdekeltség megléte vagy hiánya. A nagy földrajzi kiterjedés gátolja ezen érdekeltség kialakulását és fenntarthatóságát, hiszen az egymástól akár több száz kilométerre található közigazgatási területek ritkán találnak közös, saját kompetenciaszinten megoldható problémát. Másfelől, akár egy személyes találkozó megszervezése is rengeteg idő-, pénz- és munkaigénnyel jár. A felek közös érdekeltségének elvesztése azonban nem csupán a távolság miatt következhet be, hanem abban az esetben is, ha a szereplők nincsenek valamilyen szempontból egymásra utalva. Ezek a gyenge pontok idővel tudatosultak a szervezőkben, ennek megfelelően előtérbe kerültek a kisebb, funkcionális tereket lefedő szervezetek. 2. Az együttműködő felek kompetenciaszintje A partner szervezetek kompetenciaszintjei gyakran különbözőek, mely adódhat abból is, ha nem egyenrangú szintek lépnek be a szervezetbe a határ két oldaláról (pl.: egyik fél részéről államtitkár, míg a másik fél részéről települési önkormányzati bizottsági tag képviseli ugyanazt a szakterületet). Főleg a több országot felölelő partnerségek esetében érezhető a választási ciklusok eltolódásából adódóan a politika erős hátráltató hatása. Amikor választási időszak van egy-egy tagnál, olyankor a szervezet az eredményekre vár, s ezek függvényében folytatja működését. 63

64 3. Forrás és szervezet A képviselt célok, területek és lakosság nagyságához képest általában nem elegendő érdemi tevékenység folytatására a szervezetek jellemzően tagok befizetéséből származó anyagi erőforrása. A legtöbb eurorégió nem rendelkezik jogi személyiséggel (pl kht.), s így felelőse sincs. Azon partnerségek, ahol ez mégis kialakult, eredményesebb működésre képesek. A jövőben vélhetően azok a szervezetek lesznek sikeresek, amelyek megfelelő érdekeltségek mentén alakulnak ki, s működésükhöz finanszírozási bázis is társul. Egységes térség létrehozásához nem elegendő a határok megnyitása, liberalizálása és a határon átnyúló intézményrendszer kialakítása. A magyarországi példáknál jóval hosszabb múltra visszatekintő holland-német határszakaszon is sokszor keresik a kooperáció további dinamizálásának módszereit, hogy túl tudjanak lépni a közös vacsorák és kulturális programok szintjén. Valós tevékenységeken alapuló és fenntartható határon átnyúló kapcsolatok kialakításához számos tényező együttes hatása szükséges. A Kárpát-medence ilyen szempontból optimális adottságokkal bír, hiszen a határok fiatalok. A társadalmigazdasági tér még nem változott olyan mértékben, hogy megszűntek volna azok a közös érdekeltségek, erőforrások és intézményhasználati lehetőségek, amelyek a kooperáció motorját jelenthetik. Az átgondolt tervezésen és fejlesztési ötleteken alapuló határon átnyúló együttműködési hálózatok kialakítása a Kárpát-medencében fekvő országok egyik kitörési pontja lehet. (Határrégiók fejlődésének sajátosságai, pp ) Alpok-Adria Szövetség (korábbi Alpok-Adria Munkaközösség) Az Alpok-Adria Munkaközösség 1978-ban Velencében alakult és 35 éves fennállása során hozzájárult Közép-Európa geopolitikai arculatának alakításához. a nemzetközi szervezetnek az Alpoktól az Adriáig terjedő térség népeinek gazdasági, kulturális, ifjúsági és sportkapcsolatainak fejlesztését segíti. Jelenleg az Alpok-Adria Munkaközösségben részt vevő országok egytől egyig tagjai az Európai Uniónak és részesülhetnek annak támogatási forrásaiból, ami az alapításkor még elképzelhetetlen volt. Magyar oldalról a rendszerváltozás előestéjén, mintegy tíz év késéssel csatlakozott a horvát határmentén elhelyezkedő három megye: Zala, Somogy és Baranya. 64

65 A munkaközösség tagjainak száma az idők folyamán 19-re is emelkedett: Baranya, Burgenland, Friuli-Venezia Giulia, Karintia, Horvátország, Lombardia, Felső-Ausztria, Szlovénia, Somogy, Stájerország, Vas, Veneto és Zala. Az 1990-es években azonban hanyatlás indult el a munkaközösség életében, a tagok körében nőtt az érdektelenség. Az AAM nem vált meghatározó szereplővé, de hozzájárult ahhoz, hogy a szomszédos területek gyakorlatot szerezzenek a nemzetközi együttműködés területén. Az Alpok-Adria Munkaközösség a jövő kihívásainak való megfelelés érdekében Alpok-Adria Szövetséggé alakult át, s ebben az új formában egy rugalmasabb és alacsonyabb szinteken is hozzáférhető együttműködésként kíván működni. (Alpok-Adria Munkaközösségtől az Alpok-Adria Szövetségig) Duna-Dráva-Száva Interregionális Együttműködés A rendszerváltozást követően a magyar önkormányzatok képviselői vetették fel azt az elképzelést, hogy a horvát-magyar határmenti együttműködést felpezsdítő euroregionális együttműködést hozzanak létre a szomszédos déli területek önkormányzataival. Annak érdekében, hogy kooperáció mind gazdasági és területfejlesztési szempontból hatékonyabb legyen a kereskedelmi és iparkamarák is szerepet vállaltak ezen együttműködésben. A horvát és magyar partnerek mellet a bosnyák Tuzla kantont is bekapcsolták az eurorégió működésébe, mely különleges helyzetet teremtett, hiszen földrajzilag nem volt folytonos az együttműködés. Ezzel november 28-án egy jelentős gazdasági és kereskedelmi potenciállal bíró tér, a Duna-Dráva-Száva Eurorégió jött létre Pécsett. Alapító tagjai: horvát részről Osijek-Baranya megye, Osijek városa, a Horvát Kereskedelmi Kamara Osijek megyeszékhellyel, magyar oldalról Baranya megye, Pécs megyeszékhely, Pécsi-Baranya Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara (Magyarország), Bosznia-Hercegovinából Tuzla-Podrinje Kanton, Tuzlai Törvényhatóság, és a Tuzlai Régió Kereskedelmi Kamarája (Drinóczi-Novák [2013], pp ) 65

66 2. ábra: Duna-Dráva-Száva Eurorégió a térképen Forrás: Duna-Dráva-Száva Eurorégió, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara honlapja A Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködéshez kezdetben nagy reményeket fűztek, azonban benne rejlő lehetőségeket nem használták ki, mely elsősorban arra vezethető vissza, hogy olyan tagokból jött létre, akik tőkehiánnyal küzdöttek a beruházások és a fejlesztések megvalósításához. (A területfejlesztés és a határmenti együttműködés kapcsolata a Duna-Dráva-Száva Eurorégió térségében, p. 3.) 66

67 Dráva-Mura Eurorégió Az Európában lezajló integrációs folyamatok a magyar szlovén - horvát határszakaszt is megmozgatták. Az együttműködési törekvéseket szeptember 9-én négy magyar (Csurgó, Letenye, Nagykanizsa és Zalakaros), két horvát (Csáktornya, Varasd) és egy szlovén (Lendva) város indította el, mikor is szándéknyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy megalapítsák a Dráva-Mura Eurorégiót. Az Eurorégió egy többlépcsős feladatnak bizonyult szeptember 14-én, Nagykanizsán került aláírásra az Eurorégiót megalapozó keretszerződés. Felvetődött azonban, hogy a megállapodás aláírásához előzetes minisztériumi jóváhagyás is szükséges lenne. (Pintér, 2007, p. 118.) A 2001 novemberében munkamegbeszélést tartottak, amelyen a működéshez szükséges legalkalmasabb szervezeti formát is vitatták, végül a közhasznú társaság mellett döntöttek decemberében Lendva elfogadta a Dráva-Mura Eurorégió Keretszerződését, így egy bilaterális együttműködés valósult meg. Végül 2002 februárjában a magyar és a szlovén fél is aláírta a Társasági Szerződést. Az együttműködés az alábbi célokat tűzte ki: a történelem során kialakult szoros kapcsolatok újraélesztését, a családi, kulturális és gazdasági együttműködések helyreállítását a területfejlesztési, infrastrukturális, környezetvédelmi, oktatási, kulturális és kisebbségi együttműködési területek fejlesztését. (Pintér, 2007, pp ) A kezdeti lendületet a passzivitás váltotta fel. Bár csökkentették a szervezet működési költségeit, mindez már hiábavalónak bizonyult, a tagok kezdeti együttműködési készsége nagymértékben lecsökkent. A Kht. tevékenysége 2005 szeptemberében végelszámolással megszűnt Mura-Dráva Eurorégió 2004-ben a Zala Megyei Közgyűlés Hivatala a horvát-magyar határon átnyúló együttműködések terén szerepet kívánt vállalni, ez egyben a Mura-Dráva Eurorégió létrejöttét jelentette. A kooperációban érintett megyék közé tartozik Muraköz megye, Zala és Somogy megye. 1 1 Időközben Somogy megye kilépett ezen euroregionális együttműködésből. 67

68 A kapcsolat érdekében az alábbi célok kerültek meghatározásra: kulturális és gazdasági kapcsolatok építése, gazdasági összehangoltság, oktatási, tudományos és innovációs szervezetek közötti kapcsolat megteremtése, a nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok számára az esélyegyenlőség megteremtése, különböző kultúrák felfedezése, a közbiztonság, a határőrizet és a katasztrófavédelem megerősítése érdekében együttműködésre tett javaslatok, ökológiai és környezetvédelmi programok szervezése, Európai Uniós és más határon átnyúló projektek támogatása, lakosság jólétének megteremtése. A között megvalósult Interreg III A típusú Szlovénia Magyarország - Horvátország Szomszédsági Program keretében az Eurorégió számos nyertes pályázattal büszkélkedhetett. A Mura menti településeket érintő projektek közül kiemelkedő fontosságú a Murakeresztúrt a szomszédos Kotoribával összekötő közúti határátkelő magyar oldali engedélyeztetési tervének elfogadása. Ugyancsak sikeres pályázatnak bizonyult turisztikai szempontból a 9,9 millió forint támogatás igénybevételével megvalósított Le a Kerkán a Murára című projekt. Az Eurorégió 2007-től elsődleges célkitűzésének a szlovén, magyar és horvát partnerekkel való közösen koordinált fejlesztési stratégia kialakítását, illetve az eurorégiós partnerhálózat működtetését tekinti. (Kuthi-Nagy, 2005, pp ) Muránia Eurorégió A Muránia sajátos helyzetű kooperáció, mely egy közel száz éve még egységes közigazgatási területen jött létre. Az eurorégió már megalapításában is különbözött a többi horvát-magyar határmenti együttműködéstől. Korábbi esetekben ugyanis a tagság hozzájárulásából teremtették meg a működéshez szükséges feltételeket, míg itt egy komplex turisztikai-gazdaságfejlesztési projekt képezi az együttműködés alapját. 68

69 A régióépítés gyakorlatilag egy Lenti központú projektorientált stratégiával vette kezdetét szeptember 26-án Lenti együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az ausztriai Bad Radkersburggal, a szlovén Lendvával és a horvát Mursko Središćével (Muraszerdahely) a Mura-menti régió fejlesztése érdekében. A horvát részről fontos partner a non-profit REDEA, amely Medimurska megye regionális fejlesztési ügynöksége. A szándéknyilatkozatot aláírók az alábbi együttműködési területeket határozták meg (A Muránia-régió integrált gazdaságfejlesztésének marketing stratégiája p. 11.): Kulturális élet: hagyományok megóvása nyelvtanulás, nyelvoktatás közös rendezvények szervezése önkormányzatok, civil szervezetek közötti együttműködés fejlesztése Gazdasági élet: hazai és nemzetközi kapcsolatok elősegítése turizmusfejlesztés rendezvények, vásárok szervezése EU-s pályázati lehetőségek felkutatása 8.4. Pályázati tevékenység A horvát-magyar együttműködések intenzitásához nagymértékben hozzájárulnak a rendelkezésre álló pénzügyi források. Az Európai Unióval való kapcsolatok megerősödésével Horvátország és hazánk számára is bővült az elérhető finanszírozási lehetőségek köre. A horvát-magyar határszakaszon az első EU-s program 2002-ben a PHARE határon átnyúló együttműködésnek a teljes határszakaszra való kiterjesztésével indult el. A támogatások lehívására először 2003-ban kerülhetett sor. (Rechnitzer, 2006, p. 572.) A horvát-magyar szakaszon a következő uniós határ menti támogatási programok álltak rendelkezésre: PHARE Külső Határok Menti Kezdeményezés, Magyar-Horvát PHARE Kísérleti Kisprojekt Alap, Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program, Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. 69

70 A horvát-magyar bilaterális programok 2014 és 2020 között is folytatódnak majd, tanulva az előző időszak tapasztalataiból, s támogatva a meglévő és kiépülő új partnerségeket. (Strukturni fondovi ) Magyarország- Horvátország Phare CBC program A VÁTI Kht., a Phare CBC programokat megvalósító ügynökség 1999-től többször is javaslatot tett arra, hogy a Phare CBC támogatást terjesszék ki Magyarország teljes határszakaszára és indítsanak hasonló programot a horvát és az ukrán határszakaszokon is. A döntéshozók végül a korábbi költségvetések terhére tettek eleget ennek a kérésnek. A Phare Külső Határok Menti Kezdeményezés tekinthető a horvát-magyar szakaszon az első határon átnyúló együttműködést előremozdító intézkedésnek. A program keretében két sikeres projekt valósult meg: a Miroslav Krleža Horvát-Magyar Oktatási Központ fejlesztése és a harkányi elkerülő út megépítse. A évi pénzügyi megállapodás keretében 5,3 millió eurós forrás volt felhasználható a magyar-ukrán és a horvát-magyar határtérségbe jelentősebb mértékű infrastrukturális beruházások kivitelezéséhez. (A tervezett projekt területen lejátszódó korábbi fejlesztési folyamatok és együttműködések értékelése) Kísérleti Kisprojekt Alap A Phare Magyarország-Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alap a határ mentét jellemző gyenge gazdasági összehangoltság erősítését, további kooperációs lehetőségek felkutatását és javaslatok kidolgozását kívánta elérni. A Kísérleti Kisprojekt Alap fő célkitűzései a következők voltak: a gazdasági lehetőségek kiaknázása a régió iparában és mezőgazdaságában; a térség vállalkozásai között a kapcsolatteremtés és az információcsere elősegítése; a turisztikai szolgáltatások információs háttérének fejlesztése; a Dráva ökológiai és vízminőségi helyzetének a nyomon követése; a civil, a kulturális, oktatási és nemzetiségi szervezetek közötti szorosabb kapcsolatok megteremtése; nemzeti kisebbségek kulturális identitásának megóvása és erősítése a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózásának és integrációjának támogatása 70

71 A horvát magyar programokban kiemelkedően fontos volt, hogy a feledésbe merülő hagyományok, szokások és a közösségi együttműködési formák megerősödjenek. A határszakaszok felzárkóztatására évenként azonos támogatási keret került megállapításra 200 ezer és 1 millió euró közötti összegben. Az elnyerhető támogatás összege ( euró) és a rövid (egy-másfél éves) kivitelezési idő elsősorban szolgáltatásokra, képzések, konferenciák, kulturális események szervezésére és eszközbeszerzésekre irányuló projektek megvalósítására adott lehetőséget. Összességében a kisprojekt alap keretében kétszer került sor pályázati kiírásra. A 2002-ben nyertes horvát-magyar projektek tekintetében az egyik legérdekesebb eredménynek talán Zala megye szereplése mondható. A 355 km-es határszakaszból csupán 40 km tartozik hozzá, de így is a sikeres projektek 50%-a ezen megye nevéhez fűződik. A fölényes győzelem a szlovén PHARE CBC program során szerzett tapasztalatok hasznosításának köszönhető. Baranya megyéből 5 pályázat lett sikeres, mely azt a tényt figyelembe véve, hogy egyedül itt nem jelenik meg a teljes szakaszon a Dráva, mint folyami határ, továbbá a nemzetiségszerkezetéből adódóan itt a legkevesebb a nyelvi, kulturális és etnikai probléma. Míg Somogy megye elmaradásról tanúskodik a területén megvalósuló két nyertes pályázattal a projektgenerálások tekintetében határmentén, ami a településszerkezet laza textúrájával magyarázható. (Golobics, et al, 2005, p. 40.) A as keret forráskihasználásában is Zala megye fölénye mutatkozott, a 17 nyertes pályázatból 11 zalai, a többi pedig egy kivételével pécsi volt. Az EU-s források lehívásában fontos szerepet játszik a tapasztalat és az ebből adódó precíz, szabályszerű és minőségi munkavégzés, s ezt a sikeres zalai szereplés bizonyítja Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program A Szlovénia-Magyarország-Horvátország határ menti együttműködési projektek generálását hivatott elősegíteni az Interreg III/A program, amelynek meghirdetésére 2004 és 2006 között került sor. A program fő törekvése annak elősegítése, hogy a három ország közös határtérsége jövőorientált gazdasági területté és lakóhellyé fejlődhessen. Ennek megfelelően a program támogatja a régió versenyképességének európai viszonylatban történő javítását, a lakosság életkörülményeinek fenntartható fejlesztését és a nemzeti határok elválasztó jellege miatti hátrányok leküzdését. 71

