14684/16 lj/pu/kf 1 DGC 1

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 28. (OR. en) 14684/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk DEVGEN 254 ACP 165 RELEX 970 OCDE 4 Előző dok. sz.: 14324/16 DEVGEN 244 ACP 153 RELEX 939 OECD 3 Tárgy: A hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség (GPEDC) második magas szintű találkozóján (Nairobi, november 29. december 1.) képviselendő közös uniós álláspont A Tanács következtetései (2016. november 28.) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség (GPEDC) második magas szintű találkozóján (Nairobi, november 29. december 1.) képviselendő közös uniós álláspontról szóló tanácsi következtetéseket, melyeket a Tanács a november 28-i, ülésén fogadott el /16 lj/pu/kf 1 DGC 1 HU

2 MELLÉKLET A Tanács következtetései a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség (GPEDC) második magas szintű találkozóján (Nairobi, november 29. december 1.) képviselendő közös uniós álláspontról 1. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok átfogó elképzelést vázolnak fel a szegénység felszámolására, a világszerte tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentésére és bolygónk védelmére vonatkozóan. Ez a megközelítés egyensúlyt igyekszik teremteni a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziói között, és nagy fontosságot tulajdonít a célok és a célszámok közötti kölcsönös összefüggéseknek. Olyan univerzális menetrendről van szó, amely minden országra egyaránt vonatkozik és minden szereplőre felelősséget ró. 2. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend szerves részét képező addisz-abebai cselekvési program új paradigmát határoz meg a menetrend végrehajtását illetően, olyan globális partnerség formájában, amely magában foglalja a szakpolitikai kereteket, a pénzügyi eszközöket, a kapacitásépítést és a technológiatranszfert is. Középpontjában az országon belüli cselekvés és a szilárd szakpolitikák állnak, és ezeket támogató jellegű nemzetközi környezet és szakpolitikai koherencia támasztja alá minden szinten. Ebben az összefüggésben a fejlesztési együttműködés fontos tényezővé válhat a fejlődő országok számára, különösen akkor, ha hatékonyan alkalmazzák, és ha azt a fejlesztési politikák koherenciája támogatja. 3. A fejlesztéshatékonysági menetrend, valamint a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség (GPEDC) váltást jelent a segélyhatékonyságtól a fejlesztéshatékonyság felé, ami azt mutatja, hogy a hangsúly a hivatalos fejlesztési támogatásról (ODA) a szélesebb értelemben vett fejlesztési partnerségekre és szereplőkre helyeződik át. E partnerség jelentős mértékben hozzá fog járulni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásához a fejlődő országokban. 4. Az EU és tagállamai minden fejlesztési partnert arra hívnak fel, hogy a nairobi magas szintű találkozón is törekedjenek annak biztosítására, hogy a GPEDC még nagyobb mértékben járuljon hozzá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásához /16 lj/pu/kf 2

3 5. Az EU és tagállamai az egyes tagállamok saját prioritásainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett azokra a területekre fogják összpontosítani a fejlesztési együttműködést, ahol arra a legnagyobb szükség van, és ahol az a legnagyobb hatást fejtheti ki: mindenekelőtt a legkevésbé fejlett országokra (LDC-országok) és az instabil helyzetben lévő vagy konfliktus sújtotta térségekre. Az EU újólag megerősíti a 0,7%-os ODA/GNI célkitűzésnek a 2030 utáni időszakra vonatkozó menetrend időtartama alatti teljesítésére vonatkozó közös kötelezettségvállalását. Az EU továbbá vállalja, hogy az LDC-országok támogatása tekintetében a tagállamok rövid távon együttesen teljesítik a 0,15% 0,20%-os ODA/GNI célkitűzést, és hogy az LDC-országoknak a 2030 utáni időszakra vonatkozó menetrend időtartama alatt nyújtott ODA eléri a GNI 0,20%-át. Az ODA emellett segítheti azt is, hogy a menetrend más eszközei tekintetében meghatározott célok is gyorsabban teljesüljenek, továbbá elősegítheti a kapacitásépítést is többek között a közepes jövedelmű országokban (MIC-országok), az egyenlőtlenség problémájának kezelése és a 2030 utáni időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásának előmozdítása érdekében. Felismerve, hogy a világ szegénységben élő népességének nagyobb része jelenleg a MIC-országokban él, a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb személyek problémáinak kezelésére vonatkozó fenntartható megközelítés keretében folytatott megbeszélések során továbbra is kiemelt helyen kell foglalkozni a MIC-országokkal. 6. Az EU és tagállamai újólag megerősítik a Puszanban elfogadott fejlesztéshatékonysági alapelvek fontosságát és központi szerepét. Ezen elvek a következők: a fejlődő országok felelősségvállalása a fejlesztési prioritásokért, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság. Az EU és tagállamai elismerik a évi párizsi nyilatkozatban, a évi accrai cselekvési programban és a évi puszani partnerségi megállapodásban foglalt segély- és fejlesztéshatékonysági alapelveket. 7. Az EU és tagállamai hangsúlyozzák, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és erőszak kiváltó okainak és kockázati tényezőinek kezelése érdekében nagyratörő és átalakító jellegű megközelítést kell kialakítani. A Tanács újfent hangsúlyozza, hogy a nők és lányok jogai, a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok emancipációja önmagukban is fontos célok, de egyben a fenntartható fejlődés megvalósítása szempontjából jelentős horizontális kérdések is. Az e téren tett kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló uniós intézkedések irányadó kerete a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2016 és 2020 közötti időszakra szóló uniós cselekvési terv /16 lj/pu/kf 3

4 8. A fejlesztési együttműködés minden formáját a fejlesztéshatékonysági alapelvekre kell építeni. A fejlesztési együttműködés magában foglalja a fejlesztési célú nemzetközi köz- és magánfinanszírozást, valamint az országon belüli pénzügyi és szakpolitikai szereplőknek a fejlesztési partnerekkel való kapcsolatát. Az együttműködés során felhasználható egyik, ám korántsem kizárólagos forrás a hivatalos fejlesztési támogatás; a források közé tartozik még az éghajlatváltozás elleni küzdelem ODA-ra nem jogosult területeinek juttatott finanszírozás, az egyéb hivatalos pénzmozgások, a Dél Dél együttműködés, a háromoldalú együttműködés, az alapítványok és a köz-, illetve magánforrásokból nyújtott vegyes finanszírozás, a civil társadalmi kezdeményezések, valamint a nem pénzügyi együttműködés egyes területei, ideértve a szakpolitikai intézkedéseket és a magánszektor bevonását is. De a források részét képezi a humanitárius segítségnyújtás is, a humanitárius elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ezek a források mind fontosak, továbbá biztosítani kell egymást kiegészítő jellegüket és a lehető leghatékonyabb együttműködésüket. 9. Jóllehet a fejlesztéshatékonysági alapelveket minden partner elfogadja, az EU és tagállamai elismerik, hogy az ezen elvek érvényesítése céljából kialakított megközelítés a fejlesztési partnerek egyes csoportjai esetében különböző lehet. Az EU és tagállamai elfogadják ezt a sokszínűséget, és minden fejlesztési partnert felkérnek arra, hogy a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség (GPEDC) második magas szintű találkozójára alakítsa ki a fejlesztéshatékonysági alapelvek érvényesítésére vonatkozó saját megközelítését. Az EU és tagállamai: intézkedések 10. Az EU és tagállamai fontos célnak tekintik minden egyes alapelv érvényesítését, és újfent megerősítik az eddigi kötelezettségvállalásaikat. Konkrét intézkedéseket fognak hozni, hogy további eredményeket érjenek el a következő területeken: Az országok demokratikus felelősségvállalása 11. Az EU és tagállamai támogatni fogják a partnerországokat az állampolgárok számára nyújtandó alapvető szolgáltatások fenntartható biztosítását szolgáló nemzeti szakpolitikáik és demokratikus kormányzási rendszereik megerősítésében. Az EU és tagállamai továbbra is elő fogják mozdítani és figyelemmel fogják kísérni a nemzeti rendszerek igénybevételét minden támogatási forma keretében, amennyiben ezt a nemzeti rendszerek minősége lehetővé teszi, többek között helyi szinten is /16 lj/pu/kf 4

5 12. Az EU és tagállamai felgyorsítják a segélyek feltételektől való függetlenítése érdekében tett erőfeszítéseket. A segélyek feltételektől való függetlenítése amellett, hogy növeli a támogatás segítségével elérhető többletértéket lehetőségeket biztosít a fejlődő országok számára a helyben történő beszerzésre, a vállalkozásfejlesztésre, valamint a foglalkoztatás bővítésére és a jövedelemtermelés fokozására. Az EU és tagállamai hangsúlyozzák, hogy az ellátási lánc teljes hosszában biztosítani kell, hogy a támogatásokon keresztül a helyi vállalkozásokat segítsék. 13. Minden országnak a hazai közfinanszírozást kell a fenntartható fejlesztési célok elérésére irányuló erőfeszítéseinek középpontjába helyeznie. Az EU és tagállamai fokozni fogják a partnerországoknak nyújtott támogatást a hazai források mozgósítása, az ellenőrzési, valamint a csalás, a pénzmosás és a korrupció elleni intézkedések megerősítése, az adóigazgatás javítása, továbbá a jogellenes pénzügyi mozgások, az adókikerülés és az adókijátszás elleni küzdelem érdekében. Az EU és tagállamai támogatni fogják az addisz-abebai adózási kezdeményezést és az e-kormányzási rendszereket. Az EU és tagállamai arra ösztönöznek minden beszállítót és partnerországot, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez annak érdekében, hogy a partnerországok fokozni tudják a hazai erőforrások mobilizálását. 14. A Tanács emlékeztet a közös programozás megerősítéséről szóló május 12-i következtetéseire, és újfent hangsúlyozza, hogy az uniós közös programozást elő kell mozdítani és meg kell erősíteni, megőrizve annak önkéntes, rugalmas, inkluzív és az adott ország körülményeihez igazodó jellegét. Az uniós közös programozás hozzájárulhat a koordinált szakpolitikai párbeszéd, a közös elemzés, az információmegosztás, a közös végrehajtási kezdeményezések, valamint a közös ellenőrzés és értékelés megerősítéséhez. A közös programozás lehetőséget ad az uniós külső segítségnyújtás hatékonyságának, koherenciájának, átláthatóságának, kiszámíthatóságának és láthatóságának a növelésére. Az egyes országok szintjén megvalósított közös programozás elősegítheti a hatékonyabb munkamegosztást és a segélyek szétaprózódásának csökkentését. E folyamatban alapvető fontosságú a partnerországok részvétele, felelősség- és szerepvállalása. Az uniós közös programozásnak az érintett partnerország fejlesztési stratégiájához kell igazodnia /16 lj/pu/kf 5

6 Eredményorientáltság 15. Az EU és tagállamai elő fogják mozdítani a partnerországok eredménykereteivel való összhangot. Az EU és tagállamai fokozatosan ki fogják igazítani az eredményjelző rendszereiket, hogy megerősítsék a fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó mutatókkal való kapcsolatot, adott esetben előmozdítsák a közös jelentéstételi standardokat és támogassák ezeknek a partnerországok általi alkalmazását. Az EU és tagállamai az uniós eredményorientált megközelítés megtervezésébe integrálni fogják a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet és a fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó mutatókat, ami elő fogja segíteni, hogy meg lehessen határozni a különböző érdekeltek számára a fejlesztési eredmények egységes keretét. Az EU és tagállamai megfelelő időben és egységesített formában részletes adatokat fognak nyilvánosságra hozni az elért eredményekről. 16. Az EU és tagállamai megerősítik az adatok és a statisztikák köztük az életkorok és a nemek szerint bontott adatok gyűjtését és elemzését, valamint az eredményjelentést szolgáló kapacitásépítés támogatását a partnerországokban, hogy az adatokat és a statisztikákat fel lehessen használni a döntéshozatali, tervezési és költségvetési eljárások során. Az EU és tagállamai támogatni fogják a partnerországokat a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megerősítésében. Átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság 17. A fejlesztési források teljes átláthatósága alapvető jelentőségű az érdekeltek köztük uniós és partnerországbeli polgárok vizsgálatának és kölcsönös elszámoltathatóságának támogatása érdekében. Az EU és tagállamai az OECD jelentéstételi standardjai, illetve egyre inkább a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés (IATI) standardjai alapján hozzák majd nyilvánosságra az adatokat, továbbá az eredmények felgyorsítása érdekében kicserélik ismereteiket és a bevált gyakorlatokat. Az EU és tagállamai ismét megerősítik a fejlesztési együttműködésre vonatkozó adatok elektronikus közzétételére vonatkozó közös, nyílt szabványok teljes körű betartása iránti elkötelezettségüket, és törekednek a folyamatban lévő tevékenységekre vonatkozó adatok lehető legrendszeresebb közzétételére, ideértve az eredményadatokat és az esetlegesen rendelkezésre álló előretekintő adatokat is. Az EU és tagállamai felkérik valamennyi fejlesztésfinanszírozót és végrehajtó partnert, hogy tegyenek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé átfogó adatokat a fejlődő országokban folytatott tevékenységeikről /16 lj/pu/kf 6

7 18. Az EU és tagállamai többek között a rendelkezésre álló adatok felhasználására és vizualizálására szolgáló eszközök kifejlesztése révén támogatják az adatfelhasználást. Az EU és tagállamai ösztönözni fogják a partnerországokat és a fejlesztési szereplőket az említett eszközök megfelelő kiaknázásában. Inkluzív fejlesztési partnerségek 19. Az EU és tagállamai arra fognak összpontosítani, hogy a támogató környezet javítása révén szoros kapcsolatot alakítsanak ki a civil társadalommal, a tudományos és a felsőoktatási intézményekkel is, az önkormányzatokkal és a magánszektorral. Az EU és tagállamai emellett támogatni fogják a nemzeti parlamentekkel, a regionális és nemzetközi szervezetekkel fennálló partnerségeket is. 20. Az EU és tagállamai támogatni fogják a civil társadalmi szervezeteket abban, hogy saját jogú független fejlesztési szereplőkként teljes körűen betölthessék a szerepüket. Az EU és tagállamai elősegítik a civil társadalmi szervezetek támogató környezetének kialakítását és az azokkal való strukturált kapcsolattartást, hogy biztosítsák e szervezetek véleményének érvényesülését a döntéshozatali, tervezési és végrehajtási ciklus egésze során. 21. Az EU és tagállamai strukturált párbeszéd és partnerségek révén kapcsolatot tartanak a magánszféra képviselőivel, hogy elősegítsék a felelős üzleti gyakorlatokat és a vállalati társadalmi felelősségvállalást. Az EU és tagállamai támogatják a nők gazdasági szerepvállalásának növelését. 22. Az ötvözési eszközök és az új európai külső beruházási terv fontos kezdeményezést jelent a magánberuházások ösztönzésére és a mikro-, kis- és középvállalkozások szerepének előmozdítására. A felsoroltak alkalmazására a fejlesztéshatékonysági elvekkel összhangban kerül majd sor. 23. Az EU és tagállamai a decentralizációs folyamatok előmozdítása révén nagyobb döntési jogkört fognak biztosítani az önkormányzatoknak és támogatást nyújtanak a közösségeknek, hogy a szakpolitikai tervezés és végrehajtás során kapcsolatot tarthassanak a helyi önkormányzattal /16 lj/pu/kf 7

8 A senkiről sem szabad megfeledkezni elve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend átfogó elve 24. Az EU és tagállamai tisztában vannak a senkiről sem szabad megfeledkezni elvének középponti szerepével, amely elv a fejlesztési együttműködés valamennyi formáját alátámasztó általános elv. A középpontba a szegénységben élőket, a kiszolgáltatott és peremre szorult csoportokat ideértve az instabil és konfliktustól érintett helyzetekben élőket kell helyezni. 25. Az EU és tagállamai a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatban jogokon alapuló megközelítést fognak alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy senkiről se feledkezzenek meg, csökkenjen a mélyszegénység, a kirekesztés és az egyenlőtlenség, folytatódjon a küzdelem a faj, etnikai származás, életkor, vallás, nem, társadalmi nem, szexuális irányultság alapján történő, illetve a gyermekekkel, a kisebbségi csoportok tagjaival, az őslakos népekkel, a menekültekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni megkülönböztetés ellen. Az EU kiemelten támogatni fogja a szegény és kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat jogaik érvényesítése terén, és ennek során meg fogja erősíteni a társadalmi, gazdasági és politikai befogadást és növelni fogja a marginális helyzetbe sodródottak életesélyeit. Az EU támogatni fogja a kategóriák szerint bontott adatokkal kapcsolatos kapacitást és ezen adatok felhasználását az eredmények nyomon követése és annak biztosítása érdekében, hogy senkiről se feledkezzenek el. 26. A konfliktus által sújtott és instabil országok lakossága kerül a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe. Az instabil államokban való szerepvállalásról szóló új megállapodás hasznos pályákat sorol fel a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósításához, a béke- és államépítésről folyó nemzetközi párbeszéd pedig egyedülálló fórumot szolgáltat a célra. Az EU és tagállamai együttesen végeznek majd konfliktuselemzést a konfliktusérzékeny programtervezéshez, és többek között a biztonsági, diplomáciai, fejlesztési és humanitárius fellépések közötti kapcsolódások révén meg fogják erősíteni a konfliktusokkal és válságokkal kapcsolatos integrált megközelítésüket /16 lj/pu/kf 8

9 A hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség (GPEDC) jövőbeli szerepe és megbízása 27. A GPEDC keretében folyó munka középpontjába a segély- és fejlesztési hatékonyság politikai lendületének megerősítését, az alapelvek és kötelezettségvállalások országos szintű végrehajtásának támogatását kell állítani, amelyet többek között a bevált gyakorlatok cseréje, a társaktól való tanulás és az ismeretek megosztása révén kell véghez vinni. A partnerségnek továbbra is általánosságban laza szövetűnek és országközpontúnak kell maradnia. 28. Az országos szintű tevékenységeket és a szakpolitikai megbeszéléseket a következő szereplők pontos integrált tervével összhangban kell végezni: a GPEDC közös támogató csoportja; irányítóbizottság, a fejlesztési hatékonysággal foglalkozó regionális fórumok; globális partnerségi kezdeményezések; valamint gyakorlati közösségek; mégpedig a konkrét kérdésekre vonatkozó partnerséghez tágabban kapcsolódó tagok bevonása érdekében. 29. A GPEDC nyomonkövetési kerete és eljárása olyan egyedülálló eszközt képvisel, amely országok általi vezetést ösztönző, inkluzív és többszereplős megközelítést alkalmaz. Fontos szerepet játszik a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásának és nyomon követésének támogatásában. A GPEDC nyomonkövető eljárásának eredményei olyan értékes eszközül szolgálnak a fejlesztési együttműködés végrehajtási hatékonyságával kapcsolatos eredmények és kihívások számbavételekor, amelyet célszerű lenne felhasználni a magatartásbeli változások befolyásolására. A hatékonyság javításának célját szem előtt tartva a nyomon követés során ösztönözni kell ezen értékes adatok szisztematikus és folyamatos felhasználását az országos és regionális párbeszéd alátámasztására. 30. Az EU és tagállamai üdvözlik a GPEDC-nyomonkövető keret mutatóinak annak érdekében történő finomítását, hogy megfeleljünk a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben foglaltaknak. Az EU és tagállamai ösztönzik továbbá a többi fejlesztési finanszírozót így a MIC-országokat is, hogy vegyenek részt a nyomon követésben. A GPEDC nyomonkövető eljárásának eredményei olyan értékes eszközül szolgálnak a fejlesztési együttműködés végrehajtásával kapcsolatos eredmények és kihívások számbavételekor, amelyet célszerű lenne felhasználni a magatartásbeli változások befolyásolására /16 lj/pu/kf 9

10 31. A GPEDC-nek valamennyi releváns fejlesztési szereplő érdemi partnerségévé kell válnia. Az EU és tagállamai üdvözlik a déli fejlesztésfinanszírozók, és különösen a magánszféra egyre nagyobb mértékű bevonását. Az EU és tagállamai arra buzdítják e szereplőket, hogy vállaljanak tevékenyebb szerepet a partnerségben. 32. Az EU és tagállamai támogatják, hogy a magas szintű politikai fórumhoz hasonló, témába vágó nemzetközi találkozók alkalmával különböző magas szintű ülésekre kerüljön sor. A szakmai szintű és országon belüli végrehajtás lendületét e rendezvények között is fenn kell tartani. Az EU és tagállamai támogatják, hogy a reprezentativitás javítása érdekében bevonjanak egy negyedik, nem ügyvezető társelnököt is /16 lj/pu/kf 10