TECHNIKAI KIVETÍTÉS ( )

Átírás

1 TECHNIKAI KIVETÍTÉS ( ) február 22.

2 Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok Módszertani Függelékeiben leírt eltérésektől eltekintve a 2010 végén megszüntetett Költségvetési Tanács Titkárságán kidolgozott módszertanokra támaszkodik. Jelen tanulmány célja kettős. Egyrészt célzat és részrehajlás nélkül bemutatja a gazdasági folyamatok és a Január 30-ig kihirdetett jogszabályok alapján kirajzolódó középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát. Másrészt összehasonlítási alapul szolgálhat minden elemző és gazdasági szereplő számára a jelen parlamenti ülésszakban tárgyalt törvényjavaslatok várható költségvetési hatásainak felmérésekor. Egy szakmailag megalapozott technikai kivetítés nem tehet mást, mint hogy tényekre hagyatkozik. Ebből a szempontból ténynek számítanak a hivatalos statisztikai adatszolgáltatók (pl. KSH) adatai, illetve a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályok. A bemutatott számítási eredmények ily módon nem tekinthetők előrejelzésnek, mivel tudatosan és következetesen nem számolnak jövőbeli gazdaságpolitikai döntésekkel függetlenül attól, hogy e döntések megszületése mennyire valószínű. Miközben magunk nem tételezünk fel jövőbeli döntéseket, nem tekinthetünk el attól, hogy a gazdasági szereplők várakozásait és ezáltal döntéseit jelentős mértékben befolyásolhatják a hivatalos formában még ki nem hirdetett jogszabály-változások. A tanulmány megjelenését támogatta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány. 2

3 Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló A makrogazdasági folyamatok elemzése A költségvetési tételek alakulása...6 Külső tételek...6 A belső tételek egyenlege...7 A kamatok és az államadósság alakulása...8 3

4 1 Összefoglaló Középtávú makrofiskális pályánkon 2013-ban recesszió várható, de a reál GDP átlagos növekedési üteme a teljes időszakot tekintve is csak 0,4 százalék. A lakossági fogyasztás 2013-ban 1,1 százalékkal, a évek során összesen 2 százalékkal esik vissza. A járulékcsökkentő program sikerének elmaradása és a közmű-beruházásokat hátrányosan érintő rezsi-csökkentés miatt már nem tételezzük fel a beruházások kismértékű élénkülését sem. Bár a járulékcsökkentő program jelentős részének elmaradása miatt kisebb nominális béremelést várunk, de a rezsi-csökkentés miatti árindexcsökkenés ezt ellentételezi a reálbérek tekintetében. E két tényező eredője alapozza meg, hogy továbbra is 1 százalék körüli fogyasztás-csökkenést várunk. A növekedésre pozitív hatása kizárólag az exportnak van, de a magas importhányad miatt a nettó export csak részben képes ellensúlyozni a belföldi keresleti tényezők negatív hatását. Az infláció mértékét 2013-ban növeli az életbe lépő fogyasztási adóemelések hatása, de ezt részben ellensúlyozza a hatósági áras közmű-szolgáltatások árcsökkenése ( rezsi-csökkentés ). Ezek eredőjeként 4,1 százalék körüli érték adódik nem számolva a már bejelentett, de jogszabályi formában még ki nem hirdetett további hasonló lépésekkel. Keresletnövekedés hiányában 2014-től a fogyasztói árindex a csökkenő kamatlábak ellenére - 3 százalék alatti értékre esik vissza. Az euró árfolyama 2013-ban éves átlagban 283 forint körül alakulna, ha a jövőben nem történne semmi olyan, ami nem a gazdasági folyamatokból következik. A munkaerőpiacon a foglalkoztatás bővülése gyakorlatilag leáll, a versenyszférában foglalkoztatottak létszáma 2016-ig összesen bővül mintegy 10 ezer fővel. Intézkedések hiányában a kimutatott munkanélküliségi ráta 11 százalék körül stabilizálódik. A költségvetést érintő tényezők közül egyértelműen romlottak a fogyasztási adóbevételekre vonatkozó kilátások, viszont csökkentek az államadósság finanszírozási költségei. Bár növekedési és foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen, a költségvetési rövid távú egyensúlya szempontjából kedvező fejlemény a járulékcsökkentő intézkedések sikerének elmaradása. A maastrichti hiány becsléseink szerint a 2,7 százalékos célérték és a 3 százalékos küszöbérték között várható, amennyiben az önkormányzatok hiánya és az állami vállalatok vesztesége nem haladja meg az októberi EDP-jelentésben a kormány által feltételezett értéket. A költségvetési egyenleg 2013-ban csak akkor nem haladná meg a GDP 3 százalékát, ha a költségvetési törvénybe betervezett tartalékból 350 milliárd forintot nem költene el. Ahhoz, hogy teljesüljön a 2,7 százalékos cél, további 90 milliárd forint tartalékzárolás lenne szükséges, ami már 40 milliárd forint értékben az általános tartalék zárolását is szükségessé teszi. Amennyiben ez megtörténne, akkor 2014-ben további 0,5 százalék kiigazítás válna szükségessé ahhoz, hogy a hiány a jelenleg hatályos konvergencia programban 2014-re kitűzött 2,2 százalékos szintre csökkenjen. Hangsúlyozzuk, hogy mindez csak akkor lenne igaz, ha nem kellene számolni további kockázatokkal és a költségvetési törvényben figyelembe nem vett ígéretekkel decemberi kivetítésünkkel összehasonlítva rontotta a bevételi kilátásokat a makrogazdasági mutatók romlása, viszont csökkentette a januárban hatályba lépett járulékcsökkentő program bevételcsökkentő hatását a program vártnál jóval alacsonyabb kihasználtsága és csökkentette a kamatkiadásokat a forint kamatlábak vártnál tartósabb csökkenése. 4

5 2 A makrogazdasági folyamatok elemzése Kivetítésünkben a gazdaság hosszabb távú trendfolyamataiból indulunk ki, a december 10-ig kihirdetett jogszabályok változatlanságát feltételezve. Azt mutatjuk be, hogy milyen alappályára számíthatunk akkor, ha nem következik be változás a gazdaságpolitikában, de az államadósság ennek ellenére finanszírozható marad. A 2012-re várt 1,5 százalékos recesszió után 2013-ban is recesszióra számítunk. A években a GDP gyakorlatilag stagnál, a háztartások reálfogyasztása pedig összesítve 2 százalékkal csökken. A rendkívül alacsony bázishoz képest a beruházások szerény növekedésére továbbra is várni kell, mivel a kisvállalatok helyzetét javítani hivatott járulékcsökkentő program egyelőre nem sikeres. A járulékcsökkentő program sikerének elmaradása és a közmű-beruházásokat hátrányosan érintő rezsicsökkentés miatt már nem tételezzük fel a beruházások kismértékű élénkülését sem. Bár a járulékcsökkentő program jelentős részének elmaradása miatt kisebb nominális béremelést várunk, de a rezsi-csökkentés miatti árindex-csökkenés ezt ellentételezi a reálbérek tekintetében. E két tényező eredője alapozza meg, hogy továbbra is 1 százalék körüli fogyasztás-csökkenést várunk. A növekedésre pozitív hatása kizárólag az exportnak van, de a magas importhányad miatt a nettó export csak részben képes ellensúlyozni a belföldi keresleti tényezők negatív hatását. 1. táblázat: A főbb makrogazdasági mutatók a technikai alappályán (éves reál változás, százalék*) f 2013f 2014f 2015f 2016f GDP 1,7-1,5-0,5 0,0 0,1 0,3 Vásárolt fogyasztás 0,5-1,2-1,1-0,7-0,3 0,0 Természetbeni társadalmi juttatás -4,8-4,4-1,4 0,0 0,0 0,0 Közösségi fogyasztás -0,3-1,8-0,8 0,0 0,0 0,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás -3,6-4,3-0,1 0,1 0,8 1,1 Export 6,3 4,2 4,0 4,8 5,2 5,3 Import 5,0 3,6 3,8 4,6 5,4 5,5 Fogyasztói árindex 3,8 5,7 4,1 2,8 2,4 2,3 Versenyszféra bruttó reál átlagbér 1,5-0,3-0,1-2,3-0,4-0,5 Versenyszféra létszám 2,3 1,6-0,1 0,2 0,0 0,2 Nemzetgazdasági létszám 0,8 1,7 0,3 0,1 0,0 0,1 Munkanélküliségi ráta 10,9 10,9 10,8 11,0 11,2 11,2 HUF/EUR árfolyam 279,3 289,1 283,9 293,3 295,4 290,4 Három hónapos kamat 6,1 7,1 5,5 4,8 4,4 4,3 * Kivéve a munkanélküliségi ráta, a forint/euró árfolyam és a három hónapos kamat esetében, ahol a táblázat éves átlagos szintet közöl. Az infláció mértékét 2013-ban növeli az életbe lépő fogyasztási adóemelések hatása, de ezt részben ellensúlyozza a hatósági áras közmű-szolgáltatások árcsökkenése ( rezsi-csökkentés ). Ezek eredőjeként 4,1 százalék körüli érték adódik nem számolva a már bejelentett, de jogszabályi formában még ki nem hirdetett további hasonló lépésekkel. Keresletnövekedés hiányában 2014-től a fogyasztói árindex a csökkenő kamatlábak ellenére - 3 százalék alatti értékre esik vissza. Az euró árfolyama 2013-ban éves átlagban 283 forint körül alakulna, ha a jövőben nem történne semmi 5

6 olyan, ami nem a gazdasági folyamatokból következik. A fokozatosan csökkenő kamatlábak mellett 2014-ben az árfolyam is gyengül. A munkaerőpiacon a foglalkoztatás bővülése gyakorlatilag leáll, a versenyszférában foglalkoztatottak létszáma 2016-ig összesen bővül mintegy 10 ezer fővel. Intézkedések hiányában a kimutatott munkanélküliségi ráta 11 százalék körül stabilizálódik. 1 3 A költségvetési tételek alakulása A költségvetési egyenleg 2013-ban csak akkor nem haladná meg a GDP 3 százalékát, ha tartani tudná a kormány a belső tételek vonatkozásában az elfogadott költségvetési törvény keretszámait, a költségvetési törvénybe betervezett tartalékból pedig 370 milliárd forintot nem költene el. Ahhoz, hogy teljesüljön a 2,7 százalékos cél, további 90 milliárd forint tartalékzárolás lenne szükséges. Amennyiben ez megtörténne, akkor 2014-ben további 0,4 százalék kiigazítás válna szükségessé ahhoz, hogy a hiány a jelenleg hatályos konvergencia programban 2014-re kitűzött 2,2 százalékos szintre csökkenjen. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak akkor lenne igaz, ha nem kellene számolni további kockázatokkal és a költségvetési törvényben figyelembe nem vett ígéretekkel. Ezekről a tényezőkről külön elemzés készül. A maastrichti hiány becsléseink szerint a 2,7 százalékos célérték és a 3 százalékos küszöbérték között várható, amennyiben az önkormányzatok hiánya és az állami vállalatok vesztesége nem haladja meg az októberi EDP-jelentésben a kormány által feltételezett értéket. Külső tételek A külső tételek alakulása szempontjából az utóbbi egy hónapban egyrészt megerősödtek azok a fogyasztási adóbevételeket érintő negatív trendek, amelyekről decemberi kivetítésünkben már írtunk, másrészt viszont a munkahelyteremtést és növekedést elősegíteni hivatott járulékcsökkentő program töredékes megvalósulása a költségvetési egyenleget rövid távon javítja. A külső tételek GDP-arányos egyenlege 2013 és között 0,5 százalékpontos romlást mutat, amiből a legnagyobb tétel az MNB-nek a évi vesztesége miatt fizetendő térítés, ami számításaink szerint 120 milliárd forint. E költségvetési kiadás megjelenésének oka egyrészt, hogy a évi veszteséget még fedezi a jegybank korábban felhalmozott eredménytartaléka. Mivel azonban ez 2013-ban elfogy, ezért az intézkedések nélkül várható évi veszteséget már az államnak kell megtérítenie. Másrészt a devizahitelek végtörlesztése miatt 2012-ben még keletkezett az MNB-nek realizált árfolyameredménye, 2013-ban viszont ilyen hatásra nem számítunk. A külső tételek egyenlegromlásának második oka, hogy a reálbércsökkenés miatt a munkát terhelő adóbevételek (járulékok, KIVA, szja) növekedési üteme összességében elmarad a nominális GDP növekedési ütemétől. A harmadik ok részben technikai, ugyanis a kivetítés szabályainak megfelelően nem számoltunk azzal, hogy a nominális értéken rögzített adótételeket (elsősorban a jövedéki adó, de ide sorolható például a tranzakciós illeték plafonja, a távközlési adó, a KATA és a közműadó is) a törvényhozó valorizálná. A negyedik ok a nyugdíjkiadások GDP-arányos emelkedése, ami elsősorban a 40 éves szolgálati idővel rendelkező nők fokozatos nyugdíjba vonulásának hatását tükrözi. 1 A kimutatott munkanélküliségi ráta természetesen nem veszi figyelembe, de a foglalkoztatottságot mérő egyik mutató (LFS) tartalmazza azokat, akik külföldön dolgoznak. 6

7 A belső tételek egyenlege A belső tételek évi egyenlegének számításakor figyelembe vettük a 1428/2012 kormányhatározat zárolási döntéseit, nem tételeztük fel az év eleji szinthez képest a maradványok állományváltozását. A kormányzati szektor ESA 95 módszertan szerinti egyenlegének számításakor elfogadtuk bár kockázatosnak tartjuk az önkormányzatok összesített 22 milliárdos hiányát. A pénzforgalmi és eredményszemléletű egyenleg közti különbséget okozó ún. ESA-hídban az adóbevételek és a kamatkiadások eredményszemléletű értékein kívül figyelembe vettük a deviza végtörlesztések miatti állampapír kibocsátásokat, a kormányzati szektorba sorolt társaságok eredményét, a veszteséges MÁV-nak vállalt állami kezességeket, a Gripen szerződés alapján teljesített fizetéseket, valamint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban keletkezett hozamokat. A belső tételek évi egyenlegének számításakor az elfogadott törvényből indultunk ki, de azt három tétellel módosítottuk. Gyógyszerkassza A gyógyszerkassza egyenlege 2012-ben 15 milliárd forinttal lett rosszabb az eredetileg tervezettnél, amiből 10 milliárd forint abból adódott, hogy a hazai gyógyszergyártók K+F kiadásaik egy részét egy december 27-i döntés alapján levonhatták befizetéseikből. Mivel a évi tervek a évi tényszámokhoz képest 35 milliárddal alacsonyabb kiadásokat és 26 milliárddal alacsonyabb bevételeket tartalmaznak, elfogadjuk a feltételezést, hogy a évi 5 milliárd nem tervezett egyenlegromlásra 2013-ban nem fog sor kerülni, de a gyártói befizetések 10 milliárdos csökkenését átvezetjük terv tény Benyújtott Elfogadott kfib Gyógyszertámogatás kiadásai 219,0 296,0 158,0 221,0 221,0 Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 Gyógyszertámogatás céltartalék 43,0 0,0 30,0 49,0 49,0 Méltányossági gyógyszertámogatások 3,0 6,5 0,0 0,0 0,0 Gyógyszertárak juttatása 2,7 2,7 0,0 0,0 0,0 Kiadás összesen 277,7 315,2 198,0 280,0 280,0 Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések 16,0 18,4 9,0 9,0 9,0 Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és -forgalmazói, valamint egyéb befizetések 36,0 56,6 21,0 40,0 30,0 Bevétel összesen 52,0 75,0 30,0 49,0 39,0 Egyenleg 225,7 240,2 168,0 231,0 241,0 ebből: K+F miatti levonás becsült hatása Távhő-cégek támogatásának emelése Az önkormányzati tulajdonban lévő távhő cégek kormány által előírt árcsökkentésből eredő veszteségét a kormány a fogyasztóktól kapcsolt termelésszerkezet átalakítás címén évek óta beszedett, 1,2 ft/kwh díjból kívánja ellentételezni. Mivel ez a bevétel évente stabilan milliárd 7

8 forint, ezért valójában nincs fedezet a távhő cégek támogatásának 10 milliárd forintos, 52 milliárd forintra emelése mögött. 2 EU-források társfinanszírozása A októberben bejelentett költségvetési kiigazításokat követően a költségvetés Uniós fejlesztések című fejezetében szereplő összegek 1535 milliárd forintról 1390 milliárd forintra csökkentek. Ebből a kormány által biztosított támogatás összege 165,4 milliárdról 127,6 milliárd forintra, azaz mintegy 38 milliárd forinttal mérséklődött. Az akkor még napirenden tartott EU-IMF megállapodás részeként a kormány a 15%-os önrész helyett csak 5%-ot adott volna, amit a költségvetési törvényjavaslaton a parlament zárószavazás előtti módosító formájában át is vezetett. Megállapodás hiányában azonban változatlan önrésszel számolunk, amiből az következik, hogy az elérhető uniós források lehívásához nagyságrendileg 20 milliárd forinttal emelni kell a magyar rész összegét. Összességében e három tétel 40 milliárd forinttal rosszabb egyenleget von maga után. A évekre a technikai kivetítés szokásos elveinek megfelelően a évi várható értéket reálértéken rögzítettük, vagyis inflációval indexáltuk. Amennyiben a későbbi évekre vonatkozóan a parlament olyan költségvetési törvényt fogad el, amely szerint a kiadások nominális értéke az inflációtól elmaradó mértékben emelkedik, akkor a költségvetési egyenleg az itt vázolt alappályához képest javulhat. A belső tételek GDP-arányos egyenlege évente 0,1 százalékponttal romlik, ami a nominális GDP és a fogyasztói árak növekedési ütemének különbségéből adódik. A kamatok és az államadósság alakulása A kormányzati szektor adósságrátája 2012 végére valószínűleg több százalékponttal csökkent a 2011 végi szinthez képest. Ennek oka, hogy egyrészt a teljes adósság 42 százalékát kitevő devizaadósság forintban kifejezett értéke a 2011 vége óta bekövetkezett 6 százalékos árfolyamcsökkenés hatására csökkent. Másrészt az államadósság implicit kamatlába (5,1%) kisebb volt, mint az infláció (5,7%). Hasonló hatás 2013-ban nem várható annak ellenére, hogy az elmúlt hónapok során a forint kamatlábak jelentősen csökkentek. Amint a makropálya kapcsán már hangsúlyoztuk, ez a technikai kivetítés azzal a feltételezéssel készül, hogy egy változatlan gazdaságpolitika a következő években piaci forrásokból finanszírozható. Ezen belül feltettük, hogy a januári hozamgörbének megfelelően alakulnak a kamatlába a jövőben, 2013-ban az állam a február 12-i 3,25 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátáson túl nem bocsát ki további külföldi devizakötvényt, viszont fenntartja a jegybanknál felhalmozott devizabetétjét ben a devizabetétet felhasználja, 2015-től pedig elkezd ismét devizakötvényt kibocsátani. Ennek eredményeként a GDP-arányos nettó kamatkiadás a 2013-ban várható jelentős csökkenés után ismét emelkedni kezd. 2 Árak az egyetemes szolgáltatásban január 1-től, Magyar Energia Hivatal, URL: illetve KSH: Villamosenergiamérleg (1990-), URL: 8

9 MELLÉKLETEK 9

10 1. melléklet: a főbb makrogazdasági mutatók alakulása a technikai alappályán f 2013f 2014f 2015f 2016f NEMZETI SZÁMLÁK (folyó áron, Mrd forint) Nominális GDP Reál GDP (éves % növekedés) 1,7-1,5-0,5 0,0 0,1 0,3 Háztartások fogyasztási kiadása Vásárolt fogyasztás vásárolt fogyasztás (éves % növekedés) 4,3 4,4 3,0 2,1 2,1 2,3 vásárolt fogyasztás volumene (éves % reálnövekedés) 0,5-1,2-1,1-0,7-0,3 0,0 Kormányzati kollektív fogyasztás 2823,0 2855,4 2957,1 3060,9 3159,5 3221,7 Kormányzati természetbeni transzfer 2974,8 3005,9 3086,0 3173,0 3249,2 3323,6 Összes kormányzati fogyasztás folyó áron 5797,8 5861,3 6043,1 6233,9 6408,6 6545,3 Kormányzati beruházás NSZ szerint 847,6 876,7 912,6 938,4 960,9 982,9 Kormányzati pénzügyi transzferek a lakosságnak 4311,3 4507,0 4713,5 4787,3 4841,6 4952,1 Import 23601, , , , , ,2 Lakossági beruházás 800,0 857,5 863,9 897,6 920,4 940,6 Lakosság rendelkezésre álló jövedelme 15888, , , , , ,5 ÁRAK (éves %) Infációs ráta (CPI) 3,8 5,7 4,1 2,8 2,4 2,3 GDP deflátor 3,1 6,0 3,5 2,4 2,0 1,1 Fogyasztási kiadás deflátora 4,6 5,7 4,1 2,8 2,4 2,3 Kormányzati fogyasztás delátora 0,0 3,0 4,4 3,5 3,2 2,0 Kormányzati természetbeni transzferek deflátora 3,8 5,7 4,1 2,8 2,4 2,3 Beruházások deflátora 6,3 5,7 4,1 2,8 2,4 2,3 Export deflátor 3,5 4,1-1,8 3,3 0,7-1,7 Import deflátor 5,1 2,9-1,8 3,3 0,7-1,7 MUNKAPIAC (ezer fő) Foglalkoztattak száma a nemzetgazdaságban (LFS, éves átlag) 3 811, , , , , ,0 ebből: Versenyszféra (LFS-intézményi állam) 3 077, , , , , ,1 Költségvetési szektor (intézményi, technikai feltevés) 734,6 751,8 766,8 766,8 766,8 766,8 Foglalkoztattak száma a nemzetgazdaságban (éves változás %) 0,8 1,7 0,3 0,1 0,0 0,1 Versenyszféra foglalkoztatottság (éves változás %) 2,3 1,6-0,1 0,2 0,0 0,2 Állami foglalkoztatottság (éves változás %) -4,9 2,3 2,0 0,0 0,0 0,0 Aktívak létszáma 4 279, , , , , ,1 Munkanélküliek száma a nemzetgazdaságban (éves átlag) 467,9 475,6 469,6 481,6 489,8 491,1 Munkanélküliségi ráta (LFS) 10,9 10,9 10,8 11,0 11,2 11,2 Versenyszféra bruttó nominál átlagbér (éves növekedés, %) 5,4 5,4 4,0 0,4 2,0 1,8 Állami bruttó átlagbér (technikai feltevés) Nemzetgazdasági bruttó bér- és keresetttömeg (folyó áron, millió HUF) Nemzetgazdasági bruttó bér- és keresettömeg (éves növekedés, %) 2,8 5,3 4,0 0,6 2,0 1,9 "KSH létszám és kereset" bruttó bér (éves növekedés, %) 5,2 0,7 3,6 0,4 2,0 1,8 "KSH létszám és kereset" nettó bér (éves növekedés, %) 6,4 1,2 4,7-0,5 1,1 0,6 Nyugdíj indexálás mértéke (éves növekedés,%) 4,3 5,7 5,2 2,8 2,4 2,3 TECHNIKAI FELTEVÉSEK Forint euró árfolyam (éves átlagok) 279,3 289,1 283,9 293,3 295,4 290,4 Hozam, 3 hónapos benchmark 6,1 7,1 5,5 4,8 4,4 4,3 Olajár, HUF/hordó

11 2. melléklet: a külső tételek alakulása az alappályán BEVÉTELI OLDAL Költségvetési tétel 2012f 2013f 2014f 2015f 2016f Gazdálkodó szervezetek befizetései Társasági adó 342,3 308,2 311,5 313,0 309,5 Hitelintézeti járadék 9,7 37,0 30,1 24,1 19,3 Pénzügyi szervezetek különadója 84,9 144,0 144,0 144,0 144,0 Pénzügyi tranzakciós illeték pénzügyi szolgáltatókat terhelő része 0,0 221,9 225,6 228,9 231,0 Biztosítási adó 0,0 29,2 28,8 28,8 29,1 Távközlési adó 12,2 37,0 37,0 37,0 37,0 Egyes ágazatokat terhelő különadó 164,7 3,3 0,0 0,0 0,0 Cégautóadó 32,3 34,4 34,2 34,1 34,0 Energiaellátók jövedelemadója 5,6 40,2 40,8 41,6 42,2 Egyszerűsített vállalkozói adó 146,5 109,7 112,7 115,1 116,6 Kisvállalati adó 48,8 54,6 55,7 56,4 Kisadózók tételes adója 49,0 54,7 55,8 56,6 Közmű adó 45,0 45,0 45,0 45,0 Energiaadó 16,9 17,4 17,8 18,2 18,4 Környezetterhelési díj 7,3 6,9 7,0 7,0 7,0 Környezetvédelmi termékdíj 51,2 51,0 51,0 51,0 51,1 Bányajáradék 103,6 100,1 103,6 105,0 103,8 Innovációs járulék 58,1 62,8 64,3 65,7 66,6 Egyéb befizetések 33,0 34,0 34,8 35,5 36,0 Egyéb központosított bevételek (csak külső!) 58,1 38,8 51,9 51,9 52,0 Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 2 747, , , , ,2 Jövedéki adó 929,4 958,3 960,5 955,4 963,7 Játékadó 52,4 26,1 26,7 27,3 27,9 Játékadó bevétel 5-ös lottóból 12,5 13,1 13,3 13,6 13,9 Regisztrációs adó 13,7 12,6 12,5 12,6 12,8 Gépjárműadó 24,9 42,0 41,8 41,6 41,5 Népegészségügyi termékdíj 20,1 20,3 20,1 20,1 20,1 Baleseti adó 25,2 27,3 27,8 28,4 29,1 Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó (különadóval és önkormányzati résszel együtt) 1 550, , , , ,2 Adóbefizetések 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 Illeték befizetések 99,7 95,1 90,6 87,0 84,5 M.személyek jogviszony megszűnésével kapcs. különadó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Vám- és cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése 9,2 9,3 10,0 10,6 11,0 Munkát terhelő járulékok Munkáltatói és biztosítotti járulék (NyAlap, EAlap és MPA) és EHO 3 625, , , , ,3 Rehabilitációs hozzájárulás 62,7 64,0 63,5 63,5 63,6 Szakképzési hozzájárulás 78,7 80,7 81,1 82,6 84,2 TB-alapok egyéb külső járulékbevételei 39,2 21,8 21,9 22,4 22,8 Bérgarancia támogatások törlesztése 0,8 0,9 0,9 0,9 0,9 Külső bevételek összesen , , , , ,5 KIADÁSI OLDAL Költségvetési tétel 2012f 2013f 2014f 2015f 2016f Nyugellátások 3284,4 3460,7 3516,6 3552,6 3647,9 Családi támogatások Családi pótlék 344,9 346,4 344,0 341,9 340,8 Anyasági ellátás 5,6 5,6 5,6 5,6 5,6 Apákat megillető munkaidő kedvezmény megtérítése 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 TGYÁS 36,4 37,5 37,5 38,0 38,5 GYED 84,0 89,4 89,1 89,2 89,2 GYES 61,5 60,5 60,5 60,2 59,9 GYET 13,0 13,1 13,2 13,2 13,2 Szociális juttatások Passzív ellátások 65,0 66,2 68,1 70,6 72,2 Bérgarancia kifizetések 6,6 6,1 6,4 6,6 6,7 Táppénz 56,5 58,3 58,7 59,9 61,0 Vakok és fogyatékosok ellátásai 30,5 30,5 31,4 32,2 33,0 Egyéb külső kiadások Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 234,9 268,9 281,5 304,8 289,6 MNB veszteségtérítés 0,0 0,0-120,5-96,9-72,0 Külső kiadások összesen 4 225, , , , ,3 Külső tételek egyenlege 6 192, , , , ,2 11

12 3/a. melléklet: különféle egyenlegmutatók alakulása az alappályán (Mrd forint) 2012f 2013f 2014f 2015f 2016f 2017f 2018f 2019f 2020f Külső tételek Belső tételek Elsődleges egyenleg Kamategyenleg A központi alrendszer egyenlege Önkormányzati alrendszer egyenlege ESA-híd a központi kormányzatban Kormányzati szektor egyenlege Egyenlegcél Eltérés Szabad tartalék Intézkedési szükséglet a tartalékok zárolásán felül GDP /b. melléklet: különféle egyenlegmutatók alakulása az alappályán (GDP-százalék) 2012f 2013f 2014f 2015f 2016f Külső tételek 21,4% 21,1% 21,1% 20,9% 20,8% Belső tételek -19,9% -21,2% -21,3% -21,4% -21,6% Elsődleges egyenleg 1,6% -0,2% -0,3% -0,5% -0,8% Kamategyenleg -3,7% -3,2% -3,8% -4,0% -4,3% A központi alrendszer egyenlege -2,1% -3,4% -4,0% -4,5% -5,0% Önkormányzati alrendszer egyenlege -0,1% -0,2% 0,0% 0,0% 0,0% ESA-híd a központi kormányzatban -0,7% -0,6% -0,1% 0,0% 0,0% Kormányzati szektor egyenlege -2,8% -4,2% -4,2% -4,5% -5,0% Egyenlegcél -2,7% -2,7% -2,2% -1,5% -1,5% Eltérés 0,1% 1,5% 2,0% 3,0% 3,5% Szabad tartalék 0,0% 1,3% 1,4% 1,4% 1,4% Intézkedési szükséglet a tartalékok zárolásán felül 0,0% 0,1% 0,6% 1,7% 2,2% 4. melléklet: a kormányzati szektor bruttó adósságának alakulása az alappályán 2012f 2013f 2014f 2015f 2016f Központi kormányzat bruttó adóssága (Mrd forint) Önkormányzati szektor adóssága (Mrd forint) Nominál GDP Kormányzati szektor adósságrátája 75,8% 75,3% 77,1% 79,0% 79,4% Implicit kamatláb 5,10% 5,60% 5,80% 5,80% 6,00% 12