Üzleti jelentés 2013.

Átírás

1 Újszász és Vidéke Körzeti TAKARÉKSZÖVETKEZET 5052 Újszász, Erkel F. u 2/a. Üzleti jelentés Cg.:

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 6 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 8 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 9 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ KÖRNYZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA 15 1.sz. melléklet: betétállomány 16 2.sz. melléklet: hitelállomány 17 3.sz.melléklet: lejárati 18 4.sz.melléklet: követelések 19 5.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása 20 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A magyar gazdaság teljesítményének több mint egy évig tartó csökkenése 2013 I. félévében megállt és növekedésbe fordult. Hazánk bruttó hazai terméke összességében 1,1%-kal bővült előző év azonos időszakához képest. Utóbbi mutatójával hazánk az európai országok rangsorában a középmezőnyben helyezkedett el. A bruttó hazai termék évi 1,1%-os növekedéséhez az ipar és az építőipar javuló teljesítménye mellett a mezőgazdaság jó éve is hozzájárult. Összességében 2013-ban az ipari termelés a nyers adatok szerint 1,4%-kal haladta meg az előző évit, a növekedés motorja a járműgyártás volt. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 7%-kal emelkedett. Az építőipari termelés volumene éves szinten 9,6%-kal nőtt az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. Az élénkülés túlnyomórészt állami beruházásokkal függ össze, a lakásépítés továbbra is az eddigi legmélyebb szinten van. A szolgáltató ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom 0,9%-kal emelkedett. A munkanélküliségi ráta 10,3%-os értéke 0,7 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A férfiak esetében jelentősebben, a nők körében visszafogottabban csökkent a munkanélküliség. A két nem munkanélkülisége 2013-ban azonos volt (10,3%). A fogyasztói árak emelkedésének üteme az előző évhez képest jelentős mértékben fékeződött: összességében 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek. A pénzromlás lassulásában szerepet játszott a rezsicsökkentés, valamint a tartós fogyasztási cikkek árszínvonalának mérséklődése, az újabb és újabb adók, illetve hatósági intézkedések - telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt dohány-árrés, fix magas taxi díj - begyűrűzése pedig növelte az áremelkedés ütemét. Legnagyobb mértékben továbbra is a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az élelmiszerek áremelkedése visszafogottabb volt. Magyarország devizatartalékai folyamatosan csökkennek, az emberek magán-nyugdíjpénztári megtakarítását (a GDP 10%-a!) felhasználták, számos cég mobilizálta eredmény-tartalékát. A belföldi kereslet csökkenése különösen kedvezőtlen az elsősorban hazai piacra termelő vagy szolgáltató kkv-k számára. A különböző szektorokat sújtó adók, árcsökkentési előírások, versenykorlátozások és a piac újrafelosztását célzó beavatkozások (pl. trafik, szerencsejáték, energiaszolgáltatás, gyógyszertár) viszont nemcsak az érintett cégek passzivitásához vezettek, de a leépítések, a halasztott fejlesztések és beszállítói költségcsökkentések következtében tovagyűrűző keresletcsökkenéssel jártak. A hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamok alacsony szintre süllyedtek. Az irányadó ráta az eddigi legalacsonyabb szintre süllyedt. A folyamatos kamatvágásoknak teret adott a rekord alacsonyra csökkent infláció, az ország kockázati megítélése, a visszafogott belső kereslet, és a mérséklődő külpiaci inflációs nyomás. 3

4 A magyar bankrendszer paradoxona, hogy miközben likviditási és tőke helyzete jó és javuló, a reálgazdasági szempontból rendkívül kedvezőtlen folyamatok, a hitelállomány drasztikus leépítése, az állami túladóztatás okozta veszteségek anyabanki tőkeemeléssel való ellensúlyozása révén megy végbe. A háztartások hitelállománya folyamatosan csökkent. A hitelkereslet a magas adósságterhek, az óvatos lakossági magatartás, valamint a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet miatt továbbra is igen alacsony volt. Az árfolyamgát igénybevétele alig több mint egyharmados. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező hitelállomány aránya mind a teljes portfolión, mind pedig az átstrukturált állományokon belül növekedett. A devizahiteleseket mentő program nehézkes volt. A hitelezési folyamatok újbóli beindulásának egyaránt gátja a szűkös hitelkereslet és kínálat. A vállalatok hitelkereslete továbbra is alacsony; a beruházási hajlandóság az alacsony kapacitáskihasználtság, a romló vállalati jövedelmezőség és a gazdasági, valamint szabályozási környezettel kapcsolatos bizonytalanság miatt továbbra sem nőtt. A kamatszint csökkenése segítséget nyújtott azon vállalkozásoknak, amelyek a korábbi, magasabb kamatterhet nem tudták kitermelni, az alacsonyabb kamatszinten azonban versenyképes projekttel rendelkeztek. A jegybank Növekedési Hitel Programja ebben jelentett további, célzott támogatást a banki finanszírozás hiányának leginkább kitett KKV szegmens számára. A Magyar Nemzeti Bank folyamán 12 alkalommal csökkentette a jegybanki alapkamatot: 5,75%-ról 2,75%-ra csökkent. Megállapítható, hogy a szövetkezeti hitelintézetek üzleti lehetősége tovább szűkült az adóterhek növelésével ( tranzakciós illeték, hitelintézeti hozzájárulás ), a fedezet-, eszközértékelés, monitoring szabályozás kiterjesztése és kötelezővé tételével, a hitelezési aktivitás mérséklődésével. A további portfólió romlás is rontott az üzleti lehetőségeken és a lakossági forrásokért folytatott versenyhelyzet, ahol az állam is versenytársként lépett fel. A takarékszövetkezet évi üzletpolitikai célkitűzési között eft adózás előtti eredmény elérése szerepelt, továbbá az, hogy realizáljon eft mérleg főösszeget, eft betétállományt és eft hitel állományt. A beruházások terén a folyamatos működéshez szükséges technikai eszközök biztosítását terveztük. E célok elérése érdekében határozta meg takarékszövetkezetünk vezetése a kamatpolitikáját, hitelkihelyezését és betétgyűjtését, alakította ki portfoliójának kívánatos összetételét, valamint üzletpolitikai intézkedéseit. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában továbbra is a lakossági betétgyűjtés állt, amelynek aránya 2013-ben elérte a betétállomány 83,52%-át ( 2012-ben 86,59% ). A lakossági számlához lekötött betét 60,30%-ot képvisel az állományon belül, míg a takarékszelvény 10,29%-ot. A lakossági megtakarítások a évi mérték kétszeresével - 3,4%-al - csökkentek a fenti okok miatt. A vállalkozói betétek aránya 16,48%. A betétállomány növekménye eft. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a lakossági hitelek határozzák meg. A hitelállomány eft-al csökkent. Az Önkormányzati adósságkonszolidációja kapcsán eft került kiváltásra, amelynek pótlására nem volt lehetőség. A vállalkozói kölcsönök 12,6%-al, a lakossági állomány pedig 10,9%-al csökkent. A hitelkihelyezés terén a 4

5 lakossági szektor részaránya a felére esett vissza, hiszen a 2012-ben folyósított eft deviza kiváltó jelzáloghitelt nem lehetett túlteljesíteni és új építési vagy vásárlási jellegű hitel pedig nem is került folyósításra. A vállalkozói hitelek miatt a részarány 37,66%-ról 68,56%-ra nőtt, a Növekedési Hitel Program keretében folyósított állomány miatt. Az őstermelőknek történő hitel folyósítás eft-ról eft-ra csökkent. Takarékszövetkezetünk a tárgyévben eft kölcsönt folyósított ( 2012-ben eft ). A hitelállományon belül a fogyasztási és jelzálog hitelek aránya 29,35%-ról 28,57%-ra, a vállalkozói hitelek részaránya 30,32%-ről 29,90%-ra csökkent. A Növekedési Hitel Program keretében 90 mft keretet kaptunk, év végén 9 szerződésből eft összegű állomány állt fenn. A takarékszövetkezet adózás előtti eredménye eft veszteség, szemben a eft terv adattal. A Takarékszövetkezet a számos negatív külső hatást ( jegybanki alapkamat csökkentés, tranzakciós illeték, hitelintézeti hozzájárulás bevezetése ) költségeinek minimalizálásával igyekezett ellensúlyozni, de az év végi értékvesztés képzési szabályok átalakításával kapcsolatos terheket már nem volt képes kigazdálkodni. Ez tette szükségessé a működés során megképzett általános tartalékból eft felhasználását. A fentiekből következően 0 eft mérleg szerinti eredmény került kimutatásra. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje eft, amely a tevékenység biztonságos végzéséhez elegendő tőkét biztosít. A fizető képességi mutató egy év alatt 18,68%-ről 17,58%-ra csökkent, a kötelező, hitelintézeti törvényben meghatározott 8%-al szemben. A takarékszövetkezet november hónapig az Értékvesztés és céltartalék képzési szabályzat előírásai alapján számolta el a szükséges értékvesztéseket december hónapban a Takarékbank által kiadott és kötelezően alkalmazandó Monitoring Eszközértékelési-, Értékvesztés elszámolási-, és Céltartalékképzési Szabályzat előírásai szerint kellett a követeléseket értékelni. Az ügyfelek fizetési hajlandóságának romlásán túl a közokiratba foglalás hiánya, kétszeres fedezeti érték hiánya és főként az éven túli késedelmes hitelek rossz kategóriába sorolása még eFt többlet képzést indukált. Így az értékvesztés eft-ról eft-ra emelkedett az állomány. A követelés fejében átvett tárgyi eszközök állománya eft, amelyre 35,56% értékvesztés került megképzésre. A céltartalék képzés során a függő kötelezettségre képzett céltartalék állománya eft-ról eft-ra növekedett, míg az általános kockázati céltartalék december havi állománya ( eft ) átvezetésre került az eredménytartalékba. Az egyéb céltartalékok 2012.évi állománya ( eft ) visszavezetésre került, mert a felszámolóval sikerült megegyezni, év végén eft-ot képeztünk a folyamatban lévő munkaügyi perekre. Az általános tartalékból 2013-ban eft felhasználás történt. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr segítette a vezetést. A kockázatkezelést független kockázat kezelő végzi, akinek tevékenységét a jogi képviselő koordinálja. 5

6 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében az alábbi: 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 6,3% -7,9% -14,2% 2 Eszközarányos bevétel % 12,0% 11,1% -0,8% 3 Eszközarányos nyereség % 0,8% -0,9% -1,6% 4 Saját tőke arányos nyereség % 8,0% -9,8% -17,7% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 57,9% 64,1% 6,2% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 8,0% -7,0% -15,1% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 69,3% 92,5% 23,3% 8 Kamatmarge % 6,21% 5,55% -0,7% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10,6 11,1 0,5 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 18,7% 17,6% 0,0 11 Hitelfedezettségi mutató % 36,5% 48,3% 0,1 12 Kockázatvállalási mutató 2,7 3,1 0,5 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 45,6% 34,2% -11% 14 Likviditási ráta I. 0,73 0,81 0,08 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,40 0,47 0,07 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 36,0% 42,3% 0,06 Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 52,2% 59,0% 6,8% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,01% 0,04% 0,04% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 27,4% 35,2% 7,9% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 8,0% 10,3% 2,3% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 36,8% 37,6% 0,8% 22 Eszközarányos költségek % 4,4% 4,0% -0,3% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 30,0% -39,6% -69,6% A működés költségeit fedezi a kamatkülönbözet. A folyamatos kamatvágásoknak köszönhetően a kamatbevétel és ráfordítás terv nem teljesült. A kapott kamatok összege ( eft ), nem érte el a tervezettet ( eft ), a fizetett kamatok terv teljesüléséhez is eft szükséges lett volna. A hitelezésből származó kamatok az állomány 11,28%-át teszik ki. A bankközi betétekből a bázis kamatbevétel 72,6%-a folyt be, míg az értékpapíroknál a bázis bevétel 92%-a. Ez az állománynövekedéssel és a bankközi betétnél magasabb hozamot eredményező állampapír hozamokkal függ össze. A fizetett kamatok 70,9%-os teljesülése a kamatcsökkentések eredménye. Az általános költségek a tervhez képest eft-al csökkentek, a szakértői díjak, marketing költségek haladták meg a tervezettet. A jutalék és díjeredmény kimagasló növekménye a tranzakciós illeték tovább terhelésének köszönhető. A 2 ezrelékes mértéket 3 ezrelék váltotta fel, majd egy egyszeri 6

7 illeték került kivetésre, amely eft-al növelte ráfordításainkat. Az egyéb üzleti tevékenység eredményének kiugró változása az említett tranzakciós illeték bevezetéséből ered ( az illeték továbbterhelése a pénzforgalmi jutalék bevételek között realizálódott, míg a megfizetett illeték az egyéb ráfordításokat növelte ). Az év folyamán eft-al növekedett az értékvesztés állomány, amely 27,4%-al több az előző évitől. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában -7,9%, amely a bázis évben 6,3% volt. A bevétel az eszközökre vetítve 11,1 %, amely az előzők miatt 0,8 %-al kevesebb az előző évitől. A kamatbevételek 67,9%-a a hitelezésből ered, sajnos a kamatvágások és a portfólió romlás miatt a kamatbevétel eft szemben az előző évi eft-al. A fentiek együttes hatására és a negatív adózott eredmény következményeként az eszközarányos nyereség -0,9%, szemben a évi 0,8%-al. A saját tőke -arányos nyereség 2013-ban -9,8%, amely az előző évben 8,0%-ot tett ki. Mint ismeretes, a szövetkezet eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A csökkenő kamatkülönbözet ellenére a hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 57,9%- ról 64,1%-ra növekedett. A növekedés kamatbevételek és ráfordítások különbözetének 8,1%- os csökkenéséből ered. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2013-ban -7,0 % volt, szemben az előző évi 8,0%-al. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2013-ben 5,55 %, amely az előző évitől 0,66%-al alacsonyabb. A tőkeellátottság- mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett romlott, bár a tőkeáttételi mutató 10,6%-ról 11,1%-ra növekedett, mivel a mérleg főösszeg emelkedése ( 0,4% ) meghaladta saját tőke 4,4%-os csökkenését. A mérleg-főösszeg a saját tőke 11,1-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót a szövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 17,58 % volt. A kockázatvállalási mutatója 3,1; amely megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, ezért mindent megtesz a mindenkori fizetőképesség fenntartásáért. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak: 42,3%. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. 7

8 A lejárati összhang biztosítására 2013-ban is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (3.sz melléklet ) A hitel - betét arány 55,57% -ra csökkent a bázis 62,83%-ról. Ennek oka, hogy a kihelyezések állománya 11,48%-al csökkent, a megtakarítások 0,2%-al növekedtek. A hitelportfolió minősége sajnos romlott. Hatékony intézkedéseket tett a Takarékszövetkezet a hátralékos és végrehajtásos állomány megtérülése, behajtása érdekében. A problémás követelések szigorúan vannak minősítve, fedezetlen veszteség esetén minden hitelnél meg van képezve a megfelelő mértékű értékvesztés. Az év folyamán 12 db követelés eladására került sor, amely eft-al csökkentette a rossz minősítésű állományt. A hitelveszteségi ráta számszerűen alig kifejezhető értéket mutat. Hitelezési veszteségként eft került leírásra, amely értékvesztéssel fedezve volt. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 27,4%, amely 2012-ben 35,2% volt. Az értékvesztés mérleg főösszeghez viszonyított aránya 10,3 %, amely jelzi, hogy megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkezünk. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelésértékelés megalapozottságát. (4.sz.melléklet ) A különböző hatékonysági mutatók értékei alapján megállapíthatjuk, a szövetkezet az egyre nehezedő külső körülmények ellenére, hatékony költséggazdálkodást folytatott. A bevételarányos költségszint 37,6%, amely növekedett az előző évhez képest. Az eszközarányos költségszint 4,0 %, amely az inflációs hatások következménye. A személyi jellegű ráfordítás eft-ot tesz ki, szemben az előző évi eft-al 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) A portfólió minősége tovább romlott. b) Mérséklődött a kamatrés színvonal emelkedése. c) Kapcsolatfelvétel a működési területen levő kisebb önkormányzatokkal, vállalkozókkal. d) Kedvező kamatkondíciók kialakításával új ügyfelek szerzése és megtartása. e) Problémás hitelekre tett intézkedések még nagyobb figyelemmel kísérése. 8

9 4. Várható fejlődés A Takarékszövetkezet a évi középtávú terve alapján a külső hatások figyelembevételével alakította ki évi üzleti tervét, amelynek pillérei az alábbiak: A reálgazdasági előrejelzés szerint a gazdasági növekedés a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat, a belföldi kereslet is tovább élénkülhet. A növekedés forrása az export és a beruházások bővülése. A beruházások élénkülését elsősorban az EU forrásból megvalósuló beszerzések növekedése, valamint a Növekedési Hitelprogram keretein belül bővülő vállalati beruházások okozhatják. Az alacsony inflációs környezetben a lakossági jövedelmek vásárlóértéke tovább növekedhet, azonban a lakossági fogyasztás csak fokozatosan emelkedhet évi célkitűzések meghatározásánál a jegybanki alapkamat emelkedésével és az egyszeri tranzakciós illeték eltörlésével számoltunk. Ennek megfelelően a mérleg főösszegünket eft-ban kívánjuk meghatározni. Eszköztervezés célkitűzései A saját eszközökön belül a tervezett szoftver beszerzés a kis értékű tárgyi eszközöket növeli, eszközeink az értékcsökkenés összegével csökkennek. A tőkeszükséglet számítása során kedvezőbb súlyt élvező állampapír állományt 6,35%-al, bankközi betéteket 6,03%-al kívánjuk növelni. A hitelezési feltételek szigorodása, a kötelező szabályzati változások és a lakosság túlzott eladósodottsága a hitelkeresletet tovább szűkíti, amelyből kifolyólag a bruttó hitelállományunkat eft-ra tervezzük. Vállalati hitelezés erősítése, ezen belül NHP keretében új jól fizető, megfelelő fedezettel rendelkező ügyfelek felkutatása, megnyerése cél. A lejárati összhang arányának javítása érdekében fontos továbbra is a rövid lejáratú kihelyezések ösztönzése, amelyet fogyasztási, mezőgazdasági, folyószámla, támogatás előfinanszírozási, Széchenyi kártya hitelek folyósításával szükséges elérni. A portfólió minőségének javítása érdekében minden eszközzel a hátralékos és végrehajtásos hitelek állományát csökkenteni szükséges. Kiemelt feladat a jogi képviselővel, a végrehajtókkal és a Nemzeti Eszközkezelővel történő kapcsolat felvétel. Az értékvesztés/hitel arány 24,1%-ban, míg a hitel/betét arány 51,6%-ban kerül meghatározásra. Forrás oldali tervek Az NHP program keretén belül a bankváltással a számlavezetést is elnyerni a mikro-, kis- és középvállalati szegmensben. Továbbra is kiemelt célkitűzés a betétállomány megtartása, a számla mellé lekötött megtakarítások gyarapítása. Új ügyfelek felkutatása, fiatalok megnyerése, akiknek a számlavezetésen túl internet bankos szolgáltatás és bankkártya forgalmazás kiajánlása. Működési költségek Az eddigi takarékos költséggazdálkodás továbbra is elengedhetetlen. Költségnövekedést csak a számítástechnikai és egyéb igazgatási költségeknél 9

10 tervezünk. Kirendeltségeink fokozatos felújítása is nélkülözhetetlen, hiszen a megjelenésünk meghatározó. Fontos feladat az energia és pénzszállítási költségek további racionalizálása. Költségtervünk megvalósításához minden munkavállalótól nagyobb hatékonyság és odafigyelés szükséges. Létszám, bér és jövedelem terv Létszám tervünk 50 fő munkavállalóra épít. A személyi jellegű ráfordításoknál a magas állami terhek miatt ( rezsicsökkentés, tranzakciós illeték ) béremelést 2014-ben sem tudunk megvalósítani. A Cafetéria rendszer keretén belül 96 eft keret áll a dolgozónként a rendelkezésre. Az oktatások, szakmai továbbképzések elengedhetetlenek. Saját tőke terv A saját tőke terv megvalósítását befolyásolja a szabályozói környezet, ha változás nem következik be, akkor 2014-ben a Takarékszövetkezet eft nyereséget prognosztizál. Saját tőkéjét eft-ban, szavatoló tőkéjét eft-ban határozza meg. A SREEP felülvizsgálat a mindenkori szabályozói tőkekövetelmény 134%-ában állapította meg a tőkekövetelményt, amelynek a szövetkezet maradéktalanul eleget tesz. A tőkeáttétel ( mérleg főösszeg/ saját tőke ) 11,00%. A fizetőképességi mutató 2014-ban is meghaladja a kötelező 8%-ot. Eredmény terv Az eredményterv megvalósítását befolyásolja a 2014-től bevezetésre került a pénzügyi rezsi csökkentés, amely eft bevétel kiesést jelent, valamint az egyszeri tranzakciós illeték kivetése, amely eft-al növeli a ráfordításokat. A tranzakciós illeték 2013-as évközi emeléséből eft többlet ráfordítás keletkezik. A jegybanki alapkamat növelésre épült a kamatbevétel- és ráfordítás terv. A kamatkülönbözet fedezi a működés költségeit. A portfólió tisztítással összefüggésben fontos a hátralékos állományok kiemelt kezelése. A nem teljesítő hitel törlesztésével csökken a függő kamat is. A jutalék bevételek növelését új ügyfelek felkutatásával és SIGNAL biztosítások kötési jutalékával kívánjuk elérni. Egyéb ráfordítások tervezésénél fogyasztóvédelmi bírság is beállításra került. A hátralékos hitelek állományának növekedése terveink szerint eft értékvesztés képzést indukál. A civil szervezetek támogatására nincs rendelkezésre álló forrás. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet az alábbi környezet szennyező anyagokat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a MAZDA szerviz kezeli, illetve veszi át. 10

11 Az elhasználódott és leselejtezett monitorokat és számítógépeket a TAKINFO Kft-vel kötött szerződés alapján ők semmisítik meg környezetbarát technológiával. 7. A Takarékszövetkezet telephelyei A telephelyek bemutatását az 5.sz. melléklet tartalmazza. 8. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2013-ben 50 fő volt. A szellemi tőkénk gyarapítására továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk. A hitelintézeti törvény előírásai alapján kidolgozásra került a Javadalmazási politika és a Jutalék szabályzat, amelyben minden dolgozó anyagi ösztönzésének a lehetősége meg van határozva. 9. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 Megnevezés Változás I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 11

12 10. Kockázatkezelési politika Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek: A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Tagintézmény az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 12

13 A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek/bankoknak és az MTB Zrt erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: - Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása - Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése - Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését - Kockázatok alakulásának figyelése - Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a 13

14 Kockázatválallási Szabályzatban meghatározott Cenzúra Bizottságnak annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák az MNB-nek, illetve az MTB Zrt-nek küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve MTB Zrt adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázatkezelési célok - Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása - A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása - Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése - A problémás hitelek részarányának csökkentése Partnerkockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a stratégiai tervében kijelölt időtávon belül nem kíván a Pkr. Szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok Jelenleg szövetkezetünk valutával, devizával kapcsolatos tevékenységet nem folytat, nincsenek olyan szerződései, ahol a szerződéses érték (egyenleg) valamely deviza vagy valuta árfolyamához kötött. Terveink között szerepel a megbízásos valutaforgalmazás bevezetése, amelynek során a devizaárfolyam kockázatát úgy fogjuk kezelni, hogy a deviza nyitott pozícióból ne származzon a Kkr. szerint tőkekövetelmény. Kamatkockázat kezelési célok Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. Működési kockázat kezelési célok - működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése - működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja 14

15 - működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással - fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre - összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása Koncentrációs kockázatkezelési célok - A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése - A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok - A lejárati összhang javítása - Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 20 év maximális futamidő meghatározása - Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése 11. Az ár-, hitel-, kamat, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása Árkockázat 2 : Deviza tevékenységet nem folytat a szövetkezet, ezért ebből származó kockázat nem áll fenn. Piaci kockázatként olyan tőkét vagy jövedelmezőséget érintő kockázatról beszélhetünk, amely a nemzetközi vagy nemzeti gazdasági növekedés, illetve egyes régiókra, iparágakra, vagy jövedelemtulajdonosi szektorokra, illetve pénzügyi és egyéb piacokra vonatkozó gazdasági vagy üzleti növekedés jelentős változásából, illetve a kereslet-kínálati egyensúly megbomlása következtében a termék-, szolgáltatási és eszközárak és árfolyamok változásából származik. A kamatláb kockázat forrásai és fajtái: - a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés ( újraárazási kockázat ) - a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemező hozamgörbék között ( bázis kockázat ) - ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása ( hozamgörbe kockázat ) - a termékben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók ( opciós kockázat ). Hitelkockázat 3 A Takarékszövetkezet hitelezési kockázata abból ered, hogy a egy szerződéses partner felé kitettség áll fenn és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. Likviditási kockázat 4 2 Az IAS32 43.bek. Az árkockázatnak három fajtája van: devizakockázat, kamatlábkockázat és piaci kockázat. 3 Az IAS32 definícióban a hitelkockázat annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentum egyik szereplője esetünkben a hitelt felvevő ügyfél- nem fogja teljesíteni vállalt kötelmét, és ez a másik félnek(takarékszövetkezetnek) veszteséget fog okozni. Kimerítően taglalja a PSZÁF 8/2001.sz. ajánlás kockázat típusait és a kezelési módozatokat. (IAS 32: 43.(b)) 4 Másképpen finanszírozási kockázatként is hivatkozott likviditási kockázat annak a kockázata, hogy pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök előteremtése a 15

