Tartalom 1. Az iskola nevelési programja Az intézmény helyi tanterve sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei...

Átírás

1 1

2 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók kötelezettségeinek teljesítése Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A mindennapos testnevelés szervezési rendje A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés biztosítása Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei

3 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A szakközépiskolánkban folyó nevelő-oktató munka sajátosságainak megfelelően alapelveinket az alábbiakban rögzítettük A képzési-tanulási folyamatban figyelembe vesszük a hozott tudásbeli különbségeket és megfelelő felzárkóztatási, tehetséggondozási módszerrel segítjük azt. Az általunk oktatott szakmák tartalmának és színvonalának rendszeres felülvizsgálata során törekszünk az Európai Unió és a hazai gazdaság igényeihez igazodó folyamatos fejlesztésre. A tartalomfejlesztés mellett alapelvünk, hogy a legkorszerűbb ismeret átadás-átvételi módszereket és eszközöket alkalmazva kreatív, önálló felnőtteket neveljünk. Képzéseinkben megvalósítjuk a munkára való felkészítést, a hazai és nemzetközi gyakorlatok részét képezik nevelő-oktató munkánknak. Szakmai képzéseink tervezésénél a nyelvi kommunikációs készség kialakítása mellett kiemelt fontosságúnak tartjuk a szakmai nyelv elsajátítását anyanyelven és angol nyelven is. Figyelembe vesszük a fiatal felnőttkorra jellemző pszichés sajátosságokat a programok tervezésekor és megvalósításakor. A szakmai kompetenciák fejlesztésén túl a szakma gyakorlásához szükséges képességek fejlesztésére is törekszünk (önmenedzselési, kommunikációs, együttműködési képességek, problémamegoldó készség, csoportmunkában való jártasság). Minden felnőttet (fiatal és újratanuló) tanulástechnikai tréingen készítjük fel az új tanítástanulási és értékelési módszerekre, és fejlesztjük tanulási képességüket az egy életen át tartó tanulás megvalósításához. Tanulóink előzetes tudását figyelembe vesszük és beszámítjuk (validáljuk) az intézményünkben folyó képzésbe. Elköteleztük magunkat a Teljes Körű Minőség Menedzsment (TQM) mellett. Folyamatosan törekszünk a nevelő-oktató munka minőségének fejlesztésére és ellenőrzésére Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja A célunk egy olyan szakmailag magas színvonalú, széles profilú nevelési-oktatási intézmény hatékony működtetése, amelyben a korszerű nevelési elvek mellett az oktatás tartalmi minősége, a tanítás-tanulási folyamat szervezettsége, a kliensi kör elégedettsége eredményeképpen ismert és elismert. Intézményünk segíti a fiatalokat abban, hogy kialakíthassák saját élettervüket, segíti őket hivatásuk felismerésében. Az értelmi-szakmai képzés mellett az érzelmi érettségre és szociális érzékenységre igyekszik vezetni a tanulókat. Ehhez szükséges a nevelők pozitív modellje és személyes nyitottsága. A szalézi stílusban elismert pedagógiai szakszerűséggel véghezvitt nevelési folyamat szilárd kulturális értékeken alapul és megfeleljen a fiatalok igényeinek. A program az elméleti és szakmai felkészülést hozza összhangba a szabadidő tevékenységeivel. 3

4 Olyan fiatal felnőtt szakemberek képzése a cél, akik tanulmányaik befejezése után eredményesen tudnak megjelenni a hazai és európai munkaerőpiacon, valamint sikeresen be tudnak illeszkedni a társadalomba. Ezt a célt szolgálják egyrészt a szakmai ismeretek elsajátítását és módszerek fejlesztését szolgáló felkészítő programok, másrészt az önismeretet, a karriertervezést, a társas hatékonyságot és a munkaerő piaci tájékozódást segítő személyiségfejlesztő programok. A SZÁMALK-Szalézi Szakközépiskola alapvető célja, hogy a szakmacsoportos alapozó képzésben résztvevők számára biztosítsa az érettségi vizsga megszerzését és a szakmai alapozó képzést, az érettségivel rendelkezők számára pedig lehetőséget biztosítson a pedagógiai kompetenciák megszerzésére és fejlesztésére valamely piacképes szakképesítéshez jutás érdekében. Célunk továbbá a képzések magas szintű megvalósítása érdekében történő nemzetközi és hazai partnerséggel fejlesztési projektekben való folyamatos és tevékeny részvétel. Mindezeknek alapot szolgáltatnak az iskolában a közösségi, etikai nevelés lehetősége. Ezáltal az iskolánkba járók komplex tudás- és értékrendszert kapnak, mely segítséget nyújt számukra életük során Az alapvető cél elérése érdekében megfogalmazott részcélok Az európai szintű, korszerű szakképzés megvalósítása érdekében olyan folyamatos képzésfejlesztési tevékenység, mely munkaerő-piaci igényeken alapszik és kimeneti kompetenciákat céloz. A megfelelő arányban tanult elméleti szakmai tartalom mellett gyakorlati, alkalmazási célú képzés megvalósítása, mely elősegíti, hogy a tanulók biztos, jól használható tudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra. Nappali tagozatos tanulóink számára szakmai gyakorlatot szervezünk (a képzéseink részeként), mely megteremti az elhelyezkedési esélyeket tanulóink számára. A megszerzett munkahelyi tapasztalat és gyakorlati tudás segítséget nyújt a munkaerőpiacon való helytálláshoz. A szakmai kompetenciák tanításán túl más, fontos készségek, képességek fejlesztése, melyek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenek (elsősorban a tanulási, problémamegoldó és alkalmazási készségeket fejlesztjük, továbbá felkészítjük a tanulókat a csoportmunkára, együttműködésre és önmenedzselésre). A tanítás-tanulási folyamatban a korosztálynak és célcsoportnak leginkább megfelelő képzési és értékelési módszereket alkalmazzuk, elismerve ezzel a már meglévő tudást, és növelve mindenki esélyét az eredményes tanuláshoz. Az iskolai rendszerű képzések mellett a legfontosabb célunk olyan rugalmas és nyitott képzések tervezése, fejlesztése és megvalósítása, melyek a felnőttek esélyeit növelik a képzésben való részvételre (távoktatás, kombinált képzés, e-learning). Az előzetesen formális vagy non-formális tanulás keretében szerzett tudás beszámítása (szakképesítések és meglévő tudás beszámítása, ennek érdekében ismeret- és készségszint felmérése). Olyan szolgáltatások tervezése, fejlesztése és megvalósítása, melyek a fenti képzési és tanulói célok elérését szolgálják. 4

5 Olyan kommunikációs rendszer működtetése, mely a tanulókat, tanárokat és az iskolamenedzsmentet egyaránt szolgálja. A képzések, a szakmai tudás és képességek fejlesztéséhez kiváló és az önfejlesztést kötelezően végző, szakértői tanári kar. A képzések és szolgáltatások végzéséhez legmegfelelőbb infrastruktúra biztosítása. Könyvtár, gyakorló helyek és közösségi terek biztosítása a tanulók emberi, szakmai fejlődéséhez. A célok megvalósításának, a szolgáltatás nyújtásának folyamatában önellenőrzési tevékenység a tanulók és partnerek tökéletes kiszolgálása érdekében (elégedettség vizsgálat, állandó kommunikáció a partnerekkel) A nevelő-oktató munka legfontosabb feladatai Olyan képzési struktúrát alakítottunk ki és valósítunk meg, mely a lehető legrugalmasabban képes biztosítani a képzéseink közötti horizontális és vertikális átjárhatóságot. Az OKJ-s képzésben valamennyi szakmai modul után olyan kilépési lehetőséget biztosítunk, mely egyben valamely OKJ-szakma vizsgáztatási követelményével azonos. Így kívánjuk elérni, hogy intézményünkből egyetlen hallgató se kerülhessen ki OKJ bizonyítvány nélkül. A horizontális átjárhatóság biztosításával pedig a második szakma megszerzésének idejét és költségét kívánjuk csökkenteni. Segítjük az iskolánkba járó fiatalokat, hogy olyan emberekké váljanak, akik önmagukban, valamint a helyi és nemzeti közösségükben harmóniát tudnak megteremteni, akik a szeretet gyakorlásával jobbá tudják tenni világunkat. Úgy gondoljuk, hogy a katolikus nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, az igazi értékek felismerésére és befogadására, továbbá megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Az intézmény a meghatározott alapelvek és megfogalmazott céloknak megfelelően az alábbi feladatokat tekinti a legfontosabbnak: évfolyamos tanulók szakközépiskolai nevelése-oktatása az informatika és a művészetek szakiránynak megfelelő szakközépiskolai kerettantervekkel, helyi tantervvel, tanulóink felkészítése az érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra és a szakképzésbe történő bekapcsolódásra. A szakmastruktúrát és a kerettanterveket is figyelembe véve olyan képzési rendszer működtetése, mely minimum egy OKJ szakmai bizonyítvány megszerzését lehetővé teszi. Ugyanakkor célunk az is, hogy a szakmák jelentős része tartalmazzon (a képzésbe építetten) további nemzetközi képesítéseket (Cisco képzések: IT Essential, CCNA, Grafikai képesítés: 3DMAX, Légiutas kísérő nemzetközi képesítés: Szakszolgálati képzés), melyek segítségével lényegesen könnyebb az elhelyezkedés itthon és az EU-ban. A szakmai angol nyelvi fejlesztés, a magas szintű angol nyelvi szakmai kommunikációs kompetencia elérése érdekében a tanulók és tanárok képzését egyaránt fontosnak tartjuk. Iskolánkban három nyelven (angol, olasz és német) folyik az idegen nyelvi oktatás. 5

6 A kiváló tanári, munkatársi közösség tanító-nevelő munkájának eredményeképpen hatékony tanítás-tanulási és értékelési folyamat megvalósítása. Tartalmában, módszerében és eszközrendszerében a legkorszerűbb és leghatékonyabb képzések tervezése, megvalósítása, értékelése. A képzések szakmai tartalmának rendszeres aktualizálása a tudományok és a különböző szakterületek fejlődésének, valamint a gazdaság szereplőinek és a munkaadók igényeinek megfelelően. A helyi tantervekben rendszeres tanterv- és tananyagfejlesztés megvalósítása, amelyhez tanári prezentációs anyagokat is kialakítunk és gondoskodunk a megfelelő forrásanyagok elérhetőségéről (könyvtár, elektronikus elérhetőség, számítógépes munkaszoba stb.). Rendszeres lehetőséget biztosítunk az oktatók szakmai és oktatási-nevelési készségeinek fejlesztéséhez, szakmai továbbképzéseken való részvételéhez. A nevelő-oktató munka összes érintettjének véleményét kikérjük, rendszeresen végzünk elégedettségi vizsgálatot a tanulóink, a tanárok, a dolgozók és a szakmai gyakorlóhelyek (valamennyi partnerünk) körében. A szakmák fejlődésének és a gazdaság igényeinek figyelembe vétele mellett az elégedettségi vizsgálatok eredményeinek megfelelően dolgozzuk ki értékelési rendszereinket A nevelő-oktató munka legfontosabb eszközei Az intézmény céljainak megvalósításához az alábbi eszközök alkalmazását tartja a legfontosabbnak: Képzéseink minden szakirányban modulrendszerűen épülnek fel, amellyel biztosítjuk tanulóink számára a folyamatos kilépés lehetőségét (OKJ szakképesítés megszerzésével), más szakra történő átlépést vagy a második szakképesítés rövidebb idő alatt történő megszerzésének lehetőségét. A tanulás és a munka összekapcsolását szolgálja az egybefüggő szakmai gyakorlat működtetése, fejlesztése és értékelése. Minden tanulónk számára biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy munkahelyi gyakorlaton vehessen részt. Ezzel a szakmai gyakorlattal tanulóink számára lehetőséget teremtünk a munkaerőpiacon való rutinosabb fellépésre, jártasságot szerezhetnek az adott szakterületen és esetenként lehetőségük nyílik pályakezdőként valamely cégnél elhelyezkedni. A tanulók fejlesztését szolgálják a géptermek, a könyvtár, a tartalomszolgáltató rendszer (elektronikus könyvtárként is működik, mivel tananyagaink egy része elektronikus formában érhető el a Moodle rendszerben), az alkotótáborok, a tehetségkurzusok, nyelvi kurzusok, közösségi rendezvények, nemzetközi kurzusok, szakmai versenyek. Az elektronikus könyvtár kiegészíti az iskolai könyvtár kínálatát, mely elsősorban szakmai tankönyveket, szakkönyveket és lexikonokat, továbbá az alapműveltséghez szorosan kapcsolódó általános irodalmat foglalja magába (az iskolai könyvtár több mint háromezer kötetből álló gyűjtemény). 6

7 A szakmai gyakorlóhelyekkel folyamatos kapcsolattartás, és a gyakorlóhelyek körének bővítése. Az önismeretet, a karriertervezést, a társas hatékonyságot és a munkaerő-piaci tájékozódást segítő tapasztalati tanuláson alapuló tréningsorozat működtetése, színvonalas, speciálisan képzett trénerek alkalmazásával. A tanulási képesség fejlesztését a tanulás-technikai tréning és tanácsadás segíti. A csoportmunkára, projektmunkára, együttműködésre való felkészítés több tantárgy keretében történik, alapozónak számít a Projekttervezési ismeretek témakör és gyakorlat. A mintegy tíz éve bevezetett kooperatív tanítás-tanulási módszerek, új típusú értékelési módszerek (önértékelés, portfolió és projektértékelés) alkalmazása eredményesebbé tette képzéseinket. A jövőben még szélesebb körben alkalmazzuk az önálló tanulási ciklusok beépítését a képzésekbe, továbbá a problémamegoldó esettanulmányok, projektmunka tematikus beépítését. Módszertani kísérleteink, és az e-learning fejlesztések eredménye alapján erre lehetőségünk van. A fentieket figyelembe véve a projektmunkát a tanulmányi idő teljes hosszában, szinte minden tantárgyban beiktatjuk és alkalmazzuk. Ennek különböző formáival (egyéni projekt, kiscsoportos projekt) és más-más típusú megvalósításával (elméleti anyag feldolgozása előadáshoz, linkgyűjtemény készítése egyéni projektekben, illetve fejlesztések, kiállítások, problémamegoldó gyakorlatok együttműködésben) történik a tanulásszervezés. Vannak tantárgyak, melyek esetében lehetséges a kiscsoportos foglalkozás keretében gyakorolni a szakmaspecifikus problémamegoldást, projekt munkában önálló, illetve társas tevékenységeket tervezni, megoldani és dokumentálni. A személyiség fejlesztése céljából intézményünk segíti a fiatalokat, hogy kialakíthassák saját élettervüket, segíti őket hivatásuk felismerésében. Az értelmi-szakmai képzés mellett az érzelmi érettségre és szociális érzékenységre igyekszik vezetni a tanulókat. Ehhez szükséges a nevelők pozitív modellje és személyes nyitottsága. A szalézi stílusban elismert technikai és pedagógiai szakszerűséggel véghezvitt nevelési folyamat szilárd kulturális értékeken alapul és megfelel a fiatalok igényeinek. A program az elméleti és szakmai felkészülést hozza összhangba a szabadidő tevékenységeivel. 7

8 1.1.5 A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási és értékelési rendszere A SZÁMALK-Szalézi Szakközépiskola működésére vonatkozóan meghatározók azok az alapelvek, eljárások és dokumentálási rendszer, amelyet kialakítottunk és rögzítettünk. Az intézmény minőségpolitikájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítását céloztuk meg pedagógiai programunkban is. A szakközépiskola szakmacsoportos alapozó képzéseinek célkitűzése, hogy a tanulókat megfelelően készítse fel az érettségi vizsga megszerzésére, továbbá a szakképző évfolyamokon (is) végzetteket a szakmai vizsgán való sikeres szereplésre és a szakképesítés megszerezésére; másrészt a munkaerőpiacon való eredményes szereplésre is, hogy a képzést követően azonnal elhelyezkedhessenek. E kettős cél megvalósítása érdekében a nevelő-oktató munka egészén belül három ellenőrzési mérési értékelési eljárást alkalmazunk: a tanulókra, a tanárokra, a partnerek elégedettségére Partnereink elsősorban a szülők és a tanulóinknak munkahelyi szakmai gyakorlatokat biztosító cégek; a végzett tanulóinknak elhelyezkedést nyújtó munkaadók. Ennek megfelelően az ellenőrzési mérési értékelési eljárásokat az alábbiak szerint terveztük Intézményünk a tanulói teljesítmények mérés-értékelésben azt az alapelveket követi, hogy a meglévő (hozott) tudást fogadjuk be, az intézményünkben szerzett tudást pedig úgy értékeljük, hogy az megfeleljen a kimeneti követelményeknek és szolgálja a tanuló fejlődését, saját tudása növekedésének kimutatását. A szakközépiskola évfolyamán tanulók tudásának mérés/értékelését az alábbiak szerint végezzük: A képzési folyamatban való értékelést (ez kiterjed a tantárgy tanulási folyamatában végzett mérésekre és a tantárgyi záróértékelésre, a képzési szakaszlezáró értékelést, mely a szakmai alapozó évfolyamokon a félév, illetve a teljes tanév komplex értékelését jelenti Az érettségi vizsga, mely magába foglalja a szakmai alapozás zárását és értékelését is Amennyiben a diák a 13. (szakmai képzés) évfolyamon folytatja a képzést, akkor a o képzés moduljainak záró mérés-értékelését o az OKJ vizsga, a képzést záró mérés-értékelését A szakképzési évfolyamokon (13. és 14.) a tanulói tudásmérés/értékelés célja szerint megkülönböztetünk: 8

9 Hozott (elméleti, gyakorlati) tudás, hozott munkatapasztalat mérését, befogadását Az intézményünkben szerzett tudás tanulási folyamatban történő értékelését a következő szinteken: o a képzés tantárgyainak értékelését o a képzési szakaszlezáró értékelést, mely iskolarendszerű szakképzésben a félév, illetve a teljes tanév o a képzés moduljainak záró mérés-értékelését o az OKJ vizsga, a képzést záró mérés-értékelését A tanulókra vonatkozó négyszintű ellenőrzés az első szintet a félév közben tantárgyanként kapott osztályzatok, valamint a tantárgyi vizsgák jelentik, amelyekre közvetlenül a tananyag egészének befejezését követően kerül sor (az egyes tantárgyakon belüli folyamatos ellenőrzési mérési értékelési eljárást a helyi tantervben a szaktárgyi tematika tartalmazza), a második szintet a félévenkénti, illetve a tanév záró, a tanév egészére is vonatkozó tantárgyankénti és összesített záró értékelés jelenti, amelyre az osztályozó tanári konferencián kerül sor, A szakmai előkészítő ( 9-12.) évfolyamon tanulók esetében fontos mérési-értékelési pont az érettségi, mely egyben a szakmacsoportos szakmai érettségit is jelenti. a harmadik szintet a modulzáró értékelés jelenti. Ez az iskolarendszerben nem külön vizsga, hanem a modulhoz tartozó minden tantárgy jegyeinek egyszerű számtani átlaga. A szakmai és vizsgáztatási követelményben más vizsgára bocsátási feltétel is előírható. a negyedik szintet a szakmai képesítő (OKJ) vizsga értékelése jelenti (beleértve a benyújtott szakdolgozat/vizsgamunka minősítését is); azaz annak megállapítása, hogy a tanulók milyen eredménnyel készültek fel a szakma gyakorlására, illetve az adott szakma kimeneti követelményeit milyen szinten tudják teljesíteni adott vizsgán (vizsgákon) a független vizsgabizottság előtt A tanárokra vonatkozó négyszintű értékelés az egyik szintet a tanulók által félévente kitöltött, a pedagógus munkájára vonatkozó, véleményüket tükröző a minőségbiztosítási rendszernek is részét képező kérdőívek összesítése és kiértékelése jelenti, amelyek eredményeit figyelembe vesszük a következő félév tanári beosztásának elkészítésekor, a másik szintet azoknak az óralátogatási jegyzőkönyveknek az értékelése és összesítése jelenti, amelyeket az iskolavezetés (igazgató és helyettesei), egyes szakképesítésekért felelős szakmagazdák készítenek a rendszeres óralátogatásokat követően. Ennek eredményeit ugyancsak figyelembe vesszük a következő félév tanári beosztásának elkészítésekor, 9

10 a harmadik szintet a tanárok szakmai munkájának belső ellenőrzésének és értékelésének eredménye jelenti, mely elveit az iskola szervezeti-, és működési szabályzata tartalmazza részletesen a negyedik szintet jelenti a félévek lezárását követően megtartott nevelőtestületi értekezlet, amely összegzi az előző pontokban leírtakat és meghatározza a félév fenti vonatkozású teendőit a tanárok számára, valamint a nevelő-oktató munkával szembeni követelményeket A partneri elégedettségre vonatkozó háromszintű ellenőrzés az egyik szintet jelenti a tanulóink által a nevelő-oktató munkával kapcsolatban tett szóbeli és írásbeli észrevételek, javaslatok figyelembevétele és az azokkal összefüggő szükséges intézkedések meghozatala o ebben a folyamatban egyaránt részt vesznek az osztályfőnökök, a tantárgyi felelős vezető tanárok és a szakképesítésekért felelős szakmagazdák és a modulgazdák o minden félévben tartunk összevont megbeszélést, az osztályokat képviselő 2-2 diák részvételével a Diákönkormányzat keretében, amelyen a fenti vonatkozásban a diákokkal közösen összegezzük az elmúlt időszakot és határozzuk meg a következő időszakra szükséges intézkedések körét, o a diákönkormányzat üléseiről emlékeztető készül, amely részletezi az említett felelősök feladatait, az emlékeztetőt a tanári kar tagjai is megtekinthetik, így megfelelő együttműködés alakítható ki az iskola vezetése, a tanári kar és a diákok között, o a diákönkormányzati gyűlések közötti időszakokban a folyamatos konzultációt a tanulókkal a diákönkormányzatért felelős munkatárs segítségével bonyolítjuk. a másik szintet jelenti a tanévnyitón a tanulóinknak tartott részletes tájékoztatás, amely kitér a tanév egészére vonatkozó tudnivalókra o az osztályközösség egészét érintő esetleges problémákról és azok megszüntetését célzó tervezett intézkedésekről, a kiemelkedő eredményeket elérő tanulókról, a tanárok szakmai és pedagógiai munkájával összefüggő kérdésekről folyamatosan kommunikációt folytatunk a tanulókkal szóban és írásban o ezen túlmenően a diákok és szülők természetesen egyénileg is rendszeres kapcsolatot tarthatnak a szakmagazdákkal, modulgazdákkal és a tanárokkal, ezáltal hatékony együttműködés alakítható ki az osztályfőnökök illetve a tanári kar és tanulóink szülei között is. a harmadik szintet jelenti a tanulóinknak munkahelyi szakmai gyakorlatot biztosító, majd a végzetteknek elhelyezkedést nyújtó cégekkel (munkaadókkal) történő rendszeres kapcsolattartás. o ennek keretében évente két alkalommal, a félévek közepén keressük fel az iskolával már együttműködő vagy a jövőben együttműködni kívánó cégeket, hogy határozzák meg azokat a szakmai munkaköröket/feladatköröket és az azok betöltéséhez/ellátásához szükséges kompetenciákat, amelyeket egyfelől a tanulóknak kínálnak, másfelől igényként, elvárásként, tehát követelményként fogalmaznak meg feléjük 10

11 o a munkaadói ajánlatokat, illetve követelményeket az iskola a terület vonatkozásában felelős vezetője és képzési munkatársak összesítik és egyeztetik a különböző szaktárgyakat oktató tanárokkal, az osztályfőnökökkel és a szakképesítésekért felelős szakmagazdákkal o az ő véleményük figyelembe vételével történik a tanulók munkahelyi szakmai gyakorlatra történő beosztása, illetve az álláslehetőségeknek a végzettek közül az arra megfelelően felkészültek számára történő továbbítására o ide kapcsolódik még a szakmai gyakorlaton részt vett tanulók által készített beszámolókban és a szakdolgozataikban/vizsgamunkáikban foglaltak összesítése és értékelése; valamint a cégek által a tanulók ottani munkájáról készített értékelésekben foglaltak összesítése és értékelése is, amelyre minden tanévben egy alkalommal, az I. félév közepén kerül sor egy összefoglaló és javaslattevő jelentés keretében 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés hosszú lejáratú személyi fejlődés, amelynek célja a jó keresztény és becsületes polgár kialakítása. A szabadság visszaszorítása által nem lehet nevelni, arra kell rávezetni a fiatalt, hogy okosan éljen vele. Ezért fontos, a nevelői rátermettség, önmagunk és mások pozitív elfogadása és a lelkesedés a fiatalokért. (Don Bosco) A szalézi osztályok légköre a szakmacsoportos alapozó képzésben éppúgy, mint a szakképzési évfolyamokon nyitott és családias. A diák tevékeny alakítója saját tanulási folyamatának. Don Bosco alapelve szerint a bizalom az egész nevelés alapja. Tekintélye nem a büntetéstől való félelemre, hanem a szeretetre épült. Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés. Ennek legfontosabb eleme a közösségi környezet kialakítása. Ilyenek: bizalomra építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés, diákcsoportok segítése és bevonása az iskola életébe. Nappali tagozatos diákjaink számára szalézi elveken alapuló befogadó, vidám, ugyanakkor követelményeket támasztó személyiségfejlesztő környezetet biztosítunk. A szakképző évfolyamokon résztvevő tanulóink a SZÁMALK Szalézi Szakközépiskolába már kialakult személyiséggel jönnek. A mi feladatunk a személyiség érésének további előmozdítása és a pályaválasztás illetve korrekció lehetővé tétele, valamint a választott szakmával való azonosulás segítése. A személyiség fejlődésének egyik legjelentősebb módja a modellkövetés. Az oktatási intézmény, mint szervezet modellt nyújt azzal, ahogyan bánik a tanulóival, ahogyan a pedagógusok, a képzési munkatársak és a vezetők viszonyulnak hozzájuk és egymáshoz. A gondolkodásukra, személyiségükre hat a tananyag tartalma és felépítése, valamint az oktatás és értékelés módszerei. Pedagógusaink feladata, hogy a szakmai tanítás mellett segítsék a tanulók intellektuális, érzelmi és mentális fejlődését, továbbá segítsék a fiatalokat abban, hogy érzelmileg érett, szociálisan érzékeny, felelős felnőttekké váljanak. 11

12 A tanulók személyiségfejlődését, kiegyensúlyozott, felelős felnőtté válását célozza a szakmacsoportos alapozó képzésben a hittan, a szakképző évfolyamokon az etika tantárgy bevezetése is iskolánkban. E tantárgy tanulása segítséget fog nyújtani a fiataloknak abban, hogy a mai világban, amikor rengeteg féle értékkel találkoznak, jobban megismerjék és megtalálják önmagukat, s a követendő, pozitív viselkedésmintákat. A tanulókat felelős fiatalként, az érettségizetteket pedig felnőttként kezeljük és ezzel is a felnőtti szereppel együtt járó felelősségvállalást kívánjuk erősíteni. Ennek érdekében támogatjuk a diákönkormányzat működését. A pedagógusok, különösen a gyakorlati órákon oktatók viselkedése a szakember példáját mutatja. Ha nem hiteles, a tanulók később csalódhatnak és a szakmai szereppel való azonosulásuk is sérülhet. Ezért kiemelkedően foglalkozunk a nálunk oktató szakemberek pszichológiaipedagógiai készségeinek fejlesztésével. A pályaválasztás pontosítását, illetve a korrekcióját segítjük: az önismeret mélyítését támogató tapasztalati tréningekkel az "Élet-és pályatervezés" tantárgy keretein belül, az intézményen belüli szakmaváltoztatás lehetőségének megteremtésével. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai Iskolánk egészségnevelési feladatainak döntő többsége az érettségi vizsga előtt álló évfolyamok tanulóit célozza meg. Alapvető feladatunk a tanulók egészségének megőrzésére való törekvés; a nevelési feladatok végrehajtása során erre kell a legnagyobb figyelmet fordítanunk. Törekednünk kell tanulóink káros szenvedélyektől való megóvására, az ezzel kapcsolatos felvilágosító tevékenységre. A szakképzési évfolyamokon az egészségfejlesztés feladatai az osztályfőnöki órára koncentrálódnak, illetve minden szaktanár saját óráján végrehajtandó saját feladatai között kell megoldani a tantárgy egészségfejlesztéssel való koncentrációs lehetőségeinek függvényében. Az egészségfejlesztés iskolai feladatait a szakmacsoportos alapozó képzésben minden tantárgy nevelési feladatai között szerepeltetjük úgy, hogy a tantárgy speciális lehetőségeit kihasználjuk a nevelési-oktatási folyamatban. A középiskolai oktatás, az egyes fejezetek, témakörök és órák megtartása során az egészségnevelési vonatkozások kiemelése minden pedagógus kötelessége. Kiemelt feladatai vannak az egészségnevelésben az osztályfőnöki, a biológia és a testnevelési óráknak az alábbiak szerint. Osztályfőnöki óra: o minden évfolyamon szerepeltetni kell az egészséges életmódra történő nevelést 12

13 o az iskolai védőnőt vagy iskolaorvost a szakmacsoportos alapozó képzésben a négy év alatt legalább két alkalommal föl kell kérni az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket tárgyaló osztályfőnöki óra megtartására o az osztályfőnöki órákon éves gyakorisággal témául kell kitűzni a drogprevenciós ismereteket, a drogfogyasztással kapcsolatos tanulói információ biztosítását Testnevelés óra: o a testnevelési órákon a fiatalok fokozatos, tudatos fizikai terhelését az egészségfejlesztés szolgálatába kell állítani o a keringési és a légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, közepes iramú futást alkalmazunk minden testnevelési órán o a testnevelő tanárok figyelemmel követik a tanulók optimális testsúlyát, illetőleg a testsúly és a magasság arányának alakulását, észrevételeiket közlik az osztályfőnökkel és az iskolai védőnővel o ügyelni kell a testnevelés órák pozitív emocionális hatásának biztosítására o az órákon célszerű rendszeres tartásjavító gyakorlatok beiktatása o a pedagógiai programban megtervezett időpontban éves gyakorisággal el kell végezni a tanulók fizikai és teljesítőképességének, edzettségének mérését, a tanév végén öszszegző jelentést kell készíteni a tanulók teljesítőképességéről, és azt a nevelőtestület tanévzáró konferenciáján ismertetni kell o a testnevelési órákon törekedni kell arra, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai sportkör edzésein, versenyein Biológia óra: o az emberi szervezet működésének tanításakor kiemelt figyelmet kell fordítani az egészséges életmódra, amely a teljesítőképesség alapját képezi o az egyes fejezetek (pl. táplálkozás, testfelépítés, stb.) tanításakor minden alkalommal előtérbe kell helyezni az egészségmegőrzés kérdését o a tanórákon hangsúlyozni kell a testmozgás, a rendszeres sportolás jelentőségét az egészség megőrzésére o az órákon foglalkozni kell a drogoknak (alkohol, dohány, kábítószer, stb.) az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásaival, a gyakran előforduló mentális következményekkel Az egészségnevelésre a tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai programokon is kiemelt figyelmet kell fordítani, különösen a következők biztosításával o az iskolai sportkör foglalkozásainak megszervezése o délutáni szabadidős sportprogramok biztosítása o évente egy egészségnap vagy drogprevenciós nap megszervezése az iskola egésze számára 13

14 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása elsősorban az osztályfőnöki, a biológia és a testnevelés tanírási órákon belül, valamint az egész iskola számára szervezett délutáni eseti foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja minden tanulót megtanítani az elsősegélynyújtással kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókra. Minden tanuló legyen tisztában az egyszerű sérülések ellátásának, kezelésének módjával, súlyos sérülések, balesetek esetén a pánik és a tehetetlenség elkerülésének szükségességével, azzal, hogy hogyan és miről kell értesíteni a mentőket, a vérzéscsillapítás alapvető módszereivel, az eszméletlen sérült kezelésével kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, hogy mely esetekben nem szabad megmozdítani a sérültet. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) az osztályfőnöki órákon ezzel kapcsolatos foglalkozást kell tartani, b) legalább egy alkalommal meg kell hívni az iskolai védőnőt, iskolaorvost vagy a mentőszolgálat képzett szakemberét elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatására, c) az iskolai egészségnapon lehetőséget kell biztosítani a baleseti sérültek ellátásával kapcsolatos ismeretek elsajátítására, bemutatására és gyakoroltatására, d) a biológia órákon ismertetni kell az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb ismereteket, e) a testnevelési órákon be kell mutatni a legegyszerűbb sérülések ellátásának módját, ismertetni kell a csonttöréskor szükséges legfontosabb teendőket. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A társ-elfogadás erősítése, az empátiás készség fejlesztése és tudatosítása céljából iskolánk a közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint látja el: Elsősorban az Etika, az Élet és pályatervezés, a Tanulástechnikai és kommunikációs tréning, továbbá a Projekttervezési alapismeretek tantárgy keretén belül foglalkoztunk a tanulói közösség fejlesztésével. A tantárgy óráit kiscsoportos formában, tréning jelleggel tömbösítve a tanév első napjaiban tartjuk, hogy az egymás számára még ismeretlen diákok közelebb kerüljenek egymáshoz és így a tanulási folyamatban jobban tudják egymást segíteni a problémamegoldásban és a tanulástechnikai hiányosságok leküzdésében. 14

15 1.4.2 A szalézi nevelés közösségfejlesztő feladatai A közösségfejlesztésben fontos szerepet kapnak a szalézi nevelés értékei és elvei, melyek között fontos szerepe van a bizalomra építő kapcsolat kialakításának, a támogatást nyújtó nevelésnek, a diákok iskolai életbe való aktív bevonásának, a közösségi élet támogatásának, a személyes segítésnek és egyéni példamutatásnak. A szakmacsoportos alapozó képzésben tanuló osztályközösségek, évfolyamok számára római katolikus szellemű közösségnevelést biztosítunk úgy, hogy tiszteletben tartsuk az egyes diákok hitbéli meggyőződését. Elvárjuk szakmacsoportos alapozó képzésben tanulóinktól az iskola egyházi rendezvényein való részvételt, aktívan formáljuk iskolánk diákközösségeit, osztályait, az osztályokon kívül szerveződő, érdeklődésen, egyéni képességeken alapuló kisebb tanulói csoportokat A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Intézményünk valamennyi osztályában diákképviseleti rendszer működik. Osztályonként a tanulók által választott két-két fő képviseli a diákközösséget. A diákképviselők testülete, a diákönkormányzat évente ülésezik, ahol egyrészt a diákok kérdéseit, problémáit közvetítik a képviselők az iskolavezetés számára, másrészt az igazgató az iskola terveiről tájékoztatja a tanulókat, illetve beszámol a tanulói jogok és a házrendben meghatározottak megvalósulásáról A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A közösség kialakítását és fejlesztését szolgálják az iskolánk által biztosított sportolási lehetőségek, ahol a diákok a csoportos játékok során fejlesztik társas kapcsolataikat. További terveink között szerepel, hogy a hallgatók egészséges életmódra nevelését lehetővé tegyük, ezért szabadtéri pályát béreltünk labdajátékokhoz, valamint a szünetekben kirándulásokat, túrákat szervezünk. A közösségfejlesztéshez nagymértékben hozzájárulnak a kiscsoportos foglalkozások, amelyeket több tantárgynál is alkalmaznak tanáraink. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a szabadidős tevékenységeket, az önkéntes munkát, a közösségi programokat, a szórakozást, beszélgetéseket és közös kirándulásokat. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: ünnepélyes tanévnyitó, elsősök avatása, ismerkedési est, diáknapok, az 1956-os forradalom megünneplése ünnepi műsor keretében, az advent és a karácsony iskolai ünnepségsorozata, a végzős évfolyam szalagavatói ünnepsége, megemlékezés a március 15-i forradalomról, hamvazószerda megünneplése, 15

16 a húsvétot megelőző nagyhét ünnepe, megemlékezés a költészet napjáról, osztálykirándulások rendje a szakmacsoportos alapozó képzésben az iskolai ballagás, oratórium, pedagógusnap. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a szakképző évfolyamokon részt vevő tanulók szakmai vizsgáztatása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, szakmagazdai, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,- tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a szakmai értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban pedagógiai-szakmai alkalmasság, valamint a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 16

17 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével a évfolyamon. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a tanulókat, szülőket az iskola rendezvényeiről, a szülői értekezletekről, fogadóórákról. Igazolja a tanulók mulasztását, kiemelt figyelmet fordít az igazolatlan mulasztásokra, a jogszabályban meghatározottak szerint az igazolatlan mulasztásokról tájékoztatja a szülőt, illetve a szakképző évfolyamokon értesíti a tanulót. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló, digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Előkészíti a félévi és a tanév végi konferenciát, figyelmet fordít tanulóinak lezárására, a hiányzások, dicséretek, fegyelmező és fegyelmi intézkedések nyomon követésére. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, elmarasztalására, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az eredményes tanulás a sikeres pályakezdés (és természetesen a sikeres szakmai vizsga) feltétele. Tanulóink közül mindazok, akik kellő motiváltsággal, egy konkrét szakmára orientáltan kezdték meg tanulmányaikat, a tanulási folyamatban az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtanak. A rendelkezésünkre álló eszközökkel és lehetőségekkel segítjük a képességeik kibontakozását. A hagyományos könyvtár mellett elektronikus könyvtár áll az érdeklődő tanulók rendelkezésére, ahol olyan szakkönyvek közül válogathatnak, amelyeket magas ára vagy egyszeri felhasználhatósága miatt nem tudnak megvásárolni. Az olvasóteremben ezen kívül az elmúlt évek 17

18 legsikeresebb szakdolgozatai is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Mindemellett a nyelvtanuláshoz szótárak, kisregények, egyéb olvasmányok állnak angol és német nyelven a tanulók rendelkezésére. Délutánonként, a tanítást követő időben a számítógépteremben önálló gyakorlási lehetőséget biztosítunk, internet hozzáféréssel, speciális szoftverek használatával. A végzősöknek a szakdolgozat/vizsgamunka írásához, készítéséhez számítógépet és konzulensi segítséget biztosítunk. A tehetségesek tanórai fejlődését oktatóink személyre szabott módszerekkel, kiscsoportos foglalkozásokkal, team-munkával, kisebb projektek megvalósításával, plusz feladatok adásával segítik. A tanulás és munkahelyi gyakorlat összekapcsolása: a tanulók (önkéntes alapon) kiváló referenciákkal rendelkező cégekhez mehetnek munkahelyi szakmai gyakorlatra. Ebben az esetben a szakmai vizsga követelményeit - a munkatapasztalatok birtokában - sikeresebben teljesítik. (Az esetek többségében ugyanazok a cégek munkát is ajánlanak a szakmai gyakorlatot befejező tanulóknak.) Tehetséges tanulóink számára biztosítjuk, hogy az intézményünk által megnyert nemzetközi pályázatban részt vegyenek. Ezek keretében lehetőségük van idegen nyelvi készségük jelentős továbbfejlesztésére, a nemzetközi diákcsere-program révén külföldi szakmai tapasztalatszerzésre. Mindezek eredményeképpen az európai munkaerőpiacon való sikeres szerepléshez szükséges hatékony felkészülésre. A jól tanulók, a tehetségesek ösztönzését szolgálja az ösztöndíjrendszer, melynek konkrét leírása a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (TVSZ) található A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók között az általános iskolában felhalmozódott esetleges lemaradásuk és személyenként különböző adottságuk következtében megjelennek azok a tanulók is, akik az első középiskolai félév vagy tanév során tanulási kudarcokkal szembesülnek. Ezeknek a tanulóknak a felismerése minden szaktanár, kiemelten pedig az osztályfőnök feladatkörét képezik. Legkésőbb az első félévi konferencián vagy félévi tantestületi értekezleten jelezni kell, ha egy tanuló esetében tanulási kudarcot feltételeznek. Ebben az esetben a tanuló számára osztályfőnöke és az érintett szaktanár(ok) közreműködésével pszichés és szakmai-tanulmányi segítséget kell biztosítani, a tanulót felzárkóztatásban kell részesíteni. A problémát jelezni kell az iskolai védőnőnek, az iskolai pszichológusnak is. Amennyiben a tanulási kudarcot nem sikerül jelentősen csökkenteni vagy megszüntetni, a védőnő segítségével kezdeményezni kell a tanuló szakszolgálati vizsgálatát az esetleges tanulási nehézség megállapítása, illetőleg a pedagógusok és a tanuló számára szükséges szakmai tanácsok beszerzése érdekében. Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha szórt figyelmű; 18

19 nehezen tud koncentrálni; gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; túlmozgásos vagy túlzottan lassú; kézügyessége fejletlen; lassan vált át egyik feladatról a másikra; olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja a környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás, továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése, készségek, képességek fejlesztése, a napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése, valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása, viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében, az iskolában történő megfelelés, az érettségi vizsgára történő felkészülés, a pályaválasztás segítése. Iskolánkba a szakképző évfolyamok jellegéből következően a sokféle középiskolából, különböző előképzettséggel érkeznek a tanulók. Az informatikai szakokon az egységes alapképzés és az azt követő modulrendszerű szakmai képzés a tanulói kudarcok megelőzését is célozza. A moduláris felépítés lehetővé teszi szintenként a kimenetet OKJ képesítéssel úgy, hogy egyetlen tanulónak sem kell szakképesítés nélkül távoznia. Ez a moduláris rendszer segít abban is, hogy az esetleg nem kellőképpen átgondolt szakválasztást a tanulók menet közben megváltoztassák. Ezt a döntést az őket tanító szaktanárokkal először egyénenként megbeszélik, majd az első félévet lezáró tanári konferencián a tantestület egyetértése alapján hozzuk meg. Ez biztosítja azt, hogy a tanuló egy általa választott nehezebb szak helyett egy könnyebbet nagyobb eséllyel végezzen el. A tanulásban lemaradt tanulók szervezett formában adnak segítséget. Számítógéptermi gyakorlási lehetőséget biztosítunk a tanulóiknak hetente három alkalommal, valamint internet-hozzáférést heti rendszerességgel, tanári felügyelet mellett. A szakképző évfolyamokon tananyagaink nagy részét már elektronikus formában is kifejlesztettük. Az elektronikus tartalomszolgáltató rendszerünkhöz minden hallgatónk saját kóddal fér hozzá, így ezen a rendszeren keresztül hozzáférhetők és letölthetők ezek a tanulási segédanya- 19

20 gok. Ezen a módon próbáljuk biztosítani azt, hogy a különböző adottságokkal, bemeneti tudással és esetleg nem megfelelő tanulási kultúrával érkező diákjaink megtalálják a számukra leghatékonyabb módot az otthoni készülésre, illetve gyakorlásra. (az alapozó moduloknál, a nyelvi kurzusoknál terveztük a felzárkóztatást is a kevesebb szakmai tudással rendelkező, vagy tanulásban lemaradó fiatalok számára). A szaktanárok hetente tartanak fogadónapot, így a szülők, illetve a nagykorú tanulók egyénileg jelentkezhetnek kérdéseikkel, tanulási problémákkal. A tanárokból álló team pályatanácsadással áll a fiatalok rendelkezésére. Ugyanez a team tartja a tanulók munkába állását segítő munkaerő piaci tréninget. Az iskolába járó tanulók között vannak szociális, műveltségi hátránnyal küzdő fiatalok. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók többsége valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek megoldásában jelentkező nehézségek nyomják rá bélyegüket személyiségükre. Ezzel a gyakorlati ténnyel pedagógusaink tisztában vannak. A magatartási, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, illetve gyakran a sajátos nevelési igényű diákok esetében is szociális körülményeik, és ebből sokszor következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Természetesen más esetet képez az egészségügyi problémával, születési vagy fejlődési rendellenességgel küzdő sni-s tanulók csoportja. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felé kiemelt figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának odafigyelésére, előítélettől mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős tanár pedagógiai-szakmai támogatását. Azokban az esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes önkormányzat segítségét Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 20

21 A prevenció fogalmát napjainkban sokan használják. "Jobb megelőzni, mint gyógyítani" - tartja a közmondás. Ezzel a megelőzés pozitív oldalát hangsúlyozzuk ki. Pedagógiai nyelvre lefordítva így értelmezzük: a fiatalokat meg kell kímélni azoktól a negatív hatású helyzetektől, amelyek kockára tehetnék fejlődésüket, olyan eszközöket adni a kezükbe, amelyek arra segítik, hogy szembe tudjanak nézni önállóan és ellentmondás nélkül az élet nehézségeivel. Legfontosabb egy olyan környezetet kialakítani, amelyben az értékek továbbadása nem elméleti formában, hanem átélve, a gyakorlati életbe ültetve jutnak el a fiatalokhoz. Egy másik fogalom is társul a megelőzéshez: nem elég a rosszat megelőzni, hanem segíteni kell a jót kibontakozni, amelyet három dologgal érhetünk el: elismerni önmagunkban és a fiatalokban az elégséges erőt, amely elegendő az önállóságra. megkedveltetni velük a fejlődést, a fáradságot, a nevelés minden terén azáltal, hogy példát adunk nekik. segíteni a fiatalokat, hogy legyenek tisztában pozitív képességeikkel és lehetőséget nyújtani nekik, hogy ezeket meg is tudják valósítani. Tanulóink egy része kiskorú, másik része fiatal felnőtt. Mindkét korosztályt érintően törekszünk segítő partnerei lenni a ránk bízott tanulóknak. A szakközépiskolánkban rendszeres iskolaorvosi rendelés van hetenként két alkalommal. Kapcsolatot tartunk az Újbudai Humán Szolgáltató Központ (1117 Budapest, Bogdánfy u. 7/D.) pszichológus munkatársaival, akik kérésünkre drogmegelőzési előadásokat tartanak iskolánkban. Visszatérő egészségügyi problémák esetében az iskola felveszi a kapcsolatot az iskolaorvossal, illetve ha szükséges, a kerületi pszichológussal. Az évfolyamokat tanító szaktanárok jelzései alapján akár a szokásostól eltérő viselkedés, akár váratlan tanulmányi teljesítményromlás stb. az iskola vezetése szintén megteszi a szükséges lépéseket (felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, barátokkal stb.). Tanáraink és dolgozóink rendszeres kapcsolatban állnak diákjainkkal, így hozzájuk fordulhatnak problémáikkal. Emellett egyéni problémák esetén szakemberekkel is segítünk felvenni a kapcsolatot. Egyházi iskolaként több lehetőségünk van az egyéni problémák kezelésére, mert a nevelési igazgatóhelyettes atya és a szalézi tanárok ebben mindennapos segítséget nyújtanak diákjainknak, iskolánknak A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 21