TARTALOMJEGYZÉK SZAKMAI FELADATOK

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETÉS 6 ÁTTEKINTÉS AZ HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ 8 SZAKMAI TERÜLETEK ÉVI MUNKÁJÁRÓL 1. A pártfogó felügyelői tevékenység 8 2. A jogi segítségnyújtó tevékenység Az áldozatsegítő tevékenység A kárpótlási, kárrendezési tevékenység A lobbihatósági tevékenység 13 SZAKMAI FELADATOK I. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG Áttekintés A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása A pártfogó felügyelői vélemény készítése A környezettanulmány készítése A közérdekű munka végrehajtásának szervezése 28 és ellenőrzése 2.4. A pártfogó felügyelet végrehajtása Utógondozás A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői 35 tevékenység 3. A módszertani eredmények bemutatása Sztenderdek építése Bűnmegelőzési, áldozatvédelmi és resztoratív 46 érdekek érvényesülése 3.3. A kábítószer probléma kezelése A közvetítői eljárás Jogszabály tervezetek véleményezése A gyakorlati tapasztalatok vizsgálata Ellenőrzések Komplex ellenőrzés Témavizsgálat Utóvizsgálat Pályázati tevékenység Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt 58 pályázatok 7.2. A TÁMOP a társadalmi kohézió erősítése 63 bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal c. kiemelt projekt megvalósítása 7.3. Egyéb pályázatok Pályázati előkészületek Kapcsolatok Hazai intézményközi együttműködések Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció 68

2 9.1. Tájékoztató tevékenység Hazai rendezvények Képzések 70 II. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ TEVÉKENYSÉG Áttekintés A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 5 éve Szakmai munka a évben Peren kívüli jogi segítségnyújtás Peres jogi segítségnyújtás Kihelyezett ügyfélfogadás Jogi segítők, díjak Célelőirányzat alakulása Jogorvoslatok Fellebbezések Méltányossági kérelmek Bírósági felülvizsgálat Felügyeleti eljárás Kapcsolatok, kommunikáció Módszertan, képzések, ellenőrzések Módszertani munka Képzések Ellenőrzések Jogi segítői névjegyzék, iktatás 93 III. AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Áttekintés Szakmai munka Tájékoztatás Áldozatsegítő szolgáltatások Állami kárenyhítés Kihelyezett ügyfélfogadás Jogorvoslatok Fellebbezések Méltányossági kérelmek Törlési kérelmek Kapcsolatok, kommunikáció Kapcsolatok, kutatások Pályázatok Kommunikáció Módszertan, képzések, ellenőrzések Módszertani levelek, iránymutatások Képzések Ellenőrzések Statisztikai program, iktatás 114 2

3 IV. A KÁRPÓTLÁSI, KÁRRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG 115 A 1. Áttekintés A szakterület hatáskörébe utalt jogszabályok végrehajtása Szakmai munka Személyi kárpótlás Vagyoni kárpótlás, árverés Kárpótlási jegyek elszámolásával és 133 megsemmisítésével kapcsolatos feladatok 4. Dokumentáció A évben bevezetett ügyfélbarát, eljárást segítő 135 intézkedések a kárpótlási igazgatásban 5.1. GY.I.K Előzménykereső program működése Képzések, kutatások Ellenőrzések Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi 136 Hivatal Kárpótlási Osztályán lefolytatott ellenőrzés 7.2. A belső ellenőrzési munkacsoport tevékenysége Kommunikáció kapcsolattartás belföldi és külföldi civil 137 szervezetekkel 8.1. Honlap Kapcsolattartás civil szervezetekkel 138 B Kárpótlással összefüggő perképviseleti tevékenység Közigazgatási perek A Kpt. IV. alapján indított közigazgatási perek Kártérítési per Összegzés A Legfelsőbb Bíróság, az Ítélőtáblák és a Fővárosi Bíróság 144 ítéleteinek elemzése, értékelése V. A LOBBIHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG Áttekintés Nyilvántartásba vétel Lobbiigazolvány Lobbihatósági szankciók Lobbitájékoztatók Kapcsolattartás Jogszabály módosítási javaslat benyújtása 152 VI. ÜGYFÉL-ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ 154 JOGSZABÁLYI FELADATOK 1. Az ügyfél-elégedettség mérésének általános koncepciója, 154 jogszabályi háttere 2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat Vizsgálati eredmények összefoglalása Összegzés, tapasztalatok Ügyfél-elégedettségi vizsgálatok A vizsgálatok előkészítése Általános vizsgálati tapasztalatok 166 3

4 FUNKCIONÁLIS FELADATOK 170 I. GAZDASÁGI SZERVEZET Kiemelt feladatok, folyamatok Szervezeti adatok, szabályozási tevékenység Szervezeti adatok Szabályozási tevékenység Költségvetési feltételrendszer, a működés forrásai, az 173 előirányzatokkal való gazdálkodás a évben 4. Beszerzési és vagyonkezelési feladatok évi vagyonleltár évi selejtezés Készletgazdálkodás és beszerzések a évi 179 működés biztosítása érdekében 4.4. Építési, felújítási, karbantartási munkák Jelentősebb beszerzési eljárások Kimutatás a évben megvalósult 182 közbeszerzési eljárásokról 4.7. Szolgálati járműpark Üzemeltetés Kontrolling tevékenység Fejezeti kezelésű előirányzatok A bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése A jogi segítségnyújtás 187 II. HUMÁNPOLITIKA Áttekintés Személyi állomány összetétele Képzés, továbbképzés Elismerések, juttatások Fegyelmi felelősségre vonás Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok Esélyegyenlőség biztosítása 194 III. INFORMATIKA Áttekintés Fejlesztések Honlap Elektronikus ügyintézés Képzések, kommunikáció Ellenőrzések Egyéb tevékenységek 199 IV. BELSŐ ELLENŐRZÉS A belső ellenőrzés szabályozottsága Létszám, képesítés, továbbképzés Függetlenség, az ellenőrzés során tapasztalt 200 szabálytalanság 4. Az éves ellenőrzési terv Végrehajtás, lefolytatott vizsgálatok összefoglaló 203 megállapításai, a végrehajtásról szóló intézkedési tervek 4

5 V. ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI ÉS JOGI FELADATOK Áttekintés Igazgatási feladatok A felügyeleti ellenőrzések A jogvitákkal összefüggő feladatok 210 VI. TITKÁRSÁG 212 A ÉVBEN MEGVALÓSÍTANDÓ KIEMELT FELADATOK 214 AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL ELÉRHETŐSÉGEI, 217 ÜGYFÉLFOGADÁS 221 MELLÉKLETEK 222 5

6 BEVEZETÉS Az Igazságügyi Minisztérium 2005-ben jelentős lépést tett, hogy a szolgáltató, ügyfélbarát, de egyúttal racionális és költséghatékony közigazgatási működés elveire figyelemmel átalakítsa a Minisztérium (a továbbiakban: IRM) egyes dekoncentrált szervezeteit. Az átalakítás alapján az IRM felügyelete alá tartozó területi államigazgatási hatósági, szolgáltató típusú feladatok nagy részét január 1-jétől egy hivatal, az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végzi. Az átalakítás két szervezetet érintett: a Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát (a továbbiakban: PJSZ) és a Központi Kárrendezési Irodát (a továbbiakban: KKI). Az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet szerint a KKI január 1-jével megszűnt, általános jogutódja a PJSZ, melynek neve a fenti időponttól kezdve Igazságügyi Hivatalra változott. Az általános jogutódlással egy időben, illetve azt követően az Igazságügyi Hivatal tevékenységeinek köre folyamatosan bővült. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény szerint január 1-jétől a Hivatal látja el az áldozatsegítési feladatokat is. A január 1-jével létrejött Hivatal az IRM integrált, több feladatot ellátó dekoncentrált szerve. Az integráció szakmai indokai között meghatározó, hogy a tárca felügyelete alá tartozó, közigazgatási hatósági feladatkört ellátó valamennyi intézmény, valamint - tevékenységét tekintve - az áldozatsegítéshez közvetlenül, a jogi segítségnyújtáshoz közvetve kapcsolódó pártfogó felügyelői szolgálat egy szervezetben működjön. Fontos szempont volt az is, hogy az áldozatsegítésnek számos, a jogi segítségnyújtáshoz kapcsolódó aspektusa van. Az egyes területek önállóan, de egymás szakmai tevékenységét kiegészítve végzik munkájukat. Az átszervezés során az IRM egyrészt figyelemmel volt arra, hogy a szükséges létszám a kárpótlás területén is hasznosuljon, másrészt arra, hogy az áldozatsegítés szakembergárdája elsősorban a KKI állományából kerüljön ki. A kárpótlási szakterületen fordulatot hozott az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásról szóló évi XLVII. törvény, amely alapján a jogvesztő határidőig, azaz december 31-ig db személyi kárpótlás iránti kérelmet nyújtottak be a Hivatalhoz. A lobbitevékenységről szóló évi XLIX. törvény végrehajtásáról szóló 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján a Hivatal tevékenységi köre tovább bővült: a Hivatal vezeti szeptember 1-jétől a lobbisták, lobbiszervezetek nyilvántartását, továbbá ellátja a törvény végrehajtásával kapcsolatos egyéb hatósági feladatokat. 6

7 Az öt szakmai terület január 1-jével kiegészült a büntetőügyekben (egyes személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekményekben) alkalmazható közvetítői eljárással (mediáció), melynek igénybevételét a pártfogó felügyelői hálózat keretében biztosítjuk. A jogi segítségnyújtás intézményrendszere is bővült, ugyanis a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló évi CLI. törvény rendelkezéseinek megfelelően január 1-jétől a Hivatal a peren kívüli ügyekben nyújtott jogi segítségnyújtás mellett a peres polgári ügyekben a pártfogó ügyvédi képviseletet, büntető ügyekben pedig a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletét biztosítja, valamint a Hivatal hatáskörébe tartozik a pótmagánvádló személyes költségmentességének megállapítása január 1-je óta a Hivatal tehát az alábbi hat szakterületért felel: 1. pártfogó felügyelői tevékenység 2. büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység (mediáció) 3. jogi segítségnyújtó tevékenység (peres, illetve peren kívüli ügyekben) 4. áldozatsegítő tevékenység 5. kárpótlási, kárrendezési tevékenység 6. lobbitevékenységről szóló törvény végrehajtása IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM LOBBIHATÓSÁGI ÜGYINTÉZÉS KÖZPONTI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL IGAZSÁGÜGYI HIVATAL HATÓSÁGI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLYOK (pártfogó felügyelet, jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárpótlás) FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK MEGYEI (FŐVÁROSI) IGAZSÁGÜGYI HIVATALOK Áttekintés PÁRTFOGÓ az Igazságügyi Hivatal feladatkörébe tartozó szakmai területek évi munkájáról FIATALKORÚ ELKÖVETŐK OSZTÁLYA FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT FELNŐTT- KORÚ ELKÖVETŐK OSZTÁLYA JOGI SEGÍTSÉG- NYÚJTÓ SZOLGÁLAT ÁLDOZAT- SEGÍTŐ SZOLGÁLAT 1. A pártfogó felügyelői tevékenység KÁRPÓTLÁSI OSZTÁLY (kijelölt megyékben) ÁTTEKINTÉS AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ SZAKMAI MEDIÁCIÓ TERÜLETEK ÉVI MUNKÁJÁRÓL (igazságügyi közvetítés) 7

8 A Hivatal önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, országos hatáskörű, központi hivatal, költségvetése az IRM költségvetési fejezetében önálló címként szerepel, irányítását és szakmai felügyeletét az igazságügyi és rendészeti miniszter gyakorolja. A főigazgató által vezetett Hivatal központi, országos illetékességű szervezeti egysége a Központi Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH), területi szervezeti egységként működnek a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok (a továbbiakban: megyei hivatal), amelyek működésének fedezetét a Hivatal költségvetése tartalmazza. A megyei hivatalok élén az igazgató áll, az önálló szervezeti egységek közvetlen, szakmai irányítását az egyes szolgálatok vezetői végzik. A Hivatal területi szervei valamennyi megyeszékhelyen és a fővárosban, az állampolgárok által könnyen elérhető irodákban működnek. A megyei hivatalok a szakmai feladatok közvetlen ellátásáért és a munkafolyamatok szervezéséért felelnek. A Hivatal első olyan országos hatáskörű intézmények között volt, amelynek szervezeti és működési rendszere a centralizáció elve szerint került kialakításra. Az Igazságügyi Hivatal nem szakmai tevékenységei a funkcionális szervezeti egységek keretében kizárólag a Központi Igazságügyi Hivatal feladatkörébe tartoznak, a megyei hivataloknak gazdálkodási jogköre nincs. ÁTTEKINTÉS A HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ SZAKMAI TERÜLETEK ÉVI MUNKÁJÁRÓL 1. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a július 1-jei intézményi reform során kibővült tevékenységei körében, az alábbi feladatokat látta el a év során. Az ügyészi és a bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése). /Összesen: ügy/ Környezettanulmány készítése/ Összesen: ügy) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggő feladatok ellátása/ Összesen: ügy) A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása. /Összesen: ügy/ A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése. /Összesen: ügy/ A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás. /Összesen: ügy/ A pártfogó felügyelők a évben mindösszesen ügyet láttak el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat reformja óta (2003.), a különböző tevékenységi területeken ellátott ügyek száma összességében 8

9 folyamatosan növekedett. A évi adatokhoz képest ( ügy) a évben 3,4 %-kal volt magasabb az ügyszám. Az Európai Unió Tanácsa 2001/220/IB számú kerethatározatának megfelelően a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) közvetítői eljárásra vonatkozó szabályai január 1-jén léptek hatályba. A Be., illetve a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) rendelkezései szerint a tevékeny megbánást megalapozó közvetítés a helyreállító igazságszolgáltatás új eszköze január 1-jétől a büntetőügyek során alkalmazható közvetítői eljárással összefüggő feladatokat (mediáció lefolytatása, illetve a megállapodásban foglaltak ellenőrzése) a Hivatal külön kiképzett pártfogó felügyelői látják el. A Bktv. 3. -ának (1) bekezdése megteremtette annak a lehetőségét, hogy január 1-jétől az ügyvédek felé is megnyíljon a lehetőség arra, hogy a büntetőügyekben közvetítőként is feladatot vállalhassanak. Az erre való felkészülés (pl. a jogszabályi környezet kialakításában való közreműködés, pályázati, képzési, mentori rendszer alapjainak megteremtése) a év során elkezdődött. A Hivatal ezzel kapcsolatos pályázati kiírására összesen 89 ügyvédtől vagy ügyvédi irodától érkezett pályázat július 1-jétől országosan összesen 42 ügyvéd kapcsolódott be a Hivatal közvetítői tevékenységébe, akiknek a szakmai képzése és mentorálása jelenleg is zajlik. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2008-ban tovább erősítette szerepvállalását a legjelentősebb nemzetközi szervezetekben, így az Európai Pártfogói Szövetségben (Conférence Permanente Européenne de la Probation, a továbbiakban: CEP) és az Európai Fórum a Resztoratív Igazságszolgáltatásért (European Forum for Restorativ Justice) elnevezésű nemzetközi szervezetben. A év során is számos olyan, a későbbiekben részletezett nemzetközi és hazai pályázat megvalósítására került sor, amelyek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy módszertani feladatainkat (további mediátorok képzése, a börtönpártfogás szakmai színvonalának emelése, tájékoztató anyagok elkészítése, szakmai sztenderdjeink építése, a csoportos esetkezelési technika adaptálása, a közösségi foglalkoztatók módszertanának kidolgozása) meg tudjuk valósítani. Összességében a pártfogó felügyelők a évben is a társadalom védelme érdekében biztosították, hogy a hatóságok a környezettanulmányok és a pártfogó felügyelői vélemények felhasználásával a cselekmény súlyának megfelelő büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. A szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, a kontrollal és az ismételt bűnelkövetés kockázatát csökkentő integrációs esély növelésével hozzájárult a hatékony büntetés-végrehajtáshoz egyben a harmadlagos bűnmegelőzéshez. Megújult feladatkörében, az igazságügyi közvetítés keretében a szolgálat hozzájárult ahhoz, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és következmények mérséklődjenek. 9

10 2. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ TEVÉKENYSÉG A jogi segítségnyújtás intézményrendszerének fejlesztése következtében a jogi segítségnyújtó szolgálat tevékenysége bővült, így január 1-jétől a peren kívüli ügyekben nyújtott segítség mellett lehetővé vált a polgári ügyekben a pártfogó ügyvédi képviselet, illetve büntető ügyekben a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletének a biztosítása. Így a Szolgálat 2008-ban feladatait az alábbi területeken látta el: Peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében hatósági tevékenység során a támogatás iránti kérelmek rászorultság alapján történő elbírálása, engedélyező, elutasító, megszüntető határozat meghozatala, a jogi segítőnél igénybe vehető óraszám megállapítása. /Összesen: határozati döntés, ebből engedélyező határozat /; Az egyszerűbb megítélésű ügyekben határozathozatal nélkül a hivatal munkatársai tanácsadást, tájékoztatást nyújtanak, illetve felvilágosítást adnak hatásköri, illetékességi kérdésekben. /Összesen: ügy/; Peres jogi segítségnyújtás keretében meghozott engedélyező, elutasító, megszüntető határozati döntések száma /Összesen: határozat, ebből a pártfogó ügyvéd igénybevételét engedélyező határozat/; Határon átnyúló jogviták esetében az Európai Unió állampolgárainak rászorultság alapján támogatás biztosítása jogaik érvényesítéséhez /Összesen 3 ügy/ évben több ügyfél kereste fel a Szolgálatot, mint az előző évben, összesen ügyfél járt a megyei hivatalokban kérelmező kapott lehetőséget arra, hogy peren kívüli jogi szolgáltatás érdekében(tanácsadás, okiratszerkesztés) jogi segítőhöz forduljon. Pártfogó ügyvéd igénybevételének engedélyezését ügyfél kérte, a Szolgálat esetben engedélyezte az igénybevételt. A jogi segítők száma december 31-én 569 fő volt, ez azt jelenti, hogy az előző évihez képest számuk több, mint százzal emelkedett. A megyeszékhelyekről kihelyezett ügyfélfogadási rendszer kiteljesedett és állandósult, jelentős segítséget nyújtva ezzel azoknak az ügyfeleknek, akik valamely oknál fogva nem, vagy csak körülményesen tudták felkeresni a megyeszékhelyen működő területi szerveket. 3. AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Magyarország az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően, az Európai Unió Tanácsa 2001/220/IB számú a büntetőeljárásban a sértettek jogállásáról szóló kerethatározatban foglalt rendelkezésekre figyelemmel, valamint a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelvből eredő implementációs kötelezettségből kifolyólag, január 1- jétől megreformált és kibővített módon biztosítja az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos alábbi feladatok ellátását: 10

11 valamennyi ügyfélnek (azaz nem csak a bűncselekmények áldozatainak, hanem minden szolgálathoz fordulónak) ingyenes tájékoztatás büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, testi, lelki, vagyoni kárának enyhítésére szolgáló lehetőségekről. /Összesen: ügy/; az áldozat számára méltányossági döntés szerint azonnali pénzügyi segély megállapítás. /összesen kérelem/; az áldozat számára az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsadás és konkrét segítségnyújtás biztosítása. /Összesen: kérelem/; az áldozat számára rászorultság alapján ügyeinek további intézéséhez, a jogi segítségnyújtáson keresztül szakjogászi segítség biztosítása. /Összesen: 503 kérelem/; szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai számára rászorultság alapján kárenyhítés megállapítása /Összesen: 359 kérelem. A évben a Hivatal áldozatsegítő szolgálata összesen ügyben járt el, azonnali pénzügyi segélyként több mint millió forintot, állami kárenyhítésként közel 30.4 millió forintot fizetett ki az áldozatoknak. A szolgálat működésének megkezdése óta folyamatosan nőtt az ügyfelek száma ban 8.751, 2007-ben , 2008-ban pedig ügyfél fordult az áldozatsegítő szolgálathoz. Az ügyfélszám növekedése mellett 2008-ra az áldozatsegítő szolgálat már olyan működő kapcsolati hálóval rendelkezett, amely lehetővé tette, hogy a szolgálat által túlnyomóan nem anyagi támogatást, hanem más, az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás körébe tartozó segítséget is tudott biztosítani az áldozatok számára. 4. A KÁRPÓTLÁSI, KÁRRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG A kárpótlási és kárrendezési feladatokat a Hivatal a KIH Kárpótlási Főosztályán, illetve a Fővárosi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályán keresztül látja el. A kárpótlási és kárrendezési igazgatásban meghatározó feladat a évben is az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező jogszabályban meghatározott határidők megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló évi XLVII. törvény végrehajtása volt. A személyi kárpótlási (életelvesztés, munkaszolgálat teljesítése miatti hatósági ügyintézés) szervezeti egységek (összes létszám: 70 fő, amelyben benne foglaltatik minden vezető, szakügyintéző, ügyviteli, adminisztratív alkalmazott) évi tevékenysége mennyiségében meghaladta a évit. 11

12 A évi XLVII. törvény végrehajtásával összefüggően a múlt évben összesen döntést (határozat + végzés) hozott a Hivatal. Az ügyfelek kérelmének helyt adó határozatok száma volt. A ban benyújtott új ügyekben a Hadigondozottak Közalapítványa számára kifizetés céljából átadott, jogcímet megállapító hatósági határozatok értéke évben megközelítette a 870 millió forintot, a 2006 előtti régi ügyekben pedig meghaladta a 125 millió forintot. A beérkezett közel kérelem alapján a Hivatal - a január 31-i adatok szerint - eddig összesen határozatot hozott. A évben számos munkaszervezési intézkedésre került sor. Ilyen volt például: a szúrópróbaszerű kontrollra kialakított 4 fős ellenőrzési csoport (mivel a tavalyi tapasztalatok beváltak a minőségi munka ellenőrzését a évtől intézményessé tettük); a megváltozott követelményekhez igazodóan átalakított kiadmányozási rend; a munkacsoportok tényleges feladatokhoz igazítása; az ügyfélszolgálati tevékenység valóságos igényekhez való átalakítása kisebb létszámmal; családrendezési és előzmény keresési programok tesztelése és bevezetése. A szolgáltató közigazgatás jegyében több intézkedést tettünk a évben. Külön munkatársakat jelöltünk ki az angol nyelvű levelezések, fordítások és tolmácsolás lebonyolítására, angolul beszélő kapcsolattartót jelöltünk ki a washingtoni konzulátus és az amerikai Igazság Háza képviselői számára. A határ közeli magyar konzulátusokat a Külügyminisztérium útján megkerestük, a külországi hatóságoktól történő anyakönyvi kivonatok beszerezhetőségének gyorsítására. A magyar hatóságok jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából a köziratokat hivatalból szerezzük be az ügyfél helyett. Az erkölcsi jóvátételt kifejezésre juttató leveleket küldünk a sérelmet szenvedettek hozzátartozóinak az elutasító határozatok mellé is. Az aggályos képviselői meghatalmazásokat kontrolláljuk. A II. Világháborús Szerb Egyesülettel együttműködési megállapodást kötöttünk, a tel-avivi HOH-val a személyes kapcsolatokat erősítettük. Jogértelmezési megbeszéléseken alakítottunk ki eljárási és anyagi jogi álláspontokat, amelyeket a jogalkalmazásunkban hivatalossá tettünk. Ilyenek pl.: a hiánypótlási felhívások válaszadási határidőinek 90 napra emelése, a szabad bizonyítási rend és az okirati bizonyítás összhangjának elemzése, a saját hatáskörben történő döntés visszavonás eseteinek és az újrafelvételi eljárás lefolytathatóságának értelmezése. A dokumentációs osztály a megfelelő szakember vezetése mellett elkészítette az eddig hiányzó Irattári tervet, átadta a Társadalmi Kollégium iratait a Magyar Országos Levéltárnak rendezett formában, a napi munkavégzés keretében a múlt év folyamán több mint iktatási cselekményt teljesített. A Hivatal 2008-ban lebonyolított 17 földárverést, amelyen licitáló vett részt, összesen ha földterületre tett ajánlatot (össz aranykorona érték: Ak), a felhasznált kárpótlási jegy forint értéke csaknem 30,4 millió forint volt. 12

13 A Hivatal ellátta továbbá a már kis számban érkezett és feldolgozandó vagyoni kárpótlási ügyeket, továbbá a II. földalap maradvány területeinek felmérését, részt vett a kárpótlási jegyek elszámolásával és megsemmisítésével összefüggő munkában, hatósági igazolásokat adott ki, nyugdíj ügyeket intézett stb. Az új törvény végrehajtása során meghozott közigazgatási döntéseinkből a bíróság előtt felülvizsgálni kért peres és nem peres eljárások közül a évben összesen 671 zárult le, 654 ügyben pedig kereset benyújtás folytán új per (nem peres eljárás) indult, így a decemberi adatok szerint 544 a folyamatban lévő perek száma. A bíróság a lezárult perek alig 2%-ában helyezte hatályon kívül a Hivatal hatósági döntéseit, ami a döntések megalapozottságát jelzi, azaz hatósági döntéseink kiállták a bírósági felülvizsgálat minőségi próbáját is. 5. A LOBBIHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A lobbitevékenységről szóló évi XLIX. törvény végrehajtására kiadott 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján a Hivatal tevékenységi körébe tartozik a lobbitevékenységgel összefüggő igazgatási, hatósági feladatok ellátása. A lobbihatósági tevékenység a évben a második teljes év volt, amelynek során tapasztalatot szerezhettünk a törvény hatékonyságáról. A év lobbiigazgatási munkája arra mutatott rá, hogy a törvény célját meghatározó alapvető rendelkezések (a közhatalmi döntések átláthatóságának a biztosítása; váljék nyilvánossá, ki és milyen érvekkel kíván befolyásolni közhatalmi döntést; csak lobbiigazolvány birtokában történhessék lobbizás, az e nélküli jogszabályellenes) előremutatóak. A törvény helyes célmeghatározása azonban nem mutat mindenben összhangot az alkalmazható szankciókkal, mert ez utóbbiak főként a közhatalmi döntéshozó tekintetében korlátozottak. A Hivatal a jogalkalmazás átfogó tapasztalatait a törvény módosítására is kiterjedő kezdeményezésekkel együtt a februárjában eljuttatta a szaktárcához. Örömünkre szolgált, hogy a minisztérium javaslataink döntő részét hasznosította. Ez derült ki a minisztérium februárjában a honlapjára kitett törvénymódosítási elképzeléseiből. A évben 60 természetes személy és 9 szervezet lobbi nyilvántartásba vétele történt meg (ezáltal a múlt év végén a nyilvántartásainkban szereplő összes lobbisták és lobbiszervezetek száma 264 fő volt). A jogszabályi előírásoknak megfelelően 20 lobbistát töröltünk a nyilvántartásból, 11 lobbiigazolvány megsemmisítésére került sor. A évben két esetben folytatott lobbihatósági vizsgálatot a Hivatal. Mindkettő viszonylag jelentős sajtóérdeklődést váltott ki (MÁV-Cargo Zrt. privatizálásának körülményei, továbbá az osztrák STRABAG cég sztrádaépítési megbízásai). A Hivatal az eljárást mindkét esetben lefolytatta. Az első esetben nem látta bizonyíthatónak az állított törvénysértő lobbitevékenységet, emiatt bírságot sem szabott ki. A második esetben a 13

14 gazdasági szaktárcától bekért információk és írásbeli nyilatkozatok nyomán azt a következtetést vonta le, hogy a névtelen bejelentés állításai nem támaszthatók kellően alá, kiterjedt bizonyítékok nélkül pedig a törvénysértő lobbitevékenység nem volt megállapítható. A Hivatal a évben (négy egymást követő negyedéves tájékoztató) 728 tájékoztató jelentést fogadott az érintettektől. Tényleges lobbitevékenységről csupán 33-an számoltak be, ezekben a tájékoztatókban összesen 76 lobbieseményt tártak fel. A tájékoztató anyagok a Hivatal honlapján részleteiben is megismerhetők. 14

15 SZAKMAI FELADATOK I. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat Missziója A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövető szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével segíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, és hogy az áldozat, a megsértett közösség és a bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek. 1. Áttekintés Az átfogó büntetőpolitikai reform részeként a Kormány a október 31-én hatályba lépő 1183/2002. (X. 31.) számú határozatával elfogadta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) szervezeti és működési koncepcióját. A pártfogó felügyelői tevékenységnek a társadalom védelme érdekében biztosítania kell, hogy a hatóságok a rendelkezésre álló, a cselekmény súlyának megfelelő eszközök, büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák, és az alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezmény valóban hatékony megoldás legyen, csökkentse a bűnismétlés veszélyét. A Szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, az ismételt bűnelkövetés kockázatát hatástalanító integrációs esély megteremtése mellett arra is törekszik, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és következmények mérséklődjenek. A Szolgálat feladata, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből (javítóintézeti nevelésből) szabaduló (elbocsátott) elkövetők reszocializációja érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekkel (javítóintézetekkel) együttműködve vegyen részt a feltételes és a végleges szabadságra bocsátás (elbocsátás) előkészítésében, növekedjen a szabadságvesztést (javítóintézeti nevelést) követő utógondozás hatékonysága. A Szolgálat a reform óta eltelt öt és fél év alatt a szakmai feladatait professzionális szinten ellátó szervezetté vált. Létszámában a év során növekedett, majd a feladatok bővülése (mediáció) és az ügyszámok emelkedése ellenére a koncepcióban meghatározott fejlesztés - a költségvetés szűkülése miatt - a években elmaradt. Így december 31-én összesen 384 fő (190 fő fiatalkorúak és 194 fő felnőtt korúak ügyeit ellátó) 15

16 pártfogó felügyelő hajtja végre a szakterület jogszabályokban meghatározott feladatait. (A létszámba a pártfogó felügyelők közvetlen módszertani vezetői, az osztályvezetők 50%-os ügyszám leterheltséggel értendők bele). A Szolgálat által (az ügycsoportok összességében) ellátott ügyek száma évről évre folyamatos emelkedést mutat, amelyet az alábbiakban szemléltetünk. Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása között (zárójelben az előző évihez való változás) (+3,4%) (+10,5%) (+5,9%) (+1,7%) Ügyek száma év év év év év A évi adatok összevetéséből kitűnik, hogy az egyes ügycsoportok többségében az ügyszámok növekedése tapasztalható. Az adott évben folyamatban lévő ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban között Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Ez alól kivétel a Pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoport, ahol a megelőző évek dinamikus emelkedéséhez képest a években a folyamatban levő (áthozott + érkezett) ügyszámok csökkenését látjuk. Ez (a 16

17 2008. évben a 2007-ben mért adatokhoz képest) az összes ilyen ügyet tekintve 2,97%-os, a felnőtt korúak ügyeinél 2,7%-os, fiatalkorúak ügyeinél 4,15 %-os. Az alábbi tábla bemutatja, hogy a Pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban, a folyamatban levő ügyek számának visszaesése a felnőtt korúak esetében a feltételes szabadságra bocsátás mellett elrendelt pártfogó felügyeletek, a fiatalkorúak esetében a kábítószer-fogyasztásban érintett személyekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeletek számának a mérséklődésével hozható összefüggésbe. Az adott időszakban folyamatban lévő pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) (-2,5%) (+7,6%) 1298 (+6,3%) (+17,3%) 5012 (-0,3%) 3151 (-23,1%) (-4,9%) Felt + Ie Ff P Vhk Vh más (+0,6%) (-48%) 2305 (+18,1%) Felnőtt korú Fiatalkorú A fiatalkorúak folyamatban levő ügyeinek száma kizárólag a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) ának (2) bekezdése 1 szerinti vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek megállapítása során esett vissza (38,2 %-kal), míg a más szankció melletti végrehajtások száma növekedett. A csökkenés az alábbi jogszabályi változással hozható összefüggésbe. A Be a (1) bekezdésének h) pontját 1 érintő, július 1-jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges (az elterelés alapjául szolgáló) kezelés önkéntes megkezdése esetén. Ennek eredményessége büntethetőséget megszüntető joghatással jár, így vádemelés elhalasztására (és pártfogó felügyelet megállapítására) nem kerül sor. A terheltek ezzel az újonnan megnyíló lehetőséggel egyre nagyobb számban éltek már a évben is. (Az ebben az évben mért csökkenés a 2006-ban 1 Be (2) Ha a Btk ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. 17

18 regisztrált adatokhoz képest mindkét életkori csoport vonatkozásában 50% feletti volt.) 2008-ban az ilyen ügyek számának változása hasonlított az előző év adataihoz. A Be ának (2) bekezdése szerinti ún. kábítószeres vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeletek száma - fiatalkorúak esetében - a év során is csökkent, de az előző évhez mért adathoz képest kisebb mértékben, 38,2%-kal. A felnőtt korú terheltek esetében a Be. módosítása folytán, a kábítószeres elterelések vonatkozásában a évben mért 51,10%-os csökkenés ban megállt, az ilyen ügyek száma már csak 23,1%-kal csökkent. A felnőtt korúak esetszámának csökkenése a pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban, a 2007-ben mért adatokhoz képest 2,7 %-os volt, ami kis mértékben a feltételes szabadságra bocsátások mellett elrendelt pártfogó felügyeletek számának változásával is összefüggésbe hozható. A évben az újonnan érkezett ügyek száma a Pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban összességében növekedett. Az adott évben érkezett új pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) (-0,2%) (+12%) 566 (+13,9%) 1853 (+24%) (+32,1%) 1708 (+0,6%) 3918 (+1,7%) Felt + Ie Ff P Vhk Vh más (+1,7%) (-38,2%) 1376 (+38,3%) Felnőtt korú Fiatalkorú 18

19 között a pártfogó felügyelet ügycsoport statisztikai adatai Fn Fk Fn Fk Fn Fk Előző időszakról foly. maradt Időszak alatt érkezett Időszak alatt befejezett Időszak végén foly. maradt A Szolgálat által ellátott szakmai területek a július 1-jei reform idején öt ügycsoportra terjedtek ki (1. környezettanulmány készítése, 2. pártfogó felügyelői vélemény készítése, 3. közérdekű munka szervezése és ellenőrzése, 4. pártfogó felügyelet végrehajtása, 5. utógondozás). A szakterületek január 1-jétől kiegészültek a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció). A év legfontosabb változása az volt, hogy a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) 3. -ának (1) bekezdése megteremtette annak a lehetőségét, hogy január 1-jétől a Hivatallal szerződésben álló ügyvédek a büntetőügyekben közvetítőként is feladatot vállalhassanak. A évben közvetítői eljárásról szóló határozatot érkeztettünk, amely a 2007-es adathoz (2.451) képest 21%-os növekedést jelent. A évről áthúzódó ügyekkel együtt így mindösszesen mediációs eljárást folytattunk le a év folyamán. A évben elkészített környezettanulmányban és pártfogó felügyelői véleményben kifejtett szakvélemények hasznosulnak az ügyészi, illetve bírói döntések előkészítése során. Évről-évre növekszik a közérdekű munka büntetés alkalmazása, illetve az önkéntesen igénybevett utógondozások száma. 19

20 között a közérdekű munka és az utógondozás ügyszámainak változása Közérdekű munka 8000 Utógondozás A pártfogó felügyelet végrehajtása során mutatkozó csökkenés a Be ának (2) bekezdése szerinti vádemelés elhalasztásának számarányát érintő, már bemutatott jogszabályi változással (amelynek következtében a terheltek már a nyomozati szakaszban elkezdhetik a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos kezelést) hozható különösen összefüggésbe. A pártfogó felügyelők egy időben (például a illetve év december 31-ét figyelembe véve) 30 ezret meghaladó közösségi szankciót hajtottak végre. A közérdekű munka, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyszámai és év végén Összesen ügy Összesen ügy Pártfogó felügyelet Közérdekű munka

21 2. A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet a szakmai feladatokat (figyelemmel a közvetítői eljárásra utalással összefüggő feladatbővülésre) január 1-jétől már hat ügycsoportban határozza meg. A Szolgálat a év során összesen ügyet látott el, ami azt is jelenti, hogy közel ennyi terheltet vontak látókörükbe az eljáró pártfogó felügyelők. A évben folyamatban volt ügyek ügycsoportok szerinti bontásban 3486; 4% 3669; 4% 14936; 18% 3678; 5% 39112; 48% 16813; 21% Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése során, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése. /Összesen: ügy/; Környezettanulmány készítése. /Összesen: ügy/; A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása. /Összesen ügy/; A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, részben közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása. /Összesen: ügy/; A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése. /Összesen: ügy/ A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, és a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás. /Összesen: ügy/. 21

22 2.1. A pártfogó felügyelői vélemény készítése A pártfogó felügyelő által készített szakértői vélemény elkészítésére július 1-jétől van lehetőség. A vélemény egyrészt a büntetőeljáráshoz, másrészt a büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik A pártfogó felügyelői vélemény elrendelők szerinti megoszlása, ügyforgalmi adatok A év során az ügyészek összesen esetben, a bíróságok összesen 430 esetben, a büntetés-végrehajtási bírók összesen 510 esetben (amelybe a közérdekű munka büntetés során történő munkahely kijelölését megelőző, speciális tartalommal készült vélemények nem értendők bele) rendelték el a pártfogó felügyelői vélemények beszerzését. Az elrendelések számának a változását az alábbi diagram szemlélteti. Az adott évben elrendelt pártfogó felügyelői vélemények száma, az elrendelő szerinti megoszlásban % 90% % % % Bv. bíró által elrendelt 50% Bíróság által elrendelt Ügyész által elrendelt 40% 30% % 10% 0% A pártfogó felügyelői vélemények elkészítését az ügyész, illetve a bíróság rendelheti el a büntetés, vagy az intézkedés alkalmazása, a vádemelés elhalasztása, és a közvetítői eljárásra utalás előtt a Be. 114/A. -ának (1) bekezdése szerint. A Be a kimondja, hogy január 1-jétől már nem csak a bíróság, hanem az ügyész is határidőt biztosíthat a dokumentum elkészítésére. Ezzel a ténnyel is összefüggésbe hozható, hogy a és a évben az elrendelők (köztük különösen az ügyészek) egyre nagyobb számban szerzik be a döntések meghozatala előtt a pártfogó felügyelők által készített véleményeket. Például a 2006-ban nyilvántartásba vett ügyészi elrendelések számához képest az emelkedés 2008-ban 35,62 %-os. 22

23 Az adott évben folyamatban lévő pártfogó felügyelői vélemények ügyszámának változása között (+21,2%) 1867 (+4,4%) (+14,2%) 1811 (+39,6%) (-5,9%) 1003 (+8,9%) 1141 (+13,8%) 1297 (+13,7%) felnőtt korúak fiatalkorúak A pártfogó felügyelői vélemények ügyforgalma Előző időszakból foly. maradt Időszak alatt érkezett Időszak alatt befejeződött 1500 Időszak végén foly. maradt Felnőtt korú Fiatalkorú A pártfogó felügyelői vélemény jellemzői Elkészítése során a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helyét, tanulmányozza az ügy iratait, meghallgatja a terheltet, és beszerzi azokat az adatokat, amelyek a döntést előkészítő vélemény elkészítéséhez szükségesek. 23

24 A pártfogó felügyelői vélemény négy részből áll: tartalmazza az ügyre és a terheltre vonatkozó tényadatokat, az alkalmazott vizsgálati eljárások és módszerek felsorolását, a szakmai ténymegállapításokat, továbbá az elrendelő által feltett konkrét kérdésekre adott válaszokat A vélemény beszerzésének kötelező esetei Felnőttkorú terhelt esetében, vádemelés elhalasztása során előírt külön magatartási szabályok megállapítása előtt A Be ának (1) bekezdése szerint készülő vélemények a vádemelés elhalasztása során, külön magatartási szabályok megállapítását előzik meg. Vádemelés elhalasztása fiatalkorú ügyében A Be ának (2) bekezdése szerint január 1-jétől fiatalkorú ügyében a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a vádemelés elhalasztása előtt kötelező. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható külön magatartási szabályokról speciális szabályozást tartalmaz a Be a a kár megtérítése, a sértett, illetve a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. A év során is folytatott gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor az ügyész ilyen jellegű kötelezettség előírását vette fontolóra, a pártfogó felügyelői vélemény elrendelése során nevesített kérdést tett fel. Ilyenkor a pártfogó felügyelő mind a sértett, mind az elkövető vonatkozásában vizsgálta a resztoratív jellegű kötelezettséggel és annak elfogadásával kapcsolatos terhelti és sértetti hajlandóságot. Az ügyészségeknek a vádemelés elhalasztása gyakorlatának törvényességi vizsgálataira, továbbá a Budapesti Szociális Forrásközpont évi, a pártfogó felügyelet speciális magatartásai szabályainak kutatására vonatkozó megállapításai a évben is pozitívan hatottak a jogintézmény alkalmazására és hozzájárultak ahhoz, hogy e diverziós eszköz súlya növekedjék, különösen az ügy sajátosságaihoz igazodó külön magatartási szabályok előírásával. Az ügyészi döntést a pártfogó felügyelői vélemények növekvő számban támasztják alá, és a külön magatartási szabályokra vonatkozó pártfogó felügyelői javaslatok az egyéniesítésre való törekvésen alapulnak. Munkahely kijelölése a közérdekű munka büntetés végrehajtása során A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 60. -ának (1) bekezdése szerint csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzését követően kerülhet sor a közérdekű munka büntetés végrehajtása során munkahely kijelölésére. 24

25 A vélemény beszerzésének lehetséges esetei Ügyészi vagy bírósági döntés előkészítése során A büntetés vagy az intézkedés alkalmazásáról, a vádemelés elhalasztásáról, vagy a közvetítői eljárásra utalásról szóló ügyészi vagy bírósági döntés megalapozásához [Be. 114/A. -ának (1) bekezdése] a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése elrendelhető. A büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódva A bíróságok és a büntetés-végrehajtási bíró az alábbi ügyekben rendelheti el a pártfogó felügyelői vélemény elkészítését: - a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt [Bv. tvr. 8. -ának (1) bekezdése], - a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó halasztás engedélyezése előtt [Bv. tvr. 11/A. -ának (6) bekezdése], - a magatartási szabályok módosítása előtt [Bv. tvr a], - a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelését megelőzően [Bv. tvr ának (2) bekezdése], - a kegyelmi ügyben hozott döntés előtt [a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. IV. 9.) IM rendelet ának (2) bekezdése] A környezettanulmány készítése A évben elkészült összesen környezettanulmány túlnyomó többségét /összesen: db, 90,36%/ a év során is a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban rendelték el. Kisebb részben /összesen: 891 db, 5,96%/ a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően tanulmányozták a pártfogó felügyelők az elítélt környezetét. A bíróságok, az ügyészek és a fiatalkorú befogadó részlegbe helyezését megelőzően a büntetés-végrehajtási intézetek mindösszesen 550 (3,68%) esetben rendelték el a környezettanulmány beszerzését. 25

26 A környezettanulmányok ügyforgalma ban Időszak végén foly. maradt Időszak alatt befejeződött Időszak alatt érkezett Előző időszakból foly. maradt Felnőtt korú Fiatalkorú Környezettanulmány a fiatalkorúval szembeni büntetőeljárásban A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás egyik bizonyítási eszköze július 1-jét megelőzően a rendőrség végezte ezt a feladatot, azóta a nyomozóhatóság elrendelésére a pártfogó felügyelő készíti el a környezettanulmányt. Folyamatban lévő környezettanulmányok számának változása felnőtt korúak fiatalkorúak

27 Így a fiatalkorúval szemben folytatott büntetőeljárás korai szakaszában szerepet kap a pártfogó felügyelő, a bűncselekmény elkövetését követő legrövidebb időn belül van lehetőség az adatgyűjtésre, a bűnelkövetéshez vezető okok feltárására, a beavatkozási stratégia kialakításához szükséges széleskörű információk biztosítására. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség közreműködését igénybe veheti. A környezettanulmányt a tárgyaláson ismertetni kell, ahol a pártfogó felügyelőt tanúként meghallgathatja a bíróság. A környezettanulmány tartalmazza a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket, továbbá a terhelttel kapcsolatos szakmai ténymegállapításokat július 1-jétől a Be.-t érintő novelláris változás a pártfogó felügyelő által gyűjtött adatok körét kiterjesztette a munkahelytől és a tanintézménytől beszerzett információkra is. A pártfogó felügyelők a környezettanulmány készítésekor tájékoztatást adnak a közvetítői eljárásra utalás lehetőségeiről is, ezzel is erősítve a resztoratív elvek érvényesülését. A környezettanulmányok készítése során a pártfogó felügyelők a bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényesítése érdekében feltárják a családon belüli erőszakra utaló információkat, továbbá adatokat szereznek be a terhelt és családja munkaerő-piaci megjelenésével kapcsolatosan, illetve a szükséges intézkedéseket e vonatkozásokban is megteszik Környezettanulmány a szabadságvesztés büntetés végrehajtásához kapcsolódóan A pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére készít környezettanulmányt, ha az a szabadságvesztés büntetés félbeszakítására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges július 1-jétől a fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor a róla készült környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási intézetek a Pártfogó Felügyelői Szolgálattól kötelesek beszerezni. Az ilyen, speciális tartalmú környezettanulmány a jó nevelési terv alapja, egyben a későbbi utógondozások és feltételes szabadságra bocsátások mellett megállapított pártfogó felügyeletek tartalmát is befolyásolják Környezettanulmány méltányossági és kegyelmi eljárásban Az igazságügyi és rendészeti miniszternek az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntésének előkészítése során, illetve a kegyelmi eljárásban elrendelt környezettanulmány készítése is a Szolgálat feladata. 27