A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 65/2012. számú INTÉZKEDÉSE

Átírás

1 BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Tervezet A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ 65/2012. számú INTÉZKEDÉSE a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma működésének, valamint a csapat-emlékhelyek kialakításának szabályozásáról Budapest, május. 22. A nyilvános könyvtári ellátásokról és a közművelődésekről szóló évi CXL. törvény, a muzeális intézményekben folytatható kutatásról szóló 47/2001. (III. 27.) számú Kormány rendelet, a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X. 4.) számú NKÖM rendelet, a muzeális intézmények szakfelügyeletéről szóló 3/2009. (II. 18.) számú OKM rendelet, a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) számú OKM rendelet, (a továbbiakban: Rendelet) valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 11/2012. számú BM OKF főigazgatói utasítás alapján a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma működésének, valamint a csapat-emlékhelyek kialakításának szabályozásáról kiadom az alábbi i n t é z k e d é s t: 1. Az intézkedés hatálya kiterjed a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervére (BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a továbbiakban: BM OKF), valamint annak területi szerveire (megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok), továbbá területi jogállású (BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, valamint Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a továbbiakban: KOK) és helyi szerveire. 2. A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma (a továbbiakban: Múzeum): a) Működési területe: országos. b) Tevékenységi helye: 1105 Budapest, Martinovics tér 12. c) Névhasználat: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma d) Jellege: Országos szakmúzeum, e) Alapítás éve: f) Gyűjtő területe: országos, g) Gyűjtőköre: történet, ipartörténet.

2 2 3. A Múzeum a BM OKF hivatalvezetőjének szakirányítása és felügyelete mellett a KOK igazgatójának irányítása alá tartozik. 4. A Múzeum igazgatójának közvetlen szolgálati elöljárója a KOK általános igazgatóhelyettese, akinek jelentési kötelezettséggel tartozik. 5. A Múzeum állományát érintő személyi változás esetén az általános szabályok szerinti átadás-átvételi eljárást kell végrehajtani. A Múzeum vezetőségét (igazgató, muzeológus) érintő személyi változás esetén az átadás átvételi jegyzőkönyv részét képezi a múzeumi tárgyak aktuális leltára is. 6. A Múzeum igazgatója felelős a Múzeum vagyontárgyainak nyilvántartásáért, megőrzésért és rendszeres számbavételért. A vagyontárgyak meglétéért személyes leltárfelelősség terheli. 7. A Múzeum feladata: A tűz-, a katasztrófa- és a polgári védelem tárgyi, dokumentációs és szakirodalmi anyagával kapcsolatos múzeumi tevékenység ellátása keretében: a) gyűjti a tűz-, a katasztrófa- és a polgári védelem történeti emlékeit; b) végzi ezek nyilvántartását, megőrzését és restaurálását; c) gondoskodik a gyűjtemény tudományos feldolgozásáról, a kutatási eredmények publikálásáról; d) kiállításokon és egyéb szakrendezvények alkalmával bemutatja a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai tevékenységét megörökítő tárgyi emlékeket; e) ellátja a szakmai felügyeletet a kihelyezett állandó kiállításai felett; f) végzi a szakterületi szakértői tevékenységet; g) ellátja a szakmai felügyeletet a csapat-emlékszobák felett. 8. A Rendelet előírásainak megfelelően a Múzeumban muzeológus alkalmazása kötelező. 9. A Múzeum nyilvántartásai: a) muzeális tárgyak, könyvtári anyagok számítógépes nyilvántartó programjai; b) a Múzeumba bekerülő tárgyakat tartalmazó gyarapodási napló? c) a Múzeumba bekerülő és leltározott tárgyakat tartalmazó leltárkönyvek: ca) Általános történeti tárgyak leltárkönyve: cb)...műszaki és technikatörténeti tárgyak leltárkönyve cc) Műszaki és technikatörténeti dokumentumok leltárkönyve cd) Numizmatikai tárgyak leltárkönyve ce) Könyvtári leltárkönyv d) a PV Archívum nyilvántartó könyvei 10. Mind a Múzeum, mind a csapat-emlékhelyek létrehozásának és működtetésének egyik célja a gyermek- és ifjúságfelkészítés számára szervezett módon történő bemutatási lehetőséget biztosítani a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és jogelődeik hagyományairól, tevékenységéről, tárgyi emlékeiről és tudományos munkájáról. 11. A csapat-emlékhelyeket minden megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak saját költségvetése terhére november 1-jéig ki kell alakítani. 12. A csapat-emlékhelyek kialakítására vonatkozó útmutatót jelen intézkedés melléklete tartalmazza.

3 3

4 4 I. A csapat-emlékhelyek fogalma: Melléklet a 65 /2012. számú BM OKF főigazgatói intézkedéshez Útmutató a csapat-emlékhelyek kialakításához A hivatásos katasztrófavédelmi szerv ismeretterjesztő célú reprezentatív bemutatkozási formája, amely múltjának, történelmi gyökerének megismertetése mellett a szerv jelenlegi tevékenységét, kiemelt eseményeit is megörökítő emléktárgyak gyűjtőhelye. II. A csapat-emlékhelyek kialakításának célja: A történeti emlékek fontos szerepet töltenek be a hivatásos katasztrófavédelmi szervek tevékenységében, melynek keretében törekszik a tűzoltóságok, a polgári védelmi alakulatok múltjának feltárása, emlékeik, szimbólumaik méltó megőrzésére. Az ezen, ismeretterjesztő célból végzett gyűjteménygyarapító tevékenység nagymértékben erősíti a közös múlttudatot, a hagyományok továbbörökítését és a közösségformáló identitástudatot. A hagyományápolás egyik fontos területe a csapattörténeti emlékek gondozása és ennek legkifejezőbb, leglátványosabb módja a csapattörténeti emlékhelyek, csapattörténeti kiállítások létrehozása, fenntartása, szervezése. A csapat- emlékhelyek létesítésével szervezett módon, hatékonyan valósulhat meg az emlékanyag ismeretterjesztő célú gyűjtése, őrzése, rendszerezése és bemutatása. Az emlékanyag ilyen rendszeresített, szervezett formában történő ismeretterjesztése mind a szerv tagjai, mind a helyi lakosság vonatkozásában, fontos elem a katasztrófavédelem általános és helyi arculatának formálásában, a gyermek- és ifjúságfelkészítésben. III. A csapat-emlékhelyek elhelyezésének szempontjai: a.) A laktanyán belül jól megközelíthető, központi fekvésű, rendezett környezetű helyen kell kialakítani. b.) Külön teremben, vagy az épület elkülönülő részében (pl.: folyosórész, aula, lépcsőpihenő-fogadó rész) építendő fel. c.) Alkalomszerűen, az állomány tagjain túl a lakosság részére is látogatható legyen, olyan módon, hogy az a munkavégzést ne zavarja. d.) A helyiség méretének meghatározásánál a kiállított anyag mennyiségén túl figyelembe kell venni az egy időben ott tartózkodók számát és a kiállítás bővítésének lehetőségét is. IV. A csapat-emlékhelyek tartalmi kialakításának szempontjai: A csapat-emlékhelyek kiállításainak tartalma és formája az adott hivatásos katasztrófavédelmi szerv elképzeléseihez, lehetőségeihez igazodik. A korábban már kialakított polgári védelmi és tűzoltósági tárlatokat célszerű szervesen, tartalmi felépítésük megerősítésével, egységes kiállítássá szervezni, valamint azt aktualizálni szükséges a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet átalakulásának megfelelően.

5 5 A csapat-emlékhelyeken a hivatásos katasztrófavédelmi szervek történetére, hagyományaikra, névadójukra vonatkozó anyagokat, tárgyakat, parancsnokaik festményeit, fotókat, testületi emléktárgyakat, az alakulat speciális tevékenységét, kollektív és egyéni különleges elismeréseiket lehet elhelyezni. Fontos a helyi dokumentumok, emléktárgyak előtérbe helyezése, a szervezet helytállásának, bajtársiasságának, bátorságának bemutatása a kiállítási anyagban. A csapat-emlékhely, mint reprezentatív tér, ünnepélyes körülményeket biztosít a szűkebb körű megemlékezések, ünnepségek lebonyolításához. V. A csapat-emlékhelyek kialakításának módszere: V.1. Kiállítási koncepció kialakítása: A csapat-emlékhelyek felelősének kijelölése. A bemutatkozás témaköreinek, tartalmi felépítésének meghatározása. Meghatározandó, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv milyen mélységben mutatja be a történetét, ehhez kellő számú dokumentummal, személyes vonatkozású tárgyakkal, testületi emléktárgyakkal, egyéb bemutatható anyaggal rendelkezik-e, valamint amennyiben azok még nem állnak rendelkezésre, azok beszerzése, összegyűjtése megvalósítható-e, továbbá mekkora erőforrás biztosítható e célra. V.2. Anyaggyűjtés: A hivatásos katasztrófavédelmi szervekre vonatkozó írásos, tárgyi és fotóanyag gyűjtése. A gyűjtés elsősorban helyi szinten végzendő, mert a kiállításokon a helyi anyag a legértékesebb, melyeket a szerv korábbi tagjainak, hozzátartozóinak hagyatékából, hagyományőrzők, helytörténeti gyűjtők anyagából lehet beszerezni. A dokumentumok, fotómásolatok levéltárakból, könyvtárakból, helyi múzeumokból gyűjtendők. Az alapvető dokumentumok kutatását a helyi levéltárakban célszerű elvégezni, de segítséget jelenthetnek a meglévő helytörténeti kiadványok is. Gyűjtőhelyek: a.) volt állománytagok személyes tárgyai, okiratai, fotói b.) helytörténeti gyűjtemények, hagyományőrzők c.) helyi, megyei, országos könyvtárak, levéltárak d.) a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának archívumaiban őrzött anyagok. V.3. Gyűjtött anyag értékelése: Az összegyűjtött anyagot a kiállítás koncepciójába való illeszthetőség szempontjából értékelni és válogatni kell. Az egyes témarészek bemutatásának mértékét az arra vonatkozó anyag mennyisége és értékessége határozza meg. Ha a történeti anyag kevés tárgyat, dokumentumot tartalmaz, a hangsúlyt azokra a témarészekre kell helyezni, amelyekhez jelentősebb mennyiségű tárgyi anyag tartozik (pl.: versenydíjak, sport érmek, testületi életet bemutató tárgyak és fotók, rendezvények, kiemelkedő események képei, stb.)

6 6 A kiállított anyagban elsősorban a helyi események, információk, adatok, fotók, történelmi tárgyak jelenjenek meg, az országos események csak ezek hátteréül szolgáljanak. V.4. A kiállítás összeállításának folyamata: a.) Az elhelyezés, a kiállítás kialakítása: az emlékhely berendezése és a vitrinek, tablók, tárolók lehetőség szerint a már meglévő anyagok, tárgyak felhasználásával készüljenek. b.) A kiállítási témarészek (történelmi, testület-történeti, kulturális, sport, kiemelkedő események, stb.) arányainak meghatározása: a gazdagabb történeti múlttal és muzeális tárgyakkal rendelkező gyűjtemények esetén célszerű e tématerületek hangsúlyozása, míg ellenkező esetekben az egyéb, testületi tevékenységeket bemutató részek emelendők ki. c.) Kronológikus és tematikus kiállításrészek megtervezése: időrendben ajánlatos ismertetni a szerv történetét, speciális tevékenységeik fejlődéstörténetét, a szervezeti átalakulásokat és minden olyan tevékenységet, amely jelentősebb ideig meghatározó volt. Tematikus elrendezésben az alkalmi tevékenységeket, eseményeket, szakterületeket (káresemények, sport, kulturális rendezvények) lehet bemutatni. A kiállításban elsősorban a tárgyi és a fotóanyag érvényesül, ezért a szöveges ismertetők még a történelmi folyamatokat leírók is - rövidek, lényegre törőek legyenek. d.) A kiállítás grafikai arculatának elkészítése, látványterv készítése: a tartalmi összeállítás előadásmódjának meghatározásával egységes formában jeleníthető meg a különböző témarészek által bemutatni kívánt sokszínű anyag. Ebben segít a tárgyak elhelyezésének, a formai kialakításoknak méretarányos vázlata, a látványterv. A kiállítás elkészítése előtt az elképzeléseket célszerű vázlatokon rögzíteni, adott esetben akár az egyes tablók, vitrinek elrendezését is. e.) Bővíthetőség, fejleszthetőség, aktualizálás biztosítása: a csapat-emlékhely méretének, berendezésének meghatározásakor figyelembe kell venni az emléktárgyak folyamatos gyarapodását. Ezeket a szerv identitástudatának szempontjából értékelve a kiállításban ajánlott elhelyezni. Ezen újonnan kialakításra kerülő részekhez a már meglévő vitrinek, tablók használandók, ezért beszerzésükkor már gondolni kell az esetleges jövőbeni bővítésekre is. f.) Időszakos értékelés, átrendezés, selejtezés szükségessége: a gyűjteményt a kiállított tárgyak, bemutatott események aktualitásának, elértéktelenedésének szempontjából néhány éves időszakonként szükséges megvizsgálni. Az elavult anyagot újabb, értékesebb, restaurált tárgyakkal szükséges kicserélni. VI. Raktározás, állagmegóvás, kezelőszemély biztosítása A gyűjtési munkával általában a kiállításhoz szükségesnél több anyag gyűlik össze. A be nem mutatott anyagokat elzárható, raktárfelelősök által kezelt tárolókban, raktárakban kell tárolni. A tárgyakról nyilvántartást kell vezetni (1. számú függelék) a gyarapodással egy időben. Ezeket a leltárakat a csapat-emlékhelyek felelősei kezelik. A gyűjtés alkalmával megszerzett jelentős muzeális értéket képviselő tárgyak, dokumentumok biztonságos őrzéséről fokozottan kell gondoskodni, esetleges muzeális védettségüket a Múzeum bevonásával kell biztosítani.

7 7 1. számú függelék a 65/2012. számú BM OKF főigazgatói intézkedéshez szerv megnevezése Fnyt. számú Nyilvántartókönyv A csapat emlékszobában tárolt tárgyakról Ez az nyilvántartókönyv..., azaz... számozott lapot tartalmaz. Megnyitva:... (dátum) Lezárva:... (dátum P. H.... ügykezelő

8 8 Sorszám Dátum Megnevezés Darabszám Leírás Származási hely/átadó Megjegyzés oldalszám