LIPPAINÉ FEKETE ILONA

Átírás

1 1. oldal, összesen: 31 LIPPAINÉ FEKETE ILONA A központi könyvtár Új föladatok A megyei könyvtári szerepkörrel fölruházott Somogyi-könyvtárnak kettős föladata lett: Helyi (városi) tanácsi könyvtári központként alapfeladata a kölcsönzés, a helyben olvasás és a kutatás lehetőségeinek megteremtése; tájékoztató szolgálattal (információk, bibliográfiák stb.), továbbá a már kialakított különgyűjtemények (eszperantó, gyorsírászati, zene, helyismereti stb.) gyarapítása, kezelése; a helyismereti műhelymunka gondozása; a nemzeti szempontból is jelentős ősnyomtatványok, régi magyar könyvek föltárása, gondozása a város és a megye területén levő közművelődési könyvtárakban. Városi igazgatási központja a gyermek- és ifjúsági könyvtáraknak, hálózati központja a fiók könyvtáraknak. Mind központi részlegeiben, mind hálózatában propagandafeladatokat lát el, olvasómozgalmakat szervez. Gondoskodik a kutató- és publikációs munkáról. Gazdag állományára támaszkodva könyvtárközi kölcsönzést bonyolít le. Regionális (megyei és városi) könyvtári módszertani központként a megye tanácsi hálózatának központja. A megyei helyismereti gyűjteményt a városival együtt kezeli. A megyei, járási és szegedi könyv- és könyvtárpropagandamunkát egybehangolja. A könyvtár hatásköre és felügyelete az új szerepkörben kettős: városi és megyei. Tanácsi felügyeletét a szegedi városi tanács művelődésügyi osztálya, szakmai főfelügyeletét a Művelődésügyi Minisztérium látja el. A megyei módszertani tevékenységét a megyei tanács művelődésügyi osztálya közvetlenül is ellenőrizheti. Fönntartásáról a Szeged megyei városi Tanács gondoskodik. Költségvetését a városi tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. Gazdálkodását a városi tanács pénzügyi osztálya ellenőrzi. Távlatokban az egyetemi könyvtárral együttműködve az új könyv- és levéltár fölépülése után a Somogyi-könyvtárnak általános tudományos feladatokat szánnak a Dél-Alföldön, de fő feladata továbbra is Szeged közművelődési könyvtára és Csongrád megye, valamint a szegedi járás tanácsi hálózatának központi irányítása marad. A Somogyi-könyvtárnak mint nyilvános közgyűjteménynek használata lényegében nem változott. 219

2 2. oldal, összesen: 31 Az állománygyarapítás A könyvbeszerzési keret megállapításában a felszabadulás után sokáig kísértett az a téves felfogás, hogy a Somogyi-könyvtárnak az átlagot meghaladó nagyságú és értékű állománya van, tehát jelentősebb fejlesztése nem szükséges. A fejlődésnek azonban fontos tényezője az állomány gyarapítására fordított összeg. Az új szerepkörű Somogyi-könyvtárat a város erejéhez mérten igyekezett fejleszteni. A könyvvásárlásra fordítható összegek évről évre emelkedtek: Az állománygyarapodás anyagi feltételeinek változása között Korántsem ilyen megnyugtató a helyzet, ha a könyvbeszerzés költségvetési összegét vetjük egybe a pótelőirányzattal kiegészített összeggel. Az alacsonyan tartott könyvbeszerzési keret és a magas póthitel tetszetős számokat ad, azonban a szerzeményezést nagyon nehezíti. Ezekkel az arányokkal ugyanis csorbát szenved a tervszerűség és a folyamatosság. Póthitelre alapozni nem lehet, mert bizonytalan a léte, nagysága, esedékessége. Rendszerint csak az év második felében áll a könyvtár rendelkezésére, tehát szerződésben nem köthető le, így nem költhető el a könyvpiac kínálata szerint. Némiképp megtévesztő a kötetszám emelkedése, a növekedés egy része ugyanis a nemzeti könyvtermésből származik. Az 5/1977. (VIII. 28.) KM. számú rendelet újra szabályozta a kö-telespéldányok elosztását. Az országot régiókra osztotta. A dél-alföldi régió központja a JATE Központi Könyvtára. A számára fölösleges anyagot a régió nagy könyvtárai között osztja szét. Ebből a Kiadói Főigazgatóság 1/1977. sz. irányelve szerint a Somogyi-könyvtár népművelési, vegyipari, szépirodalmi és zeneműveket kap. A kijelölt könyvtárak kötelesek a számukra kijelölt szakterület teljes kiadványanyagát átvenni, legalább tíz évig megőrizni, és igény szerint könyvtárközi kölcsönzéssel a régió valamennyi könyvtárának rendelkezésére bocsátani. A gyűjtendő dokumentumok köre kiterjed a hagyományos típusú könyvekre, a folyóiratokra, hírlapokra, térképekre és zeneművekre. Könyvtárunkban ez évente könyvtári egységet jelent. Tisztább képet kapunk Szeged tanácsi közművelődési könyvtári helyzetéről, ha összevetjük néhány hasonló nagyságú megyei város adataival. Szegedet kivéve a megyei városokban külön működik a megyei és külön a városi könyvtár. Mindkettő a városok könyvtárügyét szolgálja, így adataik együttesen szerepelnek a Településeink könyvtári ellátása című, évente megjelenő kiadványban. Miskolc állománygyarapodásra fordítható költségvetési kerete már 1973-ban elérte, sőt 400 ezerrel meghaladta az egymillió forintot. Szeged ennek alig harmadával gazdálkodott. Az egy lakosra jutó könyvbeszerzés összege többet árul el a könyvtárak lehetőségeiről. (1. sz. táb 220

3 3. oldal, összesen: lázat.) Ennek alapján megállapítható, hogy alig tudjuk követni az országos gyarapodási ütemet, s bár Szeged a tanácsi könyvtárak 1000 lakosra jutó kötetszáma tekintetében első helyen áll a megyei városok sorában, a tendenciákat figyelve ez az előny fokozatosan csökken. (2. sz. táblázat.) A Somogyi-könyvtár félmilliós állományának csak körülbelül a fele kölcsönözhető. A kurrens állományból így ben mindössze megközelítően 1600 kötetet lehet számítani 1000 lakosra. Ez Debrecen évi helyzetének felel meg. A kölcsönözhető állomány 20%-a található a központi kölcsönzőben, 5%-a az ifjúsági, 7%-a a gyermekkönyvtárban (együtt 32%) és 68%-a fiókkönyvtárakban. Ezekből a számokból kiolvasható a könyvtár szándéka is: a régi hagyományok és funkciók megtartása mellett oda vinni a könyveket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, az emberek munkahelye és otthona közelébe. Az 1979-ben földolgozott 30 ezer kötet 25%-a a törzsraktárba és a helyben olvasás szolgálatára, 18,5%-a a központi kölcsönzőbe, 11,4%-a a gyermek- és ifjúsági könyvtárba, 55,1%-a a fiókkönyvtárakba került. A folyóiratok, hírlapok száma az évek során jelentősen gyarapodott. Az évi 340-nel szemben 1979-ben 1319 periodika járt a könyvtárba, összesen 1395 példányban. A legfontosabb lapok minden szolgálati helyen megtalálhatók. Az előfizetési díjak emelkedése miatt mintegy száz, kevésbé fontos lap előfizetésének megszüntetésére kényszerült a könyvtár. Az állományvédelem különleges figyelmet kap. Jelentőségét a könyvárak emelkedése is növeli. A kötészet teljesítőképessége jelenleg számottevően nem növelhető, ezért a kötésre szánt anyag gondos kiválasztása és fontossági sorrendjének megállapítása elengedhetetlen. A mikrofilmezés lehetősége csekély, az alapítványi anyag restaurálása egyelőre megoldatlan. Egy munkatársunk restaurátori tanfolyami képzése kezdeti lépésnek tekinthető.

4 4. oldal, összesen: Az egyesítés Az új igazgatót, Tóth Béla József Attila-díjas írót március 1-én iktatták be tisztébe. Három könyvtárosi együttes összehangolása volt az első feladat. Ezt a területi szétszórtság is nehezítette. A járási tanács épületében dolgozó módszertani osztály és a járási csoport beilleszkedésének föltétele volt a könyvtár központi épületébe való áthelyezésük. Ez azonban nehéz volt, hisz a könyvtár már Móra idejében is helyhiánnyal küszködött. Az állománya azóta megsokszorozódott, sőt a kötészet is az épületben működött. A nyugodt munka föltételeit újabb embernek megteremteni ilyen körülmények között lehetetlennek látszott. A Közművelődési palota épülete statikailag nem bírta a kötészet gépeit, ezért a könyvtár még 1972-ben a városi tanács művelődésügyi osztályának támogatásával megvásárolta a FÉM-TEX Ipari Szövetkezettől a Bocskai u. 7. szám alatti 329 m 2 alapterületű bérleményt. Ebből alakították ki a kilenc helyiségből álló műhelyt. Kötészet, asztalos műhely, szociális helyiségek, raktárak lettek itt. A művelődésügyi osztálytól megkapta a könyvtár raktár céljaira a megszűnt lebői iskolát. Ennek bepolcozása, könyvek biztonságos tárolására alkalmassá tétele után kezdődött meg a Közművelődési palota tehermentesítése és a helyteremtés, katonai és társadalmi erők mozgósításával. A duplumok és ritkán használt állományrészek Lebőre szállításával és a kötészet kitelepítésével a régi raktárakban, a polcok között új munkaszobák kialakítása vált lehetségessé. Ekkor létesült a kutatószoba helyismereti kézikönyvtárral és a tájékoztatót magába foglaló katalógusterem is. 223 Személyi ellátottság Az egyesüléskor a Somogyi-könyvtárnak 42 státusa (álláshelye) volt. A megyei könyvtári feladatok ellátásához 14-et kapott. Az 1973-ban Szegeddel egyesült öt községben összesen 4 főhivatású könyvtáros dolgozott. Vagyis a létszám 60-ra emelkedett. Ez azonban a föladatokhoz képest elégtelen volt. Megnyílt az ifjúsági könyvtár, nagyobb feladatokkal. Sokan mentek gyermekgondozási szabadságra. Az átszervezés nagymértékű fluktuációhoz vezetett. Részben a Vásárhelyről átjáró könyvtárosok néztek kevésbé fárasztó, közelebbi munka után, és ugyancsak elvándorlást okozott a más könyvtárakhoz viszonyítva is alacsony bérszínvonal. Az eltávozott szakemberek helyét csak könyvtári képzettség nélküli, pályakezdő pedagógusokkal és érettségizett fiatalokkal lehetett betölteni. Az öt volt községi könyvtárnak a fiókhálózathoz csatolásával jelentősen bővült a hálózati feladat. Az állománygyarapító és feldolgozó csoport létszáma változatlan maradt, holott a feladatok megsokasodtak között tervszerű létszámfejlesztés indult: 24 státussal nőtt a létszám. Sajnos, ez a szépívű fejlődés az általános gazdasági nehézségek miatt megszakadt. Örök problémája a

5 5. oldal, összesen: 31 könyvtárnak, hogy mire a létszámmal a feladatok nyomába érne, újabbak támadnak. Így, ha a könyvtár az igényeknek meg akar felelni, még hosszú ideig gond marad a létszámfejlesztés. Újabb, nagy létszámot igényel az épülő könyvtár. A tágas tereket, szinteket nemcsak könyvvel és olvasókkal, hanem könyvtárosokkal is be kell népesíteni. A zavartalan szolgálat elképzelhetetlen megfelelő számú technikai személyzet nélkül. Ugyanez a helyzet az új fiókkönyvtárakban is. Sajátos vonása munkaerőhelyzetünknek a részfoglalkozásúak és tiszteletdíjasok magas száma. Bérmegtakarítási keretünkből fizetjük csaknem valamennyiüket, mert nem tudjuk nélkülözni munkájukat. Külterületen csak velük oldható meg a szolgáltatás, a kis alapterületű fiókkönyvtárak takarítása is így gazdaságos. A 44 órás munkahét és a sok kisgyermekes anya gyermekápolási szabadsága is szükségessé teszi alkalmazásukat a folyamatos szolgálat ellátásához. Növeli a nehézségeket az anyasági szabadságot igénylők (évi 10 12) és a betegek nagy száma. Az ideiglenesen, de tartósan üres állásokat csak szerződéses dolgozókkal lehet betölteni. Nincs mód a szakképzettek közötti válogatásra. A könyvtár feladata ezek kiképeztetése, azonban a könyvtárosképzés országos megoldatlansága súlyosbítja a helyzetet. A könyvtár bérhelyzete az évi bérrendezés során javult: 15,5%-os korrekcióra került sor ban az átlagbér 2822, 1978-ban 3255, 1979-ben 3683 Ft-ra emelkedett. Ez a bérszínvonal még mindig nem ellensúlyozza a kedvezőtlen munkafeltételeket és az esti szolgálat nehézségeit, így csökkent ugyan az elvándorlás, de a pedagógusok többsége csak kedvező pillanatra vár, hogy tanítani mehessen. A könyvtár dolgozóinak iskolai végzettsége és szakmai képzettsége a tervszerű iskoláztatás következtében emelkedett, más megyei városokkal összevetve sem rossz, de a kívánttól elmarad. (3. sz. táblázat.) Az szeptember 1-i átsorolást és bérrendezést szabályozó 4/1977. (VII. 27.) KM MüM. sz. együttes rendelet és a 202/1977. (M. K. 15.) KM MüM. sz. együttes utasítás végrehajtásakor döntő szervezeti változás is történt a könyvtárban. A Somogyi-könyvtár, mint A típusú intézmény, a rendelkezések értelmében teljessé tette osztályrendszerét. A módo- sítást a Szeged megyei városi Tanács művelődésügyi osztálya engedélyezte. (9097 3/1977. Műv. sz. állásfoglalás [1977. nov. 9.].) Ennek értelmében a Szervezeti és működési szabályzat 1/7. pontja az alábbiak szerint módosul: A Somogyi-könyvtár száz éve 225 A könyvtár összhangban feladataival a következő szervezeti egységekre tagolódik: I.

6 6. oldal, összesen: 31 Módszertani és hálózati osztály 1. Megyei módszertani csoport 2. Szeged járási hálózati csoport II. Központi könyvtári olvasószolgálati osztály III. Városi fiókhálózati osztály IV. Gyarapító és feldolgozó osztály V. Gazdasági és ügyviteli osztály VI. Helyismereti és különgyűjtemények. A fő szervezeti egységeken belül további részlegek kialakítása, az egyes részlegek szervezeti kapcsolatainak szabályozása a könyvtár vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az intézmény vezetőjét feladatai megoldásában egy városi és egy megyei feladatkörű igazgatóhelyettes segíti. Az osztályvezetőknek területükön a szakfeladatok megoldásában és elosztásában, a munka megszervezésének módjában döntési joguk és felelősségük van. A könyvtár egészét érintő kérdésekben a vezetői értekezlet állásfoglalásának figyelembe vételével az igazgató dönt. A Somogyi-könyvtár vezető munkatársainak névsora december 1-én: Igazgató Tóth Béla Igazgatóhelyettes (városi) Radnóti Tamás Igazgatóhelyettes (megyei) Csenke László Módszertani osztályvezető Dr. Hajdú Géza Olvasószolgálati osztályvezető Csepregi Oszkárné Fiókhálózati osztályvezető Lippai Jánosné Gyarapító és feldolgozó osztályvezető Gyuris György Gazdasági osztályvezető Dr. Rózsahegyi János Párttitkár Fodor Pálné Szb-elnök Dr. Hajdú Géza Szb-titkár Lippai Jánosné KISZ-titkár Takó Edit A szervezeti felépítés sémája a 4. sz. táblázaton * 227 Tárgyi és pénzügyi föltételek Ezek a föltételek már a régi keretek között is hihetetlenül szűkösek voltak. "Ahhoz, hogy a Somogyi-könyvtár hírnevéhez, a feladatok megoldásához méltóan tudja tevékenységét kifejteni, nagyarányú felfejlesztésre van szükség, mind a személyi állományt, mind az anyagi eszközöket tekintve, annál is inkább, mivel a meglevő eszközök zöme ma már a minimális könyvtári szükségletek kielégítésére sem alkalmas" írta Bezerédy István 1972-ben a költségvetési beszámolóban. A könyvtári központ épületgondjai, zsúfoltságából adódó problémái ismeretesek. Ezeket az ésszerűsítések, csinosítások sem tudták megszüntetni. A fiókkönyvtárak zöme elmarad a követelményektől. A legújabbakat kivéve alapterületük kicsi, bővítésüknek sem reménye, sem lehetősége nincs. Az állomány zsúfoltan, néhol két sorban van elhelyezve a polcokon. Csak a három új könyvtárban, az odesszaiban, a Csillag tériben és a makkosháziban kedvezőbb a helyzet. Még elfogadható az ifjúsági könyvtárban, a dorozsmai és algyői fiókkönyvtárban. A többi helyen állandó gond a zsúfoltság, a korszerűtlen fűtés stb. A könyvtár felszerelése is jórészt elavult. Az 1977-i jelentés szerint az állóeszközök értéke Ft az állóeszközök értékcsökkenése Ft A nettó érték tehát Ft A költségvetés előirányzatai 1973 óta jelentősen növekedtek. Az összegek az új szolgálati helyek

7 7. oldal, összesen: 31 kialakításával, megnyitásával és az árnövekedések részleges kiegyenlítésével függenek össze, de a könyvtár valóságos igényeit fedezni nem tudják. A városi tanács ismeri a könyvtár gondjait és az előtte álló feladatok nagyságát is. A rendszeresen emelt évi költségvetés mellett a rendkívüli kiadásokat póthitellel támogatta. A rugalmasabb gazdálkodást megkönnyítette, hogy még január 1-i hatállyal a végrehajtó bizottság önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel a könyvtárat, bér- és dologi előirányzatok tekintetében egyaránt. (1972. jan. 13-i 8/1973. V. B. sz. határozat.) (5. sz. táblázat.) Az évről indulva az emelkedés nyilvánvaló. (6. sz. táblázat.) Mind a bérköltségek, mind a dologi kiadások rendszeresen növekedtek. Az új gazdasági szabályozók bevezetése óta azonban az energiaköltségek és a bérleti díjak drágulása olyan mértékben okoz többletkiadásokat, hogy csak újabb támogatással tudja őket kiegyenlíteni a könyvtár. Saját költségvetésén belül nincs további lehetőség az átcsoportosításra től a költségvetést módosítja a Szeged-monográfia számára átutalt kétmillió forint. Ezt az összeget természetesen a célfeladatra használja fel a könyvtár. A tanácstól kapott költségvetési összegek és pótelőirányzatok mellett célfeladatok megvalósításában a Művelődési Minisztérium és a Közművelődési Alap is támogatta a könyvtárat Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács támogatása az ifjúsági könyvtár berendezéséhez Ft 1975 A Kulturális Minisztérium három könyvtár berendezéséhez adott támogatást, de elkölteni ebben az évben nem tudtuk, mert az építés elhúzódott Ft 1975 A Kulturális Minisztériumtól a Felszabadulási Emlékkönyvtár pályázat kapcsán a gyermekkönyvtárnak Ft az odesszai fiókkönyvtárnak Ft a Petőfi-telepi könyvtárnak Ft 1977 A Kulturális Minisztériumtól az odesszai fiókkönyvtár kialakítására Ft 1977 A Közművelődési Alaptól támogatás az új zenei könyvtár technikai berendezéseire Ft

8 8. oldal, összesen: A Kulturális Minisztériumtól hanglemezkölcsönzésre Ft 1978 A Kulturális Alap hanglemezajándéka 484 lemez 1980 A Kulturális Minisztérium támogatása az olvasótábor megrendezéséhez Petőfi-telepen Ft A városi tanács és a Somogyi-könyvtár erőfeszítéseit országos intézkedések, változások is segítették. Az MSZMP KB március 20- án megfogalmazott közművelődési irányelvei, az szeptember 25-én rendezett országos közművelődési aktíva, majd az október 26-án kihirdetett évi V. törvény a közművelődésről és az ezt követő végrehajtási utasítás (1035/1976. /XI. 13./ Mt.) mind-mind az ügy fontosságát jelezte. Az ország akkori gazdasági helyzete megengedte, hogy súlyának megfelelő hangsúlyt kapjon a közművelődés, benne a könyvtárak ügye. Szegeden is érződik a kedvező változás. A város könyvtárügyében a hetvenes évek közepéig a szűkös elhelyezésen és a korszerűtlen berendezésen kívül a tanácsi hálózat legsúlyosabb hiányosságai a lakótelepi "könyvtári fe-hér foltok" voltak. A kedvező művelődéspolitikai helyzet és a városi törekvések leglátványo-sabb eredményeit ezek eltüntetése jelentette. A végrehajtó bizottság június 13-i 12/1974. T. sz. határozata kimondja: "A Tanács szükségesnek tartja, hogy a könyvtárak szerepének, jelentőségének növekedésével párhuzamosan a város közművelődési politikájában kiemelt helyet kapjon a könyvtárügy." Ez az elhatározás öltött testet a szinte évente nyíló és a felújított könyvtárakban április 4-én nyílt meg a Tarján 308. sz. épületben kialakított, mindössze 12 m 2 -es fiókkönyvtár, az 1966-tól épülő lakótelep akkor egyetlen kulturális intézménye március 14-től sok hányattatás után, megfelelő helyen újra fogadhatja olvasóit a gyermekkönyvtár a Tanácsköztársaság útja 2. sz. alatt november 7. A Tarján 606. sz. épület (Csorba u. 3.) földszinti garázsaiban, 40 m 2 -es fiókkönyvtár kezdte meg működését november 7. A Tanácsköztársaság útja 2. sz. alatt talált otthonra a sok hányattatást megért ifjúsági könyvtár, a gyermekkönyvtár pedig a Vár u. 7. sz. alá költözött május 1. A Petőfi-telepi fiókkönyvtár a telep széléről a központi fekvésű, új klubkönyvtári épületbe települt, a Szántó Kovács János u. 28. sz. alá július 13. A dorozsmai fiókkönyvtár az épületen belül tágasabb helyre költözött. Területe 60 m 2 -rel növekedett augusztus 20-án adták át Odesszában a Székely sor 11. sz. ház fogadószintjén a 160 m 2 alapterületű fiókkönyvtárat március 1-én Tarján és Felsőváros határán, a Csillag téren, a Kereszttöltés utcai garzonház fogadószintjén nyílt meg a város legnagyobb (250 m 2 alapterületű) és legszebb fiókkönyvtára őszétől új helyén, az ifjúsági könyvtárban, ismét fogadja látogatóit a zenei könyvtár január 3-án kezdte meg működését a 140 m 2 területű makkosházi fiókkönyvtár. Építőipari kapacitásra vár Rókuson, az R 1/B sz. házban épülő fiókkönyvtár. A működési, tárgyi feltételek a régebbi szolgálati helyeken is javultak. Korszerűsödött a fűtés, a berendezés. Csinosabbá, esztétikusabbá váltak a könyvtárak, a zsúfoltság azonban az állomány örvendetes növekedésével párhuzamosan tovább fokozódott. A szolgálati helyek főbb adatait a 7. számú táblázat tartalmazza sz. táblázat A szolgálati helyek főbb adatai (1979. dec. 31-én) A könyvtárak megnevezése A szolgálati hely címe Alapterület (m 2 ) Állomány Olvasó Kölcsönzött kötetek Heti nyitva tartás (óra) Központ Roosevelt tér * * 54 Gyermekkönyvtár Vár u Ifjúsági könyvtár Tanácsköztársaság u ,5 Algyő Bányász u ,5 Alsóváros Sárkány u % 34,5 Csillag tér Kereszttöltés u ,5 Dorozsma 48-as u ,5 Felsőváros Juhász Gyula u ,5 Móraváros Petőfi Sándor sugárút 81/A ,5 Odessza Székely sor

9 9. oldal, összesen: 31 34,5 Petőfi-telep Szántó Kovács János u ,5 Rókus Pacsirta u ,5 Szőreg Magyar u ,5 Tápé Budai Nagy Antal u ,5 Tarján Csorba u ,5 Szentmihálytelek Felszabadulás u Újszeged Odesszai körút Béketelep Napos út Gyálarét Komszomol u Hattyas Rendező tér József Attila telep Bérkert u Ságvári-telep Újvidék u Sárosi iskola Sárosi út Új-Petőfi-telep Balaton u összesen (24) * A megyei közigazgatási szakkönyvtárral együtt. 231 A szolgáltatások A könyvtár az olvasókért van. Munkájának megítélésében első szempont, hogy használóinak igényeit miként elégíti ki. A Somogyi-könyvtárban mint a felsőfokú településközpont A típusba sorolt könyvtárában lényegében a közművelődési könyvtári szolgáltatás minden formája föllelhető. Olvasóinak száma 1973-tól évi 3 8%-kal emelkedett. Legmagasabb ban (26 918); 1973-hoz képest az emelkedés 32% ben az országos tapasztalathoz hasonlóan könyvtárunkban is csökkent (0,4%-kal) a beírt olvasók száma. (8. sz. táblázat.)

10 10. oldal, összesen: 31 * A kis letétek összevonásával csökkent a szolgálati helyek száma. ** A strandkönyvtár és a tarjáni 1. sz. fiók megszűnt ben az olvasók összetétele az alábbi képet mutatja: 16,0% munkás 0,5% paraszt 58,2% iskolai tanuló 12,3% egyetemi, főiskolai hallgató 13,0% értelmiségi és szakalkalmazott. Az olvasóterem látogatói főképp egyetemi, főiskolai hallgatók, valamint értelmiségiek. 232 A könyvtár iránti érdeklődés másik mutatója a kölcsönzött kötetek száma ig ez is folyamatosan nőtt, és 16,4%-kal haladta meg az évit. A növekedés üteme fele az olvasószám emelkedésének. Okait kutatva összetett jelenséggel találkozunk. A könyvkereskedelem adatai arra figyelmeztetnek, hogy mind többen vásárolnak könyvet. Sokan csak egy-egy mű kedvéért, határozott igénnyel keresik fel a könyvtárakat. A városlakók nagyarányú átköltözése, az új otthonteremtés feladatai nemcsak a lakótelepi személyi kapcsolatokat, hanem a könyvtárhoz való ragaszkodást is csökkentik. A könyvtárosok gyors

11 11. oldal, összesen: 31 cserélődése is ebbe az irányba hat: a könyvtáros és az olvasó kapcsolatának lazulásához, felszínessé válásához vezet, ha mindig más valaki áll a kölcsönzőpult mögött. A helyben olvasásra a száz férőhelyes olvasóterem ad lehetőséget. Évente ezer alkalommal keresik fel a forrásművek, régi hírlapok, folyóiratok tanulmányozásáért. A fiókkönyvtárak a helyben olvasást zsúfoltságuk miatt csak korlátozva tehetik lehetővé. Elsősorban kézikönyvtárukkal és folyóiratokkal, újságokkal állnak olvasóik rendelkezésére. Eredményesek a fiókkönyvtárakban szervezett kiscsoportos és klubfoglalkozások. A gyermekrészlegekben "rendhagyó órákat" szerveznek. Nyolc helyen van lehetőség lemezhallgatásra. A gyermekkönyvtárban diafilmkölcsönzés is folyik. Mind a központi könyvtárban, mind a fiókhálózatban előjegyzik az éppen nem található könyveket, és értesítik a rá váró olvasót. A könyvtárközi kölcsönzést a központi könyvtár intézi. Ugyancsak itt működik a reprográfia. A magasabb szintű tájékoztatást külön részleg végzi. A szóbeli fölvilágosításon kívül irodalomjegyzékek és bibliográfiák készítése is feladatuk. A könyvtár kiállításai közül legtöbb látogatót a szabadtéri játékok idejére készültek vonzanak. (Móra Ferenc ezeregy élete; Száz év Szeged zenei életéből; A víz előtti Szeged; Az örök Tisza; Ritkaságaink stb.) Ezek főképp a régi állományra és a helyismereti gyűjteményre épülnek. József Attila születésének 75. évfordulóján, 1980-ban a Horváth Mihály utcai képtárban rendezett reprezentatív kiállítással tisztelgett a könyvtár. A rendezvények száma évente a több százat is eléri. Némelyik városi jelentőségű (pl. a költészetnapi, könyvheti irodalmi estek, a Zeneszerző és közönsége találkozók, író-olvasó találkozók irodalmi nagyságokkal stb.) óta évente rendez a fiókhálózat kéthetes nyári olvasótábort általános iskolásoknak. A könyvtár munkatársai több ízben szereztek országos elismerést olvasómozgalmi, szervező, tudományos és irodalmi munkásságukkal, ezzel is növelve a könyvtár tekintélyét ban a móravárosi fiókkönyvtárban működő Váci Mihály ifjúsági klub nyerte el a KISZ Központi Bizottsága által adományozott "Aranykoszorús ifjúsági klub" címet. Vezetőjét, Karszt Sándornét külföldi úttal jutalmazták ben, az első Olvasó munkásért pályázaton országos (intézményi) III. díjat nyert a dorozsmai fiókkönyvtár. Országos (egyéni) II. díjjal jutalmazták a fiókkönyvtár vezetőjét, Lippai Jánosnét és Kovács Pálnét, a könyvtár munkatársát ben a felszabadulási jubileumi olvasómozgalomban elért eredményeiért kapott országos elismerést Karszt Sándorné. Ebben az évben tüntették ki Bezerédy Istvánt, a könyvtárnak között igazgatóját, 1973-tól igazgatóhelyettesét "Kiváló népművelő" címmel ban Tóth Béla igazgató Juhász Gyula alkotói díjat kapott. Ebben az évben választották a délmagyarországi írócsoport titkárává ben Szabó Ervin emlékéremmel tüntették ki ban a második Olvasó munkásért pályázaton a módszertani osztály országos I. helyezést ért el. A móravárosi fiókkönyvtár III. helyezett lett ben ismét a módszertani osztály aratott országos sikert. A Kell a jó könyv pályázaton első helyezést ért el. Munkatársai elnyerték az MSZBT aranykoszorús plakettját is ban Tóth Béla igazgató irodalmi munkásságát SZOTdíjjal jutalmazták. A könyvtár helyismereti feltáró-kutató munkája széles skálájú, kiadói tevékenysége országosan elismert, nemzetközi kapcsolatai szélesednek. 233 Tudományos munka A Somogyi-könyvtárat különleges értékű alapítványi anyaga, gazdag helyismereti gyűjteménye, hagyományai teszik alkalmassá arra, hogy mind külső személyek, mind saját munkatársai figyelemre méltó kutatásokat folytassanak falai között. Reizner János elsősorban Szeged történetének négy hatalmas kötetével írta be nevét a nagy alkotók közé. Tömörkény és

12 12. oldal, összesen: 31 Móra szépírói tevékenységük mellett a könyvtár és múzeum tudományos rangjának emelésén és népszerűsítésén is sikerrel fáradoztak. A néprajzban, a természetrajzban, a történelemtudományokban és a régészetben vívtak ki tekintélyt maguknak. Kevesebbet beszélünk Csallány Dezsőről és Cs. Sebestyén Károlyról, pedig ők is elismert tudományos munkásságot folytattak ig a két intézmény, a könyvtár és a múzeum közös irányítás alatt állott, így a munkatársak, múzeumi és könyvtári kutatók tudományos tevékenységét nehéz szétválasztani. A könyvtár állományával mindennemű kutatómunka biztos alapja volt és maradt. Napjainkban a könyvtárban folyó kutatás a könyvtár jellegéből adódóan társadalomtudományi kutatás. Ezt bizonyos értelemben úgy is tekinthetjük mint szolgáltatásaink legmagasabb szintjét. Ma a kutatások alapvetően két irányban folynak. 1. A könyvtári munkához szervesen kapcsolódva könyvtártörténeti, könyvtörténeti és bibliográfiai munkák. A könyvtár történetének kutatását időszerűvé tette alapításának századik évfordulója. A könyvtártörténet megírására november 9-én alakult munkaközösség. A könyvtári raritások, különgyűjtemények bekerülésének (provenienciájának) története; possessorok kutatása; az irattár, iktatókönyvek, postakönyvek, vendégkönyvek feldolgozása; a katalógusrendszerek vizsgálata, az éves jelentések feltárása, a Móra-kéziratok feldolgozása stb. még hosszú időn át gazdag föltárni valót kínál a munkatársaknak. A könyvtörténeti kutatásokat a nagyszámú 1711 előtti (RMK) és 1800 előtti (RMNY) anyag teszi szükségessé. E régi könyvek száma becslések szerint meghaladja az ezret. Minden könyvet kézbe kell venni, mert a régi katalóguscédulák fölvétele, főképp a kolligátumok (egybe kötött művek) esetében, nem megbízható. A köteteket a régi raktározási rend alapján tárják fel. Mivel a korszak anyaga legnagyobb számban a magyar történeti (G. e.) szakban található, ez került először sorra. A könyv- és könyvtártörténeti kutatások szinte kizárólag a könyvtár állományára támaszkodnak szeptember 9-én könyvtörténeti munkaközösség alakult az állomány rejtett értékeinek föltárására. A kutatás nem korlátozódik a possessorok földerítésére, hanem számba vesz minden bejegyzést, bélyegzőt, ex librist, supralibrost stb. A raktári rendet követve minden könyvet kézbe vesznek. Az anyaggyűjtés után a tanulságok feldolgozására, publikálására kerül sor. 2. A kutatások fő iránya Szeged és Csongrád megye művelődés- és intézménytörténetének tanulmányozása. A hatvanas években kezdődött behatóbban Szeged és Csongrád megye történelmi és művelődési hagyományainak, emlékeinek rendszeres feltárása és szerény méretekben közkinccsé tételük. Miért éppen ekkor? A városnak az ötvenes évek első felében mesterségesen visszafogott élete rohamos fejlő-désnek indult től megyeszékhely. A földje mélyén rejtőzködő olajmező feltárása még nagyobb fejlődési ütemet tett lehetővé. A korszakváltás az egész országban tapasztalható volt, és ez a múlt eltűnését is jelentette egyúttal. Túl voltunk már az újjáépítés nagy rohamán, a 234 megszilárdult viszonyok lehetővé tették, hogy a mából a múltba pillantsunk; hogy a múlt és ma értékeit megmentsük a jövő számára, hisz az előzmények ismeretéről nem mondhat le a várostervező, a rekonstrukciót végző építész, a tudományos kutató, a néprajzkutató, a tanár, sőt a magára valamit is adó városlakó sem. Ilyen körülmények között kapott új lendületet a helytörténeti dokumentumok gyűjtése és feltárása Szegeden is. A múzeum jellegénél fogva főképp a tárgyakat, a három dimenziós dokumentumokat gyűjti, a levéltár gyűjtőkörébe elsősorban a hivatali iratok tartoznak. Könyvtárunk helyismereti gyűjteménye az írott, fényképezett, rajzolt, térképezett, hangszalagra rögzített, a korra jellemző mindenféle dokumentumot gyűjt. Ez a gyűjtő munka sem előzmény nélküli. Reizner, Tömörkény, Móra, Cs. Sebestyén nyomdokain járunk, amikor a mai élet mozzanatait is tükröztetjük a gyűjteményben. Gyorsan változik, és napjainkat meghatározza az üzemek élete. Emlékek, fényképek híján visszahozhatatlan a lebontásra ítélt városrészek hangulata. Történelmi forrásanyagunk szegényebb volna munkásmozgalmi visszaemlékezések nélkül. A 60-as

13 13. oldal, összesen: 31 években a könyvtár kapta a feladatot, hogy a megyében élő kb. kétszáz veterán visszaemlékezését hangszalagra rögzítse. A gyűjtés kezdetleges technikával, leírásra alig alkalmas Calypso-magnóval folyt. Nem lehetett azonban várni a magasabb technikára, a jobb körülményekre. A fölvételek szinte az utolsó pillanatokban készültek el. Átalakult a mezőgazdaság, megváltozott a Tisza, a Tisza-part stb. Vannak feladatok a várostörténet, a helyi művelődéstörténet, irodalomtörténet kutatásában is. A könyvtár körül fokozatosan tudományos munkaközösség alakult ki külső és belső munkatársakból. Eredményeiket könyvtári kiadványokban teszik közzé. Szeged ma is kiemelkedő gazdasági, történelmi és kulturális szerepet tölt be a Dél-Alföld, sőt az ország életében. A Somogyi-könyvtár jellegét és gazdag állományát figyelembe véve leginkább hozzá illő feladat a város művelődéstörténetének tanulmányozása. Nevezetesen az irodalom, a sajtó, a művészettörténet, a munkásmozgalom, a nagy építkezések folytán változó városkép kutatása. A várospolitika változásainak, a közigazgatásnak, az intézményeknek története, valamint a jeles szegedi személyiségek életművének kutatása szintén fontos területe és lehetősége e munkának. Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásának szinte kezdettől műhelye a Somogyi-könyvtár, de a szegedi irodalom többi klasszikusának: Dugonics András, Kálmány Lajos, Tömörkény István, Móra Ferenc munkásságának feltárása, közkinccsé tétele is szép és nemes feladata ban vita folyt a Tiszatáj, a Könyvtáros, a Somogyi-könyvtári híradó hasábjain a Somogyi-könyvtár tudományos kutatómunkájáról. A vita tanulságosan megmutatta, hogy a könyvtár közművelődési jellegét egyoldalúan értelmezte mind az országos művelődéspolitika, mind a helyi vezetés. Ennek szomorú következménye lett, hogy a tudományos munka gazdátlan maradt. Csak néhány ambiciózus kutató arisztokratikus törekvésének tekintették. Az idő azokat igazolta, akik a Somogyi-könyvtár másik alapfunkciójának a tudományos kutatást tartották. "Nem csupán a régi anyagunkra, hanem a fölszabadulás után gyűjtött értékeinkre is gondolva változatlanul valljuk, hogy ez a kincsesbánya kötelez minket [...] tudományos igényű állománygyarapításra is [...] de nemcsak erre, hanem bibliográfiai, helyismereti, publikációs tevékenységre is" vallotta Péter László (SKH ). A helyismereti munkának várhatóan újabb lendületet és megbecsülést ad a Kisteleki-alapítvány. 235 Kisteleki-alapítvány Az alapítólevél december 22-én kelt. Szántó Lászlóné Kisteleki Anikó elhatározta, hogy édesapja emlékére Szeged javára alapítványt tesz. Elhatározását motiválták PÉTER LÁSZLÓnak Kisteleki Ede költői munkásságáról szóló sorai Szeged irodalmi emlékhelyei (1974) című könyvében. A 250 ezer forintos alapítvány kamatait a helyismereti kutatások támogatására fordítják. Az alapítólevél 2. pontja értelmében: "A Kisteleki-pályadíjjal, illetve jutalmakkal a Somogyi-könyvtár keretében kijelölt bizottság (kuratórium) a Szeged történetére (irodalomtörténetére, néprajzára stb.) vonatkozó, még kiadatlan kéziratos művek szerzőit kívánja jutalmazni." (SKM ) A díjakat kétévenként adják ki; erre első ízben május 14-én, a névadó halálának 50. évfordulóján került sor. Az okirat szabályozza a kuratórium összetételét, a pályázat odaítélésének föltételeit, felügyeletét. A Kisteleki utcát május 13-án Kisteleki Edéről nevezték el, és az 1. sz. házon elhelyezték emléktábláját. Kisteleki Ede ( ) újságíró, költő volt. Gyulai Pál tanítványa. Barátságban volt Vajda Jánossal, Bródy Sándorral, Reviczky Gyulával. Előbb fővárosi, a 90-es évektől kezdve szegedi lapok munkatársa, a Szegedi Napló főmunkatársa lett. Novellái és versei jelentek meg. A

14 14. oldal, összesen: 31 századforduló szegedi szellemi életének jelentős alakja volt. Tagja a Dugonics-Társaságnak, alapítója és szerkesztője Szeged első irodalmi folyóiratának, a Magyar Alföldnek. Művei ma már kevésbé ismertek, azonban az emlékére létesített alapítvány újból fölhívta rá a figyelmet. 236 A Vasváry-gyüjtemény A Somogyi-könyvtárnak sajátos, ma még felbecsülhetetlen értékű része a Vasvárygyűjtemény, amely mind a könyvtár kutóinak, mind a kívülállóknak sok tudományos feladatot és meglepetést tartogat. Az amerikai magyarság történetével foglalkozó dokumentumgyűjteményt Vasváry Ödön szegedi születésű amerikai református lelkész adományozta a könyvtárnak. Szóbeli nyilatkozata után január 17-én Péter Lászlóhoz írt levelében közölte, hogy gyűjteményét a Somogyi-könyvtárra hagyományozza: A ti Tudományos Akadémiátok is érdeklődik a kollekció után, de én megtartom az ígéretemet, és nektek hagyom azzal a kéréssel, hogy külön letétként kezeljétek. Itt semmi esetre sem akarom hagyni, mert tudom, mi lenne a sorsa." A nagylelkű adományozó október 18-án született Szegeden, a Mátyás tér 19-ben. A piaristák gimnáziumában tanult. A tudomány és irodalom élénken érdekelte. Vers- és novellafordításai jelentek meg. Ezek miatt összeütközésbe került az egyházi felsőbbséggel. Szakított a katolikus egyházzal, és áttért a református hitre ben református lelkészként ment ki Amerikába. Érdekelte Kossuth amerikai útja. Mintegy 15 kötetnyi adatot, dokumentumot gyűjtött össze róla. Kedvet kapott a további búvárkodáshoz, így kiterjesztette kutatásait az amerikai magyarság történetére. Körülbelül fél évszázadot szentelt ennek a munkának, amelyről szeptember 14-én a Somogyi-könyvtárban személyesen is beszámolt. Páratlan értékű, rendszerezett gyűjteményt hozott létre május 16-án a washingtoni magyar nagykövetségen aláírt adománylevele az amerikai magyarság történetével foglalkozó, több száz kötetes adatgyűjteményét és könyvtárát a hazai magyarságtudományi kutatás javára tette hozzáférhetővé. Nemes gesztusát, mellyel szülővárosának tisztelgett, Papp Gyula, Szeged tanácselnöke a következő szavakkal köszönte meg: Tisza-parti városunk az idők múltával is féltőn óvja-vigyázza, magába szívja és újrateremti nagyjai szellemét, és igyekszik építeni-öregbíteni népünk hírnevét a világ minden részén. Erről a hagyománytiszteletről biztosítja Önt is, ha majdan értékes gyűjteménye a Reiznert, Tömörkényt, Mórát idéző falak közé, a Somogyi-könyvtárba kerül, hogy az Ön által kívánt módon annak elidegeníthetetlen tulajdonát képezze, kutatóinak munkáját elősegítse és egyben adományozójának nevét az utókor számára megőrizze." (11 758/1972. sz.) A könyvtár tudományos főmunkatársa, Péter László 1975-ben utazott ki Washingtonba. Elkészítette a gyűjtemény leltárát. Ezt Vasváry Ödön szeptember 11-én aláírta. Másolatát a külügyminisztérium protokollosztálya útján elküldték Mikola Rezső nagykövetségi tanácsos részére. Erre azért volt szükség, hogy az adományozott anyag az örökhagyó egyéb hagyatékától könnyen elválasztható legyen július 12-én hunyt el a legnagyobb amerikai magyar", ahogyan Berecz Árpád chicagói lelkész nevezte az évi budapesti anyanyelvi konferencián ban került az anyag a Somogyi-könyvtárba. Külön helyiség zárt szekrényeiben, eredeti rendjében állították föl. A gyűjtemény 463 irattartóból, mintegy húszezer katalóguscédulából, kétszáz könyvből, kb. száz egyéb dokumentumból (kép, térkép stb.) áll. Becses darabjai azok a ritka amerikai művek, amelyek az Újvilág közvéleményét a magyar szabadságharc történetéről tudósították. Pl. Stiles bécsi amerikai nagykövet emlékiratai a 48-as szabadságharcról, vagy Prágay János honvédezredes 1850-ben New Yorkban megjelent Magyar forradalom című, szintén 48-as témájú munkája.

15 15. oldal, összesen: Pótolhatatlan és páratlanul gazdag forrása a gyűjtemény a kivándorlásnak, az emigrációnak, az amerikai magyarság művelődéstörténetének. Több magyar vonatkozású elnöki dokumentum is föllelhető benne. Fölkutatta az amerikai függetlenségi háborúban 1779-ben elesett első magyar hősi halott, Kovács Mihály magyar ezredes tevékenységét. Három kötet eredeti okiratot gyűjtött össze róla, többek között megtalálta Kovács latin nyelvű levelét, amelyet Franklin Benjaminnak írt. Tekintélyes anyagot gyűjtött össze az Amerikában élt vagy élő nagy magyarokról (Bartók Béláról, Szent-Györgyi Albertről, Kármán Tódorról, Madarász Lászlóról stb.) Gazdag az anyag xeroxmásolatokban, amerikai magyar lapok újságkivágataiban. Ez utóbbiak sajtótörténeti értéket is képviselnek, és nagy lehetőségeket nyújtanak a kutatóknak. Az alapító így vall gyűjteményéről április 22-i levelében, amelyből a tudós alapossága, az Amerikában is magyar érzületű ember igaz hazafisága tűnik ki: "Az amerikai magyarság történetére vonatkozó gyűjteményem mintegy 200 kötetből áll. Bennük személyek és intézmények bibliográfiai meg egyéb adatai, képek, itt-ott kéziratok, egész cikkek, magyar, angol, esetleg német bejegyzések, mind ABC rendben, cross referenciákkal [kölcsönös utalásokkal] kezdve az Amerika földjére lépett első magyartól, Budai Parmenius Istvántól (1583), az oxfordi diáktól és kiváló latin költőtől, akinek kortársa, Shakespeare akkor 19 éves volt a mai napig... Az adatok és bibliográfiai jegyzetek között van nagyon sok, ami sehol másutt nincs katalogizálva és nem is lesz valószínűleg soha, mert egyszerűen nem lehet hozzájuk férni. Teljességről természetesen szó sem lehet, mert azt jó néhány ember élete odaáldozásával lehetne csak valamennyire is elérni, de mondom: amihez én hozzá tudtam jutni, azt mind összeszedtem... Nem könnyű munka, tömérdek piszmogásba, időtöltésbe, fizikai fáradságba és némi pénzbe is kerül. Én magam azon csodálkozom, hogy olyan szívesen és élvezettel csinálom, s ha volna, szívesen áldoznék rá több pénzt is" (SKH ). A gyűjtemény értékeinek felsorolását ezzel korántsem merítettük ki, de talán már ennyi is érzékelteti, milyen kincset hagyott szülővárosára Vasváry Ödön. Bálint Sándor szerint a könyvtáralapító "Somogyi Károly mellett alighanem Szeged szellemi életének legnagyobb mecénása" (SKM ). Örökének szellemi birtokba vétele nemcsak szűk könyvtári, hanem országos érdek is. Ennek köszönhető a Magyar Tudományos Akadémia anyagi és erkölcsi támogatása. Az MTA a gyűjtemény feldolgozására megítélt összeget a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz telepítette. A munkát Csillag András szeptember 1-én kezdte meg. Első feladat a gyűjtemény részletes feltárása, katalogizálása, indexeinek elkészítése, amellyel hozzáférhetővé válik. Ezután lehet majd alaposan tanulmányozni a kivándorlás, az emigráció, az amerikai magyarság történetét. A kutatók természetesen már most is búvárkodhatnak a gyűjteményben. Vasváry Ödön maga is sokat publikált. Válogatott cikkeit Magyar Amerika címmel tervezi kiadni a könyvtár életrajzi utószóval. Fölmerül a kérdés, vajon miért éppen a Somogyi-könyvtár kapta ezt a páratlan értékű ajándékot? "A Somogyi-könyvtár asztalai mellett töltött és szerzett olvasmányaim voltak azok, amelyek szinte fizikailag érezhetőleg mindig bővebb és bővebb távlatot nyitottak előttem." (Ma-gyar Hírek, okt. 21.) Természetesen nem volt ismeretlen előtte Somogyi Károly példája sem. A korabeli lapok rendszeresen közölték a további adományokat is. Nemes gesztusához valószínűleg ezek a motívumok szolgáltattak pszichológiai hátteret. Az adomány mielőbbi teljes feltárása tehát fontos tudományos feladata a könyvtárnak. Ezzel mélyíti tovább a Vasváry Ödön sírkövébe vésett mondat jelentését: "Viximus non inutiles." "Nem éltünk haszontalanul." 238

16 16. oldal, összesen: 31 Szeged története A Somogyi-könyvtár napjainkban Szeged történeti monográfiájának műhelye is. Szeged megyei városi Tanács V. B december 31-én hozott 358/1974. számú határozatával megindította Szeged történeti monográfiájának munkálatait. A helytörténeti kutatók május 19-i vitáját követően a végrehajtó bizottság június 5-én 98/1975. számú határozatában Papp Gyula tanácselnököt bízta meg a bizottság tagjainak, a sorozatszerkesztőnek és kötetszerkesztőknek a kiválasztásával. Intézkedett, hogy a munkálatokhoz szükséges hitelt a Somogyi-könyvtárhoz, a monográfia műhelyéhez utalják át. Mi tette alkalmassá a könyvtárat erre a szerepkörre? A hagyomány. A könyvtár igazgatója volt a várostörténetíró Reizner János, akinek szellemében országosan számon tartott helyismereti kutatások folynak napjainkban is. A könyvtár kiadói tevékenysége. Falai között fejlődött a Somogyi-könyvtári műhely munkahelyi híradóból városi érdekű, helyismereti folyóirattá. A gyakorlat. A munkatársak kutatási gyakorlata biztosíték a színvonalra. Főképp Somogyi-könyvtári dolgozók vesznek részt a monográfia számára elengedhetetlen, meghatározott szempontú hírlapi feltárásokban is január 16-án Papp Gyula a sorozat szerkesztésével Péter Lászlót bízta meg, aki a monográfia munkálataihoz, szerkesztői elképzeléseit is kifejtő Tervezetet készített. Az első szerkesztőségi ülésre április 14-én került sor. A kötetszerkesztők (Kristó Gyula, Farkas József, Gaál Endre, Serfőző Lajos, Fehér István) már kötetük tervével jelentek meg. A következő ülésen a tervek egységesítését kísérelték meg, kevés sikerrel. A sorozat szerkesztésének szempontjait Péter László a Somogyi-könyvtári műhelyben ( ) is közzé tette. Elveinek nem sikerült érvényt szereznie, így a szerkesztő bizottság 1978-ban átalakult. A sorozatszerkesztő Kristó Gyula egyetemi tanár lett. Az nov. 23-i szerkesztő bizottsági ülés jóváhagyta a módosított ügyrendet, amelynek 7. pontja szerint a kiadói feladatokat a Somogyi-könyvtár látja el. A könyvtár gondoskodik a szerződések előkészítéséről, a nyomdai megrendelésekről, a nyomtatásra kész kéziratok nyomdába adásáról. Segítséget nyújt a kötetszerkesztők adminisztrációs munkájához. Biztosítja a monográfia munkálatai közben összegyűlt anyag dokumentálását, megőrzését. 239 Kiadványaink A fölszabadulás után tíz évig kellett várni a Somogyi-könyvtár első kiadványának megjelenésére. A Szegedi Könyvtárközi Bizottság május 25-i alakuló ülésén merült fel olyan kiadvány igénye, amely megalapozza a kibontakozó helyismereti kutatómunkát. Ennek a szolgálatában készült el a Somogyi-könyvtár gazdag helyi folyóirat- és hírlapanyagának bibliográfiája. A Somogyi-könyvtár helyettes vezetője, Ertsey Péter állította össze, kiadására pedig az egyetemi könyvtár vállalkozott. Még ebben az évben meg is jelent. ERTSEY Péter: A Somogyi-könyvtár szegedi folyóirat- és hírlapanyagának bibliográfiája lev. /A szegedi egyetemi könyvtár kiadványai 21./ 500 példány. A Délmagyarország így harangozta be: "Megjelent a Somogyi-könyvtár első bibliográfiája Ertsey Péter összeállításában. A bibliográfia a nagyértékű és gazdag folyóirat- és hírlaptár szegedi nyomtatványait tárja fel. A közel 400 címleírás csaknem teljes egészét adja a Szegeden megjelent folyóiratoknak és

17 17. oldal, összesen: 31 hírlapoknak." (DM dec. 6.) A külsőre igénytelen, sokszorosított füzet napjainkig fontos segédeszköz munkatársaink számára. Kiegészítése csaknem be van fejezve; megjelenése már nagyon szükséges ban indult, és négy számot ért meg, szintén stencilsokszorosítással, 400 példányban a József Attila Olvasómozgalom Szegedi Híradója. (Szerk. Vincze András.) Hagyományok című rovata a könyvtár történetéhez, József Attila szegedi tartózkodásához is közölt adatokat. Még ugyanebben az évben látott napvilágot a Bibliográfia az SZKP 20. kongresszusa anyagának tanulmányozásához. Összeáll. Reguli Ernőné, Molnár István, Péter László, Polányi Imre. [1956]. 32 p. A nagyközönség számára, tájékoztatásul jelent meg a Könyvtári kalauz. (Összeáll. Vincze András.) p. Sokoldalúan, történeti és leíró módszerrel, bibliográfiával kiegészítve mutatja be a könyvtárat. Helyismereti jelentőségű A Magyar Tanácsköztársaság dokumentumai Szegeden. Bibliográfia. Összeáll. a szegedi egyetemi könyvtár és a Somogyi-könyvtár munkaközössége. Szerk. Lisztes László p től váltakozó mennyiségben készültek a város és a könyvtár író vendégeinek tiszteletére bibliográfiai röplapok. Mindmáig hasznos segédeszköz a Betűrendes mutató Tömörkény István összegyűjtött művei köteteihez. Összeáll. Péter László p. Később, kiegészülve az időközben megjelent 8. kötet anyagával, beépült a Tömörkény Emlékkönyvbe (1966). A gazdag életműben való gyors tájékozódást szolgálja, mert pontosan megadja, hogy melyik elbeszélés a sorozat melyik kötetében található ben jelent meg PÉTER László: Az "Igazság" története ( ). Szemelvényekkel és repertóriummal p. Helytörténeti jelentőségén kívül minta is az időrendi fölépítésű repertóriumhoz. 240 A város felszabadulásának 20. évfordulójára készült, nyomdai úton Szeged felszabadulásának bibliográfiája Összeáll. Szabó Imre, XLVI p. Később még két pótlást is megjelentetett a könyvtár. Különleges állományrészről adott képet a Diafilm jegyzék. Összeáll. Reguli Ernőné p. Szerény külsejű, de hasznos tájékoztatási eszköz a szerző válogatott autobibliográfiája, szegedi tárgyú addigi írásainak jegyzéke: PÉTER László: Szegedi örökség. Repertórium p. Ebből az évből ismerjük azokat az annotált, életrajzot, művek részleteit is közlő bibliográfiákat, amelyek a Századunk irodalma című szabadegyetemi előadás sorozathoz készültek (Sartre, Illyés Gyula, Ehrenburg, García Lorca, Tamási Áron, Hemingway). Szeged testvérvárosának, Odesszának történetét, életét, testvérvárosi kapcsolatainkat ismerteti az olvasóval az Odesszáról szegedieknek. Bibliográfia. Szerk. Bálint István és Péter László p. Kovács Sándor Iván így vélekedett róla: "Akik látták az Odessza Szeged intervíziós televíziós műsort, nemcsak megható találkozásoknak lehettek tanúi, de annak is, hogyan válik anyagi erővé egy bibliográfia. Az előttünk fekvő kis füzet lapjai és tételei elevenedtek meg ekkor..." (Tiszatáj, ) Az évforduló jegyében készült az 50 éves a Szovjetunió. Összeáll. Laczó Katalin, p. Sorozatok 1967-ben indult A Somogyi-könyvtár kiadványai sorozat, amelynek kezdettől Péter László a szerkesztője. Megindulását viták előzték meg, vajon a nagyobb lélegzetű munkákat (bibliográfia, tanulmány, antológia) évkönyvben vagy önálló, kisebb kötetekben jelentessék-e meg. Az évkönyvre Péter László határozott nemet mondott (Könyvtáros, ), mert megjelenését lassúnak, a cikkeket kényszerűen egymáshoz erőszakoltnak tartotta. A kisebb terjedelmű, de gyakrabban megjelenő füzetsorozatot ítélte célszerűbbnek. A Somogyikönyvtár kiadványai zsebkönyv alakban jelennek meg, váltakozó terjedelemben ( p. között), váltakozó példányszámban ( példány). A sorozat számai: 1. HEVESI József: Könyvtári alapismeretek p. Megjelentetését a könyvtárban folyó könyvtárosképzés magyarázza. 2. PÉTER László: Szeged irodalmi emlékhelyei p. Szerény külsővel, sokszorosítással jelent meg, de kis példányszáma (300) ellenére fontos idegenforgalmi kiadvány volt. Előzménye az 1974-ben megjelent azonos című reprezentatív várostörténeti adattárnak. 3. Katalogo de la Hungarlanda Esperanto Biblioteko. Kompilis György Gyuris.

18 18. oldal, összesen: p. Tiborc Zsigmond bibliográfiája (Az eszperantó Magyarországon ) után ez a második eszperantó tárgyú könyvészeti munka Magyarországon. Gyuris György a Somogyi- 16 A Somogyi-könyvtár száz éve 241 könyvtár különgyűjteményének könyvállományát katalogizálta 1474 tételben, az ETO rendjében. Emeli a kiadvány értékét a betűrendes mutató és a kiadási helyek mutatója. Az eszperantó folyóiratok bibliográfiája cédulán már szintén készen van, megjelentetésével még adós a könyvtár. Anyagi fedezete hiányzik. 4. Október fényei Szegeden. Bibliográfia. Összeáll. Péter László p. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tisztelgett a könyvtár ezzel a bibliográfiával. Időrendben adja az 1917-i forradalomra reagáló cikkeket, szemelvényekkel színesítve. Az március 12. és október 31. közötti időt dolgozza fel a Délmagyarország, a Szegedi Napló, a Magyarország, a Szeged és Vidéke és a Szegedi Friss Újság alapján. Az első két újság hasonmás lapjai teszik érdekesebbé a kiadványt. 5. Az orosz és szovjet kultúra a szegedi lapokban Repertórium. Összeáll. Fenyvesi István p. A Somogyi-könyvtár és a tanárképző főiskola közös kiadása. "A feldolgozás igényessége, mutatóinak gazdagsága, érdekes célkitűzése miatt nem maradhat figyelmen kívül... Kár, hogy technikai kivitelének fogyatékosságai ellentétben állnak a munka igényességével" vélekedett róla Sallai István. (MKSZ ) 6. PÉTER László: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Szegeden. Bibliográfia és repertórium p. A Szegeden megjelent lapok Délmagyarország, Szeged és Vidéke, Szegedi Napló, Szegedi Vörös Újság, A Proletár, Igazság, Tűz egy-egy oldalának, jelentős cikkének hasonmását közli. Azokat, amelyek a nevezetes eseményről adnak hírt. Külön érdekes lapja a gyűjteménynek Móra Ferenc a Szegedi Naplóban április 1-én megjelent Memento című vezércikkének kéziratos hasonmása. 7. A megyei jogú városok a NÉPMŰVELÉS-ben. Repertórium. Összeáll. Fazekas István, Gyuris György, Lisztes László p. A nagyobb magyar városok kulturális vezetőinek debreceni tanácskozására készült. Az írások a NÉPMŰVELÉS című folyóiratban jelentek meg között, hazánk négy megyei jogú városának művelődésügyéről. 8. GYURIS György: Dugonics András. Bibliográfia p. Szeged nagy írójának és tudósának munkásságát tárja föl, halálának 150. évfordulóján. "A jelentékenyebb személyi bibliográfiák... közül a szakkritika a Dugonics-bibliográfiát állította jogosan példaként a hasonló vállalkozások elé, mégpedig a racionális és mégis sokatmondó bibliográfiai metodika meghonosítása szempontjából" írta Futala Tibor. (Könyvtáros, ) 9. PÉTER László: Szeged fölszabadulásától az ország fölszabadulásáig Időrendi áttekintés p. Az október 11-e és április 4-e közötti eseményeket tekinti át időrendben, támaszkodva a korabeli sajtó híreire, közleményeire. Sok apróbb adatot finomít az újszerű összeállítás. 10. SZIGETI János: Vajda László munkássága. Bibliográfia p. A nagy Móra-kutató, szegedi főiskolai tanár, irodalomtörténész ( ) személyi bibliográfiája. Munkássága összeforrott Szeged tudományos arculatával. A Tőle és a Róla szóló, fontosabb helyeken rövid szemelvényekkel annotált bibliográfiát mutató egészíti ki tól Móra Ferenc összegyűjtött műveit rendezte sajtó alá. Szerkesztésében indult meg az

19 19. oldal, összesen: 31 első vidéki folyóirat Debrecenben a felszabadulás után Holnap címmel. 11. FENYVESI István: Az orosz és szovjet kultúra a szegedi lapokban Repertórium p. Az 1967-ben megjelent hasonló című repertórium folytatása. A könyvtár hírlapanyagára támaszkodva készült. 12. PERNEKI Mihály: Oltvai Ferenc munkássága. Bibliográfia p. A Csongrád megyei levéltár nyugalmazott igazgatójának, jeles helytörténészének személyi bibliográfiája. Publikációival sokat tett a város és a megye múltjának megismerésért. 13. VAJDA László: Móra Ferenc írásai. Bibliográfia p. A szerző kb. 15 év munkájával gyűjtötte össze "Móra Ferencnek hírlapokban széttékozolt remekműveit és mindenfajta írásait, cikkeit, a bibliográfia rendszerébe rakta, voltaképpen már Móra Ferenc összes művei kritikai kiadása munkálatainak alapvető, legfontosabb részét végezte el" foglalta össze a bibliográfia érdemeit a bevezetőben Péter László. Vajda László halála miatt a Móramonográfia nem születhetett meg. "Megmaradt azonban bibliográfiai nyersanyaga, amelyet önzetlenül hagyott az utókorra, hogy majdan másoknak, szerencsésebbeknek, könnyebb legyen a dolguk, ha Móra életművét gondozzák" (uo.). Ezt a nyersanyagot tette közkinccsé a Somogyi-könyvtár. A sorozat e kötete már nyomtatásban jelent meg. 14. GYURIS György: Dugonics könyvtára. Katalógus p. Dugonics András magánkönyvtára a Somogyikönyvtárban található: 142 kötet, 376 mű. Könyvtártörténeti szempontból értékes A könyvtár megszerzése című fejezet, amelyben a szerző földerítette a Bibliotheca Dugonicsiana provenienciáját. Az Analekták részletes leírása után az Önálló művek következnek a könyvtár raktári rendjében. Az 1. függelékben a korábban bekerült két Dugonics-könyvet írja le a katalógus, a 2. függelékben az író öccsének, Dugonics Ádámnak a bátyja könyvtárába került könyveit. A könyv használatát egységes személy- és földrajzi név- és tárgyszó mutató könnyíti meg. 15. Kárász József: A Csongrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája p. Megjelenését a Csongrád megyei Tanács támogatta. Készült a Szegedi Nyomdában. Példányszám: 600. A megyei sajtóbibliográfiák sorában a nyolcadik. 327 cím alatt 376 időszaki kiadványt (újságot, folyóiratot) vett számba. Az 1950-ben létesült Csongrád megye időszaki kiadványainak bibliográfiáját és lelőhely-jegyzékét tartalmazza. Időben az közötti éveket fogja át, így figyelembe kellett vennie a közigazgatási határok változásait is. Tartalmazza a kötet a Szegeden készült megyei jellegű periodikákat, de Szeged saját periodikáit nem. Ezeket jórészt Ertsey Péter A Somogyi-könyvtár szegedi folyóirat- és hírlapanyagának bibliográfiája címmel 1954-ben már közzétette. A kötet jó szolgálatot tesz a kutatóknak, mert a lelőhelyek pontos megadásával a megyei hírlapok és folyóiratok központi katalógusának szerepét is betölti. Hatszáz példánya lehetővé teszi, hogy minden fontos kutatóhelyen hozzáférhető legyen. Használhatóságát különféle mutatók: Személynevek, Helynevek (ezen belül a nyomdák, kiadók és kiadványok felsorolásával), Szakmutató, Időrend és az Irodalom jegyzéke fokozzák. A kötetet 12 címlap hasonmása teszi érdekesebbé, többek között az eddig ismert legrégibb Csongrád megyei, kézzel írt lap, a hódmezővásárhelyi Emlényke 1843-ból. 16* SKALICZKI Józsefné TÓTH Ferencné: Kodály műveinek hanglemez-jegyzéke. Diszkográfia p példány. Szeged városi tanács támogatásával. Készült a Szegedi Nyomdában. Az 1972 decemberében lezárt katalógus a világ Kodály-hanglemeztermését veszi számba. 228 tételt tartalmaz. A művek a Pethes Iván kidolgozta FZO szakrendben követik egymást, vagyis előbb a zenepedagógiai lemezek, majd ezt követően a különböző hangszerekre írt művek, vokális zene, színpadi művek következnek a szakrenden belül megírásuk időrendjében. A kötetet egységesített cím- és névmutató, valamint gyártásiszámmutató (a gyártó cégek betűrendjében) egészíti ki. 17. PÉTER László: Bálint Sándor munkássága. Bibliográfia p. 600 példány. Készült a Szegedi Nyomdában. A nagy szegedi néprajztudós 70. születésnapjára jelent meg. Időrendben közli Bálint Sándor munkáit.

20 20. oldal, összesen: 31 Ahol a címből nem derül ki a tartalom, egy-két szavas magyarázatot is ad az összeállító. Bálint Sándornak 363 írását veszi számba, minden cím után közli az esetleges ismertetéseket is. "Róla" további 9, "Tiszteletére" 3 címfelvétel készült. A kötetet egységesített név-, cím- és tárgymutató zárja, valamint 6 fénykép és két dedikáció hasonmása. 18. FARKAS Antal: Ünnep készül. Válogatott művek. Válogatta és az előszót írta SZABOLCSI Gábor p példány. Készült a Szegedi Nyomdában. Farkas Antal, a Népszava szentesi születésű egykori munkatársa a szocialista irodalmi mozgalom első képviselői közül való. Irodalomtörténeti elfeledettségből ragadta ki őt legalább a szűkebb szülőföld számára a szentesi városi tanács megbízásából összeállított és anyagilag támogatott kötet. 19. REGULI Ernőné. Föld és ég. Válogatott valláskritikai, vallástörténeti bibliográfia p példány. A Csongrád megyei tanács támogatásával. A sorozatban eddig megjelent legnagyobb terjedelmű és példányszámú kiadvány. A felszabadulás óta, főképp az 1950-es évek után megjelent, vallással kapcsolatos művekből válogatott. Tételei számozás nélkül, tematikus besorolásban, ezen belül idő- és betűrendben sorakoznak. A főbb fejezetek: Bibliográfiák, repertóriumok, a vallásos világnézet elleni harc; Filozófia és vallás; Vallástörténet; Biblia; A kereszténység; Magyar egyházak antiklerikális hagyományok; Vatikán; Tudomány és vallás; Hitvilág, mitológia; Szépirodalom. Ez utóbbi is tematikailag csoportosítva. Mind a szak-, mind a szépirodalmi művek címleírását jól elkülönített annotációk követik : "A cél a figyelemfelkeltés, az olvastatás" vallja a szerző a bevezetőben. A kötet végén itt is megtalálható a jól szerkesztett név- és tárgymutató. 20. HAJDÚ Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak p példány. A hódmezővásárhelyi tanács támogatásával. Könyvtáraink múltjának, kezdeteinek földerítése fontos és hasznos feladat. Tulajdon képpen mai közművelődésünk gyökerei, könyvtárügyünk kezdetei az olvasókörökig nyúlnak vissza. Különösen Hódmezővásárhelyen igen jellegzetes ez a reformkor elején megindult művelődési folyamat. Megismerése így mind a szakmának, mind a helyismeretnek hasznára van. A dolgozat hiányt pótol, ugyanakkor példát ad további hasonló vizsgálódásokhoz. A jól tagolt kötetet bibliográfia, függelékek, egységesített személy-, intézmény-, földrajzi névmutató és mellékletek egészítik ki PÉTER László: Ady nálunk. Antológia p példány. A Csongrád megyei tanács támogatásával. A "nálunk" Csongrád megyét: Szegedet, Hódmezővásárhelyet és Makót jelenti. Aki a kötetet forgatja, nemcsak Ady városainkkal való kapcsolatait ismerheti meg, hanem keresztmetszetét kapja a megye akkori szellemi életének is. "Péter László, akinél aligha van rutinosabb művelője és kiválóbb szakértője az irodalmi bibliográfiának, az antológia rokon műfajában is biztosan mozog. Jó arányérzékkel válogatta össze anyagát; a kis kötet végig érdekes olvasmány, sehol sem érzünk benne töltelékanyagot, üresjáratot" vélekedik a kötetről Kövendi Dénes (Könyvtári Figyelő, ). A tipográfiailag elkülönített Adyszövegeket, a magyarázatokat, a kortársak írásait fényképek, jól olvasható hasonmások teszik még esztétikusabbá, az Ady-centenáriumhoz méltóvá. 22. PÉTER László: Odessza és a magyarok p példány. A sok művelődéstörténeti érdekességgel szolgáló kötet azokat a jeles magyarokat és kapcsolataikat mutatja be, akik Odessza történetébe beírták a nevüket, akár tollukkal, akár a várost védő vöröskatonaként vagy neves látogatójaként kerültek kapcsolatba vele. (Balázs Béla, Bartók Béla, Illyés Gyula stb.) 23. GYURIS György VAJDA Lászlóné: Írások Móra Ferencről. Bibliográfia p példány. A Mórakönyvészet Vajda László által megálmodott rendszerének második darabja. A lehető teljességgel tartalmazza a megjelent, hírlapban, folyóiratban, tanulmánygyűjteményben, önálló kötetben Móráról szóló írásokat. Közli Móra műveinek ismertetéseit és bírálatait is. A címleírásokat megjelenésük időrendjében adja, az azonos írásokat az első megjelenés helyén összegyűjtve. A bibliográfia használatát személy-, földrajzi és testületi nevet, könyv- és