Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás különös feltételei. Hatályos: március 15. Nysz.: 16581

Átírás

1 Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás különös feltételei Hatályos: március 15. Nysz.: 16581

2 Tartalomjegyzék Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás különös feltételei I. Általános rendelkezések II. Biztosítási események III. A kockázatviselési hely, az üzemszünetből eredő kár IV. Elmaradó üzemi nyereség és folyó üzemi költségek V. Biztosítási összeg, biztosítási díj VI. Kárviselési idő VII. Biztosítási szolgáltatás VIII. Kiadások megtérítése IX. Előzetes kárbecslés X. Könyvelési kötelezettség, változásbejelentési kötelezettség XI. A biztosított kármegelőzési kötelezettsége XII. A biztosítási szerződés módosítása XIII. A biztosított/szerződő kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor XIV. Szakértői eljárás és a lefolytatásához szükséges dokumentumok XV. A biztosítási szolgáltatás kifizetése XVI. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok XVII. Vegyes rendelkezések XVIII március 14. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása Géptörés üzemszünet biztosítás fogalom meghatározások

3 Géptörés üz emszünet kiegészítő biztosítás különös feltételei I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítási szerződés alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben és záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint biztosítási szolgáltatást nyújt. Jelen kiegészítő biztosítás szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2.1. pont) A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a Szerződő és a Biztosító között Géptörés biztosítási szerződés mint alapbiztosítás van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele a felek között érvényesen fennálló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják. II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított által üzemeltetett, a biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) felsorolt gépek, gépi berendezések vagy készülékek (továbbiakban együttesen, mint gépek) előre nem látható és hirtelen módon, véletlenszerűen, valamint a II.1.1- II pontokban felsorolt okok valamelyike miatt bekövetkező gépkára következtében fellépő üzemszüneti károkra. A biztosítási fedezet csak olyan gépekre terjed ki, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésekor szabályszerűen üzemeltek, üzemkész állapotban voltak felállítva, vagy befejezett felülvizsgálat és próbaüzem után a normális üzem beindítására készen álltak. II.1 II.1.1 II.1.2 Üzemszüneti kárt eredményező gépkár okok: a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy szándékos rongálása; elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása (pl. indukció vagy influencia miatt következtek be), feltéve, hogy a II.2.6. pontban rögzített feltételek teljesülnek; 3

4 II.1.3 II.1.4 II.1.5 II.1.6 II.1.7 II.1.8 II.1.9 II.1.10 tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba; centrifugális erő következtében való szétrepedés; gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány; vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai; túlnyomás, kivéve a robbanást; mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása; a normál időjárási viszony fogalmi körén kívül eső vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatása; külső események mechanikus hatásai. II.2. Kockázati kör szűkítése, kizárások és mentesülések A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan üzemszüneti káreseményekre, amelyek az alábbiakban felsorolt okokból következtek be: II.2.1. II.2.2. II.2.3. II.2.4. II.2.5. II.2.6. II.3. II.4. II.5. II.6. tűz, villámcsapás, robbanás, tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, repülőgépek okozta hangrobbanás, terrorista cselekmény, hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű robbantás valamint ilyen események során és után szükségessé vált oltás és bontás, továbbá betöréses lopás, lopás, elvesztés, elhagyás, leltározás során észlelt hiány; belső zavargás, sztrájk, az üzem területére behatoló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájkoló vagy az üzemből kizárt dolgozók cselekményei, semlegesség megsértése, bármilyen háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió, felsőbb hatalom rendelkezése, valamint valamely hatalom vagy hatóság által történő elkobzás vagy lefoglalás, földrengés, erupció, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás, áradás, felszabaduló nukleáris energia károsító hatása; a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok, melyekről a biztosítottnak/ szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős, vezető beosztású személyeknek tudomása volt, vagy amely hibáról elvárható gondosság esetén tudnia kellett volna; bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvetlen következményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatása, a berendezés fokozatosan kialakuló állagromlása, kopása, berendezés túlterhelése, megengedett mértéket meghaladó próbaterhelése; valamely kár után végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembe helyezés során vagy e miatt következnek be; a készülék belsejében az elektromos energia közvetlen hatásaként fellépő, földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütések, átívelések következményei, kivéve, ha a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon üzemszüneti károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés alapján bármely harmadik felet-kivéve a berendezés kezelőjéthelytállási kötelezettség terheli. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon üzemszüneti károkra, amelyek a berendezés átadását, -beleértve a felújítást, átépítést- követő próbaüzem próbaterhelés során következnek be. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon üzemszüneti károkra, amelyek a berendezés sérülése, törése, repedése nélkül a gép működési zavara, leállása miatt következnek be. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek kötbér, bírság formájában jelentkeznek. 4

5 II.7. II.8. II.9. II.10. II.11. II.12. II.13. II.14. II.15. II II II.15.3 II II II II II.16. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek soron kívül elrendelt, túlóra, expressz fuvar, légiposta, költségeként jelentkeznek. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon többlet költségekre, amelyek egy biztosítási esemény bekövetkezését követően merülnek fel a biztosított vagyontárgy mozgatása, mentése, őrzése, tárolása, megsemmisítse körében. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon üzemszüneti károkra, amelyek rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást meghaladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során történt gépkárok miatt következnek be. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított berendezés működtetését szolgáló rendszerek elleni rosszindulatú elektronikus támadás, illetve beavatkozás következtében keletkező üzemszüneti károkra. Ilyen eseménynek minősül különösen a rendszerműködést biztosító elektronikus adatok, programok számítógépes vírus hatására, illetve idegen személy hatására (hackertámadás) történő hibás működése, károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon károkra, amelyek üzletvesztésből, támogatások, kedvezmények elvesztéséből, szállítási, szolgáltatási határidő késedelméből, vagy szállítások, szolgáltatások elmaradásából adódnak. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók. A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki az olyan üzemszünet miatti bekövetkező kárra, amely nyersanyagok, félkész és késztermékek elromlásából, sérüléséből vagy tönkremeneteléből keletkezik. Eltérő megállapodás hiányában, a biztosítás nem nyújt fedezetet az értékcsökkenésre, mely üzemszünet következtében épületek, gépi berendezések, üzemi segédeszközök, nyersanyagok és gyártásban lévő áruk felhasználhatóságában, értékében bekövetkezett csökkenése vagy tönkremenetele miatt áll elő. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az üzemszünet kár azon részére amely az alábbi okokból következi be: a sérült vagy elromlott gépek újraelőállítása vagy újra beszerzése során változtatásokat, javításokat vagy karbantartásokat végeznek el; az üzem bővítése vagy az üzemben történt átalakítások, melyekre a biztosítási esemény után, az üzem helyreállítása során kerül sor; az üzemszünet alatt fellépő rendkívüli események, vagy tartós állapotok, melyekhez sorolandóak a II.2.1 és II.2.2 pontok szerinti események is, függetlenül attól, hogy a biztosított/ szerződő fél üzemeiben, szerelőműhelyeiben vagy szállítás közben keletkeztek; az újraelőállításról vagy az újrabeszerzésről a biztosított/szerződő fél nem gondoskodik időben, ideértve azt az esetet is, ha ennek oka finanszírozási nehézség; hatóságilag elrendelt újraelőállítási, üzemeltetési korlátozás vagy egyéb késleltető intézkedés; az üzemi berendezés helyreállításakor rendkívüli késedelmek, pl. tulajdon-, birtok-, vagy haszonbérleti viszonyok tisztázása, hagyatéki eljárások, perek stb. lebonyolítása; összetartozó berendezések esetén a sértetlenül maradt egyedi berendezések a biztosított üzemben többé már nem használhatók. A kockázatviselés nem terjed ki olyan üzemszüneti károkra melyek következményei az önrészesedés ideje alatt megszüntethetők. 5

6 II.17. II.18. II.19. II.19.1 II II.19.3 II II II II A kockázatviselés nem terjed ki olyan üzemszüneti károkra, amelyek olyan vagyontárgyak sérülése és elromlása miatt következnek be, melyek a biztosítási szerződésben nincsenek felsorolva, még akkor sem, ha a sérülés vagy elromlás egy gépkár következménye. Ismeretlen építmény, üreg beomlása mint a gépkár oka által okozott káreseményre abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha az ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő és a biztosított vagy az engedélyező hatóságok által nem ismert) üreg beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be. Az ÁVF X.2. pontjában írtakon túlmenően súlyos gondatlanságnak minősül, és így a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesüléshez vezet: a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztása miatt következett be; a biztosítási esemény a biztosított/szerződő vagy az üzem menetéért felelős személyeknek a szakszerűtlen üzemeltetési utasításai, vagy a szükséges utasítások elmaradása miatt következett be; a biztosítási esemény azért következett be, mert a normál időjárási viszonyok által is nyilvánvalóan károsítható biztosított vagyontárgyat a normál időjárási viszonyok hatásainak gondatlanul kitették. a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott; a biztosított/szerződő engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt; a biztosított/szerződő a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott; a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét III. A KOCKÁZATVISELÉSI HELY III.1. Üzemszünetből eredő kárnak minősül az üzemi nyereség elmaradása és a folyó üzemi költségek fedezéséhez szükséges kiadások a biztosított üzemben, amennyiben a biztosított vagyontárgy károsodása a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megnevezett üzemi területen történik. A biztosító kockázatviselése ellenkező megállapodás hiányában kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki. IV. ELMARADÓ ÜZEMI NYERESÉG ÉS FOLYÓ ÜZEMI KÖLTSÉGEK IV.1 IV.2 IV.3. IV.3.1. Elmaradó üzemi nyereség az az elmaradt haszon, melyet a biztosított zavartalan üzemelés esetén az üzemszünet tartama alatt, legfeljebb azonban a biztosítási fedezet tartama alatt a kieső üzemi teljesítményekre vonatkozóan ért volna el, ha a biztosítási esemény nem következett volna be. Folyó üzemi költségek a biztosítási szerződésben megjelölt szükséges ráfordítások (pl. fizetések, munkabérek, helyiségek bérei, adók, illetékek, a biztosított vállalatba fektetett idegen tőke után szerződés szerint fizetendő adósságkamatok, arányos leírások stb.), melyeket a biztosítottnak az üzemszünet idején, legfeljebb azonban a kárviselési idő alatt (VI. fejezet) mindenképpen fenn kell tartania, hogy a felsorolt gépek, gépi berendezések és készülékek üzemi újrafelvételét a korábbi kapacitásnak megfelelő mértékben minél előbb lehetővé tegye, vagy ezen idő alatt egyéb okból köteles azok viselésére. Nem tekintendők elmaradt üzemi nyereségnek és folyó üzemi költségnek: fogyasztási és forgalmi adók, valamint vagyonszerzési illetékek; 6

7 IV.3.2. IV.3.3. IV.3.4. áruk, nyers-, segéd- és üzemanyagok beszerzésére vonatkozó ráfordítások, ha azok nem az üzem fenntartását szolgálják; nyereségek és ráfordítások, melyek nem függnek össze a gyártási, kereskedelmi vagy ipari üzemmel (pl. tőkepiaci, pénzpiaci, spekulációs és ingatlanügyletek); kötbérek vagy kártalanítási, kártérítési kötelezettség, illetve minden olyan fizetési kötelezettség, mely a biztosítottat terheli a szállítási és gyártási határidők és egyéb vállalt kötelezettségek be nem tartása miatt. V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE V.1. V.2. V.3. V.3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa és a biztosítási díj számításának alapja. A biztosítási összeg az éves üzemi nyereség és az éves állandó (fix) költségek összege, amelyet a biztosított/szerződő az üzemszünet nélkül elérnea biztosítási időszakon belül. A biztosított/szerződő az ajánlattétel során ezen adatokat a biztosító részére köteles átadni. Felek a biztosítási összeg értékkövetését kizárják, de a szerződő a biztosítási összeg módosítását kezdeményezheti, amely alapján a szerződés közös megegyezéssel módosítható. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg. V.3.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. V.3.3. V.3.4. V.3.5. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselés megszűnéséig járó díjat követelheti. A biztosító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesítésére biztosított külön póthatáridő kitűzésére nem köteles. VI. KÁRVISELÉSI IDŐ VI.1. VI.2. Kárviselési idő az az időtartam, amely alatt felmerülő üzemi költségek, illetve kieső üzemi nyereség megtérítését a biztosító vállalja. A biztosító kárviselése a gépkár beálltának időpontjával kezdődik. A kárviselési idő a biztosítási szerződésben rögzített időtartam leteltével véget ér. Olyan üzemeknél, melyek egész éven át megszakítás és nagyobb szezoningadozások nélkül működnek, a kárviselési idő az üzemi nyereség és a folyó üzemi kiadások éves összegeinek alapulvételével rövidebb időszakra is megállapítható. Ebben az esetben a biztosító kárviselése az éves összeg (kárviselési összeg) rövidebb kockázati idejének megfelelő részére korlátozódik (csökkentett kárviselési összeg). A kárviselési idő lejárta után bekövetkezett károkat (felmerült üzemi költségek és elmaradó üzemi nyereség) a biztosító nem téríti meg. 7

8 VII. VII.1. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS A biztosító üzemi nyereségre és folyó üzemi kiadásokra vonatkozó szolgáltatásának mértékét azon körülmények határozzák meg, melyek az üzemi nyereséget és a folyó üzemi kiadásokat a biztosító kárviselési ideje alatt befolyásolnák. Ezek különösképpen a piaci helyzet és a különleges üzleti és műszaki üzemfeltételek, az üzemi rendszerben és az értékesítési viszonyokban bekövetkezett változások, valamint a vis major, sztrájk, bojkott, kizárás és csőd vagy kényszeregyezségi eljárás hatásai. A biztosítási szolgáltatás meghatározásánál figyelembe kell venni a) azt a nyereséget, mely a nyersanyag és a félkész áruk értékesítése esetén a biztosítási esemény után elérhető, b) a pót- szükség- vagy bérüzem lehetőségét, c) hogy a kiesés az üzem újraindulása után, az áruk gyártása, megmunkálása vagy értékesítése által, vagy egyéb fokozott üzemi teljesítmények által a kárviselési idő alatt vagy annak lejárta után indokolt határidőn belül behozható. A biztosítás nem nyújt fedezetet azon üzemi kiadásokra, melyek az üzemi viszonyok alapulvételével a biztosítási esemény beállta után továbbüzemelő részüzemre esnek. VII.2. VII.3. VII.4. VII.5. VII.6. VII.6. VII.7. A kárviselési idő alatti nyereségtől való elesés kiszámításánál figyelembe kell venni, ha az üzemi nyereség nem egyenletesen oszlik meg az egész üzemi évre. A biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosítási esemény beálltának időpontjában érvényes biztosítási összeget kell alapul venni. Ha a felek 12 hónapnál rövidebb kárviselési időben állapodnak meg, akkor a biztosítási összeg helyébe a csökkentett kárviselési összeg lép, mint a biztosítási szolgáltatás teljesítésének felső határa. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségének mértékét önrész megállapításával korlátozhatja. Jelen feltételek alkalmazásában felek az önrészesedést meghatározott időtartamban állapítják meg. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrészt minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A biztosítási szolgáltatás kiszámítása során a biztosító ellenőrizheti a szerződés megkötésekor az V.1. pont alapján rendelkezésére bocsátott, a biztosítási összeg megállapításának alapját képező adatok helyességét. Ha az ellenőrzés eredményeként ezek az adatok eltérnek a korábban átadott adatoktól, úgy a biztosító az alul-, illetve a túlbiztosítás következményeit alkalmazza a biztosítási szolgáltatás összegének meghatározásához. Ha a biztosított üzem a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül sem eredményezne üzemi nyereséget a kárviselési idő alatt, akkor a biztosító az elmaradt üzemi nyereséget nem téríti meg. A biztosító nem téríti meg a biztosított üzemi kiadásokat, ha az üzemmenet során felmerülő üzemi kiadásokat a biztosított a kárviselési idő alatt, a biztosítási esemény beállta nélkül sem tudná kigazdálkodni. Az elmaradó üzemi nyereséget és az arra eső biztosítási szolgáltatást eltérő megállapodás hiányában előre meg kell állapítani az üzemszünet teljes várható időtartamára, legfeljebb azonban a kárviselés idejére. A fenntartandó üzemelési kiadásokat és az arra eső biztosítási szolgáltatást előre meg kell határozni a fent említett időtartamra, minden egyes naptári hónapra külön-külön. Ha azonban legkésőbb az utolsó havi fizetésnél bebizonyosodik, hogy a biztosított megtakarítást ért el a fenntartandó üzemelési kiadásoknál, akkor a biztosító által teljesítendő biztosítási szolgáltatást csökkenteni kell a megtakarításra figyelemmel korrigált biztosítási szolgáltatásból adódó különbözettel. A biztosító kérésére havonként kimutatást kell benyújtani a ténylegesen kifizetett üzemi kiadásokról. VIII. A BIZTOSÍTÓ TOVÁBBI SZOLGÁLTATÁSAI, A KIADÁSOK MEGTÉRÍTÉSE VIII.1. Azon ráfordítások, melyeket a biztosított az üzemszüneti károk elhárítására vagy csökkentésére tesz, a biztosítót terhelik, ha 8

9 VII.1.1. VII.1.2. VIII.2. VIII.2.1. VIII.2.3. VIII.2.4. VIII.3. a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét összességében csökkentik; a biztosított azokat a körülmények miatt szükségesnek tartotta, sürgősségük következtében azonban a biztosító egyetértését nem sikerült előre beszereznie. Ebben az esetben a biztosítót haladéktalanul értesíteni kell a megtett intézkedésekről. A biztosító nem téríti meg a ráfordításokat, ha azok következtében a kárviselési időn túlmenően a biztosítottnak haszna keletkezik (a haszon mértékével azonos mértékben); azok következtében olyan nyereséget vagy folyó üzemi kiadásokat lehet kigazdálkodni, melyek nincsenek biztosítva, ennek megfelelő mértékben; azok a biztosítási szolgáltatással együtt meghaladják a biztosítási összeget, illetve a csökkentett kárviselési összeget; a biztosítási összeget, illetve a csökkentett kárviselési összeget meghaladó részben; Alulbiztosítás esetén a ráfordításokat csak az alulbiztosítottság arányában téríti meg a biztosító. IX. ELŐZETES KÁRBECSLÉS A biztosítási szolgáltatás összegéről a biztosítási esemény bekövetkeztét követően, a jogalap és az összegszerűség jelen feltételek szerinti megállapítását megelőzően nem lehet előre megállapodni. X. KÖNYVELÉSI KÖTELEZETTSÉG, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG X.1. X.2. A biztosított köteles rendszeresen a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt könyveléseket és feljegyzéseket vezetni, leltárokat és mérlegeket felállítani és azokat legalább 3 évig a megsemmisülés ellen biztonságosan és különállóan megőrizni. E kötelezettség megsértése esetén, amennyiben a szükséges dokumentáció nem áll rendelkezésre a szolgáltatás mértékének megállapításához, úgy a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be. Az ÁVF változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezésein túlmenően, amennyiben a szerződő/biztosított tudomást szerez a biztosított berendezésekre, üzemelési körülményekre, alkalmazott technológiákra, üzemórákra, a kockázatviselési helyekre vonatkozó körülmények megváltozásáról, illetve egyéb, a biztosítást érintő kockázati körülmények megváltozásáról, úgy a tudomásszerzést követő 3 napon belül a biztosítónak köteles ezt bejelenteni. XI. A KÁRMEGELŐZÉSI KÖTELEZETTSÉG XI.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdekében. Amennyiben a körülmények megengedik, a kármegelőzéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait. Amennyiben a biztosított/szerződő a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. XI.2. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról és ezt üzeme felelős vezetőitől is megkövetelni hogy a biztosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a műszakilag megengedhető mértéken túl. A szerződő/biztosított köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárgyat csak olyan személy használhassa, illetve kezelhesse, aki erre megfelelő képesítéssel és amennyiben szükséges úgy hatósági engedéllyel rendelkezik, továbbá a gép kezelésére alkalmas állapotban van. 9

10 XI.3. A szerződő/biztosított köteles a biztosítónak, illetve képviselőjének bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe, dokumentációkba, és az üzemeltetéssel kapcsolatos belső szabályzatokba. XII. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA XII.1. A biztosítási szerződés módosítása a felek közös megegyezésével Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, különösen akkor, ha a közlési kötelezettség körébe vont lényeges körülmények megváltoznak. XII.2. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel Amennyiben a X.2. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap órakor kezdődik. XIII. A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ KÖTELEZETTSÉGEI A KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSEKOR XIII.1. XIII.1.1. A biztosított/szerződő kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén: A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a körülmények megengedik, a kárenyhítéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító az ennek megfelelő mértékben mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. XIII.1.2. XIII.2. A szerződő és a biztosított köteles engedélyezni a biztosítónak minden, a kár okának és mértékének, valamint a biztosítási szolgáltatás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban kötelesek megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosított/szerződő a bejelentés megtétele után azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biztosító megbízottja által történő megtekintésig amelynek a biztosítóhoz való bejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell történnie csak olyan mértékben szabad változtatni, amennyire az üzem működéséhez és a további károk megelőzéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett 5 munkanapon belül nem kerül sor a kárszemlére, úgy a biztosított/szerződő mentesül a kár által előidézett állapot fenntartásának kötelezettsége alól, feltéve, hogy a kár okát és a kár következményeit részletesen dokumentálta (jegyzőkönyvben, fotódokumentációval) és gondoskodott arról, hogy a károsodott alkatrészeket a biztosító szemléjéig megőrizze azért, hogy azokat a vizsgálatra bemutathassa. Ezen kötelezettségek teljesítése esetén a biztosított/szerződő megkezdheti a károsodott vagyontárgy kijavítását. 10

11 XIV. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS ÉS A LEFOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK Amennyiben a káreset körülményeinek és a kár mértékének megállapítása érdekében szakértő bevonása szükséges, úgy a szakértő által jegyzőkönyvbe foglalandó megállapításoknak a kár öszszegének részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább: XIV.1. XIV.2. XIV.3. XIV.4 XIV.5 XIV.6. XIV.7. a gépkár megállapított vagy feltételezett okát; az üzemleállás terjedelmét és tartamát; biztosítási összeghelytállóságát az V. fejezet szerint a biztosítási esemény következtében elmaradt üzemi nyereségből származó kár összegét, és ha az üzemszünet tartama túlnyúlik a kárviselési időn, akkor az elmaradó üzemi nyereségből származó kárnak a kárviselési időre eső részét; a fenntartandó üzemi kiadásokat, melyek a kárelhárításnál szóba jöhetnek és az erre havonta fordítandó összeget; a VII. fejezet szerinti körülmények: milyen módon befolyásolják a biztosító szolgáltatását; milyen tényezők jöhetnek számításba az üzemszüneti kár megállapításakor; a szakértő hogyan vette figyelembe a biztosítási szolgáltatás megállapításának jelen feltételben rögzített szabályait. A szerződő/biztosított köteles a szakértői eljárás lefolytatásához szükséges valamennyi okiratot és egyéb bizonyítékot a szakértő rendelkezésére bocsátani, illetve a szakértővel együttműködni. XV. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI ELŐLEG KIFIZETÉSE XV.1. Amennyiben az üzemszünet kezdete óta eltelt egy hónap, továbbá az üzemszünetre tekintettel teljesítendő biztosítási szolgáltatás mértékének megállapítása, minden elmúlt egy havi időszak vonatkozásában, havi rendszerességgel történik, úgy a biztosított kezdeményezheti, hogy a biztosító a várható üzemszünet teljes időtartamára, de legfeljebb a kárviselés időtartamára előzetesen számított, várható biztosítási szolgáltatás mértékének megfelelő mértékben biztosítási szolgáltatási előleget folyósítson. A biztosítási szolgáltatási előleget a biztosító a kárviselési időszak, illetve üzemszünet végét követően megállapított, végleges biztosítási szolgáltatás mértékébe beszámítja. XVI. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás különös feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. Jelen pont nem tartalmazza a kiegészítő biztosítási feltételek azon a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor. Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései: XVI.1. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel (XII.2.) Amennyiben a X.2. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító eltérően a Ptk. 6:446. -ban foglaltaktól a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban 11

12 jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap órakor kezdődik. XVI.2. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén (V.3.) Jelen feltétel V.3. pontja alapján a Ptk. 6:449. -ban foglaltaktól eltérően, a díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik. A biztosító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesítésére biztosított külön póthatáridő kitűzésére nem köteles. XVI.3. A Biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (XI.1.) Eltérően a Ptk. 6:463. (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. XVI.4. A Biztosító mentesülése a kárenyhítési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (XIII.1.1.) Eltérően a Ptk. 6:463. (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. XVII. VEGYES RENDELKEZÉSEK A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételeinek, (ÁVF) rendelkezései, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Abban az esetben, amennyiben az ÁVF és a jelen különös feltétel szabályai eltérnek egymástól, úgy jelen feltétel rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az ÁVF vagy a különös feltétel szabályaitól eltér bármely szerződés részévé való záradék rendelkezése, úgy az adott szerződés tekintetében a záradék szabályai az irányadóak. XVIII MÁRCIUS 15. ELŐTT TETT BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés módosító biztosítási ajánlattal történő - módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálya alá helyezik. 12

13 Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás fogalom-meghatározások A Felek az alábbi fogalmakat eltérő szabályok hiányában a jelen fejezet szerinti jelentéstartalommal. tekintik elfogadottnak. 1. Tűz, villámcsapás, robbanás, légi járművek lezuhanása 1.1. Tűz alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes Villámcsapás az az esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz az épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épületbe becsapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt Robbanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész tartály, kazán, csővezeték, siló ) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki Légi járművek lezuhanása: Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. 2. Elemi kárnak minősülnek: 2.1. vihar: az a káresemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (15m/s szélsebességet elérő vagy azt meghaladó) szél rongálással okozott. A felek a szélsebesség tekintetében a káresemény helyéhez legközelebb található Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által üzemeltetett mérőállomás adatait tekintik elfogadottnak jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó káresemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyontárgyakban; 2.4. sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: olyan káresemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban; 2.6. felhőszakadás: az a káresemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű esővíz rombolással és elöntéssel okoz. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, illetve meghaladta; 2.7. fagy: 0 Celsius fok alatti hőmérséklet által okozott fagykár. A hőmérsékletet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a káresemény időpontjában mért hőmérséklet igazolja Normál időjárási viszonyok: az adott évszak átlagos időjárási értékein (csapadék, hőmérséklet, stb) továbbá vihar, felhőszakadás és fagy esetében a meghatározott határértékeken belül lezajló időjárási események ismeretlen jármű ütközése: az a,káresemény amelynél ismeretlen szárazföldi jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz. 13

14 2.10. Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkező káresemények sorozata 1 eseménynek minősül. 3. Földrengés, árvíz 3.1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás Árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is 4. Betöréses lopás, rablás, vandalizmus 4.1. Betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén: nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be; nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be; zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott; álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a) d) pontok szerinti egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól /szerződőtől, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja. 5. Terrorista cselekmény Terrorista cselekménynek minősül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett azon tevékenysége, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Annak bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a biztosított/szerződő feladata. 14

15 Generali Biztosító Zrt. Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf Telefonos ügyfélszolgálat: