Belvízvédekezés és a vizek használata az Alsó-Tisza vidékén. Előadó: Dr. Kozák Péter, igazgató

Átírás

1 ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA Belvízvédekezés és a vizek használata az Alsó-Tisza vidékén Előadó: Dr. Kozák Péter, igazgató Szarvas, április 09.

2 Az ATIVIZIG működési területe - belvízvédelmi szakaszok Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe a z Alsó-Tisza két oldalán helyezkedik el. Határai: Ny-on a Duna-Tisza közti vízválasztó, É-n Kecskemét, Alpár közigazgatási határa, illetve a Hármas-Körös folyó bal partja és Öcsöd keleti közigazgatási határa, Csongrád megye közigazgatási határa Gádorosig, majd DK-i irányban a Pusztaottlaka-Kevermesi vonal. D-en a Magyar- Román, illetve a Magyar-Szerb országhatár. A terület két jellegzetes tájegysége az észak-déli irányban elterülő Duna-Tisza közötti homokhát és a Békés-Csanádi löszhát. E két jól elkülönülő tájegység fogja közre a kötött altalajú mélyártéri részt. A működési terület megoszlása az alábbi: Mélyártéri terület: 2811,8 km2 Fennsíki terület: 5491,1 km2 Összesen: 8302,9 km2 A kis terepesések miatt, valamint a belvízi helyzetek egymásra torlódása miatt tartós, nagy kiterjedésű elöntéssel járó belvízi helyzetek alakulhatnak ki ( , 2006., , ), gyakran egyidejűleg áll fenn árvízvédelmi helyzettel együtt. Az Igazgatóság működési területén: 8 belvízvédelmi szakasz, 18 belvízrendszer, 80 belvízöblözet található.

3 Az ATIVIZIG vízgazdálkodási sajátosságai - HATÁRVÍZI KAPCSOLATOK Románia Magyarország alvízi kapcsolat Maros: árvízi kisvízi/vízhiányos helyzetek Aradi vízkivétel vízpótlás Belvízrendszerek - vízátvezetések Szerbia Magyarország felvízi kapcsolat Tisza-Törökbecse- visszaduzzasztás Belvízrendszer - átvezetések TORONTÁL HU-SRG-RO határvízi kapcsolatok Vízrendszerek természetes lefolyási irányának helyreállítása

4 Az ATIVIZIG működési területe Kizárólagos állami tulajdon ATIVIZG állami Belvízvédelmi művek főművek Csatornaőrtelepek (db) 32 Gépészlakások (db) 12 Csatornahálózat (km) belvízi (km) 986,69 - Kettősműködésű/öntöző (km) 300,8 Szivattyútelepek (szivattyú állások) (db) 35 Öntöző vízkivételek (db) 23

5 A társulatoktól átveendő és az önkormányzatok által átvételre felajánlott belvízvédelmi művek Átvett/felajánlott művek összesen Belvízvédelmi művek ATIVIZG állami főművek Vízgazdálkodási Társulatok Önkormányzat ATIVIZIG Csatornaőrtelepek (db) Gépészlakások (db) Csatornahálózat (km) , ,63 -belvízi (km) 986,69 277, ,62 -Kettősműködésű/öntöző (km) 300,8 286,7 578,5 Szivattyútelepek (szivattyú állások) (db) 35 80(10) 115(10) Öntöző vízkivételek (db)

6 Területhasználat az ATIVIZIG működési területén CORINE adatbázis alapján Művelési ág Területe Megoszlás km2 % Szántó ,2 Kert, gyümölcsös 146 1,7 Rét, legelő ,9 Erdő ,1 Belterület 481 5,7 Egyéb 719 8,4 Ö s s z e s e n : 8512, Ebből természetvédelmi terület: 1326 km 2 A területhasználatban meghatározó (60 % feletti) a szántó művelési ág. Ez a belvízérzékenységet növeli.

7 Talaj adottságok az ATIVIZIG működési területén

8 Talaj vízgazdálkodási adottságok az ATIVIZIG működési területén BV rendszer átadással

9 A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt 1846.

10 Az ATIVIZIG működési területének belvíz-veszélyeztetettsége ATIVIZIG belvízveszélyeztetettség Belvízvédelmi művek fajlagos levezető képessége 22,3 l/sec/km2

11

12 Belvízgyakorisági térkép elöntések száma Csatorna menti területeken a belvízi elöntések sűrűsödnek ATIVIZIG belvízgyakoriság

13

14 Belvízi elöntések [ezer ha] Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Csatornák hossza [km] DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / * titkarsag@ativizig.hu Mérnöki létesítmények vízelvezető rendszer fejlődése elöntési adatok összehasonlítása Belvízi elöntések - Csatornák hossza Belvízi elöntések Megjegyzés: országos adat, ATIVIZIG működési területére vetítve hasonló az arány 14

15 A Belvíz időszakossága: Belvízi időszakok típusonkénti megoszlása 75 db belvízi esemény alapján az ATIVIZIG működési területén ( ) télvégi 37% télvégi-nyári 7% nyári 32% Belvízi időszakok típusonkénti időtartamának megoszlása 3921 védekezési nap alapján az ATIVIZIG működési területén ( ) téli 3% tavaszi-nyári 5% tavaszi 4% őszi-télvégi 5% őszi 7% télvéginyári 12% télvégi 37% nyári 23% őszi 4% téli 2% őszi-télvégi 12% tavaszi-nyári tavaszi 8% 2% Hagyományos évszakosság helyett áthúzódó belvízi szituációk!!!!

16 Beszivárgási zónák feláramlási zónák az ATIVIZIG működési területén

17 Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Az évi csapadékösszegek alakulása Szeged és Szentes térségében között [mm] Évi csapadékösszegek a szegedi állomás adatai alapján Évi csapadékösszegek a szentesi állomás adatai alapján Sokévi átlag: 540 mm

18 A havi csapadékösszeg sokévi átlaga és havi csapadékösszeg alakulása [mm] ,2 138, havi csapadékösszegek átlaga év havi csapadékösszegei , , ,4 73, , ,1 21,5 44, , ,1 0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Csapadékösszeg sokévi átlaga az ATIVIZIG területén: 540 mm évi összeg: 837 mm

19 Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Az évi csapadékösszeg értékei között [mm] Csapadékösszeg sokévi átlaga az ATIVIZIG területén: 540 mm évi összeg: 837 mm, az éves összegeket tekintve második a teljes idősorban!!

20 2014. évi csapadék területi eloszlása

21 A talajrétegek telítettségi állapota, a közötti belvízidőszak maximumának idején

22 A talajvízszintek változása átlagos és mértékadó években és ezek különbségei Sokéves átlag február A belvizes időszakban kialakult maximális vízállás és a sokéves átlag eltérése (2015)

23

24

25

26

27 Új módszertan kialakulása talajnedvesség-mérés és belvízképződés összefüggéseinek vizsgálata Az állomások elhelyezkedése Talajnedvesség-mérő állomás

28 Talajnedvesség (v/v%) Csapadék (mm) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Új módszertan kialakulása talajnedvesség-mérés és belvízképződés összefüggéseinek vizsgálata 26 Kelebia május i csapadékesemény cm 20 cm 30 cm 45 cm 60 cm 75 cm Csapadék A talajnedvesség alakulása a kelebiai állomáson egyetlen csapadéktevékenység példáján

29 Talajnedvesség (v/v%) Csapadék (mm) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Új módszertan kialakulása talajnedvesség-mérés és belvízképződés összefüggéseinek vizsgálata Batidán májusban a csapadék és talajnedvesség alakulása Csapadék 10 cm 30 cm 75 cm

30

31

32

33

34 2014/2015. évi belvízvédekezés során üzemelő belvízmentesítő provizóriumok Gátéri + Régi Gátéri provizórium Össz. üó.: 4183 óra Átemelt vízm.: e m 3 Pusztaszéli főcsatornán záporszivattyú Átemelt vízm.: m 3 Katona-Gajdosi provizórium Össz. üó.: 85 óra Átemelt vízm.: m 3 VGT üzemeltetésű mobil szivattyúállások helyszín összes átemelt vízmennyiség (m 3 ) Felsődáli diesel átemelő Sámson-Apátfalvi-főcsat. prov Vékonyéri diesel átemelő Pusztaszéli provizórium Kurcai Telekhalmi dízel

35 A évi belvízvédekezési időszakban végzett beavatkozások Csatorna neve védszakasz munkavégzés forrás engedélyezett összeg (Ft) sajátban elvégzett munka (Ft) munkagép Gencsháti cs növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját lezárult Piponyhalmi, Tőkeéri cs növényzeteltávolítás védekezés saját lezárult Makói fcs növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját lezárult Nagyfa-Hódtó ök. Cs növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját lezárult Szárazér-Porgányéri fcs növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját lezárult Sámsonapátfalvi-Szárazér növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját lezárult Sámson-Apátfalvi-Szárazér gyökérzónás kotrás védekezés saját OVF engedély Kövegy hullámtéri gyökérzónás kotrás védekezés idegen OVF engedély Kövegyi csatorna vízinövényzet eltávolítása védekezés saját OVF engedély Kövegy-Tanácsi csatorna vízinövényzet eltávolítása védekezés saját OVF engedély Dongéri főcsatorna vízinövényzet eltávolítása védekezés saját OVF engedély Dongéri főcsatorna uszadékszedés védekezés idegen OVF engedély Pusztaszéli csatorna gaztalanítás védekezés saját OVF engedély Mátyáshalmi-főcsatorna vízinövényzet eltávolítása védekezés saját OVF engedély Felső-főcsatorna gaztalanítás saját saját nincs engedélyezve vízinövényzet eltávolítása, saját Gátér-Fehértó összekötő homokszállítás saját nincs engedélyezve Vidreéri szivattyútelep WOMA iszaptalanítás idegen nincs engedélyezve Dongéri főcsatorna katrézás nincs engedélyezve saját idegen kaszálás, gaztalanítás nincs engedélyezve Csukáséri fcs növényzet és uszadék eltávolítása saját saját nincs engedélyezve Fehértó-Majsai fcs növényzet és uszadék eltávolítása saját saját nincs engedélyezve Domaszéki növényzet és uszadék eltávolítása saját saját nincs engedélyezve Kövegy-mellék növényzeteltávolítás saját saját nincs engedélyezve Félegyházi vízfolyás növényzeteltávolítás saját saját nincs engedélyezve Gátér-Fehértó összekötő gyökérzónás kotrás saját saját nincs engedélyezve Ördög-csatorna gyökérzónás kotrás saját saját nincs engedélyezve Kakasszék-Szentetornyai növényzeteltávolítás saját saját nincs engedélyezve Kakasszék-Szentetornyai oldalág I növényzeteltávolítása, növényzet zúzása saját saját nincs engedélyezve Pusztaszentmiklósi csatorna növényzeteltávolítás saját saját nincs engedélyezve Belezi-csatorna növényzeteltávolítás saját saját nincs engedélyezve ÖSSZESEN állapot

36 Pocsolyatérkép és a belvízi gyakorisági térkép:

37 Talaj potenciális tározási téfogata Az ATIVIZIG működési területén a potenciálisan igénybe vehető talaj tározási térfogata: 2010-ben: 5,51 km ben: 5,24 km ben: 6,97 km ban: 6,49 km 3. DE Potenciális térfogatnak mindössze 10%-a vehető igénybe a nem megfelelő agrotechnikai eljárások következtében ( eketalp hatás ).

38 A belvíztömeget csökkentő tényezők A belvízi tömeg elvezetésének iránya horizontális és vertikális értelemben azonosítható. Az antropogén és természeti tényezők következtében valósulhat meg a horizontális elvezetés. Vertikális irányokban azonban csak természeti tényezők képesek csökkenést eredményezni a belvízi víztömegben. Ezen irányok a párolgás és a beszivárgás lévén valósulhatnak meg. A párolgás intenzitásának növelését a hőmérséklet növekedése képes eredményezni. A vertikális elvezetési irányok másik összetevője a beszivárgás. A beszivárgás szempontjából a talajfagy elhelyezkedésének mélysége, illetve a talaj potenciális térfogata a meghatározó.

39 A belvizekkel kapcsolatos károk megelőzése: Mérnöki létesítmények vízelvezető rendszer: - tapasztalatok Az összegyülekezési elméletekben tapasztalt problémák: Sorban állási elmélet: A vízlevezetés ütemét nem a belvíz keletkezésének üteme határozza meg, hanem a szivattyúzás beépített vagy felvonultatott gépegységeinek teljesítőképessége, illetve a gravitációs elvezetési potenciál. Gravitációs elvezetés hatékonysága csekély esések!!! Szivattyús elvezetés hatékonysága függ: Alvíz felvíz helyzete Üzembiztonság feltételei ( éves korú telepek) Legyen energia!!!!

40 Települések belterületén: - telkek szintjén: vízelvezetés, házak védelme, - települési szinten : csapadékvíz csatornázás, szennyvíz csatornázás Külterületi szinten: - táblacsatornák rehabilitációja, - talaj tározási kapacitás fenntartása, - vízelvezető rendszer rekonstrukciója, átalakítás és fenntartása. DE A BELVÍZ ALAPVETŐEN TERMÉSZETI JELENSÉG, így van, volt, lesz A helyzet természeti adottság, mellyel kapcsolatos károk mértéke a természeti tényezők függvénye. Eszközeink csak korlátozott beavatkozásokat tesznek lehetővé.

41 Vízelvezető rendszerek fejlesztése: fejlesztési ciklusban a Regionális Operatív programokból az igazgatóság mintegy 4,2 milliárd forint összegben megvalósított fejlesztések. A fejlesztési ciklusban a ROP források megszűntek és helyüket a TOP források vették át. Habár az igazgatóság jelentős tájékoztató, meggyőző munkát végzett annak érdekében, hogy a vízrendezési fejlesztéseik a TOP-nak részét képezzék az ilyen jellegű fejlesztések nem kerültek be a TOP-ba. Ennek hiánya miatt jelentős forráshiány keletkezik az ilyen jellegű fejlesztéseknél. Határmenti együttműködési keretekből is valósultak meg vízrendezési fejlesztések. Eddig a kétoldalú fejlesztési programok tervezése során elfogadták a vízrendezési fejlesztések relevanciáját. Szerb relációban az igazgatóság benyújtott egy komplex fejlesztési programra vonatkozó stratégia projekt javaslatot, melyet jó színvonalúnak ítélt meg a döntés előkészítő szervezet (Task Force Group), azonban ahhoz hogy támogatást is kaphasson elengedhetetlen a program támogatása az OVF és a Belügyminisztérium által. KEHOP forrásokra alapozva az igazgatóság részére nem került dedikálva regionális vízrendezési fejlesztést megvalósító kiemelt projekt javaslat.

42 Vízrendezési célú PÁLYÁZATOK Előkészítés alatt lévő projekt javaslatok között KEHOP Belvízvédelmi művek rekonstrukciója: Hódmezővásárhely térségi vízrendszer komplex rekonstrukciója Szárazéri vízrendszer rekonstrukciója Torontáli vízrendszer fejlesztése (eredeti lefolyási viszonyok vizsgálatával) Kurca vízrendszer rekonstrukciója Homokháti kettősműködésű rendszer fejlesztése. Belvízi szivattyútelepek rekonstrukciója: Mindszent II.szivattyútelep rekonstrukciója Körtvélyesi szivattyútelep rekonstrukciója Torontáli szivattyútelepek rekonstrukciója

43 A sokévi csapadékösszeg minimumának (2000) területi eloszlása

44 Max hőmérséklet területi eloszlása

45 Az ATIVIZIG vízgazdálkodási sajátosságai, problémái - Aszály (akár egy éven belüli előfordulás a belvízzel) Az Igazgatóság területének aszállyal (vízhiánnyal) való érintettsége Magyarország aszályossági zónái A sokéves átlagok alapján működési területünk több mint 70 % a nagyon erősen aszályos zónába tartozik

46 Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság PAI ( 0 C/100 mm) Pálfai-féle aszályindex (PAI) országos - ATIVIZIG éves adatok ,00 14,00 PAI országos 12,00 PAI ATIVIZIG 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00

47 Maros folyó LKV: szeptember 16-án -113 cm Vízkivételi művek szívóoldalán túl alacsony vízszint! Tisza folyó Törökbecsei duzzasztás érvényesül nov.29. óta

48 ATIVIZIG öntözőrendszerek - főművek KÖVIZIG vízátadás Román vízátadás Átvétel ATIVIZIG művek alatt álló művek összesen Kettősműködésű művek (km) 300,8 170, ,847 Öntöző művek (km) 0 122, ,734 fővízkivételi művek (db)

49 Vízhasznosítás, öntözés Vízkivételek db m 3 /s Marosi 7 8,07 Tiszai 12 20,00 Hármas-Körösi 4 8,00 Összesen: 23 36,07 SAJÁTOSSÁGOK: Kettősműködésű rendszerek 28 ezer ha berendezett öntözhető terület 3,7 ezer ha kialakított halastó Maros vízkészletére Arad (RO) alapozott öntözés Békés megyében Rendszerekbe beadott vízmennyiség Év e m Rendszerekbe beadott vízmennyiség Év

50 szolgáltatott vízmennyiség (ezer m 3 ) PAI index ( C/100 mm) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság PAI Ö ntözött terület Szolgáltatott vízmennyiség vízmennyiség év C o /100 mm (ha) (1000 m 3 ) (m 3 /ha) , , , , , , , , , , , , , , , , , , PAI és a szolgáltatott vízmennyiség összehasonlítása Szolgáltatott vízmennyiség év

51 ATIVIZIG fő vízkivételi művek és rendszerekbe beadott vízmennyiségek (2014) Öntözőrendszer Fővízkivételi mű neve helye fkm kapacitása (m 3 /sec) Öntözőrendszerekbe bejuttatott vízmennyiség (2014.) (ezer m 3 ) Csanyteleki Csanyteleki Tisza jo 223,25 1, ,0 Vidreéri Vidreéri Tisza jo 234,65 0,90 960,0 Algyői Algyői Tisza jo 192,4 2, ,0 Maros balpart Ferencszállási Tisza bo 17,9 0,97 800,9 Tisza kis-vízfolyás Percsorai Tisza jo 204,4 1,50 0,0 Levelényi Levelényi Tisza jo 215,18 1,10 680,4 Kurca Felső-Kurcai Hármas-Körös bo 0,550 4, ,0 Szarvas-Káka KÖVIZIG területéről 2 570,0 Nagytőke Nagytőkei Hármas-Körös bo 7,28 1, ,0 Mindszent-Székkutasi Mindszent-Székkutasi Tisza bo 206,88 1, ,0 Hódmezővásárhelyi Hódmezővásárhelyi Tisza bo 196,4 4,10 165,0 Maros Jobb parti Maros Jobb parti Maros jo 16,4 2, ,0 nem Kákási vízkivétel Maros jo 29,4 0,56 üzemel 0,0 Apátfalva-Mezőhegyesi/ Szárazér-Élővízi Cservölgyi Maros jo 32,1 2,48 Romániából átvezetett vízmennyiség 1 951,0 Összesen: ,3

52 Az öntözővíz szolgáltatás tapasztalatai: A rendszereken a rendszer veszteség értéke átlagosan % körül van, mely párolgásból, elszivárgásból, műszaki hibákból adódik. Működési területünkön a jelentősebb öntözési vízkivételi művek átlagos életkora év. Műveink közül néhány a 90-es években felújításra került. A becsült rekonstrukciós igény mintegy 100 millió Ft A társulatoktól átvett művek az 1950-es években épültek, van közöttük olyan, mely hiányos, gépegység sincs már benne, a felépítmények állapota is igen leromlott. A társulatoktól átvételre kerülő öntöző művek rekonstrukciós becsült igénye 400 millió Ft.

53 Öntözés/Vízpótlás célú PÁLYÁZATOK - Nemzetközi források - EU-hazai fejlesztési források HURO vízkészletek jobb kihasználása - Szárazéri vízrendszer vízpótlás fejlesztés (Aradi vízkivétel) - Maros fenékküszöb létesítése az LKV miatt vízkivételek üzembiztonsága érdekében Homokháti vízpótlás folyami vízkészletre alapozva: - Tiszaalpári vízpótlás vizes élőhely védelmi program - Homokháti vízpótlás (Mórahalom-Zákányszék-Domaszék térsége) Egyéb vízrendszerek vízpótlási lehetőségének fejlesztése: - Makó és Hódmezővásárhely térsége - Kurca vízgyűjtő

54

55 Tiszaalpári vízpótlás komplex, vizes élőhely védelmi programmal

56 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!