SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 1 Apor Vilmos Katolikus Főiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012.

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (1) A főiskola jogállása (2) A főiskola küldetésnyilatkozata (3) A főiskola célja és tevékenységi területei (4) A főiskola irányítása (5) A főiskola által kiadott oklevél A főiskola működési rendje...5 II. A főiskola vezetése A főiskola fenntartója A szenátus (1) A szenátus összetétele (2) A szenátus működése (3) A szenátustagok jogai és kötelességei (4) A szenátus tagjainak választása (5) A szenátusi tagság megszűnése (6) A szenátus testületei A rektor Rektorhelyettesek Rektori Tanács A gazdasági igazgató A főtitkár Szakfelelős Minőségbiztosítási vezető...12 III. A főiskola szervezeti felépítése Szervezeti egységek (1) Intézetek (2) Közoktatási intézmények, gyakorló helyek (3) Kollégium (4) Könyvtár (5) Felnőttképzési Központ (7) Rendszergazda, fotó-video technikus (8) Rektori Hivatal (10) Tanulmányi Hivatal (11) Gyakorlati Képzések Szervezési Központja (12) Belső ellenőrzés A Főiskola oktatói és hallgatói (1) Főiskolai oktatók (2) Főiskolai hallgatók Hallgatói Önkormányzat...17 IV. Záró rendelkezések...18 V. Mellékletek sz. melléklet Az AVKF szervezeti felépítése sz. melléklet...20 AZ AVKF SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE sz. melléklet Intézetek, szakcsoportok sz. melléklet A szenátus választásának rendje sz. melléklet A szenátus ügyrendje sz. melléklet Az SzMSz mellékleteit képező belső szabályzatok sz. melléklet Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola alaptevékenységeinek felsorolása sz. melléklet Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kezelésében és használatában lévő ingatlanok jegyzéke...28

3 3 Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a felsőoktatásról szóló, évi CXXXIX. Tv. (Továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseinek, valamint a Főiskola hatályos alapító okiratának figyelembevételével a Főiskolai Szenátus az alábbiak szerint állapította meg: I. Általános rendelkezések 1. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 1. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (a továbbiakban: főiskola) a Magyar Katolikus Egyház Váci Egyházmegyéjének felsőoktatási intézménye, nem állami főiskola. 2. A főiskola a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola jogutódja. A főiskola alapító jogelődje a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek rendje (1929). 1. (1) A főiskola jogállása 1. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola állami és egyházi képzési feladatot lát el. 2. A főiskola önálló jogi személy, székhelye 2600 Vác, Konstantin tér A főiskola alapokmánya a fenntartó Váci Egyházmegye Püspöke által kiadott Ordinationesben foglalt Apor Vilmos Katolikus Főiskola megújított Alapító Okirata. (2011) 4. A főiskola épületei és az épülethez tartozó ingatlanok a Váci Egyházmegye tulajdonában vannak, melyeket a főiskola szerződés alapján használ. (7. sz. melléklet) 5. A főiskola állami feladatok ellátásával kapcsolatos ügyeit a felsőoktatási törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon, és finanszírozási feltételekkel végzi. 6. A főiskola fenntartója a Váci Egyházmegye (továbbiakban: fenntartó), aki az alapító okiratban és állami jogszabályokban meghatározott módon gyakorolja fenntartói jogait és kötelességeit. 7. A főiskola angol nyelvű elnevezése: Apor Vilmos Catholic College. 8. A főiskola német nyelvű elnevezése: Apor Vilmos Katholische Hochschule. 1. (2) A főiskola küldetésnyilatkozata A főiskola elsődleges feladata, hogy tevékenységével elősegítse a kereszténységen alapuló hagyományos magyar és kisebbségi kultúra, a magyar és a kisebbségi nyelvek, a család és más hagyományos közösségi formák megmaradását és fejlődését azáltal, hogy felsőfokú végzettségű pedagógusokat, hitéleti szakembereket, valamint, szociálpedagógusokat, csecsemőgondozókat, ifjúságsegítőket, titkárságvezetőket képez, és tovább képez. Főiskolánk nem csak a katolikus vallásúak számára nyitott, hanem egyházi jellege révén más vallású, illetve nem hívő hallgatók számára is, amennyiben tiszteletben tartják intézményünk katolikus jellegét. Hitéleti képzésben értelemszerűen csak a katolikus vallásúak vehetnek részt. A főiskolai oktatás gyönyörű természeti és építészeti környezetben, a keresztény gyökerekre, a magyar kultúrára és nyelvre, az országban élő kisebbségek kultúrájára és nyelvére alapozva teremti meg azt a légkört, amelyben az értelmiségi képzést végzi. Hozzásegíti hallgatóit a tudásban, emberségben, és egészségben való kiteljesedéséhez, ezzel is megalapozva, hogy a következő nemzedékek egészséges természeti és szellemi környezetben nevelkedhessenek. A főiskola kiemelten fontos feladatának tartja a német nemzetiségi pedagógusok képzését, illetve azt, hogy a legnagyobb létszámú kisebbség, a roma (cigány) gyermekek esélyteremtését segítse romológiai ismeretekkel rendelkező pedagógusok képzésével. Fontos szerepet tölt be főiskolánk életében a magyar hagyományokra épülő drámapedagógus képzés.

4 4 Tudományos életünket elsősorban a képzésekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások folytatása jellemzi, melyekkel oktatási tevékenységünkkel egyetemben, szervesen kapcsolódunk a Váci Kistérséghez, a hazai és nemzetközi tudományos közélet munkájába. Nagy hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra. Támogatjuk, elősegítjük a hallgatói kutatómunkát, diákjaink részt vesznek az Országos Tudományos Diákkör tevékenységében. A főiskola egyházi jellegének kialakítását a hittanár, a kántorképzés, a katekéta - lelkipásztor munkatárs, és az ehhez kacsolódó hitéleti tevékenység segíti. Fontosnak tartjuk, hogy intézményünk működésével segítse a Váci Egyházmegye oktatási, nevelési, hitéleti feladatait. Főiskolánk az egyetemes katolikus felsőoktatás részeként kíván működni, ennek megfelelően alakítja hazai és nemzetközi kapcsolatait. 1. (3) A főiskola célja és tevékenységi területei 1. A főiskola alapfeladatához kapcsolódó képzés célja: a. olyan értelmiségi pedagógiai szakemberek képzése, akik jól megalapozott általános és szakmai műveltségük, fejlett pedagógiai képességeik, ön- és emberismeretük, hitük és szeretetteljes bánásmódjuk birtokában - a családdal és a társadalmi környezettel együttműködve - alkalmasak a gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére, b. olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletben és a gyakorlatok során megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a diplomájukban megjelölt területen nevelési, oktatási és szociális fejlesztő, segítő feladataik ellátására, c. olyan végzett pedagógusok kibocsájtása, akik korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel rendelkeznek, jellemzi őket az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tisztelete, az egyéni és közösségi felelősségérzet és feladatvállalás, az egész életen át tartó művelődés igénye és képessége, valamint az egészséges életvitel, d. a nemzeti és az egyetemes kultúra (a tudományok és a művészetek) közvetítésével, művelésével és fejlesztésével, az anyanyelvi, az idegen nyelvi és a számítógépes kommunikáció készségszintre való emelésével a hallgatók felkészítése az értelmiségi létre. 2. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: a. az intézmény a szakindítási engedéllyel rendelkező főiskolai és egyetemi szakokon, illetve BA és MA szinteken, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, főiskolai és egyetemi szintű képzéseket folytathat. A szakok felsorolását az SzMSz 6. sz. melléklete tartalmazza. b. az MA szintű diplomához jutást saját képzéssel biztosítja, illetőleg megalapozza, hogy más felsőoktatási intézményben megszerezhessék azt végzett hallgatóink, c. a főiskola szakirányú továbbképzést folytat akkreditáció alapján, d. akkreditált iskolai rendszerű szakképzést folytat engedély alapján, e. e képzési szintekre az intézmény államilag akkreditált és az EU-ban is elismert oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki, f. a képzéseket teljes és részidős képzésben, továbbá távoktatásban végzi a főiskola. 3. Továbbképzést és felnőttképzést is folytat az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint. 4. Gyakorlati képzést végző közoktatási intézmények fenntartójaként közoktatási feladatokat lát el. 5. Nemzetközi kapcsolatokat épít és ápol ösztöndíjas hallgatói és oktatói utak, közös kutatások, közös oktatási pályázatok segítségével. Nemzetközi megállapodásokkal segítjük elő a főiskola

5 5 hallgatói számára, hogy a főiskolai BA szintű diplomájukhoz kapcsolódóan MA szintű diplomához is juthassanak. 6. Hallgatóink művészeti, néphagyományokon alapuló, erkölcsi alapokat adó képzésével keresztény kultúránk kincseinek továbbadására alkalmassá válnak. 7. A főiskola lehetővé teszi hallgatói számára, hogy párhuzamos képzésben vegyenek részt, kiemelten támogatja a hitéleti diploma megszerzését. 8. A fenti tevékenységeket a főiskola más jogi személyekkel együttműködve is végezheti. 9. A főiskola biztosítja, hogy tehetséges hallgatói tudományos és/vagy művészeti ismereteiket elmélyítsék, bővítsék. Támogatja a hallgatók kutatómunkáját, alkotótevékenységét kiállítások, konferenciák szervezésével, az Országos Tudományos Diákkör tevékenységébe való bekapcsolódással. 10. A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény alapján, a főiskolán minőségbiztosítási rendszer működik, az SzMSz és az SzMSz mellékletét képező Minőségbiztosítási Kézikönyv és Minőségbiztosítási Szabályzat alapján. 1. (4) A főiskola irányítása 1. A főiskolát a fenntartó felügyeli a hatályban lévő egyházi és állami jogszabályok szerint. 2. A főiskola irányítását az e szabályzat által meghatározott keretek között a) a szenátus, b) a rektor, c) a Rektori Tanács d) a rektor által kinevezett rektorhelyettesek, e) gazdasági igazgató f) a szervezeti egységek vezetői látják el a mellékletben rögzített lista szerint. 3. Az Ftv ában, valamint a 137. (2)-(4) bekezdésében és a 138. (3) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a fenntartó - az ott felsorolt esetekben - eltérően rendelkezhet. 4. A főiskolát működtető szervezeti egységek struktúráját és irányítási kapcsolat rendszerét az 1. sz. mellékletben rögzített szervezeti séma (organogram) rögzíti. 1. (5) A főiskola által kiadott oklevél 1. A főiskola által kibocsátott - a tanulmányok alapján szerzett - oklevél az általa tanúsított végzettségi szint tekintetében ekvivalens (egyenértékű) az államilag akkreditált alap- és mesterképzéssel. 2. A Ftv 62. -nak megfelelően az oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga letétele. Nyelvvizsga hiányában a főiskola igazolást állít ki, mely szakképzettséget nem, de a záróvizsga letételét tanúsítja. Azon hallgatók, akik tanulmányaik megkezdésének évében betöltik a 40. életévüket mentesülnek a nyelvvizsga követelmény teljesítése alól, amennyiben a 2015/2016. tanévig záróvizsgát tesznek (vö. Ftv (1). 3. Az oklevél a Ftv. 32. (5) 43. (1) 63. (3) bekezdésekben említett további képzésekben való részvételre, egyetemi és főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít az EU bármely tagországában. 4. A főiskola lehetőséget biztosít arra, hogy külföldi partnerintézményekkel közösen oklevelet bocsásson ki. 2. A főiskola működési rendje 1. Az Ftv ában megfogalmazottak szerint a főiskola szervezetéről és működéséről a szenátus szabályzatot alkot. 2. A megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) tartalmazza mindazon alapvető fontosságú szervezeti, vezetési, eljárási, választási, hatásköri és egyéb elveket és rendelkezéseket, amelyeket a főiskolán alkalmazni kell.

6 6 3. A főiskola szervezeti és működési rendjét az SzMSz és az annak részét képező foglalkoztatási követelményrendszer, hallgatói követelményrendszer, a minőségbiztosítási szabályzat, illetőleg más további szabályzatok rögzítik. 4. Az SzMSz-t a szenátus minősített (2/3-os arányú) többségi szavazatával fogadja el. 5. Az SzMSz mellékletei ugyanolyan jogerővel rendelkeznek, mint maga az irányadó szabályzat. 6. Az SzMSz és módosításai a szenátus döntését követően a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.

7 7 II. A főiskola vezetése 3. A főiskola fenntartója 1. A főiskola fenntartója a Váci Egyházmegye mindenkori ordináriusa. 2. A fenntartó a) kezdeményezi a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, valamint az Oktatási Hivatalnál a felsőoktatási intézmény állami elismerésre, illetve állami elismerésének visszavonására irányuló eljárást; b) saját hatáskörben kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát; c) közli a felsőoktatási intézmény költségvetésének kereteit (főösszegeit) és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; d) megvizsgálja és elfogadja az Ftv (8) szerint: a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét, elemi költségvetését, kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásuk ütemtervét; e) ellenőrzi a felsőoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, értékeli elemi költségvetésének, kötelezettségvállalási tervének és végrehajtásuk ütemtervének időarányos teljesítését, a főiskola hitéleti tevékenységét, a teológia oktatását, a szakmai munka eredményességét f) kinevezi a főiskola rektorát és gazdasági igazgatóját, továbbá gyakorolja a rektorral kapcsolatban a munkáltatói jogokat; g) egyházmegyei főiskolai fenntartói referens révén látja el a főiskola működésével kapcsolatos ellenőrzési, beszámoltatási és egyéb adminisztratív feladatait. 4. A szenátus 1. A főiskola legfőbb önkormányzati szerve a szenátus. 2. A főiskola szenátusa hatáskörét, jogait és kötelezettségeit a évi CXXXIX. törvény 27. -ban előírtak szerint gyakorolja. 4. (1) A szenátus összetétele 1. A szenátus szavazati joggal rendelkező állandó tagjai: 13 fő a. Hivatalból tagja: 1. rektor (a szenátus elnöke), 2. főtitkár, 3. hallgatói önkormányzat elnöke. b. Választott: 4-9. intézetenként 1 fő (összesen 6 fő), fő hallgató, fő a főiskolán az oktatási tevékenységet segítő dolgozó. 2. A szenátus titkára a főtitkár. 3. A szenátus oktató és az oktatási tevékenységet segítő dolgozó tagjait három évre, hallgató tagjait egy évre választják. A tagok újraválaszthatók. 4. A szenátusi ülésen tanácskozási joggal rendelkezik a napirendi pont szerint érintett szakértő, vagy munkatárs. 5. A szenátustagsági megbízatás csak egy címen keletkezhet. 6. A rektor mint a szenátus elnöke a szenátus tagjai közül levezető elnököt jelölhet, aki megbízatása ideje alatt gyakorolja a szenátus elnökének jogait.

8 8 4. (2) A szenátus működése 1. A szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. 2. A szenátus szükség szerint, de félévenként legalább egyszer tart rendes ülést. 3. A szenátus ülését a rektor jóváhagyásával a főtitkár szervezi és hívja össze. 4. A szenátus működési rendjét a szenátus ügyrendje határozza meg, amellyel kapcsolatos szervezési feladatokat a főtitkár látja el a évi CXXXIX. törvény 27. -ban előírtak szerint a következők figyelembevételével: a. a szenátusülésre szóló meghívót (időpont, napirendi pontok), és az előterjesztéseket az ülés előtt 7 nappal a szenátus állandó és meghívott tagjai, valamint az érintett szervezeti egységek vezetői írásos vagy elektronikus formában megkapják, b. különösen indokolt esetben a szenátus az előírt 7 napnál rövidebb időtartamú előkészítés esetén is tárgyalhatja a napirendet, c. a szenátus saját működésének elősegítésére bizottságokat hozhat létre, megállapítva azok feladat- és hatáskörét, d. a szenátus határozatait a szenátusülés időpontja után 8 napon belül, a főiskola hirdetőtábláján és honlapján közzé kell tenni, e. a napirendek többségének elfogadásáról egyszerű többségi, nyílt szavazással dönt, f. a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a szenátus összes tagjának kétharmados többségi szavazata szükséges, g. a költségvetés és az arról szóló beszámoló elfogadásához a szenátus összes tagjának fele + 1 fő, minősített többségi szavazás szükséges, h. személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani, i. a szenátus tevékenységét külön ügyrend szabályozza (4. sz. melléklet), j. a szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvek nyilvánosak. k. a szenátustagok legalább hatvan százalékának egyetértése esetén elrendelheti az előterjesztett és az előterjesztéshez tartozó iratok titkosítását. 4. (3) A szenátustagok jogai és kötelességei 1. A szenátus tagjának joga van a szenátustagságról lemondani, lemondását nem köteles indokolni. 2. A szenátus tagjának kötelessége a szenátus ülésein részt venni. Akadályoztatását az ülést megelőzően jelezni kell a szenátus elnökének. 4. (4) A szenátus tagjainak választása 1. Minden, a főiskolán teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló választható, egyben választó, kivéve, akit a közügyek gyakorlásától jogerős bírósági ítélettel eltiltottak, illetőleg aki tartós (egy hónapnál hosszabb) fizetés nélküli szabadságon van. 2. Szenátus tagnak csak olyan hallgató jelölhető, aki nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, illetve nem volt fegyelmi büntetése, nem hagyott ki vagy nem ismételt félévet, a választást megelőző két félévben a korrigált kreditindexe minimum 4,01 volt, nem szerzett egy félévben két vagy annál több elégtelen érdemjegyet, illetve azon hallgató, akinek a hallgatói jogviszonya nem szünetel. 3. A szenátus tagjai - a rektor, a főtitkár, és a hallgatói önkormányzat elnöke kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. 4. A választást jelölés előzi meg. 5. A jelöltlista kialakításának és a választás lebonyolításának rendjét jelen szabályzat 2. számú melléklete határozza meg.

9 9 4. (5) A szenátusi tagság megszűnése 1. A szenátus megbízatása 3 évre szól. A mandátum lejárta az új szenátus megválasztásának időpontja, de legkésőbb a hallgató szenátustagok kivételével a választást követő harmadik évben október 31. a hallgató szenátustagok esetében a választást követő év október 31. A mandátum lejárta esetén az új szenátustagot október között kell megválasztani. 2. A szenátus a mandátumának lejárta előtt is kezdeményezhet új választásokat. Új választás kezdeményezéséhez a szenátus legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. 3. A szenátus megbízatása megszűnik: a mandátum lejártát követően, a mandátum lejártát megelőzően tartott választást követően, az új szenátus megalakulásával. 4. A szenátustagság megszűnik: a mandátum lejártával, lemondással, ha a munkaviszony vagy hallgatói jogviszony szünetel, illetve megszűnik, a választójog elvesztésével, visszahívással, több mint egyéves folyamatos távollét esetén (gyes, tanulmányút stb.), hallgatók esetében hallgatói jogviszony szüneteltetése (passzív félév) vagy egyéb ok miatti, legalább féléves távollét esetén, illetőleg ha a hallgató tagsága idején egy félévben egynél több elégtelen érdemjegyet szerzett, továbbá ha fegyelmit kapott. 5. A szenátus választott tagjai az őket korábban megválasztó testület által visszahívhatók. A visszahívás kezdeményezéséhez választó testülete több mint felének, visszahíváshoz legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. A visszahívott szenátustag helyére a visszahívási ülésen meg kell választani az új szenátustagot. 6. A szenátustagság bármely okból való megszűnése esetén (kivéve a visszahívást) a szenátus elnökének 48 órán belül kezdeményeznie kell az új szenátustag választását és 30 napon belül új választást kell tartani. Az új tag mandátuma a jelenleg működő szenátus megbízatásáig tart. 4. (6) A szenátus testületei 1. A szenátus működésének elősegítésére - a jogszabályokkal összhangban - állandó vagy ideiglenes testületeket (bizottságokat, tanácsokat, kollégiumokat) hozhat létre. 2. A testületeknek tagja lehet a főiskola bármely munkatársa és hallgatója. 3. A testület munkáját külső szakértők is segíthetik. 4. A testületek működését szabályzatuk, illetve ügyrendjük határozza meg, amelyeket a szenátus fogad el. 5. A rektor 1. A főiskola egyszemélyi felelős vezetője és egyben törvényes képviselője a rektor. 2. A főiskola rektora hatáskörét, jogait és kötelezettségeit a évi CXXXIX. Törvény 29. -ban előírtak szerint gyakorolja. 3. A főiskola rektora kialakítja az intézmény szervezeti rendjét, irányítási rendszerét és gyakorolja a munkáltatói jogokat. 4. Egyes feladatok ellátására, aláírási joggal eseti vagy tartós jelleggel a Rektor írásban megbízhatja a főiskola magasabb vezető beosztásban lévő munkavállalóját.

10 Rektorhelyettesek 1. A rektor a főiskola irányítási rendszerének megállapításakor (I. számú melléklet) a szükséges számban és funkciókkal rektorhelyettesi munkaköröket határozhat meg. 2. A rektorhelyetteseket a rektor nevezi ki és munkaköri leírásban is rögzíti feladataikat. 3. Az általános rektorhelyettes feladatai: a) A rektor huzamos távollétében, illetve akadályoztatása esetén gyakorolja a rektori jogkört. A jogkör továbbdelegálására nincsen mód. b) A rektor ellenőrzése mellett a gazdasági igazgatóval együttműködve felügyeli, irányítja és ellenőrzi a főiskola személyzeti ügyeit. c) A fenntartóval és a rektorral egyeztetve felügyeli és koordinálja a vezetőség, az intézetek és a szervezeti egységek együttműködését. d) Ellátja a főiskolai stratégiai és fejlesztési terv kidolgozásának és megvalósításának felső irányítását. e) Ellátja a főiskola nemzetközi kapcsolatainak és a külföldi kapcsolatok intézetek általi szervezésének összehangolását és felső irányítását. f) A rektorral és a tanulmányi rektorhelyettessel együtt ellátja a főiskolán működő bizottságok munkájának felső irányítását. g) Ellátja a tudományos munka felső irányítását. h) Felügyeli, ellenőrzi és irányítja a doktori képzésben résztvevő oktatók ügyeit. i) Ellátja a pályázati ügyek szervezésének és koordinálásának felső irányítását. j) Ellátja a rektor által rábízott feladatokat. 4. A tanulmányi rektorhelyettes feladatai: a) Felügyeli, irányítja és ellenőrzi a Tanulmányi Hivatal munkáját. b) Ellátja az összes képzés (teljes és részidős) tanulmányi szervezésének (felvételi ügyek, záróvizsga ügyek, oktatás működtetése) felső irányítását. c) Ellátja az összes tagozat gyakorlati képzése szervezésének felső irányítását. d) Ellátja a felnőttképzés felső irányítását. e) Ellátja a szakok fejlesztési ügyeinek irányítását. f) Ellátja a rektor által rábízott feladatokat. 7. Rektori Tanács 1. A Rektori Tanács a főiskola felsőszintű vezetői szerve, elnöke a mindenkori rektor. 2. A Rektori Tanács döntés-előkészítő tevékenységével segíti a vezetői döntések kialakítását és biztosítja a jó együttműködés lehetőségét az intézmény irányításában. 3. A Rektori Tanács üléseiről rövid emlékeztetőt kell vezetni. 4. A Rektori Tanács hatáskörébe azok a tárgykörök tartoznak, amelyeket a rektor oda utal. 5. A Rektori Tanács ülésén írásos vagy szóbeli előterjesztést tárgyal. 6. A Rektori Tanácsot a rektor szükség szerint hívja össze. 7. A Rektori Tanács tagjai: a) rektor b) rektorhelyettesek c) főtitkár 8. A Rektori Tanács ülésein a gazdasági igazgató állandó szakértőként van jelen. 9. A Rektori Tanács a szakszerű döntéshozatal érdekében szakértőket hallgathat meg. 8. A gazdasági igazgató 1. A gazdasági igazgatót a rektor véleményének kikérésével a fenntartó nevezi ki. A gazdasági igazgató a főiskola gazdálkodásának felelős vezetője. 2. A gazdasági igazgató feladatai: a) A főiskola költségvetési javaslatainak és beszámolóinak kidolgozása. b) A főiskola gazdálkodásának irányítása.

11 11 c) A költségvetés végrehajtásának teljes körű felügyelete a gazdasági hivatal munkájának ellenőrzésével és irányításával. d) A gazdasági tevékenység vonatkozásában betartja és betartatja a vonatkozó jogszabályi előírásokat. e) Felügyeli, ellenőrzi és irányítja a gazdasági ügyvitelt és az ezzel kapcsolatos számítógépes adatfeldolgozást. f) Elemzi a gazdasági folyamatokat és eljár a takarékos gazdálkodás megszervezése és a bevételi források biztosítása (állami támogatási, pályázati bevételek, tandíjak) érdekében. g) Felügyeli, ellenőrzi és irányítja az adók, egyéb befizetési kötelezettségek és a támogatások elszámolását a jogszabályi előírásoknak megfelelően. h) Szervezi és irányítja a főiskola üzemeltetési és gondnoki feladatait. i) Ellátja a rektor által rábízott feladatokat. 9. A főtitkár 1. A főtitkárt a rektor nevezi ki és munkaköri leírásban rögzíti feladatait. 2. A főtitkár: a. irányítja a Rektori Hivatal munkáját, b. szervezi a szenátus munkáját, c. szervezi a Rektori Tanács munkáját, d. felügyeli az intézmény működésével kapcsolatos jogszabályok betartását. 10. Szakfelelős 1. A főiskolai szakok létesítésének, akkreditációjának és indításának előkészítése, valamint az indított szakok minőségértékelési feladatainak ellátására, tanulmányi ügyeinek koordinálására szakfelelősöket kell megbízni. A szakfelelős munkáját a főtantárgyfelelősök és tantárgyfelelősök segítik. 2. A szakfelelőst a főiskola teljes munkaidőben foglalkoztatott tanárai, docensei köréből a szenátus véleményének meghallgatásával - a hitéleti szakok kivételével - a rektorral egyetértésben, a tanulmányi rektorhelyettes bízza meg. A hitéleti szakok szakfelelősét a rektor bízza meg. 3. A szakfelelős az intézetvezetőkkel, szükség szerint a rektorral illetve a rektorhelyettesekkel együttműködve látja el feladatát. 4. A szakfelelős: a. új szak szervezésekor, valamint az időszakonkénti Magyar Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB) akkreditációs eljárás részeként kidolgozza a szak akkreditációs anyagát, megtervezi a szak tantervét, óra- és vizsgatervét és koordinálja kidolgozását, módosítását, b. évenként, illetőleg szükség szerint elkészíti a szak minőségértékelési dokumentumait, különösen a szak éves minőségértékelő jelentését és a szak éves minőségértékelési táblázatát, továbbá javaslatot tesz a szak rövid éves minőségértékelésére, c. javaslatot tesz, véleményt nyilvánít a szakkal kapcsolatos döntések előkészítése során különösen az óra- és vizsgaterv, kreditrendszerű képzés, az elméleti és gyakorlati képzés, a tantárgyi programok összehangolása, az intézetek együttműködése, a minőségértékelési, minőségbiztosítási tevékenység és feladatok tekintetében, d. figyelemmel kíséri a szakot érintő vezetői, illetőleg testületi döntések megvalósítását, e. összehangolja a szakot fejlesztő tevékenységeket, f. a képzés helyzetéről folyamatosan tájékoztatja a főiskola vezetőit, g. irányítja a főtantárgyfelelősök és tantárgyfelelősök munkáját, akik az oktatók közreműködésével tantárgyprogramok kidolgozását, fejlesztését és összehangolását végzik,

12 12 h. tanító szak szakfelelőse a fentieken kívül irányítja a választott műveltségterület felelősök (VMT) tevékenységét, i. a főtantárgyfelelősöket, a tantárgyfelelősöket és műveltségterület felelősöket a tanulmányi rektorhelyettes bízza meg. 11. Minőségbiztosítási vezető 1. A minőségbiztosítási vezető feladata és hatásköre: a. kidolgozza és koordinálja a főiskola minőségbiztosítási rendszerét, b. előkészíti, szervezi és összehangolja az évenkénti minőségértékelő jelentést, c. figyelemmel kíséri a főiskolai tevékenység minőségének alakulását, a minőségbiztosítási rendszer működését, a minőség javításával kapcsolatos vezetői intézkedések és testületi határozatok végrehajtását. A tapasztalatok alapján javaslatokat tesz a Rektori Tanácsnak és a Minőségbiztosítási Bizottságnak, d. irányítja és szervezi a MAB-nak az akkreditációs eljárások alkalmával megküldendő beadvány elkészítését, és az akkreditációval kapcsolatos főiskolai tevékenységet. e. Felügyeli, ellenőrzi és irányítja a Minőségbiztosítási Iroda tevékenységét. 2. A minőségbiztosítási vezetőt határozott időre a rektor bízza meg. 3. A minőségbiztosítási vezető a rektor irányításával végzi a munkáját. III. A főiskola szervezeti felépítése 12. Szervezeti egységek 1. A Főiskolán oktatási, tudományos kutatási, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek működnek. 2. Az oktatási, tudományos kutatási munkát ellátó szervezeti egységek: a. intézetek, 3. Szolgáltató munkát végző szervezeti egységek: a. kollégium, b. könyvtár, c. felnőttképzési és szakképzési központ, d. informatikai és kommunikációs központ, e. közoktatási intézmények, gyakorló helyek, f. karriercentrum 4. Adminisztratív, gazdasági és funkcionális feladatokat végző szervezeti egységek: a. Rektori Hivatal, b. Gazdasági Hivatal, c. Tanulmányi Hivatal d. Gyakorlati Képzések Szervezési Központja 12. (1) Intézetek 1. Az intézet egy tudományág, illetőleg azzal rokon tudományok, művészeti ág oktatására, kutatására és művelésére kialakított önálló szervezeti egység. 2. Ellátja az oktató-nevelő és tudományos munkát, az intézet jellegéből adódó egyéb tevékenységet, valamint az ezekkel összefüggő kiegészítő feladatokat. 3. A képzés, a tudományos kutatás és más kijelölt feladatok célszerű, hatékony megoldása érdekében a főiskola a szenátus döntésével új intézeteket alapíthat, illetve korábbiakat szüntethet meg. 4. Az általános rektorhelyettes felügyeletével és a pályázati koordinátor bevonásával pályázati anyagokat készít, pályázatok alapján vállalt tevékenységet végez. 5. Szaktudomány vagy műveltségterületi elkülönülés, illetve az adott intézet által végezhető szolgáltatási feladat alapján kisebb szervezeti egységek, intézeti szakcsoportok működnek. Az

13 13 intézeti szakcsoportok munkáját a szakcsoport-vezető koordinálja, akit az intézetvezető kér fel. 6. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán működő intézetek és az intézetekben működő szakcsoportok felsorolását a 2.számú melléklet tartalmazza. 7. Az intézet felelős vezetését az intézetvezető látja el. Intézetvezető teljes munkaidős vezető oktató (egyetemi, főiskolai tanár, vagy docens) lehet. Az intézetvezetőt a rektor nevezi ki határozott időre. A megbízás többször megismételhető. Az intézetvezető felelős az intézet működéséhez kapcsolódó jogszabályok betartásáért. 8. Az intézetvezetők főbb feladatait és hatásköreit az intézetvezetői munkaköri leírások rögzítik. 9. Az intézetvezetőt egy hónapot meghaladó távolléte esetén, illetve halasztást nem tűrő esetben az intézetvezető-helyettes, vagy ennek hiányában az intézetvezető javaslata alapján a rektor által megbízott oktató helyettesíti. 12. (2) Közoktatási intézmények, gyakorló helyek 1. A főiskola a hallgatók gyakorlati képzését közoktatási intézmények fenntartásával, gyakorló intézmények működtetésével, valamint gyakorlati képzési tevékenységre felkért külső gyakorló intézmények közreműködésével látja el. 2. A gyakorlati képzési intézmények feladata az általános iskolai tanulók, az óvodás gyermekek korszerű nevelése, oktatása mellett a főiskolai óra- és vizsgaterv alapján a hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása. Ezen közoktatási intézmények részt vesznek a főiskola által szervezett pedagógus-továbbképzéseken és a kutatómunkában. 3. A saját fenntartású intézmények a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - a főiskola SzMSz-ének figyelembevételével - készítik el önálló szervezeti és működési szabályzatukat, amelyet jóváhagyásra a szenátus elé terjesztenek. 4. A saját fenntartású intézmények vezetőit a rektor nevezi ki és gyakorolja a munkáltatói jogokat. 5. A saját fenntartású intézmények vezetői feladat- és hatáskörét az intézmények SzMSz, valamint munkaköri leírásuk rögzíti. 12. (3) Kollégium 1. A kollégium a Főiskola szerves része, nevelési- oktatási és szociális feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egysége, amely közösségi önkormányzatára támaszkodva végzi munkáját. 2. A kollégium a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően biztosítja a hallgatók lakhatási és tanulási feltételeit. 3. A kollégium működési rendjét a kollégiumigazgató által előterjesztett és a Szenátus által jóváhagyott SZMSZ határozza meg. 4. A kollégiumot a kollégium igazgatója vezeti, akit a rektor nevez ki. 5. Feladat- és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. 12. (4) Könyvtár 1. A főiskolai könyvtár a főiskola önálló szervezeti egysége. 2. Tevékenységével segíti a főiskolán folyó oktató-nevelő, kutató és közművelődési munkát. 3. Könyvtári, szakirodalmi tájékoztatást és szolgáltatást nyújt a főiskola hallgatóinak, oktatóinak, munkatársainak, valamint külső szakembereknek. Oktatási tevékenységet is ellát. Tevékenysége szervesen beépül az oktatás-nevelés folyamatába. 4. Jellegét tekintve nyilvános könyvtár. 5. A könyvtár munkáját a könyvtárigazgató irányítja, akit a rektor nevez ki. 6. Feladat- és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. 7. A főiskolai könyvtár tevékenységét a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével külön szabályzat határozza meg (5. sz. melléklet 3/4 pont).

14 (5) Felnőttképzési és Szakképzési Központ 1. A főiskola felnőttképzési és szakképzési központot működtet, a vonatkozó hatályos felnőttképzési jogszabályi előírások alapján. 2. A felnőttképzési és szakképzési központ tevékenysége szervesen beépül az oktatás-nevelés folyamatába. 3. A felnőttképzési központ munkáját az igazgató irányítja, akit a fenntartóval egyetértésben a rektor nevez ki. A Felnőttképzési és Szakképzési Központ igazgatójának feladat- és hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza. 4. Felnőttképzési és Szakképzési Központ igazgatója évente írásban beszámol a szenátusnak munkájáról. 12. (6) Karriercentrum 1. A főiskola karriercentrumot működtet, melyet a rektor, ill. a minőségbiztosítási vezető felügyel. A Karriercentrum feladata: hallgatói humánszolgáltatás nyújtása: főiskolai jogsegély, karrier segítségnyújtás, a végzett hallgatók számára segítség a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, állásajánlatok közvetítése. 2. A Karriercentrum végzi a Diplomás Pályakövető Rendszerrel (DPR) összefüggő feladatokat, tárolja és feldolgozza az ALUMNI-hez kapcsolódó beérkezett adatokat és ebben együttműködik a minőségbiztosítási vezetővel. 3. A diplomás pályakövető rendszer (DPR) eredményeiről a vezetőség, a szenátus, az intézetvezetők és a szakfelelősök évente legalább egyszer tájékoztatást kapnak (A PEGAZUS TÁMOP /2/KMR pályázatban vállalt kötelezettség alapján legalább szeptember 30-ig terjedő időszakra). 12. (7) Rendszergazda, fotó-video technikus 1. A rendszergazda feladata: a. a főiskola informatikai hálózatának kialakítása, folyamatos karbantartása, b. a főiskola hálózatának védelme, kiemelten a vírusvédelem, c. a főiskola által használt szoftverek, - beleértve a NEPTUN, Nagy machinátor integrált irányítási szoftver - rendszergazdai feladatainak ellátása, d. az oktatók és hallgatók számára levelezési címek biztosítása, a vezetői levelezési rendszer karbantartása, e. honlap és intranet rendszergazdai feladatainak ellátása, f. ECDL oktatás, vizsgaközpont működtetése, folyamatos fejlesztése, g. a vonalas telefonhálózat rendszergazdai feladatainak ellátása, h. a mobiltelefon-hálózat működésének biztosítása, felügyelete, kapcsolattartás a szolgáltatóval, i. kapcsolódó beszerzések bonyolítása, szakmai felügyelete, nyilvántartások vezetése, illetve szakmai felügyelete. 2. A fotó-video technikus feladata: a. a főiskolai események technikai hátterének biztosítása b. digitális fotó és/vagy video felvételek készítése főiskolai eseményekről/rendezvényekről, azok tárolása és karbantartása. c. a felügyelete alá tartozó technikai eszközök karbantartása, javíttatása, eszközbeszerzési szükséglet megtervezése d. részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

15 (8) Rektori Hivatal 1. A Rektori Hivatal (továbbiakban: hivatal) a főiskola igazgatási, jogi, szervezési, tájékoztatási, ellenőrzési feladatait ellátó, koordináló funkcionális szervezeti egysége. 2. A hivatal feladatait a rektor határozza meg. 3. A hivatal munkáját a főtitkár irányítja. 4. A hivatal része a rektori titkárság. 12. (9) Gazdasági Hivatal 1. A Gazdasági Hivatal a főiskola számviteli, munkaügyi, bér és társadalombiztosítási, illetőleg a szükséges műszaki feladatokat elvégző szervezeti egysége. 2. A Gazdasági Hivatal szervezeti rendjét és működési módját, a szervezeti egység irányítását a gazdasági igazgató látja el. 3. A Gazdasági Hivatal alapfeladatai: a. az egyházi szervezetekre és az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján a főiskola gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, b. felelős a főiskolai költségvetés elkészítéséért, betartásáért, a pénzügyi és számviteli beszámolási kötelezettségek ellátásáért: előkészíti a főiskola költségvetésének tervezetét, a szenátus által jóváhagyott költségvetést benyújtja a Fenntartónak jóváhagyásra. A költségvetés tervezéséhez ki kell kérnie az intézetek és szervezeti egységek vezetőinek javaslatát, illetve véleményét, biztosítja a költségvetés végrehajtását, elkészíti az éves beszámolót jóváhagyásra, betartja és betartatja az éves gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, amennyiben az elfogadott költségvetés módosítása szükséges, a módosítást jóváhagyásra kidolgozza, utalványozási jogát a rektor által meghatározott körben gyakorolhatja. c. minden pénzügyi, számviteli, munkaügyi, bérgazdálkodási és járulékfizetési feladat elvégzése, amelyet a jogszabály előír, d. szervezi és irányítja a főiskola készletgazdálkodását, e. elemzi a gazdasági folyamatokat, biztosítja a takarékos és hatékony gazdálkodást, f. közvetlenül felügyeli a főiskola szervezeti egységeiben folyó gazdálkodási tevékenységet, g. a beruházási, felújítási, karbantartási igények összeállítása és benyújtása jóváhagyásra, h. a jóváhagyott beruházási, felújítási, feladatok elvégzésének megszervezése, lebonyolítása, ellenőrzése, az elvégzett munkák igazolása, i. a porta szolgálat; az épületek karbantartása, takarítása; szállítások lebonyolítása; gépkocsik karbantartása; a közművekkel kapcsolatos adminisztratív nyilvántartási feladatokat ellátása. 4. A Gazdasági Hivatal hatáskörének, működésének, szervezetének részletes leírását külön szabályzatok határozzák meg. 12. (10) Tanulmányi Hivatal 1. Biztosítja a jogszabályoknak megfelelő tanulmányi adminisztrációt a főiskolán. 2. A tanulmányi rektorhelyettes felügyelete alatt működik. 3. A szervezeti egység munkáját a hivatal vezetője irányítja. A Tanulmányi Hivatal vezetőjét a rektor nevezi ki. Részletes feladatait és hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza. 4. A Tanulmányi Hivatal alapfeladatai: a. A főiskola tanulmányi ügyviteli, ügyrendi tevékenységének végzése. b. A főiskolai irattározási feladatok ellátása.

16 16 c. A minősített tanulmányi dokumentumok bizonyítványok, indexek, diplomák kezelése, tárolása. d. A tanulmányi számítógépes rendszer (NEPTUN) naprakész működtetése. e. Az órarend, mintatervek informatikai előkészítése és karbantartása. f. Az informatikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése. g. A tanulmányi munkák összehangolása, az információáramlás biztosítása a szakfelelősök és az intézetek között. h. A hallgatók tájékoztatása, és a kapcsolatos ügyfélszolgálati feladatok ellátása. 5. A Tanulmányi Hivatal szervezeti egységei: a. Tanulmányi iroda b. Felvételi iroda c. Irattár d. Hallgatói tájékoztatási iroda e. Tanulmányi informatikai iroda (Neptun-csoport) 12. (11) Gyakorlati Képzések Szervezési Központja 1. A Gyakorlati Képzések Szervezési Központja szervezeti egység főbb feladata: a. a szakokon a gyakorlati képzések biztosításához szükséges szervezési, kapcsolattartási és ellenőrzési munkák végzése, b. az egyes szakok gyakorlati záró cselekményeinek előkészítése, megszervezése és koordinálása. 2. A Gyakorlati Képzések Szervezési Központja a tanulmányi rektorhelyettes felügyelete alatt működik. 12. (12) Belső ellenőrzés 1. A főiskolai belső ellenőrzését a fenntartó felügyeleti ellenőrzés keretében látja el. 2. A rektor megbízhatja a fenntartó mellett működő belső ellenőrzést a főiskola szervezeti egységei működésével kapcsolatos eseti szabályossági vizsgálatok elvégzésével. 3. A rektor által elrendelt belső ellenőrzési vizsgálatok lebonyolítását a Belső Ellenőrzési Szabályzat vonatkozó előírásai figyelembe vételével kell végrehajtani. 13. A Főiskola oktatói és hallgatói 13. (1) Főiskolai oktatók 1. A főiskolai oktatók alkalmazásának követelményét a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. Tv.), felsőoktatási végrehajtási rendelete (79/2006. (V. 16.) kormányrendelet), a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított évi XXXIII. Törvény (a továbbiakban: Kjt.) és ennek végrehajtására kiadott 53/2006. (III. 14.) kormányrendelet, a Főiskola oktatói követelményrendszere, a "Megállapodás" (amely a Magyar Köztársaság Kormánya képviseletében eljáró Oktatási és Közművelődési Minisztérium, mint átadó, másrészt a Magyar Katolikus Egyház képviseletében eljáró Váci Egyházmegye mint átvevő között jött létre) határozzák meg. 2. A főiskolai oktatók, egyéb tanári vagy nevelői beosztású pedagógusok feladatait, kötelességeit, jogait, a velük szemben támasztott követelményeket külön szabályzat tartalmazza (5. számú melléklet.)

17 (2) Főiskolai hallgatók 1. A főiskola hallgatója az alapképzésben, mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. 2. A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony - felvétel, átlépés útján - a beiratkozással jön létre, és az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlés napjáig tart. 3. Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok folytatására nem jelentkezett be. Két év szüneteltetés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak nem kérte a törlés mellőzését. 4. A főiskolán bármely képzésben, az adott szak felvételi szabályai alapján, fogyatékossággal élő hallgató is részt vehet. 5. A hallgatók további feladatait, jogait és kötelezettségeit a Ftv., a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, a Hallgatói juttatásokról és térítésekről szóló szabályzat, a Kollégiumi Szabályzat, a Fegyelmi Szabályzat, Kártérítési szabályzat, a Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 6. A hallgató a főiskola döntései ellen a Ftv. 73. (2) bekezdésének megfelelően 15 napon belül jogorvoslattal élhet. 14. Hallgatói Önkormányzat 1. A Hallgatói Önkormányzatra a Ftv előírásai a mérvadók. 2. A Hallgatói Önkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézményi SzMSz rendelkezéseivel összhangban készíti el. 3. A Hallgatói Önkormányzat joga: a. tudományos szakmai diákkörök szervezése, b. szabályzatában meghatározott választás alapján képviselők küldése a főiskolai bizottságokba, testületekbe, c. részvétel a felvételi vizsgák lebonyolításában, d. a főiskolával hivatalos kapcsolatban álló külföldi oktatási intézményekkel meglévő kulturális, tudományos, sportkapcsolatok építése. 4. A Hallgatói Önkormányzat javaslatot tesz: a. szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, b. az SzMSz alapján és keretei között saját Szervezeti és Működési Szabályzatára, c. tanulócsoportok, vezetőire, d. hallgatói kulturális, szociális öntevékeny közösségek felállítására, e. külső oktató meghívására, f. a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében részt vevő hallgatókra. 5. A hallgatói önkormányzat véleményezheti: a. az oktatói munkát, b. a felsőoktatási sportlétesítmények hasznosítását, c. a tandíj mértékére tett javaslatot. 6. A hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni: a. a kollégiumi vezetésben részt vevő hallgatók kiválasztásánál, b. a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat módosításánál, c. a tanulmányi ösztöndíjak és egyéb támogatások mértékének megállapításánál, d. a hallgatói közösséget lényeges érdekeiben érintő rektori, rektor-helyettesi vagy szenátusi döntésnél.

18 18 IV. Záró rendelkezések 1. Jelen főiskolai SzMSz ezen változatát a szenátus január 17-i ülésén a(z) SZH /4. számú határozatával elfogadta. 2. Jelen SzMSz a fenntartó jóváhagyása után január 18-án napján lép hatályba, egyidejűleg a főiskola minden korábbi érvényben lévő SzMSz e a módosításokkal együtt hatályát veszti. Dr. Beer Miklós Váci püspök Fenntartó Dr. Káposztássy Béla mb. rektor a szenátus elnöke Vác, január 17.

19 19 V. Mellékletek 1. sz. melléklet Az AVKF szervezeti felépítése

20 Hallgatói Önkormányzat TANULMÁNYI REKTORHELYETTES TANULMÁ- NYI HIVATAL FELNŐTKÉPZÉSI ÉS SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT Tanulmányi Iroda Felvételi Iroda Irattár Tanulmányi Informatikai Iroda (NEPTUN) Közoktatási intézmények, gyakorló helyek Gyakorlati Képzések Szervezési Központja SZENÁTUS, BIZOTTSÁGOK REKTOR 20 REKTORI TANÁCS ÁLTALÁNOS REKTORHELYETTES Könyvtár FŐTITKÁR GAZDASÁGI IGAZGATÓ MINŐSÉGBIZ TOSÍTÁSI VEZETŐ INTÉZETEK, (SZAKCSOPORTOK) REKTORI HIVATAL GAZDASÁGI HIVATAL KARRIERCENTRUM Hitéleti, Hittudományi és Filozófia int. Idegen nyelvi, Nemzetiségi és Nemzetközi Kapcsolatok Int. pénzügy számvitel munkaügy Magyar Nyelv és Kultúra Int. Neveléstudományi és Módszertani Int. Gondnokság Romológia és Alkalmazott Társadalomtudományi Int. Kollégium Természettudományi és Matematika Int.. Rendszergazda, fotó-videó technikus 1. sz. melléklet AZ AVKF SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

21 21 2. sz. melléklet Intézetek, szakcsoportok NEVELÉSTUDOMÁNYI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZET DRÁMAPEDAGÓGIAI szakcsoport MÓDSZERTANI szakcsoport NEVELÉSTUDOMÁNYI szakcsoport ROMOLÓGIA ÉS ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET PSZICHOLÓGIAI szakcsoport ROMOLÓGIA szakcsoport TÁRSADALOMTUDOMÁNYI szakcsoport TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKA INTÉZET INFORMATIKA ÉS KÖNYVTÁR szakcsoport MATEMATIKA szakcsoport TERMÉSZETISMERET-EGÉSZSÉGNEVELÉS szakcsoport TECHNIKA szakcsoport ECDL Vizsgaközpont MAGYAR NYELV ÉS KULTÚRA NTÉZET HAGYOMÁNYISMERETI szakcsoport MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI szakcsoport VIZUÁLIS NEVELÉSI szakcsoport ZENEI szakcsoport HITÉLETI, HITTUDOMÁNYI ÉS FILOZÓFIAI INTÉZET BIBLIKUS TEOLÓGIA szakcsoport GYAKORLATI TEOLÓGIA szakcsoport SZISZTEMATIKUS TEOLÓGIA szakcsoport TÖRTÉNETI TEOLÓGIA szakcsoport IDEGEN NYELVI, NEMZETISÉGI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK INTÉZET NEMZETISÉGI (német, roma) szakcsoport IDEGEN NYELVI MŰVELTSÉGI TERÜLET (angol, magyar) szakcsoport NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK szakcsoport NYELVOKTATÓ szakcsoport ECL Nyelvvizsgahely

22 22 3. sz. melléklet A szenátus választásának rendje 1. Minden szavazókörben a jelöltlista kialakítása, illetőleg véglegesítése és a választás a választógyűlésen történik. 2. A választógyűlések időpontját az érintett választókör tagjaival egyeztetve a választási bizottság elnöke tűzi ki. 3. A választógyűlés akkor határozatképes, ha az adott szavazókör választásra jogosult tagjainak több mint kétharmada megjelent. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosultat, aki a választás időpontjában: a. keresőképtelen, beteg, b. szülési vagy a Munka törvénykönyve ban meghatározott okból fizetés nélküli szabadságon van, c. sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, d. egy hónapot meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van. 4. Ha a választógyűlés nem határozatképes, a választógyűlést legfeljebb két héten belül újra össze kell hívni. A megismételt választógyűlést határozatképesnek kell tekinteni akkor is, ha a választásra jogosultak kétharmadánál kevesebb jelenik meg. 5. Az intézeti gyűlésen a választást a választási bizottság elnöke, vagy a választási bizottság elnöke által megbízott személy vezeti le. 6. A választógyűlésen a szavazás lebonyolítására szavazatszedő bizottságot kell felkérni. A szavazatszedő bizottság felkérése egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással történik. A hallgatói gyűlés, a HÖK SzMSz szerint. 7. Az oktatási tevékenységet segítő dolgozói választókörben jelöltek a vezetői munkakört betöltő nem oktató dolgozók. A javaslatok, illetőleg a jelöltek nyilatkozhatnak úgy, hogy nem vállalják a jelölést. Megválasztott szenátustag az a jelölt lesz, aki titkos szavazással a legtöbb érvényes szavazatot kapta. 8. Az intézeti választógyűlésen intézetenként egy főt kell választani A szenátustag választásánál minden, a Főiskolán teljes munkakörben foglalkoztatott szavazati joggal rendelkező oktató szavazhat. a. Választás első fordulójában szenátustag az lesz, aki titkos szavazással megkapta az érvényes szavazatok több mint 50%-át. Abban az esetben, ha az első fordulóban nem lesz két jelöltnek 50%-nál több szavazata, második fordulót kell tartani. A második fordulóban azok a jelöltek szerzik meg a mandátumokat, akik titkos szavazással a legtöbb érvényes szavazatot kapták. b. (Jelölés): jelölt lesz intézetenként az a legalább két oktató, aki nyílt szavazással a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén újabb fordulót kell tartani. c. (Választás): a választás során megválasztott szenátustag az érintett intézetekben az a jelölt lesz, aki titkos szavazással a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén újabb fordulót kell tartani. 9. A titkos szavazás a szavazólapon a jelölt neve előtti körbe írt egymást metsző vonal behúzásával történik. Csak azok a szavazólapok érvényesek, amelynél a szavazó nem jelölt meg több nevet, mint ahány mandátumra lehet szavazni az adott szavazókörben. Csak azok a szavazatok érvényesek, amelyeknél egyértelműen megállapítható kire adta le voksát a szavazó (aláhúzás, áthúzás, nyíl stb. érvénytelen). 10. A szavazás végeredményét a szavazatszedő bizottság elnöke hirdeti ki. 11. A választásra jogosultak szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. 12. A választásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mellékelve a szavazólapokat. 13. A jegyzőkönyvet a választást levezető elnök, és a szavazatszedő bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyvet a következő választásig meg kell őrizni.

23 23 4. sz. melléklet A szenátus ügyrendje Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (a továbbiakban: főiskola) Szervezeti és Működési Szabályzata 4. (1) 6 b. pontjában foglalt hatásköre alapján a szenátus ügyrendjét az alábbiakban határozza meg. 1. A szenátus jogállása A szenátus a főiskola döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrzési joggal felruházott vezető testülete. Hatásköreit a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok ellátása érdekében az abban rögzített összetételben az ülésein gyakorolja. 2. A szenátus üléseinek előkészítése A szenátus üléseit a főtitkár készíti elő. 1. A szenátusi ülés időpontját a szenátus elnökének jóváhagyásával a főtitkár tűzi ki. Az ülések napirendjét tartalmazó meghívót a főtitkár írja alá. 2. Az előterjesztéseket általában írásban kell elkészíteni, indokolt esetben az előterjesztés szóban is megtehető. Az előterjesztéseket úgy kell megszerkeszteni, hogy szükség esetén alternatívákat tartalmazzanak, a mérlegelést és az állásfoglalás kialakítását segítsék. 3. Azokban az ügyekben, amelyeknek anyagi-pénzügyi kihatásai vannak, a ráfordítás várható összegét és forrását meg kell jelölni. 4. Az előterjesztések kidolgozásába be kell vonni a kérdésben illetékes főiskolai bizottságokat is. Az előterjesztéseknek általában a kérdésben közvetlenül illetékes vezető vagy a feladatra felkért munkatárs az előadója. 5. Az előterjesztésekben minden esetben fel kell tüntetni, hogy kik és milyen előzmények alapján készítették. A főiskola egészét érintő ügyek előterjesztésére a szenátus elnöke a szenátus véleményének meghallgatásával bizottságot jelölhet ki. E bizottságokat a szenátus tagjaiból kell megalakítani, de az ügy jellege szerint az ideiglenes bizottság munkájába olyan főiskolai szakemberek is bevonhatók, akik nem tagjai a főiskolai szenátusnak. 3. A szenátus ülése 1. A szenátus üléseit az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén a rektor által kijelölt levezető elnök látja el az elnöki teendőket. 2. A szenátus üléseinek rendjéről az elnök gondoskodik. Ennek keretében: a. megnyitja az ülést, felkéri a jegyzőkönyv-hitelesítőket, közli a kimentéseket, b. indítványozza a kiküldött napirend jóváhagyását vagy - indokolt esetben - módosítását, c. vezeti a vitát, d. elrendeli az állásfoglalást (szavazást), e. kihirdeti a szenátus állásfoglalásait és határozatait, f. bezárja az ülést. 3. Az ülés napirendjét az elnök indítványára a szenátus hagyja jóvá. A napirendi pontok tárgyalására általában egyenként kerül sor, de szorosan összefüggő ügyek esetén több napirendi pont együtt is tárgyalható. 4. A tanácskozás menetében először az előterjesztésekhez kapcsolódó kérdések feltevésére kell lehetőséget adni, amelyekre az ülés valamennyi résztvevője jogosult. A kérdésekre a napirendi pont előadója válaszol. Ha a kérdés olyan információkat kíván, amelyeknek az előadó nincs birtokában, akkor a válaszadásra a következő Szenátusülésig haladékot kérhet és kaphat. A kérdésekre adott válaszok után, illetőleg kérdések hiányában az elnök elrendeli a vitát. A vita során a Szenátustagok és a meghívottak véleményt nyilváníthatnak, indítványokat és észrevételeket tehetnek. 5. Az elhangzott hozzászólásokra az előterjesztő általában a vita lezárásakor reagál.