BELÁTÁS, FÉNYSZENNYEZÉS VIZSGÁLATA

Átírás

1 FÓRUM MÉDIA KIADÓ KFT Budapest, Szugló u T: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra SZENDE ÁRPÁD BELÁTÁS, FÉNYSZENNYEZÉS VIZSGÁLATA KÜLÖNLENYOMAT ÚJ OTÉK Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények új műszaki előírásainak gyakorlati, közérthető magyarázata ellenőrzőlistákkal, szakmai példákkal, esettanulmányokkal kézikönyv és on-line segédletek TERVEZÉSI - SZAKÉRTŐI SEGÉDLET 3 Budapest, augusztus 31.

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 0. Bevezető A belátás és fényszennyezés meghatározásának elméleti alapjai Fogalmak, definíciók Alkalmazott jogszabályok, külön intézkedések A belátásra, fényszennyezésre, és a szükségtelen zavarásra vonatkozó jogszabályok További alkalmazandó jogszabályok Különintézkedések Előzetes vizsgálatok végzése A belátás intimitásvesztés fényszennyezés vizsgálata A szükséges / szükségtelen zavarás tényének meghatározása A belátás mértékének szerkesztése A belátás mértékének számítása ÖSSZEFOGLALÁS A belátás vizsgálat összefoglaló megállapításai Javaslatok MELLÉKLET: Irodalom és dokumentum jegyzék Ez a tervezési - szakértői segédlet a készítő szellemi tulajdona, védelme biztosított, illegális felhasználása eljárást von maga után!

3 3 0. BEVEZETŐ Az ÚJ OTÉK gyűrűskönyv, az Országos Településrendezési és Építési Követelmények új műszaki előírásainak gyakorlati, közérthető magyarázata, tervezési szakértői segédletekkel. A jelen kiadvánnyal bővülő tervezési szakértői segédletek sora az építési követelmények ismertetésének okán kapcsolódik az Új OTÉK című kiadványhoz. A sorozatcímből következően elsősorban a tervezők, tervellenőrök, szakértők szakmai szegmenseinek nyújt segítséget, új információk közreadásával. Kiválóan tudja azonban használni e segédleteket minden az építési folyamatban résztvevő jogász, továbbá hatósági alkalmazott is, hiszen valamilyen formában a felvetett problémákkal kapcsolatba kerülhetnek, de az információk más szakmai munkáikban is használhatóvá válnak. A belátás - fényszennyezés problémája a szomszédsággal kapcsolatos polgári jogi terület része. Nem egyedül azonban, hiszen e körbe tartozik a kilátás, a benapozás, és a közvetlen természetes megvilágítás, valamint mindezek korlátozása, illetve elvétele. Az utóbbiakkal majd a további tervezési szakértői segédletekben foglalkozunk részletesen. E problémák előre, de utólag is ábrázolhatók, szerkeszthetők, mértékük számítható a továbbiakban közreadott metodikák szerint. Ám a mindezen jelenségek okozta szomszédjogi, tervezési, és megvalósítási problémák, az értékegyensúly megbomlásának következtében kiszámítható ingatlanforgalmi értékcsökkenéshez vezethetnek, melynek mértéke szintén meghatározható. Miközben már e vizsgálatokkal, és eljárásokkal kapcsolatosan 15 éves bírói gyakorlatot tudhatunk magunk mögött, és 2005 óta egyetemi tan-, vizsga-, és államvizsga anyag is, mégis számos hiányos, és hibás, azaz jogszerűtlen, és szakszerűtlen szerkesztést, számítást, megállapítást volt szerencsénk kézbe venni, ezért szükségessé vált jelen tervezői szakértői segédlet létrehozása, kiadása. Ugyancsak jelezzük, hogy jelen tervezői szakértői segédlet számos helyen visszahivatkozik, a már előzőleg megjelentetett kiadványokra, segédletekre, így azok ismétlése felesleges, egyszersmind szükségtelenné is vált. Így ebben a kiadványban, a korábban már közreadott metodika szerint haladva, csak a speciálisan e tárgykörbe tartozó problémák megoldásával foglalkoztunk. A segédletek szerkesztése, majd használata az alábbi használati útmutató szerint lehetséges: A segédletek fő-, al-, és sub-alfejezetekre oszlanak, tematikájukat plasztikusabbá téve. A fejezetrészek minden lényeges, szükséges tartalmi, és formai elemet tartalmaznak, formailag tagoltan, de egyszersmind a locális információk elhelyezésének biztosításával, a kész dokumentum készítésének elősegítésével. A kiegészítő információk, kitöltési utasítások, javaslatok, kurzív, kisebb 10 pontos Times New Román betűtípussal kerültek alkalmazásra, az elkülönülés, és a könnyebb felismerhetőség okán. Reményeink szerint jól használható, útmutatóként, módszertani levélként funkcionáló tervezői szakértői segédletet tart a kezébe a nyájas olvasó-felhasználó, melynek használatához eredményes munkát kívánunk. a szerző

4 4 1. A BELÁTÁS ÉS FÉNYSZENNYEZÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI Mottó: Az élet belülről kifelé fejlődik, megnyílik a fénynek és kitárul a szemnek. Charles-Édouard Jeanneret Le Corbusier Az ember mint specifikum biológiailag általánosítható szabályok és törvényszerűségek között, élettani és pszichológiai funkcionálásában él, miközben információinak igen nagy részét ingerek nyomán keletkezett percepció (észlelés) formájában nyeri. E szabályok és törvényszerűségek alapos, és elmélyült ismerete, és az építészeti-környezeti produktumok létrehozásánál történő alkalmazása a környezet alakításának fontos követelménye. Az embert érő ingerek döntő többsége viszont vizuális inger, ezért az emberi érzékszervek között a látás érzékszerve, a szem kiemelkedő fontosságú, de csak elsődleges percepciós szerv, miután a belátás kapcsán keletkező kép az agyban keletkezik. A keletkezett képet, illetve a képhez fűződő agyi működést befolyásolják az ember fiziológiás posszibilitásai továbbá a populációs adottságok, a földrajzi elhelyezkedés, az évszak, a napszak, a környezeti hatások (világítás, téri helyzet, káros hatások) is, miután a vizuális érzékelés fizikai, az élettani (fiziológiás), és lélektani (pszichológiai) síkon zajlik. A vizuális inger a vizuális elemtől visszavert fénysugár formájában kerül az elsődleges receptorhoz, a szembe. Innen következik a látás folyamatának fiziológiás része. A szemből az inger idegpályákon jut az agyba. Az agyban keletkező képet azonban az előzőekben részletezett jelenségek, valamint a szemlélő pszichés állapota nagymértékben befolyásolja. Nem mindegy tehát, hogy az ember - tér kapcsolatban, a tér(rész) mely szakaszából származó információk jutnak, juthatnak el a megfigyelőhöz. Ezekben a korrelációkban érdemes tehát szemlélni a belátás, és fényszennyezés vizsgálatát Fogalmak, definíciók A fogalmak kurzív, fettelt 12 pontos Times New Roman betűtípussal kiemeltek, a könnyebb láthatóság okán. A belátás az ember által, a tér egy pontjáról, a belső tér(rész) egy részéről származó információk összessége, mely a látótéren képződött képben realizálódik. Az eredeti téri helyzethez képest, a természeti, vagy az emberi tevékenység által megteremtett beláthatóság okán keletkezett vizuális információváltozás a belátás - intimitásvesztés. A belátás, és intimitásvesztés okozta szomszédjogi problémák, az értékegyensúly megbomlásának következtében kiszámítható ingatlanforgalmi értékcsökkenéshez vezethetnek, melynek mértéke meghatározható.

