Buday Tamás, Dr. Fazekas István, Dr. Szabó György, Paládi Mónika, Dr. Szabó Szilárd, Dr. Szabó Gergely, Dr. Kerényi Attila
|
|
- Judit Balogné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Buday Tamás, Dr. Fazekas István, Dr. Szabó György, Paládi Mónika, Dr. Szabó Szilárd, Dr. Szabó Gergely, Dr. Kerényi Attila Buday Tamás Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék, Debrecen Dr. Fazekas István Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen Dr. Szabó György Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen Paládi Mónika Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen Dr. Szabó Szilárd Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Debrecen Dr. Szabó Gergely Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Debrecen Dr. Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen A talajhőt primeroldali forrásként használó hőszivattyús rendszerek környezeti hatásainak csökkentési lehetőségei Abstract Using of ground coupled heat pump systems is beneficial due to their low operation costs and low environmental impacts. However, a poorly planned system may cause overcooling around the underground heat exchangers or overproduction of the aquifer therefore the benefits may be eliminated. Environmental impacts of existing systems would be decreased by the appropriate operation, heat storage during summer, as well as using bivalent systems with biogas or solid biomass burning. 1. Bevezetés Az energiafelhasználás növekedéséből következő problémákra adható megoldások közül az energiaigény csökkentésén túl a legfontosabb a termelés hatékonyságának növelése és a megújulók nagyobb arányú felhasználása. Ezek mellett igényként jelentkezik az energiaátalakítás decentralizálása, a hálózatoktól történő részleges függetlenedés, mely gazdaságilag és üzembiztonság szempontjából is kedvező lehet. Nem tekinthetünk el azonban attól, hogy a nem megfelelő kiépítés és üzemeltetés esetén a megújulók használatának jelentős környezeti hatásai lehetnek. Kutatásunkhoz a geotermikus energiahasznosítás legdinamikusabban növekvő ágát, a talajhőt primeroldali forrásként használó hőszivattyús rendszereket választva bemutatjuk az üzemelés közben fellépő környezeti hatásokat, a hatások csökkentéséhez szükséges technológiai és tervezési-üzemeltetési szempontokat, valamint a biomassza-geotermikus energia közös hasznosításának egyes elvi és gyakorlati kérdéseit. 2. A hőszivattyús rendszerek általános jellemzése 2.1. Hőszivattyúk típusai és általános működésük A hőszivattyús rendszerek segítségével a környezeti energia az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabb hőmérsékletű felhasználási helyre jut, amihez energia-befektetés szükséges (OCHSNER, K. 2008, KOMLÓS F. et al. 2008). A hőszivattyúk legjelentősebb csoportját a kompresszoros hőszivattyúk alkotják.
2 A kompresszoros hőszivattyúkban a környezeti hő elpárologtatja a munkaközeget, melyet külső energia befektetésével a kompresszor összenyom, így hőmérséklete a szekunder oldali hőmérsékletnél nagyobb lesz. A munkaközeg ezután hőcserélőn keresztül leadja a szekunder oldali körnek az energiát és egy expanziós szelepen át tér vissza a kis nyomású, kis hőmérsékletű oldalra, ahol a környezeti hőt felvéve záródik a körfolyamat. A külső energiaigényt általában elektromos árammal fedezik. Műszakilag az is megoldható, hogy a kompresszió energiája gázmotorból vagy más belső égésű motorból származzon. Léteznek más elven működő (pl. szorpciós, Vuilleumier) hőszivattyúk, melyekben a szükséges energia nagy vagy teljes részét gázégők biztosítják. E típusok kísérleti fázisban vannak vagy jelenleg nem érhetők el tetszőleges teljesítménytartományban, ugyanakkor piaci megjelenésük után komoly vetélytársai lesznek a kompresszoros hőszivattyúknak. A hőszivattyúk esetében a működés hatékonyságát fűtési üzemmódban COP (coefficient of performance) és SPF (seasonal performance factor) értékkel szokták kifejezni. A COP érték az üzemi körülmények között mért hőleadás és a külső energiaforrásból származó energia hányadosa, míg az SPF érték ugyanezen paraméterek aránya hosszabb (pl. éves) üzemidő alatt. Ugyanolyan hőigény esetén egy kisebb SPF értékű rendszer nagyobb külső energiát igényel, így működtetése költségesebb, mint egy nagyobb SPF értékű rendszeré Hőszivattyús rendszerek típusai A hőszivattyús rendszereket több szempont szerint csoportosíthatjuk. Ezek közül kiemelkedik a környezeti hő forrása, valamint a működési módok szerinti osztályozás. A környezeti hő forrása lehet a levegő, a felszíni víz, a felszín alatti víz, valamint a teljes felszín alatti közeg (OCHSNER 2007). Az első két esetben a viszonylag nagy mennyiségű primeroldali fluidum hőenergiája hőáramlással jut el a hőszivattyú primeroldali hőcserélőjéhez, majd ugyanebbe a végtelen nagynak tekinthető térrészbe kerül vissza a lehűlt anyag. Ez érdemben nem csökkenti a primeroldal hőmérsékletét, így összességében bármilyen fluidumáramnál a hőteljesítmény egyenesen arányos a fluidumárammal és a felvett külső energiával. A primeroldal hőmérséklete ugyanakkor az időjárási viszonyoknak megfelelően gyorsan változhat, és a hőmérsékletcsökkenéssel kisebb SPF értéket okozhat. Felszín alatti vizet használó hőszivattyús rendszerek esetén az állandó hőmérsékletűnek tekinthető víz kútból vagy kútcsoportból származik, a felhasznált vizet egy vagy több visszasajtoló kúttal juttatják vissza a vízadó rétegbe. Megfelelő méretezés esetén a visszasajtolt hidegebb víz hűtő hatása a kitermelés helyén nem jelentős. Problémát jelenthet az előző rendszerekkel szemben, hogy a kitermelhető víz mennyisége limitált, valamint a nyeletés során is előfordulhatnak problémák, így területi elterjedésük korlátozott. A felszín alatti térrészből zárt rendszer segítségével is fel lehet hozni az energiát. Ilyen esetekben egy csőrendszerben keringő folyadék veszi fel a környezeti hőt. Ez a cső környezetének jelentős hűlésével járhat, ami rontja a rendszer SPF értékét. Kialakítása alapján lehet az akár 100 m mélységig lenyúló vertikális hőszonda, vagy a 2 3 m-es mélységben telepített horizontális hőkollektor. A környezeti hatások megítélése szempontjából lényeges, hogy a rendszer hőigényeit csak a hőszivattyú, vagy más energiaátalakító egység is segíti. A monovalens rendszerekben a hőszivattyú az egyetlen eszköz (1. ábra), a méretezését az év leghidegebb napja és az épület energetikai paraméterei határozzák meg. Ebben az esetben az év nagy részében a hőszivattyú által szolgáltatott teljesítmény jelentősen kisebb, mint a névleges teljesítmény. Ha nem csak a hőszivattyús rendszer az egyedüli fűtőegység, akkor bivalens rendszerekről beszélünk. A bivalens rendszerek lehetnek monoenergetikusak, melyekben a két fűtés energiaforrása azonos (vagy áram vagy gáz), vagy használhatnak különböző energiahordozókat (pl. elektromos hőszivattyú gázbojlerrel). A rendszerek az úgynevezett bivalens pont alatt működhetnek
3 egyszerre (párhuzamos működés) vagy olyan módon is, hogy a bivalens pont felett csak az egyik, alatta csak a másik gépészeti egység szolgáltatja a hőt (alternatív működés). 1. ábra Hőszivattyúk működési elvének egyszerűsített sémái (KOMLÓS F. et al alapján) 3. A talajhőt hasznosító rendszerek legfontosabb környezeti hatásai üzemszerű használat esetén 3.1. Felszín alatti hatások A talajvizes rendszerek üzemeltetése során a kitermelés hatására a talajvízszint tartósan megváltozhat. A legtöbb rendszer városias környezetben települ és az üzemeltetés ideje a téli időszakra esik, így az élővilágra és üledékszerkezetre gyakorolt hatása nem jelentősebb, mint a természetes talajvízszint-ingadozásnak. A visszasajtolás esetén azonban problémát jelenthet, ha a visszasajtolás üteméhez szükséges vízoszlop-magasság nagyobb, mint a talajvíz mélysége, ebben az esetben ugyanis nem juttatható vissza gravitációs úton a fluidum a rétegbe. Hosszú távú üzemelés és nagy kútsűrűség mellett tartósan változhat a talajvízszint nívója, ami a kitermelő kutak környezetében felszínsüllyedéshez, a visszasajtoló kutak körzetében az épületek vizesedéshez vezethet. Zárt rendszerek esetén a legnagyobb problémát az jelenti, ha a nem megfelelő méretezés miatt a rendszer túlzottan lehűl. Ezekben az esetekben a szonda környezetében a talajfagy mélysége mélyebbre húzódik, a csövek külső felületére a pára vagy talajvíz ráfagyhat, ezzel csökkentve a hőátadó-képességet. A primeroldali hőcserélőbe érkező csökkenő hőmérsékletű hőhordozó folyadék miatt csökken a rendszer gazdaságossága is. A másik fontos kérdés a hőszivattyús rendszerek üzemeltetésével kapcsolatban, hogy a kivett hő milyen ütemben tud utánpótlódni. Ez a folyamat lehet természetes, mint a horizontális hővezetés vagy a Nap hőutánpótló hatása, illetőleg mesterséges, mint a nyári hűtés során az épületből elvezetett hő felszín alá juttatása. Ez utóbbi kulcsszereplő lehet a hőtartalom visszaállításában (BUDAY T. TÖRÖK I. 2011), de a fűtési és hűtési igény különbözősége klíma és épületfüggő (2. ábra), így legfeljebb a tervezési fázisban lehet jelentősen változtatni rajta A hőszivattyú működésének környezeti hatásai A hőszivattyú működése közben felhasznált energia a mai gyakorlatnak megfelelően elektromos áram. Ennek oka a rendelkezésre álló technológiákon túl, hogy a gázhálózattól egy átlagos háztartás könnyebben függetlenedik, mint az áramhálózattól. A hőszivattyú üzemelésének környezeti hatásai így az áramtermelés környezeti hatásaira vezethetők vissza: az energiaszerkezet kérdéskörére, az erőművek koncentrált szennyezőanyag-kibocsájtására, az
4 áramtermelés viszonylag kis hatásfokára és a szállítás közbeni veszteségre. Ezeken a fogyasztó meglévő hőszivattyú esetén nem tud változtatni, de ha a hőszivattyú SPF értékét az üzemeltetés során a nominális COP érték közelében tudja tartani, akkor az áramfelhasználását, és így a környezeti hatásokat minimalizálhatja. Azokban a hőszivattyús rendszerekben, ahol a külső energiaforrás gázmotor vagy valamely megújuló energia, a környezeti hatások az energiaátalakulás hatásfoka miatt jelentősen kisebbek, vagy gyakorlatilag megszűnnek. 2. ábra A 10 W/m teljesítményű 150 napnyi hőkivétel és a visszatáplálás során kialakuló hőmérséklet a hőcserélőtől való távolság függvényében különböző hosszúságú nyári hőbetáplálások esetén (λ=1.8 W/m, α=10-6 m 2 /s) 4. A környezeti hatások csökkentésének lehetőségei a hőszivattyúban és a primeroldali rendszerben 4.1. A hőmérsékleti sokk csökkentése A hőmérsékleti hatás csökkentésének egyik célja, hogy a primer oldal hőmérséklete ne csökkenjen 0 C alá, elkerülendő a csövek felszíni jegesedése vagy a hőhordozó folyad ék elfagyása. Ennek egyik módja, ha a kivett hőteljesítményt csökkentjük, vagy a hőkivételt szakaszossá tesszük (3. ábra). Ezek eltérő módon, de csökkentik a hőmérsékletesés értékét (BUDAY, T. TÖRÖK, I. 2012). A kettő közötti választást a hőszivattyú műszaki paraméterei, valamint az aktuális hőigény határozza meg. Hőszondamező telepítése esetén miután a belső szondák hőutánpótlódása korlátozott a szondákat a lehető legtávolabb (>7 m) kell egymástól telepíteni. Amennyiben a rendszer számos szondából áll, érdemes lehet akár szondánként szabályozni a cirkulációt, így a szondamező belső részeinek túlhasználatát el lehet kerülni. A nyári hőbetáplálás segítségével fel lehet emelni a hőmérsékletet a kezdeti hőmérséklet felé (2. ábra), így a fűtési ciklusban ugyanolyan mértékű hűlés során a véghőmérséklet magasabb.
5 3. ábra Eltérő maximális teljesítményű, azonos napi átlagos teljesítményű hőkivétel hatása a hőcserélő környezetének hőmérsékletére (λ=1.8 W/m, α=10-6 m 2 /s) Abban az esetben, ha már a tervezési fázisban figyelembe vesszük a fagyás elkerülésének igényét, akkor a hőhordozó közeg is lehet desztillált víz vagy nem túl nagy oldott anyag tartalmú sósvíz, melynek a környezeti hatása havária esetén sem jelentős A hőszivattyú energiaforrásának megválasztása Energetikai és környezeti hatás szempontjából a legkedvezőtlenebbnek az árammal működő hőszivattyús rendszereket tekinthetjük (KOMLÓS F. et al. 2008). Ekkor a hazai viszonyok között kb. 35 %-os hatásfokkal működő hőerőművek és a 10 %-os veszteségű hálózat miatt a hőszivattyúba táplált egységnyi áram kb. 3,18 egységnyi primerenergiából keletkezik. Egy 4- es COP-jű rendszerben a primerenergiára számolt hatásfok így 1,28. Az áram helyett gázt vagy biomasszát használva figyelembe véve, hogy a hulladékhő jelentős részét a szekunder kör fűtésére fel lehet használni (4. ábra) jelentősen kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, és a primerenergiára számolt hatásfok 1,9. 4. ábra Gázmotorral működő kompresszoros hőszivattyús rendszer energiaviszonyai (COP=4) (KOMLÓS F. et al alapján, módosítva)
6 Abban az esetben, ha a primerenergia biomassza, akkor a CO2 kibocsájtás úgy tekinthető, mint a növények növekedése során a levegőből megkötött CO2 visszakerülése a levegőbe, így használatuk környezeti szempontból előnyös. Ezeknél a rendszereknél a legnagyobb technikai kihívás az energiahordozó adagolása a motor égésterébe. A primerenergia felhasználást azáltal is lehet csökkenteni, hogy bivalens rendszereket használunk. Ebben az esetben is a gáz vagy szilárd halmazállapotú biomassza a környezeti szempontból legkedvezőbb választás. A szilárd biomassza tüzelést sok esetben szegényebb családok választják, illetőleg azok, akik kellő mennyiségű saját tüzelőanyaggal, például erdőkkel rendelkeznek. Utóbbiak esetében az fák növekedése a tüzelésből származó CO2-kibocsájtás akár 80 %-át megköti (PALÁDI, M. et al. 2014). Jelenleg e háztartásokban a hőszivattyús rendszerek kiépítésének nagy bekerülési költségei miatt nem realizálódhatnak a bivalens rendszerek környezeti-gazdasági előnyei, de a növekvő hűtési igények idővel utat nyitnak majd a hőszivattyús-biomassza rendszereknek. A biogáz (biometán) és földgáz gázmotorban történő felhasználásával a környezeti hatások jelentősen mérsékelhetők, mivel a felszín alól származó energiahányad környezeti hatása minimális. Mivel a biogáz-termelés koncentrált, agrogén területekhez, települési hulladékrakókhoz és szennyvíztisztítókhoz köthető (FAZEKAS, I. et al. 2013), így hosszabb távon az egyre nagyobb számú biogázüzem környezetében kialakított biogázhálózatra kötött hőszivattyúkkal is jelentősen lehet majd csökkenteni a fűtés CO2-kibocsájtását. 5. Összegzés A geotermikus energia hőszivattyús kinyerése jelentős környezeti hatásokkal járhat. Ezek mérséklésének egyik módja, hogy a hőelvonást csökkentjük elfogadható mértékre, melyet a rendszerek előrelátó tervezésével és üzemeltetésével oldhatunk meg. A másik lehetőség, hogy a hőszivattyú külső energiaforrását választjuk meg olyan módon, hogy minimalizáljuk a környezeti hatásokat. Ez utóbbi esetben lehetőség van biomasszával való együttes energiaátalakításra, így a hatások csökkenthetők. Jelentős változás várható a szorbciós és egyéb, hőenergiát hasznosító munkakörű hőszivattyús rendszerek lakosság számára elérhető modelljeinek piacra kerülésével, mert azokban a külső energiát hőként is bevihetjük, így könnyebben lesz összekapcsolható a rendszer más hőtermelő megújuló rendszerekkel. 6. Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP A-11/1/KONV projekt részeként valósult meg, az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. 7. Irodalomjegyzék BUDAY T. TÖRÖK I. (2011) Működő hőszivattyús rendszerek hatása a felszínközeli üledékek hőmérsékletére egy Debreceni példa alapján. Magyar Épületgépészet, 2011/1-2., pp BUDAY, T. TÖRÖK, I. (2012) Possibilities and problems in the modelling of operating borehole heat exchanger (BHE) systems based on field studies. In: Proceedings of 18th Building Services, Mechanical and Building Industry days, International Conference, EUG-12-02, 8 p. FAZEKAS, I. SZABÓ, GY. SZABÓ, SZ. PALÁDI, M. SZABÓ, G. BUDAY, T. TÚRI, Z. KERÉNYI, A. (2013) Biogas utilization and its environmental benefits in Hungary. International Review of Applied Science and Engineering, 4, KOMLÓS F. FODOR Z. KAPROS Z. VASZIL L. (2008) Hőszivattyúzás. Csináljuk jól! energiahatékonysági sorozat 22. Energia Központ Kht., Budapest, 52 p. OCHSNER, K. (2007) Geothermal Heat Pumps. A Guide for Planning and Installing. Earthscan, London, 146 p. PALÁDI M. SZABÓ SZ. MEGYERINÉ RUNYÓ A. KERÉNYI A. (2014) Firewood consumption and CO2 emission of detached houses in rural environment, NE-Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences, 9,
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.
Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenKIS MÉRETŰ ÜVEGHÁZAK ÉS FÓLIASÁTRAK ENERGIAIGÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL A SEKÉLY GEOTERMIKA LEHETŐSÉGEI
KIS MÉRETŰ ÜVEGHÁZAK ÉS FÓLIASÁTRAK ENERGIAIGÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL A SEKÉLY GEOTERMIKA LEHETŐSÉGEI SERVING ENERGY DEMAND OF SMALL GLASS OR PLASTIC GREENHOUSES BY RENEWABLE ENERGY
RészletesebbenHőszivattyú hőszivattyú kérdései
Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek
Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok
RészletesebbenTÖRÖK IMRE :21 Épületgépészeti Tagozat
TÖRÖK IMRE 1 Az előadás témája Az irodaház gépészeti rendszerének és működtetésének bemutatása. A rendszeren elhelyezett a mérési pontok és paraméterek ismertetése. Az egyes vizsgált részrendszerek energetikai
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
Részletesebben2009/2010. Mérnöktanár
Irányítástechnika Hőszivattyúk 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Bevezetés Egy embert nem taníthatsz meg semmire, csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat. (Galilei) 2 Hőszivattyúról
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenGeotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia
Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus
RészletesebbenHőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház
Hőszivattyúk - kompresszor technológiák 2017. Január 25. Lurdy Ház Tartalom Hőszivattyú felhasználások Fűtős kompresszor típusok Elérhető kompresszor típusok áttekintése kompresszor hatásfoka Minél kisebb
RészletesebbenGeotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10
A geotermikus energia és a megújuló energiák Dr. Büki Gergely Geotermikus Aktualitások Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány Készült
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenFodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke Honlap.
Fodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke Honlap. www.geowatt.hu A hőszivattyús rendszer elemei A hőszivattyús rendszer elemei Hőszivattyú Hőnyerési rendszer Hőközponti elemek Belső hőleadók
RészletesebbenAz alacsony hőmérsékletű fűtési hálózatok előnyei, 4. Generációs távhőhálózatok. Távfűtés lehetséges jövője, néhány innovatív megoldás
Az alacsony hőmérsékletű fűtési hálózatok előnyei, 4. Generációs távhőhálózatok Előadó: Egyházi Zoltán okl.gm. (Dr. Oddgeir Gudmundsson) 2017.10.08 Távfűtés lehetséges jövője, néhány innovatív megoldás
RészletesebbenA megújuló energiák épületgépészeti felhasználásának műszaki követelményei, lehetőségei az Új Széchenyi Terv tükrében
ÉLŐ ENERGIA rendezvénysorozat nysorozat: Megújul juló energiaforrások alkalmazása az önkormányzatok nyzatok életében A megújuló energiák épületgépészeti felhasználásának műszaki követelményei, lehetőségei
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29
Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti
RészletesebbenHőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései.
Magyar Épületgépészek Szövetsége - Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Középpontban a megújuló energiák és az energiahatékonyság CONSTRUMA - ENEO 2010. április 15. Hőszivattyús földhőszondák
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDATOS HŰTÉS. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETTUDATOS HŰTÉS Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Hűtés Természetes módon A környezeti paraméterek függvénye Mesterséges (munkabefektetés árán) Kompresszoros Abszorpciós Adszorpciós Mágneses Természetes
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
RészletesebbenESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül
ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás
Részletesebben2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban
Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április
RészletesebbenTóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk
Tóth István gépészmérnök, közgazdász Levegı-víz hıszivattyúk Levegő-víz hőszivattyúk Nem hőszivattyús üzemű folyadékhűtő, hanem fűtésre optimalizált gép, hűtés funkcióval vagy anélkül. Többféle változat:
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenI. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO
I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017.03.29. Energiahatékony megoldások ESCO AZ ESCO-RÓL ÁLTALÁBAN ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az ESCO-k fűtési, világítási rendszerek,
RészletesebbenHáztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt
Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt László György üzletfejlesztési projekt menedzser Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető 1856. Fővárosi
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenKombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő
RészletesebbenMűködési elv. Hőszivattyú eladási statisztika (Ausztria) Németországi hőszivattyú értékesítés. Hőszivattyú eladási statisztika (Svédország)
Működési elv Hőszivattyúk az épületgépészetben Dr. Csoknyai Tamás Egyetemi docens, Talamon Attila Egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék 2010. november 11.
RészletesebbenEurópai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk
Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB? TÁVHŐELLÁTÁS GÁZMOTORRAL, ÉS DECENTRALIZÁLT HŐSZIVATTYÚPROGRAMMAL
24. TÁVHŐ VÁNDORGYŰLÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A FENNTARTHATÓSÁGÉRT HOGYAN TOVÁBB? TÁVHŐELLÁTÁS GÁZMOTORRAL, ÉS DECENTRALIZÁLT HŐSZIVATTYÚPROGRAMMAL Forrai György (EN-BLOCK Kft.) 2011.09.23. 1 Bevezetés
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
Részletesebben2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenSZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10.
SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. Kiss Pál ügyvezető igazgató THERMOWATT Kft. SZENNYVÍZHŐ HASZNOSÍTÁSI RENDSZER 1. Hőszivattyús
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenFodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke
Fodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke A hőszivattyús rendszer elemei A hőszivattyús rendszer elemei Hőszivattyú Hőnyerési rendszer Hőközponti elemek Belső hőleadók Szabályzás A MÉGSZ
RészletesebbenEnergiatakarékos épületgépész rendszer megoldások
WARMWASSER ERNEUERBARE ENERGIEN KLIMA RAUMHEIZUNG Energiatakarékos épületgépész rendszer megoldások 2010 április 06 A STIEBEL ELTRON történelmének áttekintése» Alapító Dr.Theodor Stiebel mérnök-feltaláló
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú
Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú Viczai JánosJ egyetemi adjunktus BME Építész Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Egy kis törtt rténelem Működési elve már m r régóta r ismert,
RészletesebbenÉpületenergetika oktatási anyag. Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar
Épületenergetika oktatási anyag Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar Különböző követelményszintek Háromféle követelményszint: - 2006-os követelményértékek (7/2006, 1. melléklet) - Költségoptimalizált
RészletesebbenTudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
RészletesebbenÉpületek hatékony energiaellátása
Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ
RészletesebbenEnergia hatékonyság, energiahatékony épületgépészeti rendszerek
Energia hatékonyság, energiahatékony épületgépészeti rendszerek MCsSz Műanyagcső Konferencia 2018. január 25. Szarka-Páger Lajos Fingerhut Roland Pipelife Megújuló energiaforrások - I a) Szélerőművek b)
RészletesebbenENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás
RészletesebbenKészítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László
Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma
RészletesebbenNapenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók
Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Nevelős Gábor okleveles gépészmérnök Naplopó Kft. Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók Zöldül
RészletesebbenTakács Tibor épületgépész
Takács Tibor épületgépész Tartalom Nemzeti Épületenergetikai Stratégiai célok Épületenergetikát befolyásoló tényezők Lehetséges épületgépészeti megoldások Épületenergetikai összehasonlító példa Összegzés
RészletesebbenTÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT december 13.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2013. december 13. A geotermikus energia hasznosításának
RészletesebbenLEVEGŐ VÍZ HŐSZIVATTYÚ
LEVEGŐ VÍZ HŐSZIVATTYÚ LEVEGŐ VÍZ HŐSZIVATTYÚ Működése és felépítésük Környezet védelem Energetikai jellemzők Minősítés EU-ban Újdonság: Therma-V Mono R32 Kiválasztás elvek Alkalmazás Működés Felépítés
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről
Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé
RészletesebbenEGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth
RészletesebbenKét szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid
Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai
Részletesebbenrendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,
A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája
RészletesebbenFöldhőszondás primer hőszivattyús rendszerek tervezési és méretezési elvei
Földhőszondás primer hőszivattyús rendszerek tervezési és méretezési elvei Dr. Ádám Béla PhD Budapest, Lurdiház HGD Geotermikus Energiát Hasznosító Kft. : 1141 Bp., Zsigárd u. 21. Székhely: 1141 Bp.;Zsigárd
RészletesebbenA landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
Csicsák József Mecsekérc Zrt. Szulimán Szilvia Mecsekérc Zrt. Fedor Ferenc Geochem Kft. Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenElőadó: Varga Péter Varga Péter
Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ
RészletesebbenGÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt.
GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. A gázátadó állomások nyomásszabályozó szelepein az izentalpikus expanzió során jelentkező Joule-Thomson hatás a gáz, jelentős lehűlését
RészletesebbenA geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita
A geotermia ágazatai forrás: Dr. Jobbik Anita A természetes geotermiks rendszer elemei hőforrás geotermiks flidm hőszállító közeg (víz) repedezett kőzet rezervoár Forrás: Dickson & Fanelli 2003 in Mádlné
RészletesebbenHőenergia- termelés napkollektorral és hőszivattyúval. Szemlélet és technológiai-alap formáló MUNKAFÜZET
Hőenergia- termelés napkollektorral és hőszivattyúval Szemlélet és technológiai-alap formáló MUNKAFÜZET Magyarország- Szlovákia a Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Megújuló Szakképzés-
RészletesebbenVágóhídi tisztított szennyvíz hőhasznosítása. Fodor Zoltán Magyar Épületgépészek Szövetsége Geotermikus Hőszivattyú tagozat elnök
Vágóhídi tisztított szennyvíz hőhasznosítása Fodor Zoltán Magyar Épületgépészek Szövetsége Geotermikus Hőszivattyú tagozat elnök A szennyvizek hőjének energetikai hasznosítása Energiaforrás lehet a kommunális,
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenGondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól. Dr. Papp Zoltán
Gondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól Dr. Papp Zoltán XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2011. április Általános elvek
RészletesebbenHŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER
HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER FEJLETT INVERTERES TECHNOLÓGIA. Aerogor ECO Inverter Az új DC Inverter szabályzású Gorenje hőszivattyúk magas hatásfokkal, környezetbarát módon és költséghatékonyan biztosítják
RészletesebbenBETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás
BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó
RészletesebbenA kép forrása: OCHSNER cég
GONDOLATOK A BIOMASSZA ÉS A HŐSZIVATTY SZIVATTYÚS S RENDSZER KAPCSOLATÁRÓL Előadó: Komlós Ferenc épületgépészeti vezető tervező A kép forrása: OCHSNER cég Mottó: Ha azt kérdezik, hogy nem késtünk-e el,
RészletesebbenFöldgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél
Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben
RészletesebbenMTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport
EGS geotermikus rezervoár megvalósításának kérdései Dr. Jobbik Anita Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport 1 Enhanced Geothermal System
RészletesebbenA HŐSZIVATTYÚ TELEPÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGI KÉRDÉSEI ÉS A SZABÁLYOZÁS HATÁSA AZ ÉVI SPF ÉRTÉK ALAKULÁSÁRA
A HŐSZIVATTYÚ TELEPÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGI KÉRDÉSEI ÉS A SZABÁLYOZÁS HATÁSA AZ ÉVI SPF ÉRTÉK ALAKULÁSÁRA A hőszivattyús beruházások előkészítésének folyamatában elsődlegesen eldöntendő kérdés,hogy megfelelő-e
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenA GeoDH projekt célkitűzési és eredményei
A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A
RészletesebbenGeotermia a XXI. században
Geotermia a XXI. században IV. kisteleki szakmai fórum 2008.02.26. Hőszivattyús földhő hasznosítás s aktuális helyzete Magyarországon gon az EU helyzet tükrében Ádám Béla elnök ÉTE Hőszivattyús Szakosztály
RészletesebbenHőszivattyús fűtések egyes tervezési kérdései II.
Hőszivattyús fűtések egyes tervezési kérdései II. A teljes fűtési idényre számított hatásfok számítása, a hőnyerő és a hőleadó oldal hőmérsékletének függvényében Levegő-víz hőszivattyúk, teljes fűtési
RészletesebbenA HATÉKONYSÁG. Ecodesign-irányelvek a nagyobb környezettudatosság érdekében
HTÉKONYSÁG NYER Ecodesign-irányelvek a nagyobb környezettudatosság érdekében 20%... több megújuló energia... kevesebb elsődleges energiafelhasználás... kisebb CO 2 -kibocsátás z Európai Unió magas célokat
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában
Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma 2008 Mérés helye Mérőcsoport száma Jegyzőkönyvkészítő Mérésvezető oktató D gépcsarnok
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenLUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló. Budapest, május
LUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló 017 Budapest, 018. május ESZ-HU-017LUK BEVEZETÉS A 1/015. (V. 6.) Korm. Rendelet (az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról) 7/A.
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenGeotermikus hőhasznosítási módszerek telepítési és működtetési feltételeinek összehasonlítása alacsony hőmérsékletű hőhasznosítás esetén
Geotermikus hőhasznosítási módszerek telepítési és működtetési feltételeinek összehasonlítása alacsony hőmérsékletű hőhasznosítás esetén Bódi Erika 1 Buday Tamás 2 Csákberényi-Nagy Gergely 3 1 PhD hallgató,
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenHelyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10.0/B Célja Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást
RészletesebbenÖsszefoglalás az épület hőigénye: 29,04 kw a választott előremenő vízhőmérséklet: 35 fok fűtési energiaigény: 10205,0 kwh/év
Összefoglalás az épület hőigénye: 29,04 kw (lásd a részletes, helyiségenkénti hőigényszámítást, csatolva) a temperálási időszak hőigénye 321,78 kw a választott előremenő vízhőmérséklet: 35 fok (szükség
RészletesebbenAktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÖKOGYÜLEKEZETI MOZGALOM. (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) EGY HÁZUNK VAN
MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÖKOGYÜLEKEZETI MOZGALOM (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) EGY HÁZUNK VAN gyakorlati teremtésvédelmi konferencia Debrecen, Megújuló Energiapark: 2016. június 3 4. Előadás: Kertészeti
RészletesebbenEQ - Energy Quality Kft. 1 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 8. 2010.02.16. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 13. 2cb7f611-3b4bc73d-8090e87c-adcc63cb
EQ - Energy Quality Kft. 1 A nyári felmelegedés olyan mértékű, hogy gépi hűtést igényel. Határoló szerkezetek: Szerkezet megnevezés tájolás Hajlásszög [ ] U [W/m 2 K] A [m 2 ] Ψ [W/mK] L [m] A ü [m 2 ]
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenMegoldás házaink fűtésére és hűtésére egy rendszerrel
Megoldás házaink fűtésére és hűtésére egy rendszerrel A Daikin hőszivattyús, hűtő és meleg vizes egységgel ellátott Altherma típusú komplett fűtő és hűtő rendszere rugalmas és költségtakarékos alternatívát
RészletesebbenÉves energetikai összefoglaló jelentés
218 Éves energetikai összefoglaló jelentés Zöld Híd B.I.G.G. Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 21 Gödöllő, Dózsa György utca 69. Megrendelő: Zöld Híd Régió Kft. 21 Gödöllő, Dózsa
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
Részletesebben