16 A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: - lejárati ( a lejárati összhang hiányával összefüggő ) likviditási kockázat - lehívási ( a lejárat előtti tömeges forráskivonás ) likviditási kockázat - piaci likviditási kockázat - strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze. Cash-flow kamatláb kockázat A cash-flow-k időbeli változása közötti eltérést foglalja magában gazdálkodónak nehézséget fog okozni. Likviditási kockázat származhat abból, ha egy pénzügyi eszköz nem értékesíthető gyorsan valós értékhez közeli áron. 16

17 Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet az alábbi kockázatokra képezett tőkét: 1 SREP ÁTTEKINTŐ LAP 2 Intézmény neve: Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet 3 Vonatkozási időpont: december Kockázatok Minimum szabályozói tőkeszükséglet ICAAP tőkeszükséglet Magyarázat/ Indoklás* 5 Hitel kockázat 190, ,230 Belső tőkeösszesítő tábla 13.sora + Belső tőkeösszesítő tábla 14.sora 6 Működési kockázat 81,494 81,494 Belső tőkeösszesítő tábla 29.sora 7 Piaci kockázat Belső tőkeösszesítő tábla 22.sora 8 Diverzifikációs hatás 9 Összesen: 271, , Reziduális kockázat 11 Értékpapírosítási kockázat 12 Modell kockázat 13 Hitelezési kockázat alulbecslése sztenderd módszer esetén 14 Koncentrációs kockázat Belső tőkeösszesítő tábla 31.sora 15 Nem kereskedési könyvi kamatkockázat Belső tőkeösszesítő tábla 32.sora 16 Likviditási kockázat Belső tőkeösszesítő tábla 33.sora 17 Országkockázat Belső tőkeösszesítő tábla 34.sora 18 Elszámolási (settlement) kockázat 19 Reputációs kockázat 20 Stratégiai kockázat A Felügyelet által különösen kockázatosnak ítélt portfoliók, tevékenységek pótlólagos tőkeigénye Devizaárfolyam kockázat pótlólagos tőkekövetelménye Belső tőkeösszesítő tábla sora 23 Egyéb materiális kockázatok 24 Diverzifikációs hatás 25 Összesen: 271,724 Belső tőkeösszesítő tábla 11.sora 26 Tőkepuffer 27,172 Belső tőkeösszesítő tábla 38.sora (Az addicionális tőkekövetelmény és az önértékelés közül a nagyobb) 17

18 27 Stressz puffer 86, Intézményvédelmi tagság minősége Belső tőkeösszesítő tábla 53.sora (stressz tesztek tőkeszükséglete csökkentve a II. pillér alatti tőkeszükséglettel, tőkepuffert is beszámítva) 29 Vállalatirányítás értékelése alapján tőkeigény módosítás 30 Jövedelmezőség (Külső tényezők alapján) 5 31 Tőkeszükséglet mind összesen: 271, ,022 Belső tőkeösszesítő tábla 54. sora+ az egyéb tényezők tőkeszükséglete 32 ICAAP tőkekövetelmény aránya a szabályozói tőkekövetelményhez: 143,54% 33 Rendelkezésre álló szavatoló tőke 597, , ICAAP szavatoló tőke aránya a szabályozói tőkekövetelményhez: 219,72 35 Szavatoló tőke többlet vagy hiány 325, , Tőkemegfelelési (szolvencia) mutató 17,58% 12,26% Adatok millió Ft-ban, illetve százalékban Újszász, március 06. Lázár Imréné elnök, ügyvezető. Tótáné Gulyás Margit ügyvezető 18

19 1.sz.melléklet BETÉTÁLLOMÁNY év adatok eft-ban S.sz. BETÉTFAJTA Állomány Állomány Kamatozó /takaréklevél nélkül/ Értékpapír jellegű betét 03. Nyeremény 04. Könyvesbetétek(1-2+3) Nyugdijelőtakarékossági 06. Lakáscélú megtakarítás Lakossági folyószámla Gépkocsi fedezeti betét 09. Devizabetét 10. Egyéb betét LAKOSSÁGI BETÉTEK Magánszemélyek bankszámla b. 13. BETÉTEK ÖSSZESEN: Egyéb betétek( elsz.szla.) Értékpapírszerű betétek 16. MINDÖSSZESEN

20 2.sz.melléklet HITEL ÁLLOMÁNY év Adatok: ezer Ft-ban S.sz. HITELFAJTA Állomány Állomány Épitési,lakás-,ingatlan hitelek 02. Régi "kedvezményes" kölcs. 03. Áruvásárlási hitel 04. Személyi hitel 05. Egyéb hitelek Fogyasztási hitelek LAKOSSÁGI HITELEK Munkáltatói és e.támogatás 09. Előtörlesztés ill.saját hozzáj. 10. Egyéb hitelek MINDÖSSZESEN:

21 LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS 3.sz.melléklet december 31. Adatok mft-ban MNB sorszám PSZÁF kód Megnevezés Lejárt (a) 1-30 nap (b) nap (c) nap (d) nap (e) 1-2 év között (f) 2-3 év között (g) 3-5 év között (h) 5-10 év között (i) 10 év felett (j) Lejárat nélkül (k) Összesen (a+...+k) (l) 1 4AA01 Mérlegtételek 2 4AA011 Eszközök 682, , , , , , , , , ,54 210, , AA012 Források 421, , ,029 1,104 60,162 0, ,804 0, , , AA021 Finanszírozási rés (gap) I. (Mérleg: Eszközök- Források) 260, , , , ,99 393, , , , ,54-446, AA05 Eredménytételek 42 4AA051 Kamatbevételek 116,603 16,603 75,397 95,495 43,473 33,107 43,431 82,45 34, , AA052 Egyéb bevételek , , AA053 Kamatkiadások 198,525 16,701 0,037 0,056 0, , AA054 Egyéb kiadások , , AA061 Finanszírozási rés (gap) III.(Eredménytételekkel korrigált) 260, ,64-352, , , , ,37 356, , , , AA08 Forrás átcsoportosítások 55 4AA081 Háztartások betétei AA091 Módosított finanszírozási rés (gap) IV.(Eszköz módosításokat és Forrás átcsoportosításokat követően) 0 61,608 7,452 51,015 49,233 37,429 33,37 6, , , ,34 21

22 KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 4.sz. melléklet december 31. Adatok mft-ban MNB sorszám PSZÁF kód Megnevezés Követelések Nem lejárt (a) Követelések Átstrukturált (b) Követelések 1-30 nap (c) Követelések nap (d) Követelések nap (e) Követelések 1 év felett (f) Követelések Összesen (g) 1 8AB0 MÉRLEGTÉTELEK ÖSSZESEN 5886,342 53, ,25 238, , , , AB1 Értékpapírok 3009, , AB2 Jegybanki és bankközi betétek 1084, , AB3 Hitelek 1652,507 53, ,25 238, , , , AB31 Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalatok AB311 ebből: Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalkozások AB32 Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) 116,204 20,5 39,695 16, ,762 99, , AB33 Hitelek - Belföld - Háztartások 1513,754 32, , , ,84 630, , AB331 Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság 1101,855 30, , , , , , AB3311 ebből: Jelzáloghitel 1009,694 29,21 312, , , , , AB332 Hitelek - Belföld - Háztartások - Önálló vállalkozók 411, ,951 3,908 38,804 45, , AB34 Hitelek - Belföld - Egyéb 22, ,731 4, , AB341 ebből: Hitelek - Belföld - Egyéb - Önkormányzatok , , AB35 Hitelek - Külföld AB4 Egyéb követelések 105, , AB5 Egyéb eszközök 34, ,69 46,979 22

23 5.sz. melléklet A takarékszövetkezet telephelyei és azok főbb jellemzői S.sz. Cím Létszám Betétállomány Hitelállomány fő eft eft 5052 Újszász, Erkel F. u.2/a Zagyvarékas, Szabadság tér Szászberek, Kossuth L. u Szolnok, Lovas I.u Szolnok, Kossuth L. u Újszász, Erkel F. u 2/a Abony, Szilágyi E. u Cegléd, Árpád u 21/a Tószeg, Rákóczi út 33/a Tiszavárkony Endre kir.u Tiszajenő, Vasút u Összesen: