A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt. sz.: D.315/15/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Progress-B' 90 Zrt. (1203 Budapest, Emília u. 15., képviseli: Dr. Dessewffy Anna ügyvéd, 1072 Budapest, Rákóczi út 4. V/4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére, a Fővárosi Önkormányzat (1052 Budapest, Városház u , a továbbiakban: ajánlatkérő) Idősek Otthona (Baross u.) építés és A épület rekonstrukció tárgyú feladat kivitelezési munkáinak elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 81. (1) bekezdését, a Kbt. 83. (1) és (5) bekezdését, és a Kbt. 96/A. (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és a közbeszerzési eljárásában ezt követően meghozott döntéseit. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére Ft + ÁFA, azaz ötvenezer forint + ÁFA jogorvoslati eljárási költséget, ügyvédi munkadíj címén fizessen meg. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására

2 2 nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a közbeszerzési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban, amelyre vonatkozó ajánlati felhívását án adta fel, mely én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010/S szám alatt. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a beszerzése tárgyát építési beruházásban, a megkötendő szerződést építési szerződésben jelölte meg. A részekre történő, valamint a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában a következők szerint határozta meg a szerződés szerinti teljes mennyiséget: Idősek Otthona (Baross u.) építés és A épület rekonstrukció tárgyú feladat kivitelezési munkáinak elvégzése feladat keretében a jelenleg rossz műszaki állapotú épületek bontását (megközelítőleg m² területen) követően új épületszárnyak kialakítása - két szinten, nettó m²-en, 150 férőhellyel, zöldtetővel, liftekkel -, mely a feladat I. ütemét képezi; majd II. ütemben a megmaradó épület teljeskörű rekonstrukciója (megközelítőleg m² területen, 400 adagos főzőkonyha kialakításával), a dokumentációban részletezettek szerint. A II.3) pont alapján a teljesítés határideje: 720 nap a szerződés megkötésétől számítva. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III. pontjában meghatározta a szerződésre vonatkozó feltételeket, a kizáró okokat, valamint az alkalmassági követelményrendszerét. Az ajánlati felhívás III.2.1) pontja alapján a kizáró okok teljesítésének igazolásához szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy a Kbt. 4. 3/D-E. pontja szerinti erőforrást nyújtó szervezet, akivel szemben a Kbt. 60. (1) bekezdésében, Kbt. 61. (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Kbt. 61. (2) bekezdésben foglalt kizáró okok bármelyike fennáll. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, vagy a Kbt. 4. 3/D- E. pontja szerinti erőforrást nyújtó szervezet, akivel szemben a Kbt. 62. (1)

3 3 bekezdés szerinti kizáró okok bármelyike fennáll. Igazolási mód: - Az ajánlattevőnek, a Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozónak és a Kbt. 4. 3/D-E. pontja szerinti erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatában a Kbt. 63. (2) -(9) bekezdése szerint igazolnia kell, hogy nem tartozik a Kbt. 60. (1) bekezdésének, Kbt. 61. (1) bekezdés d) pontjának és a Kbt. 61. (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá, - Az ajánlattevőnek - a Kbt. 63. (3) bekezdése értelmében - nyilatkoznia kell, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A kizáró okok fenn nem állását a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében szereplő ajánlattevők (alvállalkozók) a Kbt. 13. (3) és 14. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével igazolhatják. Ajánlatkérő a felhívás IV.2) pontjában az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját jelölte meg, rögzítette a részszempontokat és a súlyszámokat, az alábbiak szerint: 1. Nettó ajánlati ár (Ft). Súlyszám A tervekben szereplő valamennyi fa, cserje, örökzöld, évelő méreténél eggyel nagyobb méret ajánlása (igen/nem). Súlyszám 10 A felhívás VI.3) 1.) pontja szerint ajánlatkérő az összes ajánlattevő részére a Kbt. 83. (2) bekezdése szerint biztosítja a hiánypótlási lehetőséget. Ajánlatkérő felhívta a figyelmet a Kbt. 83. (6) bekezdésében foglaltakra. A VI.3) 5.) pont szerint ajánlattevőnek az ajánlatának részét képező beárazott költségvetési kiírást az ajánlati felhívás VI.3) pont 4. alpontjában meghatározottak mellett CD-n vagy DVD-n 3 példányban elektronikusan, Excel formátumban is be kell nyújtani. A VI.3) 6.) pont alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 71. (1) bekezdése és a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti nyilatkozatokat. A VI.3) 24.) pont értelmében, ajánlattevőnek az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás tételeinek beárazásával kell meghatároznia. Az ajánlattevőnek ajánlata költségvetési kiírásában meg kell jelölnie, hogy a teljesítésben esetlegesen közreműködő alvállalkozók mely munkatételeket fogják kivitelezni. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely a formai és tartalmi követelményeket, a műszaki leírást, nyilatkozatmintákat, árazatlan költségvetést, építési szerződés tervezetét tartalmazta.

4 4 Ajánlatkérő a dokumentáció 2-3. oldalán rögzítette az ajánlatokban kötelezően csatolandó dokumentumok megnevezését, sorrendjének meghatározásával. A dokumentáció 5. sz. dokumentuma a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozat mintája. Ajánlatkérő január 20-án helyszíni bejárást tartott, február 2-án, február 4-én és február 8-án kiegészítő tájékoztatást adott az ajánlattevők kérdéseire. A február 4-i kiegészítő tájékoztatás többek között a következőket rögzítette: 9. Kérdés: A Kbt. szerint az ajánlattevőnek csak a 10% feletti alvállalkozókat kell név szerint megjelölni. Jól értelmezzük, hogy az ajánlati felhívás VI pontjában megfogalmazottak is csak a 10% feletti alvállalkozókra vonatkoznak? Kérjük továbbá megadni, hogy a költségvetésben pontosan hol szerepeltessük ezt az adatot. 9. Válasz: Irányadónak kell tekinteni a Dokumentáció 5. sz. dokumentumát. Továbbá a költségvetési kiírásokban kérjük megjelölni építészet esetében az épületenkénti, szakágak esetében az ütemenkénti összesítőkben az alvállalkozók közreműködésének tényét - nevesített alvállalkozók esetében nevesítve - az összesítő egy újabb oszloppal történő kiegészítésével. Az ajánlattételi határidőre február 10-ére 10 ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát, a következő nettó ajánlati árakon: FK Raszter Építő Zrt. Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. Grabarics Építőipari Kft. Progress-B 90 Zrt. HUNÉP Universal Építőipari Zrt. Hérosz Zrt. és H-VILL Kft. közös ajánlattevők Gropius Építőipari és Kereskedelmi Zrt. Kalotherm Építészeti és Épületgépészeti Zrt. IGN Ipari és Ingatlan Fővállalkozási Befektetési Zrt. Gordiusz 95 Zrt Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft A Grabarics Kft. az ajánlatának 7-8. oldalán nyilatkozott a dokumentáció 5. sz. dokumentuma szerint a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókról. Az 1. pont alapján a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót nem vesz igénybe.

5 5 A 2. pont szerint az alkalmasság igazolásához a Kbt. 69. (4) bekezdése alapján a Kbt pont b)-d) alpontjai alapján alvállalkozónak egyébként nem minősülő személyeket, szervezeteket nem vesz igénybe. A 3. pont szerint az alkalmasság igazolásához a Kbt. 69. (8) bekezdés alkalmazásával a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót nem kíván igénybe venni. A 4. pontban megnevezte, hogy a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni, akivel ajánlattevő alkalmassági követelményt nem kíván igazolni, a közbeszerzés következő részein: épületvillamosság, épületgépészet, közmű-, út, és kertépítés, ácsmunkák, szárazépítés, felületképzési munkák, burkolási munkák, konyhatechnológiai szerelés, zárrendszer építése, liftek építése, nyílászárók építése. Az 5. pont alapján a szerződés teljesítéséhez, illetve az alkalmasság igazolásához alvállalkozót nem vesz igénybe. A Grabarics Kft. ajánlatának 29. oldalán található az ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 60. (1) bekezdés a)-j) pontjaiban, 61. (1) bekezdés a)-d) pontjaiban, 62. (1) bekezdésében foglalt kizáró okok fenn nem állásáról. A Grabarics Kft. ajánlatának 29. oldalán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatása Ügyfélkapcsolati Osztályának együttes adóigazolása található, mely szerint adó-, vám- és köztartozása nincs az ajánlattevőnek. A Grabarics Kft. az ajánlatának oldalán rögzítette az árazott költségvetést. Az ajánlat oldalán található Építés-előkészítő és bontási munkák tételeinek Főösszesítője a 498. oldalon található, e költségvetési Főösszesítőn nem szerepel az alvállalkozó igénybevételének jelzése. Ajánlatkérő március 18-án hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőket. A Grabarics Kft.-től kérte a 2. pontban a Kbt. 61. (2) bek. szerinti ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által kiállított igazolás pótlását. A 3. pontban kérte a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti nyilatkozat becsatolását. A 4. pontban kérte a Kbt. 71. (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozat pótlását. A Grabarics Kft.-t érintően a 9. pontban az ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlattevő által az ajánlat 8. oldalán becsatolt táblázatban feltüntetésre került, hogy az ajánlattevő útépítési munkarészre alvállalkozót vesz igénye, azonban a költségvetési kiírás útépítési munkarészében ez nem került megjelenítésre, a Kbt a alapján kérte a felvilágosítás megadását. A Grabarics Kft. benyújtotta a hiánypótlását.

6 6 A hiánypótlás 5. oldalán csatolta Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport én kelt adóigazolását, mely szerint semmiféle adótartozása nincs. A Grabarics Kft. a hiánypótlás 6. oldalán nyilatkozott a Kbt. 63. (3) bekezdésében foglaltakról, mely szerint a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékben olyan alvállalkozót, amely a Kbt. 60. és 61. szerinti kizáró okok hatálya alá tartozik. A hiánypótlási dokumentum 13. oldalán nyilatkozott a Kbt. 85. (2) bekezdésének a) pontja szerint arról, hogy a én leadott ajánlata 8. oldalán található 5. számú dokumentum 2. oldalaként szereplő tények a helyesek, miszerint igénybe kíván venni 10 % alatti alvállalkozót az útépítési munkanem elvégzésére. Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, az eredményhirdetésre május 2-án került sor. Írásbeli összegezést is készített. Az eljárást lezáró döntés szerint érvényes ajánlatot tettek a következő ajánlattevők: Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt., HUNÉP Universal Építőipari Zrt., Hérosz Zrt. és H-VILL Kft. közös ajánlattevők, Gropius Építőipari és Kereskedelmi Zrt., Kalotherm Építészeti és Épületgépészeti Zrt., Grabarics Építőipari Kft., Progress-B 90 Zrt. A nyertes ajánlattevőként a Grabarics Építőipari Kft.-t, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek a kérelmezőt hirdette ki az ajánlatkérő. Kérelmező május 3-án az ajánlatkérőnél megtekintette a nyertes ajánlatát és hiánypótlását. Kérelmező május 05-én előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, melyben a jogorvoslati kérelmével egyezően a helyi adóigazolás, a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, valamint az ajánlati felhívás VI.3) 24.) pontjának nem megfelelő költségvetés benyújtása miatt, a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását indítványozta. Ajánlatkérő május 10-én hiánypótlási felhívás és tájékoztatás előzetes vitarendezés kezdeményezése tárgyában a Kbt. 96/A (3) szerint tárgyú dokumentumot küldött az ajánlattevőknek. Ajánlatkérő további pótolható hiányosságokat állapított meg Hérosz Zrt. és H-VILL Kft. közös ajánlattevők, Gropius Építőipari és Kereskedelmi Zrt., Kalotherm Építészeti és Épületgépészeti Zrt., Grabarics Építőipari Kft. ajánlatában. Ajánlatkérő a Grabarics Építőipari Kft.-hez intézett hiánypótlási felhívás 1. pontjában közölte, hogy az ajánlattevő hiánypótlásának 13. oldalán becsatolt nyilatkozata szerint az ajánlat 8. oldalán becsatolt nyilatkozata helyes, azonban az ajánlattevő nem csatolta a nyilatkozatnak megfelelő, módosított költségvetést. Kérte, hogy a nyilatkozatnak megfelelő módosított költségvetést pótlólag nyújtsa be.

7 7 A Grabarics Kft. benyújtotta a hiánypótlását, melynek a 3-7. oldalán az Építéselőkészítő és bontási munkák költségvetési tételek Főösszesítőjén jelölte, hogy alvállalkozót vesz igénybe. A hiánypótlás 20. oldala tartalmazta Budapest Főváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatal én kiállított adóigazolását, mely szerint az adózónak én nyilvántartott adótartozása nincs. Kérelmező május 13-án újabb előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, melyben az eredményhirdetést követően kiadott hiánypótlási felhívás jogszerűségét vitatta. Közölte továbbá, hogy az ajánlatkérő a május 5-én beadott előzetes vitarendezési kérelmére nem válaszolt. Ajánlatkérő a kérelmező május 5-én benyújtott előzetes vitarendezési kérelmét mindhárom körben május 13-án elutasította. Közölte, hogy a Kbt. 85. (2) bekezdése az ajánlatkérő számára a hiánypótlás alkalmazására nem fogalmaz meg korlátozó, illetve tiltó rendelkezéseket. Ajánlatkérő a Kbt. 96/A. (3) bekezdése alapján hiánypótlás benyújtására hívta fel a nyertes ajánlattevőt. A nyertes ajánlattevő a május 10-én küldött hiánypótlási felhívásnak megfelelően csatolta a kért dokumentumokat, amelyek összhangban vannak az alvállalkozókkal kapcsolatos egyéb nyilatkozataival. A kérelmező második előzetes vitarendezési kérelmére kifejtette, hogy az előzetes vitarendezésben megtett eljárási cselekmény nem a közbeszerzési eljárásban meghozott eljárási cselekmény, attól eljárási szabályait tekintve elkülönül, így álláspontja szerint az előzetes vitarendezésre nem adhat okot az előzetes vitarendezésben alkalmazott eljárási cselekmény. A közbeszerzési eljárás az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével lezárult, ezért az előzetes vitarendezési eljárásban keletkezett dokumentumok körében az ajánlattevő nem jogosult az ajánlatkérőt álláspontjáról tájékoztatni. Kérelmező május 13-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyet május 23-án kiegészített. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást hiánypótlást követően május 24-én indította meg. Kérelmező kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és az ajánlatkérő igazgatási szolgáltatási díj, valamint Ft+Áfa ügyvédi munkadíj költség megtérítésére kötelezését. Kérelmező a következő kérelmi elemekkel kifogásolta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását:

8 8 1.) A Grabarics Építőipari Kft. ajánlatában nem szerepel Budapest Főváros Önkormányzatának helyi adó igazolása, a nyertes ajánlattevő nem teljesítette az ajánlati felhívás III.2.1) pontjában előírtakat. A nyertes ajánlata a Kbt. 61. (2) bekezdése szerinti kizáró ok fenn nem állásának igazolására csak Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoportjától származó adóigazolást tartalmaz. Tudomása szerinti ajánlatkérő rendelkezik adóhatósággal, mely adóhatóságon kerül nyilvántartásra a helyi adó megfizetése. A nyertes ajánlattevőnek Budapest Főváros Önkormányzatának adóhatóságától származó igazolást kellett volna benyújtania. Tehát a Grabarics Építőipari Kft. ajánlata hiányos, mert nem tartalmazza az ajánlatkérő mint adóhatóság igazolását a helyi adó tartozással kapcsolatban. A Közbeszerzések Tanácsának a kizáró okok igazolásáról szóló decemberében módosított tájékoztatója kifejti, hogy még ha egy önkormányzat nyilvántartja is elektronikusan a helyi adó tartozásokat, ez a nyilvántartás nem minősül a Kbt. 20. (7) bekezdése szerinti nyilvántartásnak, tehát papír-alapú igazolást kell beadni, ezt nem helyettesítheti, hogy az ajánlatkérő saját nyilvántartásában ellenőrzi a vonatkozó adatokat. Kérelmező szerint, ha az ajánlatkérő földrajzilag egyszerre két településen helyezkedik el, akkor székhelyét az illetékességi területe határozza meg. Sérült a Kbt. 61. (2) bekezdése, 81. (1), (3) bekezdése, 88. (1) bekezdés f) pontja. 2.) A Grabarics Építőipari Kft. ajánlatában hiányos a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti nyilatkozat. A Grabarics Építőipari Kft. a Kbt ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozatában csak arról nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 60. (1) bekezdése és a 61. hatálya alá tartozó alvállalkozót. Álláspontja szerint az ajánlattevő nem tett maradéktalanul eleget a Kbt. 63. (3) bekezdésében előírtaknak, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a kizáró okok körében a Kbt ának (1) bekezdését is előírta, azonban a nyertes ajánlattevő alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozata a Kbt ának (1) bekezdésére nem terjedt ki. Noha a Kbt ának (2) bekezdése csak a 60. és 61. szerinti kizáró okok fenn nem állásának igazolását írja elő, de ettől eltér a 63. (3) bekezdése, mely a 10 % alatti alvállalkozók tekintetében minden kizáró okkal így a 62. -ban szereplőkkel is kapcsolatos nyilatkozat tételét kötelezővé teszi. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Közbeszerzések Tanácsának én kiadott Útmutatójára. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. (1), (3) bekezdését, 88. (1) bekezdés f) pontját. 3.) A Grabarics Építőipari Kft. árazott költségvetése nem felel meg az ajánlati felhívás VI.3) 24.) pontjának. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől a Kbt a alapján tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a Kbt. 71. (1) bekezdés a) pontja szerint útépítésre vonatkozóan 10 % alatt alvállalkozót igénybe vesz, azonban a költségvetési kiírás e munkarészében nem került feltüntetésre az alvállalkozó. Nyertes ajánlattevő a Kbt a szerint tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy a Kbt. 71. (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat a helyes, az

9 9 útépítésre vonatkozóan 10 % alatti alvállalkozót igénybe vesz. A Grabarics Építőipari Kft. Kbt a szerinti felvilágosításából az következik, hogy semmis az ajánlatnak az a része, mely szerint az útépítést nem végzi 10 % alatti alvállalkozó (tehát az árazott költségvetés vonatkozó része). A Kbt. 85. (2) bekezdésének b) pontja előírja, hogy ha a 85. (2) bekezdés a) pontja szerint közölt semmisség miatt az ajánlat hiányos, akkor az ajánlattevő jogosult hiánypótlást is beadni egyidejűleg. Jelen esetben a Grabarics Építőipari Kft.-nek be kellett volna adnia az árazott költségvetést, úgy kiegészítve, hogy az útépítési munkánál feltünteti az adott 10 % alatti alvállalkozót. Ezen hiánypótlás teljesítésére az ajánlatkérőnek nem kellett külön felhívnia a Grabarics Építőipari Kft.-t és ez a 85. (2) bekezdés a) pontja szerinti felvilágosításra adott határidő után már nem teljesíthető. Mivel a Grabarics Építőipari Kft. az árazott költségvetést nem adta be kiegészítve, az ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívás VI.3) 24.) alpontjának, tekintettel arra, hogy az árazott költségvetés oldala nem tartalmazza az útépítésre vonatkozóan a 10 % alatti alvállalkozó megjelölését. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. (1), (3) bekezdését, 88. (1) bekezdés f) pontját. 4.) Az eredményhirdetés utáni hiánypótlási felhívás a Kbt. rendelkezéseibe ütközik. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés után május 10-én hiánypótlási felhívást küldött ki, melyben több ajánlattevő ajánlatában szereplő hiányok pótlását tette lehetővé. A Kbt. 96/A. (3) bekezdésébe április 1- jén, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló évi XXIX. törvénnyel került be az a lehetőség, hogy az eredményhirdetés után hiánypótlási felhívást lehet kiküldeni. De a Kbt. 403/C. (2) bekezdéséből megállapítható, hogy ezt az új szabályt csak a április 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra lehet alkalmazni, tehát a jelen közbeszerzési eljárásra nem. A Kbt.-nek a jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásra vonatkozó december 20-án hatályos szövegében nem található olyan szabály, hogy az eredményhirdetés után hiánypótlási felhívást lehetne kiküldeni és hiányokat lehetne pótolni. Ebből pedig a Kbt. 3. (1) bekezdésére tekintettel az következik, hogy az eredményhirdetést követően nem lehet hiánypótlási felhívást teljesíteni. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96/A. (3) bekezdését. 5.) Az ajánlatkérő a törvényben előírt 3 munkanapon túl válaszolt a május 5-én beadott előzetes vitarendezési kérelemre, továbbá a kérelmező május 13-án benyújtott második előzetes vitarendezési kérelmét nem válaszolta meg. Kérelmező szerint, ha az ajánlatkérő valamilyen eljárási cselekményt végez (esetleg az előzetes vitarendezési kérelem hatására), ez nem helyettesíti a Kbt. 96/A. (3) bekezdése szerinti válaszadási kötelezettség teljesítését. Továbbá a május 10-én kiküldött hiánypótlási felhívás a nyertes ajánlattevő ajánlatának csak egy olyan pontjával függött össze, melyre a május 5-i előzetes vitarendezési kérelem vonatkozott (az árazott költségvetés hiányosságával). A május 5-i előzetes vitarendezési kérelemben szereplő

10 10 másik két hiányosság pótlására az ajánlatkérő nem hívta fel a nyertes ajánlattevőt. Ajánlatkérő észrevételében alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő észrevételében az egyes kérelmi elemekre a következőket adta elő: Ad. 1.) Ajánlatkérő az ajánlati felhívásának III.2.1) pontjában a kizáró okokat és igazolási módját előírta. A Kbt. 63. (2) bekezdésének f) pontja alapján ajánlatkérő a Kbt. 61. (2) bekezdésének igazolására hatósági igazolást köteles elfogadni. Alaptalan a kérelmező azon véleménye, miszerint, ha az ajánlatkérő földrajzilag egyszerre két településen helyezkedik el, az illetékességi területe határozza meg székhelyét. A Kbt. 61. (2) bekezdése ugyanis nem csak adóhatósággal rendelkező önkormányzat esetében teszi lehetővé az adóigazolás bekérését, lehetősége van erre helyi kisebbségi önkormányzatnak, költségvetési szervnek is a törvényhely alkalmazására, annak ellenére, hogy adóhatósággal nem rendelkeznek. Tehát az a következtetés, miszerint az adóhatóság az illetékességi területet jelentené, a törvényi szabályozásból nem levezethető. A törvény egy adóhatóságot említ, nem pontosítja, hogy ez esetben mely hatóság igazolását lehet bekérni. Sem a kérelmező beadványában idézett törvényi indokolás, sem az idevonatkozó tételes jogi rendelkezés nem szabályozza a Fővárosi Önkormányzat speciális helyzetét. Budapest Főváros Önkormányzatának székhelyét a többször módosított 55/2010 (XII. 09.) Főv. Kgy. rendelet a következőképpen határozza meg: 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros Önkormányzata. Székhelye: Budapest V. Városház u Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlat nem érvénytelen azáltal, hogy Budapest V. Kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalától származó (hatósági) adóigazolással kívánt megfelelni a nyertes ajánlattevő a Kbt. 61. (2) bekezdésében foglaltaknak. A Kbt. hivatkozott rendelkezése az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság nyilvántartására utal, ennek a feltételnek pedig a nyertes ajánlattevő által benyújtott adóigazolás megfelelt, ugyanis ajánlatkérő székhelye az V. kerületben van. Ajánlatkérő a Döntőbizottság felhívására nyilatkozatában közölte, hogy Belváros Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal a helyi adók közül az építményadót és az idegenforgalmi adót vezette be illetékességi területén és ezen adónemek nyilvántartását végzi. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Adó Főosztályának nyilvántartása a helyi iparűzési és idegenforgalmi adóra terjed ki. Továbbá tájékoztatást adott arról, hogy az iparűzési adó tekintetében az adóhatósági feladatokat től ig az állami adóhatóság látta el. A helyi idegenforgalmi adót től a Főváros XI., XIV., XV., XVI., XVII.,

11 11 XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerületének kivételével a kerületi adóhatóság szedi be. Ad. 2.) Ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.2.1) pontjában írta elő a kizáró okokat és azok igazolási módját. Ajánlatkérő a nyertes ajánlatának vizsgálata során megállapította, hogy az ajánlatban nem került csatolásra a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, ezért nyertes ajánlattevőt án hiánypótlásra hívta fel. Nyertes ajánlattevő hiánypótlásának 6. oldalán benyújtotta a kért nyilatkozatot, miszerint a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetve amely a Kbt. 60. és 61. szerinti kizáró okok hatálya alá esik. Ajánlatkérő szerint a nyertes ajánlattevő nyilatkozata megfelelt az ajánlati felhívásban foglaltaknak és a Kbt. 63. (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, mert az ajánlattevő nyilatkozott arról, hogy a 10 % alatti alvállalkozók tekintetében nem állnak fenn az ajánlati felhívás szerinti kizáró okok. A nyertes ajánlattevőnek nem kell külön nyilatkozni a Kbt. 63. (3) bekezdése alapján arra, hogy a 10 % alatti alvállalkozókkal kapcsolatban nem állnak fenn a Kbt ában foglalt kizáró okok, hiszen a Kbt ában meghatározott kizáró okok kizárólag az ajánlattevőre, 10 % feletti alvállalkozóra és erőforrást nyújtó szervezetre értelmezhetők, amely a Kbt. kógens jellegére tekintettel eltérően nem értelmezhető. Hivatkozott a Közbeszerzések Tanácsának december 22-én kiadott Útmutatójára. Közölte, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések logikai értelmezése útján jutott arra a következtetésre, miszerint az ajánlattevőnek ahhoz, hogy meg tudjon felelni a Kbt. 63. (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, elegendő nyilatkoznia a törvényhelyre, azonban ha az ajánlattevő tételesen megjelöli a kizáró okokra vonatkozó jogi rendelkezéseket, akkor szükségtelen hivatkoznia a Kbt. 62. (1) bekezdésére, mert az csak az ajánlattevőre, a 10 % feletti alvállalkozóra és erőforrást nyújtó szervezetre vonatkozik. Ad. 3.) A nyertes ajánlattevő ajánlatának 8. oldalán becsatolt táblázatban feltüntetésre került, hogy az ajánlattevő útépítési munkarészre alvállalkozót vesz igénybe, azonban a költségvetési kiírás útépítési munkarészében ez nem került megjelenítésre. Emiatt ajánlatkérő a Kbt a alapján án felvilágosítást kért a nyertes ajánlattevőtől. A Grabarics Kft. a felvilágosításának 13. oldalán egyértelműen közölte ajánlatkérővel, hogy ajánlata 8. oldalán (5. sz. dokumentum 2. oldala) található tények a helyesek, miszerint igénybe kívánnak venni 10 % alatti alvállalkozót az útépítési munkanem elvégzésére. Az ajánlati felhívás VI.3) 24.) pontja szerint ajánlattevőknek ajánlatukban azt kellett megjelölniük, hogy a teljesítésben esetlegesen közreműködő alvállalkozók, mely munkatételeket fogják kivitelezni. Kérelmező helytelenül értelmezi a Kbt ában foglaltakat és ajánlatkérő felvilágosítás kérését. Ajánlatkérő ugyanis a nyertestől nem a Kbt. 85. (2) bekezdése alapján, hanem a Kbt. 85. (1)

12 12 bekezdése szerint kért felvilágosítást, mert a benyújtott ajánlatban szereplő nyilatkozat (5. sz. dokumentum) 10 % alatti alvállalkozókra vonatkozó része a csatolt költségvetés tükrében nem volt egyértelmű. Ajánlatkérő a Kbt. 85. (2) bekezdése szerint nem is kérhetett volna a nyertes ajánlattevőtől felvilágosítást, hiszen a nyertes ajánlatában nem volt olyan adat, ami az ajánlatban különböző helyen eltérő tartalommal szerepelt volna. Az ajánlattevő felvilágosítás kérésre adott válasza megfelelt az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek. Ajánlatkérő az általa kért információn túl az alkalmasság megítéléséhez más egyéb dokumentum, okirat, igazolás, stb. csatolását nem követelte meg. Ajánlatkérő számára a nyertes ajánlattevő vonatkozásában az alvállalkozókkal kapcsolatos minden olyan információ rendelkezésére állt, ami alapján nem volt kétséges a nyertes alkalmassága. A május 10-én megküldött hiánypótlási felhívásban foglaltaknak megfelelően az alvállalkozó megjelölésével kiegészítve csatolta a nyertes ajánlattevő az árazott költségvetésének azon részeit, ahol az útépítési munkarészre tett ajánlatot. Ajánlatkérő azonban a nyertes ajánlattevő által hiánypótlás során benyújtott dokumentumokat nem értékelte, mert azok nélkül is teljes körűen megállapítható volt a nyertes ajánlattevő alkalmassága. Ennek alapján az eljárás eredménye tekintetében nem releváns, hogy az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési eljárásban hiánypótlást rendelt el, mert erre tekintet nélkül is helytálló a bírálat eredménye, a kihirdetett nyertes ajánlat érvényes, a Grabarics Kft., mint nyertes ajánlata a hiánypótlás teljesítésétől függetlenül is megfelel mind a Kbt., mind ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek. Ad. 4-5.) Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési eljárással kapcsolatos jogi cselekményei vizsgálatánál kérte figyelembe venni, hogy az elkövetett esetleges jogsértés nem volt kihatással az eljárás eredményére. Egyéb érdekelt, a Grabarics Építőipari Kft. észrevételében alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Az egyes kérelmi elemekre a következőket adta elő: Ad. 1.) Helyi adóigazolás Mind a Kbt. mind a Hiánypótlási felhívás és felvilágosítás kérése" dokumentum az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által kiállított adóigazolást fogalmazza meg igényként. Mivel az ajánlatkérő székhelye Budapest V. kerületében található, így az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoportja. Ennek megfelelően a csatolt adóigazolás megfelelő. A Grabarics Építőipari Kft.- nek a Fővárosi Önkormányzatnál sincs adótartozása, mely állítást a én csatolt, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Adó Főosztály által kiállított adóigazolással is alátámasztotta. Mivel a jogalkotó a Kbt. 61. (2) bekezdésében nem tért ki speciális esetekre, továbbá a Kbt. szó

13 13 szerinti értelmezésének alapján az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által kiállított adóigazolást kellett csatolni, ezért a Kbt.-ben előírtaknak eleget tett, illetve az abban megfogalmazott szándéknak mindenben megfelelt. Ad. 2.) Alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozat A Kbt. és az ajánlatkérő által meghatározottaknak megfelelő nyilatkozatot csatolta a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti, 10 %-ot nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében a hiánypótlási dokumentáció 6. oldalán szereplő nyilatkozattal. Az ajánlati felhívás értelmében ajánlatkérő nem írta elő a 10 %-ot nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a Kbt. 62. (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot. Továbbá a jogalkotó Kbt. szerinti szándékának és az ajánlatkérő lehetőségeinek figyelembevételével a 62. (1) bekezdés szerinti kizáró okok nem vonatkoznak a 10 %-ot nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra, hiszen annak ellenőrzésére a jogalkotó a Kbt. alapján nem adott lehetőséget. Ad. 3.) Árazott költségvetés útépítési munkarész Ajánlatkérő a felvilágosítást a Kbt. 85 -a alapján kérte. Az útépítési munkarészre vonatkozó felvilágosítás kérésre nem vonatkozik és nem vonatkozhat a Kbt. 85. (2) bekezdése, mivel az ajánlat különböző pontjain nem eltérő adat szerepelt, csupán a költségvetési részben a nyilatkozathoz képest hiány állt fenn. Mivel a költségvetésben nem szerepelt eltérő adat a nyilatkozathoz képest (a hiány nem tekinthető eltérő adatnak), ezért erre a hiánypótlásra csak a 85. (1) bekezdése vonatkozik, amiből következik, hogy a hiánypótlás miatt az ajánlat egyetlen része sem tekinthető semmisnek, így az ajánlat megfelelő. Ajánlatkérő által adott kiegészítő tájékoztatásból kiderül, hogy a pályázat során az alvállalkozók tekintetében irányadónak a dokumentáció 5. sz. dokumentumát kellett tekinteni, ami az Ajánlattevő nyilatkozata a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókról" dokumentum. Ezt a nyilatkozatot az ajánlat részeként a 7-8. oldalon csatolta, helyes adattartalommal. Ezt erősítette meg a hiánypótlás során adott nyilatkozatával is. Ajánlatkérő által adott válasz második feléből kiderül, hogy az építészeten kívüli szakágak esetében az ütemenkénti összesítőkben kellett jelezni az alvállalkozók közreműködésének tényét. Ajánlatkérő által megadott dokumentáció útépítési munkarésze - ellentétben a többi szakággal - nem tartalmazott ütemenkénti összesítőt, így értelemszerűen az alvállalkozók közreműködésének tényét sem lehetett abban szerepeltetni. Ebből egyrészt adódik, hogy nem tekinthető semmisnek az ajánlat azon része, melyet nem is kellett csatolni, másrészt következik, hogy már az eredeti dokumentációban is megfelelő az útépítési munkarész költségvetési kiírása, a hiánypótlásban megadott nyilatkozattól függetlenül. A Döntőbizottság az érdemi vizsgálata során az alábbi indokokra tekintettel

14 14 megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezetének hatálya alá tartozó, a közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt eljárásra vonatkozó szabályok szerint járt el. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelmének 1. elemét, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy e körben a jogorvoslati kérelem részben alapos. A Kbt. 1. kérelmi elemre irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 61. (2) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott. A Kbt. 81. (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 83. (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal.

15 15 (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. A Kbt. 88. (1) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Kbt. kógens rendelkezései alapján érvénytelenné kell nyilvánítani az olyan ajánlatot, amely nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott előírásoknak, vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az ajánlatkérő jogosultsága és feladata a Kbt. előírásainak megfelelően meghatározni azt, hogy milyen tartalmi és formai követelményeket ír elő a felhívásban és a dokumentációban az ajánlattétellel kapcsolatosan. Az ajánlattevők ezen feltételek alapján kötelesek az ajánlatukat összeállítani. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét, e vizsgálat során az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy hiánypótlásra, felvilágosítás megadására hívja fel az ajánlattevőt, vagy egyes ajánlati elemek vonatkozásában indokolást kérjen. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. kötelezően előírja a bírálat során azt, hogy az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy van-e olyan hiba, hiány vagy hiányosság az ajánlatban, amely miatt szükséges a Kbt. 83. (1) bekezdésében foglalt hiánypótlás alkalmazása. A hiánypótlás keretében minden olyan ajánlati hiba orvosolható, amely nem ütközik a Kbt. 83. (2) bekezdésében meghatározott korlátba. A Kbt. 83. (5) bekezdése alapján biztosított a többszöri hiánypótlás lehetősége is, így amennyiben a bírálat során további hiányosságok, hiányok kerülnek felismerésre, az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni. A konkrét esetben az ajánlatkérő élt a Kbt. 61. (2) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, kizáró okként határozta meg az ajánlati felhívásban, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott.

16 16 A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő székhelyén önkormányzati adóhatóságként működik Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, valamint Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal, mely önkormányzati adóhatóságok eltérő helyi adónemek nyilvántartását végzik. Mindezek alapján az ajánlatkérő esetében a Kbt. 61. (2) bekezdésének helyes alkalmazása az, ha az ajánlatkérő a székhelye szerinti mindkét önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adónemek esetében megvizsgálja a kizáró okokat, hogy az ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének eleget tett-e, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Grabarics Építőipari Kft. esetében fennállt a Kbt. 83. (5) bekezdése alapján az újabb hiánypótlás elrendelésének a kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy a Grabarics Építőipari Kft. ajánlata további hiányosságot tartalmazott, az ajánlattevő Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal adóigazolását nem csatolta, melynek alapján az ajánlatkérő köteles lett volna újabb hiánypótlást elrendelni. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. (1) bekezdését, és a Kbt. 83. (5) bekezdését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan az 1. kérelmi elemet elutasította, mivel hiányos ajánlatra - újabb hiánypótlás elrendelésének hiányában - az érvénytelenség jogkövetkezménye nem mondható ki. A Döntőbizottság a fentiek tükrében az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező 2. kérelmi eleme részben alapos. A Kbt. fentiekben idézett 81. (1), (3) bekezdésén, 83. (1), (2), (5) bekezdésén, 88. (1) bekezdés f) pontján túlmenően a 2. kérelmi elemre a Kbt. irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 62. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el;

17 17 b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. (3) bekezdése, 71. ] teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának a 81. (4) bekezdése szerinti elbírálása, illetve a részvételi jelentkezésének 123. (4) bekezdése, 130. (6) bekezdése, 136/A. (2) bekezdése, 157. (3) bekezdése vagy 204. (5) bekezdése szerinti rangsorolása. (2) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra. A Kbt. 63. (3) bekezdése alapján a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, illetőleg - két szakaszból álló eljárás esetén - a részvételi jelentkezésben, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A Kbt. 62. (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában köteles vizsgálni a Kbt. 62. (1) bekezdése szerint kizáró okokat, melynek fennállása esetén az ajánlatkérő a Kbt. 88. (1) bekezdés d) pontja alapján köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, a Kbt. 88. (2) bekezdése alapján az ajánlattevőt vagy alvállalkozót, vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet kizárni. A Kbt. irányadó 63. (3) bekezdésének rendelkezése nem korlátozza a kizáró okok körét, melynek alapján az ajánlatkérőnek a Kbt. 62. (1) bekezdése szerinti kötelezően alkalmazandó kizáró okokat is vizsgálnia kell a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében, az ajánlattevőnek a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Grabarics Építőipari Kft. esetében fennállt a Kbt. 83. (5) bekezdése alapján az újabb hiánypótlás elrendelésének a kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy a Grabarics Építőipari Kft. ajánlata további hiányosságot tartalmazott. A Grabarics Építőipari Kft. a hiánypótlásában a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti nyilatkozatában ugyanis csak azt közölte, hogy nem vesz igénybe olyan, a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékű alvállalkozót, aki a Kbt. 60. és 61. szerinti kizáró okok hatálya alá esik. A Grabarics Építőipari Kft. a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben alvállalkozókat kíván igénybe venni, melyre tekintettel a Kbt. 63. (3) bekezdése szerinti nyilatkozatának ki kellett volna terjednie arra is, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 62. (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

18 18 Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. (1) bekezdését, és a Kbt. 83. (5) bekezdését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a 2. kérelmi elemet elutasította, mivel hiányos ajánlatra - újabb hiánypótlás elrendelésének hiányában - az érvénytelenség jogkövetkezménye nem mondható ki. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező 3. kérelmi eleme részben alapos. A Kbt. fentiekben idézett 81. (1), (3) bekezdésén, 83. (1), (2) és (5) bekezdésén, 88. (1) bekezdés f) pontján túlmenően a 3. kérelmi elemre a Kbt. irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 85. (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő március 18-án a Grabarics Építőipari Kft. részére a Kbt a alapján felvilágosítás kérést küldött. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Grabarics Építőipari Kft. ajánlatában csatolt árazott költségvetés tekintetében az ajánlatban nem egyértelműség nem állt fenn, az árazott költségvetés egyes pontjai között adat eltérés nem volt tapasztalható, így a Kbt a szerinti felvilágosítás kérésének, illetőleg a Kbt. 85. (2) bekezdése b) pontja szerinti hiánypótlásnak a március 18. napján küldött felvilágosításkérés alapján nem volt helye.

19 A Grabarics Építőipari Kft. ajánlatában csatolt költségvetés hiányos volt. 19 Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.3) 24.) pontjában meghatározta, hogy az ajánlattevőnek ajánlata költségvetési kiírásában meg kell jelölnie, hogy a teljesítésben esetlegesen közreműködő alvállalkozók mely munkatételeket fogják kivitelezni. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.3) 24.) pontját érintően a február 4-i kiegészítő tájékoztatása 9. kérdésre adott válaszában előírta, hogy költségvetési kiírásokban építészet esetében az épületenkénti, szakágak esetében az ütemenkénti összesítőkben kell az ajánlattevőknek az alvállalkozók közreműködésének tényét - nevesített alvállalkozók esetében nevesítve - az összesítő egy újabb oszloppal történő kiegészítésével megjelölni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által kifogásolt útépítési munkanem főösszesítőjét a Grabarics Építőipari Kft. ajánlatának 498. oldala tartalmazta, melyen nem került jelölésre az 5. sz. dokumentumnak megfelelően az a tény, hogy útépítésre az ajánlattevő alvállalkozók közreműködését kívánja igénybe venni. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a Grabarics Építőipari Kft. ajánlatában benyújtott árazott költségvetés hiányos volt. Ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. (1) bekezdését, mivel a Grabarics Építőipari Kft.-t az árazott költségvetés tekintetében hiánypótlásra kellett volna felhívnia. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította, mivel hiányos ajánlatra - hiánypótlás elrendelésének hiányában - az érvénytelenség jogkövetkezménye nem mondható ki. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező 4. kérelmi eleme, melyben az eredményhirdetést követően kiadott hiánypótlás jogszerűségét a Kbt. 96/A (3) bekezdése alapján vitatta, alapos. A Kbt. 4. kérelmi elemre irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 3. (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 96. (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredményhirdetést követően