Nyissunk be. 3. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyissunk be. 3. kötet"

Átírás

1 Nyissunk be a tanterembe 3 kötet.indd 1 A Nyissunk be a tanterembe! eredeti nyelven kilenc kiadást ért meg. Tizedik, átdolgozott, bővített változata ennek alapján készült a fordítás a magyar kiadással szinte egy időben jelenik meg. Kereszty Zsuzsa Az osztálytermi jelenetek elemzéséhez a szerzők sokféle szempontot, a fejezetek végén feladatokat, tevékenységeket, újabb elemzési szempontokat kínálnak. A magyarországi helyzettől eltérő példáikat hazai példákkal egészítettük ki. Műfaja a hazai olvasó számára szokatlan. A tanulás, tanítás számos elméleti kérdését tárgyalja (egyfajta didaktika), ugyanakkor a szerzők szakmai intencióit is tartalmazza (mintha kézikönyv lenne). Értéke éppen ebben a kettősségben és tárgyalásmódjában rejlik. Témáit nem a szaktudomány logikája szerint, hanem a leendő és az aktív tanár nézőpontjából rendezi. Thomas L. Good és Jere E. Brophy legfőbb szándéka, hogy segítsen a tanárnak megérteni, mit is tesz tulajdonképpen, milyen hatást vált ki a diákokban, amikor tanít. Segít, hogy reflektálni tudjunk önmagunkra. Éppen ez, a reflektálásra tanítás teszi a könyvet különösen alkalmassá arra, hogy a pedagógusképzés tankönyvnek, a praxisban lévő tanár fejlődésének eszközeként használhassa. 3. kötet Nyissunk be a tanterembe! Thomas L. Good Jere E. Brophy :26:55 Alapvető szakirodalom az osztályteremben zajló folyamatok megértéséhez Nyissunk be a tanterembe 3. kötet

2 Thomas L. Good Jere E. Brophy Nyissunk be a tanterembe! 3. kötet

3 Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés központi programjának A komponense keretében Sorozatszerkesztő Kerber Zoltán

4 Thomas L. Good Jere E. Brophy Nyissunk be a tanterembe! 3. kötet Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

5 A fordítás alapjául szolgáló kiadás Thomas L. Good Jere E. Brophy: Looking in Classrooms. 10th ed., Pearson Education, Fordította Abrudán Katalin A szöveget az eredetivel egybevetette Vojnits Imre Alkotószerkesztő Kereszty Zsuzsa A hazai példákat írta és a magyarázó jegyzeteket készítette Kereszty Zsuzsa Olvasószerkesztő Bartha Julia Borítóterv és tipográfia Király és Társai Kkt., Pattantyus Gergely Borítófotó Hajdu András A kötet elkészítésében közreműködött Szőke Judit és Kovács Gábor Az angol nyelvű kiadás alapján engedélyezett magyar fordítás, megjelent angol nyelven Looking in Classrooms címmel, 10. kiadás, Good, Thomas L. Brophy, Jere E., kiadta a Pearson Education, Inc., Allyn & Bacon. Copyright, 2008 Minden jog fenntartva. Tilos a könyv vagy bármely részletének bármilyen módon mechanikus vagy elektronikus úton történő másolása, továbbítása, a fénymásolat készítését, felvétel készítését vagy bármilyen adathordozón történő rögzítését is beleértve a Pearson Publication Inc. engedélye nélkül. A magyar nyelvű kiadás az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. kiadásában jelenik meg, Copyright Azonosító: 8/211/A/4/am/look/1 ISSN ISBN Ö ISBN A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

6 Tartalom (3. kötet) 10. fejezet. Aktív tanítás A tanterv célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló módszerek A tanári magatartás és a diákok tanulása közti kapcsolat kutatása Iskolai hatékonyságvizsgálat Tanári hatékonyságvizsgálat Egy példa Ismeretközlés Mikor alkalmazzuk az ismeretközlés módszerét? Az ismeretközlés módja Világos előadásmód Lelkesedés A tanulói kérdések ösztönzése Narratív ismeretközlés A demonstrálás hatékony módszerei A megértés segítése interaktív módszerrel A kérdésfeltevés mint a tanulás elősegítője A kérdések kognitív szintje A kerülendő kérdések A megfelelő kérdések jellemzői A diákok felkérése a válaszra Az eszmecserék irányítása A tevékenységek, feladatok strukturálása és segítése A tanulási folyamat segítése, strukturálása Házi feladatok Összegzés Javasolt tevékenységek és kérdések fejezet. A tanulók segítése a használható tudás megszerzésében Tantermi jelenet Konstruktivista alapelvek A felépített tudás Az előzetes tudás szerepe A meglévő tudás átrendezése, a fogalmak újraértelmezése A tanulásra és a tanításra vonatkozó szociális konstruktivista nézetek A tanulás és tanítás szociokulturális elméletei Szituációhoz kötött tanulás A tanulási folyamat támogatása A felelősség átruházása a tanárról a diákra A programozott kérdezés módszerének alkalmazása a tanításban

7 Az alapvető tanítási modellek tantárgyspecifikus változatai Írás-olvasás Matematika Természetismeret Társadalomismeret A konstruktivista tanítási módszer vonzó, de nehéz A transzmissziós modell mint szalmabáb A konstruktivista modell korlátai Egy példa: Nuthall vizsgálata A konstruktivista elmélet alkalmazhatóságának helyzetektől függő eltérései Az ismeretközlés és a szociális konstruktivista tudásépítés módszerének ötvözése A konstruktivista elméletet illető következtetések A tanítási módszerek és célok összehangolása A tanítás megtervezése: Nézzünk szembe a feladat bonyolultságával! Alkalmazzuk a helyzetnek megfelelő módszert! Hogyan tehetjük hatékonyabbá a tanítást a kutatási eredmények segítségével? Javasolt feladatok és kérdések fejezet. A teljesítmény értékelése A tanulói teljesítmény értékelése és osztályzása Terjedelem és tartalom A felmérő dolgozatok tartalmának kognitív szintjei A feladatok célja Tanítási szempontok Az elvárások ismertetése a diákokkal Tények vagy fogalmak Az értekező dolgozat Pontozásos értékelés: értekező dolgozat A feleletválasztó tesztek feladatai A feleletválasztó tesztek bírálata A tárgyi kérdések más formái A felmérési módszerek összefoglalása További felmérési módszerek Az előadás mint teljesítménymérés Az értékelőskálák használata Portfóliók A tanulói teljesítmény ösztönzése A tanulói visszajelzések ösztönzése A tanároknak szóló ajánlások: órai beszámoltatás és tesztírási készség Osztályzás Osztályzási módszerek A tanároknak szóló ajánlások: példa egy osztály értékelésére Osztályzással kapcsolatos tanácsok

8 Az osztályzatok korrekciója Meghatározott osztályzatokért végzett szerződéses feladatok Az értékelési módszerek kombinálása az osztályzásban Összegzés Javasolt feladatok és kérdések fejezet. Technikai eszközök a tanórán Bevezető A technikai eszközök előnyei A tanár szerepe A számítógép a tanórán Hozzáférés a számítógéphez Néhány hasznos technikai eszköz Milyen technológiai ismeretekkel rendelkeznek a diákok? A személyre szabott tanítás érdekében magunk készítsünk feladatokat! A szoftverek használata Társadalom- és természetismeret Tárgyak és történelmi források használata a tanításban A tanulási környezet és a projektmunka A technikai eszközök használatának irányítása Intellektuális ösztönzés A világháló használatával kapcsolatos kérdések Összegzés Javasolt tevékenységek és kérdések fejezet. Tanárrá válni Tantermi jelenet Példa az általános iskolából Példa a középiskola alsó tagozatából Példa a középiskola felső tagozatából Mit kell tenniük a kezdő tanároknak? Mivel töltik idejüket a tanárok? Mennyire felkészültek a kezdő tanárok? A tanári fejlődés akadályai Sok fiatal tanár elhagyja a pályát Az elégedettség hiánya A gyakorlati tapasztalatok hiánya A tanári tökéletesedés útján Kísérletezés és fejlődés A tanítás nehéz Önértékelés Tantermi jelenet Nem vagyunk egyedül Önképző csoportok A pozitív perspektíva kialakítása

9 A tanítást szolgáló munkahelyi viszonyok javítása A szakmai együttműködés típusai Az iskola a társas kapcsolatok rendszere A tantestület fejlődésének fontossága Az egész iskola fejlesztése A hatékony iskolákban zajló önképzés A tanárok közti kommunikáció Az iskolai szintű továbbképzés gondjai A probléma Az iskolai körzetben folyó továbbképzés Összegzés Javasolt tevékenységek és kérdések Felhasznált irodalom

10 10. fejezet Aktív tanítás A 9. fejezetben a tanterv és a tanítás egységén belül a tantervre vonatkozó lényeges kérdésekkel foglalkoztunk behatóbban. Ebben a fejezetben a tanítási módszereket vesszük szemügyre, illetve a tanárok viselkedését a diákok teljesítményével összevető kutatások eredményeivel és ezek következményeivel foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy milyen szerepet töltenek be a tanárok a növendékek bevonásában az aktív ismeretközlésbe, interaktív eszmecserékbe, tanulási tevékenységekbe és feladatokba. A 11. fejezet témája a szociális interakciók közben folyó ismeretgyarapítás lesz. Ezek az elképzelések a hagyományos tanítási módszerek megváltoztatásának szükségességére hívják fel a figyelmet, a változtatások ugyanis több lehetőséget teremtenek a tanárokkal és a diáktársakkal való interakciók közben folyó eredményes tudásgyarapításra. Mindez továbbra is azt támasztja alá, hogy a hatékony tanítás kulcsa a világos célkitűzésekkel vezérelt tanári döntés. A tanterv célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló módszerek A tanítás folyamatát számtalan módon lehet megközelíteni. Joyce, Weil és Calhoun (2003) több mint huszonöt ilyen megközelítést írt le, amelyeket négy kategóriába az információfeldolgozás, a szociális interakció, a személyes, valamint viselkedésbeli kategóriákba soroltak. Az információfeldolgozás szerinti megközelítés a tanítás folyamatát úgy építi fel, hogy a diákok a lehető legkönnyebben dolgozhassák fel, sajátíthassák el a tananyagot; tehát az információfeldolgozási készségek kialakulását igyekszik elősegíteni. A szociális megközelítési módszerek az iskolában folyó tanulást mint csapatmunkát kezelik. A tanítás során a gyerekeknek az egymástól és a tanártól való tanulásra egyaránt lehetősége nyílik. A pedagógus elsősorban a csoportos kapcsolatok kiépítésére és a tanításra koncentrál. A személyes megközelítés humanista gondolkodásmódra építve előtérbe helyezi az intellektuális és az érzelmi fejlődést (önmegvalósítás, mentálhigiénia, kreativitás). A viselkedésbeli megközelítés olyan tevékenységeket alkalmaz, amelyek a hatékony tanulást és a megfelelő viselkedést a megerősítés révén kívánják megvalósítani. A különböző tantárgyak tanítására leggyakrabban javasolt módszerek az információfeldolgozás vagy a szociális megközelítés módszerei. Adott helyzetekben adott feladatok elvégzésére igen jól alkalmazhatók a pontosan meghatározott tanítási módszerek. Egyetlen olyan eljárás sincs, amely minden helyzetben, minden egyes feladat szempontjából optimális lenne, hiszen ennek folyamatos és kizárólagos használata azt feltételezné, hogy az adott metódust meggondolatlanul, sokkal inkább célként, mint az adott tanítási cél elérését szolgáló eszközként kezeljük. Egy adott módszer akkor a leghatékonyabb, ha olyan összefüggő, célorientált tanítási program részeként használjuk, amely a képességfejlesztést szolgáló világos célkitűzések megvalósítására jött létre. Egy célorientált programban a célok és a program egyes részei a célkitűzésként kiválasztott tananyag; annak felépítése, sorrendisége és bemutatása; az órákon 9

11 10. fejezet. Aktív tanítás való kifejtése és alkalmazása; a feladatok és tevékenységek; a tanulási folyamat minőségének felmérésére szolgáló eszközök összhangban vannak. Egy tanítási tervben az egyes elemek összehangolása a célkitűzésekkel és az alkalmazott módszerekkel kapcsolatos tanári döntést jelenti. Egyes célok elérésére kizárólag bizonyos módszerek alkalmasak; ilyen esetekben másnak az alkalmazása nem célravezető, sőt akár egyenesen káros is lehet. Ha a megfelelő célok és a tartalom már meghatározottak, a tervezés legfőbb feladata azoknak az eljárásoknak a kiválasztása, amelyeknek együttes alkalmazásával a cél a legkönnyebben érhető el. Ha több módszer egyenlő mértékben tűnik alkalmazhatónak, a döntést olyan másodlagos kritériumok figyelembevételével hozhatjuk meg, mint például a személyes választás, a diákok fogékonysága, a felhasznált segédeszközök beszerezhetősége vagy a befektetendő idő és energia mértéke. Egyértelműnek tűnhet, hogy a tanítási program összeállításánál fontos a célorientáltság és az egyes elemek közötti összehangoltság. Ilyen ideálisan összeállított modellt azonban igen ritkán használunk. A tanárok általában a tartalomra és a tanulási tevékenységekre koncentrálva tervezik meg a tanítási programot anélkül, hogy a céloknak különösebb figyelmet szentelnének (Clark és Peterson, 1986). A célokkal kapcsolatos döntéseket valójában nagyrészt a tankönyvkiadó cégekre hagyják. Ez önmagában véve még nem jelentene különösebb problémát, ha a tankönyvek világosan célorientáltak és elemeiket tekintve összehangoltak lennének. Elemzőik azonban gyakran azon a véleményen vannak, hogy nagyon sok témával nem foglalkoznak elég behatóan. A tartalmi kifejtés rendszerint nem elég összefüggő; a készségek fejlesztése a tudásanyagtól függetlenül, és nem arra építve történik; ennek során pedig a lényegesebb gondolatok kifejtése és a fontosabb tanulási célkitűzések általában igen kis mértékben valósulnak meg (Beck McKeown, 1988; Brophy, 1992b; R. Jones, 2000; Squires, 2005). Ha összefüggő tantervet és tanítási programokat szeretnénk összeállítani, akkor a tankönyvek tartalmát gyakran jobban ki kell fejtenünk, egyes részeket ki kell hagynunk vagy más részekkel kell helyettesítenünk sokszor kézikönyvek segítségével. Előfordulhat, hogy az ilyen átalakításokat nem a tartalmi összefüggés elérése érdekében kell végrehajtanunk. Lehetséges például, hogy az általános iskolákban használt tankönyvsorozatot az első negyedik osztályos államilag meghatározott felmérő dolgozatokkal és célkitűzésekkel igen jól összehangolták, az ötödik hatodikosokéval azonban nem. A megfelelő átalakítás a tartalom, valamint számos tanítási módszer minőségének és javasolt alkalmazási területének alapos ismeretét kívánja meg. Sajnálatos módon a módszerekkel kapcsolatos véleménykülönbségek gyakran hamis dichotómiákra redukálódnak (például a fonetikai módszer a szóképes módszer ellenében, a didaktikus tanítási módszer a felfedezéses tanítási módszer ellenében), mintha csupán két ellentétes lehetőség alkalmazása jöhetne szóba. Ami azonban még ennél is rosszabb, gyakran felmerül az az elképzelés is, hogy a tanításnak csupán egyetlen helyes módja van, noha bizonyosan tudjuk, hogy eltérő helyzetek és célok eltérő módszerek alkalmazását teszik szükségessé. 10

12 A tanári magatartás és a diákok tanulása közti kapcsolat kutatása A tanári magatartás és a diákok tanulása közti kapcsolat kutatása A tanítási módszerekkel kapcsolatos tanári döntéseket, különösen az eljárások (az osztályteremben folyó tanári és tanulói tevékenység) és az eredmények (a tanulók tudásanyagában, készségeiben, értékrendjében és szemléletében végbement változások) összefüggéseit kutatási eredményekkel kell alátámasztani. A folyamatok végkimenetelét az iskolai és a tanári hatékonyságvizsgálat elemzi. Iskolai hatékonyságvizsgálat A hatékonyságvizsgálat az iskola egészében zajló (tanítási) folyamatot az eredményességgel összefüggésben vizsgálja. Az eredmények értékét rendszerint a standardizált teljesítményfelmérők standardizált teljesítménymutatói adják. Az eljárásvizsgálatok általában iskolai szintű (az iskola adminisztrációs vezetése, az iskolai légkör) és osztályonkénti felméréseket (tanári hozzáállás és gyakorlat) egyaránt tartalmaznak. Az iskolára vonatkozó értékek a tanárok számát átlagolva kaphatók meg. A hatékonyságvizsgálatok nagy része főként a szocioökonómiai szempontból hátrányosabb helyzetű tanulói körrel rendelkező iskolák esetében az alapvető készségek tanítására koncentrál. A legtöbb ilyen jellegű felmérés inkább viszonylagos, mint tapasztalati, így a vizsgálati eredmények is többféleképpen értelmezhetők. Mégis hasznos tudni, hogy az iskolákban folyamatosan zajlik számos, a jó teljesítményre ösztönző jellemző mérése. Ezek: Határozott vezetés, amely egyhangú döntést hoz a célkitűzések rangsorolását és a magas színvonal garantálását illetően Biztonságos, rendezett iskolai légkör Pozitív tanári hozzáállás a diákokkal szemben támasztott, a tananyag elsajátításának képességére vonatkozó elvárásokkal kapcsolatban Tanításra helyezett hangsúly az időkihasználás és a tanulóknak adott feladatok szempontjából (nem csupán a tanítási időnek a tanuláshoz nem kapcsolódó tevékenységekkel való eltöltése) A célkitűzések elérésének irányában történő fejlődés figyelemmel kísérése a diákok és a tanárok folyamatos ellenőrzésére irányuló programok segítségével A szülők bevonása az iskola munkájába A teljesítmény fontosságának folyamatos hangsúlyozása a jó teljesítményért járó dicsérettel és nyilvános elismeréssel (Cotton, 2000; D Agostino, 2000; Good Brophy, 1986; Reynolds et al., 2002; Teddlie Reynolds, 2000). E vizsgálati eredményekre alapozott iskolai fejlesztésekre irányuló programok kiváló eredményekkel jártak a tanulói teljesítményeket illetően (Freiberg et al., 1990; Stringfield Herman, 1996). Ezek az iskolai szintű járulékos tényezők nagymértékben befolyásolhatják az osztályszinten elért eredményeket. Egyes iskolákban például a tanárok ösztönzése tapasztalataik és elképzeléseik megvitatására segíti az új tanítási módszerekkel való megismerkedést. Egy tanári állás megpályázása esetén vegyük fontolóra a munkánkat elősegítő vagy akadályozó iskolai tényezőket! 11

13 10. fejezet. Aktív tanítás Tanári hatékonyságvizsgálat Noha az osztályszinten végzett, a folyamat eredményét regisztráló vizsgálatokat több évfolyamban és több tantárggyal kapcsolatban, szélesebb tanulói spektrumot vizsgálva végezték el, mint az iskolai szintű hatékonyságvizsgálatokat, többségük szintén az alapvető készségek tanítására vonatkozott. A következőkben a legszélesebb körben elterjedt vizsgálati eredményeket foglaljuk össze (Brophy Good, 1986; Chall, 2000; Cotton, 2000; Galton et al., 1999; Gettinger Stoiber, 1999; Good, 1996; Pellegrini Blatchford, 2000; Stevens, 1999; Waxman Walberg, 1991). Tanári elvárások; szerepmeghatározás; hatékonyságérzet. Azok a tanárok, akik magas teljesítmény elérésére ösztönzik tanítványaikat, ezzel felelősséget vállalnak tanításukért. Hiszik, hogy a diákok képesek a tanulásra, és hisznek magukban, hogy képesek a hatékony tanításukra. Ha azok nem tanulnak meg valamit az első alkalommal, akkor újratanítják az adott anyagot (ha szükséges, más formában), és ha a szokásos tanítási eszközök nem válnak be, újakat keresnek vagy dolgoznak ki. Ezekre a pedagógusokra általában a 2. fejezetben leírtak a jellemzők. A tanulók lehetősége a tanulásra. Ezek a pedagógusok a rendelkezésre álló idejük legnagyobb részét tanításra fordítják. Az általuk tanított diákok évente jóval több órát töltenek tanulással, mint azokéi, akik kevésbé koncentrálnak a tanítási célok elérésére. A feladatok vegyítése révén nemcsak memorizálásra, de a lényeges gondolatok megértésére, összefüggéseik feltárására és alkalmazhatóságuk felfedezésére is alkalmuk nyílik (Blumenfeld, 1992; Taylor et al., 2003). Az osztály irányítása és szervezése. Ezek a pedagógusok osztálytermükben hatékony tanulási környezetet hoznak létre, és csoportirányítással elérik, hogy tanítványaik a lehető legjobban használják ki a tanulásra rendelkezésükre álló időt (lásd 3. és 4. fejezet). A tanterv ütemezése. Ezek a pedagógusok a tantervet gyorsan, de aránylag kis lépésekre bontva dolgozzák fel, így a tanulói frusztrációt a minimumra csökkentik, és biztosítják a folyamatos fejlődés lehetőségét. Aktív tanítás. Ezek a pedagógusok az egyes készségek bemutatásával, a fogalmak és a feladatok alapos magyarázatával, a diákok bevonásával folyó feladatvégzéssel és szükség szerinti ismétléssel tanítanak. Ahelyett, hogy jórészt a tankönyv tanulmányozásával és feladatmegoldással járó önálló tanulást várnának el tőlük, ők tanítják a növendékeket. Emellett nem csupán a puszta tények ismeretére vagy a készségek elsajátítására helyezik a hangsúlyt, hanem kiemelik a megértés és az értékelés fontosságát is. Ahogyan a diákok önszabályozási készsége egyre jobban kifejlődik, a tanár egyre több felelősség vállalására ösztönzi őket saját tanulási folyamatuk irányítása tekintetében. A mesterfokú tanulást célzó tanítás. Az új anyag aktív tanítását követően ezek a pedagógusok lehetőséget biztosítanak gyakorlásra és alkalmazásra is. Figyelemmel kísérik a diákok fejlődését, és szükség szerint visszajelzést, valamint korrekciós tanítást biztosítanak, így győződve meg arról, hogy tökéletesen elsajátítják a lényeges ismereteket. 12

14 A tanári magatartás és a diákok tanulása közti kapcsolat kutatása Támogató tanulási környezet. Erős tananyag-centrikusságuk ellenére ezek a pedagógusok kellemes, barátságos légkört alakítanak ki és tartanak fenn; mások lelkes, támogató kollégáknak tartják őket. Egy példa 10.1 táblázat A kulcsfontosságú tanítási magatartásformák összefoglalása Napi ismétlés (az óra első 8 perce, hétfő kivételével) 1. A házi feladathoz kapcsolódó fogalmak és készségek ismétlése. 2. A házi feladatok összegyűjtése és ellenőrzése. 3. Fejszámolási feladatok. Fejlesztés (körülbelül 20 perc) A nélkülözhetetlen alapkészségek és fogalmak gyors áttekintése. A jelentéstartalomra való összpontosítás és a tananyag megértésének elősegítése lendületes magyarázatok, bemutatók, folyamatértelmezések, szemléltetés, példák és más módszerek segítségével. A tanulói megértés ellenőrzése. a) Folyamat/eredmény kérdések (aktív interakció) és b) szabályozott gyakorlás révén. 4. A jelentéstartalom szükség szerinti ismétlése és kifejtése. Órai feladatok (körülbelül 15 perc) 1. Zavartalan, eredményes gyakorlási lehetőség biztosítása. 2. A kezdeti lendület megőrzése, a tanulók bevonása és a folyamatos együttműködés fenntartása. 3. A diákokban annak tudatosítása, hogy munkájukat az óra végén a tanár ellenőrizni fogja. 4. A diákok munkájának ellenőrzése. Házi feladatok Házi feladat adása minden matematikaóra végén, péntek kivételével. A házi feladat elvégzése körülbelül 15 percnyi otthoni munkát igényel. A házi feladat egy-két ismétlő feladatot is tartalmaz. Összefoglaló ismétlések 1. Heti ismétlés/tudásmegőrzés. a) Minden hétfői óra első húsz percében. b) Az előző heti fogalmakat és készségeket ismétlik. 2. Havi ismétlés/tudásmegőrzés. c) Minden negyedik hétfőn tartandó. d) Az előző havi ismétlés óta újonnan vett fogalmakat és készségeket ismétlik. 13