5 5 Belátható, hogy a belátás az adott helyiség, ingatlanrész rendeltetésszerű használatát (pl.: lakáshasználatot) korlátozza, azaz nem teszi lehetővé a használat teljeskörűségét, avagy csak egyéb segédszerkezetek alkalmazásával, mely a belátást meggátolja. Ez azonban, azon túl, hogy a kárt szenvedett helyiség, ingatlanrész tulajdonosát többlet beruházásokra sarkallja, a korlátozott használatot fenntarthatja, ám más vonatkozásokban. Például egy redőny felszerelése megakadályozza a belátást, ám használata mellett, csak mesterséges fény alkalmazása mellett lehetséges bevilágítani a helyiséget, ingatlanrészt. A belátás mértéke mérhető, ábrázolható és számítható a belátás vizsgálata során, s e vizsgálat célja éppen az, hogy e mérőszámokkal jellemzett mértékeket határozzuk meg. A belső látvány a belátás egy speciális esete, amikor a szemlélő látóterében egy nevezetes, kiemelt jelentőségű információ(ka)t tartalmazó nézet foglal helyet. A kiemelés minden esetben a használattal, funkcióval van összefüggésben, azaz hogy mennyiben korlátozza a rendeltetésszerű használatot. Az ember látóterét egy körkúppal határozhatjuk meg mely olyan test, amelyet egy zárt vezérgörbéjű (kör) kúpfelület, és egy e kúpfelület minden alkotóját átmetsző sík határol - (1. számú ábra: az emberi látótér ortogonális nézőponti nézetének és felülnézetének egyszerűsített sémája). A körkúp csúcspontja az észlelő emberi szemeket összekötő szakasz felezőpontja, melyet nézőpontnak (NP) nevezünk, és egy hozzácsatolt arab sorszámmal (pl.: NP4) jelölünk, azonosítunk be. Ugyancsak fontos tudni, hogy a nézőpontok kiválasztásánál, valamint a látóteret meghatározó körkúp tengelyének iránykiválasztásánál fontos szempont, hogy az a mindenki, és nemcsak az aktuális tulajdonos, vagy szemlélő számára a tényleges beláthatósági határokon kerüljön felvételre. Így helytelen megoldás, ha nem a vizsgálatot végző tervező szakértő választja ki, az előzőekben részletezett szempontok szerint, e lényeges szerkesztési számítási alapelemeket. További pontatlanságokat lehet elkerülni, ha a nézőpontból szerkesztjük a belső látványt, és annak elemeit, már a felvételezéskor is, és nem attól eltérő távolságból, hiszen az más információkat és így más belátást is eredményez. A nézőpontok kiválasztásának, felhasználhatóságának szempontjai: a nézőpontok meghatározottsága minden esetben kitűzött, geometriailag, és az összes többi objektummal összefüggésben definiált pontok horizontális és vertikális értelemben a belátás szempontjából meghatározó szerepű pontok a belátás, belső látvány megléte esetén a látóteret meghatározó körkúp határalkotói illeszkedjenek a beláthatóságot biztosító nyílás, nyílászáró (szárny-üveg csatlakozása) szélső, határpontjaira a használat szempontjából legjellemzőbb pontok mely belátási nézőpontok biztosítani hivatottak, hogy a szerkesztést követően az egész ingatlanra vonatkozó megállapítások tehetőek legyenek az épület(rész) leginkább funkcionáló részén belátást eredményező pontok mérések, vizsgálatok szempontjából meghatározott, vizsgálati terven bejelölt, kótázott, igénybe vehető pontok

6 6 a műszerállvány felállíthatóságának (lábak) figyelembevételével a műszer környezetében lévő vertikális kiterjedéssel is bíró épület-, építményszerkezet síkjától átlagos kialakítás esetén 50 cm-re lévő pont a nézőpontok tereptől, padlószinttől való magassága, mely egyben az átlagos szemmagasságnak felel meg: 1,60 m meg szükséges határozni, hogy az egyes nézőpontokból, a belátás mértéke mekkora értékkel percipiálható, és a legnagyobb értékű pontokat kell a funkcióval összefüggésben figyelembe venni, mely tényekből szükséges kiindulni a számításoknál azon nézőpontokból, amelyekből a belátás gyakorlatilag egyáltalán nem valósul meg, illetve elhanyagolható mértékű, a műszeres méréseket, illetve a szerkesztéseket nem kell elvégezni a szerkesztések, számítások alapjául elégséges mennyiségű pont szolgáljon gazdaságossági szempontból nem végtelen pontsereg 1. Az emberi látótér ortogonális nézőponti nézetének és felülnézetének sémája

7 7 A körkúp alaplapja (a határkör vezérgörbe (kör) által kimetszett síkidom, a körlap) a virtuális képsíkból (VK) kimetszet virtuális látómező (VL) köre, míg a hozzá kapcsolható arab sorszám azonosítóként szolgál. Meghatározható a fentiekben részletezett adatokon és számított mértékszámokon kívül a tárgy rálátási szöge (α), mely a nézőpont - tárgyközéppont (P), és a tárgysíkra emelt merőleges, illetve a nézőpontból e merőlegesre bocsátott félegyenes által bezárt szög, valamint a tárgy kontúrkúp csúcsszöge (β). A látóteret meghatározó körkúp lehet egyenes-, és ferde körkúp, attól függően, hogy a belső látvány képsíkja az ember helyzetéhez képest, a nézőpontra és az észlelő egyenesen álló ember középvonalával párhuzamos, a szemeit összekötő szakaszt metsző, valamint a szemeit összekötő szakasz által meghatározott síkra emelt merőleges egyenesre - melyet horizont vonalnak (H) nevezünk - merőleges, vagy attól eltérően szöget zár be. Ugyancsak ferde körkúp lesz a látótér, ha az érzékelő ember testhelyzete, illetve mozgása változik. A ferde körkúp tengelyének változásait a továbbiakban a horizont vonalhoz képest szögben ( ) adjuk meg: az álló, szemlélődő ember általános tekintetének iránya: H - 5 a haladó ember tekintetének iránya: H - 15 az ülő ember tekintetének iránya: H - 20 az ember anatómiai felső észlelési határa: H + 50 az ember anatómiai alsó észlelési határa: H - 70 az ember általános szűkített (reflex szerű) észlelési mezője: 50 az ember általános szűkített észlelési mezője: 45 az ember szemmozgás nélküli széles látás mezője: 60 az ember fejmozgás mezője: 45/90 az ember normál anatómiai (fejmozgással) észlelési határa: 105/210 A ferde körkúp felvételének okát, illetve okait azonban meg kell nevezni, és indokolni, valamint ferdeségének paramétereit (szögeit) is pontosan kell közreadni, indoklásukkal együtt. A virtuális látómező (VL) három részre osztódik, aszerint, hogy a látás során létrejövő észlelés milyen finomságú és pontosságú, azaz mennyi és milyen minőségű információt észlel a szemlélő. A látótér körkúpjának csúcsszögével jellemzett részek: a belső látómező (BL) γ = 25 a környezeti látómező (KL) δ = 60 a perifériális látómező (PL) ε = 120 A belső látómezőben (kör síkidom) élesen, pontosan látunk mindent (tömeg, méret, szín, fény, mozgás) és a lehetséges legtöbb, és legjobb minőségű információt nyerjük. A környezeti látómezőben (körgyűrű síkidom) még megtörténik a pszichológiailag értékelhető észlelés, érzés.

8 8 A perifériális látómezőben (körgyűrű síkidom) az adott nézőpontból kevesebb és kevésbé jó minőségű információk érzékelése történik meg. Fényszennyezés az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítása. 1 Az emberi és a technikai civilizáció gyors fejlődése oda vezetett, hogy annak a fénynek a mennyisége, amit a városok pazarló világítása jelent, közvetlen környezetkárosító tényezővé vált. Az ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyó hatalmas mennyiségben elhelyezett világítótestek nagyon gyors terjedése maga után vonta a lakott területeken élő emberek és a várostól távoli természeti környezet fényterhelésének rohamos emelkedését. Az állandósuló fényszennyezés egészségügyi, közlekedésbiztonsági, ökológiai és tájvédelmi szempontból is kockázatot jelent, miután megvalósul az ember és a Föld élővilágának állandó zavarása, ami hatalmas energiapazarlással, és közvetett módon környezetszennyezéssel is jár. Vízszintesen poláros fényt verhetnek vissza az aszfalt utak, sötét színű gépkocsik, ablakok és egyéb sötét üvegfelületek, fekete műanyag fóliák, de a fekete kövek, és egyéb sötétszínű építőanyagok is. Számos országban szabályozzák az esti és az éjszakai fényhasználatot annak érdekében, hogy minél kevesebb szennyezés érje a környezetet. A jogalkotók számára az arizonai Tucson város szabályozása modellértékű. A környezet és a csillagászati kutatások védelmén túl egyes országokban a közlekedés biztonsága érdekében is korlátozásokat vezettek be (pásztázó diszkó-fények, közlekedési lámpák közelében felállított reklámok stb. ). 2 Az IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió) állásfoglalást jelentetett meg az IAU Information Bulletin 83. számában, melyben összefoglalta álláspontját a fényszennyezéssel szemben. Azt állítja, hogy az intenzíven iparosított területeken, de különösen a nagyobb városok környezetében már nem létezik az éjszakai égbolt nézhetősége. Az is nyilvánvaló, hogy az energia mérhetetlen pazarlása nemcsak, hogy a kozmoszból érkező sugárzásokat nyomja el, hanem el kellene kerülni a megvilágítandó tárgyon kívüli megvilágításokat káros fényeket, melynek következtében újra jelentkezhetne az égbolt látványa is, mely cselekményeket szabályozni volna szükséges, és melynek során a káros mennyiségű fényeket a lehetőség szerinti legminimálisabbra lehetne csökkenteni. Ilyen jellegű jogi szabályozás az első európai jogszabály, Lombardia korábbi rendelete alapján a Csehországi 2002-es, levegőtisztasági törvény is. Ez azt állapítja meg, hogy a levegő szennyezéséhez a mesterséges fény is hozzájárul. A hivatkozott törvény a következőképpen definiálja a fényszennyezést: a mesterséges fényforrásokból származó bármilyen fény, amely kívül jut azon a területen, amelyre szánták, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a fény a horizont síkja fölé irányul. Látható tehát, hogy a fényszennyezés a belátás különös, és speciális esete, és szerkesztése, számítása csak a látóteret meghatározó körkúppal lehetséges, amint azt a későbbiek során be is mutatjuk. 1 dr. Bruce Robertson, a Michigani Állami Egyetem ökológusa, dr. Horváth Gábor, Malik Péter, dr. Kriska György biológus, az ELTE kutatóinak tanulmánya Budapest. 2 Világítástechnikai Társaság: Globe at Nicht. Budapest, p2.

9 9 A cseh levegőtisztasági törvény végrehajtási utasítása is tartalmaz még fontos szabályozásokat, és kérdés jobb értelmezéséhez információkat. A szabályozás szerint kizárólag olyan kültéri világítási berendezést lehetséges újonnan telepíteni, amellyel betarthatók a fényszennyezés ellen hozott már meglévő, és tervezett szabályok. A megvalósítás alatt lévő kültéri világítási berendezéseket pedig egy éven belül a szabályozásnak megfelelően át kell alakítani. Az is rögzítésre került, hogy mely feltételeket kell a kültéri világítási berendezéseknek teljesíteni. A kültéri világítási berendezések nem világíthatnak az égbolt felső félterébe, azaz a horizont fölé. A kültéri világítási berendezések fénysűrűsége nem haladhatja meg a rendelkezésre álló biztonsági előírások által meghatározott értéket. Szabályozhatóságuk révén, a 24 órát követő időszakban a kültéri világítási berendezések által kibocsájtott fényáram 30 %-al csökkentendő, persze a biztonsági előírások betartásával, és a veszélyhelyzetek elkerülésével. E követelményeket azonban nem terjesztették ki azokra a fényforrásokra, melyek fényárama nem haladja meg az 1500 lument, és csak 3 db kerül alkalmazásra egy 2 m sugarú körön belül, valamint ha ideiglenesen került elhelyezésre, illetve a nyári időszámításnak megfelelően 10, egyéb időszakban 8 óra után használják csak. A hirdetőtáblák csak felülről világíthatók meg, vagy pedig úgy, ha a fényforrások a tábla szerkezetén belül vannak. A lámpatestgyártó, vagy importáló cégeknek, a forgalmazott eszközök technikai leírásai között szerepeltetniük kell egy bizonylatot arról, hogy azok teljesítik az előírások által megszabott feltételeket, azaz az alkalmazott optika nem okoz fényszennyezést, a törvényi előírásokat betartja, és hogy csatolták a használathoz szükséges leírásokat. Reklámozási célra, tilos bármilyen típusú felfelé irányuló fénynyaláb használata, függetlenül attól, hogy az adott kültéri világítási eszköz hordozható, vagy fix telepítésű. A védett, műemlék, vagy helyi védettségű, egyéb jelentőségű épületek, emlékművek, szobrok, kisarchitektúrák megvilágításához a lefelé irányuló megvilágítást kell elsősorban alkalmazni. A felfelé irányuló megvilágítás csak akkor lehetséges, ha a lefelé irányuló megvilágítást nem lehet alkalmazni, és csak igen különleges értékű megvilágítandó objektumok esetén, de csak ha a fénynyaláb határa legalább egy méterrel a megvilágított felület felső határa alatt van, és a nyaláb teljesen ernyőzött az objektum kontúrja körül, valamint éjfél után csökkenteni kell a megvilágítás erősségét. A jelentős eredményeket elérő törvényi szabályozás minden szigorúsága ellenére a lakosság szimpátiáját is kivívta, hiszen például Brno-ban a csillagos égbolt látványát is visszakapták. A magyar jog az úgynevezett szomszédjogi magánjogi szabályok alapján nyújt védelmet. E szabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben találhatók meg. A törvény a kimondja: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A fényszennyezéssel történő zavarás tehát birtokháborítás, hasonlóan a zajjal, szaggal, egyébbel történő zavaráshoz. Magyarországon elő-

10 10 ször a Komárom - Esztergom megyei Dág község önkormányzata alkotott, 1998-ban, a fényszennyezés megakadályozására irányuló önkormányzati rendeletet Karácsonyi fényszennyezés 3,5 millió fényforrással, 2005-ben Clifton Mill-ben A rendelet általános rendelkezési között találhatjuk, hogy hol kell alkalmazni előírásait. Ezek szerint a kültéri világítás, gyár(ak) telepítése, valamint minden más olyan cselekedet vagy tevékenység során, amely élet-, és környezeti bajok forrása lehet, potenciálisan szennyezik az atmoszférát, illetve veszélyeztetik kulturális örökségünket, valamint az éjszakai égboltot (64. ). A (2) bekezdés előírja, hogy a rendelet szabályait be kell tartani a rendszeres, és az alkalmi berendezés üzemeltetéskor is. A rendelet előírásai viszont nem terjednek ki a gépjárművek lámpái által kibocsájtott fényre, a természetes gáz és egyéb anyagok égetésekor keletkező fényre, a települési rendezvények, ünnepségek során alkalmazott megvilágításokra, a tűzmegelőzésben és a tűzoltásban alkalmazható tevékenységek következtében előálló alkalmi zavarokra (lásd: a korábbiakban ismertetett biztonsági szempontokat), sérült személyek szállítására, katasztrófahelyzetek, és egyéb sürgős, és elkerülhetetlen egészségügyi okokra visszavezethető esetek esetén. Definiálására került legalább e rendelet vonatkozásában, a kültéri világítás, mely bármilyen állandó, vagy ideiglenes megvilágítás, amely kültéri és éjszakai használatban van. Ide sorolódik a közvilágítás, az utcai világítás, díszkivilágítás, és parkok világítása, sportpályák és egyéb sportrendezvények világítása, szórakozóhelyek, szórakozással kapcsolatos megvilágítások, megvilágított hirdetések (fényposzterek), biztonsági világítások, a kirakatok megvilágítása, és a magántulajdonú épületek kültéri megvilágítása. Az összes kültéri világításnál, a világító berendezésből távozó fény felfelé történő kibocsájtása nem megengedett. A megvilágítást olyan fényforrások alkalmazásával kell eszközölni, hogy az általuk kibocsájtott fények legkevésbé zavarják a csillagászati észleléseket, és az élőlények természetes viselkedését. Az egyedül alkalmazásra megengedett fényforrások a gázkisülésű lámpák. 3 Fizikai és Biológiai Intézetek kutatóinak közös kiadványa: A rendeleti szabályozás lehetőségei. Budapest p

11 11 Az utcai közvilágítás kialakításánál, olyan megoldásokat lehet csak alkalmazni, melyek révén a lámpa az összes kisugárzott fényt, a lámpatest alját tartalmazó horizontális sík alá vetíti. A középületek, emlékművek, és kertek díszkivilágítása történhet bármilyen fényforrás alkalmazásával, ha azokat éjfél után kikapcsolják, és üzemelésük alatt a berendezésből távozó fény csak lefelé van irányítva. Olyan esetben, ha nem lehetséges más megoldás, mint a felfelé való világítás, a burák és árnyékoló pajzsok használatával minimálisra kell csökkenteni a felesleges fényszóródást, mely a horizont síkja fölé kerül. A sportolással és szórakozással kapcsolatos meg-, és kivilágítás bármilyen fényforrással eszközölhető, feltéve, hogy azokat éjfél után mindig kikapcsolt állapotba hozzák. A településen a vetítők, és lézerek használatát megtiltották, különösen reklámozás, szórakozás és kulturális események kapcsán. Különös szabályok kerültek megfogalmazásra a kültéri világító berendezések üzembe helyezésére, és működtetésére vonatkozó előírások között. Ezek szerint kereskedelmi, vendéglátóipari egységekben, közösségi létesítményekben kültéri világító berendezést üzembe helyezni, és üzemben tartani, csak fényvédelmi engedélyezés alapján lehet. A nem rendszeresen üzemeltetett, azaz alkalmi üzemelésű kültéri fénykibocsájtó berendezés engedélyezése iránti kérelemnél elegendő, ha a kérelmező, a megadott irányértékek teljesüléséről nyilatkozik, de az újonnan létesülő berendezések alkalmazásánál nem kerülhető el a világítástechnikai szakvélemény benyújtása, mely természetesen semmilyen nyilatkozattal nem pótolható. Ugyancsak fontos szabály, hogy egy létesítmény használatbavételi engedélye, csak fényvédelmi engedély alapján kiadmányozható. Új szabály az is, hogy minden új kültéri világítás tervezetét be kell terjeszteni, mint az építési engedély kérelem mellékletét. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a világítástechnikai szakértői véleményt, amely igazolja, hogy a fénykibocsátó berendezés működtetése során az nem lépi túl a környezetben megengedett terhelési értéket, illetve a szakvélemény meg kell hogy határozza azt is, hogy a tervezett világítás éppen szükséges a biztonsághoz, és a munkához, valamint minimális a fényszóródásból, és helytelen beállításból származó potenciális fényszennyezés. A kérelemben meg kell jelölni a tevékenység napjait, napi kezdési és befejezési időpontjait. A világító berendezések üzemeltetésével kapcsolatos hatósági tevékenységet a jegyző, körjegyző látja el. Mi történik azonban e szabályok megsértése esetén? Az engedélyezett, illetve a meglévő berendezések által okozott fényszennyezésre vonatkozó bejelentés esetén a hatóság végeztet ellenőrző fényvizsgálatot. A vizsgálat költségeit - amenynyiben a vizsgálat eredménye az üzemeltetőre nézve elmarasztaló - a fénykibocsátó berendezés üzemeltetője köteles viselni. Ha a berendezést az engedélytől eltérően üzemeltetik, az üzemeltetőt, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével, fel kell szólítani az engedélytől eltérő állapot megszüntetésére, de az engedélytől eltérő berendezés működését korlátozni kell vagy fel kell függeszteni. Amennyiben a fénykibocsájtó berendezés üzemeltetője a hatósági felszólításnak sem tesz eleget, a berendezés további üzemeltetését meg kell tiltani.

12 12 Nem csak kémiai, biológiai anyagokkal károsíthatjuk környezetünket. A fény (és általában az elektromágneses sugárzás) is környezetszennyező lehet. A fényszennyezés károsan befolyásolja természeti környezetünket, az élővilág jelentős részét az éjszakai tájképet. Egyre több jel mutat arra, hogy egészségügyi kockázatot is jelent az embert éjszaka érő fény. Veszélybe került továbbá a csillagos ég látványa, amely az emberiség kulturális örökségének is része kellene, hogy legyen. Az éjszakai égbolt háttérfényessége folyamatosan emelkedik a légkörből visszaverődő felszíni fények miatt. A fölfelé irányuló fény, jelentős része ráadásul kárba ment energia. Jól megtervezett és telepített világítótestekkel nem csak az égitestek látványa maradna meg, de jelentős mennyiségű elektromos energiát is takaríthatnánk meg. A fényszennyezés az a mesterséges fény, ami nem kizárólag a megvilágítandó felületre, - irányba és nem a megfelelő időszakban jut, ezzel káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges fénylését, vagy bármi más nem kívánatos környezeti hatást okoz. Zavaró fényt jelent az előírt/szükséges szintnél lényegesen nagyobb megvilágítás is (különösen az erős kék komponenst tartalmazó világítás, a melatonin termelés elnyomása miatt). 3. Magyarország és könyezete fényszennyezési térképe A látás kényelmetlensége és/vagy a tárgyak felismerhetőségének csökkenése, a fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében. Tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak a gépjárművezetést és munkavégzést zavaró fények. Az a fény, amely a megvilágításra szánt területet övező ingatlanokra, épületekre esik, és ott káprázást, vagy egyéb kellemetlenségeket okoz, fényszennyezés. Ebben a kategóriában különösen fontos odafigyelni az ablakokon beszűrődő, az éjszakai pihenést zavaró fényekre. Ide tartozik ezen kívül a lámpatestekből közvetlenül a védett természeti területekre eljutó fény is. 4. Cape-Town fényszennyezési panorámája Az égbolt megnövekedett fénysűrűsége, ami felhők megvilágításából illetve a levegő molekuláin és aeroszoljain szóródó mesterséges világítástól eredő fényből származik a fényforrások

13 13 horizont fölé eső fénykúpjából. Ilyet eredményeznek pl.. energiapazarlást okozó hibásan tervezett, a horizont felé vízszintesen is világító lámpatestek; hibásan elhelyezett díszkivilágítás; az égre irányított reklámcélú fénykévék. Látható tehát, hogy a fényszennyezés a belátás olyan speciális esete, melynek során a belső térbe nem az emberi szám látása, hanem mesterséges fény hatol. A fénysűrűség a fényforrás fényét mennyiségi szempontból jellemzi, mely potenciális káprázás-veszély is egyben. A fényforrás fénysűrűsége annál nagyobb, minél nagyobb a fényárama, és ezt minél kisebb felületről sugározza. Az izzólámpák, a kompakt fénycsövek, a fémhalogén lámpák, és a nagynyomású nátriumlámpák fénysűrűsége sokkal nagyobb, mint a fénycsöveké. Ennek ismeretében, valamint a fény belső térbe jutásának körülményei és mértéke, továbbá a belső tér méretei, a világítótest fényeloszlása (árnyékolása) figyelembevételével határozható meg a fényszennyezés helye, és mértéke is. A fénysűrűség világítástechnikai alapfogalom, a felület fénysűrűsége egy adott pontból vizsgálva, a felület által a pont felé sugárzott fényáram, osztva azzal a térszöggel, amely alatt a pontból látszik és a felület adott pont irányú vetületével. Jele: L, egysége: cd/m Lámpatest és fénycső fénysűrűségi diagramjai, a káprázás szempontjából kritikus tartományokkal A fénysűrűség a külső térből eredeztetően, a megvilágítás vonatkozásában, az alábbi összefüggés alapján számítható: L = τ E π ahol L a fénysűrűség, E a vonatkoztatási felület megvilágítása, τ a fényáteresztés. A mesterséges világító testek legnagyobb fénysűrűségű eleme természetesen a fényforrás. A fényforrások fénysűrűsége elsősorban működési elvükből, és szerkezeti kialakításukból következik, és igen széles határok között változik. A fényforrások felülete amelyről a fény kilép,

14 14 általában nagyon kicsi, s emiatt igen nagy a fénysűrűsége, bár a normál fénycsövek jelentenek ettől eltérést kivételként. A világítótestek fénysűrűsége a lámpatest kialakításától, és a nézési iránytól változik. A világítest fénysűrűség eloszlása termékjellemző, amit a gyártó ad meg többnyire termékkatalógusában. A világítótestek fénysűrűségének maximuma a fényforrás fénysűrűsége lehet, melynek értéke a és a cd/m 2 értékek között fordul elő. 6. Fénysűrűségek értékei a belsőtéri vizuális környezetben Főleg közvetett világítás, mesterséges világításmód, olyan mesterséges világítás, ahol a világítótestek fényáramának túlnyomó része, 60-90%-a felfelé irányul. Világítás hatásfoka, a világítás hatásossága valamely felületen, az adott felületet megvilágító fényáram és a belső teret világító összes fényáram hányadosa, jele: η v (éta v ). Zavaró káprázás, olyan káprázás, amely látási kényelmetlenséget okoz, anélkül, hogy szükségképpen rontaná a tárgy látását. A vizsgálandók között feltétlen van helye a fényáram kiszámításának is. Ennek mennyisége függ a megvilágítás mikéntjétől, megvilágított felülettől, a belső tér kialakításától, a fény belsőtérbe jutásának feltételeitől, és fény eloszlásától is. a számítás manuális, vagy számítógé-

15 15 pes közvetlen célja a fényforrás(ok) által előállított fényáram meghatározása. Több vonatkoztatási felület előállása esetén a számítási feladat többszörös. A beépített fényáram jele: Φ 0 a fényforrások által előállított fényáram. A beépített fényáram egy része elvész a világítótestben, és a helyiségben érzékelhető fény csak a lámpából kilépő lámpafényáram -tól származik, melynek jele: Φ lámpa, és melynek számítása az alábbi algoritmussal történhet: Φ lámpa = η lámpa Φ 0 ahol η lámpa a lámpatest hatásfoka. A méretezés során az első feladat a vonatkozási felület, felületek meghatározása és kiválasztása. A méretezési eljárás kiindulásaként el kell határozni a beépített fényáram, vonatkoztatási síkhoz viszonyított térbeli eloszlásának módját. A vonatkoztatási sík felé sugárzott Φ közvetlen a közvetlen fényáram veszteség nélkül, a közvetlenül világíthatja a vonatkoztatási síkot, az ellentétes irányba sugárzott Φ közvetett a közvetett fényáram csak reflektálás és emiatti veszteség után, közvetetten vehet részt a vonatkoztatási sík megvilágításában. Természetesen a fényforrások fényárama, akár közvetlen, akár közvetett, a belső tér felületein, többszörösen szóródva reflektálódik. Így a közvetlen fényáram egy, a vonatkoztatási felületről visszavert része a továbbiakban, mint közvetett fényáram vesz részt a világítás folyamatában. Az interreflexió végeredménye adott esetben valamelyik felület eredő megvilágítása. A világítótest belsőtérbe világító Φ lámpa fényárama természetesen a közvetlen,és a közvetett fényáramok összege: Φ lámpa = Φ közvetlen + Φ közvetett Minthogy a közvetett fényáram csak reflexió után világíthatja meg a vonatkoztatási felületet, a beépített fényáram annál nagyobb, minél nagyobb a megvilágítás közvetett fényáram által szolgáltatott része. A belsőtérben általában több vonatkoztatási felület is van, amelynek láthatósága meghatározható. ebből következik, hogy az egyetlen vonatkoztatási felület megvilágítását előidéző beépített fényáram nem feltétlenül elégíti ki a további felületek láthatóságát biztosító fényáram igényt. Az esetek egy része olyan, hogy a belső térben egyetlen jól definiálható vonatkoztatási sík van, és a többi esetleges. Ilyenek például a közlekedő, vagy a kézilabdapálya. Ezekben a padló egyszerűen definiálható vonatkoztatási sík, a padló feletti térben pedig igen sok olyan felület van, amelyhez illesztett tárgy bevilágítottsága is megtörténik. Ilyenkor a beépített fényáram a jól definiált síkra számítható, míg a fölötte lévő térrészeken a függőleges felületek megvilágítási arányát határozzuk meg a vízszintes megvilágításhoz viszonyítva.

16 16 Van azonban olyan belső tér is, ahol több jól meghatározható vonatkoztatási felület is van. Ilyenek például a képtárak, galériák, ahol valamennyi műtárgy elhelyezésére szolgáló felület vonatkoztatási sík. De ilyenek az iskolai osztálytermek, ahol a padok, és a tábla síkja egyaránt vonatkoztatási felület síkjai. Ezekben az esetekben, a jól definiálható felületekre kell meghatározni a beérkező fényáramot, az egyes tárgyakra kerülő fényáram mennyiségét pedig a vertikális, és horizontális megvilágítások arányán keresztül célszerű meghatározni.

17 17 2. ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYOK, KÜLÖN INTÉZKEDÉSEK A szomszédjogi viták, peres eljárások késztették a jogalkotót arra, hogy már nemcsak általánosságban jelöljön meg betartandó követelményeket, hanem a konkrét ügyekből levont következtetések után egyre inkább konkrét normákat is megfogalmazzon A belátásra, fényszennyezésre, és a szükségtelen zavarásra vonatkozó jogszabályok évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv) Fogalom meghatározások: 2. E törvény alkalmazásában: 5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. 32. Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki. 33. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége -annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. 36. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése. 3. (1) Az épített környezet alakítását és védelmét: b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban, c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint kell megvalósítani. 6/A. (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település terület-felhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket.

18 18 7. (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. III. Fejezet: AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények 31. (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, e) a rendeltetésszerű telekhasználatot. (2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelményeket. (5) Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről: Településkép, települési környezet 2. A telek alakítása, valamint az építmény tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény rendeltetésének megváltoztatása során gondoskodni kell a) a település és a táj szerves kapcsolatáról, az építmény környezetbe illeszkedő elhelyezéséről, a település ökológiai rendszerének védelméről, b) a település, a településrész értéket képviselő építészeti arculatának megőrzéséről, c) a település építészeti értékeinek megóvásáról, és az építészeti minőség emeléséről, és d) a településrendezési eszközökben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának (rálátás), valamint a telekről feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését ne akadályozza. 50. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését, d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit, e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,

19 19 f) építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését, g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához. 54. (2) Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdető berendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza, b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és d) fényszennyezést ne okozzon. 1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez Fogalom meghatározások 38. Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 100. : A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. II. cím Felelősség szerződésen kívül okozott károkért és jogalap nélküli gazdagodásért XXIX. fejezet A kártérítés általános szabályai 339. (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. A probléma megítélése a LB (Kúria) eseti döntésének tükrében A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) a Pfv.I /1993. szám alatti (BH. 1994/12/661.) eseti döntést hozó határozatában meghatározta a szükségtelen zavarás" fogalmát, a kártérítési felelősség megállapításának összefüggésében.

20 20 E szerint a kártérítési felelősség megállapítása akkor lehetséges, ha a szomszédos ingatlan tulajdonosának érdekeit figyelmen kívül hagyva, nem a lehetőségek szerint legkedvezőbb tervezési és kivitelezési eljárás szerint jár el. Ezt kifejtve a határozat megállapítja, hogy a szükségtelen zavarás akkor nem valósul meg, ha az RRT /részletes rendezési terv/(jelenleg szabályozási keretterv) - annak hiányában a hatályos építési jogi szabályozás - szabályozza az ingatlan beépítési lehetőségeit az építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk mindenben megfelelnek az RRT (szabályozási keretterv) szabályozásában foglaltaknak az építési engedély határozat rendelkezései is mindenben megfelelnek az RRT (szabályozási keretterv) szabályozásában foglaltaknak a létesítmény kivitelezése mindenben megfelel az RRT (szabályozási keretterv) szabályozásában, az építési engedélyben, és annak részét képező szakhatósági állásfoglalásokban, valamint az építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentációkban foglaltaknak, teljes körűen Meg kell jegyeznünk, hogy a zavarás szükséges, avagy szükségtelen voltának mérlegelés utáni eldöntése kifejezetten jogkérdés, azonban miután a határozat műszaki normatívák szerinti megvalósulást szab feltételül a műszaki szakértői vizsgálat, és az ezen alapuló ténymegállapítás nem nélkülözhető a döntés meghozatalához. Ezért tehát a meghatározott négy szempont műszaki szakértői vizsgálata nem kerülhető el, hanem módfelett szükséges. Kárt okozni- azonban akkor is lehet, ha egyébként az előírások betartásával, érvényes építési engedély alapján történik az építkezés, tehát érdemes, és célszerű a továbbiakban ismertetett metodika alapján már a tervezés korai szakaszában elkészíteni a kilátás(kitakarás) meghatározását, hogy ezzel az építtető (kirendelő / megrendelő) fontos információk birtokába, és így döntési helyzetbe jusson További alkalmazandó jogszabályok A tervezési programra, annak alkalmazására, és a tervdokumentáció készítésére vonatkozó további alkalmazandó jogszabályok: évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről - Többször módosított IV. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről - 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel módosított, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről - 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet, a telekalakításról évi XXVIII. törvény, a nemzeti szabványosításról - A Legfelső Bíróság Gf. IV /1983. számú állásfoglalása, a minőségi árcsökkentésről - egyéb vonatkozó jogszabályok 2.3. Különintézkedések Az alábbi csoportosításba be szükséges összefoglalni a követelményként állított jogszabályok, szabványok, előírások számát, kihirdetési évét, és megnevezését, mert ez képezi a követelményrendszert, és mert a megfelelőségi vizsgálat során a teljesítés hibás, vagy nem hibás voltának eldöntéséhez is szükséges.

21 21 Különintézkedésekként a belátás - fényszennyezés vizsgálatának részét képezik az alábbiak, melyeket a vizsgálatot végzőnek maradéktalanul be kell tartania: - A vizsgálatot végző a megrendelőhöz kérdéseket intézhet, a törvényes keretek között, melyre a megrendelő válaszolni köteles a válaszadási határidőn belül, mely 8 munkanap. - A vizsgálatot végzőt, a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Ezekről a tényekről és adatokról csak a jogszabályban meghatározott szervet, illetve személyt tájékoztathatja. Kirendelő - megrendelő hozzájárul azonban, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a feltárt tényeknek és adatoknak tudományos, és oktatási célra - a személyiségi jogok sérelme nélkül - történő felhasználásához. - A vizsgálatoknak, és az ezek alapján készítendő dokumentációnak meg kell felelnie az alábbi követelményrendszernek: a jogszabályok előírásainak o a fejezetrészekben közreadott, és o a vonatkozó jogszabályok előírásainak a vonatkozó szabványok előírásainak o Az alábbiakban közreadjuk a szabványok e tevékenységet érintő legfontosabb csoportjait: A belátás - fényszennyezés vizsgálatát érintő legfontosabb szabványok: A műszaki ábrázolásra vonatkozó szabványok: A Építési tűrések és modulkoordináció (példák): A műszaki tervezésre, ellenőrzésre vonatkozó szabványok a szakmai szabályoknak o a szakoktatás keretében oktatott ismeretek o az egyéb szakmai szabályok alkalmazástechnikai kézikönyvek tervezési szakértői segédlet beépítési útmutató külön előírások - A belátás - fényszennyezés vizsgálatok alapján készülő dokumentáció legyen: jogszerű szakszerű melynek érdekében a vizsgálatot végző, irányító o szakértő(ke)t kérhet fel, meghatározott szakkérdések (kompetencia) véleményezésére - Az elkészítendő dokumentáció főbb elemei: belátás - fényszennyezés vizsgálati dokumentáció írásos anyag szakértői vélemény o Címlap o Tartalomjegyzék o 1. Alapadatok, az eljárás tárgya, a felek adatai o 2. Alkalmazott jogszabályok, külön intézkedések, felvetett kérdések o 3. Felhasznált dokumentumok o 4. Vizsgálati metodika, eszközök, eljárások, módszerek o 5. Helyszíni szemle o 6. Az ingatlanok, az épületek, a környezet rövid leírása Ingatlan nyilvántartási, környezeti, területi, felépítményadatok o 7. Tárgyban végzett vizsgálatok, megállapítások, elemzések, következtetések

22 22 Ingatlanforgalmi értékek meghatározása értékcsökkenés nélkül A szükséges-, vagy szükségtelen zavarás tényének meghatározása Belátás - fényszennyezés mértékének meghatározása Belátás - intimitásvesztés miatti ingatlanforgalmi értékcsökkenés meghatározása o 8. Összefoglalás A probléma, a kérdések megválaszolása Javaslatok ábrákat tartalmazó anyag szakértői vélemény mellékletei o 9. Mellékletek 1. számú melléklet: Dokumentumok preparált másolatai Helyszíni szemle aláíró ív másolata Általános Rendezési terv, a területre vonatkozó Szabályozással (kivonat-másolat) Terület felhasználási és területszerkezeti terv (kivonat-másolat) Területfejlesztési koncepció (kivonat-másolat) Műemlékek és műemléki környezetek nyilvántartása (kivonat-másolat) Védett épületek tudományos dokumentációja (kivonat-másolat) Díszfák, dísznövények fontosabb paraméterei, védettségi szintje (kivonat-másolat) Önkormányzati rendelet a terület szabályozási tervéről, és helyi építési szabályzatáról (másolat) A felépítményekre vonatkozó jogerős (módosított) építési engedélyek másolata A felépítményekre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyeinek másolata Az ingatlanokra vonatkozó korábbi házas ingatlan forgalmi értékbecslései, műszaki állag meghatározó tájékoztatói, és állapot-felvételi adatlapjai értékbecsléshez 2. számú melléklet: Tulajdoni lapok másolata A Körzeti Földhivatal által kiadmányozott Tulajdoni lapok másolata 3. számú melléklet: Helyszínrajzok Műholdkép ( 1 : digitális kicsinyítéssel! A Körzeti Földhivatal által kiadmányozott a területre vonatkozó hivatalos térképkivonat (alaptérkép) 1 : digitális kicsinyítéssel! Beépítés előtti helyszínrajz(ok) 1 : digitális kicsinyítéssel! Beépítési (ET KT) helyszínrajz(ok) 1 : digitális kicsinyítéssel! Színes átnézeti helyszínrajz, virtuális látókúpokkal 1 : digitális kicsinyítéssel! 4. számú melléklet: Műszaki tervek, helyiségjegyzékek, területkimutatások Tervtári és rekonstrukciós tervek másolata 1 : 100 digitális kicsinyítéssel! Épületenként (megvalósulási tervdokumentáció) Helyiségjegyzékek szintenként, és összesítve Területkimutatások szintenként, és összesítve Alaprajzok 1 : 100 digitális kicsinyítéssel! Metszetek 1 : 100 digitális kicsinyítéssel! Homlokzatok 1 : 100 digitális kicsinyítéssel! 5. számú melléklet: Az építési, szakipari munkák minősítésének szabályozása

23 23 6. számú melléklet: Állapot összesítő mátrix-számítások Épületenkénti állapot összesítő mátrix-számítás dokumentálása, a készenléti állapot, az építéskori minőség, az avultsági állapot, és a súlyozott állapot részarány kimunkálásával 7. számú melléklet: Ingatlanforgalmi összehasonlító adatbázis, értékszámítások ingatlanforgalmi adatbázis képzése, korrekciókkal (táblázat) ingatlanforgalmi adatbázis extrapolációja (táblázat) ingatlanforgalmi értékszámítás (táblázat) ingatlanforgalmi értékszámítás: helyiségek (táblázat) 8. számú melléklet: Geodéziai tervezési alaprajz, metszet(ek), nézet(ek) Színes geodéziai alaprajz, metszet, nézet 1 : 200 digitális kicsinyítéssel! 9. számú melléklet: Belátás intimitásvesztés fényszennyezés vizsgálata Belátás vizsgálata: elvi alapok, metodika, értékcsökkenés számítása Nevezetes látványelemek láthatósági, és térképi viszonyainak szerkesztése 1 : digitális kicsinyítéssel! Régi beépítés tervein a releváns látókúpok által meghatározott alaprajzi, és nézeti sávokkal Új beépítés tervein a releváns látókúpok által meghatározott alaprajzi, és nézeti sávokkal virtuális látókúpok alaprajzi szerkesztése 1 : 100 digitális kicsinyítéssel! virtuális látókúpok metszeti szerkesztése 1 : 100 digitális kicsinyítéssel! virtuális képsíkon a látómezőkbe szerkesztett kilátás-látványelemek szerkesztése nézőpontonként 1 : 100 digitális kicsinyítéssel! Minden látómező ábrázolása után nézőpontonként a látómezőkben képzett tárgy (látvány) elemek területéről, és részvételéről a látványváltozásban (terület %) Belátás - intimitásvesztés ingatlanforgalmi értékcsökkenés számítása (táblázat) Amennyiben más károkozás is történt, akkor az összes ingatlanforgalmi értékcsökkenés számítása (táblázat) 10. számú melléklet: Helyszíni fotók Beépítést megelőző helyszíni fotók Beépítés utáni állapot helyszíni fotói Épületekről külső-belső színes képek beszámozva, nézet megjelölésével 11. számú melléklet: Irodalom és dokumentumjegyzék - Általános dokumentálási követelmények: A belátás vizsgálati dokumentációk, az alábbi szakági bontásban kerüljenek leszállításra: Építészeti szakértés Geodéziai felmérés Ingatlanforgalmi szakértés A leszállított dokumentációk példányszáma, módja: Kirendelő/megrendelő által meghatározott: o Szakvélemény átlagosan: 3 pld o Házi példány irattárnak: 1 pld pld