A kötelező közvetítés protokollja /bíróknak/

Átírás

1 A kötelező közvetítés protokollja /bíróknak/ 1. Milyen ügyekben kötelezhetem a feleket a közvetítésre? 1.1. Kötelezni csak olyan ügyekben lehet, amelyeknél a jogszabály arra konkrét felhatalmazást ad; ha ilyen felhatalmazás nincs, akkor csak ajánlani lehet (terelés) a feleknek a közvetítést (Pp (2) bek.), aminek hasonló hatása lehet, ha önként elmennek közvetítőhöz A kötelezhető ügytípusról az új Ptk. 4:172. -a rendelkezik: 4:172. [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben] A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - közvetítői eljárást vegyenek igénybe A kötelezés feltételei: - a peres felek a szülők, illetve gyermek is érintett, - elrendelés célja a szülői felügyelet gyakorlása során az együttműködés biztosítása, - indokolt a kötelezés (nem minden esetben kell kötelezni, hanem csak akkor, ha az ügy egyes körülményei nem zárják ki, vagy, ha nincs más sürgős, vagy célravezetőbb intézkedés pl. súlyos bántalmazás, korábbi sikertelen közvetítés, elfogadható indokkal tiltakozó fél) A kötelezés az új Ptk. hatálybalépésekor (2014. március 15.) folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható (új Ptké. 37. ) Kizárt az elrendelés (az önkéntesen választott közvetítés is): az apasági és a származás megállapítása iránti, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló, a gondnokság alá helyezési perekben ezen kereseti kérelmek vonatkozásában, bontóperben csak - a házasság érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének, - a házasság érvénytelenítése, vagy felbontása kérdésében, mert ezekről a közvetítő előtt nem lehet joghatályosan megállapodni, de egyéb kapcsolódó kérdések tekintetében (pl. szülői felügyelet közös gyakorlásának részletkérdései, házassági vagyon megosztása) lehet elrendelni közvetítést Nem csak külön felhatalmazás nincs az elrendelés lehetőségére, de a Kvtv. eleve kizárja a közvetítő eljárást egyes más, nem családjogot érintő eljárásokban is (a közigazgatási perben, a sajtó-helyreigazítási eljárásban, az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban és a végrehajtási perekben). 2. Mi a feladatom, ha el akarom rendelni a közvetítést? 2.1. Meg kell vizsgálnom az ügyet, hogy alkalmas-e: - az elrendelés feltételei fennállnak és 1

2 - nem kizárt a közvetítés Lehetséges, hogy elsőre csak ajánlom nekik (Pp (2) bek.) és megnézem a reakciójukat (a tájékoztatás/megnyilatkoztatás szóban és írásban is történhet; ehhez segítenek a házi nyomtatványok vagy a koordinátor); ha - a felek önként elmennek közvetítőhöz, akkor nem kell elrendelnem, - a fél/felek, vagy a jogi képviselő(k) indokolatlanul zárkóznak el, akkor dönthetek az elrendelésről Mérlegelem az ügy körülményeit és az esetleges egyéb szempontokat (pl. a következő tárgyalásra kitűzhető időpont időbeli távolsága). 3. Pontosan mire is kötelezném a feleket az elrendeléssel? 3.1. Általánosan: vitájuk részben vagy egészben megállapodással történő lezárása céljából működjenek együtt legalább egy bírósági közvetítővel, de közösen fordulhatnak külső közvetítőhöz is Konkrétan: - forduljanak közösen bírósági vagy külső - közvetítőhöz és - vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen (max. 1 órás tájékoztató). 3.3.Nem kötelezhetem őket arra, hogy - a közvetítői eljárást megindító nyilatkozatot aláírják (azaz a közvetítői eljárás részletkérdéseiről is megállapodjanak), - egy, vagy több közvetítői ülésen vegyenek részt (2-4 óra/ülés), - az eljárás végén megállapodjanak. 3.4.Összegzés: a per automatikus lefolytatása helyett a kötelezéssel csak a békés megállapodáshoz vezető út első lépésének megtételéhez használok kényszert. Az úton továbbmenni a felek szabad döntése marad; e döntést egy közvetítő által adott részletes tájékoztatást követően fogják megtenni. Ha bármelyikük e tájékoztatás után sem akarja megpróbálni a vitát közvetítői eljárásban rendezni, akkor arra hiába is kötelezném őket (nem volna őszinte, illetve nem ellenőrizhető). Bizonyossá válik továbbá a per ultima ratio jellege A közvetítésre kötelezés a feleknek nem okozhat (el)viselhetetlen többletköltséget, Az alábbi lehetőségek közül maguk választhatnak: A./ - a bírósági közvetítés ingyenes; az első közvetítői megbeszélés is és az ülések lefolytatása is (az ország területén bármelyik bírósági közvetítőhöz fordulhatnak; a hálózat folyamatosan bővül); B./ - a KIM által vezetett névjegyzékből olyan mediátort is választhatnak, aki alávetési nyilatkozatot tett, így az első közvetítői megbeszélésért maximum (tehát kevesebb is lehet) a jogi segítségnyújtók egyszeri óradíját kérheti el megjelent felenként (jelenleg Ft/fél); ha a felek ezután nála indítják meg az eljárást, akkor a mediációs ülésekkel töltött időre felszámíthatja az eljárásban részt vevő felek száma szorozva 4.000,- Ft óradíjat. C./ - a felek választhatnak a KIM névjegyzék azon mediátorai közül is, akik nem tettek alávetési nyilatkozatot, az előttük folyó eljárásban a B./ pont alatt részletezettek szerint alakul a külső mediátor díjazása. 2

3 B./ és C./ esetben a külső közvetítő igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére is, melyet a díjával együtt - a feleknek kell fizetnie. B./ és C./ pont alatti mediátorok között az a különbség, hogy az alávetési nyilatkozatot tett mediátor a kötelező közvetítői eljárás lefolytatása iránti felkérést köteles elfogadni, kivéve, ha összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy a jogvita tárgya nem tartozik a szakterületébe. A felek önként és közösen döntenek, hogy a fenti lehetőségek közül melyiket választják. 4. Mi a teendőm, ha elrendelem a közvetítést? 4.1. Ezt célzó határozatomról pervezető végzést hozok (külön nem fellebbezhető meg; minta a házi nyomtatványok közt) és egyidejűleg felfüggesztem az eljárást. /Pp.152. (3) alapján/ Egyúttal tájékoztatom ennek lehetséges következményeiről (Pl.: illetékkedvezmény, pénzbírság 6.4.pont szerint stb.) 4.2. A jogi képviselő nélkül eljáró felet a határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatom a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének szabályairól (nem kizárt, sőt jól jöhet a másik fél sőt a jogi képviselő tájékoztatása is): A közvetítés kezdeményezése: történhet bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelemmel, vagy külső közvetítő felkérésével; az egyes személyek és elérhetőségük listája interneten megtalálható: bírósági közvetítők: külső mediátorok: A felek bírósághoz benyújtott, bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmét a törvényszéki lajstrom iroda Pkm. számra iktatja és az ügy kiosztásra jogosult személy a bíróság ügyelosztási rendje szerint jelöli ki az eljáró bírósági közvetítőt. A feleknek közösen kell (bírósági) közvetítőhöz fordulniuk vagy ha már a közvetítő kiválasztásban sem sikerül megfelelően együttműködniük az egyik fél által megkeresett (bírósági) közvetítő közreműködhet abban, hogy a másik (többi) fél a kezdeményezéshez csatlakozzon; A kötelezést tartalmazó határozat közlését követő 15 napon belül kell benyújtani a bíróságra a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmet /a kérelem nyomtatványa letölthető a bíróság honlapjáról, de saját kezűleg is megírható, csak a felek tüntessék fel a kérelemben az elérhetőségeiket, címüket, telefonszámukat, e- mail címüket/ a kérelemhez (vagy külső mediátor választása esetén a felkéréshez) csatolniuk kell a kötelező határozat másolatát Előfordulhat, hogy a fél: - számára nincs elérhető ingyenes bírósági közvetítő és - külső mediátor díjának fizetését nem tudja vállalni. 3

4 Ilyenkor - el sem rendelem a közvetítést, vagy - megváltoztatom döntésemet (a közvetítésre kötelező pervezető végzésemet), illetve - az önhiba kimentéseként fogadom el (nem alkalmazok pénzbírságot). 5. Mi történik azután, hogy elrendeltem a közvetítést? 5.1.Folytatom a bírósági eljárást, ha bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött, bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy a határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek igazolást (arról, hogy a közvetítés meg sem indult, vagy már befejeződött) csatoltak volna be Nem folytatom a bírósági eljárást, ha legkésőbb a két hónapos határidő előtt nyolc nappal igazolást kapok a felektől arról, hogy megindították közvetítői eljárást, de várhatóan nem fejezhető be a két hónapon belül (azaz van még esély a megegyezésre, csak több idő kell). Ilyenkor a tárgyalás a közvetítői eljárás befejeződése után folytatható A (bírósági) közvetítőt is köti a két hónapos határidő (a felektől értesül róla); az első közvetítői megbeszélés általa javasolt időpontjának a határidő lejártát legalább 15 nappal meg kell előznie. 6. Mi a teendőm, ha a felek visszajöttek a kötelező közvetítésről? 6.1. Ha a felek kérik az eljárás folytatását, de azzal egyidejűleg keresettől elállás, illetve per megszüntetése iránti kérelem is érkezik, akkor (valószínűleg elmúlt a harag, vagy olyan megállapodást kötöttek, amelynek bírósági jóváhagyását nem kérik; pl. mert már végre is hajtották) megszüntetem a pert. Ebben az esetben alkalmazom az Itv. 58. (2) bekezdés illetékmérséklésre vonatkozó szabályait. E szerint az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik Ha megállapodást hoztak a peres vita egészéről vagy részéről és kérik bíróság általi jóváhagyását, akkor erről döntök, illetve annak megfelelően folytatom a tárgyalást Ha csak igazolást hoztak arról, hogy a kötelezésnek eleget tettek, akkor folytatom a tárgyalást. 4

5 6.4. Ha a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a valamelyik fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsul meg, azt a felet pénzbírsággal sújtom Az önhibára lehet következtetni abból, hogy nem csatol be igazolást (a közvetítő arról is adott volna neki, hogy a fél jelezte a kötelezettségét, de a felkérés és a tájékoztató megbeszélésen való részvétel elmaradásának oka nem e félnek a közvetítővel való együttműködésének hiánya volt) Az önhiba hiányát a mulasztó fél valószínűsítheti (pl. kórházi fekvőbeteg volt, a másik fél részéről tettlegességre került sor, így nem várható el tőle már semmilyen együttműködés) Javasolt, hogy a pénzbírság kiszabására csak teljesen indokolatlan, vagy a mulasztás kimentésére feltűnően valószerűtlen indoklás esetén kerüljön sor, ugyanis nem cél, hogy a pénzbírsággal szembeni jogorvoslati eljárás tovább terhelje (lelkileg/anyagilag/időben) az ügy érdemi elbírálását. 7. Mire kell még figyelnem a kötelező közvetítés után? 7.1. Amennyiben ingyenes - bírósági közvetítői eljárásban vettek részt a felek és ezt követően egyezséget kötnek a perbíróság előtt az első tárgyalás után, az Itv. 58. (3) bekezdése alapján a illeték a peres eljárás illetékének 50 %-a. Ha a felek KIM névjegyzékből kiválasztott mediátor előtt közvetítői eljárásban vettek részt és ezt követően hagyom jóvá az egyezségüket az első tárgyalás után, vagyis: - a közvetítői eljárás ténylegesen meg is indult a felek közt - az egyezségüket jóváhagytam - a felek fizettek a közvetítésért (a külső mediátor díja az 50% felett további a mediátor bruttó munkadíjából - max forinttal, illetve max. 30%-áig csökkentheti az illetéket. (Pl.: ha a külső mediátor díja bruttó ,- Ft. A peres illeték pedig ,- Ft, akkor a külső mediátor díjából 6.000,- Ft ot tud beszámítani a fél az illetékbe. Ugyanis az 50%-ra mérsékelt illeték ,- Ft lenne, a minimálisan megfizetendő 30 % 9.000,- Ft, tehát a kettő különbözetével, vagyis 6.000,- Ft csökkenthető az illeték. Ebben az esetben a fennmaradó külső mediátor díját, ,- Ft ot a félnek kell viselnie.) 7.2. A Pp. alapján egyrészt a fél kérelmére a kötelező közvetítés díja és költsége a perköltséghez számítandó; másrészt különböző esetekben a pernyertes fél is kötelezhető a pervesztes fél által a közvetítői eljárásban fizetett költségek megtérítésére. 5