20. oldal Berecki Kinga: A tudás a legjobb befektetés (Eurocenter) Amőba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy

Átírás

1

2 2 civil fórum Tartalomjegyzék 5. oldal Csáki Rozália: Felelősségteljes közösségszolgálat 6. oldal Márton János: A civil szféra részvétele a romániai akkreditált felnőttképzésben 8. oldal Sebestény István: Pillanatkép a magyarországi nonprofit foglalkoztatásról 10. oldal Arapovics Mária: A megújuló nonprofit menedzser és nonprofit ügyintéző szakképesítés Magyarországon 13. oldal Mihály István: A felnőttoktatási szakképző szolgáltatók engedélyeztetése, akkreditálása 14. oldal Arapovics Mária Pethő Réka: Nonprofit szervezetek és a felnőttképzési akkreditáció Magyarországon 16. oldal Eugen Gherga: A civil társadalom megerősítése Bulgária és Románia összefogásában 17. oldal Pikó Zsuzsanna: A NIOK Alapítvány Üdvözlünk a szektorban! képzése 18. oldal Balla Zoltán: Képzésekkel a közösségek fejlődéséért 20. oldal Berecki Kinga: A tudás a legjobb befektetés (Eurocenter) Amőba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy 21. oldal Csengeri Zsolt: CREST Forrásközpont felnőttoktatás, most már az Európai Unióban 22. oldal Tóth Orsolya: Az OUTWARD BOUND ROMANIA Élménypedagógiára alapozott képzések kicsiknek és nagyoknak egyaránt 24. oldal Hegedüs Csilla: Tanulmányi programok az erdélyi épített örökség szolgálatában A Transylvania Trust Alapítvány által működtetett oktatási és szakképzési programok bemutatása 25. oldal Varga Zoltán: Képzések (vidéki) ifjúsági szervezetek és kezdeményező csoportok vezetőinek és munkatársainak 27. oldal Diana Berceanu: Célunk a nemkormányzati szektor fejlesztése 29. oldal Emilia Săulescu: Az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése mindannyiunk küldetése 31. oldal Molnár György: Starthelyzetben a PannonForrás Kárpát-medencei felnőttképzési és szolgáltatási hálózat 34. oldal Dr. Bényei Andrásné: Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 35. oldal Az EU és a humánerőforrás fejlesztése interjúk 40. oldal Cristina Nicolescu: Az önkéntesek, mint a civil szféra erőforrásai 42. oldal Civil kurázsik Horváth Kovács Ádám: Civil Elkötelezettség Mozgalom 44. oldal Civil VitaFórV itafórum Benedek Huszár János: A civilek fölöttébb szükséges voltáról 45. oldal Beszámoló Nizák Péter: Civil kiadványok és kutatások Kelet-Közép-Európában A civil szektor kutatói, civil lapokat kiadó szervezetek képviselői találkoztak Budapesten c i v i l f ó r u c i v i l t á r s a d a l m i l a p Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső m Szervezetekért Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Alapítvány Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: e mail: ermacisza@cluj.astral.ro ISSN Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2007-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

3 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 3 Cuprins Pagina 4 Csáki Rozália: Răspunderea în serviciul comunităţii Pagina 6 Márton János: Participarea sferei asociative în sistemul acreditat de formarea adulţilor Pagina 8 Sebestény István: Instantaneu despre ocuparea din sfera asociativă din Ungaria Pagina 10 Arapovics Mária: Reînnoirea calificării de manager nonprofit și de administrator nonprofit în Ungaria Pagina 13 Mihály István: Acreditarea prestatorilor de specializare în educarea adulţilor Pagina 14 Arapovics Mária Pethő Réka: Organizaţiile nonprofit și acreditarea educaţiei adulţilor în Ungaria Pagina 16 Eugen Gherga: Consolidarea societăţii civile Pagina 17 Pikó Zsuzsanna: Bun venit în sfera asociativă! trainingul fundaţiei NIOK Pagina 18 Balla Zoltán: Traininguri pentru dezvoltarea comunităţii Pagina 20 Berecki Kinga: Știinţa este cea mai bună investiţie (Eurocenter) Centrul Educaţional Amőba, Sfântu Gheorghe Pagina 21 Csengeri Zsolt: Centrul de Resurse CREST educarea adulţilor în Uniunea Europeană Pagina 22 Tóth Orsolya: OUTWARD BOUND ROMÂNIA traininguri bazate pe pedagogie experimentală pentru mici și mari Pagina 24 Hegedüs Csilla: Programe de studii în favoarea patrimoniului construit din Transilvania Pagina 25 Varga Zoltán: Traininguri pentru conducătorii și colaboratorii organizaţiilor și grupurilor iniţiative de tineret (din mediul rural) Pagina 27 Diana Berceanu: Dezvoltarea sectorului nonguvernamental este ţelul nostru Pagina 29 Emilia Săulescu: Promovarea educatiei pe parcursul intrgii vieti, o misiune pentru toti Pagina 31 Molnár György: Startul reţelei PannonForrás din bazinul Carpaţii de educarea adulţilor și de specializare Pagina 34 Dr. Bényei Andrásné: Asociaţia Naţională a Prestatorilor de Servicii Umane Pagina 35 Uniunea Europeană și dezvoltarea resurselor umane interviuri Pagina 40 Cristina Nicolescu: Voluntarii ca resursele societăţii civice interviu Pagina 42 Curaj Civic Horváth Kovács Ádám: Mișcarea Angajament Civic Pagina 44 Forum Civic Benedek Huszár János: Despre necesitatea muncii civice Pagina 45 Raport de eveniment Nizák Péter: Periodice și cercetări legate de societatea civică în Europa Centrală și de Est F o r u m C i v i c Revista societãþii civile Editor: István Egri Redactor-șef: Rozália Csáki Corector: Attila Szabó Designer: Elemér Könczey Tehno-redactor: Ferencz Csáki Comisia de redactare: Barna Bodó Gábor Kolumbán Tivadar Magyari László Potozky István Sebestény (HU) József Somai Dezső Szenkovics Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania Datele de contact: adresa: Cluj Napoca, OP 1, CP 1004 tel./fax: ermacisza@cluj.astral.ro ISSN Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2007 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

4 4 forum civic Rãspunderea în serviciul comunitãþii rezumat Când vine vorba de sfera civică, ne vin în minte în majoritatea cazurilor oameni cu mult entuziasm, forma de organizare civică, desfășurare liberă, posibilitatea de a crea, munca devotată. Nu munca grea, nu învăţarea este ceea ce observăm, nici predarea. Dar dacă ne apropiem de sfera asociativă prin acest punct de vedere, vedem din prima o lume specifică. Este greșită gândirea că cei care lucrează într-o organizaţie civică se asociază cu entuziasm pentru un scop și fac acest lucru într-un mod care le place. Își scriu proiectele pentru finanţări, își cheltuiesc banii cu pricepere, pe urmă decontează, și cam atât. Ca și cum totul ar fi o distracţie, și cei interesaţi ar intra în legătură cu acest segment al societăţii numai din plăcere. Acest tip de gândire depreciază importanţa societăţii civice, și cea a muncii depuse. Munca în sfera asociativă, în ONG-uri presupune cunoștinţe, abilităţi și dispoziţii stabilite. Societate noastră și instituţiile statului se o- cupă din ce în ce mai mult de această sferă. Datorită acestui fapt în ultimii ani apar cursuri despre societatea civică și în programele universităţilor, cel mai des întâlnit fiind Serviciul comunitãþii garantat de cãtre organizaþiile civice presupun cerinþe importante pentru cei care lucreazã în domeniu. Cunoaºterea problemelor comunitãþii, a vedea prin complexitatea acestora ºi a da soluþii la situaþiile specifice care sã fie conforme cu cerinþele date, ºi toate acestea trebuie sã fie eficiente ºi productive. dezvoltarea comunităţii. Mai multe facultăţi din orașe mari au început cursuri de masterat în acest domeniu. Serviciul comunităţii garantat de către organizaţiile civice presupun cerinţe importante pentru cei care lucrează în domeniu. Cunoașterea problemelor comunităţii, a vedea prin complexitatea acestora și a da soluţii la situaţiile specifice care să fie conforme cu cerinţele date, și toate acestea trebuie să fie eficiente și productive. Acest lucru poate fi făcut doar dacă cei care lucrează în aceste organizaţii sunt suficient de pregătiţi și simt răspunderea acestei munci. Acest serviciu pentru comunitate plin de răspundere, ceea ce caracterizează societatea civică presupune nenumărate forme de predare și învăţare prin învăţarea și predarea specifică și continuă, și ne dă pâinea cea de toate zilele. În această ediţie vă prezentăm acele organizaţii civice, fără a da o imagine amplă, care se ocupă de traininguri, fie acestea de dome-niul care ajută munca în ONGuri, fie pregătiri făcute de către civili care dau răspunsuri cerinţelor comunităţii. În multe cazuri a- rătăm o lume cu totul deosebită celor care participă la trainingurile noastre. Și nu este deloc secundar, modul în care facem acest lucru. Cine sunt și cât sunt de pregătiţi cei care predau, coordonează trainingurile? De ce lucruri vor fi capabili, ce vor ști cei care participă la traininguri? E bine să clarificăm aceste întrebări de la început. Cuvintele spuse, corelaţiile clarificate și e- xemplele date marchează atât interpretarea societăţii civice, cât și orientarea în profesia dată. Deci să nu fim iresponsabili! Faptul că sfera asociativă e din ce în ce mai puternică arată și creșterea numărului celor care lucrează în această sferă. În această ediţie vrem să fim atenţi și de numărul celor care lucrează în această sferă. La noi încă nu s-au făcut cercetări legate de acest aspect, însă exemplul din Ungaria arătat de cercetătorul în domeniul sferei civice Sebestény István poate fi relevantă și exemplară și pentru noi. Atingem și subiectul acreditării și a pregătirilor deja acreditate, deoarece acesta reprezintă un proces care pornește viguros în viaţa societăţii civice din România. După aderarea la Uniunea Europeană fondurile structurale garantează surse importante pentru dezvoltarea resurselor umane. Aceste surse vor fi accesibile numai pentru organizaţiile care au servicii acreditate. Care sunt principalele pregătiri acreditate și ce înseamnă acreditarea pentru un ONG? La aceste întrebări dă răspuns legat de situaţia din România Mihály István, iar legat de situaţia din Ungaria Arapovics Mária și Pethő Réka. Molnár György prezintă reţeaua de instruire a adulţilor și cea de servicii în bazinul Carpatic a organizaţiei PannonForrás în care s-au conectat mai multe organizaţii din România. Am dorit ca domeniul pregătirii și a angajării să nu fie luminată doar prin servicii și prin cei care prestează acestea în societatea civică, ci și prin punctul de vedere al proiectelor de finanţare. Am întrebat și conducătorii instituţiilor care administrează fondurile structurale pentru dezvoltarea resurselor umane ce direcţii vor lua aceste programe în viitor și la ce trebuie să fie pregătiţi organizaţiile civice care și în viitor vor să se ocupe de traininguri, și ar dori să folosească și aceste surse de finanţare. În această ediţie puteţi citi interviuri cu manageri din România și Ungaria. În rubrica Curaj Civic și de această dată puteţi citi despre iniţiative exemplare, despre o organizaţie civilă care acum își începe activitatea, și a cărei nume e grăitoare: Mișcarea de responsabilitate civică. Ultima, dar nu cea din urmă rubrică, Forumul Civic s-a inspirat dintr-un subiect veșnic actual, din relaţia dintre civili, reprezentanţii ONG-urilor și administraţia, dar care de această ocazie ne arată importanţa ONG-urilor din punctul de vedere al unui primar, Benedek Huszár János. Relatăm cu bucurie despre un eveniment important petrecut nu de mult la Budapesta și care a creat ocazia ca persoanele din Europa Centrală și cea de Est care fac cercetări în domeniul societăţilor civice sau cei care redactează publicaţii civice să stea împreună la o masă, să se cunoască și să-și imagineze un viitor comun. Și de această dată am reușit să deschidem o mică fereastră către lumea civică în speranţa ca aceasta să fie instructivă atât pentru cei care sunt membrii societăţii civice, cât și pentru cei interesaţi. Csáki Rozália redactor-șef csaki.rozalia@gmail.com

5 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 5 Felelõsségteljes közösségszolgálat Ha a civil szféráról esik szó, többnyire lelkes emberek, a civil szervezeti forma, a szabad kibontakozás, az alkotás lehetősége, a pályázatok, az áldozatkész munkálkodás jut eszünkbe. Nem a kemény munka, és nem a tanulás, tanítás az, amire felfigyelünk. De ha ebből a nézőpontból közelítünk a civil szférához, máris egy sajátos világ tárul fel előttünk. Téves az a gondolatmenet, amely szerint a civil szervezetben dolgozók lelkesen összefognak egy ügy érdekében, és azt a nekik tetsző módon végzik. Megirogatják a kis pályázataikat és elköltik ügyesen a pénzeket, majd elszámolnak, és enynyi. Mintha szórakozás lenne az egész, és mintha csak kedvtelésből kerülnének kapcsolatba ezzel a társadalmi szegmenssel az érdeklődők. Az ilyen jellegű gondolatmenet a civil szervezetek jelentőségét, az általuk elvégzett munka értékét egyszerűen lebecsüli. A civil szférában történő tevékenykedés ugyanis jól meghatározott tudást, készségeket és képességeket igényel. Egyre komolyabb figyelmet szentel erre a mi társadalmunk és állami intézményrendszerünk is. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években már az egyetemi szintű oktatásban is megjelentek a civil szféra eme sajátos tudásanyagát átadó tárgyak, és itt főként a közösségfejlesztés az, amely szélesebb körben is fellelhető. Több nagyobb város egyetemei keretében indult mesterképző ebben a témában. Két éve pedig már Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikai Tudományok Karának keretében a gyakorlati tudásátadásra alapozó egy éves egyetem utáni képzési formában is tanulhatnak az érdeklődők a közösségfejlesztésről. Ugyancsak a civil szakma elismertségét igazolja az a tény is, hogy az egyetemi tanárok, akiknek alkalmuk van vagy volt aktívan bekapcsolódni a civil szféra világába is, hallgatóikat szakmai gyakorlatra a fejlettebb civil szervezetekhez küldik. S bár Romániában még nincs olyan kutatóintézet, mely a civil szférát kutatja, és a támogatások rendszere sem figyelt még oda kellőképpen erre a kérdéskörre, az egyetemi hallgatók egyre nagyobb számban készítik szakdolgozatukat a civil szférával kapcsolatos témakörökben. Mindez azt igazolja, hogy a civil szféránk a maga sajátosságával egyre erőteljesebb szerepet foglal el társadalmunk életében. És ez szakmai fejlődése eredménye. A civil szervezetek által biztosított közösségszolgálat komoly kihívások elé állítja a civil szervezetben dolgozókat. A közösségi problémák ismerete, átlátni azok összetettségét, és a sajátos helyzetekre, az adott feltételekhez igazodó megoldásokat kidolgozni, hogy mindez hatékony és eredményes legyen ez a civil szférában dolgozó feladata. És ezt csakis akkor képes ellátni, ha kellőképpen felkészül erre, és ha át is érzi ennek a munkának a felelősségét. Civilként (értsd civil szervezetben) dolgozni folyamatos tanulást jelent, ugyanakkor, a közösség szolgálata révén példamutatást is. Közösségi értékek és közösségi célok elevenednek meg a civil munka keretében, ha az hiteles, és valóban adott közösséget szolgál. És ez esetben hadd beszéljünk csak erről, a szakma szépségéről és értékéről, eltekintve a civil szféránk ama árnyoldaláról, mely a mondvacsinált civil szervezeteket és az ezek keretében a saját érdekeiket hajszoló személyeket foglalják magukban. Eme felelősségteljes közösségszolgálat, mely a civil szférát jellemzi, a maga sajátos és folyamatos tanítása és tanulása révén számos képzési és továbbképzési formát ölel fel, és számos személynek adja a napi kenyerét a kezébe. E lapszámunkban azon civil szervezetek egy részét mutatjuk be, amelyek képzésekkel foglalkoznak, legyenek ezek a civil szférában dolgozók munkáját segítő szakmai képzések, avagy a civilek által felvállalt, a közösségi igényekre választ adó más képzések. Ezek mentén igencsak jól nyomon követhető egy civil szervezet hatása a környezetére. És jaj annak, aki ezt a munkát A civil szervezetek által biztosított közösségszolgálat komoly kihívások elé állítja a civil szervezetben dolgozókat. A közösségi problémák ismerete, átlátni azok összetettségét, és a sajátos helyzetekre, az adott feltételekhez igazodó megoldásokat kidolgozni, hogy mindez hatékony és eredményes legyen ez a civil szférában dolgozó feladata. felelőtlenül végzi! Hiszen ahogy egy óvónő, tanító kezében formálódik meg az adott embercsoport (osztály) szakmai és személyi fejlődésének az alapja, egy-egy civil szervezet által tartott képzés is igencsak rányomhatja a bélyegét a résztvevők további tevékenységére. Sok esetben egy teljesen új világba vezéreljük a képzéseinken résztvevőket. És egyáltalán nem mellékes, hogy ezt miként is tesszük. Kik és mennyire felkészültek a képzők, trénerek? És mire lesznek képesek, mit fognak tudni majd a résztvevők a képzésnek köszönhetően? Ezeket a kérdéseket jó előre le kell tisztázni. A kimondott szavak, a megvilágított összefüggések és az adott példák rányomják bélyegüket úgy a civil szféra értelmezésére, mint az adott szakmában való tájékozottságra. Ne legyünk hát felelőtlenek! Amilyen munkát végzünk oktatóként, többnyire olyan munkát láthatunk viszont a hallgatóság részéről is. És ha közösséget szolgálunk, akkor generációk jövőjét tarthatjuk kezünkben. A civil szféra megerősödését a szektorban dolgozók számának a növekedése is mutatja. Így e lapszámunkban arra is igyekeztünk odafigyelni, hogy mekkora is a civil szférában foglalkoztatottak száma. Nálunk még nem volt erre vonatkozó kutatás, de a magyarországi helyzet, melyet Sebestény István civil kutató mutat be, számunkra is releváns és példamutató lehet. Az akkreditálás és az akkreditált civil képzések témakörét is körbejárjuk lapunk hasábjain, hiszen ez egy erőteljesen beinduló folyamat most a romániai civil szféra életében. Az EU-s csatlakozást követően a strukturális alapok jelentős forrásokat biztosítanak a humánerőforrás fejlesztésére. Ezek a források azonban csak az akkreditált szervezetek szánmára lesznek elérhetőek. Melyek a főbb

6 6 civil fórum akkreditált képzések és mit is jelent maga az akkreditáció egy civil szervezet számára? Ezekre a kérdésekre ad választ Mihály István a romániai helyzetre vonatkozóan, a magyarországiról meg Arapovics Mária és Pethő Réka tájékoztat. Molnár György a PannonForrás Kárpát-medencei felnőttképzési és szolgáltatási hálózatot mutatja be, melybe több romániai civil szervezet is bekapcsolódott. Nemcsak a szolgáltatások és a szolgáltatók szemszögéből törekedtünk megvilágítani a képzés és a foglalkoztatás kérdéskörét a civil szférában, hanem a pályáztatók szemszögéből is, pontosabban a Strukturális Alapok humánerőforrás-fejlesztésre szánt támogatásait menedzselő intézmények vezetőit is megkérdeztük, hogy ezek a programok az elkövetkezőkben milyen főbb fejlesztési irányvonalakat követnek, és mire kell felkészülniük a civil szervezeteknek, amelyek a továbbiakban is képzésekkel akarnak foglalkozni, és erre ezt a támogatási formát is ki szeretnék használni. Romániai és a magyarországi illetékes intézményvezetőkkel készült interjúkat olvashatnak e lapszámunk hasábjain. Civil Kurázsi rovatunkban ez alkalommal is példaértékű civil kezdeményezésről olvashatnak, méghozzá egy most induló sajátos civil szervezetről, melynek már a neve is sokat elárul magáról: Civil Elkötelezettség Mozgalom. Végül, de nem utolsósorban Civil Vitafórumunk egy örökzöld témából ihletődött, a civilek és az önkormányzat kapcsolatából, de ez alkalommal egy polgármester, Benedek Huszár János szemszögéből világít rá a civilek szükséges voltára. Örömmel számolunk be továbbá egy kiemelkedő budapesti eseményről, amely a közép-kelet-európai országok civil szféráit kutató, illetve a civil kiadványokat szerkesztő személyeket ültette egy asztalhoz, hogy megismerjék egymást, és közös jövőképet formáljanak. Ez alkalommal is egy kis ablakot tudtunk nyitni a témánktól vezérelve a civil világ felé, annak reményében, hogy ez tanulságos és olvasmányos úgy a civilek, mint bármely más érdeklődő számára. Csáki Rozália főszerkesztő csaki.rozalia@gmail.com A civil szféra részvétele a romániai akkreditált felnõttképzésben Egy ben elvégzett kutatást követően készült el és jelent meg Papp Z. Attila szerkesztésében a Kihasználatlanul. A romániai (magyar) felnőttképzés rendszere című kötet. A kötetről 2005 végén készítettünk beszámolót, amely megjelent a Civil Fórum 2005/4-es lapszámában. Papp Z. Attila vezetésével ben Az erdélyi megyékben szervezik az összes akkreditált képzés 34,3%-át, és amennyiben a fõvárosi adatokat a munténiai megyék adataitól különválasztjuk, Erdély e tekintetben a legaktívabb régió. egy újabb az előző folytatásaként is felfogható kutatásra került sor, ezúttal tágabb vonatkozásban, a Kárpát-medencei felnőttképzésről. A korábbi beszámolónkban általánosan ismertettük a kutatási zárótanulmány fontosabb fejezeteit, kitérve a romániai felnőttképzés jogi kereteire, különböző rendszerszintű és regionális/ megyei statisztikai adatok ismertetésére, valamint a szolgáltató intézmények bemutatására egy interjús vizsgálat alapján. Jelen írásunk a fentiek egy szűkebb témájára, a civil szervezeteknek az akkreditált felnőttképzésben való részvételére összpontosít, újabb kutatásunk eredményei alapján. A felnőttképzéssel foglalkozó intézményekről statisztikai adatokkal csak az akkreditált képzést nyújtók esetében rendelkezünk. Ennek oka az, hogy az Országos Felnőtt-szakképzési Tanács (CNFPA) honlapján szereplő, a romániai hivatalos eljárások szerint akkreditált intézményeket tartalmazó adatbázishoz hasonló, a nem akkreditált képzéseket nyújtó intézményeket tartalmazó adatbázis nem létezik, vagy ha igen, nem hozzáférhető. E- miatt ez utóbbi kategóriába sorolható intézményeket különféle módszerekkel lehet feltérképezni, anélkül azonban, hogy összeállhatna egy statisztikailag is jól használható, a teljességre törekvés céljával elkészült adatbázis. Ami az akkreditált felnőttképzést illeti, két év alatt Romániában egy igen jelentős robbanás következett be mind a képzések, mind az azokat szervező intézmények számát illetően. Korábbi kutatásunk során, ben a december 1-jén érvényes adatbázis állt rendelkezésünkre. Ennek adatai szerint akkor összesen 1467 képzésnek volt meg a CNFPA megyei bizottságai által kibocsátott, oktatási minisztériumi és munkaügyi minisztériumi elismerést is biztosító akkreditációja. Ezeket a képzéseket összesen 551 szolgáltató szervezte. Két év alatt a képzések száma közel megnégyszereződött, a szolgáltatók száma pedig megháromszorozódott: a Felnőtt-szakképzés Országos Jegyzékének nevezett adatbázis december 31-i állása szerint Romániában összesen 5559 akkreditált képzés volt, amelyeket 1642 szolgáltató szervezett. Szolgáltatónkét tehát átlagosan 3,38 képzési programmal számolhatunk. Érdekességképpen: a két évvel ezelőtti cikkünkben megemlítettük, hogy mely képzések örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. E tekintetben nagy változás nem tapasztalható. A legnépszerűbbek továbbra is a biztonsági őr és rendfenntartó szakmában szervezett képzések, ezt a vendéglátáshoz és kereskedelemhez kap-

7 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 7 csolódó különböző szakmák (pincér, szakács, kereskedelmi dolgozó, élelmiszerbolti és nem élelmiszerbolti eladó stb.), az építőipari szakmák (kőműves, ács, asztalos, hegesztő stb.), a számítástechnikához kapcsolódó szakmák, valamint testápolással és szépítkezéssel kapcsolatos szakmák (fodrász, kozmetikus, masszőr stb.) követik. A húsz legnépszerűbb képzési program összesíti egyébként az összes képzésnek a közel hatvan százalékát. Szintén ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik az az észrevételünk is, hogy két év alatt jelentősen közel ötszörösére megnőtt (az Országos Szakképzési Jegyzék főcsoportjai szerinti felosztást szem előtt tartva) az értelmiségi és tudományos foglakozású szakértők csoportban szervezett képzések aránya. Statisztikai elemzésünk részeként tértünk ki annak vizsgálatára, hogy a felnőttképző szolgáltatók és az általuk szervezett képzések hogyan oszlanak meg az egyes intézménytípusok között. Az akkreditált képzéseket szervező összesen 1642 intézmény közül a civil szervezetek hez hasonlóan a második helyen állnak a kft.-k mögött, megelőzve többek között az oktatási intézményeket, közintézményeket és részvénytársaságokat. Míg a civil szervezetek százalékos aránya az összes intézmény számához képest csökkent (2004-ben az összes akkreditált intézmény 20,5%-a volt civil szervezet, 2006-ra ez 17,96% lett), a szervezett képzések tekintetében részesedésük viszont nőtt. (2004-ben a képzések valamivel több mint negyedét, 25,3%-át szervezték, 2006-ban pedig 27,3%-át.) Ez részben annak is köszönhető, hogy országos szinten egyre több az olyan civil szervezet, amely akkreditált képzéseinek számát tekintve az élbolyba tartozik. Országos szinten összesen 35 olyan intézmény van, amely legalább 20 akkreditált képzéssel rendelkezik, ezek közül 13 civil szervezet, mi több, a tíz legtöbb akkreditált képzési programmal rendelkező intézmény pontosan fele civil szervezet. Az erdélyi és ezen belül a székelyföldi megyék képviselete e tekintetben a következőképpen mutat: a szóban forgó 35-ös ranglistán az első tíz intézmény között egyetlen erdélyi civil szervezet található, a második tíz között kettő, ezek közül egy székelyföldi azon belül is Hargita megyei; ez az alapítvány a 18. helyet foglalja el országos viszonylatban, az 5. helyet erdélyi viszonylatban 26 akkreditált programmal, a következő tizenöt között pedig szintén kettő. Tehát összességében véve az ún. nagyok között a felnőttképzési piacon öt erdélyi civil szervezet található. Ezek közül viszont csak a már említett Hargita megyei magyar tulajdonosai nemzetiségét, működési környezetét és az általa szervezett képzések tannyelvét illetően civil szervezet. Az országos vonatkozású adatok elemzésén túllépve, kutatásunkban fontos szerepet foglalt el az erdélyi megyék akkreditált felnőttképzési helyzetének a vizsgálata. Az erdélyi megyékben szervezik az összes akkreditált képzés 34,3%-át, és amennyiben a fővárosi adatokat a munténiai megyék adataitól különválasztjuk, Erdély e tekintetben a legaktívabb régió. (Munténia a bukaresti adatokkal kiegészítve az országosan szervezett akkreditált képzések 46,36%- át, ennek közel felét szervezik a fővárosban.) Az öt legtöbb képzésnek helyet adó megye: Kolozs, Hunyad, Szeben, Temes és Máramaros. A székelyföldi megyék e tekintetben a középmezőnyben (Hargita és Maros) vagy a mezőny végén (Kovászna) helyezkednek el. A 16 erdélyi megyében akkreditált 1905 képzést öszszesen 585 intézmény szervezi. Tehát intézményenként átlagosan 3,25 képzés jut, ami valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag. Az alábbi ábrán szemléltetjük a felnőttképző szolgáltatók bejegyzési típusuk szerinti eloszlását: Amint az ábrán látható, az erdélyi megyék tekintetében sincs nagy eltérés az országos tendenciához képest. A legtöbb akkreditált képzést szervező intézmény itt is kft., a civil szervezetek számukat tekintve itt is második helyen állnak, azonban számarányuk valamivel pontosabban 1,35 százalékponttal magasabb, mint országos viszonylatban. A civil szervezetek részesedése kb. ugyanennyivel magasabb az országos értéknél az általuk szervezett képzések számarányát tekintve is, Erdélyben összesen 544 akkreditált képzést szerveztek, ami az itteni képzések 28,55%-át jelenti. A legtöbb felnőttképző civil szervezet a 16 erdélyi megye közül Kolozs megyében van (19 szervezet), ezt követi Szeben (13 szervezet), Temes (11 szervezet) és Hargita megye (10 szervezet). Ez a négy megye összesíti az erdélyi akkreditált felnőttképzéssel rendelkező civil szervezetek közel felét (46,9%-át). Emellett van egyetlen megye Szilágy, ahol az akkreditált képzést szervező intézmények között nem található civil szervezet. A három székelyföldi megyével kapcsolatosan a következő észrevételek tehetők: összesen 39 kft. (az erdélyi hasonló jellegű intézmények 12,42%-a), 22 civil szervezet (19,46%), 9 oktatási intézmény (12,85%), 1 közintézmény (2,77%), 5 részvénytársaság (11,62%), 2 közhasznú intézmény (66,66%) és 1 más típusú szervezet (16,66%) működik. Székelyföld egyedül tehát a civil szervezetek és a közhasznú intézmények terén van túlreprezentálva az átlaghoz képest, és főként közintézményeket tekintve alulreprezentált a lakosság számarányát tekintve. (A 2002-es hivatalos népszámlálási adatok szerint lakosság tekintetében a három székelyföldi megyében él az erdélyi összlakosság személy 15,64%-a, azaz személy). Ami az öszszes intézményt illeti, a három megyében összesen 79 intézmény rendelkezik akkreditált felnőttképzési

8 8 civil fórum programmal; ez az Erdélyben működő 585 intézmény 13,5%-át teszi ki, tehát összességében is alulreprezentáltak a székelyföldi megyék. És ez az alulreprezentáltság a székelyföldi megyékben szervezett programok arányát tekintve is érvényes: a három megye az Erdélyben szervezett összes képzési program 13,28%-át szervezi. Mindezeken túl a civil szférát illetően tehetünk egy másik észrevételt: a három székelyföldi megye közül elsősorban a két magyar többségűben Hargita és Kovászna megyében az ott akkreditált képzést működtető intézmények körében mind az erdélyi, mind az országos átlaghoz viszonyítva a civil szervezetek túlreprezentáltak. Míg amint azt már korábban említettük a civil szervezetek országos viszonylatban az összes intézmény 17,96%-át, erdélyi viszonylatban 19,31%-át teszik ki, a Hargita megyei 30 intézménynek egyharmada civil szervezet, a Kovászna megyei 16 intézménynek 31,26%-a, a Maros megyei 33 intézménynek viszont már csak 21,21%-a. Az akkreditált felnőttképző civil szervezetek tekintetében az országos és erdélyi átlagnál jobban reprezentált megyék közé tartozik még a már említett három székelyföldi megyét leszámítva Arad megye (24,24%), Szatmár megye (28%), Szeben megye (20,96%), Kolozs megye (23,17%) és Temes megye (22%). Látható tehát nyilván e...a romániai felnõttképzésnek van egy negatívuma... ami mindenképpen korrigálásra szorul... túlsúlyban vannak a hosszabb lefolyású, komplexebb ismereteket átadó programok, és háttérbe szorulnak azok a programok általában a betanítás jellegû képzések, amelyek egy bizonyos szakma elsajátításához szükséges alapismereteket vagy kulcskompetenciákat adják át... megállapítás önmagában mindenféle tudományos alapot nélkülöz, azonban mindenképpen említésre méltó, hogy a civil szervezetek azokban az erdélyi megyékben vannak nagyobb számban reprezentálva az akkreditált felnőttképzési palettán, ahol a magyar lakosság számaránya is számottevőbb. Összegzés Két kutatásunk a közötti hároméves időszakot felölelve próbálta feltárni a romániai akkreditált felnőttképzés főbb jellemzőit. A szóban forgó időszak egy új kezdetet is jelentett a romániai felnőttképzés szempontjából, ugyanis 2004-től alkalmazzák az európai uniós csatlakozás folyamatba illeszthetően kidolgozott új akkreditációs rendszert. A három év számadatai azt bizonyítják, hogy a kezdeti tapogatózás után egy elég nagyfokú robbanás következett be az akkreditáció tekintetében főként 2005 volt ebből a szempontból jelentős, mindazon túl viszont az első évben kialakuló tendenciák két év alatt nagyságrendekben nem változtak. Egyrészt nincs jelentős módosulás a legkedveltebb képzések tekintetében, másrészt a képzéseket szervező intézmények eloszlása is nagyjából ugyanazt a képet mutatja: a kereskedelmi társaságok uralják a piacot, tehát mondhatjuk, hogy a felnőttképzés Romániában elsősorban továbbra is üzlet. Jelzésértékű azonban a közintézmények számának csökkenése, aminek következtében mutatkozó szabad területet a kereskedelmi és civil, kisebb mértékben az oktatási szféra vette át. Ez akár jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy a romániai felnőttképzés korábbi elsősorban a 90-es években megmutatkozó szerepe a munkanélküliség felszámolása olyan értelemben is átértékelődőben van, hogy a hangsúly nem a probléma kezelésére, hanem a megelőzésére kerül, amit egy megfelelő felnőttképzési rendszer kialakítása és az élethossziglani tanulás szükségességének tudatosítása ezáltal a munkavállalók részéről történő könnyebb és rugalmasabb váltás elősegítése révén lehetne elérni. Mindezen túl azonban a romániai felnőttképzésnek van egy negatívuma ez több más elemzésben is említésre került, és kutatásaink során elvégzett statisztikai elemzések is visszaigazolták, ami mindenképpen korrigálásra szorul és ebben éppen az a civil szféra lehet érdekelt, amelyet a képzések szervezésében elsősorban nem a profitorientáltság vezérel : túlsúlyban vannak a hosszabb lefolyású, komplexebb ismereteket átadó programok, és háttérbe szorulnak azok a programok általában a betanítás jellegű képzések, amelyek egy bizonyos szakma elsajátításához szükséges alapismereteket vagy kulcskompetenciákat adják át, nem igényelnek különösebb előzetes felkészülést, időben viszonylag rövid idő alatt lebonyolíthatók, és a fenti jellemzők következtében anyagilag is hozzáférhetőbbek a munkavállalók számára. Márton János Jakabffy Elemér Alapítvány társadalomtudományi kutató martonjanos@yahoo.com Pillanatkép a magyarországi nonprofit foglalkoztatásról Anonprofit szektor tradicionális funkció között méltatlan módon ritkán említik meg a foglalkoztatást. Ebben betöltött szerepe ugyan a az állami és az üzleti szférahoz viszonyítva Magyarországon valóban csekély, de azért nélkülözhetetlen. A legutóbbi felmérések szerint a teljes szektor már majdnem 100 ezer ember, az összes foglalkoztatott mintegy 2 és fél százaléka számára biztosít munkalehetőséget.

9 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 9 A nonprofit szektorban foglalkoztatottak számának alakulása 1995 és 2005 között A foglalkoztatottak 30 százaléka 2005-ben település-, illetve gazdaságfejlesztő szervezetekben tevékenykedett, közel ugyanennyien (29 százalék) találtak munkát egészségügyi, szociális nonprofitoknál. Minden ötödik munkavállaló kulturális, oktatási-kutatási civil szervezet, minden kilencedik pedig érdekvédelmi önszerveződés alkalmazottja. Az összes foglalkoztatott csupán egytizede vállalt állást sport-, szabadidős szervezetnél. A nonprofit szektorban foglalkoztatottak megoszlási funkcionális tevékenységcsoportok szerint, 2005 * Számított főállású foglalkoztatott az összes (fő- és részmunkaidős) foglalkoztatottnak napi 8 órás munkaidősre átszámított képzett létszáma. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest A főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2005-ben megközelítette a 75 ezret, és további fő tevékenykedett a szektorban részmunkaidőben, illetve mellékállásban, vagyis az összes foglalkoztatott több mint háromnegyedét (78 százalékát) a főállású teljes munkaidős munkavállalók alkották. A számított főállású foglalkoztatottak száma 2005-ben fő volt, ami azt fejezi ki, hogy a különböző formákban foglalkoztatottak összesített száma hány főállású teljes munkaidős munkavállalónak felelt meg. Az utóbbi évtizedben a civil alkalmazottak összlétszáma mintegy 40 százalékkal emelkedett, ugyanakkor ezen belül a főállásúaké 80 százalékkal. Vagyis egyfelől nemcsak a szektor foglalkoztatottak iránti abszolút igénye nőtt jelentősen, hanem a foglalkoztatottak kihasználtsága is, hiszen a részmunkaidősök egy része fokozatosan főállásúvá vált. Ugyanakkor ez a fejlődés nem jelenti azt, hogy általában bővülne a foglalkoztatottakkal rendelkező civil szervezetek aránya. Továbbra is nagyjából a teljes szektor egyhatoda (kb. 16 százaléka) rendelkezik munkavállalóval, és ezek háromnegyede (a szektor százaléka) biztosít legalább egy főnek napi 8 órás foglalkoztatást. Ha viszont a szektor egészének fejlődésében a foglalkoztatás alakulását tekintjük, megállapítható, hogy ez az elem sokkal dinamikusabb növekedést mutatott, mint akár a szervezetszám, akár a reálértékben mért teljes bevételnövekedés. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest A nonprofit szektorban foglalkoztatottak nagy része azonban nem a mindennapi, klasszikus értelemben vett civil egyesületeknél, alapítványoknál tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztatók a jogilag nonprofit, de facto állami (alapítású) közalapítványok, közhasznú társaságok. Ilyen típusú szervezetek alkalmazzák a foglalkoztatottak majdnem felét. A hagyományos civil önszerveződések csak mintegy 40 százalékban kb. 30 ezer fő alkalmazásával vesznek részt a foglalkoztatásban, és a maradék 10 százaléknyi munkavállaló a szakami, munkaadói, munkavállalói érdekképveseleteknél létesített munkaviszonyt. A nonprofit szektor főbb mutatóinak megoszlása szervezettípus szerint, 2005 A nonprofit szektor főbb mutatóinak változása Magyarországon, * QUANGO (Quasi Non-governmenral Organization): félállami nonprofit szervezetek, közalapítványok, közhasznú társaságok stb. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest A foglalkoztatásban tehát, csakúgy mint a teljes szféra pénzügyi hátterénél tetten érhető a nonprofit szektor szélesebb értelemben vett meghatározásából fakadó a közvélekedés szerint könnyen torzításnak is tekinthető aránytalanság, miszerint a jogilag nonprofit szektort alkotó szervezethalmaz majdnem 90 százalékát alkotó civil egyesületek és alapítványok a pénzügyi és humán erőforrásoknak a súlyukhoz viszonyítva jóval kisebb

10 10 civil fórum hányadával rendelkeznek. Ebből adódóan a szektor egészére vonatkozó makrostatisztikai mutatók az általánosság szintjén jóval kedvezőbb helyzetet festenek a civil világ fejlettségéről, mint azt a valóságban tapasztaljuk. Ennek ellenére a magyarországi civil szféra munkaerőpiaci szerepvállalása az említett megszorításokkal is egyre fontosabbá válik. S ne felejtsük el, ebben a teljesítményben nem vettük figyelembe a három szektor közül egyedül ebben megjelenő önkéntes tehát ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység hatásait, eredményeit... Sebestény István Civitalis Egyesület civil kutató civitalis@t-online.hu A megújuló nonprofit menedzser és nonprofit ügyintézõ szakképesítés Magyarországon ban megváltozott a magyarországi szakképzés rendszere Koncepcióját tekintve alakult át az 1993-óta működő Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó OKJ változtatását a munkaerőpiaci elvárások tették szükségessé, annak érdekében, hogy az egyes szakképzések valóban azokra a feladatokra készítsenek föl, amiket a munkahelyen majdan végezni kell. Az új OKJ alapelve a résztvevő-központúság, mert egyrészt lehetőség nyílik az előzetesen megszerzett tudás, a tapasztalatok elismertetésére, másrészt megjelenik az a törekvés, hogy a szakképzésben résztvevőknek ne kelljen életük során többször ugyanazt megtanulni, ugyanabból újra és újra vizsgázni. Elmondható, hogy az új rendszer előnyös a munkáltató és a tanuló munkavállaló szempontjából, ugyanakkor kétségtelenül bonyolultabb s talán anyagi érdekeket is sértő a szakképző intézmények szempontjából. Az európai uniós (Humán Erőforrásfejlesztési Program HEFOP) támogatású fejlesztés során a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) felhasználta az ifjúsági szakképzés, a szakiskolai, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztési programjait, megteremtve a kapcsolatot az európai (CEDEFOP, ETF) moduláris és kompetencialapú képzésfejlesztési innovációk, valamint a magyar fejlesztések között. Az NSZI által megfogalmazott fő cél a gazdaságban meglévő munkakörökhöz szükséges szakképesítések biztosítása volt, továbbá az egész életen át tartó tanulás lehetőségének elősegítése a szakképzésben, valamint az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők szakképzésbe való belépésének és a korábban megszerzett szakképesítések esetében ráépülő szakképesítés megszerzésének lehetővé tétele. A fejlesztési folyamat során az OKJ-vel kapcsolatba hozható 480 foglalkozás/munkakör DACUMmódszer elemzésére került sor. Az elemzéshez az adott foglalkozást, munkakört gyakorlottan, sikeresen végző munkaszakértőket kért fel az NSZI. A szakértők feladata az volt, hogy meghatározzák a foglalkozás gyakorlásához, a munkakör ellátásához szükséges feladatokat, tevékenységeket, személyiségjegyeket. A munkakör-elemzések eredményeit ezután több gyakorlott szakemberrel véleményeztették, majd a foglalkozásokat átfogó tartalmi jellemzőik alapján összehasonlították. Az NSZI által felkért szakértők elemezték a hatályos OKJ szakképesítéseinek követelményeiben meghatározott kompetenciák munkaerő-piaci igényének megalapozottságát is. 2. Az új OKJ alapelve: a modularitás és a kompetencia-alapúság 2.1 A modularitás A modul az egészből egy egységet jelent, olyan, mint egy építmény építőkockája. Az új szakképzési rendszer is építőelemekből áll össze. Az építészetből kölcsönzött példával élve, ahogyan egy ház többféle anyagú és faragott vagy faragatlan kőkockából, burkolólapokból vagy esetenként gipszstukkókból épül fel, egy adott szakképzés is több, eltérő rendeltetésű építőkockából alapmodulból és egy vagy több kiegészítő, illetve speciális modulból áll. A moduláris rendszer előnye, hogy megvalósítható a képzés és továbbképzés hatékonyabb egymásra épülése, elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető, az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik. A moduláris rendszerrel tervezhetőbbé válik az egyéni életpálya, könnyebb lehet a tanuló számára a meglévő kompetenciáinak továbbfejlesztése, az egész életen át tartó tanulás tudatos megvalósítása. A 2006-ban kialakított OKJ négyféle szakképesítési kört jelöl meg: az alap-szakképesítést, a rész-szakképesítést, az elágazásos szakképesítést és a ráépüléses szakképesítést. Az alap-szakképesítés alap- és kiegészítő modulokból épül fel. Az alap-szakképesítés általában több munkakör ellátására képesít. Ilyen képesítés lesz a vonatkozó rendelet hatálybalépését követően a nonprofit menedzser szakképzés. A rész-szakképesítés nem fedi le a szakképesítés összes modulját. A rész-szakképesítés legalább egy többnyire egyszerű, kevésbé összetett munkakör ellátására képesít (pl. a nonprofit ügyintéző rész-szakképesítés). A képzési cél általában a teljes szakképesítés megszerzésére irányul, viszont az új OKJ megteremti annak ehetőségét, hogy szakmai vizsgán rész-szakképesítést szerezzenek az érintettek, tehát az eddigiektől eltérő módon egy-egy munkakör vég-

11 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 11 zéséhez szükséges alapismeretről is vizsgát és papírt lehessen szerezni. Az elágazásos szakképesítés szakmabokrot alkotva olyan szakképesítéseket fog össze, mely valamennyi elágazásra nézve általában 80%- ban azonos modulokból és kötelezően választandó szakmodul(ok)ból áll. Az elágazásos szakképesítés több munkakör ellátására képesíthet (pl. az üzleti szakügyintéző elágazása a banki szakügyintéző, a számviteli szakügyintéző, de a projektmenedzser-asszisztens képzés is, mely szakképzések 5 közös üzleti szakügyintézős modulból és 1-5 szakmodulból állnak. (Ez utóbbi szakképesítés közös moduljuk kapcsán rokon a nonprofit menedzser képzéssel is). Nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy ha átképzés válik szükségessé, már csak a speciális szakmodulokat kell elvégezni egy új képesítés megszerzéséhez. A ráépüléses szakképesítés meghatározott alapszakképesítéshez hozzáadott egy vagy több kiegészítő szakmodullal együtt alkot egy speciális/magasabb szintű szakképesítést (pl. közművelődési szakember II. ráépülése a közösségfejlesztő). A ráépüléses szakképesítés többnyire önálló, speciális munkakör ellátására készít fel A kompetencia-alapúság elve A kompetencia szakértelmet, hozzáértést, teljesítőképes tudást jelent hétköznapi nyelven. Az OKJ esetében a szakképesítés szakmai követelményei rögzítik a munkavállalótól elvárható kompetenciákat. A kompetenciák ebben az értelemben a munkafeladatok elvégzésére való képességet, alkalmasságot jelentik. Részletesen egyrészt a feladatoknak, másrészt a dolgozó tulajdonságainak felsorolásaként jelennek meg. A szakképesítés kompetenciaprofilja így a személy egységes kompetenciakészletének két vetületéből, az ún. feladatprofilból és az ún. tulajdonságprofilból áll. A modulok szerkezete is ezt tükrözi A feladatprofil A feladatprofil megmutatja, hogy a képzésben részt vevőtől milyen konkrét teljesítményeket lehet elvárni a képzési program befejeztével. A feladatprofil a szakképzés megszerzését követő munkába álláskor a munkavállaló személyéhez köthető és különösebb nehézségek nélkül ellátható munkafeladatokat, az elvárható tudást tartalmazza. (A nonprofit menedzser esetén például: közreműködik a szervezet alapításával kapcsolatos szervezési feladatok jogszerű lebonyolításában, alkalmazza az érdekérvényesítő és érdekképviseleti technikákat stb.) A tulajdonságprofil A modul másik összetevője a tulajdonságprofil, mely meghatározza az adott szakképesítéshez szükséges szakmai, személyes, a társas és a módszerkompetenciákat. A szakmai kompetenciák szakmai ismeretekből és szakmai készségekből állnak. A szakmai ismeretek a foglalkozás/munkakör feladatainak ellátásához közvetlenül szükséges általános és speciális ismeretanyagot, azok alkalmazását foglalják magukba, típusok szerint (pl. A nonprofit szervezetek alapításának és működésének feltételei, szabályai és dokumentuma, Érdekérvényesítés, érdekvédelmi technikák ). A szakmai készségek között a foglalkozás/munkakör szokásos feladatainak ellátásához szükséges és általánosan alkalmazott készségek találhatók szintek szerint (pl. jogszabály alkalmazási készsége, szövegszerkesztés, táblázatkezelés). A személyes kompetenciák adottságokra (pl. erős fizikum) vagy jellemvonásokra utalnak (pl. elhivatottság, monotónia-tűrés, szervezőkészség stb.). A társas kompetenciák utalnak a betöltendő munkakörhöz/foglalkozáshoz szükséges együttműködési, kommunikációs vagy konfliktuskezeléssel kapcsolatos kompetenciacsoportra (pl. kapcsolatteremtő készség, udvariasság, közérthetőség, prezentációs készség, kompromisszumkészség, konfliktuskerülő készség). A módszerkompetenciák a szakképesítéshez szükséges gondolkodásra, problémamegoldásra, munkamódszerre, munkastílusra utaló kompetenciákat jelölik (pl. kreativitás, ötletgazdagság, tervezés, problémaelemzés, -feltárás, rendszerszemlélet, nyitott hozzáállás, a környezet tisztán tartása stb). 3. A nonprofit menedzser szakképzés Átalakult az OKJ-be 1998-ban felvett, a közgazdasági (15) szakmacsoportba sorolt, nonprofit menedzser és nonprofit ügyintéző szakképzés is. Az új képzési szerkezet következtében az ügyintéző szakképzésből a nonprofit menedzser rész-szakképesítése lett. A szakmacsoportba sorolásnak megfelelően a szakképesítés gazdája, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Szakképzési Intézet szakértői kidolgozták a nonprofit menedzser szakma munkaköri leírását, majd felkérték a szakértőket a szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozására. Az elkészült szakképzési és vizsgakövetelmény tervezetét a nonprofit szektorban aktívan működő szakemberek lektorálták és bírálták. Az alábbiakban bemutatjuk a nonprofit menedzser szakképesítés (azonosító száma: , a képzés maximális időtartama: óra) és a nonprofit ügyintéző rész-szakképesítés (azonosítószám: , a képzés maximális időtartama: 600 óra) követelményrendszerét. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: egyéb ügyintéző (FEOR száma: 3910) 3.1. A nonprofit menedzser szakképesítés munkaterülete, jellemző leírása közreműködik nonprofit szervezetek alapításában, működés feltételeinek biztosításában, a munkatársak irányításában; részt vesz a helyi kapcsolatrendszer kiépítésében és gondozza a kapcsolatokat; közreműködik a szervezet tevékenységének, munkaprogramjának tervezésében, irányításában, elemzésében és értékelésében; projekteket tervez és megvalósításukat irányítja; részt vesz a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység irányításában, ellenőrzésében; együttműködik önkéntesekkel, illetve koordinálja munkájukat; forrásteremtési technikákat alkalmaz; irányítja és szervezi a PR- és marketing feladatokat; rendezvényeket és képzéseket szervez; kapcsolatokat tart, illetve együttműködik hazai és nemzetközi nonprofit szervezetekkel; képviseli a szervezetet, tájékoztatást nyújt, adatot szolgáltat; alkalmazza az érdekérvényesítő és érdekképviseleti technikákat; számítástechnikai eszközöket alkalmaz az ügyviteli feladatok ellátásához. A munkakör feladatcsoportjainak

12 12 civil fórum megfelelően jöttek létre a szakképesítés moduljai A NONPROFIT MENEDZSER szakképesítés moduljai A nonprofit menedzser szakképzés nyolc modulból áll: a) Szervezetalapítás, -vezetés b) Közösségszervezés c) Rendezvények és képzési programok szervezése d) Marketing és PR e) Számviteli és gazdasági ismeretek f) Projekttervezés és projektmenedzsment g) Ügyviteli feladatok h) Számítástechnikai feladatok A dőlt betűvel jelölt 5 modul halmaz-részhalmaz viszonylat szerint lefedi a nonprofit ügyintéző részszakképesítést. (Lásd 1. sz. ábra) a) e) g) d) h) b) Szakképesítés Rész-szakképesítés Nonprofit menedzser szakképesítés Nonprofit ügyintéző rész-szakképesítés Modulok Szervezetalapítás, -vezetés Ügyviteli feladatok Számítástechnikai feladatok Gazdaság és számvitel Marketing és PR Közösségszervezés Rokon szakképesítések Vállalkozási ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző Vám és jövedéki ügyintéző Biztosításközvetítő Üzleti szakügyintéző Projekttervezés és Projektmenedzserasszisztens projektmenedzsment Rendezvények és képzési programok szervezése c) f) 2. sz. ábra. A nonprofit menedzser és nonprofit ügyintéző közös moduljai, illetve rokon szakképesítései 1. sz. ábra. A nonprofit menedzser szakképesítés és a nonprofit ügyintéző részszakképesítés (Ábra: Brüll Edit) A nonprofit menedzser szakképzés három modulja, a Projekttervezés és projektmenedzsment, az Ügyviteli feladatok és a Számítástechnikai feladatok közös modult alkotnak más PM-szakképzéssel, melyekkel ún. rokon szakképesítésűek lesznek (2. sz. ábra). A rokon szakképesítés akkor jön létre, ha legalább egy közös modulja van két képzésnek. Ezáltal a jövőben létrejöhet a hasonló munkafázishoz, hasonló feladathoz tartozó képzési területek elismerésének biztosítása, mely lehetővé teszi, hogy például egy át- vagy továbbképzés esetén a már elvégzett modulokat ne kelljen újra elvégezni, azaz beszámíthatóvá váljanak. De az egyének pályatervezését is segítheti az, hogy a már meglévő tudás vagy elvégzett modulok alapján választhatnak új szakmát. 3.3 A nonprofit menedzser szakképesítés vizsgái A szakképesítés megszerzésére a nyolc modulnak megfelelően nyolc kompetenciaalapú vizsga után van lehetőség. Az egyes vizsgafeladatok több vizsgarészből is állhatnak, pl. szóbeliből és írásbeliből. A vizsgafeladatok a nonprofit menedzser képzés esetén kevésbé elméleti, inkább gyakorlati jellegűek, esetenként gyakorlati munka védését jelenti a vizsga, vagy például egy projekttervet kell megírni. Gyakorlott szakemberek számára lehetőség nyílik az előzetes tudás beszámítására is, melyről előzetes tudásfelmérő vizsgán adhatnak majd számot a tapasztalataikat papírral is igazolni kívánó nonprofit szervezetben dolgozó munkatársak. Az új OKJ szerint eddig csak 14 szakmában indult el képzés, várhatóan az ágazatonként megjelenő miniszteri rendeletek megjelenése után indulhatnak tömegesen képzések, a tervek szerint még ebben az évben. Felhasznált irodalom: 2006/02 Sajtóanyag az Országos Képzési Jegyzék megújulásáról Oktatási Minisztérium Henczi Lajos: Kompetenciafelfogások és kompetenciamodellek fejlődése, Szakképzési Szemle, 2006/4. szám, Nagy László: A szakképzés modernizációja, Szakoktatás, 2005/8. szám. Nagy László: Az új szakképzési- és vizsgarendszer fő vonásai, a változással kapcsolatos feladatok, Új dimenziók a felnőttképzésben és a szakképzésben, NFI, Debrecen, november OKJ 2006 (összeállította: Modláné Görgényi Ildikó), A kompetenciaalapú moduláris szakképzési szerkezet, NSZI, Bp., A nonprofit menedzser szakképesítés szakmai és vizsgaszabályzata (szabályozás alatt) S. Arapovics Mária ELTE PPK Andragógia Tanszék oktató arapovics@hotmail.com

13 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 13 A felnõttoktatási szakképzõ szolgáltatók engedélyeztetése, akkreditálása Ateljességre való törekvés nélkül, csak rövid összefoglalót szeretnék nyújtani arról, hogy Romániában milyen feltételek között lehet akkreditáltatni az egyes szakképzéseket. A humánerőforrás-fejlesztés támogatására nagyon komoly erőforrások fognak rendelkezésünkre állni a Strukturális Alapokból. Ezekhez a forrásokhoz azonban csak az akkreditált szervezetek juthatnak majd hozzá. A folyamat azonban nem is egyszerű. Erről szeretnék rövid és átfogó képet adni. A felnőttek szakképzésére vonatkozó 129/2000-es kormányrendelet, valamint ennek a kiegészítései és módosításai szerint a felnőttek szakképzése magába foglalja az országos oktatási rendszeren kívüli, más formában megszervezett betanító szakképzést és a folyamatos szakképzést. Csak azok a szakképző szolgáltatók bocsáthatnak ki országos érvényességű szakképesítési vagy szakilletékességi bizonyítványokat, amelyek a törvény szerinti engedéllyel rendelkeznek, azaz akkreditáltak. Az akkreditálást a megyei engedélyeztetési bizottságok végzik, amelyek öt tagból állnak: egy elnök (a megyei munkaügyi és társadalmi szolidaritási igazgatóság vezetője), egy szakértő a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség részéről, egy szakértő a megyei tanfelügyelőségről, egy szakértő a megyei szintű munkaadó szervezetek (patronátusok) részéről, egy képviselő a megyei szintű szakszervezet részéről). A bizottság székhelye a megyei munkaügyi és társadalmi szolidaritási igazgatóságokon van, oda kell leadni az akkreditálási iratcsomót, amely a következőket kell tartalmazza: A. Részvételi feltételeket igazoló iratok: a szakképző jogi személyiségét igazoló dokumentumok másolatai: cégbejegyzési bizonylat, civil szervezetek regiszterébe való bejegyzési bizonylat, bírósági végzés a bejegyzésről, adóbejegyzési szám; alapító okirat másolata, működési szabályzat, amelyekben szerepel a szakképzési tevékenység; igazolások, hogy a kérelmező eleget tett a törvény által előírt adóés illetékfizetési kötelezettségeinek; engedélyeztetési díj befizetését igazoló nyugta. B. Engedélyeztetési feltételeket igazoló iratok: a kérelmező által kitöltött önértékelési dokumentum 2 példányban, amely egyebek mellett tartalmazza a szakképzés programját és a képzésen részt vevő személyek értékelési/felmérési módját is; egészségügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi engedélyek az elméleti és gyakorlati képzések helyszíneire vonatkozóan. Amennyiben a képzés megköveteli, mellékelni kell környezetvédelmi és állategészségügyi engedélyeket is; szükséges humánerőforrást bizonyító akták: szakképzők listája, szakképzők nyilatkozata, hogy vállalják a szakképzés megtartását (eredeti), szakképzők önéletrajza, amelyből kiderül, hogy rendelkezik megfelelő tapasztalattal és szakképesítéssel, szakképzők képzettségét igazoló oklevelek másolatai; szükséges anyagi erőforrások meglétét igazoló dokumentumok: elméleti képzéshez szükséges tantermek listája, felszereltség és befogadóképesség meghatározásával együtt; gyakorlati képzéshez szükséges műhelyek, laboratóriumok listája felszereltség és befogadóképesség meghatározásával együtt; más termek (könyvtár, olvasóterem, sportterem, étkezde) listája, ha vannak; a képzéshez szükséges termek tulajdonjogát vagy bérlését igazoló akták másolata; kérelmező pénzügyi helyzetét bemutató dokumentumok: utolsó havi/éves könyvelési mérleg. C. A szakképző intézmény tapasztalatát és az engedélyeztetés előtti tevékenységének esetleg más szakképzési rendszerben elért eredményeit igazoló dokumentumok A szakképzési program és a képzés megvalósításának függvényében az alábbi típusú bizonyítványok bocsáthatóak ki: képző vagy átképző tanfolyamok esetében szakképesítési bizonyítványt, betanító tanfolyamok, valamint továbbképző vagy szakosító tanfolyamok esetében végbizonyítványt. Az engedéllyel rendelkező szakképző szolgáltatókat bejegyzik az engedélyezési bizottságnál levő szakképzési naplókba. A Felnőtt-szakképzés Országos Tanácsa (CNFPA) elkészíti az Országos Szakképzési Jegyzéket, amelynek folyamatosan aktualizált változata megtalálható az intézmény a honlapján ( Amint fentebb jeleztem, ez csak rövid összefoglaló az akkreditálás feltételeiről, és nem tértünk ki a teljes engedélyeztetési dokumentáció részletes ismertetésére, sem az engedélyeztetés folyamatára, valamint a már akkreditált szakképző szolgáltatók kötelességeire sem. A Felnőtt-szakképzés Országos Tanácsa (CNFPA) előbb említett honlapján a felnőttképzést szabályozó jogszabályok mellett megtalálható a megyei engedélyeztető bizottságok összetétele és elérhetősége, szakképzési szabványok, a romániai foglalkozások és mesterségek szakmai jegyzéke, Országos Szakképzési Jegyzék, foglalkozási szabványok és nagyon sok más hasznos információ is. Mihály István Lakossági Tanácsadó Iroda, Székelyudvarhely programkoordinátor istvan.mihaly@civitas.ro

14 14 civil fórum Nonprofit szervezetek és a felnõttképzési akkreditáció Magyarországon Magyarországon a évi felnőttképzési törvény új helyzetet teremtett: nyilvántartásba vételi kötelezettséget követelve meg a képzőhelyektől, az adókedvezmények körét és sok pályázati lehetőséget pedig akkreditációhoz kötötte. Az akkreditáció Az akkreditáció szó meghatalmazást, elfogadást jelent. Képzési értelemben olyan szabályozást, minőségbiztosítást értünk rajta, melynek céljául a képzésben résztvevők fogyasztóvédelmét, esetünkben a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét tűzték ki. Könczey Elemér rajza Szöveg nélkül Az akkreditálást bármely nyilvántartott, felnőttképzéssel foglalkozó intézmény önkéntes alapon előterjesztheti az erre a célra készített formanyomtatványok kitöltésével és benyújtásával. Az akkreditációs eljárást és ellenőrzést Magyarországon a független szakemberekből álló Felnőttképzési Akkreditáló Testület folytatja le. A felnőttképzési tevékenységnek nem feltétele az akkreditáció, azonban számos előnnyel jár. A garantált színvonalú képzés mellett egyaránt adókedvezményekben részesülhetnek a részt vevő személyek és a képzést folytató intézmények. Ez esetben az akkreditáció tehát önértékelésen alapuló minőségbiztosítási rendszert jelent, amely magában foglalja a megkívánt minőséghez kapcsolódó követelmények meghatározását, az értékelési rendszer leírását és működtetését. Az akkreditáció elnyerését követi a minőség ismételt ellenőrzése, az akkreditációs feltételek fennállásának megerősítése. Magyarországon felnőttképzési tevékenység a képzőhely és/vagy a program minősítésével akkreditálható. Az intézmény-akkreditáció Az intézmény-akkreditációs eljárás keretében a Felnőttképzési Akkreditáló Testület azt vizsgálja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézményben zajló tevékenység és az intézmény irányítási és döntési rendszere megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, továbbá az akkreditációs követelményrendszernek. Legfontosabb kritériumai közé tartozik a rendszeres felnőttképzési tevékenység tervezése, fejlesztése, értékelése, a felnőttképzési szolgáltatás nyújtása, az ezekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a szabályozott intézményirányítási és döntési folyamatok, továbbá a vevőszolgálat és panaszkezelési rendszer működtetése a tevékenységéről nyújtandó tájékoztatás és a képzési programok lebonyolítása érdekében. Az intézményben oktatóként csak a meghatározott végzettséggel rendelkező személy működhet. A program-akkreditáció Program-akkreditáció esetében azt vizsgálják meg, hogy a felnőttképzési intézmények képzési programjai megfelelnek-e a képzési célnak, különös figyelemmel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására, a megvalósíthatóság kritériumára és a pedagógiai/andragógiai követelményekre. Vizsgálják továbbá azt is, hogy eleget tesznek-e a foglalkoztatáspolitikai követelményrendszernek is. Mint ahogy az intézmény-akkreditációnak, ennek is vannak követelményei, melyeket a jogszabály részletesen ismertet. Kritériumai közé tartozik a képzés pontos megnevezése, céljának, módszerének, értékelésének, az elsajátítható kompetenciáknak és a személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, a moduljainak kifejtése. A képzést folytató szervezetnek meg kell határoznia azt is, hogy a képzésben résztvevők elégedettségét, visszajelzéseit hogyan fogja feldolgozni, s e véleményeket felhasználni. Az akkreditációval járó támogatások A felnőttképzési tevékenységnek nem feltétele az akkreditáció, azonban számos előnnyel jár. A évi CI. törvény alapján a felnőttet, illetve a felnőtt hallgatót a képzésben történő részvétele alapján személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg. Összege a felnőttképzési szerződésben megjelölt, vizsgadíjjal kiegészített képzési díj harminc százaléka, de nem több, mint hatvanezer forint. Ha a képzés évében nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, halasztottan, legkésőbb öt évre viszszamenőleg is érvényesítheti, de közvetlen hozzátartozója is igénybe veheti a kedvezményt. Az akkreditált intézményt az állam normatív támogatásban részesíti a képzésben részt vevő fogyatékkal élők, továbbá minden első, állam által elismert, azaz az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés után. Megtérítik továbbá a munkaügyi központok által felajánlott vagy elfogadott munkaerő-piaci képzésben

15 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 15 résztvevő személy tanfolyami költségeit, és támogatást kapnak a technikai feltételek fejlesztésére is. Nem utolsósorban tárgyi adómentességet élvez az általános forgalmi adó alól minden akkreditált felnőttképzési program. A nonprofit szervezetek akkreditációi 2002-től 2006 végéig összesen 1283 felnőttképzési szervezet ment keresztül intézményi akkreditációs eljáráson, ebből 192 volt nonprofit szervezet, az összes akkreditált képzőhely több mint 15 %-a. Különösen a nonprofit szervezetek számára ez egy igen költséges eljárást jelent, hiszen önmagában csak az eljárás díja 400 ezer forint volt. (Kifejezetten akkreditációra csak a bevezetéskor írtak ki pályázatot.) és között összesen 2254 programot akkreditáltak. Ebből közel 400 program volt nonprofit szervezeté, tehát az akkreditált programok mintegy 18 %-a. Alábbiakban azt tekintjük át, milyen programok minősítését kapták meg a nonprofit szervezetek. A nonprofit szervezetek által akkreditált programok A képzési terület alapján az alábbi kategóriákat állítottuk fel: 1. Nyelvi képzések 2. Számítástechnikai, informatikai képzések 3. Oktatási szolgáltatások, képességfejlesztő képzések 4. Közgazdasági-jogi képzések 5. Szociális, egészségügyi és higiéniás szolgáltatások képzései 6. Egyéb szolgáltatások, képzések A vizsgálatunk során kiderült, hogy a programok egyharmada oktatáshoz, képességfejlesztéshez kapcsolódó képzést nyújt, %-a a programoknak számítástechnikai vagy közgazdasági jellegű, 13%-a nyelvi, és 10%-os arányban szociális, egészségügyi, higiéniás területre képez felnőtteket, illetve egyéb jellegű képzés. 1. sz. ábra. A nonprofit szervezetek akkreditált programjainak kínálata, Az oktatással kapcsolatos képzések mennyiségét aránytalanul nagy számmá növelik a SuliNova Kht. által akkreditált képzések. Az Oktatási Minisztérium közhasznú társasága egymagában mintegy 200 programot akkreditáltatott. Ezeket nem számolva, a többi nonprofit szervezet által szervezett képzés nagyságrendileg a szociális kategória képét adná. Jellemzőbb tehát a számítástechnikai és közgazdasági jellegű képzések indítása. A számítástechnikai, informatikai képzések jelentős hányadát teszik ki az ECDL, európai számítógép-kezelő jogosítvány képzései. Az ECDL-jogosítvány vizsgáztatási joga kifejezetten nonprofit szervezeteknek adható, bár fantáziát látva a képzésekben és azok bevételeiben vizsgára való felkészítést más szervezet is indított. A gazdasági, jogi terület képzései között elenyésző volt a jogi jellegű képzés, főleg vállalkozási, gazdálkodási tevékenységre, szervezetfejlesztésre irányuló, vagy a nonprofit megélhetéshez nélkülözhetetlen projektmenedzseri, illetve (európai uniós) pályázatírással kapcsolatos képzések jelennek meg. Sok program kifejezetten a szektor szereplői számára, nonprofit szervezetek menedzselésére irányult. A számítástechnikához hasonlóan a nyelvi képzések mindhárom szektorban jelentős nagyságrendet tesznek ki. Figyelemreméltó viszont a nyelvi képzések között az a több évtizedes hagyomány, melyet a piaci világban is meg tudott tartani a TIT egyesület, hiszen a nonprofit szervezetek által akkreditált összes nyelvi képzés felét ők indítják. Több segítőfoglalkozásra, házigondozói, hospice szolgáltatásra felkészítő programot, speciális gondozást igénylő, betegápoló és idősgondozó programot, elsősegélynyújtó tanfolyamot indítanak nonprofit szervezetek. Az összes akkreditált képzéshez viszonyítva nagyobb arányban indítanak ilyen jellegű képzéseket nonprofitok, mint más képzőhelyek. Mindhárom szektor akkreditált programjait tekintve elmondható, hogy a nonprofit szektorból elenyésző számú (2-3) program irányul csak gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére, vagy ipari, műszaki, kereskedelmi, vendéglátó-ipari jellegű képzések elsajátítására. Összegzés Magyarországon a felnőttképzés sokszínű világában ma már száma és tevékenysége tekintetében is megkerülhetetlen tényezővé vált a nonprofit szektor. A piacra jellemző számítástechnikai és nyelvi képzésekre irányuló igény a nonprofit szektorban is erőteljesen megjelenik. Az összes képzőhely által akkreditált képzés közül a nonprofit szervezetek részvételi arányukhoz képest nagyobb számban kínálnak közhasznú tevékenységhez kapcsolódó programokat, valamint pályázatíráshoz, nonprofit szervezetek és projektek menedzseléséhez segítséget adó akkreditált tanfolyamokat. Nincsenek jelen viszont az ipari, műszaki, valamint a gépjárművezetői képzések világában. S. Arapovics Mária ELTE PPK Andragógia Tanszék oktató arapovics@hotmail.com Pethő Réka ELTE PPK Művelődésszervező Szak hallgató petho.reka@gmail.com

16 16 civil fórum A civil társadalom megerõsítése Bulgária és Románia összefogásában Az európai integráció nem valósul meg azáltal, hogy az ország egy adott időpontban az Európai Unióhoz csatlakozik, ez ennél egy sokkal összetettebb folyamat, amely már jóval a csatlakozás előtt elkezdődött, és a csatlakozás hivatalos időpontját követően is folytatódik. És más integrációk is megvalósulnak közben: a schengeni övezethez való csatlakozás (a személyek és az áru szabad forgalmát teszi lehetővé), az euróövezetbe való integráció (a nemzeti pénznem helyett az euró közös használatának a bevezetését jelenti) stb. Az EU két új tagállama (Bulgária és Románia) csatlakozása érdekében tett erőfeszítések többnyire az állam erőfeszítései voltak, mintsem a nem állami szektoroké. Ezt ellensúlyozandó a román-bolgár határokon átívelő konzorcium hálózati munkája keretében valósul meg az Európai Segítség nevű projekt, mely technikai segítséget nyújt a két ország civil szervezeteinek a megerősítése érdekében. A projektet az Európai Bizottság Bővítési Iránya támogatta. Már 2005-ben elkezdődtek az előkészületi munkák. A két országból összesen hét civil szervezet összefogásával képzéseket kínáltak a két ország civil szervezetei képviselőinek, összesen 100 aktív civil embernek, hogy ezáltal összehangoltan, a megfelelő időben és a szükséges felkészülések révén léphessenek együtt előre a hivatalos EU-s csatlakozás következtében kialakuló sajátos és fontos társadalmi helyzetben. Ez az együttműködés abból a törekvésből született, hogy javítsuk a civil szervezetek jelenkori működését annak érdekében, hogy egyrészt új tevékenységek és kezdeményezések induljanak be, melyek a két ország civil szervezetei közötti kommunikációt javítják, továbbá hogy ezáltal az érdeklődő civil szervezetek stratégiai gondolkodásának a gyakorlati szükségleteire is választ kínáljunk. Mindez a két ország csatlakozása által teremtett új helyzetből adódott a klasszikus támogatási lehetőségek bezáródnak, megnyílnak az új támogatási lehetőségek, lásd a strukturális alapok, ezáltal az európai piacon megnyílik az állami és a nemkormányzati szereplők szabad versenye, bizonyos struktúrák, szervezetek eltűnnek, újak jelennek majd meg stb. Mindezt figyelembe véve a képzések fő témái a következőkre összpontosítottak: projektmenedzsment, forrásteremtés, kommunikáció és PR, a véleményformálás gyakorlata, kampányok (advocacy és lobby), úgy az európai támogatású projekteket megvalósító civil szervezetek bevonásával, mint azon szervezetekkel, amelyek ezután szeretnének EU-s támogatásban részesülni, és a szomszédos országokkal való határokon átívelő együttműködésben érdekeltek. Mindkét országból azonos arányban voltak résztvevők két 50 fős csoport volt, fele-fele arányban vettek részt benne mindkét országból civil szervezeti képviselők. Olyan szervezetek képviselői, akik már részt vesznek a két ország közötti partnerségben megvalósuló, EU-s támogatottságú projektekben őket a szervezők hívták meg. De alkalmuk volt bekapcsolódni más civil szervezeti képviselőknek is mindkét országból, akik formanyomtatvány kitöltésével jelentkezhettek a széles körben meghirdetett képzésre őket kiválasztották. A jelentkezők száma ugyanis kétszeresen meghaladta a meghirdetett helyek számát, ez is a képzésre való igényt igazolta. Az Európai Bizottság Bővítési Iránya elfogadta a tervezett tevékenységi tervet és a csoportok kompetenciáját, két fő tevékenység támogatását tartva szem előtt: egy nemzetközi képzéseket tervező bizottság megalakítását (Belgium, Bulgária, Franciaország, Hollandia, Románia) és az ennek a kipróbálását szolgáló úttörő fázist (Belgium, Bulgária, Portugália, Románia). Négy képzési alkalomra került sor. Ezek helyszíne váltakozott, hol Bulgáriában, hol Romániában került sor rá. Minden alkalom 5 napos képzést ölelt fel, melyen vegyes csoportokként vett részt az személy egy bevezető és egy haladó képzés keretében. Így került sor az egyik csoport számára a bevezető képzésre július között Silistrán (Bulgária), a haladó képzésre meg december között Bukarestben. A másik csoport bevezető képzése szeptember között Murighiolon (Románia) volt, a haladó képzése meg február között Bankjaban (Bulgária). A nemzetközi csapat (Bulgária, Portugália, Románia), mely a képzéseket tartotta, a fentebb jelzett témákat plenáris előadások és csoportmunkák keretében dolgozta fel, figyelembe véve a résztvevők sajátos

17 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 17 profilját és érdeklődését, amelyet már a bejelentkezéskor körvonalazni kellett. Így már a bejelentkezéstől számítva alapoztunk a kedvezményezett szervezetek sajátosságaira, elvárásaira, valamint a résztvevők személyes képességeire is. Az Európai Bizottság anélkül, hogy jelentkezési díjat kért volna, mindenki számára biztosította az utazást, a szállást, az ellátást és a képzési anyagokat. Ugyanakkor a résztvevőknek amellett, hogy aktuális információkat tartalmazó oktató anyagokat kaptak, lehetőségük volt a képzésekre meghívott lektorok (Bulgária, Nagy-Britannia, Románia) előadásai révén úgy a csatlakozott országok civil szférájával kapcsolatos információkat is kapni, mint a másik országba való látogatás révén az ottani helyzettel is megismerkedni. A résztvevők közötti kapcsolatépítés több módon is megvalósult: közös üzeneteket fogalmaztak meg, tapasztalatcsere, új kapcsolatok alakultak ki, új projekteket terveztek közösen, és barátságok is kialakultak a jelenlevők között. Minden résztvevő a képzés elvégzését igazoló európai nominális elismerést kapott. A kétéves projekt egyedi a maga nemében, hiszen a két ország számára történelmi jelentőségű EU-s csatlakozás időszakában valósult meg, és sajátos módon a két civil társadalom legjelentősebb intézményei, civil szervezetei megerősítését szolgálta. A konzorcium romániai partnere a Temesvári Kultúraközi Intézet (Institutul Intercultural Timișoara) volt, mely sajátosan az európai képzések szervezésére specializálódott civil szervezet, emellett az országos szintű demokratikus állampolgárság kialakítása érdekében szerveződő képzési hálózat vezetője és hivatalos európai információs központ, a kultúra és a képzés terén szakmailag országos és nemzetközi szinten is elismert közepén formálisan lezárul ez a projekt, melynek részleteiről az érdeklődők angol nyelven a következő helyen olvashatnak: Eugen Gherga Temesvári Kultúraközi Intézet programkoordinátor eugen.gherga@gmail.com honlap: Fordította: Csáki Rozália A NIOK Alapítvány Üdvözlünk a szektorban! képzése A képzésről A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány ben indította útjára projektasszisztens képzését Üdvözlünk a szektorban! címmel. A program célja a hazai nonprofit szektor új dolgozóinak és a szektor iránt érdeklődőknek a szakmai felkészítése és egy ehhez kapcsolódó oktatási tematika kialakítása. Az Üdvözlünk a szektorban! program arra a felismerésre reagál, hogy a magyarországi nonprofit szektor egyre bővülő humán erőforrási bázisa különböző szektorokból kerül ki, s szakirányú tudása mellett a nonprofit szektor fő ismérveinek (kihívásai, kapcsolatrendszerei, információs forrásai, menedzsment jellemzői) ismerete jelentősen segítheti a szektorba való beilleszkedését, hatékony munkavégzését, s remélhetőleg az itt maradását is. A szervezeti vezetőknek leterheltségük miatt kevés idejük marad a nonprofit menedzsment tudás átadására, az akkreditált többéves nonprofit szakképzéseknek pedig nem nyújtanak erre a problémára megoldást. Az Nemzeti Civil Alapprogram évi támogatásának köszönhetően 2006-ban három ilyen képzéssorozatunk már megvalósult (3 3 nap) ben újabb képzéseket szerveztünk, illetve az előző évek tematikáját fejlesztettük egy emeltebb szintű képzésre, amely az előzőeket folytatja bizonyos szinten. Magyarországon a nonprofit szervezetek száma közel , ebből az aktívan tevékenykedők száma is több tízezerre tehető. A szektorban foglalkoztatottak száma 10%-kal nőtt az elmúlt években, a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma meghaladja a főt, ezen túl munkavállalót alkalmaz részmunkaidőben a szektor, és további önkéntes segítő is aktív a szektorban (a KSH adatai szerint). Ugyanakkor a Humánerőforrás Operatív Program pályázatainak köszönhetően, illetve az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Munkaügyi Központok programjain keresztül egyre több dolgozó érkezik a nonprofit szektorba az állami vagy privát szektorban eltöltött évek után. Az Üdvözlünk a szektorban! című program a szektorba újonnan érkező fő- vagy részmunkaidős munkavállalóknak nyújt felkészítést nonprofit ismeretekből. A NIOK már beindította ezt a programot, kidolgoztuk a képzésekhez szükséges tananyagokat, de több témában komolyabb fejlesztésekre lesz szükség, illetve új tematikákat is szeretnénk kidolgozni. Az Üdvözlünk a szektorban! első fázisában az alábbi főbb tematikákról oktatunk: 1. mi az hogy civil, nonprofit, (...); 2. jogi alapok; 3. gazdálkodási, pénzügyi, könyvelési alapok; 4. fenntarthatóság, adománygyűjtés, 1%; 5. pályázatírás itthon; 6. információforrások a szektorban; 7. marketing, PR; 8. pénztárvezetés; 9. operatív management: megbeszélések, jegyzőkönyvek; 10. informatikai lehetőségek. A második fázisban az oktatás napjai tematikusak: 1. Mit kell tudnia egy jó projektvezetőnek a szervezet egészéről? (menedzsment ismeretek); 2. Adományszervezés gyakorlati oldala, marketing és PR a gyakorlatban, hogyan működtessünk jó 1%-os kampányt; 3. Európai uniós ismeretek, pályázatok, együttműködési lehetősé-

18 18 civil fórum gek, buktatók szektoron belül, valamint az állami és a magánszektorral. A csoportos oktatást személyes konzultáció egészíti ki, a képzések után egy külön megbeszélt időpontban, valamint a szektorban dolgozó vezetőkkel, szakemberekkel való tapasztalatcserék. Az oktatói kör: a szektorban trénerként évek óta dolgozókból, a szektort kutató szakemberekből, a szektor sikeres menedzsereiből, akkreditált képzésben oktatókból áll. A képzéseken egyenként fő vesz részt. A képzés költségeihez 2007-től sajnos a hallgatóknak is hozzá kell járulniuk, mert a kapott támogatás nem fedezi a képzés egészét. A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány A NIOK célja, hogy a civil társadalom Magyarországon a nonprofit szervezetek munkája által is erősebbé váljék, és kialakuljon egy háttérbázis, amely elősegíti a nonprofit szervezetek hosszú távú működését. A NIOK olyan programokat alakít ki, amelyek javítják a civil szervezetek munkáját, annak szakszerűségét és eredményességét, illetve erősítik a nonprofit szektornak az állami és az üzleti szférához, valamint a társadalom egészéhez fűződő kapcsolatait. E program során arra törekszünk, hogy a szektor mennyiségi növekedése egyben minőségi javulással is járjon. Ez a program szorosan kapcsolódik a Civil Szolgáltató Központ keretében megvalósuló tevékenységünkhöz, melynek célja 10 éve az, hogy nonprofit szervezetek számára konkrét, gyakorlati, működésüket segítő információkat nyújtson Budapesten, Pest megyében. A felhasználók igényeit követve folyamatosan bővülő tevékenységi kör 2002-től a következő szolgáltatásokat tartalmazza: képzések, tanfolyamok; fórum, műhely, kerekasztal-beszélgetések; pályázati dokumentáció, pályázati tanácsadás; alapítás, alapító okirat/alapszabály készítésének, módosításának segítése; egyéb jogi tanácsadás, gazdasági, pénzügyi és könyvelési szaktanácsadás; szervezetfejlesztési tanácsadás információ szervezetekről; adatbázis(ok) biztosítása; könyv- és dokumentumtárunk helybeni használata. E széles paletta számokban úgy írható le, hogy évente tanfolyamot, fórumot és 1-2 konferenciát szervezünk, tanácsadást tartunk, könyvtárunkat átlag ember használja, esetben adunk információt en, telefonon és levélben, s mintegy személyes találkozóra kerül sor a hozzánk forduló civil szervezetek szakmai ügyében. Ezt a munkát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatja a Civil Szolgáltató Központok Országos Hálózata program részeként, valamint Budapest Főváros Önkormányzata is segít. Pikó Zsuzsanna Nonprofit Információs és Oktató Központ Civil Szolgáltató Központ vezetője program@niok.hu honlap: Képzésekkel a közösségek fejlõdéséért A Humán Reform Alapítvány (HUREF), ahogyan már a neve is sugallja, fő tevékenységeként képzéseket szervez. A 90-es évek elején elindult kezdeményezésből több szervezet is kinőtte magát azóta, mint a jól ismert Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE), de a néhány éve tevékenykedő Zöld Szív Egyesület is. Balla Zoltánt, a HUREF elnökét kérdeztük arról, hogy miként is indult el a szervezet, és az elmúlt évek alatt hogyan alakult a képzési kínálatuk, mi az, amivel ma próbálnak segítséget nyújtani e tevékenységi forma révén. Balla Zoltánt Humán Reform Alapítvány elnök huref@huref.ro Mikor indult el a HUREF? Hogyan is nőtte ki magát belőle a SZEKE? 2000 augusztusában a HUREF keretében szerveztünk egy képzést. Ennek résztvevői hozták aztán létre a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületét (SZEKE). Mi magunk 1996 áprilisában kerültünk kapcsolatba a magyarországi Közösségfejlesztők Egyesületével. Őket hívtuk el, hogy az itteni érdeklődőknek is tartsanak közösségfejlesztésből felkészítőt. Mára már 7 okleveles közösségfejlesztő van a csapatunkban. Tudásunkat a vidéki közösségek, informális társulások, civil szervezetek fejlesztésében igyekszünk kamatoztatni. Mi a HUREF fő tevékenységi köre? Melyek az aktuális képzéseik? A HUREF főleg képzésekkel foglalkozik, me-

19 A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató 19 lyek a vidék- és közösségfejlesztést célozzák meg. Felfogásunkban ez a kettő szorosan összefügg egymással. Közösségfejlesztést vidékfejlesztés nélkül el sem tudunk képzelni. Vannak akkreditált és nem akkreditált képzéseink, ugyanakkor van népfőiskola jellegű képzésünk is. Az egyik legizgalmasabb képzésünk, mely egy kétéves folyamatot ölel fel, a szerves műveltség képzés. A teremtett világ működése, az arra való ráhangolódás az, amit szerves műveltségnek nevezünk. Talán a fenntarthatóság kifejezés áll a legközelebb ehhez. Ez még nem egy meghirdetett képzés, hanem a saját csapatunknak szóló belső tanfolyam, amivel mi magunk is felkészítjük magunkat, megtanuljuk ezt, és erre alapozva a további képzéseinket is átalakítjuk majd. Ez egy sajátos szemléletmód, kultúra, amiről úgy érzünk, hogy ez áll hozzánk a legközelebb. Már bő kilenc éve működtetjük a székelyföldi műkedvelő bábosok képzését. Ez egy informális képzésünk. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együtt szervezünk képzéseket a falusi gazdálkodóknak. Az EU agrárpolitikáját dolgozzuk fel, és ennek a várható hatásait a székelyföldi gazdálkodásra. Szintén nem akkreditált képzés a vállalkozásfejlesztési képzésünk, mely elsősorban egyéni és családi vállalkozásfejlesztőknek szól. Az elmúlt évek során akkreditáltattunk is számos képzést. Szakképesítést nyújtó, I. szintű képzéseink (4 hónapos): elárusító, virágkötő, mészáros, pék, láncfűrész kezelő, falusi vendégfogadó, varrodai munkás. A II. szintű (5 hónapos) képzéseink: számítógép- és adatbáziskezelő, szakács, pincér, asztalos, ács. A III. szintű (6 hónapos) képzéseink: könyvelés, turisztikai technikus. Képesítést nyújtó akkreditált felnőttképzéseink: kommunikáció, tárgyalástechnika, leadership, humán erőforrás menedzsment, menedzsment, projektmenedzsment, felnőttképző (oktató, tréner), kulturális rendezvényszervező iroda menedzser. Nehéz volt akkreditáltatni ezeket? Nem voltak nehézségeink. Sőt, abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy bármilyen, a tevékenységi körünkkel kapcsolatos képzési igényre választ adó képzést rövid időn belül akkreditáltatni tudunk. Megvan ehhez a szükséges szakember-hálózatunk is. Volt eset, hogy 20 személy, gyakorlatilag egy csoport kért egy képzést, és az ő kérésükre akkreditáltattuk az adott képzést. Vannak képesítést (a kompetencia-modulokat soroljuk ide, mint a kommunikáció és tárgyalástechnika, menedzsment, számítógépkezelés, stb.) és szakképesítést nyújtó tanfolyamok. Mely képzésekre mutatkozik a legnagyobb igény? A számítógép-kezelői képzésre még a mai nap is vannak érdeklődők. Microsoft-képviselők is vagyunk, ami azt jelenti, hogy a képzést elvégzők egy Microsoft-diplomát kapnak, amit a román Munkaügyi Minisztérium is elismer. Bár nem vezetünk statisztikát, a többi képzéseinkre is több-kevesebb igény van. Nemcsak Székelyföldön vagyunk jelen, hanem az ország más területeire is eljutunk képzéseinkkel. Mit terveznek a jövőre? Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy stratégiánk van. Egy sapientiás diák diplomamunkájaként elkészítette a HUREF stratégiáját. Ekkor gondolkodtunk el a kezdeteinkről is újra. Magát a HUREF-et pedagógus kollégákkal hoztuk létre a változás után közvetlenül, hiszen bár a rendszerváltás korát éltük, de mégsem alakultak azért a dolgok olajozottan. Úgy véltük, hogy ha sikerül humán reformot megvalósítani, akkor ez maga után tudja vonni a gazdasági és a politikai reformot is. Az emberek mentalitásán törekedtünk változtatni. Így lett központi tevékenységünk a képzés. Az általunk fontosnak tartott tanfolyamokkal kezdtük, de aztán az aktuális igények mindig alakították ezeket. Lassan bennünk is letisztul, és meg fog jelenni az ún. Humán Reform termék. A más cégek által is kikínált témájú képzéseink résztvevői egy sajátos tálalásban kapnak majd nálunk szakmai felkészítést. Sajátos mentalitás tükröződik a szolgáltatásainkban. A végkimenetelét tekintve ugyanazt a képesítést kapják majd a nálunk végző személyek is, mint a máshol tanulók, de ezt a tudást, képességeik fejlesztését egy sajátos mentalitás keretébe ágyazódva kapják majd. És ez nem más, mint képzéseinknek a szerves műveltség általi átitatása. A humán reform nem egyik napról a másikra megvalósuló, hanem egy végtelen folyamat, amit sosem tekinthetünk lezártnak. Tervezzük, hogy fiókszervezeteket hozunk létre Székelyföldön. Vannak-e stratégiailag kiemelt képzéseik, amelyeket feltétlenül szeretnének fenntartani a jövőben? A kultúra mindent átfog. Maga a gazdaság is a kultúra része. Ezért mi azt mondjuk, hogy ha a sajátos kultúránkkal azonosulni tudunk, akkor sajátos gazdaságunk is lesz. A mai piac denaturált. Manapság szomorú jelenség, hogy a gazdaság diktálja a kultúrát, a gazdaság határozza meg, hogy hogyan is viselkedjünk. Márpedig ez nem helyénvaló, nem természetes folyamat. Ezért is foglalkozunk akkreditált képzés keretében a kultúraszervezők, kulturális intézmények vezetőinek ( elméleti óra és gyakorlat), továbbá a rendezvényszervező irodák menedzsereinek ( elméleti óra és gyakorlat) a képzésével. A trénerképzőnk is akkreditált, de ezt még nem gyakoroljuk. A saját trénereinket szeretnénk először kiképezni, hogy jó előadók legyenek a felnőttképzési rendszerben. Ezek a tovább-emberekkel-foglalkozó képzéseink, melyek stratégiai képzések, és a HUREF kitörési pontjai is egyben ezen a vidéken a jövőben.

20 20 civil fórum Hogyan befolyásolja a munkájukat az EU-s csatlakozás? Anyagilag hogyan tartják fenn tevékenységeiket? Örvendünk is, meg nem is az EU-s tagságnak. Vagyunk olyan méretűek és elismertek szervezeti szinten, hogy labdába rúgjunk az EU-s pályázatokban is, de talán majd csak partnerként szállunk be egy-egy pályázatba. Mint minden pályázatnak, ezeknek is az a hátulütőjük, hogy szubjektív döntéseknek vannak alávetve. A hasonló szolgáltatásokat végző intézmények, szervezetek, amelyek bekapcsolódnak az EU-s pályázatok rendszerébe, hatalmas pénzeket nyerhetnek el, és így ingyen biztosíthatják majd a képzéseket. Emiatt mi sem maradhatunk teljesen távol ettől a mókuskeréktől, ha továbbra is a piacon akarunk maradni. Jelenleg is számos pályázatban partnerként veszünk részt. Kérdezett: Csáki Rozália A tudás a legjobb befektetés (Eurocenter) Amõba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy Az Amőba Oktatási Központ alapvetően felnőttképzéssel foglalkozik, tíz év alatt közel 3000 személy vett részt a tanfolyamain. Elsősorban az alapkompetenciák fejlesztésére fekteti a hangsúlyt, így informatika, nyelv és gazdasági területeken szervez tanfolyamokat, de mellette speciális képzésprogramokat is bonyolít (vállalatspecifikus képzések, menedzsment képzések orvosi kabinetek számára, üzleti tervezés kezdő vállalkozóknak stb.). A képzések 85%-a hivatalos, típusát tekintve szakmai, továbbképző és átképző tanfolyamok. Ettől az évtől kezdődően az oktatási központ különös hangsúlyt fektet a vidéki oktatásra, valamint beindítja a szakképzést különböző tevékenységi területeken (ács, asztalos, hegesztő, idegenvezető, topográfus, stb.). Ami a résztvevőket illeti: középiskolai diákoktól nyugdíjasokig, minden korosztály és társadalmi kategória képviselteti magát. Általában a képzéseken való részvétel nem korlátozott. Az Amőba-tanfolyamok Hargita és Kovászna megyét átfogó felnőttképzési hálózaton keresztül valósulnak meg. A hálózat hat munkaponttal rendelkezik (Sepsiszentgyörgyön kívül Kézdivásárhely, Kovászna, Barót, Csíkszereda, Székelyudvarhely), legutóbb Gyergyószentmiklóson indultak be Amőba-programok. A képzés mellett növekvő hangsúllyal van jelen a vizsgáztatás is, a központ hivatalos és nemzetközi vizsgákat szervez és bonyolít, regionálisan és országosan. A hálózaton belül három akkreditált ECDL-vizsgaközpont és egy nemzetközi ECL-nyelvvizsgaközpont működik, így számítógépkezelésből és modern nyelvismeretből európai bizonylatokat szerezhetnek a hallgatók. A közeljövőben ez a gazdasági képzések terén is megvalósul. Az oktatási központ nagy hangsúlyt fektet az oktatás minőségére, saját fejlesztésű képzésprogramjai vannak, a hallgatók nyomdai kivitelezésű tankönyvekből tanulnak, az oktatás feltételei pedig megfelelnek az európai szintű követelményeknek. Jelen pillanatban a központnak 28 külső munkatársa van, mind szakképzett, gyakorlott oktatók és állandó adminisztrációs személyzete, amely a képzések háttérmunkáját koordinálja és felügyeli. Az aktív pályázati tevékenységnek köszönhetően több száz pedagógus, diák, önkormányzati tisztviselő vett részt szakmai fejlesztő képzéseken, országosan elsőként kapták kézhez az európai ECDL-számítógépkezelői jogosítványokat óta kiépült egy országos virtuális iskolahálózat a Global Teenager nemzetközi ifjúsági projekt keretén belül, Románia legnagyobb és egyetlen ilyenszerű hálózata. 28 középiskola közel 600 diákja és 56 pedagógusa vesz részt benne, évente kétszer, egyenként három hónapos irányított tanulási folyamatokban, az ún. Tanulói ciklusokban. A résztvevők hatékony tanulási módszerrel ismerkednek meg, és ezzel párhuzamosan készségeiket fejlesztik. A projektet az Amőba a hagyományos iskolai oktatás korszerűsítésére és fejlesztésére használja. A jövőre vonatkozó tervek között