A Csillagbölcső Waldorf Óvoda helyi Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Csillagbölcső Waldorf Óvoda helyi Pedagógiai Programja me l y e gy ü t t é r v é n y e s a Wa l dorf - Óvodapedagógiai P r o g ramma l ( 2012.) K e c s k e m é t, a u g u s z t u s 2 2. O M a z o n o s í t ó :

2 Tartalomjegyzék 1 Ó V O D Á N K B E M U T A T Á S A A Z Ó V O D A A D A T A I Ó V O D Á N K B E L S Ő F E L É P Í T É S E S Z E M É L Y I F E L T É T E L E K ( W O P V I I I. f e j e z e t ) T Á R G Y I F E L T É T E L E K ( W O P V I I I. f e j e z e t ) F E N N T A R T Ó A Z Ó V O D A K É P A Z Ó V O D A I N E V E L É S Ü N K C É L K I T Ű Z É S E I É S F E L A D A T A I ( W O P I V. É S I X. F E J E Z E T ) F E L A D A T A I N K ( W O P I V. é s V I I. f e j e z e t ) R I T M U S O K A Z Ó V O D Á N K B A N ( W O P V. F E J E Z E T ) Ü N N E P E K R I T M U S A A H É T R I T M U S A A N A P R I T M U S A N Y I T V A T A R T Á S, S Z Ü N E T E K R E N D J E ( W O P V. f e j e z e t ) D É L U T Á N O S S Á G ( W O P m e l l é k l e t e k ) Ó V O D Á N K K A P C S O L A T A I A Z Ó V O D A É S A S Z Ü L Ő K K A P C S O L A T A I A Z Ó V O D A É S A Z I S K O L A K A P C S O L A T A S Z A K S Z O L G Á L A T T A L T Ö R T É N Ő K A P C S O L A T T A R T Á S I F O R M Á K : E G Y É B K A P C S O L A T A I N K G Y E R M E K V É D E L E M ( W O P M E L L É K L E T E K ) G Y E R M E K É S I F J Ú S Á G V É D E L E M M E L K A P C S O L A T O S T E V É K E N Y S É G E K : D I F F E R E N C I Á L T F E J L Ő D É S S E G Í T É S É N E K L E H E T Ő S É G E I É R V É N Y E S S É G I R E N D E L K E Z É S E K A H e l y i Ó v o d a i N e v e l é s i P r o g r a m é r v é n y e s s é g i i d e j e : A H e l y i Ó v o d a i N e v e l é s i P r o g r a m f e l ü l v i z s g á l a t a : A H e l y i Ó v o d a i N e v e l é s i P r o g r a m m ó d o s í t á s á n a k l e h e t s é g e s i n d o k a i : E l ő í r á s a p r o g r a m m ó d o s í t á s e l ő t e r j e s z t é s é r e A H e l y i Ó v o d a i N e v e l é s i P r o g r a m e l é r h e t ő s é g e é s n y i l v á n o s s á g r a h o z a t a l a A H e l y i Ó v o d a i N e v e l é s i P r o g r a m h a t á l y b a l é p é s e M E L L É K L E T E K - E S Z K Ö Z J E G Y Z É K M E L L É K L E T E K Ó V O D A I G Y E R M E K F E L V É T E L I A N A M N É Z I S Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

3 Ó V O D Á N K B E M U T A T Á S A Óvodánk, a Csillagbölcső Waldorf Óvoda pedagógiai programja a 12078/1/2013 KIOR számú határozattal elfogadott Waldorf Óvodapedagógiai Program alapján készült a helyi sajátosságokkal kiegészítve A Z Ó V O D A A D A T A I neve: Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Ált. Iskola Csillagbölcső Waldorf Óvodája(intézményegysége) feladatellátási helye: 6000 Kecskemét, Napsugár u. 2. alapító szerve: Csillagbölcső Waldorf Egyesület felügyeleti szerve: Csillagbölcső Waldorf Egyesület óvodai intézményegység-vezető, intézményvezető: Cseketa Mariann Az óvoda címe: 6000 Kecskemét, Napsugár utca 2. Az óvoda elérhetősége: 20/ , 76/ Óvoda címe: ovoda@csillagbolcso.hu Honlapcím: Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

4 1. 2 Ó V O D Á N K B E L S Ő F E L É P Í T É S E Óvodánk a városon belül kertvárosi részben, a Hunyadi városban található. Az épület az óvodát és az általános iskolát fenntartó Csillagbölcső Egyesület tulajdona, nagy udvarral, fákkal, kerttel övezve, csendes környezetben. A családok Kecskemétről és környékéről érkeznek hozzánk. Az Alapító Okirat szerinti felvehető gyermeklétszámunk az óvodában 50 fő,két, vegyes életkorú csoportban. 2 és fél évestől 7 éves korig fogadunk gyermekeket. Hátrányos helyzetű gyermekeket óvodánk fogad S Z E M É L Y I F E L T É T E L E K ( W O P V I I I. f e j e z e t ) A Waldorf Óvodák Nemzetközi Szövetsége által elismert elméleti és gyakorlati képesítéssel, valamint felsőfokú állami óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok látják el a nevelésioktatási feladatokat. 3 óvónőnk rendelkezik akkreditált Waldorf óvodapedagógusi végzettséggel, 1 pedagógus év nyarán szerzi meg ezt a képesítést, 1 óvónő állami óvónői és dajkai végzettséggel is rendelkezik. 1 óvópedagógus közoktatásvezetői szakvizsgát tett 2015 júniusában, 1 óvónő mentorpedagógusi szakvizsgát szerzett 2016-ban. Az óvoda vezetését a közoktatásvezetői végzettséget 2015-ben szerzett óvodapedagógusunk látja el. Az óvodapedagógus munkáját szakirányú végzettséggel rendelkező dajka alkalmazottak segítik(2 fő) Az óvónő és az óvodai nevelőmunkát segítő alkalmazottak összhangban végzik feladataikat T Á R G Y I F E L T É T E L E K ( W O P V I I I. f e j e z e t ) Óvodánk a következő tárgyi feltételekkel rendelkezik: 2 óvodai csoportszobában tudjuk fogadni a gyermekeket, melyekhez megfelelő méretű és számú gyermekmosdó tartozik, öltözőszekrényekkel ellátott folyosórésszel. A tízórai és az uzsonna elkészítése külön melegítőkonyhában történik. Az udvar 2000 m 2 -es, több kertrésszel rendelkezik, melyek alkalmasak veteményeskertnek, virágoskertnek, gyümölcsösnek. Több udvari bokor jó lehetőséget kínál a gyermekeknek kuckó építésére, bújócskázásra. Az udvar egy tágas részén remek lehetőség nyílik családi összejövetelekre és ünnepeink megtartására. A nagymozgások gyakorlására sokféle játéklehetőséget biztosítanak udvari játszóeszközeink (mászófa, hinták, csúszda, homokozók, kerti kiülő). A kerti csap kiépítettsége biztosítja a gyermekeknek a kertgondozás, valamint a víz elemmel való találkozás lehetőségét. A csoportszobáinkat úgy rendeztük be, hogy megfelelő játékteret biztosítsunk minden korosztály számára, életkori igényeket vevő játékterekkel és játéklehetőségekkel (babaszoba, babakonyha, fiúsarok, mozgáslehetőségek: mászás, deszkák, lécek, stb). Játékeszközeink anyaga és minősége a WOP ajánlásait követi. Játékeszközeink részletes leírását jelen program eszközjegyzéke tartalmazza. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

5 1. 5 F E N N T A R T Ó februárjában a Waldorf pedagógia iránt elhivatott szülők és pedagógusok közössége megalapította a Csillagbölcső Waldorf Egyesületet, mely mint fenntartó működteti 2015 szept.1-től a kecskeméti Csillagbölcső Waldorf Óvodát és 2016.szept.1-től a Gyermekközpontú Általános Iskolát. A fenntartó egyesület célja a Waldorf, ill. más alternatív pedagógián alapuló gyermeknevelés népszerűsítése és az ehhez kapcsolódó intézmények fenntartása Kecskemét vonzáskörzetében. Feladata a Csillagbölcső Waldorf Óvoda és Gyermekközpontú Ált iskola jogi és gazdasági működésének biztosítása. A Z Ó V O D A K É P Waldorf-óvodánk sajátossága, - szülői akarat és összefogás által jött létre, a szülők tudatosan másként szeretnének fordulni gyermekeik felé, - a gyermeki jogok figyelembevételével a gyerek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva a gyerek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében törekszünk arra, hogy a gyermeket a családban és az óvodában is az antropozófia emberképén alapuló nevelési hatások érjék, - a szülőkkel egy olyan nyitott kapcsolat kialakítása, melyben egy őszinte, egymást segítő kommunikáció működik, - minden családot igyekszünk aktívan bevonni az óvoda életébe: jelenti ez a pedagógiánkban való elmélyülésük megsegítését, hospitálási lehetőség biztosítását gyakorlati tapasztalatok szerzésére, - biztosítjuk a gyermekközpontú, az egyenlő hozzáférést, az inkluzív, az integrált és az interkulturális nevelést támogató szemléletet és ezen alapuló légkör megvalósulását, - az érzelmi biztonságot adó légkör, ezért pedagógusaink nyitottak, elfogadóak, pozitív kisugárzásúak, akik törekednek az önfejlődésre. A Z Ó V O D A I N E V E L É S Ü N K C É L K I T Ű Z É S E I É S F E L A D A T A I ( W O P I V. é s I X. f e j e z e t ) A WOP IV. és IX. fejezetében megfogalmazott gondolatok alapján az óvodai nevelés során célunk: - azt a mély meggyőződést elültetni a gyermek lelkében, hogy a világ jó és ezáltal megalapozni bennük az élethez való pozitív viszonyulást, - a gyerekeket olyan tapasztalatokhoz juttatni, hogy a világ tetteikkel formálható, alakítható, ezáltal erősíteni kezdeményező készségüket, reális önértékelésüket, bizalmukat önmaguk és a világ felé, - határok között nevelni a gyermekeket úgy, hogy mindenki a saját fejlődési útján a legteljesebben tudja megélni önmagát. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

6 3. 1 F E L A D A T A I N K ( W O P I V. é s V I I. f e j e z e t ) Az egészséges életmód alakítása - Az állandóan visszatérő ritmusok a gyermek biztonságérzetét növelik, így biztosítjuk a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek szervezését (napi, heti, éves ritmus). Ezt szolgálja napirendünk tudatos összeállítása, melyben a koncentráltabb tevékenység után mindig egy szabadabb következik. Ezáltal ritmusa lesz a napnak, melyben a ki és belégzés minősége váltakozik, s elég idejük van a világról szerzett tapasztalataik feldolgozására. - Gabona alapú ételeket készítünk tízóraira, mely megsegíti a gyermek testi fejlődését, s példát adunk egy egészségesebb táplálkozásra, ez által megalapozzuk az egészségmegőrzés szokásait. - Olyan játéklehetőségeket, tevékenységeket biztosítunk a gyerekeknek, melynek során testi képességeikről, testsémájukról és nemi identitásukról szerezhetnek tapasztalatokat és kialakulhatnak kötődéseik szűkebb és tágabb környezetükhöz. Szocializációs folyamataik megsegítése - A legtöbb gyermeknek az óvoda az első intézmény melybe a családi közösségből kilép. A vegyes életkorú csoport sok lehetőséget rejt a szocializációra, a nagyobbak előremutató példájával illetve a kisebbek felé irányuló toleranciával, szokás és normarendszer megalapozásával. - Elfogadó, bizalmat sugárzó légkör tudja ezt segíteni egy kifinomult, a gyerekek életkorához (3-7 év) igazodó óvónői, dajkai kommunikációval, kooperációval. - Mindez egy nagycsalád érzetét kelti a gyermekben, ahol érzelmileg biztonságban érezheti magát, s ez megkönnyíti a közösséghez való alkalmazkodást. Anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés A gyermekek életkori sajátosságait szem előtt tartó, az egyéni sajátosságokon alapuló nevelés megvalósítása, amely a gyermeki önérvényesítő törekvések mellett teret ad a gyermek önkifejezésének is. A Waldorf-pedagógia emberismeretére építve az óvónők egy speciálisan kimunkált gyermekmegfigyelés segítségével valósítják meg ezt a feladatot. A gyerekek fantáziaerőinek megtáplálása Ezáltal valósulhat meg, hogy iskolás korra kialakul képzeletük, felnőtt korukra pedig szellemileg kreatív emberré váljanak. A gyermek iskolaéretté válásának megtámogatása Az óvónő az inger gazdag környezetet, a sokoldalú tevékenységet biztosítja, melyben a gyermek kipróbálhatja önmagát és fejlődhetnek képességei. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

7 Tudnunk kell, hogy a gyermek általában a hetedik életév végére válik iskolaéretté. Ez az érettség megnyilvánul mozgásában, játékában, a szociális életében és az ehhez kapcsolódó kommunikációban, az anyanyelv használatában, a környezet ismeretében, a számok világában, valamint a mesék, mondókák és versek birodalmában való jártasságában. A gyermekek megnyilvánulásaiból egyértelműen látszik, hogy ki hol tart ezen az úton, s biztonsággal elküldhető-e iskolába. A szülők megtáplálása a Waldorf-pedagógia nevelési alapelveivel Szülői köreinken és munkatársaink példamutatásán keresztül ismerik meg pedagógiánk sajátosságait, és ezáltal segítjük őket, hogy mindennapjaikban elfogadóan, segítően, támogatóan tudjanak fordulni gyermekeikhez. R I T M U S O K A Z Ó V O D Á N K B A N ( W O P V. f e j e z e t ) 4. 1 Ü N N E P E K R I T M U S A Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai és az ezzel összefüggő emberi munkák. A csoportszobában és az évszakasztalon is tükröződik az adott évszak hangulata és az évkörön belüli ünnep jellegzetessége. A színek, díszek, továbbá a mesék, versek, dalok tartalma és a tevékenységek, munkák jellege mind a gyermek számára érzékelhető szinten arról beszél, hogy milyen időszakban él ő éppen. A természet szüntelen körforgásban éli ritmusát. Mindez megszabja az ember életét, munkáját. A Waldorfóvodában ünneptől ünnepig ezekkel a ritmusokkal összhangban él az óvónő és a gyermek. Az év ünnepei: - Betakarítás (terményünnep) - Szent Mihály időszaka - Szent Márton időszaka - Szent Miklós Advent - Vízkereszt Három királyok időszaka - Farsang - Húsvét - Mennybemenetel - Pünkösdi időszak - Szent János időszaka (nyárünnep) Betakarítás ünnepe (szeptember)- hálaérzés Évszakasztalunkon a folyamatosan érő gyümölcsök, zöldségek pompáznak, melyekből nap, mint nap felhasználunk a tízórainkhoz és a reggeli csemegézéshez. A nyáron learatott gabonakalászokat kicsépeljük, kis zsákokba gyűjtjük a búzaszemeket, az ocsút visszaadjuk a természetnek. A búzaszárat eltesszük az adventi jászolhoz. Kézi malomban megőröljük a gabonánkat, s e lisztből sütjük az aratási cipónkat. Formája: Szülőkkel közös ünnep Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

8 Mihály-időszak (október)- erőpróba Ebben az időszakban megjelenő mérleg az egyensúlykeresés jelképe: a fizikai erő és az emberi lélek finomságai között, az értelem és a szív sugalmai között, a külső világ erői és a bensőnk morális értékrendje között. A gyerekek bátorságpróbán vesznek részt játékos formában. Például egyszerű fakardot készíthetünk ágakból, majd egy mese segítségével kipróbálhatják bátorságukat: a királyfi megpróbáltatások során megtalálja a sárkányt, legyőzi és elnyeri méltó jutalmát. Formája: bátorságpróba és/vagy sárkányeregetés a szabadban. Márton-időszak (november)- testvéries megosztozás A felezés, a másik javára való lemondás gesztusát hangsúlyozzuk tettekkel ebben az időszakban. Elkezdődik a befelé fordulás ideje: lámpásokkal, mécsesekkel is világítunk, ez a fény jelképezi az emberi lény legbensőbb magját. Például a közösen sütött Márton-cipónkat megosztjuk egymással. Törpevárat építünk a gyerekekkel, a törpék kincsét keressük. Formája: Szülőkkel közös ünnep Advent (december)- befelé fordulás, önvizsgálat a várakozás időszaka. Kivárni dolgokat vagy képesnek lenni a várakozásra, gyakran nehezünkre esik. A várakozás megtanít minket az idővel való bánásmódra. Kívánságaink, terveink megvalósítása időt, kitartást igényel, a türelmetlenséget le kell győzni. A gyerekek átélik a kivárást. A karácsonyra várakozunk, lelkiekben előkészülünk. A belső nyugalmat és a csendet, amely a lelki béke alapfeltétele, tudatosan próbáljuk az adventi időszakban megteremteni. Szent Miklós a születés előhírnöke Aranydiót rejt a gyerekek cipőjébe. Közös ajándékot hoz egy zsákban az egész csoportnak. Az aszalt gyümölcsök, a magok együttes elfogyasztása a közösségi érzést erősíti. Az Aranykönyvéből pedig bíztató és előremutató dolgokat olvashatunk ki. Adventi koszorúnkon a gyertyák fényesen világítanak, míg a szülőkkel adventi dalokat énekelünk reggelente. Csak a gyertyák világítanak. A gyerekekkel elkészítjük az adventi kertecskét, kövekből, mohából, fakéregből, termésekből, dióhéjból, viaszgyurmából. Minden nap felbontásra kerül egy üzenet az angyalpostából, névre szólóan. Az évszakasztalon négy lépcsőben jelenik meg az adventi kép: kőzet, növény, állatvilág és karácsonykor az ember. Formája: csoportos előkészület, maga az ünnep családi körben Vízkereszt, Három királyok időszaka (január)- nemesítjük a lelkünket Pozitív emberi tulajdonságokat erősítünk a gyermekekben: jólelkűség, empátia, segítőkészség, lemondás A gyerekekkel szerepjáték során elevenítjük fel a három király történetét. Évszakasztalunkon gyapjúbábok által tesszük a gyerekek elé a történés képeit. Formája: csoportos Farsang (február)- vidámság- öröm, az átváltozás megélése Egy konkrét téma köré szervezzük a farsangi mulatságunkat, a helyszínt, a díszletet, az egyszerű öltözéket folyamatosan készítjük együtt a gyerekekkel, szülőkkel. Ezen a vidám napon batyus lakomát tartunk. A nap ékessége a farsangi fánk közös elfogyasztása. Formája: csoportos, esetleg óvodaszintű, tetszés szerint. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

9 Húsvét (március-április) - újjáéledés Az ünnep tartalma ebben az életkorban még nem felfogható a gyermek számára. Ezért szimbólumokkal, természetben végzett tevékenységekkel jelképezzük. Például: A húsvéti búzamagot elvetjük a gyerekekkel. A húsvéti búzafű egy tojással szép dísze lesz az otthoni asztalnak. A tojás adja a remény magvát egy új élethez. A mag csíráztatása az új élet kezdetét szimbolizálja. Zöldségmagokat, palántákat, virágokat vetünk az óvoda kertjében a gyerekekkel. Formája: kerti munka, kifújt tojások díszítése. Mennybemenetel (május)- átváltozás, szárnyalás Hasonlóan a Húsvéthoz, szintén csak jelképeket használunk ebben az időszakban. Pillangó, eső, felhő, szél, szivárvány jelennek meg a tevékenységi formáinkban, meséink, dalaink, verseink tartalmában. Az átváltozás jelentőségét szimbolizálja az ünnep napjának reggelén megjelenő arany szín az évszakasztalon. Az udvaron virágmagokat, palántákat még vethetünk ebben az időszakban. Rendszeresen gondozzuk a kertünket, és gyönyörködünk munkánk eredményeiben. Formája: tetszés szerint, csoportos. Családokkal közös kirándulás is tervezhető csoportszinten. Pünkösd (május) - tűz, közösséghez tartozás érzése Ebben az ünnepkörben azokat az érzéseket erősítjük leginkább a gyermekekben, melyek a csoport közösséggé formálódását segítik. Szimbólumként megjelenik a fehér galamb, a piros szín. Tevékenységeink témája, tartalma a madarak. Formája: csoportos János-időszak (június)- kifelé fordulás, kifelé áradás Ebben az időszakban igyekszünk minél több időt a szabadban tölteni a gyerekekkel. Megéljük a négy elem minőségeit: a tüzet: érzékeljük a nap melegét, a vizet: locsolunk, pancsolunk, a földet: homokozunk, sarazunk, a levegőt: labdázunk, buborékot fújunk, figyeljük a bogarak, pillangók röptét, színességét. Formája: nagy vigasság keretében: táncolunk, bábozunk, szülőkkel, gyerekekkel együtt, kint a természetben, vagy az óvodaudvaron A H É T R I T M U S A A hét minden napjához kötődik egy-egy művészeti tevékenység. Az óvodai csoportok saját rend szerint alakíthatják ezeket a heti tevékenységeket, például: Hétfő: rajzolás viaszkrétával Témához nem kötötten, önállóan tevékenykednek a gyerekek. Ez a tevékenység segíti a hétvége utáni visszaérkezést az óvodába, a gyerekek gyakran rajzolják le hétvégi élményeiket. Kedd: gyurmázás viaszgyurmával A gyerekek mindent megformálhatnak, amit akarnak. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

10 Szerda: gyapjúkép készítése Átmenetet biztosít a plasztikus formázás és az akvarell festés között. Csütörtök: a sütés, mint formálási tevékenység A hetenkénti cipó vagy kalácssütés alkalmat ad tésztával dolgozni, azt megformázni és kisütni. Péntek: festés a három alapszínből vizes alapra akvarellfestékkel A tevékenység lényege a színélmény átélése, mert a víz és a festék találkozásának, illetve új szín létrehozásának öröme hatja át. A ritmusok az étrendben is megjelennek. Havi változásban mindig az idényjellegű zöldségek, gyümölcsök szolgálnak táplálékul, a hét napjait pedig a feldolgozott gabonafajták különböztetik meg. Hétfőn rizs, kedden árpa, szerdán köles, csütörtökön rozs, pénteken zab alkotja lehetőségeinkhez mérten tízóraink és uzsonnánk alapanyagát A N A P R I T M U S A A csoportvezető óvónő a következő szempontok figyelembe vételével maga állítja össze a csoportja napirendjét, az Óvónői Konferencia egyetértésével. A napirend készítés elvei: - az érzelmi biztonság megteremtése a gyermekben a rendszeresen visszatérő ismétlődésekkel, - a játékidő és szabad játék védelme, - a csoport életkor szerinti összetételének figyelembe vétele, - a gyermeki szükségletek és életkori sajátosságok figyelembevétele, - mindenre legyen idő - megvalósítása a folyamatossággal, - a szabad és kötött tevékenységi formák ritmikus váltakoztatása, - rugalmasság is jellemezze, de változtatni a napirend folyamatosságán csak nagyon indokolt esetben lehet (pl. esős nap, ünnep, kirándulás) AJÁNLOTT NAPIREND: Gyermekek fogadása, csemegézés gyümölcsökből, zöldségekből, Szabad játék, Közben művészeti tevékenység vagy az ünnepkörre jellemző aktuális kézműves tevékenység zajlik (adott csoportban a napra jellemző művészeti tevékenység) Rakodó Tízórai (csoportszokás szerint közös vagy egyéni és folyamatos is lehet) Székkör: beszélgetés például az időjárásról, öltözködésről, o aktuális eseményekről, gyerekek élményeiről, a gyerekek számba veszik egymást, a hiányzó társaikat, o versek, énekek az időszerű ünnepre készülve, helyhez kötött mozgással kísérve, Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

11 o Ritmikus körjáték: nagymozgások, versek, dalok, mesék nagymozgásokkal kísérve, körjátékok, utánzó játékok (mindezeket esetleg történetbe ágyazva, egymással tartalmilag, hangulatilag összefüggésben). Szabad udvari játék Ebédelés Mesehallgatás, délutáni pihenés Uzsonnázás Szabad játék, udvari játék Gyermekek hazabocsájtása 4. 4 N Y I T V A T A R T Á S, S Z Ü N E T E K R E N D J E ( W O P V. f e j e z e t ) Óvodánk a szülők munkaidejéhez alkalmazkodva nyit, s a kora délelőtti játékidő alatt minden gyermek megérkezik. Ennek a betartását az óvónőink kérik a szülőktől, hogy a megfelelő idejű benti szabad játékra lehetősége legyen minden gyereknek. Óvodánk pedagógusai tájékoztatják a felvételi beszélgetésen a szülőket arról, hogy a gyermek érdeke megkívánná, hogy délben hazamehessen, mert maga a csoportban tartózkodás is fárasztó számára. Szociális okokból az óvodánkba járó családok nem tudják ezt gyermekeik számára biztosítani, így óvodánk vállalta a délutáni nyitva tartást, 8 órás napi nyitvatartást meghaladóan. A WOP ajánlása alapján negyedévente szüksége van a gyermeknek hosszabb évközi szünetekre, amikor az óvodában szerzett tapasztalatait beleviszi saját életébe és feldolgozza azokat. Ezek rendszerint: őszi, téli, tavaszi szünet, általában hat-nyolc hetenként D É L U T Á N O S S Á G ( W O P m e l l é k l e t e k ) Óvodánk egész napos óvodaként működik. Az ebédet követő pihenőidőt és az azt követő délutáni étkezést minden kisgyermek saját csoportjában, a délutános óvónővel tölti. A déli pihenőidő a mesehallgatás, gyertyagyújtás meghitt hangulatával veszi kezdetét, megkönnyítve így az álomba merülést a gyermekek számára. Minden gyermek az ágyban tölti a nap ezen részét, ám a nagyobb gyermekek életkorukból kifolyólag esetleg nem alszanak, hanem pl. valamilyen kézműves tevékenységgel (körmöcskézés, fonás, varrás) foglalják el magukat. Az óvónők ez idő alatt hasonló foglalatosságokat, pl. játékjavítást, játékkészítést végeznek. Halk énekkel ébresztjük a gyerekeket, az ágyakat együtt rakodjuk el. A nagyobb gyerekek segítenek ilyenkor a kisebbeknek az öltözködésben, ébresztésben is. Ezt követően közös uzsonnázásra kerül sor. A nap hátralévő részét lehetőség szerint az udvaron töltjük, szabad udvari játék, esetleg kertészkedés keretében. Innen veszünk búcsút a gyerekektől, és adjuk át őket az érkező szülőknek. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

12 Ó V O D Á N K K A P C S O L A T A I 5. 1 A Z Ó V O D A É S A S Z Ü L Ő K K A P C S O L A T A I Pedagógiánk hangsúlyozza, hogy az óvoda pedagógusai és a szülők kölcsönösen ajánljanak fel és fogadjanak el egymástól folyamatos együttműködést. Ez a gyermekre irányul és a gyermek javát szolgálja. Formái: - Óvodánkba való felvételkor beszélgetés a szülőkkel (fontos, hogy apa, anya is jelen legyen). Alapvető kérdés, hogy mi hozta őket az intézményünkbe, mennyire ismerik a Waldorfpedagógiát. Majd külön tájékoztatást kapnak a gazdasági, jogi működésünkről és a szülőintézmény kapcsolatáról. - Lehetőséget biztosítunk a jelentkező szülőknek egy előzetes hospitálásra minden csoportunkba, hogy betekintést nyerhessenek napirendünkbe, a gyerekekkel való bánásmódunkba. - Baba-mama csoportunk működik, ahol heti egy alkalommal a délelőtti életünk egy részéből kapnak ízelítőt az érdeklődő családok, és két óvónőnkkel beszélgethetnek pedagógiánkról, nevelési helyzetekről. - Havonta egyszer szülői estet tartunk, ahol ismerkedünk a Waldorf-pedagógiával, nevelési helyzetekről beszélgetünk, művészeti tevékenységet folytatunk. - Év közben fogadóórákat biztosítanak az óvónők a szülőknek, hogy aktuális kérdéseiket meg tudják beszélni. - Az óvónő beszélgetést kezdeményez a szülőkkel, ha a gyermek állapota, viselkedése indokolttá teszi. - A szülők aktívan részt vesznek az ünnepek megszervezésében, nyitott ünnepek lebonyolításában. - Az óvoda rendszeres takarításában, mosásban, varrásban, stb. igény szerint aktív szerepet vállalnak a szülők. - Közös, családi programok szervezése, óvodán kívül a családok egymás közti kapcsolatának erősítésére is teremthetünk lehetőséget (kirándulás, főzés, iskolalátogatás stb.) A Z Ó V O D A É S A Z I S K O L A K A P C S O L A T A Óvodánk pedagógusai, igény szerinti közös pedagógiai munkát vállalnak iskolánk tanítóival, velük pedagógiai kérdésekben együttműködve. Különös tekintettel a beiskolázási időszakra, illetve az ehhez kapcsolódó tevékenységekben (pl. Iskolanyitogató programjai). A mindenkori elsős osztálytanítónak lehetőséget biztosítunk a hospitálásra, hogy az osztályába kerülő gyermekeket óvodai környezetükben is megismerhesse. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

13 5. 3 S Z A K S Z O L G Á L A T T A L T Ö R T É N Ő K A P C S O L A T T A R T Á S I F O R M Á K : Speciális, gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - Logopédiai Intézet: - Nevelési tanácsadó: - Védőnő: Képviselője félévenként személyes látogatást tesz óvodánkba. Egyéb esetekben személyes megbeszélés alapján történik a segítségnyújtás. Folyamatos a kapcsolattartás, szükség szerint szaksegítség nyújtása (pl. fejlesztő, pszichológus) Folyamatos kapcsolatártás, szükség szerint bármikor rendelkezésre áll E G Y É B K A P C S O L A T A I N K Óvodánk a következő intézményekkel, szervezetekkel tart fent szakmai kapcsolatot: Kecskemét Város Önkormányzata, Magyar Waldorf Szövetség, - (Óvodaműködtetési Konzultációk), Waldorf Ház, Kiskunfélegyházi Waldorf Óvoda, o Hospitálók fogadása, Szegedi Waldorf Óvoda, o Hospitálók fogadása, Dunaújvárosi Waldorf Óvoda, o Hospitálók fogadása, Egyéb Waldorf óvodakezdeményezések mentorálása. G Y E R M E K V É D E L E M ( W O P m e l l é k l e t e k ) A gyermekvédelem elsősorban az óvoda képviselőjének és a gyermekvédelmi felelősnek a feladata. BKMÖ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának munkatársa tanácsadóként segíti óvodánk családjait. Munkáját pedagógusaink együttműködésével végzi. Fenntartó Egyesületünk lehetőséget nyújt az óvodába járó családoknak arra, hogy kedvezménykérelemmel éljenek, így segítve őket abban, hogy gyermekeik részesülhessenek a Waldorf Pedagógiai nevelésben. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

14 6. 1 G Y E R M E K É S I F J Ú S Á G V É D E L E M M E L K A P C S O L A T O S T E V É K E N Y S É G E K : A jelenleg hatályos törvényi és tartalmi szabályozókban rögzített gyermeki jogok, nevelési alapelvek, célok és feladatok egymásra épülve megerősítik, hogy: - az alapvető gyermeki jogok, szabadság tisztelete, az életkori, és az egyénileg eltérő, sajátos szükségletek kielégítése a gyermek legelemibb érdeke, fejlődésének, fejlesztésének alapja, - a gyermek jogai, szükségletei, igényei érvényesülésének feltétele, hogy a pedagógus kötelességének érezze azok biztosítását a nevelés teljes folyamatában, a nevelés teljes eszközrendszerével, amelyben domináns az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés átfogó tervezése, és a szülővel való együttműködés a teljes személyiségfejlődés-fejlesztés, az iskolai alkalmassághoz szükséges testi-lelki-értelmi fejlettség elérése érdekében. Indokolt esetben, a gyermek érdekében az óvoda kapcsolatot vesz fel az illetékes családsegítő,- és gyermekvédelmi szervezettel, megfelelő szakemberekkel, fejlesztőpedagógusokkal. (Gyermekvédelmi tevékenységünket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról és ennek évi LXI. módosítása és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg) D I F F E R E N C I Á L T F E J L Ő D É S S E G Í T É S É N E K L E H E T Ő S É G E I Szülőkkel való megbeszélés konkrét esetről, szülők felvilágosítása tanácsadás szociális lehetőségekről, a pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére. - belső segítség: reggeli ügyelet az óvodában a korán érkező gyerekeknek, - külső segítség lehetőségeinek felajánlása: logopédus vagy fejlesztő pedagógus segítsége, a rászoruló gyermekek egyéni fejlesztési lehetőségeinek biztosítása, egészségügyi ellátások (Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat) lehetőségének biztosítása. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

15 É R V É N Y E S S É G I R E N D E L K E Z É S E K A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje: szept. 1. visszavonásig A Helyi Óvodai Nevelési Program felülvizsgálata: - Ha a törvény másképpen nem rendelkezik, legfeljebb 5 évenként szükséges programunk felülvizsgálata. A Helyi Óvodai Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: - ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, - szervezeti átalakítás, - A partnerközpontúság jegyében az óvodai szülői képviselet kezdeményezésére, - ha a nevelőtestület legalább 1/3-a módosítási javaslatot nyújt be az Óvónői Konferenciának. E l ő í r á s a p r o g r a m m ó d o s í t á s e l ő t e r j e s z t é s é r e - írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének és egyidejűleg az Óvónői Konferenciának, - részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. A Helyi Óvodai Nevelési Program e l é r h e t ő s é g e é s n y i l v á n o s s á g r a h o z a t a l a - A megismerhetőség folyamatos biztosításának érdekében a Helyi Óvodai Nevelési Program az intézmény épületében a nevelői szobában az egész nevelési év során megtekinthető,hozzáférhető a szülők, érdeklődők számára - Nyilvános dokumentum, mely az óvoda honlapján a Különös közzétételi lista dokumentumai között szerepel. A Helyi Óvodai Nevelési Program h a t á l y b a l é p é s e - A Helyi Óvodai Nevelési Program a kihirdetés napján lép hatályba. - A hatályba lépést követően az intézmény valamennyi dolgozója óvodai nevelő munkáját a Helyi Óvodai Nevelés Program alapján végzi. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

16 F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Budapest, Rudolf Steiner: Általános Embertan Budapest, Vekerdy Tamás: Kicsikről- nagyoknak Budapest, Waldorf Óvodapedagógiai Program, Magyar Waldorf Szövetség Budapest, Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

17

18 M E L L É K L E T E K - E S Z K Ö Z J E G Y Z É K I. Helyiségek Eszközök, felszerelés Mennyiség 1. Csoportszoba 2 2. Tároló 1 3. Óvónői szoba (iroda) 4.Óvónői öltöző: Gyermek öltöző 1 6. Gyermekmosdó, WC Felnőtt mosdó, WC 1 8. Bejáratok, közlekedők, előtér 1 9. Játszóudvar, kertekkel 1 (2000nm) II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Csoportszoba Eszközök, felszerelés Óvodai összecsukható fektető (fém-textil) Mennyiség 50 db Gyermekszék fenyőből Gyermekasztal fenyőből Fényvédő függöny Szőnyeg (gyapjú, pamut) Játéktartó szekrény, polc (tömör fából állvány, paraván, térelválasztó funkcióval, nádból, vesszőből) Fektető tároló (épített) 2 Gyermekméretű párnák, takarók, huzatok (halvány, kis mintás, pamut), (egész napos óvodában) Évszakasztal 2 Hőmérő 6 Felnőtt szék 6 Textiltároló (vesszőkosár vagy tömör fából készült 6 55db 20db 14db 15 db 8 Gyermeklétszám szerint, szülő biztosítja Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

19 polc) Edény és evőeszköz-tároló (komód v. polc) 3 Szeméttartó 3 Óvónői szoba Eszközök Mennyiség Íróasztal és szék 6 Könyvszekrény 2 Iratszekrény (zárható) 1 Telefon 1 Számítógép 1 Nyomtató 1 Gyermeköltöző Eszközök Öltözőszekrény cipőtartóval, ülőpaddal fenyőből, ruhatárolóval és fogassal (dupla rekeszes) Cipőtároló (öltözőszekrénnyel egyben) 26 Öltözőpad (öltözőszekrénnyel egyben) 26 Mennyiség 26 Gyermekmosdó, WC Eszközök, felszerelés Mennyiség Gyermekmosdó, WC 7-7 db Törölközőtartó 50 Játszóudvar Eszközök Virágágyások, konyhakert, fák, bokrok, kerti szerszámok, kerti csap, farönkök, kerti asztalok, padok Mennyiség 1 kerti csap slaggal, 1 felnőtt ásó, 1 felnőtt lapát,1 lombseprű, 1 talicska, 3 vödör, 4 seprű lapáttal, 4 locsolókanna, 1 fedett kerti kiülő, 20 gyermek kerti szerszám Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

20 Homokozó és tartozékai 2 Takaróháló (a homokozó használaton kívüli lefedéséhez) Mozgásigényt kielégítő eszközök (hinták, mászókák, rönkök, kötelek) 1 3 hinta, 3 függőhinta, 1 csúszda, 2 mászófa, 6 rönk, 2 mászóka, 1 mászódeszka, 1 kötéllétra III. Tisztálkodási felszerelések Eszközök Egyéni tisztálkodószerek (fogkefe, fogmosópohár) Fogmosópohár-tartó polc Törülköző 50 Abrosz vagy textil alátét 40 Mennyiség Minden gyermeknek 2 IV. A Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Eszközök Mennyiség Vasaló 2 Vasaló állvány 1 Takarító eszközök (partvis-lapát, mop vödörrel) 6,helyiségenként Hűtőgép 2 Porszívó 1 V. Melegítőkonyha eszközei Eszközök, felszerelés Mennyiség Tányérok, poharak, bögrék, evőeszközök 60 Konyharuhák 15 Melegítő lábasok, fazekak 15 Tálaló tálak, jénai és porcelán tálak 9 Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

21 Kenyeres kosarak, tálcák, kancsók Szeletelő kések, merőkanalak, vágódeszkák 2-2 mindenből, csoportonként 2-2 mindenből, csoportonként VI. A Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Nevelőmunkát segítő játékok Eszközök, felszerelés Különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei: textíliák, gyapjú len, vászon, pamut, bársony selyem, színes-gyapjú, kosarak, üvegek, kuckók, koronák, palástok, bábuk, babák, filc állatok. (Minden játék természetes anyagból készült.) Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök: botparipák, lókantárok, labdák, kötelek. Ének, zene, énekes játékok eszközei: rézharangok, xilofonok, hárfa, csörgők, bot, fúvós, pengetős hangszerek. Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök: kagylók, fenyőtoboz, kövek, kavicsok, gyökerek, fakéreg, ásványok. Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök: méhviasz gyurma és kréta; színes gyapjú, filc gyapjútáblák; méhviasz lapok; rajztábla tartó, akvarell festék, vastag ecset, szivacs, rajztábla; természetes alapanyagú fonalak. A természeti emberi tárgyi környezet megismerését elősegítő Mennyiség Csoportonként mindegyikből min. 5 db 25 db filcállat, 12 filc állóbáb, 25 vesszőkosár csoportonként 5 db, 3 egyensúlyozó deszka 25 db csoportonként 5-5 db mindenből csoportonként, gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

22 eszközök, anyagok: kristályok, ásványok, kövek különféle méretben és mennyiségben; rongybabák, kötött vagy nemezelt; babaház, babakocsi, bababútorok, babakonyhai eszközök. Munkajellegű tevékenységek eszközei: kézimunka kellékek, satupad, szerszámok; a sütés eszközei: kötények, formák, sodrófák: gyúródeszka, teknő, malom; takarítóeszközök, felnőtt és gyermek méretben. A gyermeklétszám figyelembevételével, csoportonként 3 babakocsi, 3-4 Waldorf-baba, babaruhák.+ gyermekkonyha mosogatóval,3 babaszoba 6 székkel, 6 polccal. 30 db kötény, 15 sodrófa,3 fateknő, 1 malom Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Eszközök, felszerelés Hangszer pedagógusoknak Hangszer gyermekeknek Mennyiség 6 db 25 db VII. Egészség és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelés Mennyiség Étel mintavétel (üvegtartály) készlet 30db Mentőláda 1 Gyógyszerszekrény (zárható) Munkaruha 6 Tűzoltó készülék 1 Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

23 M E L L É K L E T E K Ó V O D A I G Y E R M E K F E L V É T E L I A N A M N É Z I S l. A gyermek személyi adatai A gyermek neve, születési helye és ideje (év, hó, nap), lakhelye. Szüleinek neve, születési ideje, foglalkozása, telefonszáma (otthon, munkahelyen ill. mobil), napi munkaidő-beosztása. Testvéreinek neme, születési éve. 2. Gyermekvárás, szülés, csecsemőévek Milyen volt a gyermekjövetelének híre (tervezett vagy váratlan volt-e a fogantatás; egyéb körülmények)? Hogyan fogadta családja érkezésének hírét (férj, nagyszülők, testvérek)? Hány hónapig hordta őt édesanyja? Milyen volt az áldott állapot, voltak-e rendellenességek? Milyenek voltak születési körülményei (az édesapa jelen volt-e, otthoni vagy hagyományos kórházi szülés volt-e; milyen kapcsolat volt a szülésben segédkezőkkel, kórházi személyzettel)? Voltak-e rendellenességek születésének folyamatában (elhúzódó szülés, fogó, vákuum, császármetszés, koraszülés, más események) Édesanyjával maradt-e vagy újszülött-osztályra került? Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

24 Meddig táplálta édesanyja anyatejjel, kapott-e tápszert; mikor tértek át a szokásos étkezésre? Hogyan telt első időszaka (sírós vagy nyugodt stb. volt-e a baba; átaludta-e nyugodtan az éj szakát)? Fejlődésének melyek voltak a főbb szakaszai (mikor bújt ki az első foga; hány hónaposan állt fel először; mikor mondta ki az első szót)? Első 12 hónapjára visszagondolva, milyen kép jut róla eszükbe szüleinek? A kisgyermekkor Kivel töltötte a gyermek első 3 évét és miért (édesanyja, nagyszülő, nem családtag)? Mikor lett szobatiszta, hogyan zajlott le az átszokás? Milyen kisgyermekkori betegségeket esett át (azok ideje, lefolyása)? Milyen jelenlegi egészségi állapota? Járt-e bölcsödébe (ha igen, miért, hány éves kortól, milyen volt a beszoktatás, hogy érezte magát)? Mikor mondta ki az én ill. az enyém szót? Milyen lakásban élt ebben az időszakban (lakótelep, kertes ház stb.)? Hányan és kik laktak egy fedél alatt (milyen volt a kapcsolatok minősége)? Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

25 Ha vannak testvérei, hogyan illeszkedett be közéjük? Ha körülötte voltak a testvéreken kívül más kisgyermekek is, szívesen kapcsolódott-e hozzájuk vagy inkább elmélyedni szeretett? Járt-e már korábban óvodába (ha igen, hány éves kortól, milyen volt a beszoktatás, hogy érezte magát: szívesen járt, közömbös volt vagy muszájként élte meg; milyen volt kapcsolata a társakkal és az óvónőkkel)? Milyen a közösséghez való viszonya (visszahúzódó, átlagos, vezéregyéniség stb.)? Vannak-e állandó játszótársai (ha igen, milyen velük a viszonya)? Mit játszik legszívesebben, mivel szeret otthon játszani (építőkocka, baba, autó; rajzolni, festeni, barkácsolni szeret stb.)? Mik a kedves/kedvenc játéktárgyai? A nyugodtabb vagy a mozgalmasabb játékokat részesíti-e előnyben? Mik az alapvető jellemvonásai (szeret-e középpontban lenni; könnyen vagy nehezen teremte kapcsolatot; szeret-e beszélni vagy szívesebben hallgat)? Milyenek az alvási szokásai (alszik-e délután, mikor alszik el este; milyen álma van; kivel alszik közös szobában)? Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

26 Mely szülői tevékenységekbe kapcsolódik be szívesen, melyektől húzódozik? Néz-e tévét (ha igen, szereti-e, mik a kedvenc műsorai, mennyi időt tölt a tévé/videó előtt)? Vannak-e számítógépes játékai (ha igen, mennyit játszik velük)? Mik a kedvenc ételei (milyen ételeket részesít előnyben)? Hogyan telik egy átlagos napja (ébredéstől lefekvésig)? Hogyan zajlik esti lefekvése (szoktak-e mesélni neki este/napközben, könyvből/emlékezetből/kitalált történeteket)? Változtak-e lakás- és életkörülményei ezen időszak alatt? Hogyan jellemezhető családja (otthonülős, kirándulós, nagy baráti társasággal rendelkező, programokra nyitott, sportos stb.) Milyen a kapcsolata a természettel (vannak-e körülötte növények, állatok; szeret-e kertészkedni, virágápolásban segédkezni)? Milyen a kapcsolata a környezeti tárgyakkal (vigyáz rájuk, félti őket stb.) Milyen tilalmakat fogalmaztak meg számára ebben az időszakban, hogyan reagált azokra? 4. A gyermek alkata Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

27 Hogyan viselkedik a gyermek kisebb, nagyobb gyerekekkel, felnőttekkel? Hogyan viseli, ha szülei hosszabb időre magára hagyják? Milyen az alaptermészete? (lobbanékony, hevesen reagál, dühössé válik, elszánt, szívesen birkózik nehézségekkel, vezérkedésre hajlamos; csendes, visszahúzódó, félénk, együtt érző, segítőkész, alkalmazkodó, idegenkedő, szomorkodásra hajló; vidám, nyüzsgő, nyughatatlan, minden lében kanál; rövid ideig van türelme a dolgokhoz, igényli a változatosságot; sok barátja van, társasági ember; nyugodt, kiegyensúlyozott; nehéz kihozni a sodrából, ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, lassú mozgású; szereti a hasát, szívesen csipeget az étkezések között is stb.) Milyen a haja, szeme színe? Milyen testalkatú (vékony, gömbölyded, átlagos felépítésű; alacsony, közepes vagy nyúlánk stb.)? Milyenek érzékszervei, testi egészsége (szemüveges, liszt-érzékeny stb.)? 5. A jelentkezés indoklása Honnan ismerik a szülők Waldorf-pedagógiát, milyen szempontok alapján döntöttek a jelentkezésről; közös elhatározás volt-e ez? Milyen elképzeléseik, elvárásaik vannak az óvodával kapcsolatban? Mit szeretnének még a gyermekükről elmondani; milyen, a jelenlegi időszakra vonatkozó megjegyzéseket; kiegészítéseket, tájékoztatást kívánnak hozzáfűzni? Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja /27. oldal

28 A Csillagbölcső Gyermekközpontú Általános Iskola Helyi tanterve

29 Tartalom 1 A választott kerettanterv megnevezése A NAT-ban meghatározott feladatok megvalósításának részletes szabályozása... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1 Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Foglalkozások, óraszámok Óraterv Választható tantárgyak (és az ehhez kapcsolódó pedagógusválasztás szabályai) Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az osztályba sorolás elvei Összevont osztályok A csoportbontások szempontjai Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi formák Mérési területek Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv:

30 7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Értékelési rendszerünk Az értékelés viszonyítási alapja A félévi értékelés és az év végi bizonyítvány Érdemjegyek Tesztek, versenyek, egyéb mérések Foglalkozásaink tematikái és követelményei AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNEK ELVEI ÉS KORLÁTAI RÉSZVÉTEL A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON KÍVÜL Ünnepek, projektek Szakkörök Napközi Függelék

31 1 A választott kerettanterv megnevezése A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára, engedélyezve: Emberi Erőforrások Minisztériuma által határozatlan időre, engedélyszám: Iskolánk a 2016/17-es tanévben öt évfolyammal indul. Az alábbi táblázatban jelöljük, hogy a felmenő rendszerben az egyes tanévekben mely tantervi szabályozás érvényesül. PP2016 A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskola Pedagógiai Programja 2016 Tanév/évfolyam /2017. PP2016 PP2016 PP2016 PP2016 PP A NAT-ban meghatározott feladatok megvalósításának részletes szabályozása 2.1 Erkölcsi nevelés A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskolában az erkölcsi nevelés fő színtere maga az együttélés és a közösségi lét. A tanulók aktív bevonása az iskolai élet minden területén; a felelősség megosztása; a belső érintettség kialakítása és megtartása; a mások iránti tisztelet, elfogadás és tolerancia; a szociális kompetenciák fejlesztése; az önmegvalósítás a mások tiszteletben tartásával és a közösségi élet megvalósításával mind-mind az erkölcsi nevelés megjelenési formái. Színterei: a teljes iskola élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások. 4

32 2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg a kultúránk értékeit és gyökereit. Ez a cél vezérelte a kultúrkör nevezetű tantárgyunk kidolgozását. Ezen a tantárgyon kívül a szaktárgyakban is hangsúlyt fektetünk a magyar vonatkozású témák feldolgozására. A nemzeti ünnepek és megemlékezések során arra törekszünk, hogy a tanulóink számára érthetővé és megélhetővé tegyük a történelmi eseményeket. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: kultúrkör, történelem, magyar nyelv és irodalom, ének-zene), ünnepek, megemlékezések. 2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A teljes iskolai életünk a tanulók aktív részvételére épül. A célunk, hogy a működésünk minden területén konszenzusos döntések szülessenek, minden érintett bevonásával, továbbá, hogy a döntések nyomán mindenki felelősséggel vegyen részt közös életünkben. Azt gondoljuk, ezzel a működéssel tehetjük a legtöbbet azért, hogy felelős állampolgárokat neveljünk. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások. 2.3 Önismeret és társas kultúra fejlesztése A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskola fő irányultsága ez a terület, mely a szociális kompetenciák fejlesztésében jelenik meg. Célunk, hogy a tanulóink képesek legyenek megteremteni az önmegvalósítás és a békés együttélés harmóniáját. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások. 2.4 Családi életre nevelés A foglalkozásokon megjelenő, családi élet kérdéseit érintő témákon túl a családi életre nevelés egyik legfontosabb elemének tekintjük a tanulóink családjainak bevonását iskolai életünkbe. Ebbe beleértjük a családok magas szintű tájékoztatását, számos nekik felkínált programban való részvétel lehetőségét, és az általuk behozott ötletek lehetőség szerinti megvalósítását is. A 5

33 családi életre nevelés másik fontos eleme az együttélésünk, melyben minden résztvevő partnerként vesz részt, ezzel adva mintát az egyenrangú családtagok együttélésére. Az osztályonként együtt dolgozó két osztályfőnök szintén segíti a kétszülős családmodell erősítését (szülő szerep). Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: környezetismeret, kultúrkör, magyar nyelv és irodalom, szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások), ünnepek, kirándulások, tematikus napok, közösségi fórumok. 2.6 Testi és lelki egészségre nevelés Ahogy az egészségnevelési és környezeti nevelési programunkban részleteztük, azt gondoljuk, hogy a lelki egészség és a környezetünkkel való harmonikus együttélés megteremtése az alapja a teljes egészségnek. Ezért ennek megteremtésére törekszünk, mind nevelési gyakorlatunkkal, mind az ezt a területet magába foglaló ismeretek átadásában. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások, beszélgetések (kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások). 2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ez a fejlesztési terület szintén hangsúlyosan jelen van az iskolai életünk minden területén azáltal, hogy a közösségi életünk felelősségét is megosztjuk a diákokkal. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások. 2.5 Fenntarthatóság, környezettudatosság A fenntarthatóság és környezettudatosság területein arra az ökológiai szemléletre építünk, mely szerint az ember a környezetével harmóniában élni tudó lény. Erre a harmóniára törekszünk az iskolai élet minden területén Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a természettudományos foglalkozások és tematikus napok, művészeti foglalkozások. 6

34 2.9 Pályaorientáció Az általános iskolás korosztály számára két elemmel tudjuk ezt a területet fejleszteni: az egyik az önismeret, ami a pályaválasztás szempontjából nagyon fontos kompetencia; a másik a különböző felnőtt-életi minták és szakmák bemutatása. Ez utóbbit elsősorban a valós élet példáival, a körülöttünk élők (pl. iskolai dolgozók, szülők, rokonok) célzott bemutatásával, megismertetésével tesszük. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások, beszélgetések, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások Gazdasági és pénzügyi nevelés Arra törekszünk, hogy a tanulók osztálykeretben és teljes iskolai szinten is olyan valós helyzetekkel találkozzanak, amely a gazdasági és pénzügyi nevelésüket szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: kultúrkör, történelem, matematika), iskolai piacok és vásárok, tematikus napok, külső programok Médiatudatosságra nevelés Arra törekszünk, hogy a tanulók osztálykeretben és teljes iskolai szinten is olyan valós helyzetekkel találkozzanak, amely a médiatudatosságra való nevelésüket szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások 2.12 A tanulás tanítása Minden foglalkozás céljának és pedagógus feladatának tekintjük azt, hogy a tanulókat felkészítsék az önálló tanulásra, saját tanulási stratégiájuk kialakításra. A diákok aktív bevonása a tanítási folyamatba is többek között ezt a célt szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: tanulásmódszertan), önálló projektek. 7

35 2.13 Erkölcstan oktatása Az erkölcstan oktatása a tanulók az iskolai élet egészébe való aktív bevonásával és a szociális kompetenciákat fejlesztő foglalkozásokon történik. Ennek indoklása részletesen a kerettantervünkben olvasható. 1 Iskolánk alapvető igénye a világnézeti semlegesség, de igény szerint biztosítjuk a hitoktatást az adott felekezet hitoktatójának bevonásával Természettudományos nevelés Iskolánk célja, hogy a tanulók a világot egészként éljék meg. További célunk az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése. Ezért a természettudományos szemlélet átszövi a teljes életünket (részletesen: egészségnevelési és környezeti nevelési programunk). Célunk elérése érdekében a természettudományos tárgyakat komplexen tanítjuk Mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozaton megjelenő mindennapos művészeti nevelést biztosítjuk a magyar nyelv és irodalomban megjelenő művészeti eszközök és módszerek használatával, a kultúrkörben megjelenő művészeti tartalommal, az emelt óraszámú vizuális neveléssel és szakköri foglalkozásokkal. A "művészetekkel tanítás" nem azt jelenti, hogy művészeket képezünk, hanem azt, hogy a művészet eszközeivel (zene, mozgás, képzőművészetek, dráma) segítünk a tanulóknak úgy elsajátítani egy ismeretanyagot, hogy az ne száraz ismerethalmazként jelenjen meg számukra, amelynek ők csak passzív befogadói. Minden tantárgyban helyet kap a mozgás, a drámapedagógia, a zene, a festés és a rajzolás. A művészetekkel tanítás nem öncél, hanem 1 A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára 8. p. 8

36 képességfejlesztés - indirekt módon, az életkornak megfelelő formában. Rajzolás, festés, agyagozás, szobrászkodás, kötés - bármivel foglalkozunk, szemben állunk valamilyen anyaggal, amelyhez igazodnunk kell, amelyet meg kell ismernünk. Alkotás közben ugyanis nem csak technikai, hanem érzelmi fejlődésen is átmegy a gyerek. Meg kell tanulni, hogyan lehet közelíteni az anyagokhoz, meg kell ismerni a tulajdonságaikat. Később ez hatással lesz az emberi kapcsolatokra is: megismeri, alkalmazkodik, illeszkedik a társaimhoz, azokhoz, akikkel szeretne együttműködni. 3 Foglalkozások, óraszámok 3.1 Óraterv A kerettantervben megjelenő tantárgyi tematikákat kötelező foglalkozásaink során tanítjuk. A tervezés során a pedagógusok egy napra minimum 245 percnyi foglalkozást terveznek, mely az adott helyzethez alkalmazkodva is csak maximum napi 300 percre bővülhet. Az általános napokra tervezett foglalkozásokról tanév elején adjuk ki a tájékoztatást az órarendben. Egy tanév során több speciális napunk van, amikor nem az órarend szerint tartjuk a foglalkozásokat. Ezek: ünnepek: egy-egy periódust lezáró utolsó tanítási nap, az óratervben külön megjelenítve; témanap: egy-egy periódus elindító tanítási nap, az óratervben külön megjelenítve; elmenős napok: tömbösített tantárgyi foglalkozásokkal zajló tematikus napok; ökonap: komplex, az egészségnevelésre, környezeti nevelésre, valamint természettudományos témákra épülő foglalkozások; olimpia: a negyedik osztályos kultúrkörhöz kapcsolódó, a szociális kompetenciák fejlesztését kiemelten szolgáló közösségi nap; a diákok bevonására építő speciális napok: az első tanítási nap (egész nap tematikus beszélgető körök vannak, valamint mozgás); az egyéb speciális napokon az iskolai élet 9

37 egy-egy speciális programja, vagy annak előkészítése zajlik, a diákok aktív bevonásával. A foglalkozásaink elnevezéseit és az órarendben megjelenő minimum óraszámait az alábbi táblázatban részletezzük. A foglalkozások perc alapon számolt időtartamának összege egy héten megjelenő 45 perces egységekre átszámolt óraszámként jelenik meg. ÉVFOLYAM magyar nyelv és irodalom matematika ,5 4,5 testnevelés angol 2 2,5 2,5 3 3,5 3,5 4 4 beszélgetőkör 3,5 3,5 3,5 3, csoportjáték kultúrkör környezetismeret természettudomány történelem komplex tudomány 1 1 informatika tanulásmódszertan 1 1 projekt 1 1 ének-zene vizuális nevelés szakkör további maximálisan felhasználható órakeret 1 0,5 1, A tantárgyanként megjelölt órakereten felül megjelenő maximálisan felhasználható órakeretet német nyelv tanítására fordítjuk. 10

38 Az órarendben nem megjelenő, speciális programok óraszámait az alábbiakban fejtjük ki. A foglalkozások perc alapon számolt időtartamának összege az egy napon megjelenő 45 perces egységekre átszámolt óraszámként jelenik meg. A táblázatban jelöljük az ilyen speciális napok egy tanévre eső számát is (nap/egy tanév). ÉVFOLYAM ünnep témanap öko-nap elmenős programok Választható tantárgyak (és az ehhez kapcsolódó pedagógusválasztás szabályai) A tanulók számára kötelező óraszám alatt a kötelezően az iskolában (vagy iskolai programon) töltendő teljes időkeretet értjük. Ez idő alatt a tanulók kötelező foglalkozásokon vesznek részt. A kötelező foglalkozásoknak gyakran vannak választható elemei is. A kötelező foglalkozások egy része kötelezően választható (szakkör, témanap, ünnepek és tematikus napok néhány foglalkozása). 4 Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai programunk szerint az ismeretátadás és a képességfejlesztés elsődleges forrása nem a tankönyv. Tankönyvek alkalmazására iskolánkban lehetőség van, ez minden esetben a pedagógusok döntésének függvénye egy adott tantárgy tanítása esetén. A szociálisan rászoruló tanulóknak a mindenkori vonatkozó jogszabályok alapján biztosítjuk a taneszközökhöz és tankönyvekhez a kedvezményes illetve ingyenes igénybevételt. Iskolánkban a pedagógusok módszertani szabadsága érvényesül, ezért bizonyos elvek mentén maguk dönthetik el, hogy az adott osztályban vagy csoportban milyen tankönyvekből, könyvekből tanítanak, illetve milyen segédleteket, eszközöket használnak. Koncepcionális 11

39 döntés esetén az egész tantestület véleményezi a választást, és születik meg a döntés arról, hogy összefér-e iskolánk szellemével az újítás. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskolai helyi tantervi előírásoknak. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. 5 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 5.1 Az osztályba sorolás elvei A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskolában arra törekszünk, hogy osztályaink a kis létszám mellett is a lehető legheterogénebb összetételűek legyenek. Ez azt jelenti, hogy törekszünk a nemek kiegyensúlyozott arányára, és arra, hogy mind képességben, mind érdeklődésben, mint habitusban sokféle gyermek tanuljon egy osztályban. 5.2 Összevont osztályok Iskolánk pedagógiai alapkoncepciója és tanulásszervezési technikái lehetővé teszik összetett osztályok indulását (két egymást követő osztályfokon). Az iskolaéretté válás heterogén (egyénenként eltérő) és komplex folyamat. A tanulók érettségi szintje sok esetben nem feltétlenül az egyes osztályfokok között mutat nagy eltéréseket, hanem az egyes osztályfokokon belül. Helyi tantervünk és az értékelési rendszerünk lehetővé teszi, hogy a tanulási nehézségekkel rendelkező tanulók esetén a tanító dönthet arról, hogy több időt biztosítson a tanulónak a tantárgyi minimum elsajátításához (akár az adott tanév keretein is túllépve), amely az összetett osztály keretei között még több lehetőséget ad a differenciálásra a pedagógusnak. 12

40 5.3 A csoportbontások szempontjai Iskolánkban a tanulók gyakran dolgoznak csoportokban, párokban. A csoport- vagy páralakítás történhet: a pedagógus döntése alapján; a tanulók választása alapján; véletlenszerűen. A pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe a csoportba sorolás során: a stigmatizálódás elkerülése (gyakran nem a tanulási teljesítmény alapján hozunk létre csoportokat); a szimpatikus társak közelségét a kedvező tanulási feltételek közé soroljuk, ezért, ha lehet, egy csoportba soroljuk azokat, akik szívesen dolgoznak együtt; a tanulók együttműködési készsége; a tanulók érdeklődése a tanulók tanulási stratégiája; szocializálódási szempontok. Ha a tanulók választanak, gyakran adunk nekik szempontokat a választáshoz. Szempontok ezek lehetnek: kivel tudnak együttműködni; kivel hasonló az érdeklődésük; kivel tudnak hasonló módon tanulni; kinek tudnának a csoport/páros munka során segíteni, vagy kitől fogadnák szívesen a segítséget; kivel egészítik ki egymást; kivel együtt képesek a feladatok teljes lefedésére. 6 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Elveink összhangban a pedagógiai programban részletezett egészségnevelési és környezeti nevelési programmal: - ember és környezete egymással szoros kölcsönhatásban létező egység, 13

41 - az egészségnevelés a lelki és szellemi egészség lehetőségének megteremtése és a teszi egészséghez kapcsolódó tevékenységek biztosítása, kipróbálása, megélés, - ehhez biztonságot adó, ítéletmenetes, szorongásmentes légkör szükséges, - programjainkat a témában a tanulók aktivitására építjük. Az egészség és környezeti nevelés színterei: - bármilyen foglalkozás, - alkalmi események, - szabadidőben sporttevékenységek kezdeményezése, - szakkörök, témanapok, - külsős partnerekkel való együttműködések. 6.1 A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi formák Testnevelés órákon Az egészséges tanulókat a testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az óratervi testnevelés órán, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során: alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait; fejlesztik a motoros - és koordinációs - képességeket az életkori sajátosságokhoz igazítva; ügyelnek a sportjátékok, az atlétika, a torna gyakorlatanyagának tervszerű, folyamatosan kontrollált, a fair play szellemében történő végrehajtására; figyelemmel kísérik az alapvető testápolás, öltözködés és egyéb higiénés normák betartását /beleértve a környezet állapotát/; 14

42 előtérbe helyezik a mozgásból eredő esztétikum, örömszerzés funkcióit; felhívják a figyelmet a sportból eredő balesetveszélyekre, sérülési lehetőségekre, illetve ezek megelőzésének lehetőségeire. Mérési területek Cooper-teszt (aerob képesség mérése); helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése); függés hajlított karral; felülések, csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés térdérintéssel); 10 x 5 m ingafutás; ülésben előrenyúlás; testmagasság (cm); testsúly (kg); hátizmok erő-állóképességének mérése (hason fekvésből törzsemelés); vállövi- és karizmok erejének mérése (mellső fekvőtámaszban karhajlítás); testtömeg-index megállapítása. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő és az iskolaorvos is. Osztályfőnöki órákon kötelező egészségnevelő téma feldolgozása, melyek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség. Igény szerint külső szakember/orvos, védőnő, egészségszervező/meghívása, valamint lehetőség szerint kortárssegítő középiskolások részvétele az osztályfőnöki órákon. Az egészségfejlesztési és -nevelési program témaköreinek feldolgozására lehetőség van minden tantárgy keretein belül, erősítve a testi-lelki egészség magasabb szintre jutását (osztályfőnöki, biológia-egészségtan, környezetismeret, természetismeret, etika, vizuális kultúra, ének-zene). 6.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv: 15

43 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának céljai: - ismerjék meg az elsősegély-nyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat; - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - sajátítsák el, hogy mikor és hogyan kell mentőt hívni; Ezen ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a foglalkozások keretei között folyamatosan, a tantárgyi kereteknek megfelelően történik. Az elsősegély-nyújtással kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsőssegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk az esősegély-nyújtás alapismereteit. 7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánkban szemléletünkből adódó alapelv, hogy minden résztvevő számára biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a jogszabályi előírásokat valamint az iskola lehetőségeit. A személyközpontú gyakorlat kifejezetten erre épül. Ennek ellenére, ha esélyegyenlőségről beszélünk, ki kell emelnünk azokat a tanulókat, akik valamilyen szempontból hátránnyal indulnak. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása nem tartozik iskolánk nevelési-oktatási feladatai közé. Iskolánk jellegéből adódóan hátrányos helyzetű tanulók ritkán járnak hozzánk. Ilyen esetekben a szociális kompetenciák fejlesztésére épülő pedagógiai programunk tud a számukra segítséget nyújtani. Az iskolai nevelő-oktató munkában a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség valamint magatartászavar, egymással szoros kölcsönhatásban vannak. Az iskola lehetőségeinek függvényében lehetővé tesszük e tanulók számára a felzárkóztatást, amelynek célja, 16

44 - A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. - Készségek, képességek fejlesztése. - A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. - Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. - Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. A felzárkóztatás egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében történik. 8 Értékelési rendszerünk Mivel a nevelés és az oktatás egyforma súllyal szerepel a programunkban, ezért az értékelésben is mind a kettőnek hangsúlyosan kell szerepelnie. A szociális-kapcsolati és az egyéni jellemzőket is magában foglaló emberi szférának a fontossága erőteljesen megjelenik a tantárgyi értékelés mellett. A nevelés területén a pedagógus szóban és írásban megjelenő megjegyzései visszajelző funkcióval rendelkeznek, nem a mérhető teljesítmény jelzésére szolgálnak. A pedagógus dolga, hogy a visszajelzéseken túl a diáknak segítséget nyújtson. A diák dolga, hogy a visszajelzésekből levonja a konzekvenciákat. A tárgyi tudás és az ebbéli teljesítmény mérése önértékelésként és a pedagógus értékeléseként jelenik meg. Helyzet-meghatározást és viszonyítást jelent. A képességről adott visszajelzés alapvető. Erre építkezik a pedagógus és a diák egyaránt, továbbá hozzátartozik az önismeret fejlesztéséhez. Ez az egyik alap, amely fejleszthető. A tanuláshoz való viszonyulás mindig részletesen szerepel mind az év közi, mind az év végi írásbeli értékelésben kiemelve annak objektív és szubjektív részeit egyaránt. (Objektív pl. a 17

45 mérhető teljesítmények, a feladatok vállalása, szubjektív az, ahogyan a pedagógus látja a tanuló érdeklődését, aktivitását. A folyamatos szóbeli visszajelzések mellett írásban is visszajelzést kell adnia minden pedagógusnak, aki az osztályban tanít. 8.1 Az értékelés viszonyítási alapja Ahol és ameddig csak lehet, a tanuló változásait a saját korábbi szintjéhez viszonyítjuk. Az is elengedhetetlen ugyanakkor, hogy bizonyos pontokon (félévkor és év végén) a tanuló és a szülő információt kapjon arról, hogy a tanuló életkorának megfelelő, a kerettanterv szerinti évfolyamfokozat követelményeivel is objektíven mérve milyen a tantárgyi tudása. Tanulási nehézséggel küzdő tanuló esetén a tanító dönthet arról, hogy több időt biztosít a tanulónak a tantárgyi minimum elsajátításához (akár az adott tanév keretein is túllépve) és a bizonyítványban szereplő értékelésben az évfolyamfokozat követelményeit pedagógiai okokból csak a szülőkkel közli. A szülőkkel azonban minden esetben közölni kell a tudásszintet és teljesítményt, a haladás mértékét. 8.2 A félévi értékelés és az év végi bizonyítvány A félévi értesítés és a tanév végi bizonyítvány tartalma a tantestület által megírt, minden pedagógusra nézve kötelező segítő szempontrendszerek alapján történő jellemzés. A szempontrendszerek biztosítják az értékelések tájékoztató funkcióját. Társulhat hozzá a tanuló önértékelése is. Az értékeléseket a kiosztás után a tanulókkal minden esetben átbeszéljük, ennek lehetőségét a szülőknek is biztosítjuk. A félévi és a tanév végi értékelések kiadásának időpontját a minden iskolára vonatkozó, jogszabályban meghatározott tanév rendjéről szóló rendelkezés szabályozza. (Általában: január utolsó hete és a júniusban a tanév végének kijelölt nap utáni hét.) A félévi és a tanév végi értékelések részei: - a tanuló szociális fejlődése, közösségben való részvétele - a diák tanulásának értékelése (tanuláshoz való viszonyának leírása) 18

46 - szaktárgyi értékelések: a fejlesztési célokhoz rendelt szintlisták szerint, melyek a hatályos alaptantervi és kerettantervi szabályozók és az iskola helyi tantervének minimumához illeszkedik. Tartalmazza a kitűzendő egységes csomópontokat, tájékoztatva a tanuló teljesítményéről. Értékeléseink folyamatában fontos szerepet kap az értékelésekről való beszélgetés, tanulókkal és szülőkkel egyaránt. Szükség esetén ezt a beszélgetést a pedagógus(ok) kezdeményezik. Minden év végén a szülőkkel átbeszéljük a gyermekük bizonyítványát és az abban adott visszajelzéseket. Fontos, hogy a szülők számára érthető és világos legyen, hogy gyermekük hol áll az elvárt minimumhoz képest. 8.3 Érdemjegyek Bár iskolánkban központi szerepe van a szöveges értékelésnek, fontosnak tartjuk, hogy diákjainkat felkészítsük arra, hogy iskolaváltáskor értsék az új iskola módszereit, szimbólumait. Ezért alsó tagozatban tájékoztatjuk őket a témáról, amennyiben erre igény mutatkozik évfolyamon a tudáspróbákat szóban vagy írásban szövegesen értékeljük. 4. évfolyamtól kezdve a tudáspróbákra százalékos értékelést adunk. Érdemjegyeket 7. évfolyamtól adunk bizonyos feladatok vagy időszakban elvégzett munka értékelésére, a szöveges értékelés kiegészítésére. Ekkortól a félévi és az tanév végi bizonyítványba is írunk osztályzatot a szöveges értékelés mellé. A tanév végén az államilag elfogadott bizonyítványba is beírjuk az osztályzatokat. A készségtárgyakat, a magatartást és a szorgalmat a felső tagozaton sem értékeljük osztályzattal. A készségtárgyakat akkor fordítjuk le numerikus értékelésre, ha ezt a szülő a továbbtanulás miatt kéri. Az iskolánkból való távozáskor a tanuló számára kiadjuk az államilag elismert általános iskolai bizonyítványt, amelybe folyamatosan belekerül a tanuló következő évfolyamba lépésének, valamint a szöveges értékelés meglétének a hatályos jogszabály szerint előírt megfogalmazása. Iskolánk értékelésének átváltása osztályzatokra: 19

47 Alsó tagozat: a kérés idejében a tanulónak a pedagógus az adott tantárgyakból a szöveges értékelés alapján osztályzatot kínál. Ha a szülő ezt nem fogadja el, kérésére a tanuló külön vizsgát tehet évfolyam: a kérés idejében a tanulónak a pedagógus a szöveges értékelések valamint az tantárgyakból írott tudáspróbák százalékos szintje alapján osztályzatot ajánl meg. Ha a szülő ezt nem fogadja el, kérésére a tanuló külön vizsgát tehet. A százalékok jegyre váltása: 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-77% - közepes, 78-89% jó, % - jeles. Abban az esetben, ha a kérés a szorgalom és a magatartás numerikus módon való kifejezésére is kiterjed, a pedagógus a tanulót tanító többi kollégájával dönt. 8.4 Tesztek, versenyek, egyéb mérések Diákjaink saját döntésük alapján részt vehetnek külső szervezésű tantárgyi versenyeken. Más iskolákkal való összemérés segítheti munkánkat. 9 Foglalkozásaink tematikái és követelményei A kerettantervben részletezett tantárgyi tematikát a kötelező foglalkozásokon (tanítási órákon) tanítjuk a kerettantervben foglaltak szerint. Jelen helyi tantervünkben is összefoglaljuk a tanítandó témákat a foglalkozások (tanítási órák) szerint lebontva.(a kerettantervben a témák tantárgyi tematika szerint vannak csoportosítva). A tematikák mellett minden foglalkozásról ismertető szerepel. Kötelező foglalkozásaink: - magyar nyelv és irodalom - matematika - testnevelés - angol - beszélgető kör - csoportjáték 20

48 - kultúrkör - környezetismeret - természettudomány - történelem - komplex tudomány - informatika - tanulásmódszertan - projekt - ének-zene - vizuális kultúra - szakkör - német* *A német nyelv tanítása a kötelező tanórai foglalkozások 10%-ának felhasználásával történik, a szabadon felhasználható tantervi órakeret terhére. Speciális napjainkon a részvétel kötelező. Ezek a napok is részletezett tematikával rendelkeznek: - ünnepek - témanapok - ökonap - elmenős napok A foglalkozások és a speciális napokon bemutatatásában szereplő időkeretek 45 perces egységekben értendőek és minimum óraszámot jelentenek, vagyis az adott csoport igényei szerint növelhetőek. A minimális óraszámot a kerettanterv napi 245 percben, a maximális óraszámot 300 percben határozza meg. A tematikai táblázatokban meghatározott óraszámok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy - az egy adott évfolyamra szóló tematika óraszáma az adott évfolyamon, egy tanév alatt teljesítendő - a két adott évfolyamra szóló tematika óraszáma az adott évfolyamon, két tanév alatt teljesítendő (komplex tudomány, projekt) - az alsó vagy felső tagozatra szóló óraszámok az adott tagozat négy éve alatt teljesítendők 21

49 Évenként meghatározott követelmények a kerettantervi tantárgyi tematikához társulnak. Az egyéni haladási ütem miatt a tanuló az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy évnél több időt is igénybe vehet, legfeljebb de két évet. 10 AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNEK ELVEI ÉS KORLÁTAI Iskolánkban a 3. évfolyamtól adunk kötelező házi feladatot osztálytól kezdve a napi rendszerességet is szolgálva percnyi feladatot kaphatnak a tanulók, illetve a nyelvtanításban is szükség van a rendszeres gyakorlásra. 6. osztálytól kezdve a tanítók és a szaktanárok egymással egyeztetve rendszeresen adhatnak házi feladatot a tanulóknak, de arra törekszünk, hogy ez naponta maximum fél-másfélórányi feladatot jelentsen. Hétvégére nem adunk házi feladatot, legfeljebb olvasási kötelezettségeik lehetnek a tanulóknak. 11 RÉSZVÉTEL A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON KÍVÜL 11.1 Ünnepek, projektek Egyes ünnepeket nem a tanórai keretekben tartunk meg, így a tanulóknak ezeken a rendezvényeken ugyanúgy kötelesek részt venni, mintha tanítás lenne. A különböző projekteken való teljes jelenlét is kötelező a diákok számára, azok a tevékenységek részei az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének. 22

50 11.2 Szakkörök A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti nem kötelező tanórai foglalkozások, - a továbbiakban szakkörök szabályozása: Iskolánkban a tanulók és szülők igényei szerint szakköröket szervezhetnek a pedagógusok, amely szakkörök éves munkatervét minden évben szeptember 10-ig kell a Tanári Kollégiumnak elfogadtatnia. A szakkörök munkatervét az iskola éves tervéhez mellékletként csatoljuk Napközi Az iskolákban délutánonként fenntartott napközi elsősorban a tanulók szociális kompetenciáit fejleszti. A fantázia erőket megmozgató és testi ügyességet kívánó szabad- és a pedagógus által vezetett (többnyire udvari) játék a napköziben töltött idő meghatározó eleme. A napközi során a és között a házi feladatokkal kapcsolatos teendőket végzik a tanulók az erre biztosított helységben a napközis tanár felügyelete mellett és segítségével. A napköziben uzsonnát is biztosítunk a tanulók számára; az étkezés előkészületeit a tanulók pedagógussal együtt végzik. A napközit jellemzően az alsó tagozatos tanulók veszik igénybe naponta 12:00-17:00 óráig. 23

51

52

53 12 Függelék A Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA 1. Az intézmény neve: Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola Rövid neve: Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola OM azonosítója: Alapítás éve: Az intézmény székhelye: 6000 Kecskemét, Napsugár u. 2. telephelye: Az intézmény alapítója, fenntartója: Csillagbölcső Waldorf Egyesület Székhelye: 6000 Kecskemét, Strázsa u. 5. Működési területe: Kecskemét és környéke 4. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény - óvoda Intézményegység neve: Csillagbölcső Waldorf Óvoda - általános iskola: 8 évfolyamos Intézményegység neve: Csillagbölcső Gyermekközpontú Általános Iskola 5. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy 26

54 6. Az intézmény alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Óvodai nevelés Általános iskolai nevelés-oktatás 7. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanuló létszám: 154 fő a) óvodai nevelés 50 fő b) általános iskolai nevelés-oktatás 1-8 évfolyam nappali munkarend szerint 104 fő 8. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: A Csillagbölcső Waldorf Egyesület tulajdonában álló, 6000 Kecskemét, Napsugár u 2. sz. alatti ingatlan, amely ingyenes használatra szerződés keretében került átadásra az intézménynek. A fenti ingatlanvagyon és a Csillagbölcső Waldorf Egyesület által az intézmény rendelkezésére bocsájtott, a Waldorf Óvodai Program és a választott iskolai kerettanterv megvalósításához szükséges eszközök. 9. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont oktatási célokra szabadon felhasználhatja, de azt nem idegenítheti el, nem vonhatja terhelés alá és nem adhatja bérbe, csak a fenntartó előzetes írásbeli hozzájárulásával. 10. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik. 27

55 Legitimációs Záradék A Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola Alapító Okiratát a Csillagbölcső Waldorf Egyesület - mint fenntartó K07/ számú határozatával május 03. napján jóváhagyta. Jelen Alapító Okirat augusztus 01. napján lép hatályba. Ezzel egy időben az április 29. napján kelt alapító okirat hatályát veszti. Kecskemét, május 03. P. H... Tóth János Csillagbölcső Waldorf Egyesület elnöke 28

56 A CSILLAGBÖLCSŐ GYERMEKKÖZPONTÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA