LÉGZÉS I Antoine Lavoisier francia nemesember, kémikus ( ) Joseph Priestley angol filozófus ( ) Oxigén felfedezése: 1774

Átírás

1 LÉGZÉS I. Antoine Lavoisier francia nemesember, kémikus ( ) Joseph Priestley angol filozófus ( ) Oxigén felfedezése: 1774 John Dalton angol kémikus,meteorológus ( ) Daniel Rutherford skót botanikus, kémikus nitrogén felfedezése, 1772 Joseph Black skót kémikus széndioxid felfedezése, 1756 Korabeli kísérleti készülék (gázmosó) 1

2 ÚJRAÉLESZTÉSI IDŐ TÚLÉLÉSI IDŐ teljes bénulás funkciózavar kezdete irreverzibilis károsodás amíg tünetmentes Az anoxia kezdete Sejthalál Légzéssel összefüggő jelenségek Ásítás Horkolás Tüsszentés Ijedtség Köhögés Sírás Csuklás Sóhaj Hányás Beszéd Nevetés 2

3 BAL tüdők JOBB tüdővénák O 2 felvétel CO 2 leadás tüdőartériák artériák vénák Szövetek, pl. izom CO 2 felvétel O 2 leadás Légcsere az alveolusban használt vér be eloszlás diffúzió friss vér ki 3

4 Légzésmechanika - rekeszizom diaphragma területe: 250 cm 2 Rekesz kitérése: kb 2cm 2cm x 250 cm 2 = 500 cm 3 Miért áramlik a levegő a tüdőbe, illetve ki? Az intrapulmonális nyomás szerepe Miért követi a tüdő a mellkasfal mozgásait? Az intrapleurális nyomás szerepe A magdeburgi féltekék korabeli kísérlet a vákuum erejének bemutatására 4

5 Légmell (pneumothorax) Néha gyógyászati célból mesterségesen is összeesést okozunk, miért? Légzésmechanika - mellkas csigolyák szegycsont rekeszizom lesüllyed bordák mellkas felemelkedik külső bordaközi izmok - emelés 5

6 Légzőmozgások teljes kilégzés maximális belégzés belégzés kilégzés tengely diaphragma bordaközi izmok belső külső mellkas mozgása Az (aktív) kilégzés és belégzés segédizmai m. steronocleidomastoideus m. scalenus m. rectus abdominis 6

7 Negatív nyomású lélegeztetés: vastüdő Pozitív nyomású lélegeztetés (CPAP) nyomásvezérelt térfogatvezérelt 7

8 Néhány, légzéssel kapcsolatos kifejezés pneuma - légzés, lélegzett levegő pulmo- - tüdő eupnoe - nyugodt légzés bradypnoe - lassú légzés tachypnoe - gyors légzés dyspnoe - nehézlégzés ortopnoe - légszomj fekve platypnoe - légszomj ülve asphyxia - fullad(oz)ás hiperventilláció - gyors és/vagy mély hipoventilláció - lassú és/vagy felületes Légzéssel kapcsolatos térfogatváltozások (spirometria) A kilégzés levegője a harangot felfelé mozgatja Maximális belégzés Maximális kilégzés után maximális belégzés toll rögzítő Tiffeneau-index: FEV 1 / VC = 75-80% 8

9 Tüdőtérfogatok felosztása Belégzési rezerv (IRV) Respirációs levegő (TV) Kilégzési rezerv (ERV) Belégzési kapacitás (IC) Vitálkapacitás (VC) Teljes tüdőkapacitás (TLC) Reziduális levegő (RV) Funkcionális reziduális kapacitás (FRC) Légzési frekvencia: 14/perc, légzési térfogat: 7 l/perc, alveoláris pertérfogat: 5 l/perc Térfogat- és nyomásváltozások légzés alatt tüdőtérfogat +1 cm H2 O alveoláris nyomás -1 cm H2 O transzpulmonáris nyomás pleurális nyomás Belégzés Kilégzés -8 cm H2 O -5 cm H2 O 9

10 FÉRFIés NŐ tüdőtérfogatainak összehasonlítása Megtanulandó adatok! TV IRV ERV RV FRC VC TLC A tüdőtérfogatok korfüggése vitálkapacitás életkor 10

11 Légutak Orrüreg, homloküreg (szűrés, melegítés, nedvesítés) Szájüreg (szájon át miért légzünk? légúti ellenállás, turbulencia) Garat (irányváltás, mandulák) Nyálkahártya felszíne, csillószőrök csapkodási iránya, sebessége Bronchusok, bronchiolusok, szerkezet, osztás. A szimpatikus és paraszimpatikus hatás a légzésre. A bronchiolusok tágasságának szerepe. Légzési ellenállás. Asthma. Alveoláris makrofágok. Szilikózis. Dohányfüst. Diesel. keményszájpad lágyszájpad uvula mandula nyelv Nyitott szájjal való légzés előnye 11

12 Zárt! Valsalva-, Müller manőverek 18 Üvegfúvás Fúvócső nyelvcsont (hyloid) gége (larynx) gyűrűporcok légcső (trachea) légcsőporcok Erek és nyirokerek elhelyezkedése jobb tüdő kezdete carina bal tüdő kezdete kisebb bronchusok felső lebeny bronchusa alsó lebeny bronchusa 12

13 (1 cm/perc) Csillószőrös hám mirigysejtekkel Pneumocyták I és II, alveoláris makrofágok

14 A tüdő ellenállása a térfogatváltozással szemben elasztikus ellenállás: mellkas és tüdő rugalmas ellenállásából származik viszkózus (nem elasztikus) ellenállás: elsősorban a levegő áramlásával szemben (légúti ellenállás) A tüdő tágulékonysága (compliance*) Tüdőtérfogat Laplacetörvény: T=P*r d Transzpulmonáris nyomás *egységnyi nyomásváltozásra eső térfogatváltozás tüdő compliance-e: 0.2 mellkas+tüdő: 0.1 l/cm H 2 O vagy 14

15 Az alveolusok interdependenciája (a Laplace törv. kritikája az alveolusokban) ér tüdőszövet bronchiolus simaizom Felületi feszültség a tüdőkben A felületi feszültség a folyadékban levő molekulák azon tulajdonsága, hogy a folyadék közepe felé vonzódjanak. DPCC Surfactant olyan anyag,mely csökkenti a felületi feszültséget. Megakadályozzák, hogy a vízcseppek blokkolják a kis légutakat. A nagy felületi feszültség csökkenti a tüdő felületét, így nehezebbé teszi a légcserét. A surfactant a II tipusú pneumocyták terméke. A surfactant alkotóelemei: 35-40% dipalmitoil-foszfatidilkolin, egy foszfolipid 30-45% más foszfolipid 5-10% fehérje cholesterinek és nyomokban más anyagok 15

16 Surfactant tulajdonságai lamelláris testecskék exocitózissal ürül (inger: tüdőfeszülés) vékony filmet alkot felületi feszültség 1/10-re csökken foszfatidilkolin, albumin, IgA, apoproteinek fagocitózissal tűnik el (recycling!) magzati hónaptól termelődik koraszülöttek problémája: respirációs distressz szindróma (RDS) glikokortikoid stimulálja Elasztikus erők a mellkasban és a tüdőben a légzés folyamán reziduális térfogaton (erőltetett kilégzés végén) funkcionális reziduális kapacitáson (nyugodt kilégzés végén) belégzés alatt a tüdőkapacitás 70%-án teljes tüdőkapacitáson (erőltetett belégzés végén) mellkas: kifelé, nagy mellkas és tüdő egyenlő,de ellentétes mellkas: kifelé, kicsi mellkas: egyensúly mellkas: befelé, kicsi tüdő: befelé, kicsi tüdő: befelé, nagyobb tüdő: befelé, nagy tüdő: befelé, maximális 16

17 Összefoglalás A funkcionális reziduális kapacitást (nyugodt kilégzés vége) a tüdő és a mellkasfal kölcsönhatása szabja meg. A teljes tüdőkapacitást (erőltetett belégzés vége) a belégzőizmok és tüdő-mellkasfal visszahúzó ereje közti egyensúly szabja meg. A reziduális volument (erőltetett kilégzés vége) a kilégzőizmok és a mellkas (tüdő) rugalmassága közti kölcsönhatás szabja meg. 33 Légúti ellenállás tényezői Lamináris Turbulens A légáramlás a ki- és belégzés csúcsán: 0.5 l/s 17

18 A Reynolds féle szám áramlás lamináris áramlás turbulens áramlás v=áramlási sebesség ρ=sűrűség d= csőátmérő η=viszkozitás a Reynolds-szám kritikus értékét meghaladva > > turbulens áramlás perfúziós nyomás sebesség x sűrűség x csőátmérő viszkozitás = v ρ d η 2000 Áramlással szembeni ellenállás a légutakban levegő útja egyes bronchusok átmérője > egyes bronchusok átmérője összkeresztmetszet << összkeresztmetszet légúti ellenállás > légúti ellenállás 18

19 Áramlási ellenállás Összkeresztmetszet Vezetési zóna Légzési zóna Ellenállás Trachea Bronchus Bronchiolus Terminális bronchiolusok Légutak oszlása Terminalis bronchiolusok Légutak oszlása A légzés holttere Anatómiai és élettani holttér Emberben 150ml alveoláris levegő alveoláris levegő Bronchus Bronchiolus Alveolus nincs gázcsere! 19

20 Légcsere munkavégzés alatt ventilláció (l/perc) idő (perc Munkavégzés kezdete Munkavégzés vége Maximális hiperventillációs kapacitás: l/perc LÉGZÉS II. 20

21 A LEVEGŐ ÖSSZETÉTELE TENGERSZINTEN: 0.03% széndioxid A LEVEGŐ ÖSSZETÉTELE 8000m-en: 0.03% széndioxid 21

22 Miért kell mégis oxigénmaszkot viselni? A LEVEGŐ NYOMÁSA 8000m-en: 260 Hgmm A LEVEGŐ NYOMÁSA TENGERSZINTEN: 760 Hgmm Gáztörvények Az adott gáz parciális nyomása az a nyomás, amit akkor fejtene ki, ha egyedül lenne a rendszerben. Kiszámolható: az adott gáz térfogatszázaléka szorozva a teljes gáznyomással A levegőt alkotó gázok parciális nyomásai: Atmoszférás nyomás a tengerszinten = 760 Hgmm A levegő 78.04%-a nitrogén (N 2 ); parciális nyomása (pn 2 ) = Hgmm (760 Hgmm ) A levegő 20.93%-a oxigén (O 2 ); po 2 kb. 150 Hgmm A levegő 0.03%-a széndioxid(co 2 ); pco 2 kb. 0.3 Hgmm 22

23 Gáztörvények Dalton törvénye: Egy gázelegy teljes nyomása egyenlő az azt alkotó gázok parciális nyomásainak összegével. P teljes = pn 2 +po 2 +pco 2 +pegyéb gáz Henry törvénye: A gázok parciális nyomásukkal arányos mértékben oldódnak folyadékokban, a hőmérséklettől és az adott folyadékban történő oldékonyságuktól függően. Ez miért fontos? Az alveolusokban és a vérben lévő gázok parciális nyomásának a különbsége nyomásgrádienst hoz létre a légzőmembrán két oldala között. Ez a nyomáskülönbség okozza a gázoknak a légzőmembránon át történő diffúzióját, a Fick-törvény szerint. Gázok oldhatósága a testnedvekben! Hegymászók Hőlégballonok Vadászrepülők A hegyibetegség tünetei Fejfájás Fáradtság Hányinger / hányás Étvágytalanság Zavartság Ingerlékenység Alvászavar Akklimatizáció, Oxigénbelélegzés Tiszta oxigén, túlnyomásos oxigén Polgári repülőgépek, űreszközök Nyomáskompenzáció 23

24 - Keszonbetegség - Mélységi mámor Kompressziós kamra (keszon) Nehézbúvár Könnyűbúvár Szabadtüdős mélymerülés Állati rekordok A TRIESZT batiszkáf, 1960 Picard, Mariana-árok Senki sem mondta meg neki, hogy igazából TUD a víz alatt lélegezni? 24

25 Triton project Az ember minden lélegzetvételével kb 35mg oxigént vesz fel. A tengervízben oldott oxigén 6 mg literenként. Ezek szerint kb. 90 litert kellene átszűrni percenként, 100%-os hatásfokot feltételezve. Az akku gyufásdoboznyi. És akkor a légzési térfogat és a CO 2 problemájával még nem is foglalkoztunk. Az emberi tüdő teljesen alkalmatlan folyadék belégzésére, lévén Hagen- Poiseuille törvénye alapján az ellenállás olyan nagy lenne, hogy egy Brontosaurus légzési ereje kellene a folyadék mozgatásához. Ha mégis szükség lenne ilyesmire, akkor mesterségesen kell túlnyomással be-, illetve szívással kijuttatnunk a folyadékot. Kilenc hónapig ezt ezt lélegeztük, a tested emlékezik!??? Az anyaméhben valóban folyadékkal telt tüdőnk egyrészt nem funkcionál, másrészt ez a folyadék a születés idejére már felszívódik. 25

26 Aquaman kristály Létező anyag, kevés kristály nagyon nagy mennyiségű oxigént képes kivonni a vízből, levegőből x hőmérsékleten, majd y hőmérsékleten nagyon nagy %-át képes leadni. x<y Egyelőre méregdrága és az előállított mennyiség rendkívül kevés. Mesterséges vér, oxigénszállító vegyületek Hemoglobinszármazékok A szerkezetük hasonlít a hemoglobinéra, de a VVT-n kívül nem működnének jól (hiányzik a széndioxid-szállítás a CA enzim hiánya miatt), ha a szerkezetüket nem módosítanák jelentősen. A viszkozitásuk újabb problémát vet fel, mind a folyadéklégzés, mind az érpálya szempontjából. Perfluor vegyületek Pici PFC cseppek emulzióban, kb 0.2µm (a VVT 1/40-ed része) átmérőben. A hemoglobinnál sokkal több oxigént és széndioxidot képesek megkötni. 26

27 po 2 =150 pco 2 =0.3 Légcsere az alveolusban használt vér be po 2 = 40 pco 2 =46 SAT Hb = 75% po 2 =100 eloszlás diffúzió pco 2 =40 po 2 =96 pco 2 =40 friss vér ki SAT Hb = 98% Gázcsere a szövetek és a vér között szövetek plazma plazmában oldott VVT-ben oldott C.A anyagcsere vörösvértest plazmában oldott 27

28 O 2 : hemoglobinhoz kötve, vízben oldva CO 2 : vízben oldva, bikarbonát ionként A vér gázszállítása (artériás vér: 24mmol/l, vénás vér: 27mmol/l), carbamino-hemoglobin formában vér O 2 : 96 Hgmm szöveti O 2 : 40 Hgmm vér CO 2 : 40 Hgmm szöveti CO 2 : 46 Hgmm És a nitrogénnel mi történik? Oxigénszállítás fizikailag oldott (a: 15 ml/l, v: 5ml/l) HB artériás vérben: 97-98%-os szaturáció vénás vérben: 75% Teljes oxigéntartalom: artériás vérben: 200 ml/l (185 ml/l HB-hoz kötve)=1000 ml vénás vérben: 150 ml/l (145 ml/l HB-hoz kötve)=750 ml különbség: 50 ml/l = 250 ml 28

29 Hemoglobin Max. 4 molekula O 2 -t köt meg reverzibilisen Oxigénaffinitást befolyásoló tényezők pco 2, ph, hőmérséklet, VVT 2,3-DPG 5 l vér 250 ml O 2 -t szállít percenként a tüdőből a szövetekbe (fizikai munka alatt 4000 ml is lehet) százalékos telítettsége (szaturáció) % között változhat (oxigenált Hb / összes Hb) x 100 A vér oxigéntranszportja A szervezet oxigénigénye: 250 ml/perc Hüfner szám: 1.32 ml oxigén / 1g Hb 100 ml vérben 15 g Hb van=> 5 l-ben: 800g Tehát 5l vér 1056 ml oxigént tartalmaz, ha minden Hb telített oxigénnel 29

30 Hemoglobin (64 kda) 4 alegységből épül fel, ezek mindegyike egy polipeptid láncból és az ahhoz kötött vastartalmú (Fe 2+ ) porfirinszármazékból, a HEMből áll. Hemoglobin A (α 2 β 2 ) Hemoglobin-koncentráció: [Hb] 150 g/l vér Funkciója: oxigén és széndioxid szállítás A szervezet nyugalmi oxigénigénye 250 ml /perc A vörösvértestek teljes fehérjetartalmának 95 %-a hemoglobin. A vörösvértestek tömegének 1/3 -ad része hemoglobin. A hemoglobin és a mioglobin oxigénszaturációs görbéje Szaturáció (%) HbA p50 = 26 Hgmm Az oxigén parciális nyomása po 2 (Hgmm) 30

31 ph vér = po 2 (Hgmm) po 2 (Hgmm) Bohr-effektus csökkenés növekedés po 2 (Hgmm) po 2 (Hgmm) A hemoglobin fajtái 1. OxiHb (oxigenált) 2. DezoxiHb (deoxigenált - redukált), sötét szín 3. MetHb oxidáló anyagok hatására Fe 2+ Fe 3+ vér sötét, bőr cianotikus fiziológiásan a NADH-methemoglobin reduktáz visszaalakítja Hb-ná 4. KarboxiHb (CO) affinitása a CO iránt 200-szor erősebb, mint az O 2 iránt csökkenti a vér O 2 szállító kapacitását 5. KarbaminoHb a CO 2 -t kötött Hg 31

32 A Hb lebontása Élettartam: 120 nap Pusztulás oka: membrán rugalmasság csökken Lebontás: lépben, fagociták: HEM + GLOBIN Hem biliverdin (kékeszöld), bilirubin (narancsvörös) vér: bilirubin-albumin komplex indirekt/nem konjugált/kötött bilirubin máj: glükuronsav konjugáció direkt/konjugált/szabad bilirubin epe 32

33 epe vékonybél (baktériumok) urobilinogén urobilin (narancssárga), szterkobilinogén szterkobilin (aranysárga) széklet: szterkobilin ~ 200 mg/ nap portális keringés 1. vese ~ 1-2 mg/nap 2. máj (enterohepatikus körforgás) 33

34 Icterus (sárgaság) Oka: hyperbilirubinaemia a bilirubin bekerül a szövetekbe (sclera, bőr) norm: bilirubin: 5-17 µmol/l sárgaság: bilirubin > µmol/l a) hemolitikus ~ : fokozott hemolízis; indirekt bilirubin szint (magzat, újszülött) b) hepatocelluláris ~: májsejtek primer megbetegedése, epeszekréció zavara konjugált bilirubin bejut a sinusoidokba, direkt és indirekt bilirubin szintje is emelkedik. c) obstrukciós ~ : májon kívüli epeutak elzáródása acholiás széklet, vizeletben nincs UBG 34

35 Icterusok diagnosztikája Bilirubin a plazmában Bilirubin a vizeletben UBG a vizeletben Epefesték a székletben Excesszív hemolízis Epeút elzáródás Májsejt betegség Indirekt Nincs fokozott Van Direkt Van nincs Nincs Direkt van Van, súlyos esetben nincs Kevés, súlyos esetben nincs fiziológiás sárgaság: születés utáni napokban Oka: magzati vvt-k élettartama kb. 80 nap, sok bomlik le egyszerre, ill. a magzati máj bilirubin-konjugálóképessége csekély 35

36 LÉGZÉS III. A tüdőkeringés sajátosságai - A teljes vér áthalad rajta, mégis csak a vértérfogat10%-a tartózkodik minden pillanatban az ereiben. - Alacsony kapillárisnyomás (~10 Hgmm) - A tágulékony artériák kis ellenállásúak (Hagen-Poiseuille) - Gyenge bazális tónus jellemzi - 24/9 Hgmm az arteria pulmonalis nyomása - Gravitáció-függő zónaperfúziók - Valsalva és Müller kísérlet szélsőségei Vazokonstrikciót okozó lokális faktorok: - alveoláris hipoxia, - hiperkapnia, - ph csökkenés, - szerotonin, - prosztaglandin, - angiotenzin α 1 receptor aktiváció Vazodilatációt előidéző lokális faktorok: - alveoláris O 2 növekedés - prosztaciklinek - NO - bradikinin - dopamin - paraszimpatikus hatás (M) - β 2 receptor aktiváció 36

37 A légzés kontrollköre kéreg akarat, munka agytörzs érzelmek, hő Ritmusgenerátor légzőizmok tüdő és mellkas mechanoreceptorai kemoreceptorok mechanoreceptorok mozgatórendszerből Ritmusgenerátor Kémiai szabályzás perifériás (glomusok) központi (agytörzsi) A légzés szabályozása Reflexek: H-B, fájdalom, gége, búvár Akaratlagos 37

38 Reflexek és negatív visszacsatolás központi integráció medulla, híd afferensek viselkedés mechanoceptorok kemoreceptorok efferensek légzés izomzat mirigyek negatív feedback gázcsere mechanika normálértékek légzőközpont ritmusgenerátor kemoreceptorok légzőizmok artériás vér liquor alveoláris ventiláció metabolikus változások belégzett levegő 38

39 A légzés hajtóereje Kérdés: Ha a metabolizmus a testben CO 2 -t termel (el kell távolítani) és O 2 -t igényel (fel kell venni), akkor melyik a fontosabb a légzésszabályozásban? Milyen kísérlettel lehetne eldönteni? Légzőközpontok a medullában Nucl. parabrachialis és Kölliger- Fuse (modulál, gátol) központi ritmusgenerátor (pre-bötzinger) agykamra VRG = ventralis respiratorikus csoport (I és E) NTS DRG = dorsalis respiratorikus csoport (insp., köhögés, tüsszenés, Hering- Breuer, kemoreceptorok ) nucleus phrenicus artériás kemoreceptorok és tüdő mechanoreceptorok 39

40 pedunculus Be- és kilégzőközpontok az agytörzsben Belégzési neuroncsoportok 4.agykamra Kilégzési neuroncsoportok Egyszerűsített kép agykéreg akaratlagos hiperventilláció és hipoventilláció IV.agykamra dorsalis respiratorikus csoport insp, köhögés, Hering Breuer, kemoreceptorok gátol pneumotaxikus központ kikapcsolja a belégzést apneusiás központ elhúzódó belégzést okoz ventralis respiratorikus csoport ki- és belégzés kemoreceptorok az artériákban és tüdő mechanoreceptorok n. IX és n. X respirációs motoros pálya 40

41 Ventilációs térfogat és efferens idegi aktivitás térfogat belső bordaközi izmok T1-T11 kilégzés külső bordaközi izmok T1-T11 belégzés n.phrenicus C3-C5 belégzés tüdőtérfogat kilégzés Légzési ritmus rekeszkontrakció I= inspirációs szakasz PI= postinspirációs szakasz E 2 = expirációs szakasz 41

42 A nyúltvelő ventrális felszínén elhelyezkedő centrális kemoreceptorok Elsődleges inger a széndioxid!! (ph) Artériás (perifériás) kemoreceptorok Glomus caroticum Carotis sinus ideg I.tipusú sejt akciós pot kapilláris I.tipusú sejt Dopamin II.tipusú sejt K + kiáramlás depolarizáció Ca ++ áram I.tipusú sejt 42

43 Glomus caroticum kemoreceptor reakció medulla n.glossopharingeus vagus carotis test (glomus caroticum) Kisülési gyakoriság aorta test (glomus aorticum) Glomus caroticum kemoreceptor reakció frekvencia P a O 2 és P a CO 2 szinergista hatású impulzus/sec ph a és P a CO 2 is hat a glomus caroticum receptoraira (glomus aorticum NEM reagál a ph-ra) 43

44 Ventiláció és P a CO 2 (Hyperkapniás reakció) Re-breathing módszer A hatások központi eredetűek CO 2 narkózis (CO 2 a levegőben) CO 2 tartalom a levegőben normálisan nagyon kevés (0.04%) Pincebalesetek szüret után (mustgáz) nem mustárgáz! 1% --> légzési frekvencia emelkedik 5% --> dyspnoe 10% --> tűrhetetlen (nyugtalanság, fejfájás, zavartság) 15% --> öntudatvesztés, remegés, görcsök 20-30% --> CO 2 narkózis 44

45 Ventiláció és ph a alveoláris ventiláció (alapérték = 1) A periférián csak a glomus caroticum receptorok reagálnak (Kussmaul légzés) Ventiláció és PO 2 (Hypoxiás válasz) nem lineáris kapcsolat alveoláris ventiláció CO 2 a király! PO 2 45

46 Adaptáció CO 2 -hoz krónikusan magas artériás pco 2 altatószermérgezés a légzés ingere: O 2 receptorok ingerlése az O 2 adás hatása Nazális receptorok tüsszentés Légzési reflexek Vagusafferensek garatreceptorok gégereceptorok szimatolás, nyelés kilégzés, köhögés Búvár reflex arc, trigeminális Velőshüvelyes tüdőreceptorok Lassan adaptálódó Hering-Breuer reflex feszítési receptor Gyorsan adaptálódó (irritáns) receptor köhögés. nyálkatermelés bronchokonstrikció Velőshüvely nélküli tüdőreceptorok tüdő C rostjai tachypnoe, nyálka J (juxtakapilláris) receptor kémiai ingerek tachypnoe, ödéma) 46

47 Légzési típusok Normális Kussmaul acidózis (légzés kompenzál) Biot Cheyne- Stokes agytörzsi léziók, meningitis alvás, magasság, ópiátok Apneusiás medulláris és pontin léziók Lihegés agónia A Cheyne-Stokes légzés légzés mélysége pco 2 az agy respirációs neuronjaiban respirációs központ ingerlődik pco 2 a tüdőerekben 47

48 Hogyan ússzuk át a medencét? Hiperventilláció CO 2 receptorok túl későn reagálnak 48