MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE

Átírás

1 MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE Árpád-házi fejedelmek, Magyarrszág királyai, Erdély fejedelmei és a krmányzók Összeállíttta: Buskó András BUDAPEST, 2011 Az Európai Unió Tanácsának magyar és lengyel elnöksége évében

2 I. Erdély Latinul: Transilvania / rmánul: Ardeal / németül: Siebenbürgen Erdély címere Erdély (rmánul Transilvania vagy Ardeal; németül Siebenbürgen; latinul: Transsilvania vagy Transsylvania) földrajzi-történeti-plitikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Rmánia területén. Ma már csak történelmi hagymányai és sajáts kultúrája miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkri Erdély elnevezés alatt ma többnyire Rmánia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartmányt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában fglalja Belső-Erdélyt, a Partiumt és a Bánság keleti nagybb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. [1] Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagybb területnek a középső-keleti ( Király-hágón túli ) részét jelenti, amely az egykri Magyar Királyságn belül biznys önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagybb ma a magyark aránya Rmánián belül. Hivatals nyelv a rmán. [2] Népesség: fő Partiummal és Bánáttal együtt: fő Népsűrűség: 72,5 fő/km² Partiummal és Bánáttal együtt 74,9 fő/km² Nyelv: rmán, reginális nyelv: magyar és a szász Terület: Történelmi Erdély: km² Partiummal és Bánáttal együtt km 2 A szó eredete Az első dkumentum, amely a területre hivatkzik Géza által, 1075-ben kibcsáttt admánylevélből származik, ami terra ultra silvam -ként (ultra silvam ad castrum qud vcatur Turda) [3], vagyis az erdőn túl frmában nevezi meg Erdélyt területét. Ugyanezen században kezdtek a területre Partes Transsylvana (vagy mai írásmóddal "Transsilvanae") módn hivatkzni (Legenda Sancti Gerhardi, 12. század első felében), ami az erdőn túli részeket jelenti, és ezt a kifejezést használták a Magyar Királyságn belül is. A latin helyett a köznyelvben az Erdőelve kifejezést is elterjedten használták. Ennek első dkumentálása Annymus 12. századi Krónikája (Gesta Hungarrum), amely Erdőelvként említi. Az Erdő-elő, vagy régiesen Erdő-elve elnevezés nem elszigetelt. A mai Rmánia déli részén, a Kárpátk és a Duna között lévő, Bukarestet is magába fglaló terület, Muntenia magyar neve például Havaselve (Havasalföld). Őseink tehát az elő, elve ragkat következetesen használták valamilyen tájegység előtt található terület megjelölésére. Az érdekes az, hgy úgy Erdély, mint Havaselve valami előtt találhatók, tehát nem mögött! Ez óhatatlanul felveti a szemlélő helyzetének kérdését. Úgy tűnik, hgy e tájegységeket még a betelepülő magyark nevezték el, a Kárpátk ívén kívülről szemlélve őket. Téves lehet tehát az az elmélet, amely az Erdély földrajzi nevet a latin megnevezés frdításaként értelmezi, skkal inkább a latint lehet a magyar frdításaként tekinteni.

3 A magyar elnevezést németre is lefrdíttták: az Überwald (über Walt) kifejezés száms 13. és 14. századi dkumentumban lvasható. Később a németek saját elnevezéssel Siebenbürgennnek ( hét vár(s) ) nevezték a területet. A rmán Ardeal név először egy 1432-ben keltezett dkumentumban lvasható Ardeliu néven, ami nyilvánvalóan a magyar Erdély szóból alakult ki, és nincs köze a rmán deal (dmb) elnevezéshez. (Példák hasnló átalakuláskra: Erdőd Ardud, Egres (várs!) Agrus; Egyed Adjud; Esküllő Aşchileu; Erdőfalva Ardeva stb.) Földrajz A jelenkri Erdélyt hárm nagy statisztikai-geplitikai régióra sztják fel: Északnyugat-Erdély (Északnyugat-rmániai fejlesztési régió) Közép- és Kelet-Erdély (Közép-rmániai fejlesztési régió) Délnyugat-Erdély (Nyugat-rmániai fejlesztési régió) A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felsztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alktja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felsztás a II. világhábrú idején kaptt plitikai szerepet. Az erdélyi magyark manapság gyakran a következő geplitikai felsztást alkalmazzák: Erdély (ezen belül Székelyföld) Partium Bánság (azaz Kelet-Bánság) A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km. Dmbrzat Erdély dmbrzata

4 Legalacsnyabb pntja Orsva mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magasságban), legmagasabb pntja a Mldveanu csúcs a Fgarasi-havaskban (Déli-Kárpátk), amely egyben Rmánia legmagasabb pntja (2544 m). Nyugati részén az Alföld keleti szegélye húzódik. Keletebbre az Erdélyi-szigethegység található, amely a Berettyó völgyétől a Mars völgyéig terjed. Váltzats felépítésű hegyek alktják, legmagasabb (1848 m) és talán legszebb része a mészkőből álló Bihar-hegység. Az Erdélyi-szigethegységtől keletre az Erdélyi-medence található, amelyet a földtörténeti harmadidőszakban még tenger bríttt (erre utalnak a gazdag kősó-, és földgáztelepek. A süllyedékes tájat a kéregmzgás és az erózió dmbsággá alakíttta. A szélén több kis medence van (például a Fgarasi-Medence, Szebeni-Medence), belseje két nagybb tájegységre sztható: a Mezőség és a Küküllőmenti-dmbvidék. Az Erdélyi-medencét keleten és délen a Kárpátk vnulata szegélyezi, a félköríves hegyvnulat két eltérő szakasz, a Keleti-, és Déli-Kárpátk alktja. A Keleti- Kárpátkat négy, földtanilag eltérő vnulat alktja. Nyugatn (legbelül) vulkanikus hegyek vannak (például a Kelemen-havask, Görgényi-havask és a Hargita), amelyek a Kárpátk legfiatalabb hegyei. A másdik, legöregebb vnulat kristálys kőzetekből áll (például Radnai-havask (2303 m), Gyergyói-havask). A két külső vnulatt üledékes kőzetek (mészkő, hmkkő) alktják. Ide tartzik például a Nagy-Hagymás, Csíki-havask, Hármszéki-havask, Csukás, Brassói-havask és Bucsecs. Az egyes vnulatk közt tágas medencék vannak: Gyergyói-medence, Csíki-medence, Brassóimedence. A Déli-Kárpátk a Temes flyó völgyéig tartanak, főként kristálys kőzetekből álló alpesi jellegű hegyek, frmájuk őrzi a legutóbbi jégkrszak nymait (gleccservölgyek, kárfülkék, glaciális tavak). Ide tartznak a Fgarasi-havask, Páreng, Retyezát. Itt található a szénben gazdag Petrzsényimedence is. A Déli-Kárpátk nyugati flytatása a Bánsági-hegyvidék, amelyet alacsnyabb hegyek (1500 m alatt) alktnak. Éghajlat A terület kntinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterrán hatásk is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet a síkságn 9-11 C, a dmbvidékeken 6-9 C, a magashegységekben 0-2 C. A csapadék elszlása is a dmbrzatnak megfelelően alakul: a hegységekben mm, a dmbvidéken és medencékben mm, a síkságn mm. Vízrajz Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartzik, bár a flyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északn, a Duna délen határflyó. Legfntsabb flyója a Mars, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északn a Szams, délkeleten az Olt, délnyugatn a Béga és a Temes, nyugatn a Körösök a legfntsabb flyók. Sk mldvai és havasalföldi flyó is Erdélyből ered (például: Aranys-Beszterce, Tatrs, Bdza, Prahva, Zsíl). Erdélyben nincsenek nagybb területű tavak, de turisztikai szempntból jelentős a Gyilks-tó, Szent Anna-tó, Medve-tó. Növény- és állatvilág Növényvilága: Erdély növényvilágát az erdők jellemezték. Hajdan a nyugati határvidék területét is kiterjedt ligetes tölgyesek, mcsári tölgyerdők bríttták, ezért Erdőhát vlt a neve. Ahgy közeledünk a dmbkhz és hegyekhez, megkezdődik a zárt tölgyesek övezete. Itt elsősrban a kcsánys tölgy az uralkdó, de hns a cser és a magyartölgy is. A hegyekben a kcsánytalan tölgyfajk veszik át a főszerepet. Égtájak és helyi dmbrzati visznyk szerint a tölgyeseket a bükkösök váltják fel, melynek vezérfaja a bükk. Az igazi fenyves öv a lucfenyő hazája. A lucfenyő 1800 méterig, sőt eltörpülve magasabbra is felhatl. A havasi övben 2000 m körül a terjedelmes törpefenyvesek, brókásk alktnak áthatlhatatlan sűrűséget. Ezen túl már csak a mhák, zuzmók világa, s végül a csupasz sziklák tömbjei következnek. Különleges sztyepp jellegű növényzete van az erdélyi Mezőségnek, és sk ritka növény található a magashegységi lápkban. Rmánia szigrúan védett Nemzeti Parkja a Retyezát északi ldalán van.

5 Állatvilága: Az állatvilág legértékesebb tagjai erdős környezetben élnek. A sík vidéken gyakri a tenyésztett apróvad, a nyúl, fácán, fgly, őz, dámvad és vaddisznó. Ezzel szemben a magas hegyvidék nagyvadállmányában ma is akad a szarvasn kívül medve, farkas, és hiúz is. A hiúz és vadmacska védett állat. A Kárpátk legmagasabban élő nemes vadja a zerge. A madárvilág legértékesebb fajai közül sasfélék még előfrdulnak, a fajdkakas és császármadár védettek, de vadászhatók. A halak közül a nagybb flyóvizekben és tavakban a harcsa, pnty félék élnek. A magashegységi, gyrs flyású patakvizek pisztrángja a sprthrgászk kedvence. Települései A jelenkri Erdély legnagybb vársa Klzsvár, egyúttal a harmadik legnépesebb várs Rmániában. [4] Két színházával, két perájával, tizenegy felsőfkú ktatási intézményével és száms középisklájával az rszág fnts kulturális közpntja. Egyike vlt annak a hét erődített vársnak, amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bcskai István fejedelem szülővársaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Száms műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templm, előtte Fadrusz Jáns Mátyás szbrával, a Farkas utcai refrmátus templm, illetve a Bánffy-palta. Nagyvárad a Partium legnagybb vársa. Habár a 2002-es népszámlálás alkalmával a magyar lakssága csak 27,5%-t tett ki, mégis mindmáig a belvárs szinte érintetlen maradt. Szent László vársának belvársában a király tiszteletére épített templm és szbr kiemelt turisztikai fntssággal bír. A várs legnagybb refrmátus templmát Szász József eklektikus stílusban tervezte ban elkezdték építését, visznt az 1836-s tűzvész, az es szabadságharc, majd az 1851-es árvíz késleltette a munkálatkat. Végül 1853-ra fejezték be a templmt, de a trnykat csupán 1870-ben. Temesvár a Bánság közpntja. Belvársa kiemelt turisztikai látványsság a kirándulóknak. A Szent György római katlikus székesegyház 1736 és 1773 között épült barkk stílusban. Mellette található a Szenthármság-szbr. A Szabadság téren található a régi vársháza, a piarista gimnázium és a Hunyadi-várkastély. A Hunyadi-várkastélyt Kárly Róbert király építtette 1318-ban, később Hunyadi Jáns átalakíttatta, majd az 1849 es strm alatt lemltt ben újáépítették. Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében tárgyat őriznek, a természettudmányi részének 23 termében pedig darabs madár- és példánys lepkegyűjtemény található. Marsvásárhely a történelmi Székelyföld fővársa. Laksságát tekintve a jelenkri Erdély hatdik legnagybb vársa. A magyark számát tekintve az első helyen áll, megelőzve Klzsvárt. A belvárs északi részén található a középkri vár. A Vártemplmt a 14. században építették a ferences szerzetesek, a refrmáció srán a várs többsége áttért a refrmátus hitre, ezért a templm is a Refrmátus Egyház kezébe került. A refrmáció után többszöri átalakításn, kibővítésen ment át. A Keresztelő Szent Jáns Plébánia az ellenrefrmáció után épült. A jezsuita szerzetesek által épített templmban II. Rákóczi Ferenc is hallgattt misét. Vele szemben található a Barátk templmának megmaradt trnya. A belvárs déli ldalán több neves látnivaló is található. A két szecessziós épület, a Közigazgatási Palta és a Kultúrpalta Bernády György plgármester munkássága idején épült. A jelenkri Erdély legfntsabb vársai - zárójelben a 2002-es laksságszámuk: Belső-Erdély: Klzsvár ( ), Belső-Erdély fővársa Brassó ( ), a Barcaság közpntja Nagyszeben ( ), Királyföld székhelye Marsvásárhely ( ), a székelyek fővársa, az egykri Magyar Autnóm Tartmány székhelye Beszterce (81 467), hajdani szász várs Vajdahunyad (71 380) Déva (69 390) Gyulafehérvár (66 369), az egykri Erdélyi Fejedelemség fővársa

6 Sepsiszentgyörgy (61 512), Hármszék közpntja Kézdivásárhely (18 910), Hármszék 2. közpntja Trda (55 770) Medgyes (55 203) Csíkszereda (42 029) Dés (38 478) Székelyudvarhely (36 926), a székely anyavárs Partium és Bánság: Temesvár ( ), a Bánság közpntja Nagyvárad ( ), a Partium közpntja Arad ( ) Nagybánya ( ) Szatmárnémeti ( ) Nagykárly Resicabánya (83 985) Zilah (63 305) Lugs (44 571) Máramarssziget (41 246) Történelem Történelmi Erdély Erdély a 16. században Zsámbky Jáns térképén Zsámbki Jáns vagy Sámbki Jáns, humanista nevén Jhannes Sambucus, (Nagyszmbat, június 1. Bécs, június 13.) bölcseleti és rvsdktr, történetíró, a humanista levélírás jeles képviselője, nevezetes emblémáskönyv szerzője.

7 A történelmi Erdély egy méterrel a tengerszint felett levő fennsíkt, az úgynevezett Erdélyimedencét fglalja magában a körülötte emelkedő hegyvnulatkkal. Területe km². Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátk, keleten Mldvától és Bukvinától a Keleti-Kárpátk választják el. Északn az Északkeleti-Kárpátk (Máramars, Gutin-hegység, Szilágyság) határlták, nyugatn az Alfölddel, délnyugatn pedig a Bánsági-hegyvidékkel határs. Az Erdélyi-medencét többek között a Mars és Szams flyók szelik át, de innen ered az Olt flyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó. A magyar hnfglalás előtt Erdély történelme az íráss frráskból az i. e. 1. évezredtől követhető nymn. A krábban itt élő népek története az idők hmályába vész. Az indeurópai (iráni) nyelvű lótartó szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándrltak a Kelet-európai-síkságról az Erdélyi-medencébe. Ekkr kezdődött el Erdélyben a vaskr. Az agatürszökről Hérdtsz görög történetíró tudósít, aki szerint a Mars-flyó (Marisz) mentén laktak, trák szkás szerint éltek, békés természetű és gazdag nép vltak. Utánuk következtek a kelták (i. e század), majd a dákk (i. e. 2. századtól i. sz. 106-ig). A dákk a trákk törzsei közé tartztak. Rknaik vltak a Duna-tklat táján élő gétáknak. Kezdetben Erdélyben több kisebb fejedelemség létezett. Ezek egyesítésével jött létre Burebista dák királysága, amely a Kárpátktól a Fekete-tengerig terjedt. 106-ban, Traianus római császár légiói átkeltek a Dunán, és elpusztíttták Burebista utódjának, Decebalnak az rszágát. Eutrpius történetíró, azt állíttta, hgy az új tartmányt az egész római világból ( ex tt Orbe Rman ) népesítették be újra. A magyar történetírás szerint a dákk fkzatsan eltűntek Erdély és a mai Rmánia területéről, míg a rmán történetírás szerint flyamatsan itt laktak (kntinuitás elmélet). Az elkövetkező másfél évszázadn át római prvincia vlt Dacia Traiana: csupa jövevény isten, latin, görög, szír, kelta, illír nevek maradtak fenn, alig akadt egy-két trák hangzású név. Dácia vlt az utlsó tartmány, amellyel az ókri Róma gyarapdtt, s az első, amelyet elvesztett: Aurelianus császár 271-ben a gótk betörései miatt elrendelte a kiürítést: a légiók és a laksság áttelepült a Duna jbb partjára, Mesiába. A magyar történetírás - lásd Erdély történetét - nem állítja, hgy 271-ben a rómaiak teljesen kiürítették vlna Erdély területét. Ezután különböző népek (vizigótk, taifalk, hunk, gepidák, vandálk) átvnulási- vagy szállásterülete lett Erdély. A hnfglalástól 1526-ig A magyark, 895-ös hnfglalásukkr a kra középkri krónikásk és a legutóbbi bdrg-alsóbűi régészeti felfedezések szerint [5] a Kárpát-medencében találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, talán ők a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek. A magyark fkzatsan megszállták Erdély egyes részeit. Gyula, Szent István nagybátyja már Erdély vezetője vlt, így már a Magyar Királyságba lvasztás előtt is magyar fennhatóság alatt vlt. Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált. Az rszágrészt a király helytartója, az erdélyi vajda irányíttta. A 13. századtól alakult ki Erdély fő népcsprtjainak történelmi elkülönülése magyarkra, székelyekre, szászkra és rmánkra. Az utóbbiakat akkr vlachknak (láhknak) nevezték, és a megtelepedésükre vnatkzó első hivatkzásk a 13. század elejéről származnak ban a törökökkel vívtt mhácsi csata után a Magyar Királyság szétesett. Ezután Erdély névleges török fennhatóság alatt, de gyakrlatilag önálló államként létezett. Erdélyi Fejedelemség Az Erdélyi Fejedelemség a mhácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként jött létre. Megszervezésében nagy szerepet játsztt Fráter György páls rendi szerzetes. Az Oszmán Birdalm által támgattt keleti magyar királyságból alakult ki, amikr II. Jáns lemndtt a királyi címről, így ő lett az első erdélyi fejedelem Jáns Zsigmnd néven. Ő vlt az, aki az 1568-as trdai rszággyűlésen a világn elsőként törvényben rögzítette a lelkiismereti és vallásszabadságt a négy hivatals felekezet (katlikus, lutheránus, refrmátus, unitárius) számára. A rmán rtdx egyházat hivatalsan nem ismerték el, mivel addig a felemelkedő rmánk a magyar nemességbe lvadtak be, a

8 rmánság egésze pedig ekkr még nem alakíttt ki önálló nemzeti mzgalmat, nem fgalmazta meg követeléseit. Az erdélyi magyar fejedelmek többségükben a refrmátus (kálvinista) vallás hívei vltak. A refrmáció óriási hatást gyakrlt a magyar tudmány és a magyar nyelvű irdalm fejlődésére. Az Erdélyi Fejedelemség a történelmi Erdély területén kívül a vlt Magyar Királyság más területeit is birtklta. Ezt a széles területsávt nevezték latin szóval Partiumnak (magyarul Részek ). A Jáns Zsigmnd és a Habsburgk között 1570-ben létrejött speyeri szerződés értelmében ide tartztt a teljes Máramars, Bihar, Zaránd, Közép-Szlnk és Kraszna vármegye, majd később Arad, Temes és Szörény vármegyék területe is a Partium része lett. Az Erdélyi Fejedelemség fennállása jelentős részében az Oszmán Birdalm vazallusa vlt. Uralkdóit az erdélyi rszággyűlés választtta, de hatalmi jelvényeit eredetileg a szultántól kapta, évi adó fizetésére vlt köteles, valamint kül- és hadügyeiben is a szultánnak vlt alávetve. Az Oszmán Birdalmtól való függetlenséget csak a legerősebb fejedelmek alatt sikerült biztsítani. A rmán történetírás nagy jelentőséget tulajdnít annak a ténynek, hgy nvember 1. és augusztus 5. között Erdélyt rövid időre meghódíttta Vitéz Mihály havasalföldi vajda. Aznban Erdély az ő uralma alatt is különálló marad. (Mihály vajdát Basta György sztrák tábrnk emberei gyilklták meg Miriszlónál.) A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkra vlt. Bethlen Gábr fejedelem gyulafehérvári udvarában a tudmányk és művészetek bőkezű támgatásra találtak. Bethlen Gábr a prtestáns uralkdók ldalán sikeresen avatkztt be a harmincéves hábrúba, aminek következtében az Erdélyi Fejedelemség nagyhatalmi rangra emelkedett Európában. A két nagy erdélyi főúri család, a Báthriak és a Rákócziak több kiemelkedő erdélyi fejedelmet is adtak. Vasile Lupu, Mldva uralkdója ( ) hangsúlyzni kívánva az erdélyi rmánk nagy számát, 1650-ben azt írta a török Prtának, hgy Erdély laksságának egyharmada rmán. Vasile Lupu a gyulafehérvári rtdx mitrplitával, Erdély meghódításáról szőtt terveket, de végül is nem vágtt bele ebbe a kalandba. Az 1699-ben kötött sztrák-török karlócai béke értelmében Erdélyt visszacsatlták a Habsburg uralm alatt álló Magyarrszághz, de közigazgatásilag különállt az rszág többi részétől, mert a Bécs által kinevezett krmányzó irányíttta. [6] A Habsburgk uralta Magyarrszágn a kiegyezésig Az Erdélyi Nagyfejedelemség címere 1704-ben az erdélyi rszággyűlés II. Rákóczi Ferenc személyében ismét fejedelmet választtt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után állandósult a Habsburg uralm. Erdély megőrizte területi különállását, az erdélyi magyar nemesség jelentős autnómiát élvezett ban a Verwaltungsgericht az sztrák közigazgatási hatóság által végzett becslés szerint Erdély lakóinak nemzetiségi megszlása: 47% magyar, 34% rmán, 19% német (szász és sváb). A 18. században Erdélyből sk magyar paraszt vándrlt ki az Alföldre, emellett rmánk érkeztek (főleg között) a Kárpátkn túlról.

9 A Habsburg uralm kezdetén a vlt Partium teljes területét visszacsatlták a Magyar Királysághz, 1733-ban aznban III. Kárly király Kraszna, Közép-Szlnk és Zaránd vármegyéket ismét Erdély részévé tette január 7-én Siskvics sztrák tábrnk az erőszaks srzás ellen tiltakzó székelyek közé lövet. Száznál is többen meghalnak, és az üldöztetés elől több ezren Mldvába, a csángók közé vándrlnak (Madéfalvi veszedelem) március 15-én a Habsburgk felé intézett pesti 12 pnt záró pntja az Erdéllyel való egyesítést követelte (a 12. pnt így szólt: Uni. ). Az éledő rmán nacinalizmus az Avram Iancu-féle szeparatista törekvésekhez vezetett, s szembefrdíttta az erdélyi rmánkat a magyar szabadságharccal. A fellázadt rmánk brutális vérengzéseket rendeztek a magyar laksk között. A kiegyezés után ( ) Az 1867-es sztrák-magyar kiegyezés révén Erdély ismét Magyarrszág szerves része lett az Osztrák Magyar Mnarchián belül. Rmánlakta területek a Magyar Királyságban 1890-ben A magyar uralkdósztály dualizmus idején flytattt nemzetiségi plitikája a nemzeti mzgalmak elnymására törekedett. Hiába figyelmeztetett néhány gndlkdó (például Mcsáry Lajs) a rmán autnómiatörekvések krlátzásának veszélyeire (lásd: Memrandum-per). Az I. világhábrú alatt még jbban felerősödtek a rmán irredenta mzgalmak. Az addig a közpnti hatalmakkal barátinak tekintett Rmánia az antant ldalán szállt hábrúba, mivel Franciarszág és Anglia részéről ígéretet kaptt Erdély megszerzésére ban rmán csapatk törtek be Erdélybe. Az sztrák-magyar erőket csak késve tudták mzgósítani, de végül (német segítséggel) győztek: 1918 nyarán aláírták a bukaresti békét, melyben Rmánia elismerte világhábrús vereségét.

10 A jelenkri Erdély története (1918-tól) Az Osztrák Magyar Mnarchia 1918 któberére katnailag összemltt, és Magyarrszág is kikiálttta a függetlenségét az őszirózsás frradalm nymán. Ezzel egy időben a Rmán Királyság csapatai újra hadat üzenve megkezdték Erdély, majd Partium és a Tiszántúl megszállását december 1-jén tarttt gyulafehérvári rmán nagygyűlés kimndta Erdély egyesülését Rmániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianni békeszerződéssel jóváhagytak. A Kárlyi-rezsim ezzel szemben a magyar sereget szélnek eresztette, így a Székely Hadsztályn kívül senki sem vette fel a harct a megszálló erőkkel - egészen a Magyar Tanácsköztársaság 1919 márciusi megalakulásáig után, egy államilag irányíttt flyamat részeként a Kárpátkn túlról érkező rmánk telepedtek le nagy számban. Ennek egyik ka, hgy sk (főleg értelmiségi, hivatalnki) állás üresedett meg a magyark anyarszágba való áttelepülésével, és a rmán állam sem szívesen fglalkztattt az új közigazgatásban magyarkat. Másrészt a térség gazdaságilag jbb helyzetben vlt, mint Rmánia többi része, így magasabb életszínvnallal kecsegtetett az áttelepülés. A másdik bécsi döntés srán Magyarrszágnak ítélt terület (ún. Észak-Erdély) Az 1940-es másdik bécsi döntés visszaadtt Magyarrszágnak km²-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyark által laktt Székelyfölddel, de kb rmánnal is. Az es népszámlálás a területen magyar többséget mutattt ki. A hlkauszt srán sk, magát magyar anyanyelvűnek valló észak-erdélyi zsidót hurcltak el lakóhelyéről az 1941-es népszámlálás adatai alapján. A II. világhábrút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés a bécsi döntéseket érvénytelenítette, a területet újra Rmániának ítélte, annak köszönhetően, hgy Rmánia 1944-ben hátbatámadta krábbi szövetségeseit, a tengelyhatalmakat. Az 1945 után hatalmra került új vezetés kezdetben a kmmunista eszme internacinalista jellege alapján és a szvjet nemzetiségi plitika mintájára kezelte a magyar kisebbség helyzetét. Nagy arányban vettek részt magyark a kmmunista pártban is, ahl a krábbi mellőzöttség után elismerték őket. A többségében magyark által laktt Székelyföldön 1952-ben létrejött a Magyar Autnóm Tartmány. A Magyar Autnóm Tartmány (MAT, rmánul: Regiunea Autnmă Maghiară) szeptember 21-én szvjet nymásra jött létre Rmániában, Marsvásárhely közpnttal ban szüntették meg. Létét az újnnan elfgadtt rmán alktmány szavatlta. Állítólag Sztálin addig nem vlt hajlandó rábólintani az új rmán alktmányra, amíg az elő nem írta a MAT létrehzását. Ettől függetlenül, a maga krában egy krszerű közigazgatási rendszernek számíttt, és területén belül segítette az erdélyi magyarság önaznsságának megőrzését, bár létére hivatkzva a rmán állam az erdélyi szórványmagyarságt hátránys intézkedésekkel sújttta.

11 Magyar Autnóm Tartmánytól aznban 1960-ban elcsatlták Hármszéket, máshl pedig rmán többségű területeket is hzzácsatltak és nevét Mars Magyar Autnóm Tartmányra váltztatták. Ez az alakulat is csak nylc évig állt fenn, 1968-ban megszüntették. Ceauşescu a svinizmus felerősítése révén próbálta meg az egyre jbban elnymrdó rszágban hatalmát fenntartani. Az 1980-as évek végén meghirdette a falurmblást, de ezt már nem sikerült véghezvinnie. Az december végi frradalm (a Ceauşescu-diktatúra megdöntése) után Rmániában is megszólalhattak addig kegyetlenül elnymtt vélemények, hangk. A rmán gazdaság nehézségei is szerepet játszanak abban, hgy a visznylag fejlettebb Erdély egyre több lakója, úgy rmán, mint magyar, nagybb önállóságt szeretne a tartmánynak. A Sabin Gherman erdélyi rmán újságíró nevével fémjelzett prtransilvania alapítvány tevékenysége is ebbe a keretbe illeszkedik bele, de a Kárpátkn túli rmánság körében nincs jelentős támgatttsága. A Pr Európa Liga szintén támgatja Erdély skszínűségének, sajáts kultúrájának megőrzését. [7][8] A rmán sviniszta erők ellenzik Erdély vagy a Székelyföld mindenfajta autnómiáját. A Vatra Rmaneasca nevű szélsőséges, sviniszta rmán szervezet, amelyben sk vlt kmmunista párttisztviselő és Securitate-tiszt tevékenykedik, márciusban kirbbanttta az ún. fekete március eseményeit, melyek srán haláls áldzatkkal is járó etnikai zavargáskra is sr került.

12 Plitika, közigazgatás Az Erdély szó történelmi jelentésváltzása (A világssárgával színezett terület a történelmi Erdély, a sötétsárga szín pedig a Partiumt és a Bánság keleti részét jelöli.) Tisztán reginális alapn szerveződő erdélyi párt nincs. A magyarkat az 1989-es frradalm után alakult Rmániai Magyar Demkrata Szövetség képviseli az rszágs szintű plitikában. A jelenkri Erdély 16 megyére, a történelmi Erdély 9 megyére szlik. Bánát Krassó-Szörény megye Temes megye A tágabban értelmezett Erdély Partium Arad megye Bihar megye Máramars megye Szatmár megye Szilágy megye Beszterce-Naszód megye Brassó megye Fehér megye Hunyad megye Klzs megye Szeben megye Fejlesztési régiók Történelmi Erdély Székelyföld Hargita megye Kvászna megye Mars megye Fejlesztési régiók Erdélyben Északnyugat-rmániai fejlesztési régió Nyugat-rmániai fejlesztési régió Közép-rmániai fejlesztési régió Erdély területén 3 fejlesztési régió (NUTS-II) található. Erdély megyéi fejlesztési régiók szerint Északnyugat-rmániai fejlesztési régió Beszterce-Naszód megye Bihar megye Klzs megye Máramars megye Szatmár megye Szilágy megye Nyugat-rmániai fejlesztési régió Arad megye Hunyad megye Krassó-Szörény megye Temes megye Közép-rmániai fejlesztési régió Brassó megye Fehér megye Hargita megye Kvászna megye Mars megye Szeben megye

13 Etngráfiai régiók Bánát Trntál Temesköz Szörénység Krassó Alduna Erdély etngráfiai régiói A tágabban értelmezett Erdély Partium Máramars Avas Iza-völgy Visó-völgy Bányavidék Kővár Láps-vidék Ugcsa Szatmár Krasznamente Érmellék Tövishát Szilágyság Hegyköz Körösvidék Zaránd Arad-hegyalja Naszód Sajómente Görgény-mente Mezőség Kaltaszeg Mócvidék Kenyérmező Hátszeg Zsíl-völgye Hegyalja Vízmellék Királyföld Fgarasföld Barcaság Hétfalu Történelmi Erdély Székelyföld Aranysszék Marsszék Nyárádmente Udvarhelyszék Sóvidék Csíkszék Gyergyó Felcsík Alcsík Gyimes Kászn Hármszék Sepsiszék Kézdiszék Orbaiszék Bardóc és Miklósvár fiúszék Erdővidék

14 Demgráfia A rmánk után legnagybb számban a magyark vannak jelen, ők külön kulturális és vallási egységgel rendelkeznek a rmánkhz képest. A magyarság a jelenkri Erdély 16 megyéjéből kettőben alkt többséget (Hargita 84%, Kvászna 73%). A történelmi és jelenkri Erdély legjelentősebb kulturális közpntja Klzsvár, ahl ma már a laksságnak csak 19%-a magyar. Az egykr több mint 600 ezres lélekszámt adó szászk és svábk mára már majdnem teljesen eltűntek (mai létszámuk kevesebb, mint fő), csupán egy-két nagybb vársban alktnak számttevő közösséget, például Nagyszebenben. Emellett a rmák (cigányk), ruszink (más elnevezésükön ruténk), szlvákk (régi nevükön tótk), blgárk, csehek, örmények, zsidók stb. járulnak hzzá az erdélyi etnikai mzaik színesítéséhez. A jelenkri Erdély laksságának vallási összetétele (1992) Felekezetek Népesség % arány kereszténység ,57 katlikus egyház ,75 római katlikus ,07 görög katlikus ,68% Prtestantizmus ,36 refrmátus ,31 evangélikus ,42 baptista ,23 unitárius ,98 egyéb prtestáns ,86 rtdx kereszténység ,40 egyéb keresztények ,06 zsidó vallás ,04 egyéb vallásk ,6 vallásk együtt ,21 nem valláss ,20 nem válaszlt ,06 ismeretlen ,53 összesen ,00

15 A jelenkri Erdély laksságának nemzetiségi megszlása (2002) Nemzetiség Létszám (fő) Arány (%) Rmán ,68 Magyar ,6 Rma (cigány) ,38 Német ,73 Egyéb (ukrán, szerb, szlvák, blgár, hrvát, cseh, zsidó stb.) ,59 Összesen A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben

16 Legnagybb magyar vársk Helység Magyark (2002) [9] száma (fő) aránya (%) 1 Marsvásárhely ,9 2 Klzsvár ,0 3 Nagyvárad ,6 4 Sepsiszentgyörgy ,4 5 Szatmárnémeti ,3 6 Székelyudvarhely ,7 7 Csíkszereda ,7 8 Temesvár ,2 9 Brassó ,1 10 Arad ,0 11 Nagybánya ,0 12 Kézdivásárhely ,1 13 Gyergyószentmiklós ,1 14 Nagykárly ,3 15 Zilah ,6 16 Nagyszalnta ,0 Marsvásárhely Klzsvár Nagyvárad Kivándrlás 1945 óta a tágabban vett Erdélyt kb magyar, ugyanennyi német (szászk és svábk) és kb , a hlkausztt túlélt zsidó laksa hagyta el, de nagyn sk rmán is kivándrlt nyugatra. Az 1989-es rmániai rendszerváltás után rövid emelkedést követően kisebb mértékben, de flytatódtt a magyark elvándrlása, elsősrban Magyarrszágra. Gazdaság A jelenkri Erdély Rmánia gazdaságilag egyik legfejlettebb része. A terület ásványkincsekben gazdag (szén, vasérc, ólm, mangán, arany, réz, gáz, só és kén). A másik értékes nyersanyag a fa. A legfntsabb gazdasági tevékenységek közé tartzik a mezőgazdaság (állattenyésztés, brászat és gyümölcstermesztés), valamint az acél-, vegy- és textilipar.

17 Kultúra A nemzetiségi és felekezeti megszlás adataiból egyértelműen látszik, hgy a jelenkri Erdély egy skszínű, multikulturális régiója Európának. Ez nem is csda, hiszen itt találkznak a közép-európai és a balkáni hatásk, vallásilag pedig a katlikus, prtestáns és rtdx kereszténység választóvnalában fekszik. Kulturális és tudmánys intézmények A 19. században létrejött Erdélyi Múzeum-Egyesület (röviden EME) erdélyi tudmánys akadémiaként működött ben adta ki az első saját tudmánys flyóiratát Erdélyi Múzeum néven, aminek szerkesztője vlt Brassai Sámuel is ben alakult az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), amely a népnevelés mellett, az erdélyi szórványmagyar vidékek prblémáival is igyekezett fglalkzni. A szászk önálló kulturális intézményekkel rendelkeztek. Ezek egy része, így a Brukenthal könyvtár is, Szebenben működött. Építészet A jelenkri Erdély vársaiban a dualizmus idején száms lenyűgöző épületet emeltek. Minden jelentősebb erdélyi vársban vársháza, vármegyeháza, vasútállmás, bírósági épület, gimnázium épült, amelyek jellegzetes arculatt adtak a századfrduló vársainak. A művészeti élet közpntjaiban, Klzsvárn és Nagyváradn színház, Marsvásárhelyen Kultúrpalta épült. Képzőművészet A vársk közterein - a magyar állam támgatásából - a század frdulóján száms magyar vnatkztatású szbr épült. Ezek többségét elpusztíttták, ledöntötték az 1918-ban bevnuló rmán seregek. Csak néhány köztéri szbr vészelte át csdával határs módn a pusztítást, közöttük Fadrusz Jáns két híres alktása, a klzsvári Mátyás király-emlékmű és a zilahi Wesselényi-szbr. Irdalm Magyar irdalm A magyar irdalm száms nagy alakja született vagy tevékenykedett a tágabb értelemben vett Erdély területén, például Arany Jáns, Kölcsey Ferenc, Kemény Zsigmnd, Ady Endre vagy Gyulai Pál. A 19. században a magyar könyvkiadás egyharmada itt jelent meg. A régió vársaiban száms nymda működött. A történelmi Erdély kulturális-irdalmi fővársa Klzsvár vlt ban itt jelent meg az Ellenzék plitikai napilap, ami több mint fél évszázadn megszakítás nélkül vlt publikálva ban Klzsvárn jött létre az Erdélyi Irdalmi Társaság, melynek saját flyóirata vlt, Erdélyi Lapk néven. Szerkesztője, munkatársa vlt, többek között: Kőváry László, Brassai Sámuel, Benedek Elek, Bánffy Miklós. Ezzel egyidőben Marsvásárhelyen Tlnai Lajs megszervezte a Kemény Zsigmnd Társaságt. A Partium területén Nagyvárad a kiemelkedő, amely a 20. század elején már nemcsak virágzó kereskedelméről vlt híres, hanem művészetpártló laksságáról is. Ady Endre itt újságíróskdtt, verseskötetei jelentek meg itt. Szintén Nagyváradn jelent meg a Hlnap című irdalmi antlógia is. Rmán irdalm A rmán irdalm legjelentősebb erdélyi képviselői: Andrei Mureşanu, Liviu Rebreanu, Ian Slavici, Lucian Blaga, Octavian Gga, Gerge Cşbuc, In Agârbiceanu.

18 Turizmus, látnivalók Erdély Rmánia egyik turisták által leglátgatttabb régiója, köszönhetően a rengeteg középkri épületnek, templmnak, műemlékeknek és a természeti szépségeknek. A magyar államplgárk évente több mint egymillió alkalmmal keresik fel, visznt ennél jóval kisebb azknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számttevő még a nyugat-európai turisták száma is. Rmánia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplms falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi közpntja, illetve Máramars fatemplmai. Jegyzetek 1. vagy refrmátus szóhasználatban Királyhágómellék, lásd: 2. Népszámlálásk Rmániában Hiteles vagy harci statisztika? 3. Bicsk Zltán: Trda várs története és statútuma 4. Rmán Nemzeti Statisztikai Intézet 5. Hungarian Székelys in the Carpathian Basin befre 894 A.D 6. Transylvania (regin, Rmania) - Britannica Online Encyclpedia 7. Interjú Smaranda Enache-val 8. A Pr Európa Liga hnlapja 9. Transindex - A 2002-es népszámlálás isklai végzettség, fglalkzás, és nemzetiség szerinti községsrs adatai (150 település) Könyvek, kiadványk Erdély rövid története Főszerkesztő: Köpeczi Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, ISBN Szamsközy István: Erdély története ( , 1603), Európa Könyvkiadó, Debrecen, 1981, ISBN Egyéb hivatkzás

19 II. Erdélyi Fejedelemség Az Erdélyi Fejedelemség a 16. század közepétől a 17. század végéig Erdély területén fennálló állam vlt, amelynek története a magyar történelem fnts részét képezi. A fejedelemség a mhácsi csatavesztés után a Ráksi végzést követő kettős királyválasztás következményeként jött létre. Az Oszmán Birdalm által támgattt Keleti Magyar Királyságból alakult ki, mikr 1570 végén Szaplyai Jáns lemndtt a királyi címről és beleegyezett abba, hgy csak a fejedelmi címet használja. Szaplyai Jánsnak és I. Zsigmnd lengyel király leányának, Jagelló Izabellának a fia Jáns Zsigmnd néven lett az első erdélyi fejedelem. A fejedelemség a történelmi Erdély területén kívül a vlt Magyar Királyság más területeit is birtklta.ezt a széles területsávt nevezték latin szóval Partiumnak (magyarul Részek ). A Jáns Zsigmnd és a Habsburgk között 1570-ben [1] létrejött speyeri szerződés értelmében ide tartztt Máramars-, Bihar-, Zaránd-, Közép-Szlnk-, Kraszna-, Arad- és Temes vármegyék teljes területe. Erdélyi Fejedelemség

20 Történelem A fejedelemség kialakulása Mhács előtti nemzetközi és belső helyzet, haderő Az Erdélyi Fejedelemség egy hsszú flyamat betetőzéseképp jött létre, amelyhez hzzátartzik az erdélyi vajda címmel járó egyszemélyi hatalm egy nagybb földrajzi egység felett. Másik jelentős ka a Habsburg- és török veszély, a magyar származású uralkdóház hiánya és a nemesség széthúzása ben a ráksi végzés arról szólt, hgy nem választanak idegen házból uralkdót és nem ismerik el a Jagelló leányági örökösödést. Az rszággyűlés már itt nyilván Szaplyai Jánsra gndlt. a plitikai jgaiért küzdő köznemesség benne az alulról jött család sarjában találta meg eszményképét. Hívei az évi ráksi rszággyűlésen Szaplyai királysága érdekében fgadták meg, hgy idegen uralkdót nem választanak. [2] Dbzse Ulászló e végzést nem ratifikálta, ezért nem törvény. Szaplyai apja, István Mátyás halálakr Bécs krmányzója, és a hagymány szerint ura halálhírére fölkapta hárméves fiacskáját, s felkiálttt: - Lennél csak idősebb, mst királlyá tennélek. [3] Mégsem 1505-ben, hanem már 1491-ben kezdődött az a plitikai helyzet, ami végül a kettős királyválasztáshz vezetett. Ezévben kötötték a hárm dinasztikus szerződés elsőjét, amelyet 1506-ban és 1515-ben megújítttak, és amely a Jagellók és a Habsburgk között jött létre ben még nem vlt gyermeke Ulászlónak, a másdikban a Hunyadi-vagyn akkri birtksa, Brandenburgi György őrgróf játsztta a főszerepet, valamint Ulászló félelme Szaplyaitól. A ráksi végzés felnyittta a szemét arra, hgy magyar trónkövetelő is akadhat. A harmadiknak nyilván a Dózsa-féle hábrú adta az kát, valamint Ulászló és a lengyel Zsigmnd király félelme Szaplyaitól. Az 1514-es események megerősítették Szaplyai tekintélyét, hiszen egyfelől eleve ellenezte a Bakócz-féle kereszteshadjáratt, másfelől rszlánrészt vállalt a mzgalm leverésében és a megtrlásban. Ebben az 1513-ban Szendrő strmánál kipróbált hadserege vlt segítségére. Végül csak egyetlen ember tudtt tőkét kvácslni magának abból, ami 1514 nyarán történt: Szaplyai Jáns. ( ) Az igazi nyereség a hatalm visszaszerzése vlt. [4] A helyzet a közvéleményben azt a meggyőződést keltette, hgy a bajk frrását a Jagellók idegen származásában kell keresni, s hgy csak nemzeti király vethetne véget az anarchiának ( ) Az rszág leggazdagabb arisztkrata-családja, a Mátyás kegyéből alacsnyról felemelkedett Szaplyaiaké, élére állt a köznemesség mzgalmának, abban a reményben, hgy így egyik tagjának, Jáns erdélyi vajdának szerezheti meg a trónt. ( ) Ferdinándban a magyar köznemesség a németet, a magyarság elpusztítására törő idegent látta. [5] Ferdinánd aznban eddig semmi jelét nem adta magyarellenességnek, és a későbbiekben sem ilyen célk vezérelték. Az rszágban az 1520-as években hárm önálló hadsereg létezett, amely már önmagában mutatja a feudális széttagltságt, a belső helyzet ziláltságát és a királyi tekintély igen mély vltát: Báthri István temesi ispán, majd nádr, Frangepán Ferenc hrvát bán és Szaplyai Jáns erdélyi vajda is saját haderejével vívta csatáit. A királyi Magyarrszág a legkedvezőbb körülmények között is legfeljebb ezer fős hadsereg kiállítására vlt képes, a hárm főúr magánhadserege nagy mértékben apaszttta a király által elérhető erőfrráskat. E hárm személy közül Szaplyaié vlt a legnagybb vagyn és haderő, aki már 1505-ben nyilvánvalóan a nemesség alternatív királyjelöltje vlt. Ezzel a haderővel már 1515-ben a déli végeken prtyáztt, ekkr még közösen Báthri ispánnal. Célzata egyértelműen nem török-ellenes hadjárat indítása vlt, hanem az 1515-ös Habsburg-Jagelló dinasztikus szerződés aláásása, hiszen sikereik esetén annak végrehajtása nyilván felhábrdást vált ki. A Fugger bankház magyarrszági megbízttja ( ) ezt írta főnökének: ha a vajda győz Zsarnónál,»úgy a magyark visszakövetelték vlna Annát és a vajdának adták vlna, és semmi sem lett vlna a szerződésből ( ) ha sikerült vlna neki győzelmet aratnia, ezzel a dicsőséggel eljuttt vlna az uralkdáshz is, és megkapta vlna a király leányát feleségül«. [6] II. Ulászló halála után a gyermek II. Lajs mellé Brnemissza Jáns és Brandenburgi György kerültek gyámnak, így a Habsburg-rientáció nem szenvedett csrbát a krmányban. Ámde az rszág vezetésének többi résztvevője inkább Szaplyai híve vlt, ezért az közötti időszak

21 belplitikailag instabil, a közpnti hatalm gyenge, az rszággyűlés határzataiból és törvényeiből mindenki csak azt tarttta be, amit jónak tarttt től állandó török haderő állmásztt a Szerémségben. A Zsigmnd által létrehztt déli végvárrendszer teljes megsemmisülése zajltt le néhány év alatt; Szabács, Nándrfehérvár és Zimny elvesztése. Az rszág területi integritása már 1521-től sérült, a török megyényi területeket birtklt. Mégsem ez az első törökökkel kapcslats hadi esemény Magyarrszágn: már az 1396-s nikáplyi kudarct hamarsan követte az ütközőállam, Havasalföld felszámlása, majd a török-párti vajdák segítségével egyre gyakrabban prtyáztak törökök Erdély területén ben Hunyad megyét és a Barcaságt sarclták, 1432-ben a szász várskat Brassó és Szeben kivételével ben a fgarasi láhk szövetkeztek a törökkel és 1438-ban a Vaskapunál török-láh-rác hadsereg nymult be Magyarrszágra. A déli határvédelem újjászervezése Ujlaki és Hunyadi macsói és szörényi bánk nevéhez fűződik, akik a temesi ispán és erdélyi vajda címekkel kapták ezt feladatul. Mátyás alatt egyetlen próbálkzás történt török részről, amelyet Báthri és Kinizsi a kenyérmezei csatában, ben hárítttak el. Mhács és közvetlen következményei 1526-ban létrejött, és 1529-ig létezett a cgnaci liga, amely a Habsburgk ellenségeinek szövetsége, mindenekelőtt a Pápai Állam, a Francia Királyság és Velence részvételével. A liga a Habsburgirányítású rszágk elszigetelését tűzte ki célul maga elé, amely célnak részeként szrs kapcslatban álltak a török szultánnal is augusztus 29-én lezajltt a mhácsi csata, a szerdai ütközet után csütörtökön érkezett a hír Budára. A királyné és kísérete, Burgi pápai követ és a németajkúak aznnal a menekülést választtták, míg a magyark többsége Szaplyaiban bízva helyben maradt. [7] A menekülési hullám annak hírére eszkalálódtt, hgy Szaplyai napk múlva még mindig Szegednél vesztegelt. Végül összesen 50 katna maradt Buda védelmére! Szeptember 11-én a törökök birtkba vették Budát, mindenféle harc nélkül. Szeptember 22-ig átkeltek a Dunán Pest vársába, így minden török katna elhagyta a budai várat szintén kardcsapás nélkül, végül któber 13-án az rszágból is eltávztak. A mhácsi csata igazi megítéléséhez egyfajta mérleg segít hzzá: 1 király, 28 báró és 2 főpap (az utóbbi két méltóság alktja a királyi tanácst!), megyés ispánk nagy része. Ezzel az államvezetés legfelső- és középszintje szinte kihalt. Ez aznnali közigazgatási és államvezetési válságt kztt. Nemcsak a magyarrszági Jagelló-ház halt ki, hanem az uralkdóhz hű felső nemesség is, akik érvényt szerezhettek vlna a Habsburg-rientációnak, a dinasztikus szerződések életbe léptetésének. A Ferdinánd-párt kihaláss alapn kisebbségbe került. Kettős királyválasztás Az rszágnak nyilván új uralkdó kellett a meghalt II. Lajs helyett. Az uralkdói legitimitást hárm módn lehetett megszerezni, amelyből az első, legfntsabb (successi) nyilván nem teljesülhetett, mivel Lajs gyermektelen vlt. A denminati, azaz kijelölés elve szerint Ferdinánd tarthattt igényt a magyar trónra, mivel a Jagell-Habsburg dinasztikus szerződések őt tették meg Lajs örökösévé. A magyar köznemesség egyáltalán nem támgatta a Habsburg-ház behívását hivatkzva a törvényerőre nem emelkedő ráksi végzésre, a főnemesség Habsburg-párti ága pedig gyakrlatilag kihalt. A rendek kihasználva az alkalmat, királyt akartak választani, gyakrlni az Aranybullákban rájuk testált electi jgát. Szaplyai Jáns erdélyi vajda lemaradt Mhácsról, így ő rendelkezett az aktuálisan legszámttevőbb haderővel az rszágban, de egyébként is ő vlt a köznemesség egyetlen jelöltje. Már nvember 1-jén bevnult a törökök által gazdátlanul hagytt budai várba. Eltemettette Lajst legalábbis akire ráfgták, hgy Lajs, hiszen temetni kellett a krnázáshz majd Székesfehérvár felé vette útját. A mhácsi csatát nem skkal követően Tkajban gyűltek össze a rendek, és döntés született az rszággyűlés összehívásáról. A gyűlés elnöke Szaplyai, és nem vlt jelen Báthri István nádr. Szaplyai hatáskör nélkül hívtt össze rszággyűlést Székesfehérvárra, mivel sem király, sem nádr nem vlt, csak erdélyi vajda. Az rszággyűlést visznt ez a két említett méltóság hívhatta vlna össze. a magyar törvények szerint ugyanis a király halála esetén csak a nádr hívhattt össze

22 királyválasztó rszággyűlést. [2] Nvember 10-én az rszággyűlés királlyá választtta Szaplyait, majd 11-én megkrnázták. A krnázást Pdmaniczky István nyitrai püspök, mint rangidős főpap végezte. Szaplyai királysága látszólag rendben van: egyetlen súlys legitimitási prblémája, hgy az rszággyűlés maga vlt törvénytelen, ezért ő dacára az rszággyűlési határzatnak, a Krna birtklásának és a rangidős pap krnázásának illegitim uralkdó. Ezt csak egy szabálysan, Báthri István nádr által összehívtt rszággyűlésen lehetett vlna krrigálni. A Báthri nádr által decemberben összehívtt pzsnyi rszággyűlésen aznban Szaplyai nem jelent meg, ahgy a rendek főleg a középnemesség sem. A vársban tartózkdtt az özvegy királyné, Habsburg Mária. A kisszámú főnemes Ferdinándt, Mária bátyját választtta magyar királynak. Az rszággyűlés új törvényt hztt, melyben a királyválasztás jgát törvényesítették. Ferdinánd királyságának legitimációjáhz is hiányztt egy mmentum a Krna, amely Szaplyainál vlt. Ferdinánd aznban nem egy törvényes uralkdó ellenében lett ellenkirály, mert ilyen nem vlt decemberétől az rszágnak két illegitim uralkdója vlt! Szaplyai krmányzása: királyi tanács nádr nélkül. Példátlan, hgy egy magyar királynak ne legyen nádra, talán arra vezethető vissza, hgy új nádr kinevezése nyílt szakítást jelentett vlna Báthri nádrral. Uralkdását birtkadmányzáskkal kezdte évi budai rszággyűlés vagyndézsma, általáns adókötelezettség. A terhek kivetése a török fenyegetés miatt történt, de ssem szedték be tavaszán Szaplyai és Ferdinánd az lmützi szerződésben kölcsönösen elismerték az egymás uralma alatt álló területeket, de a megállapdás értelmében Szaplyai területei annak halála után Ferdinándra szálltak vlna. Szaplyai házasságt tervezett Habsburg Máriával, melynek révén Habsburg rknságba kerülne, és még közelebb lenne az önálló, igazi királysághz. Keleti Magyar Királyság május 6-án V. Kárly hadserege elfglalta és kifszttta Rómát (Sacc di Rma), ami a VII. Kelemen által létrehztt cgnaci liga vereségét és a Habsburgk visznylags presztízsnövekedését jelentette. A ligának nem sikerült a Német-Római Birdalmat elszigetelni és többfrnts hábrúra késztetni. Még két évig fennállt ugyan a szövetség, de érdemi beavatkzásra többé nem vlt képes. Szaplyai július 2-án csatlakztt a már nyilvánvalóan megvert cgnaci ligáhz, és ezzel természetesen kénytelen egyfajta török rientációt is felvenni, közben letenni Habsburgkkal kapcslats bármely tervéről júliusában nyilvánvalóan Jáns király külplitikai akciója nymán német birdalmi sereg hadjárata indult Magyarrszágn. Budát augusztusban elfglalta V. Kárly. Eközben Szaplyai Jáns magatehetetlen bénultságában trónlt a budai várban ( ) Buda várában és vársában hallgatag elmével csdálkztak Jáns királyn, hgy tőle semmi megmzdulást nem lát a néptömeg ( ) A székvársát és rszágát nem védelmező király [8] augusztus 15-én tényleges strm nélkül menekült el Budáról, egészen Tkajig hátrált. Itt vereséget szenvedett 4300 gyalgs (3000 landsknecht és 1300 könnyűgyalgs) és 1000 lvas némettől szeptember 27-én. Debrecenbe, majd Erdélybe menekült, később Lengyelrszágba, miután a brassói népgyűlés és a marsvásárhelyi gyűlés is Ferdinánd mellett vkslt. Az lmützi szerződés és a magyarrszági német hadjárat alatt tanúsíttt viselkedése miatt Szaplyai Jáns tekintélye összemltt, még Perényi Péter krnaőr, a Szaplyai által kinevezett erdélyi vajda ( ) is elhagyta, aki magával vitte Ferdinándhz a Krnát któberében már Ferdinánd tarttt Budán rszággyűlést, ahl kimndták Szaplyai alkalmatlanságát, rendeleteit eltörölték, majd nvember 3-án, mivel a Habsburg már teljes mértékben eleget tett minden feltételnek, amely számára a királysághz kellett, megkrnázták. Ettől fgva az rszágnak egy legitim (Ferdinánd) és egy illegitim (Jáns) királya vlt. Bethlen Elek és Apafi Miklós szintén távztak Szaplyai tábrából. A hívek nem az általában emlegetett k miatt hagyták el Szaplyait miszerint Ferdinánd nagybb lehetőségekkel bírt a törökellenes küzdelmekhez, hanem azért, mert belátták Jáns király plitikusi alkalmatlanságát, illetve elismerték a Habsburgt jgs uralkdónak. Már csak azért is, mert a törökök kivnultak az rszágból, a Szerémségen kívül más magyar területet nem birtkltak, és nem is tűntek kmly ellenfélnek. Ez időben nem a török veszedelem vlt a főúri pártk legfőbb gndja, hanem a trón körüli

23 viszályk és a plgárhábrú. Szaplyai kezén gyakrlatilag csak Fgaras vára maradt, melyet a következő tavaszig Tmri Miklós védett. Az adtt plitikai helyzetben, amikr egyik kínálkzó párt sem ígérhetett rvslást az rszág súlys betegségére, a megbízhatatlanság, a kétkulacssság aligha mndható meglepőnek. Jól tükrözi a kilátástalanság érzésének általánsulását a két tábr idelógiájának kialakulatlansága [9] Az rszág legsúlysabb betegsége aznban ezidőtájt nem a török vlt, a gyógyítás módja pedig az lett vlna, ha egyetlen legitim uralkdója van az rszágnak. A két uralkdó és a török veszély nem maga a betegség, hanem annak csak a tünete: a kór a főnemesség és a középnemesség teljes egyet nem értése. A kialakulatlanság magát Szaplyait is jellemzi, aki ekkr, I. Ferenc tanácsára kezdett Szulejmánnal tárgyalni. A francia uralkdónak nem vltak aggályai e kérdésben, hiszen egyrészt krábban is kváziszövetségesi visznyban vlt Szulejmánnal, másrészt pedig Franciarszágt Magyarrszág és a Német-római Birdalm is elválaszttta az Oszmán Birdalmtól. Szulejmán természetesen kaptt az alkalmn, hgy saját határvidékén tvább szíthatja a plgárhábrús helyzetet és támgathat egy ellenkirályt, ezért január 27-én [10] nyélbe ütötték az isztambuli szerződést, mely tartalma szerint véd- és dacszövetség. Szaplyai 1528-as hadjáratai a plgárhábrú eszkalációját jelentik: tavasszal vereség (március 8. Szina), ősszel sárspataki győzelem. A két időpnt között Szaplyai támgatttsága alapvetően megváltztt, melyet alkalmasint Katzianer zsldsvezér csapatainak erdélyi dúlása kztt. Az erdélyi szászk és magyark külön is egymásnak estek, pártállástól függetlenül, etnikai alapn. A gyűlölködés kölcsönös vlt, a szászk»magyar farkaskat«, a magyark»germán bestiákat«emlegettek. [11] Szaplyai a vársi plgárságt, a mezővársk parasztplgárait és a jbbágykat igyekezett megnyerni magának, bár az 1514-ben megszüntetett szabad költözködési jgt csak 1536-ban állíttta helyre. A cívisek valóban kivívtt rknszenve s nyilván igénybe vett anyagi támgatása aznban nem helyettesíthette az elveszett hatalmi eszközöket. Jáns király rszágrészében leplezetlenül visszatért a nagybirtk Mhács előtt már ly sk bajt kzó uralma. Török Bálint Veszprémben és Smgyban, Perényi Péter Baranyában és Zemplénben, Czibak Imre míg élt (1534-ig) Biharban, Werbőczy István Tlnában és Nógrádban, Maylád vajda ( ) Fgarasban és környékén, Petrvics Péter Temesben, a Ksztkák, Pdmaniczkyak, Bebekek, Ráskayak más földeken uralkdtak, a király nevében, de jbbára saját tetszésük szerint. [12] A jbbágyk és a parasztplgárk visznt még nem felejtették el Szaplyai 1514-es tevékenységét május 10-től török hadjárat indult. E török hadjárat hatására Rares Péter mldvai vajda aki eddig Ferdinánd híveként dúlta Erdélyt Szaplyai mellé állt. A Török Bálint temesi ispán vezetésével megérkező német haderőt június 22-én súlys vereség érte a barcasági Földvárnál, melynek hatására a beérkező Szaplyai-haddal melyet Báthri István és Kun Kcsárd [13] vezetett már fel sem vették a harct, hanem ütközet nélkül felszlttak. Szaplyai ekkr admányzta Rares Péternek Beszterce vidékét. Rares Beszterce ellen vnult, mert azk vnakdtak neki alávetni magukat, s egészen júliusáig kitartttak ellene, amikr Rares feladta az strmt augusztus 18-án esett meg a mhácsi kézcsók, ettől kezdve Szaplyai törökvazalluskirályságáról lehet beszélni. Előzményeképp az augusztus 3-i cambrai béke említendő, amelyet I. Ferenc és V. Kárly kötött. Ezzel a cgnaci liga megszűnt, a Német-római Birdalm déli és nyugati határai biztsítva vltak. Ennek ellenére az közötti időszakra az jellemző, hgy Ferdinánd az erdélyi híveinek semmilyen frmában nem nyújttt segítséget, azk kizárólag saját erejükből álltak ellen Jánsnak. A közvetlen török fenyegetés egyre több főurat késztetett Ferdinánd elhagyására, utlsóként a nagybirtksk közül Majláth István 1532 elején pártlt át Szaplyaihz szeptember 8-án Szaplyai újra elfglalta Budát, és a Krna is visszakerült hzzá. Az strm gyrs befejezéséhez nagy mértékben hzzájárult a zsldsk pánikja, akik elfgadták a török által hirdetett fegyverletételi ajánlatt. A Nádasdy Tamás által irányíttt védelem a mindössze 900 főnyi védősereg ellenére egészen addig jól működött. [14] Szeptember 22-én a török sereg már Bécset strmlta, egészen któber 15-ig, amikr a hadászati szezn végével a hadjáratnak is véget kellett vetni. Eközben Budán maradt Alisi (Ldvic) Gritti Ibráhim nagyvezír bizalmasa és 3000 (vagy 8000) janicsár. December 21-én VII. Kelemen kiátkzta Szaplyait török kapcslatai miatt.