72 Pályázható témák: 1. prioritás: Gazdasági és társadalmi kohézió és humán erőforrás-fejlesztés intézkedés: Közös gazdasági térség intézkedés: Közös humán erőforrás-fejlesztés intézkedés: Közös turisztikai és kulturális térség 2. prioritás: Fenntartható fejlődés intézkedés: Környezeti erőforrások fenntartható használata és környezetvédelem intézkedés: Természetvédelem intézkedés: Elérhetőség (INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország- Horvátország Szomszédsági Program) A program keretében a támogatásra jogosultak köre azon köz- vagy magánjog által alapított nonprofit jogi személyek, amelyek az együttműködésbe legalább egy szomszédos országbeli partnert bevonnak a szlovén-horvát-magyar határrégióból, és székhelyük vagy valamely szervezeti egységük e térségben működik. A program pénzügyi hátterét két európai uniós alap jelentette: Szlovéniában és Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Horvátországban pedig a CARDS. A Magyarország számára felhasználható támogatási keret 3,26 milliárd forint. Az első pályázati felhívást december 17-én tették közzé, amire 109 pályázat érkezett be. Az értékelés alapján 42 pályázat juthatott összesen 1,88 milliárd forint összegű támogatáshoz. A program második körében 1,5 milliárd forintos támogatási keretre 179 pályázatot nyújtottak be, ami ötszörös igénynek felelt meg. (INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program) A Szomszédsági Program gyenge pontja, hogy nem biztosított elegendő forrást a határmenti térségek valódi területfejlesztéséhez, tehát a pályázók túlnyomó része tervezési-, tanulmánykészítési-, rendezvényszervezési és egyéb, ún. soft tevékenységek elvégzését tűzték ki célul. (A területfejlesztés és a határmenti együttműködés kapcsolata a Duna-Dráva-Száva Eurorégió térségében, 2006, p. 10.) 72

73 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Az Európai Unió as költségvetési időszakában a Magyarország- Horvátország IPA gazdaságfejlesztési program segíti pénzügyi forrásokkal a határ menti megyék és kapcsolódó régiók (Zala, Somogy, Baranya, valamint Međimurska (Muraköz), Koprivničko križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko podravska (Vukovár-Szerémség) és Osječko-baranjska (Eszék-Baranya), Varaždinska (Varasd), Bjelovarsko-bilogorska (Belovár-Bilogora), Požesko-slavonska (Pozsega-Szlavon) és Vukovarsko-srijemska (Vukovár-Szerémség)) együttműködését. Kezdetben a projektek elindításához és megvalósításához elengedhetetlen partnerkeresés okozott nehézségeket, azonban idővel a határ menti régiók vállalkozásai kezdtek egymásra találni. A szomszédos nem EU-tag országokkal való együttműködések közül a Horvátországgal közösen megvalósuló nyertes projektek tekinthetőek a legsikeresebbnek, ez is remekül jelzi a további potenciálokat a partnerek között. (A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői) A horvát-magyar határ mentén a horvát oldalon még mindig vannak fel nem derített aknamezők a korai kilencvenes évek történéseinek következményeként. A De Mine elnevezésű IPA-projekt keretében az EU 3,5 millió euróval támogatta az aknák semlegesítését, ezzel ez a legnagyobb költségvetésű IPA-projekt a térségben. (EU fondovi: prekogranična suradnja najbolja s Mađarskom) A Program előcsatlakozási támogatási eszközként (Instrument for Pre-accession Assistance) funkcionál, erre utal az IPA rövidítés, s víziója szerint a horvát-magyar határterület a közös örökség sikeresen együttműködő térsége lesz. (Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, 2007, p. 37.) 73

74 3. ábra: Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásra jogosult területei Forrás: Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme A program az alábbi stratégiát fogalmazza meg: 1. Prioritás: Fenntartható környezet és turizmus 1.1. Fenntartható és vonzó környezet Tájkép-fejlesztés a Mura-Dráva-Duna területen (illetve ennek természeti és vidéki környezetében) egy fenntarthatóbb és természetileg értékesebb környezet, valamint az öko-turizmus számára vonzóbb helyszínek kialakítása céljából Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékű közösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében; élőhelyrekonstrukció 1.2. Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen Regionális turisztikai termékterv kidolgozása Az aktív- és az öko-turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés: látogatóközpontok, erdei iskolák, vízi sport infrastruktúra, kerékpárutak, gyalogló-túraösvények, kölcsönzők A kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztése A folyóterület egységes turisztikai termékként való népszerűsítése Magánbefektetések ösztönzése 74

75 2. Prioritás: Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés 2.1. Együttműködő gazdaság Határon átnyúló üzleti partnerkeresés A határon átnyúló munkaerő-áramlás elősegítése Közös kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) Közös helyi tervezés, stratégiák, programok 2.2. Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok Emberek közötti (people-to-people) kapcsolatok A kétnyelvűséghez kapcsolódó tevékenységek 3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás (IPA, 2007, p. 37.) 8.5. Horvát-magyar turisztikai együttműködések a határ mentén Turisztikai szempontból is érdemes határon átívelő fejlesztésekben gondolkodni. A határ menti térségek előrelépésében, a lokális idegenforgalmi környezet fellendítésében nagy szerepet tölthet be egy szomszéd országgal közösen kialakított turisztikai termékportfólió. Kusen szerint (2002) az idegenforgalmi attrakciók azok a turisztikai erőforrások, amelyek a turistákat arra késztetik, hogy meglátogassanak egy desztinációt. Ruzic (2011) a turizmus fejlődéséhez a következő tényezőket tartja nélkülözhetetlennek: Természeti adottságok (klíma, vízrajz, domborzat, flóra és fauna, stb.) Társadalmi tényezők (történelmi műemlékek, intézmények, rendezvények, stb.) Közlekedési feltételek Kínálati oldalról a vendéglátás, a kereskedelem és a szállásszolgáltatás. A szálláshelyek alapvetően meghatározzák a térség befogadóképességét, kapacitásuktól nagyban függhet az adott turisztikai hely turistaforgalma, míg típusaik, formáik és minőségük közvetlen módon kihatnak a turizmus fajtájára és formáira, ezáltal a térség gazdasági teljesítményére is. (Demonja et al, 2010) 75

76 A határon átnyúló turizmus a következő előnyökkel jár: hozzájárul a helyi és regionális gazdaság fellendítéséhez, erősíti az egymásra kölcsönösen ható turizmushoz köthető és más gazdasági szektorokat, hozzájárul a munkahelyteremtéshez, bővülnek a lehetőségek a termelői és szolgáltatói szektorban, ezáltal minőségibb és jobban ellátott lesz a helyi és a regionális piac, valamint szélesedik a turisztikai kínálat, infrastrukturális beruházásokat generál (önkormányzati, sport, vendéglátóipari, kulturális, humán erőforrás jellegű beruházások), és ezáltal javítja a lakosság életminőségét. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg az «INVEST PRO» projekt, melynek keretében 2013-ban a horvát-magyar határ menti térség kiaknázatlan turisztikai potenciáljairól, illetve befektetési lehetőségeiről végeztek kutatást. A projekt legfontosabb eredményeit az alábbiakban ismertetem. Magyarországon a horvát határ mentén elhelyezkedő megyék egyes kistérségeiben a turizmus koncentrált formában van jelen. A Balaton mentén és térségében fekvő települések kiemelt turisztikai területnek tekinthetőek. A sármelléki repülőtér kulcsfontosságú szerepet tölt be ezen térség turizmusának, különösen a gyógyturizmusának a fejlesztésében. Azonban a Balaton vonzáskörzetén kívül is léteznek jelentős turisztikai kapacitással rendelkező területek a határ menti megyékben. A vízi- és ökoturizmus kedvelői számára a Dráva folyó jelent kikapcsolódási lehetőséget. Pécs - román és török kor stílusát szemléltető - épített öröksége felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Harkány-Siklós-Villány térsége rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül és jelentős bor- és gyógyturisztikai célponttá vált, amelyet már nemzetközi szinten is elismernek. A felsorolt térségeken kívül Kaposvár és Szekszárd is kedvelt desztinációk. A horvát oldalon Varasd városa rendelkezik kiemelkedő épített örökséggel, de fontos turisztikai célpont még a trákoscsáni kastély is. Ezt a két települést tekintve az elmúlt években növekedés tapasztalható a látogatók számában, viszont ezzel ellentétben csökkent az eltöltött vendégéjszakák száma. 76

77 A horvát természeti erőforrások, így elsősorban a Dráva, a sík vidéken elterülő tavak, a Bilogora és Kalnik hegység kincsei nincsenek kellőképpen kiaknázva. A kontinentális turizmus területén (horgászat, vadászat, hegymászás, kerékpározás, úszás) Kapronca Krizsevác megye rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Ezen térség gazdag kultúrtörténeti örökségekben (egyházi építmények), valamint a képzőművészetek kedvelőjének körében is népszerű, hiszen Hlebinében található a naiv festészet központja. A régióban a termál- és gyógyturizmus már régóta fellelhető (pl.: a Varaţdinske toplice fürdőhely Varazsd megyében), és további fejlesztési lehetőséget jelenthet a térség számára. Jelenleg a horvát és a magyar határszakasz egymás konkurensének tekinthető ebben a szektorban, annak ellenére, hogy a lehetőség adott közös marketing kialakítására és több típusú együttműködésre. 10. táblázat: A horvát-magyar határrégió SWOT elemzése TURIZMUS Borturizmus (Siklós-Harkány- Villány) Városi turizmus (Pécs, Osijek, Varaţdin) Etnoturizmus (Mohács) Termálturizmus (Hévíz, Zalakaros, Sveti Martin, Bizovac, Varaţdinske toplice) OKTATÁS Nagyobb egyetemek Pécsett és Eszéken Egyetemi intézmények együttműködése Krizsevci, Varazsd, Keszthely és Kaposvár között. KÖRNYEZET Környezetvédelem a határ mentén (Duna-Dráva Nemzeti Park, Mura folyó mente) Gazdag vízi erőforrások (felszíni, termál) KÖZLEKEDÉS Nincs kiépített vasúti villamos felsővezeték a nemzetközi vonalakon Pécstől és Eszéktől A belföldi közúthálózat rossz állapota miatt gondot okoz a régiós központok, valamint a nemzetközi közúthálózat megközelíthetősége, Kevés nemzetközi határátkelő (átlagban 62 km-ként) DEMOGRÁFIA Érzékelhetők az generációs különbségek a térségen belül OKTATÁS A felsőfokú végzettségűek aránya elmarad az országos átlaghoz képest Alacsony szintű idegennyelv-tudás Rugalmatlan munkaerőpiac, az oktatási intézmények lassan alkalmazkodnak a piac szükségleteihez MUNKAERŐPIAC Magas a munkanélküliség a határ mindkét oldalán, de főleg a horvát részen A vidéki kistérségekre még inkább jellemző a munkanélküliek magas 77

78 ERŐSSÉGEK száma GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK TURIZMUS DEMOGRÁFIA A Duna-Dráva folyók természetes élőhelyei lehetőséget biztosítanak a Magasfokú mobilitás és emigráció a térségen kívül turizmus fejlesztésének Népességcsökkenés a vidéki, elszigetelt térségekben KÖRNYEZET A földterültek mezőgazdasági TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET hasznosítása KULTÚRA A Dráva ökoszisztémájának folyamatos pusztulása a szemétgazdálkodás hiánya miatt Erősebb együttműködés lehetősége kulturális téren VEZETÉS ÉS TERVEZÉS Hálózatosodás a közös örökség Elenyésző közös tervezés megőrzésének érdekében Bizonyos szektorok kidolgozottságának hiánya (oktatás, GAZDASÁG termálturizmus fejlesztése) A vertikális integráció lehetősége a feldolgozott mezőgazdasági termékek A helyi politika lassú fejlődése a kis létszámú önkormányzatok miatt kapcsán Agroerdészeti kivitel lehetősége KULTÚRA Szervezetlen finanszírozás Forrás: Bacsi et al, 2007, pp A két ország turizmusának fejlesztése - a helyi vállalkozók ötletei alapján - a következő tevékenységek megvalósításával érhető el: 1. A turisztikai termékek, helyi értékek, hagyományok, természeti értékek jobb promóciója 2. Alacsonyabb árak kialakítása, illetve kedvezmények és ingyenes ajánlatok a turisztikai termékek vonatkozásában 3. A hagyományos termékek (házias ételek és italok) kínálatának bővítése 4. A meglévő szálláshelyek és éttermek felújítása, valamint újak építése 5. A kínálat és a szolgáltatások minőségének javítása az idegenforgalomban dolgozók jobb képzésével 6. Olyan rendezvények szervezése, ahol több attrakció is bemutatásra kerülhet (vásár, kiállítás, zenei rendezvény, divatbemutató, hagyományos rendezvényeken tradicionális ételek műhelye, egyedi termékek kidolgozásának műhelye) 78

79 7. Szorosabb kapcsolat ápolása a turisztikai egyesületekkel 8. Az ökomezőgazdaság fejlesztése és egészséges élelmiszerek termelése 9. Helyi lakosság pozitív hozzáállása, valamint személyes részvétele a helyi rendezvényeken a helyi egyesületeken keresztül vagy önkéntesként A projektben vizsgált határ menti megyék közös pozitív jellemzői a különleges természeti értékek, a tiszta környezet, a gazdag kulturális örökség, fejlett borturizmus és gasztronómia, melyek a határon átnyúló turizmus fejlesztésének alapjai lehetnek. Azonban a térség hiányosságairól is említést kell tennünk, melyek közé a gyenge turisztikai promóciós tevékenység, a fejletlen infrastruktúra, a vendéglátó egységek és szálláshelyek hiánya, valamint az csekély pénzügyi forrás tartozik. A tanulmány a következő eredményekre mutat rá a két ország viszonylatában: 11. táblázat: A horvát-magyar határmenti térség összehasonlítása turisztikai szempontból Vizsgálati szempont Horvát oldal Magyar oldal Legvonzóbb turizmusfajták kulturális és borturizmus gyógy- és vízi turizmus, Legkevésbé vonzó turizmusfajták Turizmus fejlődéséhez szükséges szálláshelyek bővítése vallási, gyógy- és agroturizmus elsőként falusi turizmushoz köthető szálláshelyek, majd a kempingek és a 3, illetve 4 csillagos szállodák vallási turizmus a 4 csillagos és wellness hotelek, apartmanok és pihenőházak A turizmus fejlesztésében a városok és járások a helyi vállalkozók leginkább érdekelt szereplők Forrás: Svržnjak et al, 2013, pp

80 A jövőbeli fejlesztési irányok a következők lehetnek: cserenyaralások ösztönzése az általános- és középiskolások körében, s egyúttal a határon átnyúló fejlődés lehetőségeinek ismertetése a rendelkezésre álló turisztikai kínálat hatékony kihasználása a reklámozáshoz köthető befektetéseknek a regionális turisztikai portál kidolgozására, közös piaci fellépésre (hirdetés, rendezvények, vásárok), valamint a meglévő kommunikációs erőforrások folyamatos frissítésére és fenntartására kell irányulniuk. (Svržnjak et al, 2013, pp ) 80

81 9. A magyar és a horvát kisebbség helyzete 9.1. A magyar kisebbség helyzete Horvátországban Horvátországban 1991-ben , a 2001-es népszámlálás szerint , míg 2011-ben fő alkotta a magyar kisebbséget, többségük Osječko-baranjska (Eszék- Baranya), Vukovarsko-srijemska (Vukovár-Szerém), Bjelovarsko-bilogorska (Belovar- Bilogora) és Primorsko-goranska (Tengermellék-Hegyvidék) megyék területén, valamint Zágráb városában él. (Rémes et al, 2008, pp ) Horvátországon Dél-Baranya és Kelet-Szlavónia területén koncentrálódik nagyobb arányú magyarság, anyanyelvi életterük azonban egyre szűkül az államnyelv növekvő tekintélye és a felgyorsult asszimilációs folyamatnak köszönhetően. A múlt század folyamán végbe ment demográfiai, gazdasági, politikai, szociális, területi és társadalomszerkezeti változások következtében a horvátországi magyar kisebbség a hetedére csökkent, ezáltal az egyik leggyorsabban fogyatkozó közösséggé vált a Kárpátmedencei magyarság viszonylatában. A magyar nemzetiségűek negyede más anyanyelvűnek vallja magát, mely a szórványos elhelyezkedésükre, az oktatási intézmények hiányára és az identitásgyengülésre vezethető vissza. (Sebők, 2003, pp ) április 5-én jött létre A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló egyezmény. (Kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó dokumentumok - Kétoldalú egyezmények) Horvátországban az alábbi magyar nemzetiségi érdekvédelmi szervezetek működnek: Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Magyar Egyesületek Szövetsége Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság Horvátországi Magyarok Szövetsége Horvátországi Magyar Pedagógusok Szövetsége (Horvátországi magyarság) A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) 1993-ban alakult, s ebben az évben került bejegyzésre Horvátország polgári társulásait tartalmazó nyilvántartásába. A szervezet törekvése, hogy megőrizze és fejlessze a horvátországi magyarság nemzeti identitását. 81

82 Ennek a célnak az elérése érdekében a következő tevékenységeket végzi: összehangolja az alkotótevékenységet a kultúrában, az oktatásban és a gazdaságban, küzd a magyar kisebbség integritásáért és egyenrangúságért, képviseli a magyarság alkotmányos és jogi érdekeit, az anyanyelv megőrzésének érdekében hetilapot, folyóiratot jelentet meg, valamint szorgalmazza az elektronikus tájékoztatási eszközök magyar műsorainak bővítését és fejlesztését, előmozdítja az etnikum hagyományainak, életének, helyzetének tudományos kutatásait, támogatja az öntevékeny művelődési, hagyományápoló törekvéseket, segíti az anyanyelvű óvoda- és iskolahálózat működését és fejlesztését. (Horvátországi magyarság) február 21-én jött létre a horvátországi magyar kisebbség másik jelentős érdekképviseleti szervezete, a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ). A Szövetség célja, hogy a Horvátországban élő magyarság közös érdekeit meghatározza és képviselje az alábbi területeken: oktatás, tájékoztatás, kulturális tevékenységek, tudomány, gazdaság, szociális kérdések. (Horvátországi magyarság) A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság (HMTMT) 1996-ban alakult meg, s működése során esetenként rendelkezésére álló pályázati forrásokból a magyar kultúra színvonalas horvátországi terjesztéséért dolgozik. (Szkála, 2001) szeptember 28-án nyílt meg az eszéki Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ. A központ alaptevékenysége a horvátországi magyarok anyanyelven történő óvodai, általános- és középiskolai oktatása, nevelése. A Központ foglalkozik még gazdasági, közművelődési, sport- és egyéb tevékenységekkel a horvát törvényekkel összhangban. (Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ) 82

83 9.2. A horvát kisebbség helyzete Magyarországon A nemzeti kisebbségi kérdés érzékeny terület Magyarországon, különösen a 2010-ben elfogadott új állampolgársági törvény elfogadása óta. Ez felerősítette a nemzeti identitásról szóló vitákat, nehezíti a helyzetet, hogy a történelmileg kialakult nemzeti identitásunkat EU-kompatibilissé is kellett tenni. Ez természetesen nem csupán a parlamenti vitákat érinti, hanem a lakosság individuális és kollektív tudatát is, s azt a kérdést, hogy ez hogyan mutatkozik meg a szomszédos országokkal való viselkedésben. Schödl, 2010, p. 1.) Sarosácz György neves néprajzkutató könyvében megfogalmazza a délszláv szóhasználat kritikáját:... a hazánkban élő horvátokra, szerbekre és szlovénekre gyakran használt délszláv elnevezés hibás, mert ilyen nemzetiség vagy népcsoport a valóságban nincsen. Ez a megjelölés a szláv népek elhelyezkedésére utal. A kutatók véleménye szerint a hazánk területén élő horvátok hét csoportra (nyugat-magyarországi /gradistyei/ horvátok, Mura menti vagy zalai horvátok, Dráva menti horvátok, Pécs környéki bosnyákhorvátok, baranyai és bácskai sokác-horvátok, bunyevác-horvátok, Duna menti vagy ráchorvátok) különíthetőek el az eredet, a nyelvjárás és a földrajzi elhelyezkedés alapján. (Sarosácz, 1973) A magyarországi horvátság különböző korokban települt jelenlegi lakóhelyére, elsőként a gradistyei horvátok egészen az 1493-as törököktől elszenvedett korbáviai vereség okán érkeztek, s beköltözésük egészen a 17. század közepéig folytatódott. A Mura menti vagy zalai horvátok az 1960-as években, illetve a Rákócziszabadságharcot követően költözött mai lakóhelyére a Mura túloldalán található Muraközből, valamint Nyugat-Horvátország azon területeiről, melyek nem voltak török megszállás alatt és a túlnépesedett vidékekről. A Dráva menti horvát kisebbség Barcs közelében, a Dráva folyó mentén fekvő településeket lakja. Az Árpád-kori horvátság egy része a Dráva mocsarai és erdei által nyújtott védelemnek köszönhetően túlélhette a török megszállást, azonban Szlavónia és Bosznia horvát területeiről a 17. század végén és a 18. században érkeztek további betelepülők ebbe a térségbe. Ezen a területen az 1900-as évek elejére néhány kivételtől eltekintve a legtöbb település vegyes lakosságúvá vált, vagy asszimilálódott. Ellen példaként említhető a Lakócsán és környékén élő horvátság, akik máig gyakorolják nyelvüket, az 1950-es évek közepéig pedig viseletben, szokásokban és hagyományok őrzésében is megnyilvánult a nemzetiségi hovatartozásuk. (Hauptmann, 1993) 83

84 A Pécs környéki falvakban élő bosnyák-horvátok Boszniából érkeztek, s egy részük már a török hódoltság idején letelepült, de a 17. század végén illetve a 18. század elején a Habsburgok Bosznia felszabadítására tett sikertelen kísérletét követően számuk tovább növekedett. A baranyai és bácskai sokác horvátok Baranya megye déli részén, Pécs, Siklós és Mohács városokban, valamint az őket körülvevő falvakban, valamin Bácskában élnek. Az államhatár választja el őket a Vajdaságban élő nagyobb számú horvát népességtől. A rendelkezésünkre álló első adatok szerint a csoport a 16 században jelent meg hazánkban, számuk azonban a 17. század végén és a 18. század elején tovább gyarapodott. A bunyevác-horvátok a század között érkeztek Magyarországra, s jelenleg Bácskában élnek jelenleg, korábban viszont jelentős számban laktak Fejér és Pest megyében is. A horvátországi Dinári és Svilaja hegység vidéke, illetve Nyugat- Hercegovina az őshazája ennek a csoportnak. A rác-horvátok a Duna mentén élnek Bátya, Dusnok, Kalocsa, Tököl, Ercsi, Érd, valamint Százhalombatta településeken. Napjainkban néhány horvát származású lakos még él Szentendrén, ők magukat dalmátoknak nevezik. A nagyvárosokban (Budapest, Pécs) is találunk jelentős létszámú horvát közösségeket, melyekben minden etnikai csoport képviselői megtalálhatók. A rác-horvátok betelepülése a 16. századra tehető. (Sokcsevtis, 1998, pp. 1-3.) Összefoglalva elmondható, hogy a mai Magyarország területén élő horvátok hozzávetőleg a 15. és a 18. század között, a törökök elől menekülve, a hódoltság korában vagy azt követően, települtek ide. Aranykoruk a 18. századra és a 19. század első felére tehető, ugyanis ebben az időszakban volt létszámuk és a társadalomban elfoglalt helyük is a legjelentősebb. A 18. században többségük falun élt és mezőgazdasággal foglalkozott, főként jobbágyként, de földbirtokos is akadt közöttük. III. Károly és Mária Terézia a török elleni küzdelmek során szerzett érdemeikért nemesi rangot és birtokot is ajándékoztak több horvát polgárnak. Ez a szűk nemesi réteg a 18. században még beszélte felmenői nyelvét, azonban a 19. századra már nyelvében és tudatában is magyarrá vált. Ezzel a horvát kisebbség társadalomszerkezete egyoldalúvá vált, melyet főként a parasztság soraiban élők jellemeztek. Csupán néhány falusi kézműves, ingázó ipari munkás vagy erősen horvát érzelmű katolikus pap ellensúlyozta az egyhangú képet. Néhány kivételtől eltekintve az értelmiségi pályát választó horvát származású fiatalok a 19. század második felére teljesen beolvadtak a magyarságba. (Dumančić, 1993, pp ) 84

85 A két világháború közötti időszakban szinte teljesen háttérbe szorult a nemzetiségi nyelvoktatás a hazai horvát falvak iskoláiban is, azonban az asszimiláció a zárt falusi közösségekre kevésbé hatott. A második világháborút követő rövid ideig tartó demokratikus kísérlet úgynevezett kulturális megújulást jelentett a magyarországi horvátságnak. A hazai horvát falvakban horvát tannyelvű iskolák alakultak, Pécsett pedig létrejött az első horvát középiskola, majd ugyanitt főiskolai tanárképző szak indult ben megalakult a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, mely az első olyan hazai politikai szervezet volt, ami magába foglalta az összes hazai horvát népcsoportot, igaz a szerbeket és szlovénokat is. Magyarország és Jugoszlávia közötti kapcsolat megromlása negatív hatással volt a hazai horvát közösségre. A Rákosi-diktatúra korában a horvát nemzetiség legaktívabb képviselőit letartóztatták. Egy mesterségesen kialakított délszláv nemzeti felfogás terjedt el, és bevezették az egységes szerbhorvát nyelvet az iskolákban és a sajtóban. Az egységes délszláv irodalmi nyelv forszírozása az oktatásban különösen negatív hatásokat váltott ki a teljesen eltérő nyelvjárást beszélő gradistyei és zalai horvátság körében. A magyar-jugoszláv viszony az es években javulni kezdett, s ennek köszönhetően a horvát kisebbség fel tudta venni a kapcsolatot az anyanemzettel. A határra és a politikai rendszerre azonban a zártság volt a jellemző, így ezen összeköttetésekre alacsony intenzitásúak voltak. A rendszerváltozást követően a magyarországi horvátok önálló szervezet létrehozását kezdeményezték, s 1990-ben alakult meg a Magyarországi Horvátok Szövetsége. Ezt követően fokozatosan, az anyaország függetlenné válásával egyidejűleg, hazai horvát kezdeményezésre, függetlenné vált a hazai horvát iskolarendszer és valamennyi média. Az 1993-as kisebbségi törvény értelmében először 1994-ben, majd 1998-ban, ben, 2006-ban és 2010-ben helyi, illetve országos kisebbségi önkormányzatokat választottak, s ezzel a hazai horvátság körében legitim, demokratikus úton megválasztott politikai vezető testületek alakultak. A október 1-jei nemzetiségi önkormányzati választásokat követően 115 települési horvát kisebbségi önkormányzat alakult meg, ezeken a településeken a választói névjegyzékeken összesen választópolgár szerepelt. A választásokon 806 jelölt indult a megszerezhető 575 képviselői mandátumért. A horvát jelöltek 79,2 százalékát a Magyarországi Horvátok Szövetsége támogatta. 85

86 115 településen írtak ki választásokat, melyek mind érvényes eredményt hoztak, így összesen 115 horvát kisebbségi önkormányzat alakult meg. Ez a szám nyolccal több, mint a korábbi 2002-es választásokon elért eredmény. A részvételi arány túllépte a 75 százalékot, összesen 7656 választó szavazott a horvát listákra. A megválasztott 575 elektor 78,6 százaléka a Magyarországi Horvátok Szövetségének jelöltje volt. A választási eredmények alapján a horvát közösség 7 középszintű önkormányzatot hozhatott létre, egyet a fővárosban, míg megyei szinten hatot a horvátok által legsűrűbben lakott megyékben (Baranya, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala megye). (Sokcsevits, 1998, pp. 5 6.) A Dunántúlnak különösen a déli része a történelmi eseményekre visszavezethetően jellemzően kevert népességgel rendelkezett ben mindössze 79 olyan település volt, ahol saját bevallás alapján nem volt egyetlen nemzetiséget képviselő lakos sem, míg 340 településen meghaladta az 50%-ot a valamely nemzetiséghez tartozók aranya. Baranya, Somogy és Zala megyék területén a lakosság 6,53 %-a vallja magát kisebbséginek. Baranyában azonban ez az arány 10 %, ebben a megyében jelentős számú horvát közösség él például Felsőszentmártonban és Drávakeresztúron. A Zala megyei Molnáriban és a somogyi Szentborbáson szintén a horvátság jelenik meg nagyobb tömbben. (Bacsi et al, 2011, pp ) A október 3-án megtartott nemzetiségi önkormányzati választásokon 127 helyi horvát nemzetiségi önkormányzat megválasztására került sor, ami a korábbi évekhez képest további kismértékű növekedést jelentett. Ismét a hat legtöbb horvát lakost számláló megyében, valamint Budapesten alakultak területi önkormányzatok. Az Országos Horvát Önkormányzat választásán a Magyarországi Horvátok Szövetsége indított önálló listát és a horvát nemzetiség 507 elektora 29 tagú országos önkormányzatot választott meg. A január 29-én megtartott alakuló ülésen Hepp Mihályt választották meg az országos önkormányzat elnökének. Magyarország és Horvátország kapcsolatainak vizsgálata során fontos figyelembe venni a hazánk területén élő horvátok fontos szerepét is. Az országban élő kisebbségeket a történelem során több jelentős hatás érte (például a szocialista rendszer kisebbségekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, asszimilációs törekvései következtében), így demográfiai változáson mentek keresztül. 86

87 Magyarországon a évi népszámlálás során az alábbi négy nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényező mentén regisztrálták a kisebbségeket: nemzetiség, anyanyelv, kulturális kötődés, családi, baráti körben beszélt nyelv. 12. táblázat: A horvát nemzetiség nagysága és aránya Magyarországon, 2011 Fő Százalékos megoszlás Magyarország összesen Nemzetiségi összesen ,589 Horvát összesen ,237 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján saját szerkesztés 87

88 10. Az empirikus kutatás eredményei A társadalomtudományban folytatott kutatások három kategóriába sorolhatók. Feltáró jellegű kutatást akkor végzünk, ha nincs megfelelő ismeretünk az általunk vizsgált jelenségről. A leíró kutatást akkor alkalmazzuk, ha a vizsgált területet kívánjuk részletesen elemezni, míg a magyarázó kutatás az adott szakterülettel kapcsolatos összefüggéseket tárja fel előttünk. (Héra-Ligeti, 2006, p. 60.) Ezen meghatározások alapján a kutatásom feltáró jellegű, helyenként magyarázó elemekkel A kvalitatív kutatás eredményei A kvalitatív kutatás keretében három interjút terveztem. A magyar oldalról a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülési kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi referensét, Krausz Veronikát kerestem fel, valamint Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével készítettem interjút. A horvát oldalról Marta Vidakovic Mukic, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa horvátországi képviselője lett volna az interjúpartner, ő azonban nem válaszolt a megkeresésemre. Az elkészült interjúkat, illetve a tervezett horvát interjú kérdéseit a függelék tartalmazza. Az elkészült interjúk első részében a testvértelepülési kapcsolatok sikerességéről kérdeztem a szakértőket. Krausz Veronika szerint nagyon fontos a kölcsönösség, hogy mindenkinek legyen valamilyen hozadéka az együttműködésből. Ehhez köthető a másik előfeltétel, hogy legyenek közös kapcsolódási pontok, ezek pedig ne csak a települések polgármestereit hozzák össze, hanem a lakosságot és a település intézményeit is minél nagyobb mértékben bevonják. Inkei-Farkas Márton a partnerségi hagyományokat emelte ki, amelyeknek folytonosnak kell maradniuk az önkormányzat élén bekövetkezett esetleges változást követően is. A Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztője a nyelvi akadályokra is utalt, ezeket mindenképpen át kell hidalni. A téma jelentőségét mutatja, hogy Inkei-Farkas Márton is beszélt arról, hogy a lakosságot mindenképpen be kell vonni ezen kapcsolatok építésébe. 88

89 A lakosság bevonásának eszközéül Krausz Veronika elsősorban a kulturális és oktatási együttműködéseket, míg Inkei-Farkas Márton a sporteseményeket és szintén a kulturális rendezvényeket emelte ki. A TÖOSZ munkatársa szerint már a szervezésbe be kell vonni a lakosokat, s fontos a fiatalok megszólítása is. Főszerkesztő úr úgy vélte, hogy ebben nagy szerepet kell vállalnia a politikának is, hiszen az első lépést mindig a politikusoknak kell megtenniük. Mindkét interjúalanyom egyetértett abban, hogy foglalkozni kell a gazdasági együttműködések, ezen belül pedig a beruházások ösztönzésének kérdésével is. A TÖOSZ nemzetközi referense stratégiai gondolkodást javasolt, egy olyan stratégia készítését, amely a lehetőségekre épít, számba veszi a fizikai adottságokat, a törvényi előírásokat, s természetesen konkrét beruházási lehetőségeket is bemutat. Főszerkesztő úr nem tartja elégségesnek a jelenlegi for-profit együttműködést, amelyben a véleménye szerint számos kiaknázatlan lehetőség van. Szükség lenne továbbá a közlekedés javítására, több drávai híd építésére, valamint a kompközlekedés intenzívebb kiépítésére. Az interjúk során felvetettem azt a kérdést is, hogy mennyiben segíti a horvátmagyar testvértelepülési kapcsolatokat, ha egy magyar településen horvát kisebbségi önkormányzat is működik. Krausz Veronika szerint nagyon hasznos az ő munkájuk ebből a szempontból, különösen azokon a kis településeken, ahol az önkormányzati erőforrások szűkösek. Inkei-Farkas Márton ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, Csúcs Tibor nagyon sokat tett a testvértelepülési kapcsolatok kialakulásáért. A kapcsolattartás kapcsán Krausz Veronika azt is kiemelte, hogy sok esetben nem is az önkormányzat foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem például egy tanár a helyi iskolából. Az igazán meghatározó a nyelvtudás, az elkötelezettség és az, hogy valaki a magáénak érezze az ügyet, azaz annak a gazdája legyen. 89

90 A TÖOSZ segítségére van a partnert kereső önkormányzatoknak, ám a már testvértelepüléssel rendelkezőket is támogatja. Krausz Veronika így foglalta össze a szolgáltatásaikat: Folyamatosan működtetjük partnerkereső szolgáltatásunkat, adott kérdésben segítünk megtalálni az illetékes szervezetet, s összehozzuk a települést az adott intézménnyel. Heti rendszerességgel küldünk hírlevelet valamennyi magyar önkormányzatnak, valamint tagjainknak, ebbe belekerülnek a partnerkeresési kérelmek, pályázattal kapcsolatos információk és minden olyan téma, amely az adott területen fontos lehet az önkormányzatok számára. Honlapunk, 3 havonta megjelenő nyomtatott újságunk elérhető minden önkormányzat számára, emellett telefonon is szívesen segítjük az önkormányzatokat egy-egy kérdés vonatkozásában. Szintén az önkormányzatokat segíti majd az a kezdeményezés, amelynek Inkei- Farkas Márton állt az élére. A Horvát-Magyar Testvérvárosok I. Találkozójára, egy mintegy 200 fővel tervezett konferenciára legkorábban 2015 tavaszán kerülhet sor. A helyszín első alkalommal Rijeka lenne, majd váltakozna a két ország között. A konferencián polgármestereket, alpolgármestereket, tanácsnokokat, az önkormányzatok nemzetközi referenseit várják. A találkozó célja pedig a főszerkesztő úr szavaival élve: Mindenképpen szeretnénk túllépni a protokolláris kereteken és valódi tartalommal megtölteni a rendezvényt. Egyrészt gazdasági témákkal foglalkoznánk a szakmai konferencián, különösen fontosnak tartjuk az idegenforgalom, a munkahelyteremtés és a befektetések témakörét. Másrészt napirendre kerülhetnek az integrált városfejlesztéssel kapcsolatos kérdések is, ebben biztosan tudnánk segíteni az EU-hoz tavaly csatlakozott horvát partnereinknek. Természetesen az is a célunk, hogy új testvértelepülési kapcsolatok szerveződjenek A kvantitatív kutatás eredményei A kapott adatbázis és a kiegészítésem alapján 70 magyar és 68 horvát településnek van ebben a régióban (a magyar oldalon Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-baranjska (Eszék-Baranya) megyékben) testvértelepülése, így ezek képezték az alapsokaságot. 90

91 Minden olyan településnek és megyei önkormányzatnak elküldtem a kérdőívet a célterületen, amely rendelkezik a másik országban testvértelepüléssel vagy testvérmegyével, így a teljes sokaság lekérdezésre került. A kutatási kérdőív a függelékben megtekinthető. Az eredeti, 2005-ben készített adatbázist Sabján Katalintól, a TÖOSZ nemzetközi titkárától kaptam meg 2014 januárjában. Ezt aktualizáltam, s egészítettem ki az elmúlt években létrejövő kapcsolatokkal. Ebben a munkában sokat segítettek a Horvát-Magyar Európai Panoráma honlapján ( megtalálható, a két ország között meglévő testvértelepülési kapcsolatokról szóló cikkek. Minden településen olyan személyt kerestem meg április 1. és május 31. között, aki érdemben tud nyilatkozni a testvértelepülési kapcsolatokról. A kérdőív elektronikusan került kiküldésre, a lekérdezéshez a Google ingyenes online űrlapkezelő programját használtam. A magyar nyelvű kérdőív elérhetősége: _I9qXesQY/viewform A horvát nyelvű kérdőív elérhetősége: W8MUA/viewform A magyar települések közül 58 töltötte ki a kérdőívemet, ez az érték az adatok feldolgozása és tisztítása során 52 válaszadóra (51 települési önkormányzatra és 1 megyei önkormányzatra) szűkült le. A horvát települések esetében a válaszadók száma az adattisztítás után 13-ról 10-re csökkent. Ennek mindkét ország esetében az volt az oka, hogy néhány megkeresett önkormányzat azt válaszolta, hogy az adatbázisban szereplő információ ellenére nincs horvát testvérkapcsolata. Ez azt jelenti, hogy hazánkban 74,43%, míg Horvátországban 14,7% volt a válaszadási arány. A kérdőívet kitöltő önkormányzatok nevét, valamint a válaszadók nevét és elérhetőségét tartalmazó táblázatot a függelékben tettem közzé. 91

92 Habár az elemzés alapjául szolgáló minta a magyar oldalon nem nagyméretű, ám a magas válaszadási arány miatt elmondható, hogy a kapott eredmények érvényessége nagymértékben kiterjeszthető a teljes sokaságra. Mivel a horvát minta ezzel szemben jóval kisebb, ezért az ott kapott eredményeket csak rendkívül korlátozottan értelmezhetjük a teljes sokaság vonatkozásában. A kutatás céljaival összhangban a kérdőív három fő részből állt: 1. Településre vonatkozó kérdések 2. Testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó kérdések 3. Horvát/magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatra vonatkozó kérdések A kérdőív 39 kérdést tartalmazott, amelyek közül 12 zárt, 9 részben zárt, 18 pedig nyitott volt. A részben zárt kérdéseket az jellemzi, hogy a válaszadó az általam felajánlott lehetőségeken kívül mást is megnevezhetett a szövegmezőben. A kérdőív készítése során dichotóm (olyan változó, amely adott értelmezési tartományban csak két értéket vehet fel), alternatív válasz, illetve 5 fokú Likert-skála kérdéseket alkalmaztam. A kérdéssor minden kérdésére kötelező volt a válaszadás, azokat az eseteket kivéve, ahol ez nem volt releváns a válaszadó számára. Jogállás szerinti összetétel A kérdőívet öt különböző jogállású önkormányzatnak küldtem el, a válaszadók megoszlása a következő volt: 92

93 4. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok jogállás szerinti gyakorisága válaszok gyakorisága község 25 nagyközség 2 város 20 megyei jogú város 4 megyei önkormányzat Forrás: saját kutatás Ahogyan a fenti ábrán látható, a válaszadó települések közel felét (25) a községek alkották. A városok közül 20, a megyei jogú városok (MJV) közül 4 (azaz a vizsgált térségben az összes MJV, azaz Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa) töltötte ki a kérdőívet. Emellett 2 nagyközség és 1 megyei önkormányzat, mégpedig a Somogy Megyei Önkormányzat válaszolt. A horvát oldalon hat város és négy község töltötte ki a kutatási kérdőívet. Területi elhelyezkedés szerinti összetétel Minden horvát határ menti magyar megyéből érkeztek válaszok, a teljes mintán belüli arányt az alábbi ábra mutatja. 93

94 5. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok megye szerinti megoszlása 21,1% 40,3% Somogy megye Baranya megye Zala megye 38,6% Forrás: saját kutatás A legtöbb válaszadó (21) magyar önkormányzat (40,3%) Somogy megyében található, közel azonos számban (20) válaszoltak a Baranya megyei önkormányzatok, amelyek a minta 38,6%-át tették ki. Zala ehhez képest kisebb súllyal (11) szerepel a mintában (21,1%), ám ezzel nem alulreprezentált, hiszen csupán 3 zalai önkormányzat (a megyei önkormányzat, valamint Belezna és Molnári települési önkormányzatai) nem válaszolt. A horvát települések közül négy Međimurska (Muraköz), három Osječko-baranjska (Eszék-Baranya), kettő Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), míg egy Viroviticko podravska (Verőce-Drávamente) megyében fekszik. Népesség szerinti megoszlás A válaszadó magyar települési önkormányzatok átlagos lakosságszáma fő volt. A legalacsonyabb érték 110 fő, míg a legmagasabb fő volt. Az első kvartilis 935, a medián 1.886, a harmadik kvartilis pedig fő, azaz a válaszadók fele 934 és fő közötti lakosságszámmal rendelkező települést képviselt. A Somogy megyei önkormányzat területén fő lakik. 94

95 A válaszadó horvát települési önkormányzatok átlagos lakosságszáma fő volt. A legalacsonyabb érték fő, míg a legmagasabb fő volt. Az első kvartilis 2.536, a medián 8.386, a harmadik kvartilis pedig fő, azaz a válaszadók fele és fő közötti lakosságszámmal rendelkező települést képviselt. Kisebbségi önkormányzatok működése Az egyik hipotézisem részben a Horvát Kisebbségi Önkormányzatokra vonatkozott, miszerint ahol ezek működnek, ott sikeresebbek a horvát testvértelepülési kapcsolatok. Emiatt kérdeztem rá a kérdőívben arra, hogy melyik településeken működnek ezek, ezt szeretném majd később összevetni a válaszadók által megadott sikeresség mértékével. Az 52 megkérdezett közül 28 településen működik Horvát Kisebbségi Önkormányzat. A 10 válaszadó horvát önkormányzat közül csak Pélmonostoron (Beli Manastir) működik Magyar Kisebbségi Önkormányzat. Testvértelepülési kapcsolatok száma és iránya A legtöbb testvértelepülési kapcsolattal a megyei jogú városok rendelkeznek, a legtöbb testvértelepülést Pécs, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Kaposvár mondhatja magáénak, ők több mint 10 kapcsolattal rendelkeznek. A városok közül legalább 5 testvértelepülése van Siófoknak, Csurgónak, Harkánynak, Hévíznek, Komlónak, Mohácsnak, Nagyatádnak, Balatonboglárnak, Barcsnak, Siklósnak és Szigetvárnak. 17 településnek (Drávafok, Fityeház, Gyékényes, Iharosberény, Kaposfő, Kaszó, Nagydobsza, Petrivente, Szalánta, Szemely, Szentlászló, Táska, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Vése, Zákányfalu, Felsőszentmárton) csak egyetlen testvértelepülése van, mégpedig Horvátországból. A horvát válaszadó települések közül négynek csak a magyar testvértelepülése van, a többieknek pedig kettő (2 említés), három (2 említés), négy, illetve öt testvértelepülésük van. Fontos kérdés az is, hogy a válaszadó települések mely országok településeivel kötöttek testvértelepülési egyezményt, itt természetesen több válasz megadására is lehetőség volt. 95

96 6. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatainak száma az egyes országokban Horvátország Románia Németország Ausztria Olaszország Finnország Szerbia Lengyelország Franciaország Szlovákia Szlovénia Oroszország Kína Bulgária Amerikai Egyesült Államok Ukrajna Törökország Izrael Bosznia és Hercegovina Svédország Montenegró Mongólia Mexikó Japán Hollandia Észtország Egyesült Királyság válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás 96

97 A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar önkormányzatok elsősorban a földrajzi közelség, a gazdasági kapcsolatok, illetve a történelmi hagyományok alapján választottak maguknak partnertelepülést. A megkérdezetteknek Horvátországon kívül Romániában (26), Németországban (19), Ausztriában (12) és Olaszországban (11) vannak főként testvértelepüléseik. Ami számomra meglepő eredményt hozott, az a szlovén kapcsolatok (3) alacsony száma annak ellenére, hogy a mintában szerepeltek a Szlovéniával határos Zala megye önkormányzatai is. A horvát testvértelepüléseknek a magyar testvértelepülésükön kívül német (3 említés), olasz (2 említés), lengyel (2 említés), francia, szerb, macedón, osztrák, izraeli és montenegroi (1-1 említés) testvértelepülésük van. A testvértelepülési kapcsolatok bővítése A megkérdezett magyar önkormányzatok közül 26 tervezi a testvértelepülési kapcsolatok bővítését. Az erre a kérdésre nem -mel válaszolóknak lehetőségük volt indokolni egy nyílt kérdés keretében. Kilenc település anyagi okok miatt nem kívánja bővíteni a testvértelepülési kapcsolatait, voltak, akik a jelentős költségeket, míg mások az alulfinanszírozottságot emelték ki. Egy további település az anyagi háttér hiánya mellett az időhiányt is említette. Négy megkérdezett település elégedett a jelenlegi kapcsolatokkal, azaz a bővítést nem tartották indokoltnak. Három válaszadó a már meglévő kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, ahogyan egyikük fogalmazott: A meglévő kapcsolataink tartalommal való megtöltése is elegendő feladat. Egy másik megkérdezett pedig úgy vélte, hogy a már létrejött kapcsolatok sincsenek teljes mértékben kiaknázva. Egy-egy település vélte úgy, hogy a bizonytalan jövőkép ( nem tudjuk, hogyan alakul majd az önkormányzat sorsa ), a generációs problémák ( a nyugdíjasok már megöregedtek ) és a képviselőtestület támogatásának hiánya az oka annak, hogy a település nem gondolkozik újabb kapcsolatok kiépítésében. A megkérdezett horvát települések közül hat tervezi továbbiakkal a kapcsolatfelvételt. Az ezt nem tervező négy település közül kettő indokolta meg a válaszát, egyikük a túlzottan nagy távolságra, a másik a pénzügyi források és a politikai akarat hiányára hivatkozott. 97

98 A testvértelepülési együttműködés előnyei A következő kérdésem az együttműködés előnyeire vonatkozott, erre is több választ is lehetett adni. 7. ábra: A testvértelepülési együttműködések előnyei a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből a helyi lakosok közötti találkozás lehetősége az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása település turisztikai célú népszerűsítése külföldön pályázati forrásokhoz jutás lehetősége közös érdekek érvényesítése oktatási együttműködés válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás A Mit tart a testvértelepülési kapcsolatok előnyeinek kérdés esetében csak két települési önkormányzat adott meg egy-egy előnyt, a többi válaszadó két vagy több előnyt is látott az együttműködésben. A legtöbben (44 említés) a helyi lakosok közötti találkozás lehetőségét, az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztását és a település turisztikai célú népszerűsítését (34-34 említés) jelölték meg. Ezt követte a pályázati forrásokhoz jutás opció (27 említés), míg 25 önkormányzat a közös érdekek érvényesítését is az együttműködés előnyének tartotta. A legalacsonyabb számban az oktatási együttműködést (18 említés), a település külföldön történő beruházási célú népszerűsítését (15 említés), valamint a katasztrófavédelmi célok közös megvalósítását (2 említés) nevezték meg. Ez utóbbi mindenképpen meglepő annak a fényében, hogy számos magyar település és horvát testvértelepülése is a határ közvetlen közelében fekszik, ebből pedig következik, hogy együtt kellene felkészülniük a katasztrófa helyzetekre. 98

99 A kérdés során lehetőséget adtam egyéb opciókat is felsorolni, az alábbi válaszok érkeztek 1-1 említéssel: civil szervezetek kapcsolattartása; diákcserék lehetősége; sportegyesületek találkozása; az oktatási-, szociális, egészségügyi intézmények tapasztalatcseréje; a gyerekek kapcsolatfelvétele; a fiatalok kapcsolatfelvétele. A horvát önkormányzatok a magyarokhoz képest jóval több területen látnak együttműködési lehetőségeket. 9-9 említés érkezett a pályázati forrásokhoz jutás lehetősége, az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása, a település turisztikai célú népszerűsítése külföldön, a település beruházási célú népszerűsítése külföldön opciókra, 8 a közös érdekek érvényesítése érdekében. Heten említették az oktatási együttműködést, öten pedig a helyi lakosok közötti találkozás lehetőségét. A magyar válaszokhoz hasonlóan itt is a katasztrófavédelmi célok megvalósítását említették a legkevesebben, ám a válaszadók számát figyelembe véve az itteni 4 említés azt jelzi, hogy a horvát oldalon sokkal fontosabbnak tartják ezt a témakört. A testvértelepülési kapcsolatok célcsoportjai A partnerségi kapcsolat sok esetben megreked a protokolláris szinten, azaz csak a polgármesterre és a testületi képviselőkre korlátozódik. Emiatt tartottam fontosnak azt megkérdezni, hogy milyen célcsoportjai vannak a megkérdezett önkormányzatoknak ezen a területen. A kérdésre több választ is lehetett adni. 99

100 8. ábra: A testvértelepülési együttműködések célcsoportjainak gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből választott önkormányzati képviselők önkormányzati munkatársak helyi vállalkozások helyi egyesületek és szabadidős klubok kulturális intézmények és csoportok lakosság 0 válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás A legnagyobb számban (45 említés) a választott képviselők voltak a testvértelepülési kapcsolat célcsoportjai, azaz a polgármester, az alpolgármester(ek) és az önkormányzati képviselők. Az önkormányzati munkatársak (35 említés) és a helyi vállalkozások (34 említés) közel azonos számban kerültek megnevezésre. Amit negatívumként értékelek, hogy a helyi egyesületek és szabadidős klubok (28 említés), a kulturális intézmények (25 említés) és a lakosság (18 említés) részvétele elmarad a kívánatostól, az ő bevonásukra a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az általam megadott válaszlehetőségeken kívül a következő célcsoportokat nevezték meg 1-1 esetben a válaszadók: diákok, sportegyesületek, oktatási-, szociális, egészségügyi intézmények, gyerekek, fiatalok. A horvát települések legnagyobb számban a választott önkormányzati képviselőket és a helyi egyesületeket és szabadidős klubokat (9-9 említés), a kulturális intézményeket (8 említés) és a helyi vállalkozásokat (6 említés) nevezték meg. A magyar helyzethez hasonlóan a lakosság Horvátországban is háttérbe szorul, mindössze 3 önkormányzat mondta azt, hogy a lakosok is a testvértelepülési kapcsolatok célcsoportját alkotják. Az önkormányzat munkatársait két önkormányzat nevezte meg. 100

101 A lakosság részvétele a testvértelepülési kapcsolatokban Véleményem szerint az egyik legfontosabb kérdés a testvértelepülési kapcsolatok témakörében, hogy a résztvevő felek mennyire tudják bevonni ebbe a lakosságot. 9. ábra: A lakosság testvértelepülési kapcsolatokban való részvételének gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében % % % 0-19 % Forrás: saját kutatás A legtöbb önkormányzat esetében a lakosság 20-39%-át sikerül megszólítani (X említés), figyelemreméltó, hogy X esetben a lakosság 40-59%-a, X esetben pedig 60-79%- a vesz részt a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban. X esetben a részvételi arány még ennél is nagyobb, eléri vagy meghaladja a 80%-ot. Amin mindenképpen javítani szükséges, az a 20%-nál alacsonyabb részvételi arány, a válaszadóknak lehetőségük volt ennek mikéntjét is kifejteni egy nyitott kérdés keretében. A megkérdezettek a legnagyobb arányban a programok szervezésében látták a megoldást. A megkérdezettek még több és változatosabb kulturális/hagyományőrző programot szeretnének (8 említés), s érkeztek javaslatok más jellegű, érdekes, a lakosság szélesebb körét érdeklő szabadidős (gyermek/sport) programokra is (8 említés). 101

102 Az egyik válaszadó így fogalmazott: Elsősorban a testvértelepüléssel közös gyermekprogramok szervezésében látok lehetőséget. A gyermekek részvételre ösztönzik szüleiket is, illetve a programoknak köszönhetően erősödik horvát identitástudatuk, így remélhetőleg felnőttként is példát mutatnak és szívesen vesznek részt a határon átnyúló kapcsolatok ápolásában. Egy másik megkérdezett nagyobb közösségi rendezvényekkel, több találkozási lehetőséggel, pályázati módon kívánja megszólítani a lakosságot. Több településen megfogalmazódott, hogy egymásnál alvós csereprogramok induljanak, s a csereüdülések, diákcserék is remek lehetőséget jelentenének egymás jobb megismerésére. (4 említés) Nagyon érdekes ajánlások fogalmazódtak meg az alábbi válaszokban is: Amennyiben a cserekapcsolatok alkalmával nem csak a hivatalos delegációk, de a civil lakosság is ellátogathatna a partnertelepülésekre. A testvérvárosi programokat más települési programok köré kell felfűzni. Horvát jellegű rendezvényeink alkalmával vendégeink közt mindig jelen van egy horvátországi település kulturális, illetve sportegyesülete, valamint azok kísérői. A lakosságot az előadók kulturális műsorával próbáljuk a helyszínre csalogatni, valamint feladatot próbálunk nekik adni a rendezvény lebonyolításában. A lakosság feladatokkal való megbízása három másik önkormányzat válaszában is felmerült, egyikük ezt javasolta: A programokat úgy kell szervezni, hogy a lakosság minél nagyobb része aktívan részt vállaljon a lebonyolításban. Helyi szereplők, helyi sütés-főzés. Minden rendezvény esetében fontos a kommunikációs tevékenység, több válaszadó (7 említés) ebben látta a siker kulcsát. Volt, aki általánosságban fogalmazott ( figyelemfelhívással, népszerűsítéssel ), s voltak, akik konkrétabban válaszoltak személyes megkereséssel, illetve az internet (Facebook) segítségével. Többen egyetértettek abban is, hogy bővíteni kell az együttműködők körét (7 említés), például intézmények, civil szervezetek és önkormányzati munkatársak bevonásával vagy a helyi termelők, kulturális közösségek felkutatásával és az aktív részvételre való felkéréssel. Három megkérdezett kifejezetten a civil szervezetek aktivizálásában látta a megoldást. 102

103 Több válaszadónál (3 említés) felmerült, hogy mindehhez nagyobb anyagi támogatásra lenne szükség. Egyikük így fogalmazott: esetlegesen intenzívebb részvételre akkor lehetne számítani, ha több pályázati lehetőség, forrás állna rendelkezésre, hogy évente több nívós rendezvény is kerüljön megrendezésre, esetleg iskolák közötti vetélkedők is. Voltak olyan válaszadók is, akik a motiváció és érdekeltség hiányában látták a lakosság érdeklődésének hiányát, az ő javaslataik a következők voltak: Motiváltabbá kell őket tenni az élhetőbb életszínvonal megteremtésével. Érdekeltté kell őket tenni gazdasági és kulturális téren is. Két válaszadó meglehetősen negatívan nyilatkozott a helyzetről: Érdektelen, passzív a lakosság. Jelenleg nem találunk megoldást a lakosság széles körű bevonására. Horvátországban a lakosság kisebb mértékben kerül bevonásra a testvértelepülési rendezvényeken. Nyolc válaszadó arról számolt be, hogy a lakosság részvételi aránya a 20%-ot sem éri el. Mindössze egy-egy megkérdezett tette a részvételi arányt 20 és 40% (Koprivnica), valamint 40 és 60% közé (Beli Manastir). Ennek az aránynak a javítására a horvát válaszadók is tettek javaslatokat, s hasonló válaszokat adtak, mint a magyarok, azaz oktatási, kulturális, sport- és turisztikai programok szervezését (4 említés), jobb információs kampányt, a vállalatok közötti együttműködést (1-1 említés) javasoltak. Egy válaszadó ezt írta: A kisebbséget is be kell vonni az együttműködésbe és a projektek előkészítésébe és végrehajtásába. A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg, egy erre a célra elkülönített pénzügyi alap létezése A megkérdezett 52 önkormányzat közül 13 nem válaszolt erre a kérdésre. A választ adó önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatok ápolására szánt összegének számtani átlaga forint volt 2013-ban. A legkisebb összeg forint, míg a legnagyobb összeg forint volt. 103

104 13. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Összeg Említések gyakorisága Ft Ft Ft Ft Ft felett 6 Forrás: saját kutatás A fenti eredmények alapján elmondható, hogy a testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összegek nagy szóródást mutatnak. Az eredmények számos esetben korrelálnak a település nagyságával, ám nem minden esetben, a legnagyobb összeget például nem egy megyei jogú város, hanem egy város jogállású település nevezte meg. A horvát önkormányzatok közül négy válaszolt erre a kérdésre, az általuk megnevezett összegek szintén nagy szóródást mutatnak: kuna, kuna, kuna, kuna. Az erre a célra rendelkezésre álló összegek biztosítása, tervezhetősége és a felhasználás ellenőrizhetősége szempontjából előnynek tartom, ha egy önkormányzat egy testvértelepülési kapcsolatok ápolására szolgáló pénzalapot is működtet. A megkérdezett magyar önkormányzatok esetében mindössze 16, a horvátok közül 4 válaszolt úgy, hogy létrehozott és működtet ilyen alapot, ezt a számot mindenképpen növelni kell. A testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez használt források Az anyagi háttér megismerésének első kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadó önkormányzat csak helyi költségvetési pénzeket használ-e fel a testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez. 22 magyar és 5 horvát megkérdezett válaszolt erre a kérdésre igen -nel, azaz ők csak saját költségvetésükből költenek erre a célra. A külső forrást is használó 30 magyar és 5 horvát önkormányzatnak tettem fel egy további kérdést, miszerint milyen külső forrásokat használtak a testvértelepülési kapcsolatok (pl. rendezvények, pályázatok önereje) finanszírozására? A kérdésre több választ is lehetett adni. 104

105 10. ábra: A külső források használatának gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló 16 Együttműködési Program, magánszférából származó 12 források (szponzoráció) válaszok gyakorisága 2 1 Európa a polgárokért (EU) program alapítványoktól, nemkormányzati szervezetektől származó támogatások Forrás: saját kutatás Ahogyan a fenti eredmények mutatják, a legtöbb külső forrást felhasznált önkormányzat a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programhoz, (17 említés), a magánszférához (szponzoráció, 9 említés) és az Európa a polgárokért programhoz (8 említés) köthető forrást vette igénybe. Mindössze néhány említés érkezett az alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások (4 említés) és az EU Fiatalok lendületben programjával kapcsolatos források (2 említés) tekintetében. Banki hitelt egy válaszadó önkormányzat vett igénybe. Az egyéb kérdésre három válasz érkezett: az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatát említette egy Baranya megyei község, ezen kívül a Nemzetközi Visegrádi Alapot és a LEADER pályázatot (Jogcím: Térségek közötti és nemzetközi együttműködés) adták meg a települések. A horvát válaszadók szintén a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programot ( ) nevezték meg a legnagyobb számban (3 említés), ezen kívül az Európa a polgárokért (EU) program (2 említés), valamint az EU Fiatalok lendületben (EU) program és az alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások (1-1 említés) kerültek említésre. 105

106 A külső források kapcsán felmerült a kérdés, hogy a válaszadó önkormányzatoknak van-e elég kapacitásuk és tudásuk ahhoz, hogy maguk írják meg a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztését szolgáló pályázatokat. 11. ábra: A külső források bevonására szolgáló pályázatok írásának gyakorlata a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében az önkormányzat munkatársai írták a pályázatokat az önkormányzat munkatársai is közreműködtek a pályázatírásban külső szolgáltatók mellett pályázatíró cégek 4 3 külső szakértők testvértelepülés írta a pályázatot válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás Az eredmények azt mutatják, hogy a külső forrást használó 30 önkormányzat közül a legtöbb településen (13 említés) az önkormányzat munkatársai maguk írják a pályázatokat, míg 11 esetben a pályázat közös munkával készül: külső szolgáltatók írják azt az önkormányzat munkatársainak közreműködése mellett. Kevés azon önkormányzatok száma, amelyek kizárólag pályázatíró cégeket foglalkoztatnak (6 említés), ennek valószínűleg anyagi okai vannak. Még kevesebb önkormányzat engedheti meg magának, hogy külső szakértőket (3 említés) kérjen fel a pályázatok kapcsán. Egyetlen önkormányzat válaszolta azt, hogy a testvértelepülésük készítette el a pályázatot, nekik csak adatokat kellett szolgáltatniuk. 106

107 A horvát településeknél az öt önkormányzat közül három maga írja a pályázatait, egy a pályázatíró céggel közösen, egy pedig kizárólag a pályázatíró cég szolgáltatását veszi igénybe. Testvértelepülési kapcsolatok révén megvalósult beruházások Véleményem szerint a testvértelepülési kapcsolatok magasabb szintre emelkednek, ha a felek között for-profit gazdasági kapcsolatok is létrejönnek, amelyek esetenként új beruházásokat eredményeznek. Mindössze három önkormányzat számolt be ezen a téren elért konkrét eredményekről, amelyek esetükben egy bevásárló központ építését, két termelőüzemet és egy közelebbről meg nem határozott 20 millió forintos beruházást jelentettek. A horvát válaszadók közül csak ketten számoltak be beruházásról, ám némileg félreértették a kérdést és két EU-pályázatból megvalósult beruházást neveztek meg. A testvértelepülésről érkező helyi termelők bemutatkozása A határ mindkét oldalán egyre nagyobb támogatást élveznek a helyi termelők, ezt mutatja a velük kapcsolatos sikeres pályázatok számának növekedése és a gombamód szaporodó termelői piacok létrejötte is. A megkérdezett magyar önkormányzatok közül 23 esetében már a testvértelepülésről érkező helyi termelők is bemutatkoztak, 20 esetében az önkormányzat, 2 esetében pedig egy másik intézmény szervezte a programot. Egy település esetében az önkormányzat és egy másik szervezet egymással párhuzamosan tartotta fontosnak ezen lehetőség megteremtését. A horvát települések közül eddig három tartotta fontosnak a testvértelepülési kapcsolatokat ezen a módon is építeni. 29 magyar és 7 horvát önkormányzat - valószínűleg anyagi okokból még nem tette lehetővé a testvértelepülésről érkező helyi termelőknek az árusítást a rendezvényei esetében. A témakör második felében a 23 pozitív választ adó önkormányzatnak lehetősége volt egy nyitott kérdés keretében kifejteni, hogy mely országból érkeztek a helyi termelők, s pontosan milyen keretek között mutatkoztak be. Várható volt, hogy a válaszadók pénzügyi okok miatt elsősorban közeli országokat említenek majd. Ez így is történt, 11 település horvát, 4 román, 3-3 német és olasz helyi termelőt hívott meg a rendezvényére. 1-1 említés történt szlovén, francia, finn és szlovák helyi termelők vonatkozásában. 107

108 A külföldi helyi termelők meghívásával kapcsolatban számos magyar megoldásról olvashattam: egy expó és egy élelmiszeripari szakvásár keretében, fesztiválok alkalmából, helyi termék vásár és konferencia keretében, falunap alkalmából vagy éppen a helyi piac avatása kapcsán. Pozitívumként értékeltem, hogy az egyik válaszadó a kölcsönös lehetőségek kihasználására helyezte a hangsúlyt: A közös rendezvényeken mutatkozhattak/mutatkozhatnak be a helyi termelők. Valamennyi rendezvényen kölcsönösen adott a lehetőség. A horvát települések a következőképpen írták le a helyzetet: 1. vásárokon és kiállításokon vettek részt a testvértelepülés helyi termelői, 2. magyar helyi termelőket hívtak meg, 3. magyar és szlovén termelőket láttak vendégül a Mura mellett egy hagyományos nyári rendezvényen. Hadd zárjam a vélemények sorát egy magyar válaszadó által megfogalmazott negatívummal: Lehetőség volt, de nem használták ki a testvérvárosok kistermelői, ugyanis árusítás esetén rájuk is vonatkoznak a magyar eladókra vonatkozó jogszabályok: NAV-nál előzetesen be kell jelentkezni, adószámot kell kérni, számlatömböt kell vásárolni, stb... Testvértelepülésekkel kapcsolatot tartó személy az önkormányzatnál Az utolsó, testvértelepülésekkel kapcsolatos általános kérdés arra vonatkozott, hogy alkalmaznak-e a megkérdezett önkormányzatok olyan munkatársat, akinek a partnerekkel való kapcsolattartás is a munkakörébe tartozik. 19 magyar és 2 horvát önkormányzat válaszolt erre a kérdésre igen -nel, ami azt jelenti, hogy 33 magyar és 8 horvát önkormányzat esetében nincs kifejezetten delegálva ez a tevékenység. Azon hazai önkormányzatok esetében, ahol van ennek a területnek egyszemélyes gazdája, rendkívül széles volt a megadott beosztások skálája. A legtöbb esetben egy referens (közművelődési referens, nemzetközi és idegenforgalmi szakreferens, polgármesteri referens (2 említés), kulturális referens, nemzetközi turisztikai referens, nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referense, nemzetközi referens) a felelős ezért a területért. Két esetben a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, 1-1 esetben a turisztikai menedzser, a marketing-ügyintéző vagy az aljegyző foglalkozik ezzel a témakörrel. Voltak olyan települések, ahol a közművelődési ház vezetője, illetve az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér vezetője lettek megbízva ezzel a feladattal. 108

109 A két horvát település a polgármester és egy főosztályvezetőt nevezett meg, ám a csekély számú minta miatt ebből nem vonhatunk le következtetéseket. Horvát testvértelepülésre vonatkozó általános kérdések A válaszadó magyar települések 60 (horvát testvértelepülést neveztek meg, aminek az az oka, hogy néhány magyar megkérdezett önkormányzat több horvát testvértelepülésről is beszámolt. Két magyar településnek három, négy magyar településnek két horvát testvértelepülése is van. Fontos kérdés, hogy melyik fél és milyen célból kezdeményezte a horvát testvértelepülési kapcsolatot. A válaszadók szerint 19 kapcsolat magyar, 8 horvát javaslatra jött létre, míg 15 esetben közös kezdeményezés eredménye volt az aláírt testvértelepülési megállapodás. A kezdetekre vonatkozó nyitott kérdésnél nagyon sokszínű válaszok születtek. A horvát oldalon legtöbbször egy adott területhez (pl. sport vagy kultúra) keresett az ottani önkormányzat megfelelő magyar települést, de három esetben kiírásra került konkrét pályázathoz kerestek partnert. Az is előfordult, hogy egy település Tűzoltók Szervezete tette a javaslatot. A magyar kezdeményezések szintén széles skálán mozognak. Itt is születtek olyan válaszok, mint sport céljából vagy kulturális és közös történelmi emlékek felelevenítése céljából, illetve a horvát hagyományok felelevenítése és ápolása miatt. A legátfogóbb választ Lenti adta: A két település és térségében élők boldogulásának közös kulturális, kereskedelmi, természetvédelmi, idegenforgalmi, sport és gazdasági együttműködésének elősegítésére, szervezésére. A magyar félnél is megemlítésre került egy alkalommal a pályázati lehetőség, mint fő motiváló erő. Két esetben is felbukkant a barátkozás, mint motívum, azaz a személyes kapcsolatok sokszor indíthatják el a közeledést. Kozármislenyben a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezte a két nemzet kapcsolatának szorosabbá tétele végett, míg Marcali az Isztria legdélebbi településével elsősorban a civil szervezetek, majd az idegenforgalmi és mezőgazdasági termelők közötti együttműködés kialakítása érdekében vette fel a kapcsolatot. Figyelemreméltó, hogy egy esetben itt is visszaköszönt a testvértelepülési kapcsolatok történeténél leírt motívum: A délszláv háború során elpusztított település megsegítése céljából jött létre a kapcsolat. 109

110 A közös kezdeményezésű kapcsolatok esetében is hasonlóak voltak a motívumok, ám itt több esetben hosszabb ismerkedési folyamat előzte meg a szerződés aláírását: A két település intézményei között évek óta tartó sport és kulturális kapcsolatból jött létre a települési szintű hivatalos kapcsolat. Kulturális egyesületünk horvátországi fellépései során alakultak ki a baráti kapcsolatok településünk és a fent felsorolt települések között. Egy közös vadászaton való megismerkedés adta a kezdő lökést, a sport, a kultúra terén való együttműködés mellett az esetleges közös pályázati lehetőségek kiaknázása is a cél. Mindegyik kapcsolat a kultúra és sport területéről indult ki, hiszen ezek állnak legközelebb az emberi kapcsolatok, barátságok kialakulásához. Magyar testvértelepülésre vonatkozó általános kérdések A horvát települések képviselői hét esetben válaszolták meg ezt a kérdést. Egy település magyar, három pedig horvát kezdeményezésről adott hírt, míg másik három közös kezdeményezésnek tartotta a kapcsolatok felvételét. A kapcsolatok kiépítésének okai itt is nagyon változatosak voltak, konkrétan a történelmi múlt feldolgozása és egy közös sportesemények szervezése került megnevezésre. Volt olyan válaszadó, aki azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok kialakítása a lakosoknak köszönhető, nem pedig a politikai vezetés érdeme. A partnerség kezdetének és a testvértelepülési megállapodás aláírásának éve A megkérdezett magyar települési és megyei önkormányzatok között a legkorábban létrejött kapcsolat 1965-re nyúlik vissza, míg a legújabb 2013-ban jött létre. A megadott évszámok számtani átlaga 1999, mediánja pedig 2003, azaz a kapcsolatok fele 2003 előtt, másik fele 2003 után kezdődött el. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme A válaszadó horvát települések között a legkorábban létrejött kapcsolat 1972-re nyúlik vissza, míg a legújabb 2013-ban jött létre. A megadott évszámok számtani átlaga 1998, mediánja pedig 2002, azaz a kapcsolatok fele 2002 előtt, másik fele 2003 után kezdődött el. Az említett esztendők között nem volt egyezőség, így móduszt nem lehetett számolni. 110

111 A kapcsolatok hivatalossá tétele hazánkban többnyire néhány évvel a kapcsolatfelvétel után következett be, ez a szakasz átlagosan 3 évet jelentett. A testvértelepülési megállapodások aláírásának esetében a legkorábbi dátum 1970, a legkésőbbi pedig 2013 volt. A megadott évszámok számtani átlaga 2003, mediánja pedig 2005, azaz a kapcsolatok fele 2005, másik fele 2005 után vált hivatalossá egy megállapodás aláírásával. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme ebben az esetben Horvátországban a települések közötti kapcsolatok többnyire néhány évvel az kooperáció kezdete után váltak formálissá, ez a szakasz átlagosan 3 évet jelentett. A testvértelepülési megállapodások aláírásának esetében a legkorábbi dátum 1972, a legkésőbbi pedig 2008 volt. A megadott évszámok számtani átlaga 1997, mediánja pedig 2004, azaz a kapcsolatok fele 2004, másik fele pedig ezen esztendőt követően vált hivatalossá egy megállapodással. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme ebben az esetben A kapott eredmények alátámasztják a Horvát-Magyar Európai Panorámában olvasottakat is, miszerint a testvértelepülési kapcsolatok létrejöttének három nagy hulláma volt: a horvát háborút követően, a 2000-es évek elején, illetve 2007 után a pályázati lehetőségek bővülésével párhuzamosan. Az együttműködés gyakorisága Egy együttműködés sikerességét jelzi, hogy a felek milyen gyakran veszik fel egymással a kapcsolatot. Az együttműködés gyakoriságával kapcsolatos kérdésnél a legtöbb önkormányzat (26 említés) arról számolt be, hogy a kapcsolatok intenzívek, hiszen évente több mint két alkalommal találkoznak. 15 település évente kétszer, míg 7 település évente egyszer együttműködik valamilyen ügyben. Néhány válaszadó arról számolt be, hogy az évi egyszeri kapcsolatfelvétel sem valósul meg esetükben: egy település háromévente egyszer kerül kapcsolatba horvát partnerével, míg három település esetében gyakorlatilag megszűnt a kapcsolattartás, hiszen az eddig felsorolt időtávoknál is ritkábban jön létre kontaktus közöttük. A horvát települések fele (5 említés) arról számolt be, hogy évente több mint 2 alkalommal találkozik a magyar partnerével, míg 3 esetben évente kétszer, 2 esetben pedig évente egyszer kerül erre sor. 111

112 Az együttműködés területei Az együttműködés területeivel kapcsolatos kérdés arra világít rá, hogy melyek azok a területek, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a horvát-magyar határ menti testvértelepülési együttműködésben, s melyek azok, amelyek mindenképpen fejlesztésre szorulnak. 12. ábra: A testvértelepülési együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében inform. és komm. technológia mezőgazdaság és vidékfejlesztés szociálpolitika üzleti és beruházási tevékenység környezetvédelem regionális fejlesztés közlekedés fejlesztése oktatás közös ifjúsági programok helyi egyesületek, klubok együttműködése közös gasztronómiai rendezvények turizmus képviselőtestületi látogatások közös sportprogramok közös kulturális rendezvények Forrás: saját kutatás 112

113 A magyar válaszadók hét opciót (a közös kulturális rendezvényeket (49 említés), a közös sportprogramokat (30 említés), a képviselőtestületi látogatásokat (26 említés), a turizmust (21 említés), az oktatást (11 említés), a helyi egyesületek, klubok együttműködését és a közös gasztronómiai rendezvényeket (20-20 említés)) kiugróan gyakran választották ennél a kérdésnél. Ezekhez képest a többi együttműködési terület elhanyagoltnak tűnik, a térség adottságaiból következően különösen meglepő, hogy a közlekedés fejlesztése (7 említés), környezetvédelem (4 említés) és a mezőgazdaság (2 említés) a megkérdezett önkormányzatok ötödénél sem került megemlítésre. A horvát válaszok elemzésénél szembeötlő, hogy minden önkormányzat megemlítette a közös kulturális rendezvényeket (10 említés), közülük három csak ezen a területen működik együtt magyar partnereivel. Népszerűek még a közös sportprogramok (7 említés) is. Ezekhez képest úgy tűnik, hogy a közös gasztronómiai és turisztikai programok, valamint a helyi egyesületek, klubok együttműködése (4-4-4 említés), a közös ifjúsági programok és a képviselőtestületi látogatások (3-3 említés) és a regionális fejlesztés (2 említés) némileg háttérbe szorultak. Az oktatás, a mezőgazdaság és a környezetvédelem fejlesztésének témaköre (1-1-1 említés) is marginális jelentőségűnek tűnik a megkérdezett horvát önkormányzatoknál. Közös pályázati tevékenység A testvértelepülési kapcsolatok külső finanszírozásának legfontosabb elemét a pályázatok jelentik. Emiatt a kérdőív következő részében arra kérdeztem rá, hogy a magyar önkormányzatoknak voltak-e horvát testvértelepüléssel közös sikeres pályázataik, s ha igen, akkor melyik program keretében mekkora összeget és milyen együttműködési területen nyertek. A válaszadó magyar önkormányzatok közül 20 folytatott a megkérdezés időpontjáig sikeres pályázati tevékenységet, az alábbi ábrán látható programokban vettek részt. A kérdésre több választ is lehetett adni. 113

114 13. ábra: A pályázati programok gyakorisága a kérdőívet kitöltő, a horvát testvértelepüléssel sikeresen együtt pályázó magyar önkormányzatok esetében Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 10 Európa a polgárokért (EU) program Magyarország-Horvátország Phare CBC program Forrás: saját kutatás A legtöbb önkormányzat (15 említés) a 2007 és 2013 között zajló Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében pályázott sikeresen. Ehhez képest jóval szerényebb mértékben vettek részt az önkormányzatok az Európa a polgárokért programban (6 említés), holott ennek kifejezetten testvértelepülési találkozók szervezéséhez kapcsolódó része is van. Az általam ezeken kívül megadott válaszlehetőséget, a Kísérleti Kisprojekt Alapot nem választotta egyetlen válaszadó sem. A horvát válaszadók közül arányaiban ugyanannyi önkormányzat (4 említés) vett részt a pályázatokban, s szintén a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program volt a legnépszerűbb (3 említés). Egy-egy önkormányzat vett részt az Európa a polgárokért, valamint a Magyarország-Horvátország Phare CBC elnevezésű programokban. Szlovénia-Magyarország- Horvátország Szomszédsági Program 0 válaszok gyakorisága 114

115 A sikeresen pályázó települések közül kevesen válaszoltak arra a kérdésre, hogy mekkora volt az elnyert támogatás összege. Az összegek erős szóródást mutattak, a legalacsonyabb támogatás 50 ezer forint volt, a legmagasabb összeg pedig félmilliárd forint. Ezeken kívül ketten 100 ezer forintot, míg négyen 100 ezer és 10 millió forint közötti összeget (1,5 millió, 2,5 millió, 6 millió, 8,4 millió) neveztek meg. Két pályázatban elnyert támogatás 10 millió, illetve 16,98 millió forint nagyságot tett ki, négy település pedig 100 millió forint feletti összeget nyert el: 150 millió, kb. 157 millió forint, 395 millió forint, 500 millió forint). A megadott összegek számtani átlaga forint. A horvát pályázati sikereket magukénak tudó önkormányzatok közül három válaszolt erre a kérdésre, az általuk megadott összegek: 430 ezer, 600 ezer és 700 ezer euró voltak. Az alábbi ábrán látható, hogy milyen együttműködési területekre terjedtek ki a sikeres, horvát testvértelepüléssel közösen benyújtott pályázatok. A kérdésre több választ is lehetett adni. 14. ábra: A sikeres pályázati együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében kulturális kapcsolatok erősítése 12 turizmusfejlesztés infrastrukturális fejlesztések oktatás gazdaságfejlesztés katasztrófavédelem 2 0 válaszok gyakorisága 1 Forrás: saját kutatás 115

116 A fenti ábrából leolvasható, hogy a sikeres magyar pályázatok nagy része a kultúra (18 említés) és a turizmus (13 említés) területén realizálódott, ez megfelel a korábban megadott prioritásoknak. A katasztrófavédelem nem tartozik az együttműködési területek közé, egyetlen település pályázott csak sikerrel ebben a témában. A négy sikeresen pályázó horvát önkormányzat pályázati tevékenységének középpontjában a turizmus fejlesztése és a kulturális kapcsolatok erősítése (3-3 említés) áll. Sikeres pályázati tevékenységet folytattak még a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése (2-2 említés) érdekében is. Oktatási együttműködésről egy horvát önkormányzat számolt be. A katasztrófavédelem területén nem volt sikeres magyar pályázat, ezt pedig javasolnám, hiszen négy horvát önkormányzat is együttműködik horvát partnerrel ezen a területen. A magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikeressége A következő kérdés a horvát testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikerességével foglalkozik. Arra kértem a válaszadókat, hogy egy ötfokozatú Likert-skálán (az iskolai jegyeknek megfelelően, 1: egyáltalán nem vagyok megelégedve, 5: teljes mértékben meg vagyok elégedve) értékeljék az együttműködést különböző szempontok alapján. 15. ábra: A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Együttműködés sikeressége 3,85 Nyelvi nehézségek leküzdése 3,20 Együttműködés szorossága 3,65 3,16 Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága Közös programok rendszeressége 3,43 3,09 Összetartás tudat a lakosság körében Forrás: saját kutatás 116

117 Az eredmények kiértékelése előtt abból indultam ki, hogy akkor tekintem sikeresnek az adott területet, ha legalább a 4,00-es átlagot eléri az elégedettség. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadó önkormányzatok összességében nem ítélik meg sikeresnek az együttműködést, hiszen az ötfokozatú Likert-skálán mért elégedettségük számtani átlaga 3,85 lett. Ki kell azonban emelni, hogy több olyan önkormányzat is volt, aki erre a kérdésre elégtelen (3 említés) vagy elégséges (2 említés) értékelést adott, ezt vetítette elő az a korábbi eredmény is, amely szerint vannak olyan önkormányzatok, amelyek háromévente sem találkoznak. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy 21 önkormányzat jónak, 10 pedig kiválónak ítélte az együttműködést. Ebből az is következik, hogy 10 válaszadó közepesnek ítélte meg a horvát partnerével folytatott kapcsolatot. Az együttműködés szorosságával (3,65) és a közös programok rendszerességével (3,42) sem voltak minden esetben elégedettek a megkérdezettek. A fenti ábrán is jól látszik, hogy a kapcsolatok leggyengébb pontjait a nyelvi nehézségek leküzdése (3,2), a helyi lakosság programokba való bevonása (3,16) és a lakosság összetartás tudata (3,09) jelentik. A magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikeressége A horvát válaszadó települések körében is megkérdeztem, hogyan vélekednek a magyar testvértelepülésükkel folytatott együttműködésről. 117

118 16. ábra: A magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő horvát önkormányzatok esetében Nyelvi nehézségek leküzdése; 3,5 Együttműködés 5 sikeressége; Együttműködés szorossága; 4,1 Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága; 3,4 Összetartás tudat a lakosság körében; 3,5 Közös programok rendszeressége; 3,6 Forrás: saját kutatás A fenti ábrán látható értékek minden tényező esetében magasabbak, mint az ennél a kérdésnél született magyar válaszok esetében, így összességében elmondhatjuk, hogy a horvát megkérdezettek elégedettebbek az együttműködéssel. A horvát válaszadók az együttműködés szorosságával (4,1) és az együttműködés sikerességével (4,0) voltak a legelégedettebbek. Kiemelendő, hogy csak egyetlen település tartotta elégtelennek a kapcsolatokat, miközben öt település is kiválónak ítélte a közös munkát. Ha azonban a részletekre is rákérdezünk, akkor kiderül, hogy itt is érzékelhetők problémák. A közös programok rendszeressége (3,6), az összetartás tudat a lakosság körében (3,5), a nyelvi nehézségek leküzdése (3,5) és a helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága (3,4) kérdésekre adott értékek számtani átlaga a határként megszabott 4,00 alatt van, azaz ezeket már a horvát partnerek is problémaként érzékelik. Az eredmény nem néhány válaszadó kifejezetten rossz véleményének köszönhető, hiszen csak 1-1 megkérdezett adott elégtelen osztályzatot a helyi lakosság részvételével és a nyelvi nehézségekkel kapcsolatban, a többi kérdésnél elégséges volt a legrosszabb vélemény, azaz itt számos önkormányzat problémásnak ítélte a helyzetet. 118

119 A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák Az utolsó félig zárt kérdésben a horvát testvértelepüléssel való együttműködés során felmerült problémákra kérdeztem rá, több válaszlehetőséget is meg lehetett jelölni. 17. ábra: A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében pénzügyi források hiánya nyelvi problémák helyi lakosok érdektelensége 10 6 nincsenek nehézségek eltérő szervezeti felépítés 5 0 válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás Ahogyan az a korábbi kérdések alapján itt is várható volt, a három legjelentősebb problémát a pénzügyi források hiánya (24 említés), a nyelvi problémák (19 említés) és a helyi lakosok érdektelensége (14 említés) jelentették. Örvendetes, hogy a válaszadók közel negyedénél, 13 önkormányzat esetében semmilyen nehézség nem merült fel a horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során. Hatan az eltérő szervezeti felépítést jelölték meg, ez valószínűleg a közös pályázatok során okozhatott gondokat. Ennél a kérdésnél egy válaszadó sem számolt be egyéb problémákról a nyitott rész keretében. A horvát válaszadók közül a legtöbben a pénzügyi forrásokat hiányolták (6 említés), de gondot okoztak a nyelvi problémák is (3 említés) Egyetlen válaszadó utalt a szervezeti felépítésben található különbségekre, míg meglepő módon egyetlen megkérdezett sem gondolta azt, hogy a helyi lakosok érdektelenek lennének. Az egyéb opciónál egyetlen említés érkezett, egy válaszadó az akaratot hiányolta az együttműködésből. 119

120 Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik az a kérdés, hogy milyen javaslataik lennének a válaszadóknak a fenti problémák megoldására. A legtöbben (7 említés) az egyik legnagyobb gondnak bizonyult nyelvi nehézségek enyhítésére tettek javaslatot. Több módszert is felsoroltak a megkérdezettek: lakosságnak tanfolyam szervezése, a gyerekeknek tanfolyam szervezése, nyelvi táborok szervezése. Volt olyan válaszadó, aki konkrét lépésekről is be tudott számolni: Jelenleg 12 fő oktatása folyik a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat segítségével. Néhány megkérdezett az anyagi háttér erősítését látta megoldásként. Egy részük (5 említés) növelné a rendelkezésre álló pályázatok számát és azok keretösszegét, a másik részük (4 említés) a központi költségvetésből adott összegek növelésében és egy elkülönített alap létrehozásában látja a megoldás kulcsát. Külön figyelmet érdemel az alábbi gondolat: A két államnak az EU-tól elkülönülten is támogatnia kellene a testvérvárosi kapcsolatokat, különös figyelemmel a történelmi hagyományokra. A pályázatokkal kapcsolatban felmerült továbbá, hogy a két országban eltérő a közigazgatási rendszer, s ez gyakran nehézségeket okoz (2 említés), ezt egy válaszadó így fogalmazta meg: a szervezeti felépítéseket összhangba kellene hozni. A pályázatok elbírálása, valamint a források kiutalása túlságosan lassú, ezt mindenképpen gyorsítani kellene, valamint az utófinanszírozás is problémát jelent. Egy korábbi kérdés kapcsán is felmerült, hogy fontos lenne a kapcsolattartást egy idegen nyelvet beszélő, kompetens személyre bízni. Három válaszadó önkormányzat ezt látta megoldásnak: Meg kell erősítenünk a belső humán erőforrást. Fontos, hogy legyen egy személy, akinek feladatkörébe tartozik a testvérvárosi kapcsolatok ápolása, intézése. A problémára az lenne a megoldás, ha egy emberre kevesebb feladat hárulna, így többet tudna foglalkozni érdemben ilyen jellegű feladatokkal is, kevés a kapacitásunk. Az önkormányzatunk személyi forrásainak bővítésével. A megoldások sorát azok az ötletek zárták, amelyek a lakosság intenzívebb bevonását (3 említés: gyakoribb találkozók, több és színesebb programok szervezése, nyelvi táborok rendezése) és a civil szervezetek közötti kapcsolatok erősítését (2 említés) célozták. 120

121 A magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák A horvát válaszadók nem kifejezetten problémákat azonosítottak, inkább az ideális együttműködésről szóló gondolataikat osztották meg velem, mint a több közös projekt indítása (2 említés), a magyar nyelv tanulása, s még elszántabb akarat a közös munkára. Jövőbeli együttműködésre vonatkozó tervek Az utolsó kérdésem a testvértelepüléssel kapcsolatos konkrét tervekre vonatkozott. A megkérdezett magyar önkormányzatok közül csak 5 nem tudott konkrét tervekről beszámolni. A tervek túlnyomó része (20 említés) közös rendezvényekre vonatkozott, amelyek nagyon széles skálán mozogtak: közös határnyitás Horvátország schengeni övezetbe lépése alkalmából, közös nyári táborok, közös kulturális és sport rendezvények. A nagykanizsai válaszadó arról számolt be, hogy a két település kerékpáros turizmusát kívánják összehangolni, s ennek keretében közös versenyeket és rendezvényeket fognak szervezni. Zalaegerszegen a magyar EU-csatlakozás 10. évfordulójára voltak a varasdi partnerek hivatalosak, hogy ők is elmondhassák véleményüket, elvárásaikat. Szintén nagy arányban (10 említés) vonatkoztak a tervek a közös pályázatokra. A lehetőségek minél jobb kihasználása, a további sikeres együttműködés, a pályázati tevékenység új területekre (pl. mezőgazdaság) való kiterjesztése egyaránt szerepelt a válaszok között. Egy válaszadó így fogalmazta meg a céljaikat: további sikeres pályázatok, ezúton a közös lehetőségek kiaknázása, eközben folyamatos igazodás az aktuális jogi, pénzügyi, vidékfejlesztési, határ menti lehetőségekhez. Siklós képviselője szívesen vállalná az EU-s pályázati sikerek tapasztalatainak jó gyakorlatként való átadását is. A gazdaságfejlesztés és a turisztikai együttműködés is szerepel a tervek (6 említés) között. Volt, aki a válaszát általánosságban fogalmazta meg ( egymás turizmusának fellendítése ), s voltak, akik konkrét terveiket osztották meg: Horvát Színház felújítása Pécsett, határátkelő építése, turisztikai kiállításon való közös megjelenés. A kapcsolatok további elmélyítéséhez kell azonban nyelvtudás is, két megkérdezett arról számolt be, hogy nyelvi kurzusokat szeretnének indítani a jövőben, egyikük így írta le a tervet: fiatalok nyelvi oktatása tükör projekt alapon. 121

122 A horvát válaszadók is több tervüket megosztották velem: újabb közös pályázati projektek indítása (4 említés), további kulturális együttműködés (2 említés), illetve olyan szervezetek bevonása az együttműködésbe, amelyek eddig ebből kimaradtak. Volt olyan megkérdezett, aki a tapasztalatcsere élénkítését javasolta a helyi közösség érdekében, különös tekintettel az iskolások cseréjére. A kérdőívek elemzését szeretném egy pozitív gondolattal zárni, amely az egyik horvát válaszadótól származik: A sikeres együttműködés közös érdekünk, s természetesen folytatjuk a megkezdett munkát a városaink érdekében. Fontosnak tartjuk az üzletemberek, a kulturális intézmények, de az egész lakosság bevonását is. A testvérvárosi kapcsolatunk nagyban hozzájárul nyitottságunkhoz és az egész közösségünk fejlesztéséhez, s elősegíti településünk külföldön történő megismertetését is Összefüggés vizsgálatok A kereszttábla-elemzés két vagy több változó közötti összefüggést vizsgál, illetve ezek kombinált gyakorisági eloszlását mutatja. Az elemzés elvégzésével arra keressük a választ, hogy két nominális vagy ordinális változó kapcsolatban áll-e egymással. (Sajtos- Mitev, 2007, p. 137.) Kereszttábla elemzést végeztem annak a vizsgálatára, hogy a kutatási modellben megnevezett hét tényező összefügg-e, s ha igen, milyen mértékben a testvértelepülési kapcsolatok sikerességével. Szerettem volna mindkét ország vonatkozásában elvégezni az elemzést, ám mivel ehhez legalább elemszámú mintára lett volna szükség, ezért csak a magyar településektől kapott adatokkal tudtam elvégezni ezt a számítást. Ennek során a 4., 13., 24., 26., 29., 30., 31. kérdésekre adott válaszokat tekintettem függő változónak, s ezek kapcsolatát vizsgáltam a 35. kérdésben szereplő egyik szemponttal, a független változónak tekintett együttműködés sikerességével. 122

123 A kutatás során a változók közötti összefüggést vizsgáltam, a választ erre a Pearsonféle khi 2 (Chi square tests) táblázat adja meg. Ez a statisztika a két változó összefüggésének statisztikai szignifikanciáját méri. A szignifikáns eredmény eléréséhez a mutató értékének a választott p 0,05 küszöb szignifikanciaszint alatt kell lennie. Fontos azonban rögzítenünk, hogy a Khi-négyzet statisztika egyik fő jellemzője, hogy érzékeny a mintanagyságra, ugyanis a Khi-négyzet lineárisan függ a minta elemszámától, azaz ugyanolyan eloszlásoknál előfordulhat az a jelenség, hogy két változó alacsony mintaelemszámnál nem mutat szignifikáns eredményt, míg viszonylag magas elemszám esetén már igen. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 141.) Mivel a mintám (52 válaszadó) relatíve kis elemszámúnak tekinthető, ezért akkor is fogok következtetéseket levonni, ha a tesztstatisztika alapján nincs szignifikáns összefüggés a változók között. Amennyiben nincs, akkor is elemezhetjük a kereszttáblát, de a megállapításainkhoz hozzá kell tennünk, hogy az eredmény nem bizonyult szignifikánsnak. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 156.) Először a horvát kisebbségi önkormányzat működése és a testvértelepülési kapcsolatok sikeressége közötti összefüggést vizsgáltam. 14. táblázat: A horvát kisebbségi önkormányzat működésének és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla kisebbségi önkormányzat 1,00 2,00 Total siker 1,00 Count % within siker,0% 100,0% 100,0% % within kisebbségi önkormányzat,0% 13,0% 5,9% % of Total,0% 5,9% 5,9% 2,00 Count % within siker,0% 100,0% 100,0% % within kisebbségi önkormányzat,0% 8,7% 3,9% % of Total,0% 3,9% 3,9% 3,00 Count % within siker 55,6% 44,4% 100,0% % within kisebbségi önkormányzat 17,9% 17,4% 17,6% 123

124 % of Total 9,8% 7,8% 17,6% 4,00 Count % within siker 57,1% 42,9% 100,0% % within kisebbségi önkormányzat 42,9% 39,1% 41,2% % of Total 23,5% 17,6% 41,2% 5,00 Count % within siker 68,8% 31,2% 100,0% % within kisebbségi önkormányzat 39,3% 21,7% 31,4% % of Total 21,6% 9,8% 31,4% Total Count % within siker 54,9% 45,1% 100,0% % within kisebbségi önkormányzat 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás A szignifikanciaszint (0,12) a választott küszöb felett van, ám mégis érdemes megvizsgálnunk a kereszttáblát, hiszen az nagyon érdekes összefüggéseket mutat. Annak az öt önkormányzatnak a területén, amelyik elégtelenre vagy elégségesre értékelte a horvát testvértelepüléssel folytatott kapcsolatot, nem működik Horvát Kisebbségi Önkormányzat. A jó értékelést adó önkormányzatok közül 12-nek volt, míg 9-nek nem volt kisebbségi önkormányzata. Még jobban látható a különbség az együttműködést kiválónak tartó önkormányzatok esetében: a 16 így vélekedő válaszadó közül 11 beszámolt Horvát Kisebbségi Önkormányzatról. Emiatt úgy vélem, hogy ha statisztikailag nem is szignifikáns módon -, de van összefüggés a Horvát Kisebbségi Önkormányzat működése és a testvértelepülési kapcsolatok sikeressége között. A lakosság testvértelepülési programokban való részvételének aránya és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének összefüggése volt a következő vizsgálat témája. 124

125 15. táblázat: A lakosság testvértelepülési programokban való részvételének aránya és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Crosstab lakosság részvétele 1,00 2,00 3,00 4,00 Total siker 1,00 Count % within siker 66,7% 33,3%,0%,0% 100,0% % within lakosság részvétele 9,5% 5,3%,0%,0% 5,9% % of Total 3,9% 2,0%,0%,0% 5,9% 2,00 Count % within siker 100,0%,0%,0%,0% 100,0% % within lakosság részvétele 9,5%,0%,0%,0% 3,9% % of Total 3,9%,0%,0%,0% 3,9% 3,00 Count % within siker 22,2% 77,8%,0%,0% 100,0% % within lakosság részvétele 9,5% 36,8%,0%,0% 17,6% % of Total 3,9% 13,7%,0%,0% 17,6% 4,00 Count % within siker 42,9% 23,8% 23,8% 9,5% 100,0% % within lakosság részvétele 42,9% 26,3% 71,4% 50,0% 41,2% % of Total 17,6% 9,8% 9,8% 3,9% 41,2% 5,00 Count % within siker 37,5% 37,5% 12,5% 12,5% 100,0% % within lakosság részvétele 28,6% 31,6% 28,6% 50,0% 31,4% % of Total 11,8% 11,8% 3,9% 3,9% 31,4% Total Count % within siker 41,2% 37,3% 13,7% 7,8% 100,0% % within lakosság részvétele 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% % of Total 41,2% 37,3% 13,7% 7,8% 100,0% Forrás: saját kutatás 125

126 Ebben az esetben sem beszélhetünk szignifikáns kapcsolatról, mert a szignifikanciaszint (0,31) ebben az esetben is meghaladja a választott szintet. Ismét érdemes azonban a fenti táblázat százalékos értékeit tanulmányoznunk, hiszen ezek ismét használható összefüggésekre mutatnak rá. Azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 40%-a részt vesz a testvértelepülési programokon, az együttműködés megítélése legalább jónak mondható, a 11 válaszadó közül senki nem adott még közepes értékelést sem. A kapcsolatok sikerességét elégtelennek vagy elégségesnek tartó öt válaszadó közül négy esetében a lakosságnak kevesebb, mint 20%-a vesz részt a programokon, itt tehát csekély mértékű a lakosság bevonása. Emiatt úgy vélem, hogy ha statisztikailag nem is szignifikáns módon-, de kimondható, hogy van összefüggés a fenti két tényező között. A következő kereszttábla elemzésben azt vizsgáltam, hogy összefügg-e a testvértelepülési kapcsolatok sikere azzal, hogy van-e az önkormányzatnál ennek a területnek egyszemélyi felelőse. 126

127 16. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatokért felelős önkormányzati munkatárs és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla önkormányzati felelős 1,00 2,00 Total siker 1,00 Count % within siker,0% 100,0% 100,0% % within önkormányzati felelős,0% 9,4% 5,9% % of Total,0% 5,9% 5,9% 2,00 Count % within siker,0% 100,0% 100,0% % within önkormányzati felelős,0% 6,2% 3,9% % of Total,0% 3,9% 3,9% 3,00 Count % within siker 22,2% 77,8% 100,0% % within önkormányzati felelős 10,5% 21,9% 17,6% % of Total 3,9% 13,7% 17,6% 4,00 Count % within siker 47,6% 52,4% 100,0% % within önkormányzati felelős 52,6% 34,4% 41,2% % of Total 19,6% 21,6% 41,2% 5,00 Count % within siker 43,8% 56,2% 100,0% % within önkormányzati felelős 36,8% 28,1% 31,4% % of Total 13,7% 17,6% 31,4% Total Count % within siker 37,3% 62,7% 100,0% % within önkormányzati felelős 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás 127

128 A kapott eredmények ezúttal sem reprezentatívak, hiszen a szignifikanciaszint (0,28) a választott küszöb felett van. A sikerességgel kapcsolatos kérdésnél elégtelen és elégséges osztályzatot adó öt önkormányzat egyikénél sincs a területnek egyszemélyes felelőse, ám a közepes vagy annál jobb véleménnyel rendelkező válaszadók esetében nagyon kiegyenlítettek a vélemények. Emiatt megállapíthatjuk, hogy ez a két változó független egymástól. A következő vizsgálati kérdés arra vonatkozik, milyen összefüggés van a két testvértelepülés együttműködésének gyakorisága és a sikerességük között. 17. táblázat: Khi-négyzet próba a testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolata vizsgálatánál Value df Asymp. Sig. (2- sided) Pearson Chi-Square 33,102 a 16,007 Likelihood Ratio 32,094 16,010 Linear-by-Linear Association 17,029 1,000 N of Valid Cases 51 a. 22 cells (88,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is,04. Forrás: saját kutatás Ezúttal a szignifikancia szint (0,007) a választott küszöb (0,05) alatti értéket vesz fel, így az eredmények mindenképpen szignifikánsak. A változók közötti kapcsolat erősségét a szimmetrikus mutatók (esetünkben a Cramer V) adják meg. A Cramer V sok kutató szerint a legmegbízhatóbb mutató. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 143.) A kapcsolaterősséget vizsgáló szimmetrikus együttható értéke 0 és 1 között mozog, ahol 0 a kapcsolat hiányát, míg az 1 a szignifikánsan erős kapcsolatot jelenti. 128

129 18. táblázat: Phi, Cramer-féle V és kontingencia-együttható a testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolata vizsgálatánál Value Approx. Sig. Nominal by Nominal Phi,806,007 Cramer's V,403,007 N of Valid Cases 51 Forrás: saját kutatás Az együttműködés gyakorisága és a sikeresség esetében a Cramer V értéke a két változó között 0,007-es szignifikanciaszint mellett 0,403 lett, azaz egy közepes kapcsolat figyelhető meg a két tényező között. Ez azt jelenti, hogy a gyakoribb együttműködés szignifikánsan növeli a kapcsolat sikerességét a válaszadók véleménye szerint. Az ehhez az elemzéshez tartozó kereszttábla százalékosan szemlélteti az eredményeket. 19. táblázat: A testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla együttműködési gyakoriság 1,00 2,00 3,00 5,00 6,00 Total siker 1,00 Count % within siker,0% 66,7%,0%,0% 33,3% 100,0% % within együttműködési gyakoriság,0% 13,3%,0%,0% 33,3% 5,9% % of Total,0% 3,9%,0%,0% 2,0% 5,9% 2,00 Count % within siker,0%,0% 50,0%,0% 50,0% 100,0% % within együttműködési gyakoriság,0%,0% 14,3%,0% 33,3% 3,9% % of Total,0%,0% 2,0%,0% 2,0% 3,9% 129

130 3,00 Count % within siker 22,2% 33,3% 22,2% 11,1% 11,1% 100,0% % within együttműködési gyakoriság 8,0% 20,0% 28,6% 100,0% 33,3% 17,6% % of Total 3,9% 5,9% 3,9% 2,0% 2,0% 17,6% 4,00 Count % within siker 47,6% 33,3% 19,0%,0%,0% 100,0% % within együttműködési gyakoriság 40,0% 46,7% 57,1%,0%,0% 41,2% % of Total 19,6% 13,7% 7,8%,0%,0% 41,2% 5,00 Count % within siker 81,2% 18,8%,0%,0%,0% 100,0% % within együttműködési gyakoriság 52,0% 20,0%,0%,0%,0% 31,4% % of Total 25,5% 5,9%,0%,0%,0% 31,4% Total Count % within siker 49,0% 29,4% 13,7% 2,0% 5,9% 100,0% % within együttműködési gyakoriság 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% % of Total 49,0% 29,4% 13,7% 2,0% 5,9% 100,0% Forrás: saját kutatás Az évente legalább kétszer találkozó 25 település közül 13 nagyon elégedett, 10 pedig elégedett a kapcsolatok sikerével. Az évente egyszer találkozó 15 településből 10 jónak, illetve nagyon jónak ítélte az együttműködést. A háromévente egyszer, vagy ennél is ritkábban együttműködő települések esetében egyik válaszadó sem tartotta sikeresnek a közös tevékenységeket. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben minden százalékos eredmény arra is mutat, hogy a két tényező szignifikánsan közepes erősségű kapcsolatban áll egymással. 130

131 20. táblázat: A testvértelepülések gazdasági együttműködése és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla gazdaságfejlesztés 1,00 2,00 Total siker 1,00 Count % within siker 66,7% 33,3% 100,0% % within gazdaságfejlesztés 9,5% 3,3% 5,9% % of Total 3,9% 2,0% 5,9% 2,00 Count % within siker,0% 100,0% 100,0% % within gazdaságfejlesztés,0% 6,7% 3,9% % of Total,0% 3,9% 3,9% 3,00 Count % within siker 44,4% 55,6% 100,0% % within gazdaságfejlesztés 19,0% 16,7% 17,6% % of Total 7,8% 9,8% 17,6% 4,00 Count % within siker 33,3% 66,7% 100,0% % within gazdaságfejlesztés 33,3% 46,7% 41,2% % of Total 13,7% 27,5% 41,2% 5,00 Count % within siker 50,0% 50,0% 100,0% % within gazdaságfejlesztés 38,1% 26,7% 31,4% % of Total 15,7% 15,7% 31,4% Total Count % within siker 41,2% 58,8% 100,0% % within gazdaságfejlesztés 100,0% 100,0% 100,0% % of Total 41,2% 58,8% 100,0% Forrás: saját kutatás 131

132 Ennél a vizsgálatnál 0,51 szignifikanciaszintet kaptam, ami azt jelenti, hogy a kapott eredmény nem szignifikáns. Az eredmények meglehetősen kiegyenlítettek, azaz nem találtam különbséget a gazdasági együttműködést folytató és nem folytató önkormányzatok között a sikeresség megítélésében. Azt feltételeztem a kutatási modellben, hogy a sikeres közös pályázatok szignifikáns összefüggésben vannak a testvértelepülési kapcsolatok megítélésében. A szignifikanciaszint ennél a vizsgálatnál 0,39, azaz az összefüggés biztosan nem szignifikáns, ám érdemes megnéznünk az alábbi százalékos eredményeket. 21. táblázat: A testvértelepülések pályázati együttműködése és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla sikeres pályázatok 1,00 2,00 Total siker 1,00 Count % within siker,0% 100,0% 100,0% % within sikeres pályázatok,0% 9,7% 5,9% % of Total,0% 5,9% 5,9% 2,00 Count % within siker,0% 100,0% 100,0% % within sikeres pályázatok,0% 6,5% 3,9% % of Total,0% 3,9% 3,9% 3,00 Count % within siker 33,3% 66,7% 100,0% % within sikeres pályázatok 15,0% 19,4% 17,6% % of Total 5,9% 11,8% 17,6% 4,00 Count % within siker 47,6% 52,4% 100,0% % within sikeres pályázatok 50,0% 35,5% 41,2% % of Total 19,6% 21,6% 41,2% 132

133 5,00 Count % within siker 43,8% 56,2% 100,0% % within sikeres pályázatok 35,0% 29,0% 31,4% % of Total 13,7% 17,6% 31,4% Total Count % within siker 39,2% 60,8% 100,0% % within sikeres pályázatok 100,0% 100,0% 100,0% % of Total 39,2% 60,8% 100,0% Forrás: saját kutatás A táblázatból ugyan leolvasható, hogy az elégtelen (1) és elégséges (2) érdemjegyeket adó öt település egyike sem pályázott sikerrel a horvát testvértelepülésével közösen, ám az együttműködést ennél jobbra értékelő önkormányzatok esetében nincs eltérés, emiatt ezt a tényezőt is el kell vetnünk. A kereszttábla elemzést a testvértelepülési kapcsolatok kezdeti időpontjának és sikerességének kapcsolatára vonatkozóan is elvégeztem, hiszen abból indultam ki, hogy a hosszabb ideje tartó együttműködéseket sikeresebbnek tartják a benne résztvevők. A kezdeti időpontokból négy kategóriát képeztem a szakirodalmi áttekintésben megfogalmazott gondolatoknak megfelelően. 22. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok kezdeti időpontjának és sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla kapcsolat kezdetének időpontja 1990 előtt Total sikeresség 1,00 Count % within sikeresség,0% 50,0% 25,0% 25,0% 100,0% % within kapcsolat kezdetének időpontja,0% 9,1% 5,3% 6,7% 6,7% % of Total,0% 3,3% 1,7% 1,7% 6,7% 133

134 2,00 Count % within sikeresség,0% 50,0% 50,0%,0% 100,0% % within kapcsolat kezdetének időpontja,0% 4,5% 5,3%,0% 3,3% % of Total,0% 1,7% 1,7%,0% 3,3% 3,00 Count % within sikeresség 10,0% 40,0% 40,0% 10,0% 100,0% % within kapcsolat kezdetének időpontja 25,0% 18,2% 21,1% 6,7% 16,7% % of Total 1,7% 6,7% 6,7% 1,7% 16,7% 4,00 Count % within sikeresség 4,0% 36,0% 32,0% 28,0% 100,0% % within kapcsolat kezdetének időpontja 25,0% 40,9% 42,1% 46,7% 41,7% % of Total 1,7% 15,0% 13,3% 11,7% 41,7% 5,00 Count % within sikeresség 10,5% 31,6% 26,3% 31,6% 100,0% % within kapcsolat kezdetének időpontja 50,0% 27,3% 26,3% 40,0% 31,7% % of Total 3,3% 10,0% 8,3% 10,0% 31,7% Total Count % within sikeresség 6,7% 36,7% 31,7% 25,0% 100,0% % within kapcsolat kezdetének időpontja 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% % of Total 6,7% 36,7% 31,7% 25,0% 100,0% Forrás: saját kutatás A Khi-négyzet próba eredménye 0,98 lett, azaz az eredmény nem lesz szignifikáns. Az eredményeket százalékosan leíró kereszttábla meglehetősen egyenletes eloszlást mutatott, így az első hipotézis erre vonatkozó részét is el kell vetnem. 134

135 10.4. Hipotézisek vizsgálata, a sikeres testvértelepülési kapcsolatok modellje A kutatásom kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a találkozások gyakorisága, közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának időtartama. H2: A testvértelepülési kapcsolatokat leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya. Az első hipotézis igazolására összefüggés vizsgálatokat, mégpedig kereszttábla elemzést végeztem. A kapott eredményeket összegezve megállapítható, hogy egyetlen tényező esetén lett szignifikáns a kapott eredmény, a kapcsolatok gyakorisága és sikeressége között közepes erősségű összefüggés (Cramer V: 0,403) van. A lakosság részvétele és a kisebbségi önkormányzat működése esetén igazoltam a feltevést, habár a kapott eredmény nem bizonyult szignifikánsnak. Úgy gondolom, hogy ez a kis elemszám következménye. A kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a közös pályázatok létezése és a gazdasági együttműködések megvalósulása esetében nem igazolódott a feltevésem. A testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tézisem tehát a következő: T1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a találkozások gyakorisága és a kisebbségi önkormányzat működése. A második hipotézisemet a kérdőív egyik kérdésében teszteltem, hiszen rákérdeztem arra, hogy milyen problémák merültek fel a horvát, illetve a magyar testvértelepülés esetében. A magyar és a horvát válaszadók is a pénzügyi források hiányát tartották a legnagyobb gondnak, 24 magyar és 6 horvát megkérdezett is így vélekedett. Ennek alapján a hipotézisemet elfogadtam: 135

136 T2: A testvértelepülési kapcsolatokat leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya. Ezen eredmények függvényében a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének modellje a következő ábrán látható. 18. ábra: Az eredményeket bemutató kutatási modell Találkozások gyakorisága Lakosság részvételének aránya Kisebbségi önkormányzat működése Testvértelepülési kapcsolatok sikere Forrás: saját kutatás Az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, további kutatási lehetőségek A kutatásom egyedisége abban rejlik, hogy a határmentiség és a testvértelepülési kapcsolatok témáit összekapcsoltam, s a horvát-magyar testvérvárosi kapcsolatok konkrét példáján keresztül vizsgáltam a sikeresség kritériumait. Munkámban nemcsak egy helyzetfelmérésre törekedem, hanem arra is, hogy általános érvénnyel határozzam meg a sikeres együttműködés kritériumait, azaz egy más földrajzi területeken is érvényes modellt dolgozzak ki. 136