és elktromágneses Rendszerez Elektrosztatikus tér estén: Zárt rezg Kondenzátorból és tekercsbıl álló zárt áramkör Φ Ö E Forráserısség: N B

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "és elktromágneses Rendszerez Elektrosztatikus tér estén: Zárt rezg Kondenzátorból és tekercsbıl álló zárt áramkör Φ Ö E Forráserısség: N B"

Irén Fazekas
7 évvel ezelőtt
Látták:

Rezgıök és elktromágeses hullámok Redszerez lektrosztatkus tér esté: Forráserısség: N Q ε Örvéyerısség: Ö A mágeses tér változása örvéyes elektromos teret kelt: smétl tlés ahol : N ahol : Ö Φ Ö A l

1 Rezgıök és elktromágeses hullámok Redszerez lektrosztatkus tér esté: Forráserısség: N Q ε Örvéyerısség: Ö A mágeses tér változása örvéyes elektromos teret kelt: smétl tlés ahol : N ahol : Ö Φ Ö A l Összeállította: CSISZÁR IMR SZT, Ságvár. Gyakorló Gmázum SZGD, 6. szeptember Magetosztatkus tér esté: Forráserısség: N ahol : N A Örvéyerısség: Ö I ahol : Ö l Zárt rezg Katódsug dsugárcs Kodezátorból és tekercsbıl álló zárt C L Termkus elektro emsszó (dso hatás, 883) A fémek hımérsékletéek övelésével (zzításával) elektrook lépek k belılük. ampermérı Ha egy kodezátort feltöltük, majd a teleprıl lekapcsolva összkötjük egy mérı közbektatásával egy tekerccsel, akkor a be folyó erıssége peródkusa változk. Klépés muka: gy adott fémre jelemzı eergaküszöb, amelyet egy vezetés elektrojával közölve, az elektro k tud lép a fémbıl.

2 Zárt rezg Zárt rezg Vízsztes (horzotáls) eltérítı lemezpáro főrészfogrezgés (z bztosítja, hogy a pot vízsztese véggfusso a képeryı.) Függıleges (vertkáls) eltérítı lemeze a tekercs U A kapcsoló zárásakor dul, (a tekercsbe keletkezı ödukcós feszültség matt kezdetbe ulla, majd egyre övekszk), a kodezátor feszültsége csökke. A kodezátor ksül, a tekercsbe felépül a max. mágeses tér. Az erısség csökkeése matt a tekercsbe keletkezı ödukcós feszültség gyekszk fetarta az egyre csökkeı ot, mközbe a kodezátor töltıdk, azaz feszültsége ı. A kodezátor eletétes polartásúra töltıdk, a feszültsége akkor ér el a maxmumot, amkor az ullára csökke. t A folyamat kezdıdk elırıl, és peródkus mozgás alakul k. A fellépı veszteségek matt a kodezátor feszültségéek maxmuma egyre csökke. Zárt rezg Zárt rezg A rezgıbe tárolt eerga váltakozva a kodezátor CU max elektromos és a tekercs LI max mágeses eergájakét va jele. Ha a veszteségektıl eltektük: CU max LI CU LI max Mvel: Így: X U C f C π I I C f C π L I U T I π f C π LC (Thomso formula)

3 Csatolt rezg Csatolt rezg Rezg r hagolása Csllapítatla el-mág g.. rezgések A fellépı veszteségek pótlására peródkusa eergát kell juttat a rezgıbe. 3

4 Vákuumdódada Vákuumdódada A dóda legfotosabb alkalmazása az egyeráyítás. A A katódról klépı elektrookat az aód az egyk félperódusba vozza, a más félperódusba taszítja. K Tróda Abba külöbözk a dódától, hogy az aód és a katód között va egy rács. Csllapítatla el-mág g.. rezgések Messer-féle vsszacsatolás 4

5 Mchael Faraday (79-867) James Clerk Maxwell (83-879) ltolás Mt azt láttuk Faraday törvéye szert a mágeses tér dıbel változása örvéyes elektromos mezıt kelt: Maxwell feltételezte, hogy az elektromos tér (fluxus) dıbel változása mágeses mezıt kelt: Ö ε Φ Ö Lez törvéy ltolás Kapcsoljuk egy síkkodezátort egy forrásra, és vzsgáljuk meg m törték! A bekapcsolás utá rövd deg folyk a vezetıbe. (A lemezek között em!) Az addg va jele, amíg a kodezátor föltöltıdk. Amíg folyk a vezetıbe, addg mágeses tér vesz ül. Írjuk fel az Amper-féle gerjesztés törvéyt az alább ábrá látható görbére! r r l I ltolás ltolás Amíg a kodezátorlemezekre töltı folyk, addg a lemezek között olya mágeses térek kell lee, amely éppe -ra kompezálja a Σ l összeget a lemezek között CD íve. Amíg a kodezátor töltıdk a lemezeke változk a töltések meysége, azaz változk a lemezek között elektromos tér. r r I rπ I l rπ I Keressük kapcsolatot a lemezek között változó elektromos tér, és az általa keltett mágeses tér között! gy adott kcs dı alatt legye a töltı álladó I, az általa a lemezre szállított töltés agysága Q I. 5

ı ltolás ek következtébe a dı alatt a lemezek között fluxusváltozás a Gauss törvéy szert: Q I N ε A vezetékbe folyó I ak megfelel a lemezek között elektromos fluxusváltozás: I ε ltolás Maxwell azt

6 ı ltolás ek következtébe a dı alatt a lemezek között fluxusváltozás a Gauss törvéy szert: Q I N ε A vezetékbe folyó I ak megfelel a lemezek között elektromos fluxusváltozás: I ε ltolás Maxwell azt feltételezte, hogy ez a fluxusváltozás ugyaolya kapcsolatba va a mágeses tér örvéyerısségével, mt a vezetés erıssége, azaz: Ö I ε ε Maxwell IV. egyelete Általáosa megfogalmazva: Ha az elektromos tér fluxusa d be változk, akkor mágeses tér keletkezk. A térbe felvett tetszıleges zárt görbe örvéyerıssége aráyos a görbe által ülhatárolt területe áthaladó elektromos fluxusváltozással. Ö ε Ha az örvéyerısséget olya zárt úto számoljuk k amely vezetıt és változó elektromos fluxust s ülvesz, akkor: Ö I + ε Maxwell IV. törvéye: r r l I + ε M I. M II. r r A ε N r r Φ l Maxwell egyeletek Q Az elektromos teret töltések és változó mágeses terek keltk. Maxwell egyeletek Φ Ö M III. M IV. N r r l Ö I + ε A mágeses teret ok és változó elektromos terek keltk. A yugvó töltés által keltett tér forrásos, az összes több örvéyes. I 6

ı ı ı lektromágeses hullámok Maxwell-féle elektromágeses elmélet szert: a mágeses tér változása elektromos teret kelt az elektromos tér változása mágeses teret kelt Az elektromos és a mágeses tér

7 ı ı ı lektromágeses hullámok Maxwell-féle elektromágeses elmélet szert: a mágeses tér változása elektromos teret kelt az elektromos tér változása mágeses teret kelt Az elektromos és a mágeses tér együttese képes öállósul lektromágeses sugárzás: Az elektromágeses térek a testekrıl leváló, azoktól függetleül tovaterjedı változata. A sugárzást meghatározó egyelet M.IV.: Ö I + ε lektromágeses hullámok Gyorsa változó rezgések elıállításra alaklamas eszköz a rezgı. Ha L és C értéke kellıe kcs, akkor f agy lehet. A kodezátorlemezek között térrészbe md az elektromos md a mágeses tér jele va, dıbel változásukkal egymást tartják fe. Az elektromágeses hullámok térbe való ksugárzásáak eszköze a yílt rezgı: Számottev sugárzás csak agyo gyorsa változó mez kt l várható. ~ 7 agyságredő lektromágeses hullámok lektromágeses hullámok A legegyszerőbb yílt rezgı a két részre osztott vezetékdarabból áll. ek eve dpólatea. Gerjesztı Dpól atea Az általa kbocsátott elektromágeses hullámok eve: dpólsugárzás. 7

ő ő ı ı lektromágeses hullámok Az elektromágeses rezgések leszakadak a forrásukról és az ateától távolabb, az egymást keltı elektromos és mágeses tér egymásra merıleges síkba, azoos fázsú,

8 ő ő ı ı lektromágeses hullámok Az elektromágeses rezgések leszakadak a forrásukról és az ateától távolabb, az egymást keltı elektromos és mágeses tér egymásra merıleges síkba, azoos fázsú, traszverzáls hullámkét terjed. erga-s r ség: r r r S W m [ S ] A Poytg-vektor azt mutatja meg, hogy mlye ráyba, és egységy d alatt mey eerga lk át egy adott felülete. lektromágeses hullámok Megmutatható, hogy a kbocsátott hullámok terjedés sebessége: v ε 4π 7 Vs Am 8,85 As Vm,998 8 m s A féy terjedés sebessége Maxwell azt a következtetést vota le, hogy a féy traszverzáls elektromágeses hullám. Maxwell elméletéek helyességét kísérletleg Herch Hertz gazolta 888-ba, amkor gyorsa váltakozó okkal elektromágeses hullámokat állított el, amelyek a féyhez hasoló tulajdoságot mutattak. lektromágeses hullámok lektromágeses hullámok 8

Hasonló dokumentumok

A teljes elektromágneses spektrum

A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek