AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL A hazai szakképzés fejlıdésének jelentıs mérföldköve a szemléletében és tartalmában egyaránt megújult és 2006-tól folyamatosan bevezetett Országos Képzési Jegyzék. Ennek megfelelıen a szakképzésben, felnıttképzésben érintett valamennyi szereplı komoly várakozással tekintett a változások elé, és a megjelenés óta is aggódó figyelemmel kíséri az elsı visszajelzéseket. Az összehasonlítás alapja egyrészt a régi rendszerrel való összevetés, másrészt az egyes kiadott szakmai és vizsgakövetelmények tartalma, összefüggései és nem utolsó sorban gyakorlati megvalósíthatósága. Az elmúlt idıszakban számos csatornán, így a Felnıttképzık Szövetsége szakmai fórumain is egyre több visszajelzés érkezett a mőködés elsı tapasztalatairól, benne sikerekrıl és problémákról egyaránt. Nem kevés ugyanis azoknak a szakképesítéseknek a száma, amelyek belsı tartalma, szakmai és vizsgakövetelménye azonnali felülvizsgálatra szorul. Ennek megfelelıen javasoljuk a tisztelt testületnek, hogy a hozzá érkezett megkereséseknek, igényeknek megfelelıen módszeresen vegye napirendre ezen szakképesítések felülvizsgálatát. A felülvizsgálat módszertani alapelvei az erıforrásokat is figyelembe véve, a következık lehetnek: - A beérkezett felülvizsgálati igények csoportosítása, rendszerezése - Prioritások meghatározása (pl. a statisztikák alapján tömegesnek minısíthetı képzések elıtérbe helyezése) - A szakképesítésért felelıs minisztérium megkeresése - A kompetens szakértık felkérése - A jelenleg hatályos szakmai és vizsgakövetelmények, dokumentumok kialakításával kapcsolatos elızmények, szakmai dokumentumok vizsgálata - Egyes esetekben az OKJ-n kívüli szabályozó rendszer vizsgálata (pl. hatósági képzések) - A szakértıi munka eredményeinek megvitatása, javaslat a követelményrendszer módosítására - A módosítások átvezetésének, kommunikálásának ellenırzése Javasoljuk, hogy a testület az elsı idıben az eddig beérkezett észrevételeket, problémákat dolgozza fel, majd tegyen közzé felhívást az érdekeltek (munkáltatók, képzık, jogszabály alkalmazók vagy akár a felnıttképzésben részt vevık) számára. A bizottság egyes konkrét vizsgálatának alapja egy, az adott szakképesítés oktatásának, vizsgáztatásának jelenlegi helyzetét bemutató esettanulmány lehet, amelynek elképzelt mintáját Az Építı- és anyagmozgató gép kezelıje elnevezéső szakképesítés sokak által már jelzett, de a szakképesítésért felelıs minisztérium által eddig meg nem oldott problémakörön szeretnénk bemutatni. 1

2 1. ESETTANULMÁNY AZ ÉPÍTİ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELİJE A könnyő- és nehézgépkezelı szakképesítések a vizsgáztatási statisztikák szerint az elmúlt években a hazai felnıttképzés közel egyharmados volumenét adták. A képzés különlegessége, hogy a résztvevıknek nem csak az OKJ rendszerének, de a mindenkori illetékes minisztérium által kiadott hatósági követelményeknek is meg kell felelniük. Az új OKJ e keresett szakmákat az Építı- és anyagmozgató gép kezelıje nevő szakképesítés elágazásaiként definiálta. Talán ennek is köszönhetı, hogy a 15/2008. (IV.3) GKM rendelettel kihirdetett szakmai és vizsgakövetelmény igen sok ellentmondást, életszerőtlen, sıt esetenként megvalósíthatatlan szakmai követelményt tartalmaz. (A tagszervezetektıl beérkezett észrevételeket az FVSZ októberében jelezte az illetékes minisztérium fıosztályvezetıjének, válasz azonban többszöri megkeresésére sem érkezett.) A legfontosabb problémák, mintegy 50 képzıintézmény visszajelzése alapján: Szerkezeti problémák Az Építı- és anyagmozgató gép kezelıje szakképesítés szerkezetében is igen bonyolult: két elágazást (Könnyő- és nehézgépkezelı) és 6 rész-szakképesítést (Emelıgépkezelı, Energiaátalakító-berendezés kezelıje, Építési anyagelıkészítı gép kezelıje, Fölmunkagép-kezelı, Targoncavezetı, Útépítıgép-kezelı) tartalmaz. A szakmai és vizsgakövetelmény VII. (Egyebek) pontja a szakképesítı bizonyítvány kiadását valamennyi képesítés tekintetében egységesen a Könnyő- vagy nehézgépkezelıi jogosítvány meglétéhez köti. Egyes szakmai vélemények szerint semmi nem indokolja, hogy az Emelıgépkezelı ( ) a Targoncavezetı ( ) részszakképesítést az építıipari gépek kategóriájába tartozzon, így kizárólagosan az Építı- és anyagmozgató gép kezelıje szakképesítéshez, mivel a nemzetgazdaság számos területén szükséges ez a foglakozás az építıiparon kívül, mint például gépipar, kereskedelem, szállítás stb. területe. Itt természetesen nem csak pesztizs kérdésekrıl van szó, hiszen e besorolás alapvetıen meghatározza a tanulandó modulokat is A modulokról A könnyő- és nehézgépkezelı képzésnek a szakmai és vizsgakövetelménye nehezen áttekinthetı, és nem szolgálja a gépkezelık gyakorlatorientált képzését. A szakmai követelménymodulok tartalma és rendszere nem életszerő. Elsısorban az adott gép biztonságos üzemeltetésére, kezelésére és napi karbantartására kellene felkészíteni a hallgatókat. A Építıipari közös feladatok I. modul tartalma és vizsgakövetelménye a könnyőgépkezelı és nehézgépkezelı elágazások esetében erısen eltúlzott, hiszen 2

3 egy gépkezelınek nem az a feladata, hogy különféle építıipari számítást végezzen, illetve rajzot olvasson. Nem egyértelmő a többi modulban rögzített követelmény megfogalmazása sem és azokban is sok a feleslegesen elsajátítandó tananyag. Az egyes követelménymodulokban megfogalmazott kompetenciák gyakran ismétlıdnek A Könnyőgépkezelı feladatok és a Nehézgépkezelı feladatok modulok feladatprofiljainál egyértelmővé kellene tenni az adott géptípusra szóló feladatokat. A jelenlegi értelmezés szerint minden hallgatónak minden gépet kell kezelni, ez pedig megvalósíthatatlan. Az említett modulok tartalmának és vizsgakövetelményeinek korrekt meghatározása esetén a Anyagmozgatógépek üzemeltetése, karbantartása és a Emelıgépek kezelése modulok a könnyő- és nehézgépkezelı képzések esetében feleslegesek. Elgondolkodtató, hogy a Targoncavezetı rész-szakképesítés ( ) maximális óraszáma 30, amely alatt nem valószínő, hogy a 8 általánossal rendelkezı résztvevıket megfelelı színvonalon fel lehet készíteni a mai több 10 milliót érı és sok esetben emberek között mozgó gépek szakszerő, illetve balesetmentes kezelésére. Nem tisztázott, hogy a képzésben részt vevı milyen gépen gyakorolhat, vizsgázhat (betonkeverı, targonca, mindkettı) továbbá, hogy hogyan kap típusvizsgát A vizsga Az építı és anyagmozgató gép kezelıje képzés és szakmai vizsgakövetelményeiben aggodalomra ad okot a vizsgarészek idıtartama, amely a könnyőgépkezelı képzésnél a következıképpen alakul: 1 vizsgarészbıl írásbeli 45 perc, gyakorlat 60 perc, szóbeli vizsgarészbıl: gyakorlat 90 perc. 6. vizsgarészbıl: szóbeli 30 perc, gyakorlat 30 perc. 8. vizsgarészbıl: gyakorlat 60 perc. 9. vizsgarészbıl: gyakorlat 60 perc. Összesen: írásbeli 1 db vizsgarész 45 perc. Gyakorlat 6 db vizsgarész 330 perc Szóbeli: 2 db vizsgarész 60 perc Ez mindösszesen: 435 perc (7 óra 15 perc/fı) Másik példaként egy 2 típusvizsgás nehézgépkezelı vizsgát említenénk. Az illetı szeretne egy híddarut (emelıgépkezelı) és egy univerzális földmunkagépet hivatalosan használni (földmunkagép-kezelı) a nehézgépkezelıi jogosítvánnyal együtt. Az emelıgépkezelınek 4 modulból ( , , és ) kell vizsgát tennie, míg a földmunkagép-kezelınek 5 modulból ( , , , és ). Mindkét képesítésnél külön modul van ( és ) a nehézgépkezelı elágazás megszerzésére. 3

4 Az elıbbiekbıl látszik, hogy összesen 8 modul elvégzésével szerezhetı meg a kívánt képesítés. A modulok vizsgakövetelményi idıszükséglete a szakmai- és vizsgakövetelménybıl kiindulva 645 perc (10 óra 45 perc/fı). Törvényesen, ha a bizottság kettéoszlik, valamint párhuzamosan vizsgáztat, és 20 fıs a csoport, a vizsga ideje kb. 10 nap, napi 8 órával számolva! A törvényességi keretek között szinte lehetetlen egy nagy létszámú csoportot levizsgáztatni. Az írásbeli és a szóbeli kérdések nem a gépkezelık iskolai végzettségéhez és képességéhez igazodnak. Nemhogy racionalizálódtak volna a szóbeli és írásbeli kérdések - figyelembe véve az elıképzettségeket - hanem tovább bonyolódtak A jelenlegi SZVK szerint most már számítógépes tudást és gyakran építésztechnikusi végzettségnek megfelelı tudást kérnek számon általános iskolát végzett emberektıl! Nem egyszerősödtek a hibaelhárítással (karbantartással, üzembe helyezéssel) kapcsolatos feladatok, hanem a valós élethez viszonyítva irreálisan magas, a szükségesnél esetenként 3-6-szoros idıt ír elı az SZVK egy feladat elvégzéséhez. A szakmai és vizsgakövetelményben szerepel a gépek karbantartása és javítása. A mai korban az ilyen nagy értékő gépek esetében (egy olcsóbb targonca ára is 3-5 millió forintnál kezdıdik ez már nem életszerő, mert ha megkezdik a javítását, akkor akár a garanciát is elveszti a gép tulajdonosa. Az eszközjegyzékrıl Az SZVK-ban szereplı eszközjegyzék több helyen pontatlan. Pl.: teherrögzítı eszközök. A szállítógépekhez nem rögzítjük a terhet, hanem megfogatjuk. Tehát teherkötözı eszközök kellenek. A kettı nem ugyanaz! A targoncavezetı képzéshez szükséges a raklap villa. A kompetenciákat nagyon tágan értelmezik, betonszállító géptıl a targoncákig, nem lehet tudni ebbıl, hogy a vizsgán mi lesz a feladat. Ez talán kiderül, ha a szóbeli vizsgakérdések meglesznek Különbözı elnöki és szakmai továbbképzéseken még senki nem tudta meghatározni az SZVK érvénybe léptetése óta, hogy milyen gépek tartoznak a különbözı OKJ számokhoz tartozó szakképesítésekhez (mely gépek tartoznak a földmunkagép kategóriába, az útépítıgép kategóriába stb. Pl.: Ha egy JCB-4CX géppel utat építenek, akkor ez lehet útépítı gép? Ha egy építkezésen alapásásra használják, akkor földmunka gép? Véleményünk az, amíg ilyen pontos definíciókkal vagy felsorolással nem születik meg jogszabály (besorolás), addig megkérdıjelezhetıek a szakképesítı bizonyítványok tartalma is. Jelen pillanatban megítélésünk szerint nincs olyan képzıintézmény (de termelı egység sem) ahol a Könnyő- vagy nehézgépkezelı szakképesítés megszervezéséhez szükséges valamennyi géptípus rendelkezésre állna, illetve igény merülne fel olyan szakemberek képzésére, akik az szvk-ban leírt összes gépet kezelni és használni tudják. 4

5 A bizonyítvány kiadásáról Az új szvk-k megjelenése elıtti helyzet is tartalmazott némi ellentmondást a jogosultságok és kiadható dokumentumok (szakképesítı bizonyítvány és jogosítvány) tekintetében. A Könnyő- és nehézgépkezelıi szakképesítı bizonyítvány önmagában nem volt elegendı a könnyő- és nehézgépek kezeléséhez, hanem jogosítvány is szükséges volt. Ugyanakkor a gépkezelıi jogosítvány kiadására a képzı intézmények túlnyomó többségének nem volt joga. Külön problémát jelent, hogy a szakmai bizonyítvány kiadásának feltételeként határozták meg (az azóta hatályon kívül helyezett) 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeletben meghatározott jogosítvány meglétét. Kérdés, hogy a jogosítvány megszerzéséhez milyen vizsgát kell letennie annak, aki a szakmai bizonyítványt szeretné megkapni? A fenti kérdések, amelyek csupán kiragadott példák az eddig összegyőlt észrevételekbıl, igen sok képzıintézménynek és velük együtt természetesen sok ezer hallgatónak és adott esetben munkáltatónak jelentenek problémát. Ennek érdekében javasoljuk az Építı- és anyagmozgató gép kezelıje szakképesítés mielıbbi részletes felülvizsgálatát. Budapest, február 17. Felnıttképzık Szövetsége 5