15 10. fejezet. Aktív tanítás A 10.1 táblázat 1 a negyedikes matematikatanítás aktív tanítási modelljét ábrázolja. A korrelációt vizsgáló tanulmányok leírásában javasolt alapelveket gyakorlati vizsgálatokkal ellenőrizték. Azok a tanárok, akik alkalmazták a modellt, nagyobb tanulói teljesítmény ösztönzésére voltak képesek, mint azok, akik a saját maguk által kifejlesztett módszereket alkalmazták. A modell szerint a matematikatanítás naponta negyvenöt percen át folyik, házi feladatokkal kiegészítve. Az új fogalmakat a tanár az óra fejlesztésre szánt szakaszában részletesen ismerteti, az önálló feladatok kiosztását megelőzően pedig megbizonyosodik arról, hogy a diákok tisztában vannak a feladatok elvégzésének módjával (megkéri tanítványait, hogy mutassák be a frissen szerzett tudás gyakorlati alkalmazását). A kiadott feladatokat a tanár másnap ellenőrzi. Az aktív tanítási módszer alkalmazásának, a gyakorlásnak és a visszajelzések fogadásának, a gyakori ellenőrzésnek ez a kombinációja elősegíti a folyamatos fejlődést (további részletekkel kapcsolatban lásd Good Grouws Ebmeier, 1983). A tanítási modelleket mindig az adott témához, a tanulókhoz és más, a tananyagra vonatkozó tartalmi tényezőkhöz igazodva kell alkalmazni. Például Sigurdson és Olson (1992) a 10.1 táblázatban látható, negyedik osztályosok számára kialakított modellt nyolcadik osztályban a geometria, a törtek, valamint a számtani és a mértani arányok tanításához alkalmazható tanítási modellé alakította át. A modell alkalmazása, amely igen sikeresnek bizonyult, az aktív tanítási modellben használt napi órai munkát a matematika gyakorlati alkalmazhatóságára koncentráló tananyag egyes részeivel kombinálta (lásd a 9. fejezetben). Ezek a példák jól érzékeltetik, hogy noha a tanórákon végzett megfigyelések alátámasztják a különböző általános tanítási alapelveket, e vizsgálatok alapján mégsem lehet olyan sajátos tanítási technikákat kialakítani, amelyek tanulóktól és tanítási helyzetektől függetlenül, általánosan alkalmazhatók. Az eltérő tanítási szempontok (jól körülírható készségek fejlesztése vagy ugyanezen készségek problémamegoldás során való gyakorlati, kreatív alkalmazása) eltérő tanítási módszereket igényelnek. Ugyanakkor más szempontok (a diákok személyes fejlődésének vagy a tanulócsoport szociális fejlődésének elősegítése) megint más módszerek használatát kívánják meg. Végül egy adott tanítási stratégia adott helyzetben egyes növendékek esetében jobban alkalmazható, mint másokéban (Connor Morrison Petrella, 2004). A vizsgálatok ugyan információt nyújtanak a tanári magatartás és a tanulói eredmények közötti kapcsolatról, azt azonban magunknak kell eldöntenünk, hogy mely tanulói eredmények elérését kívánjuk támogatni, és milyen fontossági sorrendet szeretnénk nekik tulajdonítani. A folyamat-, illetve eredménytanulmányok mennyisége az utóbbi időben számottevően csökkent ugyan, e vizsgálatok azonban továbbra is dokumentálják a tanár által alkalmazott aktív tanítási módszer előnyeit (Connor Morrison Petrella, 2004; Waxman et al., 1997; Weinert Helmke, 1995). E fejezet további részében az aktív tanítási módszer három alapvető összetevőjének megvalósításához szükséges alapelveket tárgyaljuk bővebben. Ezek az ismeretközlés, az ismeretgyarapítás interaktív eszmecsere segítségével, valamint a tudásszervező tevékenységek, feladatok. A következő fejezetben e tapasztalatok értelmezésére irányuló tanulói igyekezet elősegítésének módjait vizsgáljuk meg. Az elemzés megkönnyítésére a tananyaggal és a tanítással foglalkozó témákat három különálló fejezetben tárgyaljuk (9 11), felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a legtöbb témakörrel kapcsolatos tervezés és tanítás az ezen fejezetekben tárgyalt alapelvek integrált alkalmazását kívánja meg. Forrás: Good, T., Grouws, D.: The Missouri Mathematics Effectiveness Project: An experimental study in fourth-grade classrooms. Journal of Educational Psychology, 1979/71,

16 Ismeretközlés Ismeretközlés Az egész osztálynak szóló ismeretközlés a tananyag bemutatásának egyik leghatékonyabb módja. Lehetővé teszi a tanár számára, hogy a tananyagot koncentrált formában mutassa be. Könnyen alkalmazható más módszerekkel együtt, és alkalmazása a rendelkezésre álló időnek, a tanítási környezet jellemzőinek és más tényezők figyelembevételével az adott körülményekhez igazítható. Az ismeretközlés a magas teljesítményértékekkel összekapcsolható aktív tanítás része. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a tanári közlés legtöbbje (különösen az alsóbb osztályokban) rövid előadást jelent, amit gyakori tanulói kérdések szakítanak meg. Ebben az alfejezetben arra vonatkozó útmutatást szeretnénk nyújtani, hogy mikor és hogyan mutassuk be az ismereteket. Mikor alkalmazzuk az ismeretközlés módszerét? Egyre növekvő népszerűsége ellenére a tanítással foglalkozó szakemberek mindig is ambivalens érzelmekkel viseltettek az ismeretközlés iránt, főként akkor, ha azt az úgynevezett előadó módszerrel azonosítják (Henson, 1996; Johnson Johnson, 1999; McLeish, 1976). E módszert több okból is bírálják: Az előadások nem teszik lehetővé a diákok számára szociális készségeik gyakorlását. Az előadás módszerének alkalmazása azt feltételezi, hogy minden diáknak ugyanarra az információra van szüksége. Az előadás gyakran hosszabb ideig tart, mint amit a diákok koncentrálóképessége lehetővé tesz, így gondolataik egy idő után elkalandoznak. Az előadások csupán információt közölnek; nincs készség- vagy szemléletfejlesztő hatásuk. A diákok önállóan is képesek az adott információkat elolvasni, miért ne lehetne tehát a tanítási időt más célokra felhasználni? Ezek az érvek jogosak. Mindannyian találkoztunk olyan tanárokkal, akiknek előadásai nem érték el a kívánt hatást, mivel túlságosan gyakoriak és hosszúak voltak. A fenti érvek mégis inkább az ismeretközlés módszerének a nem megfelelő vagy túlságosan gyakori használatára vonatkozó problémákat tükrözik, és nem magából a módszerből fakadókat. Ha a tananyag jól összeállított, naprakész, és bemutatása megfelelő, akkor alkalmazásának számtalan előnye lehet. Egy hatékony előadás annyi információval látja el tanítványainkat, amennyinek önálló megszerzésével órákat kellene eltölteniük. Miért lenne szükséges erre kényszeríteni őket, amikor előadással a kellő információkhoz gyorsan hozzájutva azonnal tovább is léphetnek az alkalmazásra vagy a problémamegoldásra? A lényeges kérdés tehát nem az, hogy közöljük-e az ismereteket, hanem az, hogy mikor közöljük az ismereteket. Számtalan szerző (Gage Berliner, 1998; Henson, 1996) véleménye szerint az ismeretközlés a következő feltételek mellett megfelelő: A cél az ismeretközlés. Az információ nem áll rendelkezésre könnyen hozzáférhető formában. A tananyagot egy adott módon szükséges felépíteni. Rendkívül lényeges a gyerekek téma iránti érdeklődésének felkeltése. 15

17 10. fejezet. Aktív tanítás Lényeges, hogy a témát bevezessük és a tanulókat a feladattal kapcsolatos utasításokkal lássuk el, mielőtt önállóan olvasnának az adott témáról. Az ismereteket teljességgel új, ismeretlen vagy különböző forrásokból kell összeállítani. Az eszmecserét vagy a kérdésfeltevést követően az ismeretek összefoglalása vagy szintetizálása szükséges. A tananyag átadásához használt eszközök frissítésre, bővítésre szorulnak. A tanár alternatív szempontokat is szeretne bemutatni, vagy az eszmecsere előkészítéseként bizonyos pontokat szeretne tisztázni. A tanár olyan kiegészítő magyarázó anyaggal szeretné bővíteni a meglévő információkat, amelyeknek önálló megtanulása gondot okozhat a diákoknak. A tanár szeretné kiemelni a hosszabb fejezetekben található lényeges gondolatokat. Ezek az érvek ugyancsak jogosak. Az ilyen helyzetekben a választható alternatívák közül a megfelelő ismeretközlés valóban a legjobb módszernek tűnik. A bírálatára okot adó tényezők legtöbbje azonban a módszer elvetése nélkül is kezelhető. Például a növendékek aktív tanulásának elősegítése és szociális készségeinek fejlesztése rövid előadással, a problémák strukturálásával és a szükséges információk ismertetésével megoldható (mondjuk tizenöt percben) ahelyett, hogy az osztályt kisebb tanulócsoportokra bontanánk. Az érdekes és lelkes előadás felkeltheti érdeklődésüket, és kérdésekre ösztönözheti őket. Az ismeretközlés módja Az ismeretközlés akkor megfelelő módszer, ha a fentebb felsorolt célok megvalósítására használják. Hogy mennyire hatékony, az az előadott anyag előkészítésének és ismertetésének gondosságától függ. A hatékony ismeretközlés módja: A tanulási folyamatot készítsük elő a téma előzetes áttekintésével vagy rendszerezésével (ami a téma körvonalazását, általános alapelveit és az esetleg felmerülő kérdéseket is magában foglalja)! Röviden foglaljuk össze a főbb szempontokat, és hívjuk fel a diákok figyelmét az új vagy lényeges fogalmakra! Az új ismeretet a már ismert témához kötődő tudáshoz kapcsolva ismertessük, gondolatmenetünket jól követhető, kis lépésekből építsük fel! Ösztönözzük a gyerekeket a rendszeres válaszra! Ezzel élénkítjük az aktív tanulás folyamatát, és megbizonyosodunk arról, hogy minden lépést megértettek, mielőtt a következőre térnénk. Zárásként ismételjük át a főbb pontokat, emeljük ki az általános, összegző fogalmakat! Az előadást követően adjunk lehetőséget kérdésekre vagy a témához kapcsolódó feladatokra, amelyek segítségével a diákok saját szavaikkal értelmezhetik, és új összefüggésbe helyezve használhatják az új ismereteket. Egyéb irányelvek: koncentráljunk a leglényegesebb gondolatokra ahelyett, hogy túlságosan nagy anyagot próbálnánk meg egyszerre felölelni! A szóbeli közlést helyenként meg- 16

18 Ismeretközlés felelő mimikával, gesztusokkal és segédeszközök használatával egészítsük ki, támasszuk alá! A fontosabb gondolatok vagy az előadás tartalmának vázlatát osszuk szét a tanulók között, ezzel megkönnyítjük az előadás gondolatmenetének, felépítésének követését (Bligh, 2000; Chilcoat, 1989; Duffy et al., 1986; Goldin-Meadow Kim Singer, 1999; Roth, 2001). Az előadás során általában igen hasznos a tömegkommunikációs eszközök használata, mivel a gyerekek könnyebben tanulnak auditív és vizuális módszerek együttes alkalmazásával, mint csupán hallás után. Igen lényeges azonban, hogy ne terheljük túl információfeldolgozó képességüket. A tanulási folyamat jóval hatékonyabban zajlik, ha az előadás a leglényegesebb pontokra koncentrál ahelyett, hogy érdekes, de kevésbé lényeges szóbeli, képi vagy zenei információkat is tartalmazna (Mayer Heiser Lonn, 2001; Moreno Mayer, 2000). A Power- Point és más új módszerek alkalmazása gyakran nem megfelelő az előadások során, valamint a 13. fejezetben is szólunk róla a PP-bemutatók átgondolás nélküli jegyzetelésre késztethetnek az aktív hallgatói magatartás kialakítása helyett. A jó előadásmód két leglényegesebb összetevője az érthetőség és a lelkesedés. Világos előadásmód A világos előadásmód alapfeltétele annak, hogy a tanulók megértsék a főbb fogalmakat és feladatokat. McCaleb és White (1980) a világos előadásmód öt kritériumát ajánlotta az óralátogatók figyelmébe. 1. Megértés. A világos előadásmód összekapcsolása az új információkkal és a diák előzetes tudásával. Vajon a tanár felméri-e a tanulók új ismeretekre vonatkozó előzetes tudását; olyan félreérthetetlen kifejezéseket használ-e, amelyek megfelelnek a gyerekek tapasztalatainak? 2. Felépítés. A tananyag olyan jellegű felépítése, amely a világos előadásmód alkalmazását segíti: az előadás céljának megfogalmazása, a főbb gondolatok ismétlése, az egyes részek közötti átmenet biztosítása. Vajon a tanár világosan megfogalmazza-e az óra célját; bemutatja-e az óra felépítésének vázlatát; biztosítja-e az előadás főbb gondolatainak összefoglalását, vagy ösztönzi-e a diákokat az összefoglalás megfogalmazására (például tehát mit tanultunk eddig )? 3. Fontossági sorrend. Az előadottak megtanulását elősegítő fontossági sorrend kialakítása. Általában az egyre nehezebb vagy összetettebb anyagrészek fokozatosan követik egymást. Vajon a tanár logikusan építi-e föl az órát, figyelembe véve a tartalmat és a hallgatóság összetételét is? 4. Magyarázat. Az alapelvek és a magyarázat tényekhez kapcsolása. Vajon ennek során a tanár példák, szemléltetések vagy analógiák segítségével meghatározza-e a főbb fogalmakat; 17

19 10. fejezet. Aktív tanítás szemlélteti-e ezeket példák segítségével; használ-e pontos és konkrét példákat is az absztrakt példák mellett? 5. Előadásmód. Az előadás hossza, menete, fogalmazásmódja és beszédtechnikai szempontok. Vajon a tanár érthetően ejti-e ki a szavakat, elég hangosan beszél-e; az érthetőség szempontjából megfelelően határozza-e meg az előadás menetét; alátámasztja-e a szóbeli tartalmat nonverbális kommunikációval és szemléltetőeszközök használatával? Áttekinthető felépítés. Ausubel (1963) szerint az előzetes tartalomismertetés igen hasznos lehet az előadások felépítése szempontjából. Az előzetes tartalomismertetés a diák segítségére lehet abban, hogy már az órát megelőzően tudja, miről fog szólni az előadás. A testnevelő például a következőképpen kezdhetné a jégkorongban szokásos büntetések ismertetését: Ma a büntetésekről esik szó. Megbeszéljük, mivel járnak az apróbb, valamint a súlyosabb vétségek, majd megismerkedünk tizenöt kisebb és öt nagyobb szabálytalansággal. Ezt követően húsz példát mutatok be dián, és az lesz a feladatotok, hogy megnevezzétek az ott látható vétségeket, valamint hogy eldöntsétek azok mértékét. A holnapi órán a ma tanultakat alkalmazni is fogjuk. DVD-n egy nemzeti jégkorongmérkőzést (NHL; National Hockey League) nézünk meg, amiből kivágták a bírói ítéleteket, és nektek kell megállapítanotok az elkövetett szabálytalanságokért járó büntetéseket. Az előzetes tartalomismertetés olyan rendszert kínál a növendékeknek, amelybe beépíthetik a tanártól vagy a tankönyvből nyert információkat. Nélküle a tananyag akár annyira töredékesnek tűnhet, mintha egymástól független mondatok listája lenne. A tartalom természetének világos ismertetése segíti a tanulókat a leglényegesebb gondolatokra való összpontosításra, a megfelelő gondolatmenet kialakítására. Kezdjük tehát az előadást azzal, hogy tudatjuk velük, mi az előadás témája, és miért fontos mindaz, amiről szó lesz! Az előadás lezárásaként foglaljuk össze a főbb gondolatokat vagy kérdésekkel ösztönözzük tanítványainkat a hallottak összefoglalására! Egyértelmű utasításokkal és megfelelő összefoglalással elősegíthetjük, hogy a legszükségesebb információkat és fogalmakat az emlékezetükbe véssék (Luiten Ames Ackerson, 1970; Meichenbaum Biemiller, 1998; Schuck, 1981). Hosszabb előadások esetén a lezáró, végső összefoglalás mellett szükség lehet az egyes gondolatkörök időről időre történő összefoglalására is. Rosenshine (1970) szót ejtett a szabály példa szabály megközelítésről, amelynek során az egyes példasorokat megelőzően és azokat követően is szerepel összefoglalás. Az olyan kötőszavak és kifejezések használatára is nagy hangsúlyt fektetett, mint az ugyanis, az azért, hogy, az amennyiben, úgy, az ezért tehát és a következésképpen. Ezek kiemelik az egyes mondatok és gondolatok közötti lazább kapcsolatot, amelyek a megfelelő szóhasználat nélkül talán nem lennének elég világosak. Vizsgáljuk meg például a következő két mondatot! 1. Chicago lett az ország középkeleti részének legfontosabb városa és a Nemzeti Szövetség vasútrendszerének központja. 2. Központi elhelyezkedése miatt Chicago lett a Nemzeti Szövetség vasútrendszerének központja. 18

20 Ismeretközlés Analóg hazai mondatpár 1. Budapest lett a középső országrész legfontosabb városa, a magyar vasútrendszer központja. 2. Központi elhelyezkedése miatt Budapest lett az ország vasútrendszerének központja. Az első példamondat két lényeges tényt közöl ugyan, de ezeket nem kapcsolja össze olyan egyértelműen, mint a második. Arra a kérdésre, hogy Miért vált Chicago a vasútrendszer központjává?, azoknak a diákoknak a többsége, akik a második mondatot hallották az előadás során, a következő választ adná: Központi elhelyezkedése miatt. Az első példamondatot hallók többsége viszont alighanem így válaszolna: Mivel Chicago igen nagy, vagy ehhez hasonló utalást tenne arra, hogy számára nem vált világossá a város földrajzi elhelyezkedése és a nemzeti közlekedési rendszerben betöltött szerepe közötti kapcsolat. Világos kifejezésmód használata. A felépítési problémák mellett az is előfordulhat, hogy az előadások szóhasználata nem elég világos vagy megfogalmazásuk zavaros. Smith és Land (1981) a témához kapcsolódó vizsgálatok áttekintését követően megállapította, hogy az előadások hatékonyságát ronthatja a használt kifejezések határozatlansága, zavarossága. A bizonytalan kifejezéseket kilenc kategóriába sorolták. 1. Félreérthető szóhasználat (valahogyan, valamikor, feltételektől függ, egyéb). 2. A nyomatékosító szavak tagadó formában való használata (nem sok, nem nagyon). 3. Hozzávetőlegességet kifejező szavak (körülbelül, majdnem, -szerű, aránylag, fajta). 4. Blöffölés és visszavonás (valójában, és így tovább, akárhogy is, mint tudjuk, alapvetően, más szavakkal, röviden szólva, ahogyan azzal mindannyian tisztában vagyunk). 5. Hibaelismerés (elnézést, bocsánat, szerintem, nem vagyok biztos benne). 6. Határozatlan mennyiségi meghatározás (egy csomó, pár, néhány, sok, kevés, némi, számos). 7. Sokféleség (szempontok, fajták, félék, -szerűek). 8. Lehetőség (előfordulhat, lehet, talán, esetleg). 9. Valószínűség (rendszerint, általában, gyakran, valószínűleg, néha, többnyire). A következő példa azt szemlélteti, hogy a bizonytalan kifejezések (dőlt betűvel jelölve) hogyan terelhetik el a figyelmet a szándékolt tartalomról. Ez a matematikaóra esetleg egy kicsit jobban segíthet megérteni egyes dolgokat, amiket általában számsoroknak nevezünk. Talán mielőtt az óra valószínűleg leglényegesebb gondolatára térnénk, ismételjünk át pár alapfogalmat! Valójában az első ilyen fogalom, amit át kell ismételnünk, a pozitív egész számok fogalma. Amint azt már tudjuk, a pozitív egész számnak a nullánál nagyobb egész számokat nevezzük. A zavarodottság fogalma a mondatba való belekezdést, majd elakadást, az akadozó beszédet, a mellébeszélést vagy a zavaros szóhasználatot jelenti. A következő példában a zavaros kifejezéseket dőlt betűvel jelöljük: Ez a matematikaóra segí hozzájárul a szám, őőő, a számsorok fogalmának megértéséhez. Mielőtt a fő gondolatra, az óra fő gondolatára térnénk, át kell ismételnünk négy fo négy alapfogalmat. Egy pozitív szám egész, bármely nullánál nagyobb egész őőő szám. 19

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 Milyen kincseket rejt az erdő? Kubu maci és barátai segítségével választ kapunk a kérdésre. A mesekönyv szerkesztése közben a tanulók megismerkednek a Scatch programozás alapjaival. Fejlődik problémamegoldó

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

ÉLETREVALÓ fiataloknak

ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok

Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1 A vulkáni tevékenység félelemmel vegyes csodálattal tölti el az embereket. Érdekes, egyszersmind izgalmas az alvó, majd egyszer csak mély hallgatásából felébredő hegy. Hogyan keletkeznek a vulkáni hegyek?

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Tanmenet. Kínai, mint második idegen nyelv

Tanmenet. Kínai, mint második idegen nyelv Tanmenet Kínai, mint második idegen nyelv Az óra címe: Kínai, mint második idegen nyelv Évfolyam: 11. évfolyam Óraszám: heti 3 tanóra 43 héten keresztül: 129 tanóra/év Óraadó: Az óra rövid leírása: Az

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Óravázlat. Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya

Óravázlat. Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya Óravázlat Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya A tananyag rövid bemutatása A piacszegmentálás a középiskolai tananyag része a

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves MENTORÁLÁSI TERV Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves A mentorálásba való beválasztás indoklása: Á. kiváló tanuló, magatartásával sincs probléma.

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint:

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint: 72 órás (egész éves) viselkedésjavító foglalkozás óravázlata Javasolt csoportlétszám 6 fő A foglalkozások kötött vagy kötetlen voltát mindig a foglalkozásvezető határozza meg. 1 1-2. óra Bemutatkozás,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL

AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL 1-12. ÉVFOLYAM TANKÖNYVSOROZATOK ÉRETTSÉGI FELADATGYŰJTÉMENYEK EGYÉB GYAKORLÓKÖNYVEK Sorozataink évfolyamonként Deutsch

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL Különböző típusú szövegek olvasása és megértése alapvető kompetenciát igényel a társadalmi és kulturális életben, valamint a sikeres munkavégzéshez.

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen

4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen 4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen Képzési célkitűzések 1. Felismerni az oktatottak tudásbeli hiányosságait és elvezetni őket specifikusan strukturált klinikai kérdések kialakításához

Részletesebben

A SZÓFAJOK ÖSSZEFOGLALÁSA 1.

A SZÓFAJOK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. A SZÓFAJOK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: magyar nyelv A tanulási-tanítási egység témája: Nyelvi szintek: A szófajok Az óra címe, témája: A szófajok összefoglalása

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog, valamennyiüket egyenlővé teszi. / Rousseau / Szakdolgozatom

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben