ENERGIATERMELÉS 1. Dr. Pátzay György 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ENERGIATERMELÉS 1. Dr. Pátzay György 1"

Átírás

1 ENERGIATERMELÉS 1. Dr. Pátzay György 1

2 BEVEZETÉS Technika A technika a természetben emberi beavatkozás nélkül (spontán) lejátszódó folyamatokkal, az állapotváltozásokkal szemben állapotváltoztatásokat valósít meg. Technológia A technológia (gör. tekhné=ügyesség, mesterség, művészet+logosz=gondolat, ész, tudás, tudomány) legáltalánosabban értelmezve az állapotváltoztatás módszere, melyben egy kezdeti állapotból egy, vagy több ember számára kedvezőbb állapotba jut anyag és/vagy energia és/vagy információ (a fából bútor lesz, a vízenergiából villamos áram, a hírszerkesztőség összeállította információk pedig hallhatók a rádióban). Technikai rendszerek A technikai rendszerek számtalan definicója ismert. A legtöbben megtalálható közös vonásokat összefoglalva elmondhatjuk, hogy a technikai rendszerek az ember által, (tehát mesterségesen) létrehozott, s a környezetüktől a vizsgálat szempontjából elkülöníthető egészet képeznek, melyet funkciója jellemez. A funkció az emberi célok elérését szolgáló egyértelműen definiált feladat megoldása, adott peremfeltételek mellett. A feladat megfogalmazása a technikai rendszer funkcióleírása: a ki- és bemeneti-, valamint állapotjellemzői között előírt összefüggések megadása. A technikai rendszer funkciójának realizálása minden esetben anyag- és/vagy energia- és/vagy információ-átalakítást, -transzformációt jelent. (A szállítás és tárolás is transzformáció, a tér és időkoordináták megváltoztatása.) Dr. Pátzay György 2

3 Rendszer a világegyetem olyan elkülönített része, melyen belül a változásokat (folyamatokat) megfigyeljük. Véges mennyiségű anyagot tartalmaz. Környezet a rendszeren kívüli térrész. A rendszer és környezete között kölcsönhatások léphetnek föl. A kölcsönhatás során arra jellemző mennyiségek árama(i) jön(ek) létre, ezek a transzportfolyamatok. Állapotjelzők a rendszer jellemzésére használt mennyiségek. Extenzív mennyiség azok az állapotjelzők, melyek rendszerre vonatkoztatott nagysága a rendszer részeire meghatározott értékek összegével egyenlő. Ilyen extenzív mennyiség például a térfogat, a tömeg, a belső energia. Ezek a rendszer egészére vonatkoznak. Intenzív mennyiség azok az állapotjelzők, melyek nagysága nem a rendszer részeire meghatározott értékek összegével egyenlő. Ilyen intenzív mennyiség például a koncentráció, a nyomás, a hőmérséklet. Ezek helyi jellemzők. Két extenzív mennyiség hányadosa mindig intenzív mennyiséget ad, de nem minden intenzív mennyiség állítható elő két extenzív mennyiség hányadosaként. Egy rendszer állapotát egymástól független véges számú extenzív mennyiséggel (állapotjelzővel) egyértelműen megadhatjuk. Dr. Pátzay György 3

4 A rendszer és környezete közötti kölcsönhatás oka általában a két térrészben a kölcsönhatásra jellemző intenzív mennyiségek közötti különbség. Ha egy rendszeren belül az intenzív állapotjelzők eloszlása egyenletes, homogén rendszerről, ellenkező esetben inhomogén rendszerről beszélünk. Minden megmaradó tulajdonság extenzív (pl. tömeg, energia), de nem minden extenzív tulajdonság megmaradó. A megmaradó tulajdonság nem keletkezhet és nem semmisíthető meg. Összefoglalva: a rendszer és környezete kölcsönhatási folyamatában a mennyiségi viszonyokra a megmaradó extenzív mennyiségek, a folyamatok irányára pedig az intenzív mennyiségek adnak információt. A kölcsönhatás során extenzív mennyiségek áramolnak egyik helyről a másikra, és ha megmaradó tulajdonsággal rendelkeznek, akkor összértékük a folyamat során nem változik. Példa: m tömeg mozgása során gravitációs erőtérben ekvipotenciális felületen az 1. térrészből a 2. térrészbe a potenciális energia változása: W = g h m ahol a g*h mennyiség, az intenzív potenciálkülönbség. Általánosan elmondható, hogy egy adott i kölcsönhatás esetén egy rendszer energiájának megváltozása egyenlő a megfelelő extenzív mennyiség megváltozásának és a jellemző intenzív mennyiség szorzatával: y i a jellemző intenzív mennyiség W = y i x i x i a jellemző extenzív mennyiség megváltozása Dr. Pátzay György 4

5 Tehát az itt szereplő intenzív mennyiség agy arányossági tényező Az energia fizikai megfogalmazása az erőfogalomhoz és az erő által végzett munkához kapcsolódik. Az erő nagyon szemléletes fogalom, és sok erőfajtát ismerünk. Ha egy erő egy testet felgyorsít, akkor azt mondjuk, hogy a test nagyobb energiára tett szert. Minden energianövekedéshez tartozik egy erő, amely munkát végez. Ha azonban az erő ellentétes irányú az elmozdulással (így a sebességgel) akkor a munka negatív, az erő nem gyorsítja a testet, hanem lassítja, elvesz tőle energiát. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az energia munkavégző képesség..az univerzum egyik általános tapasztalati törvénye az energia-megmaradás: energia nem keletkezhet és nem semmisülhet meg csak átalakulhat egyik formából a másikba. (A rendszer a térnek jól definiálhatóan képzelt vagy valós határfelülettel elkülönített része.) Az energia-megmaradás alapján a rendszer és környezete energiájának összege állandó. E rendszer + E környezet = 0 Az energia-megmaradás törvénye (=termodinamika első főtétele) szerint elsőfajú örökmozgó (perpetuum-mobile) készítése lehetetlen, tehát nem lehet energiafelhasználás nélkül működő gépet készíteni. Dr. Pátzay György 5

6 Belső energia A rendszer energiája két részből tevődik össze: mechanikai energiából és belső energiából. A belső energia a rendszer mikroszkopikus építőelemeinek a tömegközéppontra vonatkoztatott kinetikus és potenciális energiáinak összegeként adódik. E rendszer = E mechanikai + U A belső energiát (U) az irodalomban gyakran három részre bontják. Érzékelhető belső energia: a belső energia azon része, mely a kémiai hőmérséklet módosítása nélkül változtatható. Kémiai belső energia: a kémiai mozgásformák által kötött belső energia Magenergiák által kötött belső energia Dr. Pátzay György 6

7 MI AZ ENERGIA? Az energia változásokat idéz elő. Hajtóerő, mely mozgatja a testeket, gyártási folyamatokat visz végbe, előidézi az élőlények növekedését, szaporodását, mozgását, az emberi gondolkodást. A tudósok szerint az energia MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉG. Az energiának különböző megjelenési formáival találkozunk, de általánosan két nagy csoportba osztható: POTENCIÁLIS és KINETIKUS ENERGIÁRA POTENCIÁLIS ENERGIA Ez tárolt energia forma és helyzeti, gravitációs energia. A potenciális energiának különböző formáit ismerjük: Kémiai energia Az atomok és molekulák kötéseiben tárolt energia. Ez az energia tartja össze a részecskéket. A biomassza, a kőolaj, a földgáz jó példái a tárolt kémiai energiának. Tárolt mechanikai energia Erők alkalmazásakor a tárgyakban tárolt energia. Az összenyomott rúgó, a kinyújtott gumiszalag jó példák a tárolt mechanikai energiára. Nukleáris energia Az atomok magjában tárolt energia, mely az atommagokat alkotó nukleonokat tartja össze. Ez az energia szabadul fel, ha atommagok kapcsolódnak, vagy hasadnak. A jelenleg üzemelő atomerőművekben az urán atommagjait hasítják (hasadási energia), a napban és a jövő fúziós erőműveiben a hidrogén izotópjai egyesülnek (fúziós energia). Gravitációs energia Ez a helyzeti, vagy pozíciós energia. A hegytetőn lévő szikla a hegylábához képest gravitációs energiával rendelkezik. A magasan fekvő duzzasztó gát mögött lévő víz jó példája a helyzeti, vagy gravitációs energiának. Dr. Pátzay György 7

8 KINETIKUS ENERGIA Ez a mozgási energia, a hullámok, elektronok, atomok, molekulák, anyagok és tárgyak mozgásából adódó energia. A kinetikus energiának különböző formáit ismerjük: Elektromos energia Az elektronok mozgásából adódó energia. Világunk anyagai atomokból épülnek föl. Az atomokat protonok, neutronok és elektronok alkotják. Erő hatására az elektronok mozognak. A vezetőkben mozgó elektronokat elektromos áramnak nevezzük. Az elektromos áram energiáját sok helyen, így többek között a világításban, fűtésben, mozgatásban használjuk föl. Sugárzási energia Ez elektromágneses energia, mely a transzverzális hullámokban terjed. Magában foglalja a látható fény, a röntgen sugárzás, a gamma sugárzás és a rádióhullámok tartományát. A napsugárzás a sugárzási energia jellemző példája. Termikus energia Más néven hőenergia, mely az anyag belső energiája és az anyagban lévő atomok és molekulák rezgési és mozgási energiáját jelenti. Mozgási energia Az anyag és a tárgyak mozgását jelenti egyik helyről a másik helyre. A tárgyak és anyagok mozognak, ha a newtoni törvények szerint erő hat rájuk. A szél jó példája a mozgási energiának. Hangenergia Az energia az anyagban longitudinális hullámokban (sűrűsödés és ritkulás) terjed. Hang keletkezik, ha erő hatására egy anyag vagy tárgy rezgésre kényszerül, a hangenergia az anyagban hullám formájában terjed. Dr. Pátzay György 8

9 ENERGIAFORMÁK ÁTALAKÍTÁSA Energia átalakítás hatásfok (%) Elektromos melegítő 100 (elektromos/termikus) Elektromos generátor 95 (mechanikus/elektromos) Elektromotor nagy (kicsi) 90 (65) (elektromos/mechanikus) Akkumulátor 90 (kémiai/elektromos) Gőzkazán 85 (kémiai/hő) Házi gáz (olaj,szén) kályha 85(65,55) (kémiai/hő) Gőzturbina (gázturbina) 45(30) (kémiai/mechanikai) Gépjármű motor 25 (kémiai/mechanikai) Fluoreszcens lámpa 20 (elektromos/fény) Szilícium napcella 15 (nap/elektromos) Gőzmozdony 10 (kémiai/mechanikai) Izzólámpa 5 (elektromos/fény) Dr. Pátzay György 9

10 ENERGIA MEGMARADÁS, HATÉKONYSÁG Az energia megmaradása nem jelenti az energiatakarékosságot! Az energia megmaradás törvénye azt mondja ki, hogy energia nem hozható létre és nem semmisíthető meg. Amikor energiát használunk, az nem tűnik el, csak átalakul az egyik formájából a másikba. Például, az autó motorja a benzin elégetésével, annak kémiai energiáját mechanikai energiává alakítja. A napcellák a sugárzási energiát elektromos energiává alakítják. A világmindenség energiája azonos marad, csak formái változnak. A hasznosítható energia az a felhasználható energia mennyiség, melyet egy rendszerből ki lehet nyerni. A rendszerekben lévő energia teljes mennyisége nem nyerhető ki, azaz nem alakítható hasznos munkává, azaz 100%-os hatásfokú munkagép nincs. Az energia egyik formájának másik formába történő átalakításakor veszteségek lépnek föl, az átalakító folyamatok zömének hatásfoka jóval 100% alatt van. Jó példa erre az emberi test, a táplálékkal bevitt energia kevesebb mint 5%-ban hasznosul a mozgásban, légzésben, gondolkodásban. A veszteség egy része hő formájában távozik. ENERGIAFORRÁSOK Számos energiaforrást alkalmazunk. Az energiaforrások általában két nagy csoportba sorolhatók: MEGÚJULÓ és NEM-MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK. A nem-megújuló energiaforrások földünkön korábban keletkeztek nagyobb mennyiségben és napjainkban már nem, vagy csak nagyon kis intenzitással keletkeznek. A szén, a kőolaj, a földgáz, az urán készlete tipikus nem-megújuló energiaforrások. Jelenleg az emberiség energiaellátásában döntő a szerepük (villamos-energia termelés, motorhajtóanyagok, fűtőanyagok stb.). Dr. Pátzay György 10

11 A megújuló energiaforrások, rövid időn belül keletkező energiaforrások, így az elhasznált energia viszonylag gyorsan pótlódik. Ilyen megújuló energiaforrások a biomassza, a geotermális energia, a vizienergia, a napenergia és a szélenergia. Döntően villamos energia előállítására alkalmazzák. A villamos energia különbözik a többi energiaforrástól, mert MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁS. A másodlagos energiaforrás létrehozásához más ELSŐDLEGES ENERGIAFORRÁS felhasználása szükséges. A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSÁNAK FORRÁSAI 2000-BEN Dr. Pátzay György 11

12 Az elsődleges és másodlagos energiaforrások megkülönböztetése azon alapszik, hogy milyen állapotváltoztatások szükségesek ahhoz, hogy a természetben talált energiaforrás technikai rendszerek energiai inputjaként hasznosítható legyen. A közvetlen hasznosítás igen ritka (különösen ha figyelembe vesszük, hogy általános technológiai értelemben a szállítás és a tárolás is állapotváltoztatás). A elsődleges vagy primer energiahordozók a természetben található eredeti állapotban lévő energiahordozók (ásványi szén, kőolaj, földgáz, nukleáris energiahordozók), az energetikai folyamatok kiinduló közegei A primer energiahordozók mintegy 10 %-át a fogyasztók eredeti állapotukban használják fel. A fennmaradó 90 % egy részét kezelésnek vetik alá (aprítás, őrlés, kéntelenítés, lepárlás stb.). A kezelés módosítja, de alapvetően nem változtatja meg az energiahordozó sajátosságait. Primer vagy elsődleges energiaforrások még a természetben található és munkavégzésre használható erők (napsugárzás, szél, áramló víz, tengeri energia, biomassza, geotermikus hő). A másodlagos vagy szekunder vagy átalakított energiahordozók az elsődleges energiahordozóktól származnak, de azoktól lényegesen eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező új energiahordozók. Egyértelműen ide tartozik a kazánban fejlesztett gőz, melegvíz, a villamos energia, a koksz, a cseppfolyósított földgáz, a különböző olajtermékek, a nukleáris fűtőelemek. Fosszilis tüzelőanyagok a földkéregben található szén-, olaj és földgázkincs; tehát az éghető tüzelőanyagok. Fissziós üzemanyagok a nehéz atommagok hasításán alapuló atomreaktorokban felhasznált anyagok (pl. urán). Fúziós üzemanyagok a könnyű atommagok egyesítésével járó energiaátalakítás energiahordozói (pl. deutérium, trícium). Dr. Pátzay György 12

13 Végső energiahordozóknak nevezzük azokat a elsődleges vagy átalakított energiahordozókat, melyek közvetlenül a fogyasztóhoz kerülnek, ahol hasznos energiává alakítják azokat. Hasznos energiahordozókkal elégítjük ki a fogyasztók igényeit. Ide tartozik a hő, a mechanikai munka, a fény és egyéb sugárzások energiája, az információ és a kémiai energia. Mint láttuk tehát az energia az anyag egyik megjelenési formája. Az ezzel kapcsolatos emberi tevékenység keretében felmerülő általános műszaki és gazdasági kérdésekkel az energetika foglalkozik. Az energia hatékony felhasználásának tervezése és a felhasználás koordinálása az energiagazdálkodás feladata. Az energiagazdálkodás egyik fontos feladata az energetikai vizsgálatok elvégzése. Energetikai vizsgálatokon olyan módszereket értünk, melyekkel az energiahordozók hatékony felhasználását vizsgáljuk. Az energiafelhasználás az energiafajták egymásba való átalakulásával jár. Ezekkel a fizikai, kémia, biológiai folyamatokkal a természettudományok foglalkoznak. Mivel nagy beruházásokkal jár, így ez a tématerületet, nem művelhető a gazdasági törvényszerűségek figyelembevétele nélkül. Ezért az energiagazdálkodás a természettudományok (matematika, fizika, kémia és biológia), valamint a közgazdaságtudomány eredményeinek felhasználásával a tématerülethez tartozó folyamatokat úgy vizsgálja, hogy figyelme kiterjed a természeti folyamatokkal együtt bekövetkező gazdasági (és társadalmi) folyamatokra is. Napjainkban az energiagazdálkodással kapcsolatos műszaki-gazdasági kérdések igen élesen vetődnek fel, mert már nem állnak rendelkezésre igen jó minőségű primer energiahordozók (kőolaj, földgáz) megfelelő mennyiségben és viszonylag olcsón, a helyzet jelentősen megváltozott. Dr. Pátzay György 13

14 Az energetika területei Energiahordozók termelése Energia-termelés Energia-szállítás Energia-tárolás Energia-felhasználás Az energiatermelés kifejezés természettudományos szempontból nem szerencsés, hiszen az energia-megmaradás törvénye értelmében "az energia nem vész el, csak átalakul." Szerencsésebb lenne az energiaátalakítások tervszerű sorozatáról beszélni. A kifejezés a szaknyelvben meghonosodott, mert például a villamos energia előállításának, termelésének folyamatát más ipari termelési folyamatok analógiájára jól kifejezi. Dr. Pátzay György 14

15 Energia a technikai rendszerekben A technikai rendszerekben az energia munkatárgyként, valamint operációs- és segédenergiaként jelenik meg. Az energia a munka tárgya, ha a technikai rendszer (fő)funkciója az energiaátalakítás, ami egyben azt is jelenti, hogy energiaoutputja (energia-kimenete) más technikai rendszer(ek) energiainputja (energia-bemenete), vagy pedig az energiát funkcionálisan, valamilyen emberi szempontból célszerű formában környezetének adja át. (Az energiahálózat energetikai outputja például egy izzó energetikai inputja, az izzó pedig az energiát funkcionálisan környezetének adja át, megvilágítja azt.) Az energia operációs energia, ha közvetlenül a rendszer (fő)funkcióját jelentő technológiai feladat megvalósításához szükséges, azaz a munka tárgyát jelentő technológia feladat: anyag, és/vagy energia és/vagy információ transzformálásához, (pl. esztergálásnál a forgácsleválasztáshoz szükséges energia). A segédenergia a technológiai folyamat realizálásához szükséges körülmények létrehozásához, illetve fenntartásához szükséges, feladata tehát az összfunkció, s nem a főfunkció megvalósítása, (pl. a hűtőfolyadék keringetéséhez szükséges energia forgácsolásnál). Dr. Pátzay György 15

16 Technikai rendszerek az energetikában E technikai rendszerek munkatárgya az energia. Funkciójuk, hogy a bemeneti energia(fajta), (azaz a bemeneti energiaáram domináns energiafajtája), megfelelő átalakítás után további rendszerek energia-inputjaként szolgáljon, vagy megfelelő helyen és időben a környezetbe kerülve emberi célokat elégítsen ki. E rendszereknek négy, illetve bizonyos meggondolások alapján hat csoportja van. 1. Energetikai paramétermódosító rendszerek Funkciójuk a paramétermódosítás, a be- és kimeneti energiaáram dominánsan azonos energiafajta. Jellemző példák: hőcserélő, villamos transzformátor, mechanikai transzformátor stb. 2. Energiaváltoztató rendszerek Funkciójuk a bemeneti energiafajta egy (vagy több) más kimeneti energiafajtává történő transzformálása. Jellemző példák: hűtőgép, villamos motor, napelem, atomerőmű stb. 3. Energiaszállító rendszerek Funkciójuk a térbeli energia-transzformáció. Jellemző példák: elektromos távvezetékhálózat, gázvezetékhálózat stb. 4. Energiatároló rendszerek Funkciójuk az energia időben történő transzformációja, állandó paraméterek mellett. Jellemző példa: akkumulátor, kondenzátor, légtározós erőmű nagynyomású tartálya stb. Dr. Pátzay György 16

17 5. Az energetika állapottartó rendszerei Funkciójuk az adott állapottér energetikai paramétereinek konstans értéken tartása. Jellemző példa: hűtőgép, légkondicionáló berendezés stb. 6. Az energetika output-tartó rendszerei Funkciójuk a kimenet egyes energetikai paramétereinek konstans értéken tartása. Jellemző példa: feszültségstabilizátor, nyomásszabályozó berendezés stb. ENERGIAHORDOZÓK -Ásványi energiahordozók Energiatartalom (MJ/kg) Mid 21st Century Late 20th Century Early 20th Century Mid 19th Century 15th Century Animal Biomass Coal Oil Natural Gas Nuclear Hydrogen Wood Coal Crude Oil Kerosene Ethanol Methanol Methane Natural Gas Gasoline Hydrogen 0% 20% 40% 60% 80% 100% Dr. Pátzay György 17

18 SZÉN A növényi anyagok szénné alakulásának két fő szakasza van. a/ A lerakódás és az ezzel kapcsolatos felszíni átalakulás, eredménye a tőzeg. b/ A nagy nyomás és hőmérséklet hatására a földkéregben létrejövő metamorfózis, a szénülés. A szénülés során a tőzeg fokozatosan átalakul, s lignit, barnaszén, feketeszén majd antracit keletkezik. A széntartalom és a kémiailag kötött energia változását a szénülés foka szerint a következő táblázat mutatja. C [%] Q[MJ/kg] tőzeg ,3-7,5 lignit ,0-8,4 barnaszén ,4-24 feketeszén antracit ,5 Dr. Pátzay György 18

19 A szénülés során csökken a hidrogén és oxigéntartalom, amely a növényeknél 6, illetve 44 % körüli érték volt, az antracitnál nem éri el a 2, illetve 4 %-ot. Az ásványi szenek a karbon és hidrogén mellett más éghető és nem éghető anyagokat is tartalmaznak. Az éghető gázok (ún. illóanyagok) égéskor elégnek és eltávoznak, az éghetetlen szilárd anyag a hamu visszamarad. A magyarországi szenek leggyakoribb hamualkotói: a kovasav (SiO 2 ), az alumíniumoxid (Al 2 O 3 ), a vasoxid (Fe 2 O 3 ), a foszforpentoxid (P 2 O 5 ) és a kalciumoxid (CaO). A szén tüzeléstechnikai értéke annál nagyobb minél kisebb a nedvesség- és hamutartalma. A szén durva nedvességtartalma a hótól vagy a mosóműből kerül a szénbe, a higroszkopikus nedvességtartalmat pedig a szénfelület abszorbeálja, s a szénben lévő kapillárisok tárolják. A szénben három féle hamu van. a/ Primer hamu: olyan ásványi anyag, mely még szén ősét jelentő fában is megtalálható volt. Csak különleges eljárásokkal távolítható el. b/ Szekunder hamu: a szénülés folyamatában a geológiai rétegmozgások következtében keveredett a szénnel. Eltávolítása az ún. flotálás, mely során a flotálómedencében a szén és a meddő fajsúlykülönbségét használják fel a szétválasztásra. c/ Tercier hamu: a bányászati folyamat során a szénbe kerülő meddő. Eltávolítása egyszerű, ez az ún. szénmosás. Dr. Pátzay György 19

20 Dr. Pátzay György 20

21 Szénkitermelés Dr. Pátzay György 21

22 Szénhidrogének KŐOLAJ A kőolaj szerves, főleg állati eredetű maradványok átalakulási terméke. A tengerben elhalt élőlények szerves anyaga rosszul szellőző tengerrészek iszapjában rothadó iszapot ún. szapropélt képez, melyből különféle szénhidrogének keletkeznek. A keletkezett anyag fokozatosan vándorol a magasabb szintek irányába, ez a migráció. A migráció során egy földtani ún. csapdába kerül, mely megakadályozza a továbbvándorlást. A kőolaj tömeg %-ban adott összetételét a következő táblázat mutatja A kőolaj összetétele C 80-88% H 10-14% S <5% O <7% N <1,7% Hamu <0,03% A kőolaj fűtőértéke: MJ/kg, mert összetétele viszonylag kis intervallumon belül változik. A szénhidrogének csoportjait tekintve a kőolajokban: a.) nyílt szénláncú (alifás) alkánok vagy más néven paraffinok, amelyek lehetnek akár egyenes-, akár elágazó láncúak (normál- ill. izo-paraffinok) b.) cikloalkánok, vagyis telített gyűrűs szénhidrogének, amelyeket cikloparaffinoknak, ill. a kőolajkémiában nafténeknek szoktak nevezni, c.) aromás szénhidrogének találhatóak. Dr. Pátzay György 22

23 A kőolajokban olefin szénhidrogének, vagyis kettős kötést tartalmazó, nyílt láncú telítetlen szénhidrogének gyakorlatilag nem találhatóak; acetilén szénhidrogének, vagyis hármas kötést tartalmazó szénhidrogének pedig még nyomokban sem fordulnak elő. A szénhidrogének csoportösszetételének alakulását a kőolaj geológiai korával összefüggésben a következő ábrán látható trendet mutatjuk be. A kőolaj szénhidrogén-összetételének és sűrűségének változása a geológiai korral Dr. Pátzay György 23

24 A kőolajok szénhidrogén-csoport összetétele tehát általában a következő határok között változik: Kőolajok szénhidrogén csoport-összetétele % Paraffin % (geológiai korral nő) Naftén % (geológiai korral csökken) Aromás % (minimum a közepes geológiai kornál) A kőolajfrakciókban a növekvő forrásponttal nő a gyűrűs szénhidrogének aránya, tehát a nehezebb frakciókban egyre több a nafténes-aromás vegyület. Ez látható a következő ábrán. A heteroatomos vegyületek közül első-sorban a kén- és a nitrogéntartalmú vegyületek érdekesek, mégpedig negatív értelemben, mivel egyrészt a feldolgozás során nehézségeket okoznak, másrészt az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások kielégítésére főleg a kénvegyületeket egyre teljesebb mértékben el kell távolítani, ami növekvő ráfordítást igényel. A kén- és nitrogénvegyületek eltávolítása katalitikus hidrogénezéssel, H 2 S és NH 3 formájában történik. Dr. Pátzay György 24

25 A nehézfémtartalom szintén negatív hatású jellemző, mert a nehézfémek (a kéntartalommal együtt) a nehezebb frakciókban, így elsősorban vákuummaradványokban dúsulnak fel, amit ezért fűtőolajként egyre nehezebb felhasználni, a nehézfémtartalom ugyanis a füstgázban lévő részecskékre tapadva kijuthat a környezetbe. További negatív körülmény az, hogy a vanádiumtartalom a tüzelés során V 2 O 5 -dá oxidálódik, ami katalizálja a füstgázban általában jelenlévő SO 2 oxidációját SO 3 -dá, ami a levegő nedvességtartalmával kénsavat alkot, és így mind a füstjáratokban, mind a környezetben erős korróziót okoz. Különböző lelőhelyről származó kőolajok néhány alapvető jellemzője Dr. Pátzay György 25

26 A gyűrűs szénhidrogének sűrűsége ugyanis nagyobb, mint az ugyanolyan szénatomszámú nyílt láncú szénhidrogéneké. A nagy sűrűség nem jelent egyben magas dermedéspontot is (l. a líbiai és a venezuelai olajat), hiszen éppen a kis sűrűség utal a nagy paraffintartalomra, és a paraffinok dermedéspontja viszonylag magas. Az USA Bányászati Hivatala alapján a kőolajat az alábbi csoportokba sorolják: 1. Paraffinos, minden frakció paraffinos. 2. Paraffinos-vegyes, a könnyű frakció paraffinos, a nehéz frakció vegyes. 3. Vegyes-paraffinos, a könnyű frakció vegyes, a nehéz frakció paraffinos. 4. Vegyes, minden frakció vegyes. 5. Vegyes-nafténes, a könnyű frakció vegyes, a nehéz frakció nafténes. 6. Nafténes-vegyes, a könnyű frakció nafténes, a nehéz frakció vegyes. 7. Nafténes. Minden frakció nafténes. A hazai kőolajfeldolgozás alapanyagait kitevő két kőolajfajta alapvető jellemzőit a következő táblázatban adjuk meg: Látható, hogy a hazai, alföldi kőolaj igen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, kicsi a kén- és nehézfémtartalma, nagy a könnyű frakciók hozama. Sajnos azonban a rendelkezésre álló készletek e kőolajból csekélyek, a lelőhely kb év múlva feltehetően kimerül. Az orosz import kőolaj lényegesen nehezebb, nagyobb (bár világviszonylatban nem kirívóan nagy) kén- és nehézfémtartalmú kőolaj. Dr. Pátzay György 26

27 Elsődleges kitermelés A gáznyomás hatására Másodlagos kitermelés Besajtolt víz (gáz) hatására Kőolajfeldolgozás Dr. Pátzay György 27

28 Primary Recovery Recovery range 1/5 to 1/3 of the Oil. Pump more slowly And get more oil Why? Think about Architecture of Oil storage Dr. Pátzay György 28

29 Secondary Recovery Two methods: Water and Gas Injection Dr. Pátzay György 29

30 Tertiary Recovery Recovers up to 50% of original oil with secondary And primary recovery Dr. Pátzay György 30

31 Dr. Pátzay György 31

32 A világ olajmezőnek megoszlása méret szerint Dr. Pátzay György 32

33 Kőolajtermelő kút kialakítása Fúrás után cementhabarcsot szivattyúznak a termelési rétegbe és hagyják megszilárdulni. A szilárdulás után a cementezett zónát perforálják Dr. Pátzay György 33

34 Teljes kőolajfeldolgozás Atmoszférikus desztilláció Dr. Pátzay György 34

35 Vákuum desztilláció Utókezelő technológia Dr. Pátzay György 35

36 A KŐOLAJFINOMÍTÁS FŐBB TECHNOLÓGIÁI ÉS TERMÉKEI SÓTALANÍTÁS A kőolaj különböző mennyiségű szervetlen szennyezőt tartalmaz, nevezetesen vízoldható sókat, homokot, rozsdadarabkákat és egyéb szilárd anyagokat, amelyeket együttesen üledéknek nevezünk. Ezek a szennyezők, különösen a sók lerakódásokhoz és korrózióhoz vezetnek a hőcserélőkben és a desztillálórendszerekben. A sók a kőolajfeldolgozás későbbi fázisaiban használt katalizátorok egy részének aktivitását is csökkentik, és a nátriumsók a kokszosodási hajlamot is növelik, pl. csőkemencékben. Ezért a sótalanítást mindjárt a kőolajfeldolgozás legelején, a desztilláció előtt alkalmazzák. A kőolaj kémiailag kötött vanádium- és nikkeltartalmát a sótalanítással nem lehet eltávolítani. A sótalanítás elve az, hogy a kőolajat melegen, nyomás alatt vízzel mossák, majd a képződött emulziót szétválasztják. A vizes fázis tartalmazza a sókat és az üledéket. A sótalanításban használt mosóvíz nagy része nem friss víz, hanem már használt technológiai víz. A sótalanított kőolaj víztartalmát igyekeznek 0,3 % alá, üledéktartalmát pedig 0,015 % alá szorítani. A sótalanító eljárás lényege az, hogy a oc-ra előmelegített olajat vízzel intenzíven összekeverik, majd a képződött emulziót emulzióbontó vegyszerek adagolásával és nagyfeszültségű (15-35 kv) elektromos tér segítségével megbontják. A sómentesítési technológia alkalmazásának határpontja a 20 g/m 3 sótartalom. 20 g/m 3 -nél nagyobb sótartalomnál mindenképpen alkalmazni kell sótalanítást, sőt, ha a sótartalom 40 g/m 3 -nél nagyobb, akkor kétfokozatú sótalanítóra van szükség. Az első fokozat hatásfoka kb. 90 %, a másodikkal ez 99 %-ra javítható. Dr. Pátzay György 36

37 DESZTILLÁCIÓ A só- és vízmentesített kőolaj feldolgozásának első lépése a desztilláció, ezen belül a légköri nyomáson végzett-, azaz atmoszférikus desztilláció. A desztilláció tisztán fizikai elválasztó művelet, amely tulajdonképpen a kőolaj meghatározott forrásponthatárú részének elpárologtatásából és kondenzáltatásából áll. Ennek során a különböző forráspontú komponensekből, szénhidrogénekből álló kőolajat több frakcióra (azaz párlatokra: meghatározott forrásponttartományú szénhidrogénelegyekre) választják szét légköri nyomáson. A bomlás (krakkolás) elkerülése végett a tipikusan mindössze o C-ra felhevített kőolajat a desztilláló torony elgőzölegtető részébe vezetik, ahol a folyadék- és a gőzfázis szétválik. A gőzök a torony frakcionáló részében felfelé haladnak, és eközben nagyobb forráspontú komponenseik a lefelé csorgó folyadék (reflux) hatására fokozatosan cseppfolyósodnak. Az atmoszférikus desztilláció egyszerűsített vázlatát a következő ábrán láthatjuk. Dr. Pátzay György Atmoszférikus kőolajdesztilláció folyamatábrája csőkemence, 2- frakcionáló torony, 3- refluxtartály, 4- kigőzölő tornyok

38 Az oldalmegcsapolásokon elvett frakciók kezdő forráspontja mindig kisebb az előírt értéknél. Ezért az oldaltermékeknek a legkisebb forráspontú főleg a folyadékban oldott gőz alakjában jelenlévő komponenseit kigőzölő oszlopokban közvetlenül (sztrippeléssel, vízgőzös kihajtással) vagy közvetett úton eltávolítják, és visszavezetik a desztillációs oszlopba. A csőkemencés desztilláció folyamatos üzemben működik. A csőkemencés desztilláció vezérlő paraméterei: a folyamatos betáplálás egyenletességének a biztosítása, a csőkemence kilépő hőmérséklete, a toronycsúcs hőmérséklete, a csapolások mértéke és a kigőzölő oszlopokban, valamint a pakuraevaporátor alatti részben a kigőzölő gőzök mennyiségének az adagolása. Az egyenletes betáplálás az alapja az üzem technológiai egyensúlyának. A csőkemence kilépő hőmérsékletének az emelésével párhuzamosan a párlathozam nő, és nő a maradványfűtőolaj viszkozitása. A toronycsúcs hőmérsékletének a megszabásával a fejtermék minőségét is lehet szabályozni. Általában az atmoszférikus desztillációk során a csőkemence kilépő hőmérséklete o C között, a toronycsúcs-hőmérséklet pedig o C között szokott lenni. A csapolások mértéke befolyásolja az egyes termékek hozamát és minőségét. A kőolajnak az a része, amely a csőkemencében nem párolog el, az elgőzölögtető térből a desztilláló kolonna alsó részébe jut. Ebből az oldott állapotban levő könnyebb komponensek eltávolítása (kigőzölés) után kapják az atmoszférikus desztilláló maradékát, fenéktermékét: a pakurát. Ebből vákuumdesztillációval vagy különböző kenőolajpárlatokat, vagy krakkoló eljárások különböző változatainak alapanyagát állítják elő. A pakura fűtőolajként való felhasználása visszaszorulóban van. Dr. Pátzay György 38

39 VÁKUUM DESZTILLÁCIÓ Az atmoszférikus desztilláció párlási maradéka a pakura vagy más néven mazut, amelyből vákuumdesztillációval nyernek további értékes termékeket ill. alapanyagokat. A vákuum desztilláció legkönnyebb terméke a vákuumgázolaj, az oldaltermékek pedig különböző olajpárlatok, a kőolaj eredetétől (összetételétől) függően. Az atmoszférikusés a vákuumdesztillációval nyert különböző termékek forráspont és szénatomszám szerinti megoszlását a következő ábrán mutatjuk be. Az ábrán szereplő forráspontok közül a vákuumtermékek forráspontjai, vagyis a kb o C-nál nagyobb forráspontok látszólagosak, azaz légköri nyomáson nem mérhetőek, mert az anyag forrás helyett bomlik. A megadott értékek csupán légköri nyomásra átszámított forráspontok. Dr. Pátzay György 39

40 MOTORHAJTÓ ANYAGOK A kőolajfinomítás fő célja legtöbb esetben minél nagyobb mennyiségű és minél jobb minőségű motorhajtó anyag: nevezetesen motorbenzin, jet-üzemanyag (kerozin) és diesel-gázolaj előállítása. A mennyiségi és minőségi követelmények kielégítése részben a kiindulási kőolaj összetételéből, részben a finomító kiépítettségétől függ. Egy jól kiépített kőolajfinomító a kiindulási kőolaj %-át jó minőségű motorhajtóanyaggá tudja feldolgozni. Erős egyszerűsítéssel elmondható, hogy a motorbenzin gyártásakor a legnagyobb ráfordítást ( finomítást ) igénylő minőségi követelmény a kompressziótűrés, vagyis az oktánszám, míg a jet-üzemanyag és a diesel gázolaj esetében a kéntartalom (és esetleg az aromástartalom) csökkentése. A technológiák között több olyan is van, amelyek mind motorbenzin, mind jetüzemanyag, mind gázolaj komponenseket is szolgáltatnak, tehát éles elkülönítés az eljárás célja tekintetében nem mindig lehetséges. Mindazonáltal megkülönböztethetőek főként motorbenzin-ill. főként jet-üzemanyag vagy gázolaj előállító ill. finomító technológiák. Dr. Pátzay György 40

41 A motorbenzinek főbb minőségi követelményei A motorbenzinekkel szemben támasztott főbb minőségi követelmények figyelembe véve az Otto-motorok működési elvét, energiaátalakítási folyamatát, hatásfokát, égéstermékeit és a felhasználók által elvárt teljesítményt, továbbá a környezetvé-delmi és humánbiológiai előírásokat a következők: - nagy kompressziótűrés (nagy kísérleti- és motoroktánszám), - kis szenzibilitás (kis különbség a kísérleti- és a motoroktánszám között), - egyenletes oktánszámeloszlás, - kis benzoltartalom (jelenleg max. 1 %), - korlátozott összes aromástartalom (jelenleg max. 42 %), - kis olefintartalom (jelenleg max. 18 %), - kis kéntartalom (jelenleg max. 150 ppm, de rövidesen max. 50, sőt max. 10 ppm), - kis vagy gyakorlatilag nulla ólomtartalom, - halogénmentesség, - megfelelő illékonyság (gőznyomás, desztillációs görbe), forráspont kb o C) -élőlényekre és természetre ártalmatlan égéstermékek képződése felhasználáskor. Benzin Típusai Motorbenzin: könnyűbenzin: fp: C; nehézbenzin: fp: C Speciálbenzin Jellemzői # Oktánszám: Az oktánszám egyenlő egy olyan i-oktán, n-heptán elegy v/v%-ban kifejezett izooktán tartalmával, amely szabványos üzemi feltételek mellett kompressziótűrés szempontjából azonos a vizsgálandó mintával. Dr. Pátzay György 41

42 Kétféle oktánszám ismeretes: Kísérleti, vagy terhelés nélküli (KOSZ) és motor, vagy terheléses (MOSZ ). Minél több egy benzinben az aromás szénhidrogén annál nagyobb az oktánszáma (95-benzin, 98-benzin)! szenzibilitás: KOSZ. MOSZ, szín, szag, desztillációs görbe (Engler. görbe), kéntartalom, stabilitás stb. A kőolaj ugyan tartalmaz bizonyos mennyiségben nagy oktánszámú szénhidrogéneket, de néhány kivételtől eltekintve ezek kis koncentrációjuk, valamint fizikai és kémiai tulajdonságaik miatt más vegyületektől csak nagyon költséges eljárásokkal választhatók el. Ezért szükség van olyan finomítói eljárásokra is, amelyek elsődleges célja nagy oktánszámú keverőkomponensekben dús áramok előállítása. Sugárhajtómű üzemanyag (jet-üzemanyag, kerozin) főbb minőségi követelményei - megfelelő forrásponttartomány (kb o C) - korlátozott aromástartalom (max %) és ezzel összefüggésben - kis füstölési hajlam (füstölés nélküli lángmagasság min. 25 mm) - kis kéntartalom (max. 30 ppm) ezen belül - kis merkaptántartalom - mély dermedéspont (kb. 50, -60 o C) Dr. Pátzay György 42

43 Diesel-gázolajok főbb minőségi követelményei -előírt határok közötti forrásponttartomány (pl o C, o C), -könnyű gyulladás és jó égési tulajdonságok (cetánszám: 51-58), - kis kéntartalom ( ppm), - kis aromástartalom (5-30 %), - kis poliaromás-tartalom (0,02-11 %), -kis sűrűség ( kg/m3), - viszonylag alacsony végforráspont ( o C), - jó folyási tulajdonságok kis hőmérsékleten (éghajlatnak megfelelő hidegszűrhetőségi határhőmérséklet, azaz CFPP, dermedéspont, viszkozitás (éghajlattól függően +5o-tól 35 o C-ig), - jó tárolási stabilitás, - optimalizált adalékolás (pl. detergens-diszpergens hatás, habzásgátlás, megfelelő kenőképesség, korrózió- és oxidációgátló hatás, stb.), -kis károsanyag-kibocsátás (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, kén-trioxid, szénhidrogének, részecskék). Cetánszám: A gázolajok gyulladási hajlamának jellemzésére szolgál. A vizsgált olaj cetánszáma egyenlő a vizsgálómotorban vele azonos égési tulajdonságokat mutató n- cetánból és α-metil-naftalinból készült elegyben lévő cetántartalom v/v%-ban kifejezett számértékével. Újabban az α-metil-naftalin helyett a 15-ös cetánszámú 2,2,4,4,6,8,8- heptametil-nonánt használják a normál hexadekán mellett az összehasonlító elegy készítéséhez. Ez a tulajdonság azért fontos, mert a Diesel-motor a beszívott levegőt a hengerben komprimálja és a komprimálástól felmelegedett levegőbe porlasztják bele a hajtóanagot. Ez minden külső gyújtás nélkül, csupán a hengerben uralkodó hőmérséklet hatására elég. Dr. Pátzay György 43

44 Kenőolaj Vákuumdesztillációs párlat. C25. C50 könnyű és közép kenőolajpárlat. Jellemzők: Lobbanáspont >55 C, fp: ~400 C, viszkozitás, dermedéspont, kokszolódási hajlam, párolgási hajlam, Összetétele: Elsősorban i-paraffinok, cikloparaffinok és naftének. Heteroatomos molekulák közül N, S, O tartalmúak mind alifás mind aromás formában. Főbb típusai: Fehérolajok (tiszta i-paraffinok): Rendkívül drágák, az élelmiszeripar és a kozmetikaiipar használja. Transzformátorolajok. Valódi kenőolajok (hajtómű- és motorolajok). Kenőzsírok. Dr. Pátzay György 44

45 FÖLDGÁZ A természetben található gáznemű tüzelőanyag a földgáz, melynek keletkezése a kőolajéval egyidőre tehető. A kőolaj ugyanannak az átalakulási folyamatnak folyékony, a földgáz pedig gáznemű szénhidrogénekből álló terméke. A kőolajelőfordulásnak rendszerint kisérője a földgáz, ami ilyenkor együtt tör fel a kőolajjal (található azonban földgáz másodlagos előfordulási helyeken is, távol a kőolajtelepektől). A földgáz is (hasonlóan a kőolajhoz) üledékes, porózus rétegekben helyezkedik el. Legértékesebbek azok a földgázok, melyek sok metánt tartalmaznak, de kisebb-nagyobb mennyiségben etán, propán, bután, pentán stb. is található a metán mellett. Az olyan földgázt, ami túlnyomó részt metánból áll és csak igen kevés C2-C6 szénhidrogént tartalmaz, száraz földgáznak is nevezik. Az olajjal együtt feltörő földgázok rendszerint ún. nedves földgázok, ezek számottevő mennyiségben tartalmaznak C2-C6 szénhidrogéneket. A száraz és nedves földgáz összetételének szemléltetésére táblázatban két példát adunk, melyekben a számok térfogat%-ot jelentenek. A földgáz összetétele CH %, C 2 H 6 0,1-9,5%, C n H 2n+2 <16%, N 2 <38%, N 2 S <15%. Érdekességként említenénk meg, hogy a széndioxid tartalom még szélsőségesebb értékek között változhat, 0 %-tól akár a 75 %-ot meghaladó értékig (pl. Magyarországon Mihályi és Répcelak környékén). Dr. Pátzay György 45

46 A szilárd és cseppfolyós alap- és tüzelőanyagokkal szemben a gáznemű forrásoknak több olyan előnyös tulajdonságuk is van, ami elterjedésüket és széles körű ipari alkalmazásukat indokolttá teszi. Ezek a következők: - hamu- és korommentes égés, - levegővel elegyíthetők, ezért kisebb levegőfelesleggel égethetők el, mint a szilárd vagy folyékony tüzelőanyagok, így kevesebb füstgáz és magasabb hőmérséklet érhető el, -előmelegíthetők a miáltal ezek melegét részben vissza lehet vezetni a tüzelőrendszerbe, - a láng nagysága egyszerű szerkezettel szabályozható, - tetszés szerint oxidáló vagy redukáló láng állítható be, -a tüzelőszerkezetek kezelése igen egyszerű. Egyéb földgázösszetevők: - Kén-hidrogén, melyet elemi kén előállítására is felhasználnak. - Szén-dioxid: Vannak olyan földgázok, melyek alig tartalmaznak szén-dioxidon kívül egyebet. Ilyen található pl. Szarvason (96,6 térf.% CO 2 ) vagy Sopron megyében Mihályiban (97,4 térf.% CO 2 ). Az utóbbi lelőhely és Répcelak hasonló összetételű gázát tisztítás után szárazjég és szén-dioxid formájában hozzák forgalomba. - Nitrogén: a legtöbb esetben néhány %-nyi arányban van jelen. -Vízgőz: A nagy víztartalom azért hátrányos, mert a gázvezetékekben alacsonyabb hőmérsékleten, víz válhat ki, és arra is megvan a lehetőség, hogy a szénhidrogének szilárd és voluminózus hidrátjait (pl. CH 4.7H 2 O, C 2 H 6.8H 2 O stb.) képződnek. A kivált viz is, meg a hidrátok is csökkentik cső keresztmetszetét és növelik a csővezeték ellenállását. Az ebből a szempontból megengedett nedvességtartalom 0,08-0,12 g/m 3. Dr. Pátzay György 46

47 Dr. Pátzay György 47

48 GÁZHIDRÁTOK Dr. Pátzay György 48

49 HASADÓANYAGOK Az előzőekben tárgyalt fosszilis energiahordozók, a szén, a kőolaj és a földgáz a földtörténet őskorából ránk maradt napenergiatárolóknak tekinthetők, míg a hasadóanyagok a szupernóva robbanások során létrejött magfúziók eredményét őrzik. Az urán hasznosítható energiatartalmát J/kg-nak tekinthetjük. ALTERNATIV ENERGIAFORRÁSOK A városok romló levegője, a savas esők, a vizeket szennyező olajfoltok, az atomerőművek üzemeltetésében lévő veszélyek még ha ez utóbbiakat gyakran politikai-gazdasági érdekekből eltúlzottan publikálják is mind sürgetőbbé teszik, a szén, kőolaj, az atomenergia helyettesíthetőségének kérdését az energiatermelésben. A megoldás egyik útja az ún. alternatív energiaforrásokban rejlik: a napenergiában, a szélenergiában, de ide sorolják a vízenergiát és a mezőgazdaságilag termelt energiahordozókat (pl. biomassza) is. Ezek közül e fejezetben csak a három legfontosabbat említjük. Nap A nap összes sugárzó teljesítményéből mintegy W ékezik a földre. Ez óriási mennyiség, 5000-szer nagyobb mint amennyit a Föld az összes többi energiaforrásból nyer, s 15 perc alatt a Földre jutó energia több, mint amennyit az emberiség évente felhasznál. Dr. Pátzay György 49

50 Szél A szélenergiát évezredek óta hasznosítja az emberiség (pl. vitorlás hajó). A múlt század végén Hollandia és Dánia területén mintegy százezer szélmalom működött. A szél mozgási energiáját 100 TW-ra becsülik, ennek persze csak kis része hasznosítható, de a szélenergia "megszelídítése" nem "szélmalomharc", az alternatív energiatermelés lehetőségeinek egyike. Víz A vízkörforgásban miután egyetlen 1 kg víz elpárologtatásához, s a felhőkbe juttatásához 2700 kj kell óriási energiák működnek. A párolgás-lecsapódás energiaátalakulása kihasználhatatlan, pedig ez adja az energiaforgalom 99 %-át. A megmaradó töredék a földfelszínen mozgó víz mechanikai energiája. Ennek technikailag gazdaságosan hasznosítható része még így is 5 TW-ra, azaz 5 millió MW-ra becsülhető. Dr. Pátzay György 50

51 1 Quad = BTU = 1055 x J = 2.93 x kwh = 172 x 10 6 barrels (42 gallons) of oil equivalent= 36.0 x 10 6 metric tons of coal, equivalent= 0.93 x cubic feet of natural gas equivalent Dr. Pátzay György 51

52 FÜGGELÉK Az alábbiakban az energiaátalakításoknál fontos néhány alapfogalmat és tételt foglalunk össze. Energiamegmaradás, a termodinamika I. főtétele Az energiamegmaradás azt jelenti, hogy energia nem hozható létre és nem semmisíthető meg.ha a rendszeren munkavégzés és hőátmenet történt, akkor, az átment Q nettó hőmennyiség, és a nettó munkavégzés egyenlő a rendszer (vagy munkaközeg) belső energiájának megváltozásával, azaz: ahol U 1 és U 2 a rendszer belső energiája a kezdeti (1) és végállapotban (2). Az összefüggés speciális esete, amikor állandó áramú rendszerre alkalmazzuk, ami állandó energia áramot jelent. Termodinamikai zárt ciklusra alkalmazva, teljes ciklus és állandó áramok esetén U1 = U2, így az eredmény: ahol: Q= a közölt (+) vagy elvont (-) hő algebrai összege. W= a környezet által a rendszeren végzett (+) vagy a rendszer által a környezeten végzett (-) munka algebrai összege. Dr. Pátzay György 52

53 A tételt erőműre alkalmazva az alábbi ábra szerint: Q = Q be -Q ki W = W be -W ki Qbe + W be -Q ki -W ki = 0 ahol, Q be = a rendszerbe a kazánon bejutó hő, W be = tápvíz szivattyú munkája, Q ki = a kondenzátoron keresztül a rendszerből leadott hő, W ki = turbina munkája. Dr. Pátzay György 53

54 A termodinamika II. főtétele A második főtétel az állapotváltozások irányát leíró törvény. Szigetelt rendszerben az inhomogenitások által létrehozott makroszkopikus folyamatok (spontán folyamatok) mindig csökkentik a rendszerben lévő inhomogenitárokat. Hatásukra a rendszer az egyensúlyi állapothoz közeledik. A kiegyenlítődésre törekvés a termodinamika második főtétele. Planck megfogalmazás szerint: lehetetlen olyan periodikusan működő gépet szerkeszteni, amely egy súlyt emel és eközben egy hőtartályt hűt, más effektus nélkül. A műszaki gyakorlatban igen fontos a belső energia átalakítása mechanikai vagy más energiaformává (pl. belsőégésű motorok). A természetben sok inhomogenitás van, amelyet fel tudunk használni energiaátalakításra, (a geotermikus energiaforrásoknál például a kilépő közeg nyomása és hőmérséklete nagyobb mint a környezet nyomása és hőmérséklete). Kérdés azonban, hogy a belső energiát teljes egészében át tudjuk e alakítani más energiaformákká, vagy sem? Ha például a hőmérséklet-különbséget használjuk, az energiaátalakítás folyamatát addig tudjuk fenntartani, amíg a rendszer egyensúlyba nem kerül környezete hőmérsékletével. Az egyensúly elérésével megszűnnek a számunkra hasznosítható folyamatok és a rendszer belső energiája tovább nem alakítható át. A belső energia soha nem alakítható át teljesen más energiaformákká. A mechanikai, elektromos stb. energia viszont teljes egészében átalakítható belső energiává (pl. villamos ellenállás fűtés, Joule--kísérlete a mechanikai munka belső energiává alakítására stb.) Dr. Pátzay György 54

55 A második főtételt a hőerőgépekre megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy nem létezik olyan hőerőgép, melynek hatásfoka nagyobb lehet, mint a két rögzített hőmérsékletű hely között működő reverzibilis hőerőgép (ideális Carnot-ciklus), azaz a maximális termikus hatásfok a Carnot hőerőgép hatásfoka η η < < max η Carnot Más szóval a hőerőgépbe bevitt Q hőmennyiség és a hőerőgép kimenő W munkája között az alábbi összefüggés áll fenn: W < Wmax = Q ηcarnot A reális hőerőgépek hatásfoka jelentősen alacsonyabb a Carnot hatásfoknál Exergia vagy rendelkezésre állás Egy rendszer exergiája a rendszerből elméletileg kinyerhető maximális munka mennyisége, magadott p, T, h, s, u és v állapot mellett, ha állandó a tároló nyomása és hőmérséklete (T 0, p 0 ). Egy nem áramló rendszer fajlagos exergiája: És állandósult áramló rendszerre: u + p0 v + T0 s 2 ahol: c h + + z g + T0 s u= fajlagos belső energia, h= fajlagos entalpia, 2 v= fajlagos térfogat, s= fajlagos entrópia, C= sebesség, Z= a rendszer függőleges távolsága egy adott 0 magasságtól, g= gravitációs gyorsulás Dr. Pátzay György 55

56 Entalpia (H), fajlagos entalpia (h) Egy munkaközeg entalpiája (H): H=U+PV ahol: U a belső energia, P a nyomás és V a térfogat. Mértékegysége (energia): J Egy munkaközeg fajlagos entalpiája (h) : h=u+p v ahol: u a fajlagos belső energia, P nyomás, v fajlagos térfogat. A fajlagos entalpia mértékegységei (energia/tömeg):j/kg 1 kj/kg= 1000 J/kg 1 erg/g= 1E -4 J/kg 1 Btu/lbm= 2326 J/kg 1 cal/g= 4184 J/kg Entrópia (S), fajlagos entrópia (s) Egy rendszer entrópiája, a rendszer energiatartalmának hozzáférhetőségét, rendelkezésre állását mutatja meg. A nagyobb entrópiájú rendszerekből nyerhető munkavégzés kisebb. dqrev Differenciális megváltozása: ds = T Mértékegysége: (energia/hőmérséklet): J/K Egy rendszer fajlagos entrópiája a tömegegységre eső entrópia. Mértékegysége (energia/tömeg.hőmérséklet): J/(kg. K). 1 KJ/kg,K= 1000 J/(kg. K) 1 erg/g,k= 1E -4 J/(kg. K) 1 Btu/lbm,F= J/(kg. K) 1 cal/g,c= J/(kg. K) Dr. Pátzay György 56

57 Erőművek Az erőművek olyan energiaátalakítási (fő)funkciójú technikai rendszerek, melyek inputja valamely (nem villamos) energiahordozó, a kimenete pedig a villamos áram és/vagy az ún. kapcsolt energiatermelés esetén a távhőellátást biztosító forró víz vagy gőz. (Vannak speciálisan a távhőellátást biztosító ún. fűtőművek is.) A bemeneti energia lehet a víz mechanikai energiája, a fosszilis tüzelőanyagok kémiailag kötött energiája, vagy az atomenergia és még folytathatnánk a sort. Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozó a villamos energia forrása, és milyen technológiával történik az energia-átalakítás. Ismertebb típusok: hőerőművek (szén- olaj-, gáztüzelésű, atomerőmű, gázturbinás erőművek,), és megújuló energiaforrással működő erőművek. Carnot körfolyamat A hőnek mechanikai munkává (villamos energiává) történő átalakítását a hőközlés és hőelvonás hőmérsékletei befolyásolják. Adott hőmérséklethatárok között az átalakítás legnagyobb hatásfokát olyan körfolyamattal érhetjük el, amelyben mind a hőközlés (T 1 ), mind a hőelvonás hőmérséklete (T 2 ) állandó (izotermikus) és az energiaszállítás minden részfolyamata veszteségmentes (reverzibilis). Ez a Carnotkörfolyamat. Dr. Pátzay György 57

58 Rankine-körfolyamat A legfontosabb munkaszolgáltató körfolyamat a hőerőművekben megvalósított Rankine-körfolyamat. A munkaközeg néhány kivételes esettől eltekintve víz, a körfolyamat zárt. Az elvi kapcsolást és a körfolyamatot T-S diagramban a 7/a. és a 7/b. ábrán láthatjuk. Atomerőmű Villamos energiát nukleáris energiából előállító erőmű. Működési elvét tekintve hőerőmű, a gőz termelésére szolgáló hő nukleáris folyamat, maghasadás révén keletkezik. Az atomerőművek működésük során - szemben a hagyományos hőerőművekkel - lényegében nem bocsátanak ki a környezetre hatással lévő szennyező anyagot, ugyanakkor gondoskodni kell a kiégett, elhasznált nukleáris fűtőelemek és a működés közben radioaktívan szennyeződött hulladék anyagok elhelyezéséről. Energia Fizikai munkavégző képesség. A munka és az energia rokon fogalmak: az energia a munkavégzés lehetőségét, a munka a munkavégzésre fordított energia mennyiségét jelenti. Az energia a teljesítmény és az idő szorzata. A villamos-energetikában általánosan használt mértékegysége a kilowattóra (kwh). Dr. Pátzay György 58

59 Az energia SI mértékegysége 1 J. egyéb mértékegységei: 1 cal (caloria)= J 1 kcal= J 1 Btu (British thermal unit)= J 1 thermie= 4.184E6 J 1 ft.lbf= J 1 kj= 1000 J 1 MJ= 1E 6 J 1 hp.h (horsepower.hour)= E 6 J 1 kwh= 3.6E 6 J 1 MWh= 3.6E 9 J 1 ev (electron volt)= E -18 J 1 erg= 1E -7 J Energiaátalakítás Egy energiafajta más energiafajtává történő átalakítása. Villamos energia a természetben közvetlenül felhasználható formában nem áll rendelkezésre, más energiafajtákból kell átalakítanunk. Az átalakítás legfőbb jellemzője a hatásfok, amely a folyamatba bevitt, és onnan kinyert energia arányát jellemzi. A hatásfok annál magasabb, minél alacsonyabb a folyamat során a veszteség. Dr. Pátzay György 59

MESTERSÉGES TÜZELŐANYAGOK ÉS MOTORHAJTÓANYAGOK

MESTERSÉGES TÜZELŐANYAGOK ÉS MOTORHAJTÓANYAGOK MESTERSÉGES TÜZELŐANYAGOK ÉS MOTORHAJTÓANYAGOK Előzmények Kőolaj Kialakulása kb. 500millió évvel ezelőtt kezdődött és kb. 1 millió éve fejeződött be. Ehhez képest a készleteket közel 200 év alatt használja

Részletesebben

BEVEZETÉS. Technika állapotváltoztatás. Technológia állapotváltoztatás módszere. Technikai rendszerek ember által létrehozott ENERGIATERMELÉS 1.

BEVEZETÉS. Technika állapotváltoztatás. Technológia állapotváltoztatás módszere. Technikai rendszerek ember által létrehozott ENERGIATERMELÉS 1. ENERGIATERMELÉS 1. Dr. Pátzay György 1 BEVEZETÉS Technika állapotváltoztatás Technológia állapotváltoztatás módszere Technikai rendszerek ember által létrehozott Dr. Pátzay György 2 1 Rendszer a világegyetem

Részletesebben

Korszerű ENERGIATERMELÉS 1.

Korszerű ENERGIATERMELÉS 1. Korszerű ENERGIATERMELÉS 1. Dr. Pátzay György 1 Tartalom 1. Bevezetés, alapfogalmak, energiafajták, energiaformák, energiahordozók, energiaforrások, szén, kőolaj, földgáz, gázhidrátok, hasadóanyagok, alternatív

Részletesebben

Hagyományos és modern energiaforrások

Hagyományos és modern energiaforrások Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk

Részletesebben

Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Energiahordozók

Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Energiahordozók Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Energiahordozók Energia - energiahordozók 2 Ø Energiának nevezzük valamely anyag, test vagy szerkezet munkavégzésre való képességét.

Részletesebben

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

BEVEZETÉS. Technika állapotváltoztatás. Technológiaállapotváltoztatás módszere. Technikai rendszerekember által létrehozott

BEVEZETÉS. Technika állapotváltoztatás. Technológiaállapotváltoztatás módszere. Technikai rendszerekember által létrehozott Korszerű ENERGIATERMELÉS 1. Tartalom 1. Bevezetés, alapfogalmak, energiafajták, energiaformák, energiahordozók, energiaforrások, szén, kőolaj, földgáz, gázhidrátok, hasadóanyagok, alternatív energiahordozók,

Részletesebben

Célkitűzés. Könyvek. Kémiai technológia I. (környezetmérnököknek)

Célkitűzés. Könyvek. Kémiai technológia I. (környezetmérnököknek) Célkitűzés Kémiai technológia I. (környezetmérnököknek) 3 kredit, heti két óra, egy félév Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Dr. Pátzay György E-mail:gpatzay@mail.bme.hu A tárgy célja, hogy megismertesse

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

KI TUD TÖBBET A KŐOLAJ-FELDOLGOZÁSRÓL? 2. FORDULÓ TESZT CSAPATNÉV

KI TUD TÖBBET A KŐOLAJ-FELDOLGOZÁSRÓL? 2. FORDULÓ TESZT CSAPATNÉV KI TUD TÖBBET A KŐOLAJ-FELDOLGOZÁSRÓL? 2. FORDULÓ TESZT CSAPATNÉV 1. A kőolaj egyszerű lepárlásához képest az alábbiak közül mely termék mennyisége csökken a finomítás során? (c és d választ is elfogadtuk

Részletesebben

Kémiai technológia I. (környezetmérnököknek)

Kémiai technológia I. (környezetmérnököknek) Kémiai technológia I. (környezetmérnököknek) 3 kredit, heti két óra, egy félév Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék A tárgy célja: az, hogy bemutassa a kémiai eljárások szerepét a technológiákban,

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék

Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály

Részletesebben

Mérnöki alapok 8. előadás

Mérnöki alapok 8. előadás Mérnöki alapok 8. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Olefingyártás indító lépése

Olefingyártás indító lépése PIROLÍZIS Olefingyártás indító lépése A legnagyobb mennyiségben gyártott olefinek: az etilén és a propilén. Az etilén éves világtermelése mintegy 120 millió tonna. Hazánkban a TVK-nál folyik olefingyártás.

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Tanóra / modul címe: ENERGIAFORRÁSAINK

Tanóra / modul címe: ENERGIAFORRÁSAINK Tanóra / modul címe: ENERGIAFORRÁSAINK A tanóra célja: A tanulók lássák be, hogy mindennapi életük és annak kényelme mennyi energia felhasználását igényli. Ismerjék meg az energiafajtákat, az energiaforrásokat,

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.12. C(2015) 6863 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 2. Nagy energiatartalmú, környezetbarát dízelgázolajok előállításának vizsgálata Varga Zoltán, Hancsók Jenő MOL Ásványolaj-

Részletesebben

1. Energiahordozók. hőtermelés (gőz/forróvíz)

1. Energiahordozók. hőtermelés (gőz/forróvíz) 1. Energiahordozók 1. Referencia értékek EU referencia-hatásfokok [%] hőtermelés (gőz/forróvíz) villamosenergia-termelés (2006-) fűtőérték [MJ/kg] Szilárd tzelőanyagok kőszén, koksz 88 44,2 20-28 barnaszén,

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek

Részletesebben

Motorok 2. ea. MOK Dr. Németh Huba BME Gépjárművek Tanszék

Motorok 2. ea. MOK Dr. Németh Huba BME Gépjárművek Tanszék Motorok 2. ea. MOK Dr. Németh N Huba 2007.10.10. Dr. Németh Huba BME Gépjárművek Tanszék 1/32 Tartalom Hőmérleg 2 ütemű motorok Rugalmasság Tüzelőanyagok Motorkialakítási szempontok Hasonlósági számok

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Maghasadás, láncreakció, magfúzió

Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

1. Bevezetés, alapfogalmak

1. Bevezetés, alapfogalmak 1. Bevezetés, alapfogalmak Előadó, tárgyfelelős: Dr. Bihari Péter Gyakorlatvezetők: Farkas Patrik Holló Gergő Kaszás Csilla Tárgykövetelmény: évközi jegy Feltételek: jelenlét a gyakorlatokon (min. 70%),

Részletesebben

Jellemző szénhidrogén típusok

Jellemző szénhidrogén típusok Kőolajfeldolgozás A kőolaj összetétele: - szénhidrogének -S, O, N, P vegyületek -fém vegyületek (V, Ni, Cu, Co, Mo, Pb, Cr, As) H 2 S és víz Elemi összetétel: C 79,5-88,5%, H 10-15,5% Jellemző szénhidrogén

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

BIO-MOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ

BIO-MOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ 821 Veszprém, Pf. 158., Tel. +36 88 624217 Fax: +36 88 62452 BIOMOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ Hancsók Jenő Krár Márton, Magyar Szabolcs I. Ökenergetikai és IX. Biomassza Konferencia Sopron 26. március

Részletesebben

Az égés és a füstgáztisztítás kémiája

Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Miért égetünk? Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Elektromos energia Kémiai energia Felesleges dolgoktól megszabadulás

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a

Részletesebben

A tanítási óra anyag: A villamos energia termelése és szállítása. Oktatási feladat: Villamos energia termelésének és szállításának lépései

A tanítási óra anyag: A villamos energia termelése és szállítása. Oktatási feladat: Villamos energia termelésének és szállításának lépései ÓRATERVEZET 2 Tanítás helye: Tanítás ideje: Osztály: 8. osztály Tanít: Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó A tanítási óra anyag: A villamos energia termelése és szállítása A következő óra anyag: Fogyasztómérő

Részletesebben

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem

Részletesebben

KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK

KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK Mi a kőolaj? Nyersolajnak nevezzük azokat a szerves anyagokat, amelyek folyékony halmazállapotúak az őket tartalmazó réteg körülményei között. A kőolaj összetétele: szénhidrogének

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Adatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai

Adatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe IPARI SZEKTOR, ENERGIAMÉRLEG Adatszolgáltatás száma OSAP 1321 Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993.

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Mérnöki alapok 8. előadás

Mérnöki alapok 8. előadás Mérnöki alapok 8. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Szénhidrogén elegy rektifikálásának modellezése

Szénhidrogén elegy rektifikálásának modellezése Hőmérséklet C Szénhidrogén elegy rektifikálásának modellezése 1. Elméleti összefoglalás Napjainkban a kőolaj az egyik legfontosabb bányászott és feldolgozott nyersanyag, meghatározó primer energia hordozó.

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55 Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus

Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Munka- és energiatermelés. Bányai István Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,

Részletesebben

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, 2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

A MOL A MOL MOTORBENZINEKRŐL ECO+ AUTÓGÁZRÓL ALCÍM. A MOL eco+ Autógázról

A MOL A MOL MOTORBENZINEKRŐL ECO+ AUTÓGÁZRÓL ALCÍM. A MOL eco+ Autógázról ALCÍM A MOL A MOL MOTORBENZINEKRŐL ECO+ AUTÓGÁZRÓL A MOL eco+ Autógázról Az autógáz a külön erre a hajtóanyagra tervezett és gyártott, valamint a speciális eszközök szigorúan ellenőrzött beépítésével gázüzemre

Részletesebben

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Cetánszám (CN) és oktánszám (ROZ) meghatározása. BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Cetánszám (CN) és oktánszám (ROZ) meghatározása. BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Cetánszám (CN) és oktánszám (ROZ) meghatározása BME, Energetikai Gépek és 2007 A cetánszám A cetánszám pontos meghatározása: a gázolajok gyulladási hajlamára szolgáló mérıszám, amely a Diesel gázolajok

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak

Részletesebben

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3.1. Az emberi tevékenységek és azok energiában mérve. 3.2. Az elérhető energiaforrások megoszlása, felhasználásuk szerkezete 3.1. Az emberi tevékenységek

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kotsis Levente, Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Miért előnyös gázt előállítani biomasszából? - mert egyszerűbb eltüzelni, mint

Részletesebben

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás 2018.10.26 Az OLAJIPAR számokban A 2. legfontosabb iparág a világon 4 milliárd t/év kőolaj felhasználás a világon 1,8 milliárd l/év benzin

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben