avagy Utánunk nyúl a kádári múlt?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "avagy Utánunk nyúl a kádári múlt?"

Átírás

1 Demokrácia gombnyomásra A politikai helyzet elemzése Az én ZÉRÓ TOLERANCIÁM! Az ingyen vacsorázó magánállam kilakoltatás elõtt A Lisszaboni Szerzõdés: világháború paragrafusokkal II. A TARTALOMBÓL: Morvai Krisztina Nyílt levele Hernádi Judithoz Lopd, ahol éred? Merre tovább? Lehet, hogy nem erkölcsös, de jogszerû. 20 Kissinger és Antall Hogyan történt a Rózsadombi paktum. 23 TGM: A szerkesztett változat Bayer Zsolt: A medence és környéke A 100 magyar értelmiségihez Sztálin Zsidai Taknyos vizû medence Levél zsidó és nem zsidó barátaimnak!. 31 Bayer Zsolt és a harag Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást!

2 2 jó ha figyelünk

3 avagy Utánunk nyúl a kádári múlt? Lehet, hogy a hi-tech országokban már hangvezérelt a dolog, nálunk egyelõre még gombnyomásra mûködik a parlamenti demokrácia. Többé-kevésbé. Bár egy gomb megnyomása nem tûnik túlzottan bonyolult feladatnak, mégis számos esetben megtapasztalhattuk már micsoda károkat okoz, ha rossz idõben rossz gombot nyomnak meg rossz emberek. Talán a cselekedet, azaz a gomb megnyomásának könnyedségében rejlik az a momentum, amely nem készteti a képviselõket a rájuk nehezedõ felelõsség teljes átélésére. Mára megképzõdni látszik az a kínos szituésön, melyrõl annak idején Petõfi így írt naplójában: A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott. Szûkölnek. Nyüszítenek a félelemtõl. A néptõl való félelmükben. Ez azért van, mert a múltnak a jelenleg is hatalomban maradt képviselõi végletekig elszakadtak a néptõl. Ráadásul, hogy tetézzék a bajt, nem tudnak, de talán nem is akarnak tudomást venni arról, hogy a gengszterváltásnak elkeresztelt emblematikus pillanat óta kényszerûen megváltoztatott, kicsikét átfazonírozott jogi berendezkedés, ha mást nem is, de egyfajta demokratikus jogintézmény-rendszert létrehozott. Ez még nem lenne baj számukra, de az talán már igen, s valószínûleg ez az igazi oka a nagy szûkölésnek, hogy a nép, a nemzet, feleszmélve a hosszú évtizedeken át tartó kollektív hülyítésbõl, most vette magának a fáradságot, mivel a magát pofátlanul elitnek aposztrofáló szabadon választott és demokratikus új értelmisége nem tette meg (óriási és megbocsáthatatlan mulasztás!!!), kezdi megtölteni tartalommal ezt az újonnan létrehozott demokratikus intézményrendszert. A jelenleg is regnáló rezsim, mely bizonyos vonatkozásaiban még a múlt rendszer diktatúráján is túltesz, az írott jogot helyezi az erkölcs és a morál fölé, annak kizárólagosságát ismeri csak el. (Horn Gyufa: Lehet, hogy nem erkölcsös, amit teszünk, de jogszerû!) Úgy tûnik a nép most ezzel jött tisztába, mégpedig végérvényesen. Hallottuk már éppen elégszer, látszatdemokrácia mûködik csupán itt, kiépült egyfajta demokratikus intézményrendszer, ám azt mindezidáig nem sikerült tartalommal megtölteni. A nép nem hülye. Ha kicsikét sok idõbe is tellett, de azért csak elérkezett az a pillanat, amikor rájöttünk, hogy ha a magasabb rendû eszmék és elvek nem vezetnek eredményre, kénytelen kelletlen, de le kell mennünk kutyába. Lejjebb kell alacsonyodnunk, engedni kell a nívóból, ha másként nem megy, a magasabb szférákból nekünk is lejjebb kell ereszkednünk az alsóbb régiókba. Az isteni örökérvényû értékek, a természet törvényeinek szintjérõl le kell ereszkednünk a realitások talajára, a jog rideg racionalitásával kell fel vennünk a harcot az elnyomóink ellen. Szûkölnek. Nyüszítenek a félelemtõl. A néptõl való félelmükben. Ez azért van, mert a jogot mink is kitanultuk, nekünk is vannak kiokosított embereink. S mivel a kizárólag az erõszakszervezeteken, valamint a külföldi fegyveres erõk támogatásán alapuló proletárdiktatúra ma már nem komilfó, ennek az ún. demokratikus jogi intézményrendszernek a létrehozásakor, szükségszerûen, olyan szabályozásokat kellett beépíteni, amely a jövõnek, s nem a múltnak dolgozik. A nép most pediglen kéri a jussát! Rájött ugyanis arra, hogy azok, akik ezzel a feladattal meg lettek bízva, mihaszna naplopók módjára, ahelyett, hogy ennek a fontos feladatnak tettek volna eleget kiemelt juttatások ellenében, elvesztegették a nemzet mindennél drágább idejét! De rájött arra is, hogy éppen ezért, saját kezébe kell vennie a dolgok elintézését. Már csak azért is, mert erre az ún. alkotmánynak nevezett, jelenleg is érvényben lévõ, többszöri toldozáson foldozáson átesett alaptörvény is lehetõséget biztosít. Szûkölnek. Nyüszítenek a félelemtõl. A néptõl való félelmükben. Ez azért van, mert a nép, a nemzet, élni akar ezzel az ún. alkotmány által biztosított lehetõségével. Gombnyomásra mûködik a parlamenti demokrácia, írtam néhány sorral ezelõtt. De az Isten szerelmére! A gombot meg kell nyomni, különben sehogy sem mûködik! Esetünkben ez azt jelenti, hogy mindnyájunknak el kell menni!, hogy éljen a magyar szabadság! A választás szabadsága. Szûkölnek. Nyüszítenek a félelemtõl. A néptõl való félelmükben. Ezért van az, hogy most utánunk nyúl a kádári múlt. Csak mi tudjuk, hogy mi a jó neked! Ezért csak mi mondhatjuk meg, hogy mi a jó neked! Gondolkodnod sem kell, majd mi helyetted is gondolkodunk! mondják a múlt diktatórikus létezéselméletét a modern barbárkapitalizmus kihívásaihoz igazító egykori KISZ-es nemzedék prominensei, furcsán disszonáns kakofóniát produkálva a koalíciós partner szocializmusra nemet mondó médiarikácsolásával. Csakhogy a demokráciában nincsen csak! Azért demokrácia. Van másik! mondta annak idején a zenebohóc a porondon. No, hát a demokráciában is van másik. Mindig van másik! Mindig kell, hogy legyen másik! Mindig kell, hogy legyen választási lehetõség! Ha nincs, ha csak csak van, akkor az színtiszta diktatúra. Az Antall-i örökség eredményeként jelenleg is pozícióban és hatalomban maradhatott mûminiszterelnök mellett a közöny és a fásultság az, ami a Kádár-rendszer legnagyobb bûneként bebiztosíthatja, garantálhatja a múlt továbbélését. Mindaddig, amíg nem tudunk, nem akarunk szakítani ezzel a minek menjek el szavazni, úgy sem változik semmi káros gyakorlattal, addig arra leszünk kárhoztatva, hogy ne tudjunk elmozdulni a holtpontról. És pont ez az, amire pénzt, paripát, fegyvert és médiát nem kímélve, tudatosan rájátszik a hatalom. Egyes képviselõitõl ostobábbnál ostobább épületes baromságokként olyan sületlenségek hangzanak el, miszerint a törvénymegerõsítõ népszavazás kizárólag kormánypárti eszköz, holott a nevében is benne van, hogy az nem a parlamenti képviselõket, hanem az istenadta népet illeti meg. (Ahogyan azt Bódi Lajos, mûvésznevén Tüdõ, az erõcsávó mondaná, árnyalatnyi különbség, nincs jelentõsége. ) Mások meg azzal riogatnak, hogy a parlamenti demokrácia, a közvetett népképviselet lejáratásával, ellehetetlenítésével egyenlõ, ha ezen túl lépten-nyomon népszavazásokkal felülbírálják majd a törvényhozás munkáját. Lehet, hogy én vagyok feledékeny, de hadd tegyem fel a tisztelt Olvasónak a kérdést; a gengszterváltás óta eltelt szûk húsz esztendõben hányszor is kezdeményezett a civil szféra az országgyûlésre nézvést kötelezõ érvényû, országos méretû népszavazást? Szûkölnek. Nyüszítenek a félelemtõl. A néptõl való félelmükben. Ez azért van, mert érzik, hogy most elõször, komolyan megszorongathatják õket. Legálisan, jogilag kikezdhetetlenül, támadhatatlanul. Ha figyelembe vesszük, hogy egy olyan országban élünk, ahol a kívülrõl nyakunkba ültetett idegen érdekeket szolgáló hatalom mindent megtett és megtesz azért, hogy sumákolással, mismásolással tesze-tosza tökölõdéssel megfossza a magyar nemzetet a jó irányába tett és visszafordíthatatlan változást okozó katartikus pillanatitól, akkor azért el kell ismernünk, hogy ez sem kis eredmény. Legalábbis elsõ lépésnek megteszi. Hadd szûköljenek. Hadd nyüszítsenek a félelemtõl! És igen! Féljenek a néptõl! Épp itt van már az ideje, hogy féljenek! Ez azért van, mert rászolgáltak! Emiatt nincs miért aggódnunk! Aggódjanak õk! A mi dolgunk és ez nem kevés, hogy a gombnyomással mûködõ parlamenti demokráciának a kelleténél ritkábban alkalmazott népi változatát mûködésbe hozzuk, s aztán, ha kell, minél többször mûködtessük is. Az idõ bebizonyította, hogy mocskos kommunistákkal, valamint ideológiai ivadékaikkal úriemberek módjára nem vehetjük fel a küzdelmet. Ha egyszer már ránk jó ha figyelünk 3

4 kényszeríttették, hogy az õ térfelükön játszunk, az emelkedettség, az elvek, az értékek síkjáról lerángattak minket az õ szintjükre, az anyagi világ lélektelenül mocskos talajszintjének sokszor undorral eltöltõ racionalitásához, gyõzzük le hát õket a saját fegyverükkel! Kölcsön kenyér visszajár! Éljünk a viszonossággal! A jog írott betûje a kizárólagosan mérvadó?! Rendben! Akkor hát innentõl kezdve követeljük meg a jog írott betûjét! Tõlük is! Hajtsuk be mi is a jog írott betûjét! Rajtuk is! Persze, most azok, akik hozzám hasonlóan élõ egyenes adásban követték végig a 2006-os országgyûlési választások kampányában a miniszterelnök-jelöltek vitáját, mondhatják azt, hogy ugyan kérem, ezeknél a jognak csak akkor van következménye, ha az õ érdekeiket szolgálják. Minden más következmények nélküli. Még akkor is, ha a felháborodás jogos, ezt a kört még muszáj lefutnunk! Ez az utolsó, a jog és a törvény által a nép számára biztosított civilizált eszköz, hogy érvényt szerezzen az akaratának. Ha ne adj isten bekövetkezik az a sajnálatos és mindannyiunk számára talán legkevésbé kívánatos helyzet, hogy a hatalom ezek után sem a néppel van a népért, továbbra is semmibe veszi az állam a polgárait, nos akkor nem marad más lehetõség, mint a takarítás. Akkor kell, nem lehet, hanem akkor már kell, minden felhasználható eszközt megragadni annak érdekében, hogy a nemzet létezését immáron fizikai valójában is fenyegetõ posztkommunista kormányt eltakarítsuk az útból (Figyelem, nem az államforma erõszakos megdöntésérõl beszélek, hanem a hatalmat jogellenesen bitorló és a népképviseletet semmibe vevõ politikai vezetésnek az államszervezet élérõl való eltávolításáról!!!). Magától értetõdik, hogy az elszámoltatás, a felelõsségre vonás nem maradhat el. Ugyanúgy, ahogy a közügyektõl való tartós eltiltást is muszáj lesz majd eszközölni. Még véletlenül se szólhassanak bele rosszul meghozott, nemzetellenes döntéseikkel életünkbe. Nem érheti szó a ház elejét, mi mindent megpróbáltunk, a folyamatos ellehetetlenítés ellenére kimerítettük az összes létezõ jogi eszközt, igénybe vettük az utolsó törvényes lehetõséget is, egészen a falig hátráltunk, innen már nincs hová hátrálni tovább. De asszem nyugodtan kimondhatjuk, a népnek most már elege van az állandó hátrálásból. Ezért kell mindnyájunknak elmenni és szavazatunkkal, a fejenként ránk esõ, minket megilletõ egyetlen voks erejéig felelõsséget vállalnunk az ország további sorsában! Hadd szûköljenek. Hadd nyüszítsenek a félelemtõl! És igen! Féljenek a néptõl! Épp itt van már az ideje, hogy féljenek! És mielõtt a kelleténél sokkal nagyobb késedelemmel végre valahára lekeverjük ennek a pimaszul pofátlan hatalomnak azt az irdatlan nagy makarenkóit kizárólag nevelési célzattal, természetesen, pusztán a korrektség kedvéért, elõtte legalább ijesszük meg õket össznépien, jó hangosan, kiáltsunk rájuk úgy három-négy milliónyian, hogy Húú!, hadd szarják össze magukat félelmükben! De kiáltsunk! Mer néma gyereknek az anyja se érti a szavát! Az ám! Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos öntudatos polgára A március 18-i Gyurcsány értékelés ellenpontjaként A 2007 év az 1989-es politikai változások óta a leghosszabb év volt. A 2007-es év szeptember 17-én kezdõdött és valószínûsíthetõen valamikor 2008 március 9-én fejezõdik be a népszavazással. Ez a hosszú esztendõ változatos, fordulatos év volt. A politikai paletta átrendezõdése helyett politikai pótcselekvések sokaságát hozta. Egy nagyon fontos momentum köré koncentrálódott minden: a Gyurcsányi hatalmi gyakorlási rendszer egy majdnem diktatúra teljes kiépítése köré. A GYURCSÁNY REZSIM RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE Gyurcsány Ferenc a 2007-es évben kiépítette és megszilárdította a hatalmát az MSZP-n belül. A politikai csatározások során folyamatos hatalom- és erõkoncentrációt hajtott végre, a saját családi kapcsolati tõkéjét és üzleti partnereit bejuttatta az állami irányításba. Az MSZP-t ez alatt az idõszak alatt sikerült betagozni a hálózati rendszerbe. Az MSZP vezetõi által korábban eltartott vállalkozások a gyucsányi network hálózati rendszerétõl kapják már a megrendeléseket. Ehhez a körhöz csatlakoztak a helyi szocialista hálózat közepes forgalmú vállalkozásai. Ezzel egy olyan átfogó gazdasági-politikai hálózat jött létre, amely alkalmas a pártfinanszírozás egy kézben való koncentrálására. Ennek egyik látványos eleme leleplezõdése - volt a Zuschlag-ügy és a helyzet komolyságát Karsai dühös nyilatkozata mutatja. A POLITIKAI STRUKTÚRA MEGHATÁROZÁSA A Gyurcsány-rezsim a médiamegjelenések által érzékelhetõ és gazdasági eszközökkel kontrolált politikai irányítási módszer. Lényegét tekintve az állam túlzott újraelosztó szerepének fölismerését kihasználó forrás, kontrollon, egyszemélyi döntésen alapuló politikai rendszer. 4 jó ha figyelünk

5 Történelmi példákat tekintve talán a Juan Domingo Peron által kiépített félfasiszta neoliberális kvázi diktatúrához hasonlítható. A példa annál is inkább megáll, mivel Peron szociáldemokratának tartotta magát. Bár Perón szimpatizált az olasz fasizmussal, õ maga nem hozott létre klasszikus értelemben vett totális diktatúrát. A fasiszta modell egyes elemeit akarta alkalmazni Argentínában, mert azokban a megkésett tõkés fejlõdés felgyorsításának biztosítékait látta. Ennek része volt a jobboldali szociális-gondoskodó állam megteremtése is. Késõbbiekben ezt a szociális gondoskodáson keresztüli szavazat vásárlás, majd a második ciklusában a gondoskodó államot számolta fel. A Gyurcsány-rezsim politikai viselkedése sokban hasonlít a félfasiszta államszervezéshez. A termelõ komplexumok magántulajdonúak, de termelésük nyereségességét az állami támogatás biztosítja. A társadalmi pénzek magáncégek beruházásaiban kerülnek befektetésre, lehetõség szerint külföldön, ahol a társadalmi ellenõrzés ezt nem éri utol. A nagy cégek felügyelõ bizottsági posztokat biztosítanak a Gyurcsány-network tagjainak, akik a pozíció halmozásával biztosítják a szolgáltatások és a hûség ellenõrzését. A GYURCSÁNY REZSIM GAZDASÁGPOLITIKÁJA A Gyurcsány-gazdaságpolitika nagyban hasonlít a Peron-féle politikára, azzal a különbséggel, hogy amíg a peronizmusban az államosított vállalatokat adták ki hûbérbe, addig a Gyurcsány-hálózat valódi magántulajdonba veszi az állami eszközöket. A különbségek azonban itt ki is merülnek. Argentína vidéki lakosságának elszegényedését a peroni gazdaságpolitika okozta. Az IMF által preferált pénzek egy lépésben kerültek a Peront támogatók kezébe. A Gyurcsány-hálózat tagjai az EU forrá- jó ha figyelünk 5

6 sokkal és az állami kölcsönök elégetésével építették le a prosperáló gazdaságot. A Magyarországon folyó gazdaságpolitika három alapelvbõl áll: (1) szélesíteni a kiszolgáltatott elszegényedett népréteget, akik az állami újraelosztástól függenek; (2) a rétegek egymással versenyeztetése a folyamatosan, szándékosan csökkenõ, csökkentett forrásokért; (3) egy önfinanszírozó szûk elit létrehozása, amely korlátlanul rendelkezik az állami fõ bevételi források szétosztása felett. A kiszolgáltatott rétegek folyamatos szélesítése tisztán gazdasági eszközökkel történik. A folyamatosan növekvõ költségteher és a csökkenõ vásárló értékû bérek létrehozták a kiszolgáltatott alsó-középosztályt. Az alsó-középosztálybeliek és a szegény rétegek egymással versengenek az ágazati béralkukban a központi támogatásokért, ezek a jelenségek a jelenlegi struktúrában akár munkahely szerint is meghatározhatóak. A pénzek források elosztása magáncégeken keresztül történik. Ezek a cégek elképesztõ vagyonok felett diszponálnak: az állami bevételek újraelosztása pályázati rendszeren illetve közbeszerzésen keresztül történik, ahol a bonyolítók 12%-os fix profittal dolgoznak és a cégek, amelyek a fejlesztési munkákat elvégzik, a számlázáskor 100%os profitot érvényesítenek. Igen jellemzõ adat, hogy a teljes lakosság 20%-a visz haza bruttó Ft (600 ) több bért. A teljes lakosság átlagfizetése (egy fõre esõ fizetés) Ft (110 ) A MOZGÁSTEREK SZÛKÍTÉSE Ellentétben a demokrácia politikai felfogásával, a Gyurcsány-rezsim a minden értelemben vett választások korlátozására épül. Gyurcsány Ferenc hatalommegtartási módszerének egyik legfontosabb eszköze a mozgásterek szûkítése. A rezsim mindenki, minden értelembe vett mozgásterét szûkíti. Ez négy elem köré csoportosítható: (1) támogatói; (2) ellenzék; (3) önkormányzatok; (4) civil társadalom. Gyurcsány Ferenc az MSZP mozgásterét a minimálisra csökkentette. Az MSZP-n belüli mozgolódásokat a források ellenõrzése alá vonásával koalíciós egyeztetõ tanács, kormánytanács (a tulajdonképpeni kormányzó tanács) sikerült megfojtani 2007 augusztusában. A december körül kialakuló elégedetlenséget a források elzárásával való fenyegetéssel való folyamatos zsarolás és a túl jó idõben és jókor történt MSZP politikusok ellen elkövetett merényletkísérletek együttesen kezelték. Ennek látható jele volt a Hiller István elleni merényletkísérlet, õ Szilivel tárgyalt egy lehetséges új MSZP vezetésrõl. Nem állítható bizonyosan az összefüggés szélsõségesek mindig vannak, de taktikailag a merényletek túl jól jöttek Gyurcsánynak hatalma megerõsítése érdekében, attól függetlenül, hogy a rezsim kiszolgálói vagy ellenzõi állnak mögötte. Gyurcsány Ferenc az ellenzék mozgásterét is beszûkítette. Zseniálisnak mondható taktikával a szélsõséges - valójában radikális - elégedetlenségek megnyilvánulását sikerült összemosni a Szövetségesek (Fidesz és szövetségesei) tevékenységével. Ez kivette a szövetségesek kezébõl a kezdeményezést 2006 októberében és meggátolta az elõrehozott választások utcai kikényszerítését, sztrájkokkal, utcai tüntetésekkel. Ez idõt adott Gyurcsánynak az erõk további koncentrációjára, megerõsödésére, a gazdasági újraelosztási rendszer teljes maga alá gyûrésével a 2007-es esztendõben. A Szövetségesek mozgástere a civil hatalomváltásra korlátozódhat. A beszûkült mozgástérben azonban a Szövetségesek képesek voltak egy anti-gyurcsányista platform létrehozására, amely lassan eléri a 2006 õszi tüntetések kényszerítõ politikai erejét. Ez 2007 decemberére jól körülhatárolható szervezetekbõl áll, melyek civil tagja a LIGA, politikai tagja a Szövetség, gazdasági oldalon a MKIK és az MGYOSZ áll. Az anti-gyurcsány platformot jól láthatóan a gazdasági lehetõségek, gazdasági mozgásterek és a gazdasági források szûkítése, szûkülése kovácsolta egybe. A platform ideológiai alapú az autoriter kvázi diktatúra elleni összefogásról van szó. Gyurcsány Ferenc az önkormányzati rendszer átalakításával, az Önkormányzatok forrásainak központosítását teremtette meg. A október 1-én elszenvedett vereség után a forrásszûkítés taktikája mellett döntött. Lampert Mónika és azt követõen Bajnai Gordon ennek a feladatnak a végrehajtói. A rendszer antidemokratikus voltának ez a legjobb bizonyítéka, hiszen az Alkotmánybíróság (AB) novemberi határozatában szólított fel a megyei önkormányzatok mozgásterének visszaállítására, ezt azonban a Gyurcsány-rezsim egyszerûen figyelmen kívül hagyta: a 2008-as évre nem irányzott elõ költségvetési forrást a hivatali mûködtetésre azaz közvetlen, egyértelmû bizonyítékát adta, hogy a Gyurcsány-rezsim nem akarja betartani az alkotmányos kereteket. Gyurcsány hatalomgyakorlási módszerének az egyik legfontosabb területe, ha nem a legfontosabb módszere - a civil társadalom megfélemlítése. Ennek eszköze az egzisztenciális problémákkal való folyamatos fenyegetés. Ennek elsõ lépése a 2002-ben a 25 millió románnal való riogatás, amely Lengyel László egyik írása szerint az életmód-dicsekvésre, az életmód féltésre alapozódott ben a kettõs állampolgárságról szóló népszavazás a következõ állomás volt ebben a játszmában. A végsõ döfést azonban a õszi kormányellenes tüntetések vérbefojtása és a 2006 és 2007-ben a lakossági adósságspirál kialakítása és 2008 januárjában a forint zuhanórepülése együttesen adta meg. A civil társadalmat teljesen sikerült megfélemlíteni: a sztrájkok támogatása egzisztenciális okokból csekély, az utcai megmozdulások, a 6 jó ha figyelünk

7 titkosszolgálati provokációk és a rendõrség többször bebizonyosult törvénytelen magatartása miatt együttesen elképzelhetetlenek már spontán módon. A GYURCSÁNY REZSIM TÁMOGATÓI HÁTTERE A Gyurcsány rezsim alapját négy fõ érdekcsoport képzi: (1) kelet-európai üzleti-titkosszolgálati háttér; (2) magyarországi nagyvállalkozók; (3) magyar szervezett bûnözés; (4) nemzetközi befektetõi kör. Magyarország gazdasági fejlõdésének akadályozása a szlovák és román titkosszolgálatok egyik kiemelt feladata 1995 óta. Az 1998 és 2004 között elindult fejlõdés leginkább a szlovák politikai vezetést és a kapcsolódó volt szovjet titkosszolgálati üzleti network-t veszélyeztette. Az Orbán-kormány által felvállalt európa gazdasági közepe program veszélyeztette a KGB hálózatán keresztül mûködõ orosz kelet-európai terjeszkedést, mivel egyértelmû és visszafordíthatatlan nyugati orientációt alakított volna ki. A magára találó magyar gazdaság a szlovák államot közvetlenül veszélyeztette, a román államot közvetve. Mindkét államnak szüksége volt idõre ledolgozni a gazdasági hátrányt. Ezért minden segítséget pénzügyi, politikai és gazdasági megadtak a Gyurcsányt támogató Apró-klánnak. Emlékezzünk arra, ahogy a szlovák titkosszolgálat nyilatkozataival támogatta Gyurcsányék 2006-os kampányát, illetve emlékezzünk a K&H ügy román szálaira. A gyurcsányi hatalomátvétel annak volt eredménye, hogy a támogatók Medgyessyvel nem látták biztosítva, hogy 2006-ban meg tudja tartani a parlamentben 30% fölötti pozícióját az MSZP. A Szövetségesek 2/3 fölötti gyõzelme a politikai rendszer stabillá válását jelentette volna Magyarországon, az ország politikai újra egyesítését és gazdasági struktúraváltást. A külföldi titkosszolgálati hátéren túl magyarországi nagyvállalkozók támogatták a Gyurcsány-rendszer megerõsödését. Számukra a Szövetségesek hatalomra kerülése az állami források megszûnését és a valódi versenyhelyzetben vagyonvesztést jelentettek volna. Ennek jó példája a Wallis és a többi a szocialistákhoz köthetõ vállalkozás 2000 és 2006 közötti mérlegeredményei. Jól látható ezekben a kimutatásokban, hogy a 2003-tól jelentõsen megnövekednek ezeknek a cégeknek a bevételei. A nagyvállalkozói csoport ezalatt az öt év alatt teljes egészében leszívta az állam tartalékait. A nagyvállalkozói kör kezébe került minden, ami pénzt hozhat az államon belül: ez alól e percig a közlekedés, az adó, az egészségügy és a rendõrség a kivétel. A tulajdonosi kör az orosz titkosszolgálat fedõ szervein keresztül szlovák, román és magyar volt titkosszolgálati rendõrségi tisztek, illetve a magyar kormánypártok tagjai. Ki kell emelni, hogy a befektetési alapokon keresztüli tulajdonolás (ingatlanok, gáz és olajipar, logisztika és végül most az egészségügy) egyfajta biztosítékként mûködik Gyurcsány Ferenc kezében. A politikai hatalom és a magyar titkosszolgálati és rendõri felsõvezetõi kapcsolatokon keresztül kiépült magyar maffia közös vállalkozásában az a gazdasági rendszer, mely az állami forrásokon keresztül próbálja tisztára mosni az olaj- és kábítószerjövedelmeket. A Gyurcsány rezsim fenntartásában a politikai vezetésen kívül a jelenlegi rendõri felsõvezetés a leginkább érdekelt. A mai magyar rendõri vezetés - néhány kivételtõl eltekintve - a magyar titkosszolgálati network embereibõl áll. Ezek legtöbbje nagy értékû bûncselekményekkel komoly vagyonokra tett szert vám- és kábítószerügyek -, és ezeket off shore cégeken, befektetési alapokon keresztül részvényekben, itthon fektette be cégekbe. A rendõrség kézben tartását ezért ezek a maffiához közel álló szolgálati és rendõrségi fõtisztek végzik el. Ezt a legtöbb, valamit magára adó nyugati szolgálati, korrupcióellenes és politikai elemzés leírja. (Emlékezzünk azokra a kijelentésekre: a maffia beépült a politikába, a maffia beépült a rendõrségbe...) Az elemzések szerint Magyarországon a jelenlévõ kelet-európai maffiatõke kifehérítésére tett kísérletnek lehetünk tanúi a Gyurcsány-rezsim alatt: az EU-pénzeken keresztül kívánják kelet-európai bûnözõk tisztára mosni olaj-, drog-, fegyver- és embercsempészetbõl, emberkereskedelembõl származó pénzeiket. Ehhez a Bajnai Gordon vezette minisztérium hozzáállása kiváló lehetõséget biztosít. Ennek egyik látványos megjelenési formája a Zuschlag-ügy és ezért folyik be lassan a gazdaságba az EU-pénz. A gyurcsányi rezsim tulajdonképpen bizonyos szempontból a kelet-európai volt titkosszolgálati network fedõszervének tekinthetõ. Ezért volt kulcsfontosságú Laborc Sándor kinevezése, hiszen õ az egyetlen, aki a teljes hálózatot személyesen ismeri (szlovák, román, bolgár és orosz, kínai csoportokat). A nemzetközi befektetõi kör adja az egyik leglényegesebb támogatást a Gyurcsány-rezsim részére. A befektetõk személyéhez való kötése Gyurcsány egyik hosszú távú célja volt 2007-ben. Az osztogatás során felvett állami kölcsönöket a kölcsönt adók cégein keresztül égette el. Ugyanakkor a kölcsönök visszafizetésére garanciát vállalt, hozzákötötte magát a visszafizetéshez és ezzel zsarolja az adósságfinanszírozókat. (Politikai változás esetén az új kormánynak - a törvénytelenségek miatt - lehetõsége lehet, lesz bizonyos adósságok szanálására, vagy átütemezésére.) Az egészségügy privatizációja a végsõ lépés a Gyurcsány-rezsim kezében: a londoni klub befektetõi körének, illetve egészen pontosan a személyéhez kapcsolódó network-hoz kötése az államadósságot finanszírozó magán befektetõk számára teszik lehetõvé az egészségügy privatizációját EBRD, saját személyes lekötelezettjei, jelenlegi rendõrségi, szolgálati vezetõk és fõhivatalnokok off shore cégeken keresztül, MSZOSZ, ÉT, stb. A tulajdonképpeni cél bebetonozni a hálózatot, visszafordíthatatlanná tenni a folyamatokat és a társadalmi mobilitást befagyasztani. A GYURCSÁNYIZMUS HATALMI ESZKÖZTÁRA A Gyurcsány-rezsim három fõ eszközre számíthat: (1) a média; (2) rendõrség; (3) a magyarországi lakossági bankok, pénzügyi alapok. A rendszer fenntartásához és radikalizálásához ezt a három hatalmi tényezõt a gyurcsányi network teljesen maga alá gyûrte. A médiában 70%-os túlsúllyal rendelkezik a Gyurcsányt támogató network. A gyurcsányi rendszert kiszolgáló média folyamatos állami támogatást kap és ezt megszolgálandó teljesíti az igényeket. A média legyûrésének legjobb példája, az RTL Klub és a TV2 esete mindkét csatorna engedélyét enyhén szólva is vitatható módon hosszabbították meg és törvényileg akadályozzák a digitális mûsorszórás bevezetését, fenntartva a két csatorna 70% feletti azaz gyakorlatilag teljes - monopóliumát. Cserébe ezek a cégek a reklámlehetõségeket és a híreket a gyurcsányi network igényének megfelelõen szállítják. A hatalmi ágak közül a rendõrség megszerzése ment talán a legsimábban. A rendõrség gyakorlatilag mára a magyar maffia fedõszerve. A felsõ vezetõk - kevés kivétellel a Gyurcsányi network-hoz tartoznak. A rendõrség állományának 15-30%-a folyamatosan bûncselekményekbõl tartja el magát és családját az egzisztenciális kiszolgáltatottság miatt, ezeket a vezetés megbocsátható stikliknek tartja, ezzel zsarolva õket. A rendõrségi vezetés képtelen felszámolni az illegális piacokat a Fõvárosban (ilyen a budapesti belvárosban három is mûködik) vajon miért? A rendõrség, ezért nem a demokratikus rendszer az EU és a Magyar Alkotmány védelmezõje, hanem a rezsim egyik leghívebb kiszolgálója. Ennek oka a törvényi szabályozás és a magyar igazságszolgáltatás elképesztõ állapota: egy munkaügyi ítéletre akár 2-4 évet is várni kell, illetve a bírósági ügyekben sok esetben kifogásolható az eljárás korrektsége, például a Posta Bank ügyben. A jelenlegi rendszer legfontosabb támogatói a lakossági bankok. A személyi illetve fedezeti hiteleket politikai megrendelésre adják ki a lehetõ legenyhébb feltételekkel. A hitelekbõl keletkezõ veszteségeket a bankok az állampapírokon keresztül illetve a vállalkozók finanszírozásán és néhány vitatható elszámoláson keresztül hozzák be. A bankrendszer ezáltal tulajdonképpen finanszírozza a gyurcsányi rezsim mûködését, hiszen a létrehozott lakossági adósságspirált fenn- jó ha figyelünk 7

8 tartja, annak ellenére, hogy veszteséges a lakossági üzletág. A mûködés során azonban extraprofitok is keletkeznek, ilyen például az állampapír üzlet (az államadósság finanszírozása). Ez akkora haszonnal jár, hogy finanszírozhatják a kormány mûködését a lakosságon keresztül. VÁLSÁGTÜNETEK A gyurcsányi rendszer 2007 végére stabillá vált, ugyanakkor elidegenedett a társadalomtól. Elérte azt a pontot, ahonnan nincs visszatérés az eredeti rendszerhez, a rendszerváltás rendszeréhez. Meglátásom szerint két út van: (1) a rendszer összeomlik; (2) a rendszer megszilárdul. Az elsõ esetben két forgatókönyv létezik: a Szövetségesek kiharcolják az elõrehozott választásokat 2008-ban, hogy 2009 májusában az EU választásokkal együtt meg lehessen tartani. Ez a jobb forgatókönyv. A rosszabbik, hogy a network végrehajt egy látszatváltást. Szóba kevés ember jöhet, talán Bokros Lajos, illetve a gazdaságól elõbányászott, varázslónak beállított középszintû network tagok. Közepesen rossz forgatókönyv ebben az esetben Szili, Hiller és az 57-ek. Ebben az esetben az MSZP egyik platformja megcsinálja a népszavazás után (2008. március) a valódi váltást, és 2010-ben 25 és 35% között sikerül átmenteni a pártot, míg a network az SZDSZ-szel együtt háttérbe húzódik. A második esetben - a rendszer megszilárdítása esetén - nagyon komoly kivándorlási hullám fog megindulni 2010 és 2011 környékén akár csak 1956-ban. Amennyiben a Szövetségesek nem tudják kierõszakolni a választásokat vagy egy teljes 2/3 feletti gyõzelmet vizionálni, elõre jelezni és 2010-re ezt végrehajtani, akkor a magyar 25 és 45 év közötti többnyelvû mûszaki és gazdasági értelmiség kivándorol. Számítani lehet kettõ- és háromszázezer közötti magasan képzett magyar munkavállaló kivándorlására. Ez esetben a magyar gazdaság teljesen tönkremegy és ez az EU versenyképességét megroppantja. Az utóbbi forgatókönyv Gyurcsány hatalomban maradását vagy a hatalom környékén maradását eredményezi. Ez utóbbi forgatókönyv elsõsorban a szlovák, szerb, román és orosz titkosszolgálatok által támogatott forgatókönyv. Ez az egyik fõ menekülési lehetõsége Gyurcsánynak. Ez esetben alkupozícióját kihasználva az oroszoknak játssza át a Kárpát medencét, Ukrajnát és a Kelet-Balkánt. AZ EGÉSZSÉGÜGYI PRIVATIZÁCIÓ VALÓDI CÉLJA A magyar egészségügyi privatizációs törvény lehetõséget biztosít a pénzek OECD országokba való befektetésére. Ezek között az országok között olyan régi jól mûködõ demokráciák vannak, mint Oroszország. A jelenleg kiépítés alatt álló déli gázvezeték-rendszerbe való befektetés látszik a legbiztonságosabbnak a regnáló elit számára. A Kékáramlat vs. Nabucco vitában egyértelmûen lehet látni: a magyar neoliberális elit az orosz vonalat támogatja. Meg nem erõsített hírek szerint, ahogy Schröder az északi, úgy Gyurcsány a déli orosz rendszer vezetõje lesz. A magyar egészségbiztosítási pénzek befektetése a Kékáramlat-ba azt eredményezi, hogy Magyarország egészségügyi bevételei orosz felügyelet alá kerülnek és a Gyurcsányi network ellenõrzése megmarad. Ezzel olyan zsarolási pozíciókhoz jut a network, amely alkalmas a hatalmuk részbeni átmentésére a gazdaságba, illetve a felelõsségre vonás elkerülésére, a Szövetségesek teljes gyõzelme esetén is. A MAGYAR HELYZET VESZÉLYEI Jelen pillanatban úgy látszik, hogy az EU sorsa (és ezzel az USA sorsa is) Magyarországon is áll vagy bukik. A vezetõ amerikai és európai politikai körök nem ismerték fel a válság mintázatot, mivel az Irak Irán és az elnökválasztás, illetve a kialakult pénzügyi válságprobléma körében körbejárnak. A Demokrata Párt a Ház megnyerésével van elfoglalva, míg a Fehér Ház az Izrael által kiprovokált iraki háború problémáit igyekszik orvosolni. Az EU a szociális és gazdasági válsággal van elfoglalva. A létrejött probléma sokban hasonlít a dél-amerikai és afrikai államokban feltalálható válság mintázatokra. A befektetési társaságok - IMF és EBRD - által generált problémák kormányválságokhoz vezetnek, amelyekben a rendpárti hatalmon lévõ neoliberális - valójában libertin - elit a társadalom ellenére kormányozza az országot. A választások - a választási csalások és az Alkotmány figyelmen kívül hagyása miatt - lényegében nem változtatják meg a politikai erõtereket. A gyurcsányi network által használt módszertan sokban hasonlít a dél-amerikai politikai rendszerek viselkedési módszerére. A helyzet több mint veszélyes. A gyurcsányi csoport network - gyõzelme esetén a keleti hatalmak kezébe kerül az EU legfontosabb kereskedelmi folyosóinak ellenõrzése. A kisantant országai és a Gyurcsány-rezsim együttesen képesek lesznek az EU kereskedelmét átjátszani az orosz partnernek, és megszületik az orosz eurázsiai kereskedelmi birodalom, amelynek egyik központi elosztója lesz a Kárpát-medence. VÉGKÖVETKEZTETÉSEK A Gyurcsány Ferenc által kiépített rendszer nem demokrácia. A rendszer azért nem totalitárius diktatúra, mert az igazságszolgáltatás minden ágát még nem volt képes bekebelezni. Jelenleg a bíróság polgári ügyekkel foglalkozó része viszonylagos függetlenséget mondhat magáénak. Ez azonban csak a következõ választásokig maradhat fenn, mert nagyjából ebben az idõben éri el a szociális válság a felsõ-középosztályt. Ekkor a jogállamiság teljesen megszûnik és egy a Milosevics Szerbiájához hasonló, nyitott határral rendelkezõ diktatúra alakulhat ki. A politikai rendszer hasonlóan zavarossá válhat, mint az olasz politikai rendszer a 60-as, 70-es években. A rezsimnek már nincs veszteni valója, az elkövetett cselekményeik miatt egy új rendszerváltás esetén mindenképpen felelniük kell. Jelenleg ezért a félelem irányít: a network fél a felelõsségre vonástól. Ezért az idõhúzásában érdekelt. Reménykedik, hogy valamely idõpontban lesz alkalma saját magát átmenteni vagy a gyõztes oldalon pozícióban maradni. A rezsim kiszolgálói közül az un. balliberális értelmiség és a rendõri felsõ vezetés az, amely a végsõkig ki fog tartani a rezsim mellett. Ezért nem várható a törvényes hatalomátadás még 2010-ben sem. Valami hasonlóval fognak próbálkozni, mint 1989-ben: elõre beépülnek a Szövetségesek közé és a nemzeti összefogás égisze alatt az átmeneti idõszakban biztosítani kívánják befektetéseik védelmét. A rendõrség akár törvénytelen eszközökkel is fenn fogja tartani fenntartja Gyurcsány hatalmát és biztosítani fogja a pénzek kimenekítését. A magyar Alkotmányban meg vannak a lehetõségek a helyzet kezelésére Köztársasági Elnök felszólíthatja az országot az Alkotmány 2 /3 értelmében az ellenállásra. A maffiamódszereket használó rezsim által megfélemlített közjogi méltóságok egyike sem meri felvállalni ezt a lépést, mert ez beismerése volna a saját tevékenységük kudarcának. A hivatalnoki réteg illetve a rendõrség nem fog közbelépni. LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK Mindezek ellenére a helyzet nem reménytelen. A lakosság türelme kezd elfogyni, mert a közüzemi számlák a fogyasztói kosárban lassan túllépik az 50%-os lélektani határt. Ma Budapesten egy átlagos dolgozó fizetése 12%-át fizeti ki azért, hogy elmenjen dolgozni és 55%-át azért, hogy legyen víz, villany és fûtés. Ez a helyzet társadalmi robbanással fenyeget. Ennek kezelésére Gyurcsány-rezsimnek láthatóan nincs és nem lehet forgatókönyve. A Szövetségeseket láthatóan azzal zsarolják, hogy ez könnyen elsöpörheti a teljes politikai elitet. Ebben bevetik a teljes közvélemény-kutatást és minden rendelkezésre álló eszközt. A közvélemény-kutatások jelenleg óriási bizalomhiányt mutatnak a politikai elittel szemben. A helyzet az, hogy nem azonos okokból, - bár ezt megpróbálják elhitetni a rezsim kiszolgálói -, nagy az elégedet- 8 jó ha figyelünk

9 lenség. Ez nagyon fontos! A Szövetségesek támogatása a kormánnyal szembeni tevékenységükben jelenleg 78% fölötti, tehát 2007-i mérések alapján a társadalom a rezsim ellen és a Szövetségesek mellett van. Akkor miért az elégedetlenség? Mert a választók nem értik, hogy miért nem tesz valamit a FIDESZ. Lakossági szempontból minden nap a jelenlegi rezsim alatt további szenvedés és további kín, reménytelenség. Ezzel szemben politikailag bele kell fojtani a gyurcsányi rezsim diktatúráját a saját szennyébe. Az elkövetkezõk ezekbõl az alapelvekbõl kiindulva levezethetõk. Három valódi alternatívával rendelkeznek a Szövetségesek: - A Köztársasági Elnök a jogállamiság megszûnésének veszélye miatt felmenti Gyurcsány Ferencet esküjének megszegése okán, mivel az egészségbiztosítási törvényt nem hajlandók népszavazási kontroll alá vetni. Erre lehetõsége van. Ezt nemzetközi visszhangja miatt szintén lehetetlen lenne kimagyarázni. Ez egy nemzeti egységkormány megalakulását feltételezi. Ez az egyik legvalószínûtlenebb forgatókönyv. - A gyõztes, nagyarányú népszavazási részvétel után visszaadják a Szövetség tagjai a képviselõi mandátumokat. Ebben az esetben elõrehozott választások lesznek, még õsszel. A kormány ezt nem tudja kimagyarázni sem nemzetközileg, sem itthon. Ez a közvélemény-kutatási adatokat ismerve 90% fölötti támogatást eredményezne. Talán ez járna a legkisebb társadalmi megrázkódtatással. Ennek közepes valószínûsége van. - A Szövetségesek megpróbálják négyszer megverni 24 hónap alatt a Gyurcsány rezsimet a választásokon, népszavazáson. Ez a Szövetségesek számára a legkockázatosabb út. Ennek a forgatókönyvnek az oka: a társadalmi krízis elkerülésének vágya. Megpróbálják a Szövetségesek megfojtani a MSZP-SZDSZ-MDF által kialakított rendszert. Siker esetén a rendszerváltás libertariánus (szabados - ököljogon alapuló) rendszere megszûnik és egy teljesen új nemzeti politikai rendszer alakul ki. Ez utóbbi a teljes megsemmisítésbe taszítaná a jelenlegi politikai rendszert, a támogatóit és a pénzügyi háttérfinanszírozókat. A két utóbbi változat az, amely elfogadható és nem biztosítana menekülõ utat az gyurcsányi network-nek. Ezt látta át Orbán Viktor és a tanácsadói háttere, amikor a népszavazási kezdeményezést megindították. A Gyurcsány mögött álló politikai elemzõk és a rezsim kiszolgálói ezért próbálták akadályozni a népszavazást. Az MSZP párttagoknak egyetlen lehetõsége van a menekülésre, idõben kiszállni valahol a 10-15%-os támogatottság környékén. BEFEJEZÉSÜL A posztmodern korban a háború eszköze a gazdaság, Joseph Stiglitz szerint. A gazdaság az, amely meghatározza a társadalmat. A valódi fegyveres konfliktusok nem mások, mint a gazdasági rendszereken kívül esõket bekényszeríteni a gazdasági háborúba. Magyarországon egy gazdasági eszközökkel vívott polgárháború folyik. Az MSZP-SZDSZ által folytatott gazdasági polgárháború - háború az ország ellen - a végéhez közeledik. Hasonlót átélt már a társadalom az 1950-es években, az akkor hasonló módszereket használó kommunista rezsim hat év után fulladt bele a mûködésképtelenségbe. A vázolt forgatókönyvek közül az utolsó esetben az MSZP-SZDSZ konglomerátumot a teljes megsemmisülés fenyegeti. Ez a végét jelenti az 1949-ben létre jött és 1956-ban, 1989-ben megreformált államkapitalista <state capitalism> autokratikus államrendnek. A kérdés az, hogy mikor veszi észre az MSZP-SZDSZ, hogy ki kell szállni a hintából és lesz-e elég bátorsága hozzá a képviselõknek? És a legnagyobb kérdés: van-e elég kitartás a társadalomban megvívni a modern kori szabadságharcát, polgárháborúját a 60 éves diktatúra ellen, melyben csak négy éven keresztül volt remény? A szerzõ filozófia diplomát szerzett. Beruházási szaktanácsadó. Olgyay Szabó Attila gondola Egyszerûen hihetetlen, ami ebben az országban zajlik. Ellenem, a Magyar Köztársaság polgára ellen zéró toleranciát hirdet meg több területen - az a kormány, és az állam-apparátus, amelyiknek az én szolgálatom lenne a feladata. Négyévente egyszeri felhatalmazás alapján a kormány-koalíció úgy gondolja, hogy ebben az idõszakban azt tesz velem, amit akar! Csakhogy ez nem így van! Ennek nem szabad így lennie. Éppen ezért kellenek a népszavazások, amikor idõközben is kinyilváníthatja a nép az aktuális akaratát. Mert ugyebár a demokrácia népakaratot jelent!? Nemde bár? Hogy is van ez? Ellenem hirdet zéró toleranciát az általam megbízott vezetés? Nem kóser ez úgy, ahogy van! Hát én is zéró toleranciát hirdetek meg mindenféle vezetõk ellen: hogy ha bármiféle gazemberség szennyezi be nevüket, úgy azonnal mondjanak le tisztségeikrõl! Az mégis disznóság, hogy engem ma már minden dolog miatt zéró toleranciával fenyegethetnek, miközben a vezetõk azt tesznek, amit akarnak. Fejétõl büdösödik a hal mondják! Ez bizony igaz! Csakhogy lassan a fej nem csak hülye, de rettenetesen büdös is! Szerintem eleve döglött, ami abban a bizonyos fejben van! A rendõrségtõl (ezzel lehet legjobban fenyegetni az embereket - hiszen a közép-rétegben máig élõ rettegés a rendõrség zaklatása!) félõ tömegek nem mernek nyíltan fellépni. Különösen az állampolgári jogaikat illetõen, hiszen azt sem tudják, hogy mihez van joguk! Magyarországon nem tanítják a széles tömegekkel az állampolgári ismereteket! Zéró, toleranciát hirdetek az államháztartási hiány miatt, a REFORMNAK HIRDETETT mindenféle agyalágyult program miatt. Elegem van abból hogy engem zéró toleranciával fenyegetnek, bármikor megfoszthatnak szerzett jogaimtól, miközben gazemberek szabadlábon lófrálhatnak, és pár évi semmittevés után a markukba sõt a képembe röhöghetnek, hogylám-lámmennyirebirkaamagyar! Zéró toleranciát hirdetek minden olyan intézkedés ellen, ami nem a közjót munkálja. Ha egy vezetés valóban a társadalmi felemelkedést akarja szolgálni, akkor tudnia kell, hogy a megválasztott vezetõk feladata nem az uralkodás, hanem a szolgálat. Miniszter = minister verbi Divini, azaz az Isten igéjének szolgája! Így már nem lenne annyira népszerû a jelenlegi vezetésben való részvétel. Éppen ezért a nép a közakarat által rá ruházott hatalommal a legtöbb vezetés visszaél! Ezen okok miatt meghirdetem - az egész országra kiterjedõen A NÉP ZÉRÓ TOLERANCIÁJÁT! Zéró tolerancia mindenféle állami, bírói gazemberség ellen. Mindenféle csalás, rablás, kijátszás ellen. Ne csak az ittas vezetést amit könnyen rá lehet bizonyítani bárkire, csak kis figyelem kell (lásd templomok környéke) -, ne csak a tilos parkolást, stb. kezeljék zéró toleranciával, hanem a gazdasági-pénzügyi gazemberséget is, amivel le lehet kapcsolni a vétkeseket! Ezennel meghirdetem saját zéró toleranciámat! Engem már megbüntettek amiatt, hogy állítólag nem helyesen volt kitéve a fogyatékosságomat igazoló kártyám. Igaz, hogy születésem óta láthatóan, egyértelmûen fogyatékos vagyok, de ezek szerint nem én igazolom a kártyát, hanem fordítva! Ezek szerint a papír igazol engem miközben kigyúrt, izomagyú alakok pöffeszkednek a részemre fenntartott helyen! -, s nekem (reklamáció ellenére amin mindenki megdöbbent) kellett, eredménytelenül, védekeznem. Nos, ebbõl elegem van! ZÉRÓ TOLERANCIÁT HIRDETEK MEG a szabálytalanul kihelyezett táblák ellen, a vétkes rendõri és egyéb önkormányzati szervek intézkedései ellen, az APEH zaklatásai ellen,. (Soroljam?) Drága barátaim! Hirdessünk zéró toleranciát mi is! ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG, ÉLJEN A HAZA! A DEMOKRÁCIÁBAN A NÉPNÉL VAN A HATALOM! Vagy mégsem? Czakó István FÚSZ jó ha figyelünk 9

10 Az állam definíció szerint rossz gazda hallottuk számtalanszor az ún. magyar állam vezetõinek szájából. Így hát lelkes csapatunk a szótári definíciók nyomába eredt, hogy létezik e valódi forrásalapja a fenti derék definíciónak, ám semmi ilyesmire nem akadtunk. Hiába, ma már az utcára sem tehetjük ki a lábunk egy vaskos enciklopédia nélkül. Kiváltképpen gyanakodóba kell essünk amikor egy politikus elkezdi a száját mozgatni, hisz már azt is tudjuk, hogy mindaz ami elhagyja egy politikus száját, az definíció szerint hazugság. Nem túl nagy meglepetésünkre, ami kiderült: az állam elvileg, objektív szótári definíciók szerint jó gazda, nagyon is jó. Megbízója maga a társadalom. A megbízást adó szerzõdés pedig az alkotmány. Az állam -mint jó gazda- feladatai a szótári definíciók szerint két fõ részre oszthatók: 1. Amire az állam mint gazda elkötelezi magát a társadalmi szerzõdéssel (az alkotmány által) 2. Amit az állam-gazda kér az állami feladatok bevételi forrásainak biztosítására De nézzük részletesen: 1. Amire az állam mint gazda elkötelezi magát a társadalmi szerzõdéssel (az alkotmány által): stabilizálás: a gazdaság mûködõképességének fenntartása; közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb.); tömegközlekedés, pénzügyi szabályozás (pl. infláció ellenõrzése) társadalmi rend fenntartása, törvényekkel és rendfenntartó szervekkel (bíróság, rendõrség), állampolgári jogok biztosítása, pl.: élethez való jog és a tulajdon védelmének biztosítása, munkához való jog; elosztás: társadalmi mûködés és fejlõdés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak, állami feladatok bevételi forrásainak biztosítása (adók, illetékek és járulékok), közoktatásügyi rendszer biztosítása, közegészségügyi rendszer biztosítása, szociális segélyezés, munkanélküli segély, nyugdíj. Külsõ védelem biztosítása: hadsereg. 2. Amit az állam-gazda kér fenti állami feladatok bevételi forrásainak biztosítására: Közpénzek beszedése adók, illetékek és egyéb járulékok formájában. (forrás: Wikipedia) Ha az eredeti szótári állam-definíciót összevetjük a magyar állami pozíciókat betöltõk ténykedésével, azt találjuk, hogy a magyar állam meghirdetett rossz-gazda mivoltához híven pontosan az állami jógazda-funkciók ellentettjét vitte végbe: 1. Ahelyett, amire a társadalom megbízását elfogadta, a magyar állam az alábbiakat teljesítette : Destabilizálás: a gazdaság mûködõképességének leépítése; közintézmények szétverése (egészségügy, iskolák, infrastruktúrák és a társadalombiztosítás szétverése): a gazdaság vagy piac számára fontos közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb.) stagflációt elõidézõ árspekulációval történõ üzemeltetése; tömegközlekedés szétzüllesztése (vasutak bezárása újak építése nélkül), pénzügyi szabályozás helyett pénzügyi félreirányítással történõ tudatos gazdaságrombolás (pl. infláció megfékezése és az adók és energiaárak csökkentése helyett az ezekkel ellenkezõ költségvetési és monetáris lépésekkel a stagfláció beállítása és fenntartása), társadalmi rend fenntartása helyett közbiztonság megszûntetése és bûnözõi anarchia beállítása bûnpártoló törvényekkel és bûnfenntartó szervekkel (bíróság, rendõrség), állampolgári jogok eltörlése, pl.: élethez való jog eltörlése (szociális egészségügyi rendszer és társadalombiztosítás megszûntetése), munkához való jog eltörlése; a beszedett közpénzek elosztásának megtagadása: társadalmi mûködés és fejlõdés lehetõségének megszûntetése, a rászorulóknak járó méltányossági juttatások megtagadása a szociális rendszer szétverésével, közoktatásügyi rendszer biztosítása helyett annak szétverése az iskolák bezárásával és tandíj bevezetésével, közegészségügyi rendszer teljes leépítése, a továbbiakban a szociális segélyezés, munkanélküli segély, nyugdíj fizetések megtagadása, a köz által a szociális és egészségügyi célokra befizetett biztosítási pénzek kirablása és egyéb közcélokra befizetett közpénzek visszafizetésének megtagadása. Külsõ védelem biztosítása helyett: hadsereg megszûntetése. De megvizsgálhatjuk a liberalizmus klasszikus elvei által az alábbi három területre korlátozott állami funkciókat is: 1. az ország védelme, 2. a társadalom egyik tagjának a másikkal szembeni védelme és 3. a nem profitorientált társadalmi intézmények (iskola, kórházak) fenntartása. Kiderül, hogy a magyar állam még a liberalizmus elvei alapján minimálisra leépülõ töredéknyi államfunkciókat sem teljesítette, sõt azok ellenkezõjét vitte végbe: leépítette az ország védelmi kapacitását, a nemzeti hadsereget, bezáratta iskoláinkat, kórházainkat, és a társadalom ártatlan tagjainak rendõri védelme helyett az azok elleni bûnözõi és rendõri agresszióról gondoskodik. Sõt, az ártatlanok védelmének és önvédelmének minden formáját is üldözi. Fenti tevékenységek mellett a magyar állam minden létezõ liberalizmusnál liberálisabb szintet elérve beteljesítette legfõbb célját is: felszabadította önmagát önmaga lététõl is, hisz a Lisszaboni Szerzõdésben átadta egy idegen állam, az Európai Unió számára a magyar állam funkcióit és az ország függetlenségének feladásával végleg megsemmisítette magyar államkénti létjogosultságát is. Ugyanakkor az eredeti állam-definíció második fõ részénél 2. Amit az állam-gazda kér az állami feladatok bevételi forrásainak biztosítására alatt azt találjuk, hogy fenti destruktív anti-állami feladatok teljesítéséhez és saját maga felszámolásához szükséges adókat a volt-nincs magyar kísértet-állam azért beszedi. Sõt, ez a kísértet minden elképzelhetõ mértéken felüli adókat, illetékeket és egyéb járulékokat követel, s ráadásul mindezt ugyanezen állam által elõidézett infláció és gazdasági recesszió (stagfláció) környezetében. Ez egy olyan ellentmondásos helyzetet teremt, amit definíció szerint orvosolni kell. Tehát Magyarországon a jelenben a következõ alaphelyzet állt be: A megsemmisült állam helyén megmaradt magánemberek gyülekezete (magánállam) definíció szerinti rossz gazdának bizonyult, tehát nem jogosultak további finanszírozásra. Nincsenek többé állami feladatok sem, amiért indokolt lenne adók és egyéb közpénzek beszedése. Nincs többé állam, így nincsenek többé állami vezetõk és hivatalnokok. Nincs többé állam, ami adókat és járulékokat követelhetne a magánemberektõl és magáncégektõl. Nincs többé állam, így nincs többé állami kassza sem, ahová adókat és járulékokat fizethetnénk. Csak magánzsebekbe lehet fizetni. A volt állam vezetõ magánpártja, az MSZP volt szocialista magánpárt átminõsítette magát ultraliberális és kizárólag a magántulajdon szentségét tisztelõ párttá, így nincs többé szocializmus, amely a beszedett adók szociális újraelosztásást és az ehhez szükséges adók beszedését igényelné. Az alaphelyzetbõl levonható következtetések: 1) Sem állam sem állami funkciók nincsenek többé. Az állam által korábban biztosított szociális és egészségügyi szolgáltatások sincsenek. Kiváltképpen az egészségügyi és társadalombiztosítási törvények óta nincs semmiféle állami szolgáltatás. Teljesen állam-mentes hiper-liberális anarchia van Magyarországon. Az állam leépült, megszûnt, kaput, nihil, vége, nincs. Beállt a teljes államtalanság állapota. Ha nincs állam, akkor állami kassza sincs, csak magánzsebek vannak. A volt állami szerepeket be- 10 jó ha figyelünk

11 töltõ egyének csupán magánemberként vagy magánvállalkozásként mûködnek, ám ezeket a magánembereket senki nem bízta meg semmire. Állam híján minden adó magánzsebekbe és magánvállalkozások kasszájába kerül. A magánzsebekbe kényszerítõ eszközökkel történõ adóbeszedés azonban legutóbb a feudalizmusban volt gyakorlat és nem lehet gyakorlat a 21. században, tehát tarthatatlan a jelen Magyarországon is. 2) Egy szabad versenyben mindenki úgy keresi és arra költi pénzét szabadon, amire akarja: laissez-faire = hadd csinálja, hadd menjen a maga útján. A megvalósult tökéletesen szabad verseny állapotában ezután teljesen szabadon alapíthatunk és mûködtethetünk vállalkozásokat, minden állami szabályozástól és terhektõl szabadon. A magántulajdon szentség és minden fillér amit megkeresünk, a mi magántulajdonunk. Ezután adóbefizetés és mindenféle járulékok befizetése csupán opcionális: mindenki csak akkor fizet az MSZP, SZDSZ, MDF, FIDESZ nevû hiperliberális magánpártok magántagjainak, ha valamilyen egyéni okból támogatni szeretné ezeket az egyéneket. Mások szabadon félretehetnek magánorvosra, magánbiztosítókra és minden egyéb szabad versenyesen beszerezhetõ javakra. Ha a magánállam tagjainak nem tetszik, hogy mi egy teljesen szabad versenyben szabadon rendelkezünk a magánpénzünkkel, és e szabadságban nem tûrünk semmilyen kényszerítõ állami eszközöket saját pénzünk erõszakos eltulajdonítására, akkor javasoljuk, hogy szabadítsák meg magukat az üldözött szocialista elvektõl és szabaduljanak meg olyan szocialista dogmáktól és csökevényektõl mint adóztatás. Erre csupán a szocializmus elvei szerinti ún. igazságos újraelosztás miatt volt szükség, de ennek ideje a liberalizmusban lejárt. Fõképpen szüntessék meg azt az állapotot, amelyben õk maguk ingyen vacsoráznak mások pénzén, mert ilyesmi csupán a szocializmus idején volt szokás. 3) Az országban mindenki magánfeladatokat végzõ magánembernek vagy magánvállalkozásnak minõsül. Megvalósult a definíció szerinti Adam Smith-féle abszolút azabadversenyes gazdaság. A laissez-faire gazdaság a francia laissez faire, laisser passer mondásból alakult ki, melynek jelentése kb. hadd csinálja, hadd menjen a maga útján. Ebben a helyzetben az önszabályozó piac gazdaságát csak a piac szabályai igazgatják mindenfajta külsõ, állami beavatkozás nélkül és mindenki önmaga gondoskodik magáról. Az abszolút szabad versenyben csak a tulajdonjog szabadsága és szentsége sérthetetlen. A tulajdonos bármikor kiteheti tulajdonából az azt jogtalanul elfoglaló ingyen haszonélvezõt. Az ún. állami haszonélvezõt is. Az ún. adók erõszakos beszedése sérti a megvalósult szabad verseny elvét és megszûnteti annak gyakorlatát, és kiváltképpen sérti a magántulajdon szabadságát. A továbbiakban egy teljesen szabadversenyes állam nélküli társadalomban minden önmagát állami hivatalnoknak valló rendõr, politikus, adószedõ és egyéb parazita ezentúl erõszakos útonállónak, törvényen kívüli robin hoodnak és tulajdonsértõ bûnözõnek minõsül. 4) A mindenki gondoskodjon magáról és a hadd csinálja, hadd menjen a maga útján elv mindenki számára érvényes. A volt állam magántagjai hadd csinálják és csak hadd menjenek a maguk útján. Ezentúl minden eddig az államnak fizetett pénzbõl élõ politikus és egyéb volt államhivatalnok is gondoskodjon magáról a maga pénzébõl. Nincs többé állami pénzbõl fizetett ingyen ebéd, nincs többé ingyen melegedés az Országházában és egyéb ingyen használt épületben, nincs többé ingyen autóhasználat és ingyen utazgatás. Nincs többé lébecolás és mások pénzén való élõsködés és mások pénzén fenntartott magánhadsereg. A volt állam magántagjai fizetni kötelesek a 10 millió magyar tulajdonosnak, akik tulajdonaik használatáért napi 10 milliárd forint bérleti díjat állapítanak meg. Ez annyit jelent, hogy a magánállam magántagjai elkezdhetnek kiállítani naponta 1 millió forintról szóló csekkeket egyenként a 10 millió magyar tulajdonos számára. Ez itt a tulajdonosok általi utolsó figyelmeztetés. A csekkek elmaradása esetén és a további ingyen Országház-használat és egyéb ingyen történõ jogtalan haszonélvezet esetén jön a 10 millió végrehajtó a kilakoltatási végzéssel. Összefoglalásképpen: Magyarországon három definíció szerinti okból is ellentmondásos helyzet alakult ki. 1. Csupán a definíció szerint jó gazda kérhet el megbízójától ellenszolgáltatást és finanszírozást, azaz csak olyan gazda, aki a rá bízott vagyonnal jó gazdaként bánik, aki hajlandó és képes elszámolni azzal és aki elvégzi a rá bízott feladatokat. 2. Csupán a definíció szerint állami funkciókat betöltõ állam jogosult adók és egyéb közpénzek beszedésére, és az is csak akkor, ha jó gazdaként elszámoltatható és jó gazdaként kiváló állami szolgáltatásokat nyújt cserébe a beszedett közpénzekért. 3. Csuán egy definíció szerint létezõ állam jogosult beszedni adókat és egyéb járulékokat. A magyar állami hivatalok betöltõi beteljesítették a definíció szerinti anti-állami funkciókat és az általánosan is szuperlatíve rossz gazda jellemzõket. Szemben az állam definíciójával, a magyar állami hivatalok betöltõi saját vallomásaik és tetteik szerint is rossz gazdák. Mintaszerûen rosszak. A magyar államvezetõk, mint mintaszerûen rossz gazdák, és mintaszerûen rossz állam, saját megbízójuk, a magyar társadalom által befizetett pénzeket és a magyar társadalom által tulajdonolt vagyont szélsõséges hûtlenséggel kezelték: ellopták, elherdálták, szétverték és a maradékon fegyvert vásároltak annak érdekében, hogy belelövessenek és vízágyúkkal söpörjék el a megbízó tulajdonost, a magyar társadalmat, ha az elszámoltatni akarja õket. A fenti harmadik ellentmondás értelmében egy olyan rossz-gazda állam, ami már nem is állam, mert önmagát megszûntette, semmilyen indokkal nem szedhet be a magyar társadalomtól adókat, különösen nem a jelenlegi minden elképzelhetõ mértéken felüli adókat, illetékeket és egyéb járulékokat, és méginkább nem kényszerítõ eszközökkel egy megvalósult abszolút liberalizmusban. Éppen ellenkezõleg, a megszûnt állam helyét önkényesen elfoglaló magánállam magántagjai kötelesek piaci árat fizetni mindenért, amit a 10 millió magyar tulajdonos vagyonából mindeddig ingyen élveztek. Ja igen - végezetül a magyar állami hazugságok kiegyenesítése. Az állam definíció szerint rossz gazda hamis állítás helyesen így lenne: az általános definíció szerinti jó gazda feladatát betöltõ állammal szemben, ami definíció szerint rossz gazda, az a magyar állam. Nem kicsit, hanem nagyon. Olyan rossz gazda, hogy az enciklopédiákban a rossz gazda címszó alatt egy új alcímszót és aldefiníciót kell szerkeszteni a magyar állam mint rossz gazda címszó alatt, mert azt a temérdek becstelenséget, aljasságot és rossz-gazda funkciót, amit ez az állam -míg létezett- bevégzett, szétfeszíti az emberiség által eddig felhalmozott ismeretek fogalmi rendszerének kereteit. FÚSZ-NIM COSSIGA: ERDÉLY VISSZATÉRHETNE MAGYARORSZÁGHOZ Koszovó függetlenségének kikiáltása után el kell ismerni a baszkok és a katalánok önállóságát Spanyolországban jelentette ki a volt olasz államfõ. Francesco Cossiga a fenti példák után Erdély Magyarországhoz való visszatérését is emlegette. Kolozsvárott szimpátiatüntetés volt Koszovó önállósodása és az önrendelkezés mellett, az EMI pedig közleményben szorgalmazta: jelentsen mérföldkövet Koszovó az erdélyi magyarság szabadságért való küzdelmében. Francesco Cossiga a Libero címû olasz jobboldali lapban megjelent cikkében a dominóelv érvényesülését vetíti elõre. Ha a madridi kormány folytatja elnyomó politikáját a baszk tartománnyal, Katalóniával és Galíciával szemben, elkerülhetetlen lesz e népek önrendelkezési jogának elismerése. Ennek fényében miért ne választhatná Erdély is a visszacsatlakozást Magyarországhoz? teszi fel a kérdést a veterán olasz politikus. Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, de magyarázatot csak az Európai Unió hivatalos álláspontja után hoznak nyilvánosságra jelentette be tegnap a román külügyminiszter. Elmaradt ugyanakkor az elnöki hivatali és a kormányfõi reagálás a koszovói függetlenség kikiáltása után. (MR) jó ha figyelünk 11

12 Hazánk a feltámasztott Szovjetunió egyik állama 4. A SZOVJET CSÖBÖRBÕL AZ EU VÖDRÉBE ÉS EGY ÚJABB FIDESZ- LEBUKOVSZKI A Brussels Journal internetes hírportál egy 2006 októberi beszámolójában publikálta Vladimir Bukovksy, egy 63 éves, jelenleg Nagy-Britanniában élõ volt szovjet disszidens Brüsszelben tartott beszédét, akit a Fidesz vezetése hívott meg Brüsszelbe az 1956-os antikommunista magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából az Európai Parlament vendégeként. (Tehát mindaz amit most itt olvashatunk, a Fidesz vezetése már akkor ismert): Vladimir Bukovksy, a volt Szovjetunió 63 éves disszidense kifejezte aggodalmát, hogy az Európai Unió egy második Szovjetunióvá kezd átalakulni. A múlt héten Brüsszelben tartott beszéde alapján az Európai Uniót egy szörnyetegnek nevezte, amit minél elõbb el kell pusztítani, mielõtt egy teljességében egyeduralmi diktatórikus állammá fejlõdik. A hasonlóság alatt értem a struktúrákat és a támogatott ideológiákat, a terveket, az elkerülhetetlen terjeszkedést, a nemzetek eltörlését, amely a Szovjetunió célja is volt. A legtöbb ember nem érti ezt. Nem tudják, de mi tudjuk, mert mi a Szovjetunióban nõttünk fel, ahol a szovjet ideológiát iskolákban és egyetemeken kellett tanuljuk. A Szovjetunió célja volt egy új történelmi entitás, a szovjet nép megalkotása a Föld egészén. Ugyanez történik ma az Európai Unióban. Egy új népet próbálnak teremteni, és ezt a népet az európai elnevezéssel illetik, bármit is jelentsen a kifejezés. A kommunista doktrína szerint, és a mai szocialista gondolkodás számos formája szerint is, az állam, mint nemzetállam, meg kell szûnjön. Beszédében Bukovsky utalt bizonyos titkos szovjet dokumentumokra, amelyekbe 1992-ben volt alkalma betekinteni. Ezek a dokumentumok megerõsítik, hogy valóban létezik egy konspiráció, amelynek célja, hogy az Európai Uniót egy szocialista szervezetté alakítsa... Ezek a dokumentumok világossá teszik, hogy Moszkva és az európai baloldali pártok megegyeztek arról az elképzelésrõl, hogy az európai közös piacot egy föderációs állammá alakítják egy közös projekt keretein belül, amit a szovjet vezetõ, Mikhail Gorbachev a mi közös európai otthonunknak nevezett. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament, például, a Legfelsõbb Tanácsra emlékeztet, azért nem, mert az Európai Parlament a Legfelsõbb Tanács mintájára jött létre....ugyanaz az elszámoltathatatlan rendszer és a megválasztatlanul birtokolt hatalom. Létezett egy szervezet ami öt évre elõre a gazdaság minden részletét elõre tervezte, az utolsó részletekig. Pontosan ugyanez történik az Európai Unióban is. Az EU-ra jellemzõ korrupció pontosan a szovjet tipusú mintát követi: nem alulról felfelé hanem felülrõl lefelé terjed. Úgy tûnik, hogy aminek tanúi vagyunk, az a demokrácia gyors, szisztematikus és következetes lerombolása. Végigtekintve Európa új szörnyetegének minden struktúráján és jellemzõjén, észrevehetõ annak egyre fokozódó hasonlatossága a Szovjetunióhoz. Még nincs KGB-je még nincs de szorosan figyelemmel kisérem például az Europol szerkezetét. Ez különösképpen aggaszt, mert ez a szervezet valószínûleg a KGB-nél is nagyobb hatalommal rendelkezik majd. Diplomácia mentességet élveznek majd. El tudnak képzelni egy diplomáciai mentességet élvezõ KGB-t? 32 területen folytathatják majd a bûnüldözést, ezek közül kettõ különös aggodalomra ad okot: az ún. fajgyûlölet és idegengyûlölet üldözése. (Részletek a Brussels Journal-ból: A volt Szovjetunió disszidense figyelmeztet az EU diktatúráról Former Soviet Dissident Warns For EU Dictatorship Bukovsky-nak igaza van: a Lisszaboni Szerzõdés részletes ismeretében mondhatjuk, hogy az új Uniót egy nyugati tipusú Szovjetunióként alkotja meg, egyrészt mert magukat a választókat mellõzi annak megalapozásában és késõbbi lényegi döntéseiben is, másrészt mert amint azt a részletes elemzésekben bemutatjuk a hatalmi hatáskörök nagy részét, a törvényhozói és végrehajtói szerepeket, sõt az ellenõrzõ (felügyeleti) jogok nagy részét is egyetlen központi Uniós intézményre, az Európai Bizottságra ruházza, ellentétben a demokráciákat meghatározó hatalmi egyensúly elvével, amely rendesen egymástól független intézményekre osztja a törvényhozó, végrehajtó és ellenõrzõ hatásköröket. Az Európai Bíróság független bírói (ellenõrzõi) szerepe is csak annyiban független hogy miként a független Bizottság is, a Bíróság is független a választók befolyásától, és semmi nem kötelezi arra, hogy a választók jogait és érdekeit képviselje a hatalmi visszaélésekkel szemben. Bonde EP képviselõ hivatkozott könyvében a Constitution without democracy (Demokrácia nélküli alkotmány) ugyanerre a következtetésre jut: Egy alkotmány általában arra szolgál, hogy megvédje egy ország polgárait annak politikusaitól. Meghatározza annak határait, hogy a megválasztott képviselõk két választás között milyen kérdésekben dönthetnek. Az EU Alkotmány illetve a Lisszaboni Szerzõdés azonban nem ilyen: ez a politikusokat védi a választók általi befolyástól. (Jens-Peter Bonde: Új könyv az EU Alkotmányról: Új cím régi tartalommal ( New book on the constitution: New name same content ) A kommunista volt Szovjetunió és egyéb diktatórikus birodalmak egyik legfõbb közös ismérve és ami lényegét tekintve egy rendszert diktatórikus elnyomó rendszerré tesz, hogy a politikai vezetés a választók megkérdezése és beleeegyezése nélkül, a fejük fölött hozza meg döntéseket a választókat létük alapjaiban érintõ kérdésekrõl és a választók jogairól is. Ez a választók által meg nem alapozott illegitim státusz ma egyaránt jellemzõ a demokratikus legitimáció nélkül diktáló magyarországi parlamentre, és miként az elõzõ fejezetek alapján belátható a magyarországi bábparlamentet mozgató szintén demokratikus legitimáció nélkül álló, erõszakkal hatalomra törõ EU-vezetésre is. A Lisszaboni Szerzõdés a Bizottságot egy központi hatalommal ruházza fel annak minden állama felett. Ismételve kiemeljük: eme szuperhatalmat élvezõ, egész Európát lényegében irányító EU-adminisztrációt szöges ellentétben az USA-val nem Európa polgárai választják, sem tagállami sem Uniós szinten, hanem kinevezik õket, politikai megbízhatóság szerint, amit a Szerzõdés európai elkötelezettség kifejezésével illet. Az új Szovjetunió központi Bizottsága már ma is korlátlan hatalommal bír egész Európa felett, hisz az Európai Tanács és a Tanács, az egyes államok kormányai és kormányfõi, saját nemzeteik helyett a Bizottság érdekeit szolgálják. Annak ellenére, hogy az Európai Tanács és a Tanács elvileg és a Lisszaboni Szerzõdés szerint nemzeti parlamentjeiknek és saját polgáraiknak felelnek, gyakorlatilag saját nemzeteiket árulják el, amikor népszavazás nélkül és az elõzõ népszavazások kimenetele ellenére ratifikálják ezt a nemzeteket eltörlõ szerzõdést. Ami a Bizottság tekintetében különösen lényeges a kis tagállamok számára: saját EU-biztosukat nem a tagállamok választják, hanem a Tanács jelöli ki õket, általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján. Sõt, 2014-tõl már a biztos sem biztos 12 jó ha figyelünk

13 többé, mivel azután a Bizottságban csupán a tagállamok kétharmadának lesz képviselete. A szovjet nagyhatalmi ideál feléledt tehát egy új, látszólag kultúrált formában, csupán látszatra más módszerekkel, más propaganda-szlogenekkel és más népek felett, de a régi célokkal és struktúrákkal. A szép új világot hirdetõ optimista és együgyû csatadalokról továbblépve, azaz saját valóságos kultúrgödör-szintjükkel már nem beérve, a paradigmát váltó diktatúra új lovagrendje kirabolva a sírjában forgó Beethoven isteni ihletésû Örömódáját, ünnepli gyõzelmét a paragrafusokkal és csalással leigázott Európa felett. A Lisszaboni Szerzõdés aláírásának ceremóniáján a kívül ragyogó-fehér lisszaboni monostorban gyülekezõ nemzetáruló politikusok feketesége láttán az embernek óhatatlanul eszébe jut az Újszövetség: Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, a melyek kívülrõl szépeknek tetszenek, belõl pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakvák. (Máté 23,27) Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert olyanok vagytok, mint a sírok, a melyek nem látszanak, és az emberek, a kik azokon járnak, nem tudják. (Lukács 11,44) És 2007 december 17-én képviselõink ezen új, kívül pompázatos, belül mocsokkal és undoksággal teli birodalomnak részévé tették országunkat. Az ötszáz millió megtévesztett polgár nagy többsége mind keleten és nyugaton, mind itthon mind az egyéb európai országokban fénylõ arccal, média-agymosott büszke európai nagybirodalmi polgárokként tekint a jövõbe, akár a kommunista plakátokon a szebb jövõbe belevigyorgó öklös munkás, vagy a II. Világháború elõtti fellengzõs szlogenekben és pezsgõs-dekadens örömmámorban fetrengõ bárgyú európai polgárság. Szinte Hitler szellemét idézi fel José Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki 2007 Július 10-én Strasbourgban egy sajtó konferencián arra kérdésre, hogy a Lisszaboni Szerzõdés elfogadásával mivé alakul majd az Európai Unió, így válaszolt: Európa egy birodalom. Igaz, nem császári birodalom, de birodalom. ( ( Birodalom: etimológia: a latin imperium, jelentése: abszolút hatalom, egy fõ politikai egység, amely egyetelen szuverén hatalommal rendelkezik egy óriási kiterjedésû, számos területeket és népek magába foglaló terület felett. ) Válaszképpen Barroso kijelentésére: akkor ez világháború. Igaz, nem katonai lerohanással (még nem), hanem csalással és paragrafusokkal, de világháború. A Lisszaboni Szerzõdés pedig nem más mint az azt készítõk, aláírók és ratifikálók hadüzenete Európa népei ellen. ( FÚSZ-NIM: Magyarország nemzetközi jog szerint gyarmati státuszban a Magyar Köztársaság új Alkotmánya a Lisszaboni Szerzõdés Ahogy a II. Világháború elõtt is csak kevesen voltak józanok, ma is csak kevesen tudják még, hogy az új birodalom mint egyetlen világbirodalom sem a történelem folyamán nem értük, hanem vesztükre jött létre. Azt is kevesen tudják még, hogy a III. Világháború a Lisszaboni Szerzõdés aláírásával egy elõrehaladott fázisba került, és hogy azóta egész Európa nemzeti szuverenitását tekintve egy általános támadás alatt áll. Bukovsky szerint már 2006 októberében sem volt vesztegetni való idõnk: Minél hamarább vetünk véget az Európai Uniónak, annál jobb. Minél hamarabb esik szét, annál kevesebb károkat fog okozni számunkra és más országoknak. De gyorsan kell cselekednünk, mert az eurokraták sebesen mozognak. Ma még egyszerû. Ha egy millióan felvonulunk Brüsszelben, ezek a fickók elhúzzák a csíkot a Bahamákra. Ha holnap a brit népesség fele megtagadja az adófizetést, semmi nem történik és senki nem vonul börtönbe. Ma még mindezt megtehetjük. De nem tudom, hogy mi lesz a helyzet holnap, amikor a teljesen kifejlõdött Europol tömve lesz a múltbéli Stasi és Secutitate rendõreivel. Bármi megtörténhet. Az idõnk egyre fogy. Le kell gyõznünk õket. Gondolkoznunk kell, ki kell alakítanunk egy stratégiát a legrövidebb lehetõ úton a leggyorsabb eredménnyel. Egyébként túl késõ lesz. Mit mondhatnék hát? A következtetésem nem biztató. Mindeddig csak vesztegettük az idõt, annak ellenére, hogy majdnem minden országban léteznek bizonyos EU-ellenzõ erõk, ez nem elég. Az idõnk egyre fogy és mi csak vesztegetjük azt. Lenne egy-két újabb akadémikus kérdésünk az állítólag nem-kommunista ihletésû és állítólag nemzeti érzelmû Fidesz-vezetéshez feltételezve, hogy Bukovskyt nem mint ellenségüket hívták meg Brüsszelbe 2006 októberében és talán maga Bukovsky is égõ kiváncsisággal szegezné nekik a kérdést: Mindezek tudatában, az EU sürgõsséggel javasolt szétbomlasztása helyett mégis miért cselekedtek épp ellenkezõen? Miért siettetik az EU föderációs integrációját oly annyira, hogy titokban szövetkezve az EU elsõ számú nemzetromboló, újkommunista-csináló és népirtó bábkormányával, az MSZP-SZDSZ koalícióval, elsõként ratifikálták a föderációs integrációt megalapozó Lisszaboni Szerzõdést és az EU által feltámasztott új Szovjetunióba elsõként zsúfolták be Magyarországot? Az alább idézett brit politikusokkal szemben, akik annak ellenére, hogy az EU mint a gyarmatosítók számára adandó jó üzlettel csalogatja õket, (Brown szerint a szerzõdés Nagy-Britannia számára good deal ), nemzetük szuverenitását nem egy olyan témakörnek tartják, amelyben a kétértelmûség tolerálható, a Fideszes képviselõk, akik szuverenitásunk odavetésével a gyarmatosítottak szerepébe löknek minket, például éppen Nagy-Britannia lába elé is, miként érvelnének a Lisszaboni Szerzõdés vita nélküli és vakon történõ aláírása mellett? Connarty: Bár kifejeztük aggodalmunk, hogy a kormány csupán olyan megfogalmazásokat fogadjon el, amelyek minden kétséget kizáróan biztosítják az Egyesült Királyság szuverenitását, ennek ellenére a szerzõdés szövege kétértelmû abban a tekintetben hogy a parlamenti törvényhozási folyamatokat jogi kötöttség terheli-e. Ez nem egy olyan témakör, amelyben a kétértelmûség tolerálható. Nigel Farage: Ez a téma sokkal több figyelmet érdemel annál, mint hogy a miniszterelnök egyetlen szó nélkül távozzon Lisszabonba, hogy aláírja e szégyenletes szerzõdést. Hozzátette, eddig még nem került sor a Szerzõdés megvitatására pedig az egyenlõ súlyú Irak kérdéskörével. (BBC News: EU treaty needs debate now MPs) E fejezet tartalmát, és lényegében az egész elemzést, egyenesen viszont-szegezhetjük Fodor András eme nyilatkozatának: Nos, ezek a derék EU,- és Orbán ellenes honfitársaink az EU alternatívája, Moszkva mellett agitálnak. Orbán gyalázásával pedig Gyurcsány mellett. Szerintünk pedig az egész magyarországi EU-párti nagykoalíció, benne az Orbán holdudvarát képviselõ képmutató, ájtatos sereg ágál a feltámadt (vagy soha meg nem halt) moszkvai ideál oldalán. 5. AZ EU MINT FÖDERÁCIÓS ALKOTMÁNYOS DIKTATÚRA Vessük össze az eddigi fejezetekben ismertetett tényeket azzal, amit a politikatudomány mond a demokráciákról. A demokrácia-mentõ indító tanulmányunkban ismertetett tudományos és objektív demokrácia-értelmezések szerint a demokratikus Unió létrejötte a legalapvetõbb demokrácia-index, a választások szabadsága és tisztasága értékét redukálja 0 értékûre. (Axel Hadenius & Jan Teorell: Assessing Alternative Indices of Democracy Political Concepts, Committee on Concepts and Methods Working Paper Series, August A The Committee on Concepts and Methods, IPSA International Political Science Association, Teaching and Research in the Social Sciences közös kiadványa). A tudomány a demokrácia-index számításakor a választások tisztasága alatt a következõ feltételeket veszi figyelembe: általános szavazójog és a választási folyamatok ez utóbbi alatt a választási kampányt is érti annak nyíltsága, korrektsége és hatékonysága. A korrektségen belül azt vizsgálja, hogy történt-e csalás e folyamatok jó ha figyelünk 13

14 során, és amennyiben egy ilyen értelmû szabálytalanság nagy mértékben befolyásolja a választások kimenetelét, 0 értéket állapít meg az egész választási demokrácia-faktor értékeként. ( FÚSZ- NIM: : A magyarországi demokrácia oszlopos leomlása a modernkori alkotmányos diktatúrák konstellációja alatt, 33. old, Márpedig az EU a Lisszaboni Szerzõdés által erõszakkal, csalással és az általános választójogok eltörlésével jön létre és annak értelmében az EU központi és irányító kormányzatának összetételét nem a választók határozzák meg és annak politikáját és késõbbi jogalkotását a választók nem befolyásolják. Az érintett polgárokat Írország kivételével senki nem kérdezi meg arról, hogy nemzeti szuverenitásukat és jelenlegi tagállami alkotmányos jogaikat fel óhajtják-e adni az új EU mint föderációs állam javára, továbbá senki nem kérdezi meg arról, hogy jelenlegi nemzeti alkotmányaikat, az érvényben lévõ nemzetállami társadalmi szerzõdést meg óhajtják-e változtatni annak érdekében, hogy nemzeti szuverenitásuk feladása alkotmányosnak minõsüljön. Az EU köponti vezetése és a tagállamok vezetése az alkotmányozás aktusát önkényesen hajtja végre, ami a politikaelmélet szerint a puccs, azaz a diktatórikus hatalomátvétel egyik formája ( constitutional / institutional engineering ). Ez a puccs-forma a diktatúra látszólag erõszakmentes módozata: hogy kikerülje választóit és a népakaratot, egyetlen dolgot kell csak tennie, amit az EU a Lisszaboni Szerzõdés életbe léptetése érdekében tesz: alkotmányt vagy szerzõdést kell módosítani, és láss csodát, máris kész a jogállam! Bizony, országokat le lehet lerohanni törvényekkel: Azért ne gondoljuk, hogy egy diktátor nem kormányozhat törvények révén, vagyis az erõszak kifejezés nem feltétlenül azt jelenti, hogy a diktatúrák szükségszerûen terrorisztikus rendszerek, amelyekben nincs törvény. Legfeljebb olyan rendszerek, amelyekben a diktátor csinálja a törvényt. (Giovanni Sartori: A diktatúra fogalma (Sartori, G: Dittatura, in Elementi di teoria politica, Il Mulino, Bologna, 1987, Fordította: Soltész Erzsébet) A Lisszaboni Szerzõdés készítõi diktátorként csinálják a törvényt: a nemzetközi jogok durva megsértésével, az erõszak csalás formájával és alkotmányátíráson alapuló jogmódosító manipulációval, a tagállami parlamentek közremûködésével, erõszakosan megfosztanak közel 500 millió európai polgárt, beleértve minket, nemzeti szuverenitásunktól, eddigi állampolgári jogainktól, és amint ezt látni fogjuk egyúttal megfoszt minket a tartalmában is demokratikus általános választói jogainktól. Ez természetszerûleg vetíti elõre az EU jövõbeli gyakorlatát is. Nyilvánvaló, ha az EU már most kockázatosnak tartja a népszavazásokat, akkor késõbb is kockázatosnak fogja tartani és ki fog alóla bújni a szerzõdés-adta lehetõségekkel. Ha már most sem veszi figyelembe a népszavazások eredményét, -jelen esetben a franciákét és a hollandokét- akkor késõbb nem fogja figyelembe venni egész Európáét sem, és azon belül különösképpen nem fogja figyelembe venni a magyarság véleményét. Az EU vezetése tehát a közvetlen demokrácia gyakorlásának lehetõségét nem adta meg a választók számára a Lisszaboni Szerzõdés elfogadásának eldöntésére, mert kockázatosnak tartja azt, hogy a hatalom átadásáról a választók döntsenek. Egy olyan rendszer amely bevallottan kockázatosnak tartja a szabad és tiszta választások érvényesülését önmaga megalapozásában, definíció szerint kiiktatja magát a demokráciát. Az EU létrehozott kormányzati szervei a Lisszaboni Szerzõdés értelmében kizárják az általános választójog gyakorlását nemcsak az EU alkotmányozásából de késõbbi mûködésébõl is. A Lisszaboni Szerzõdés elfogadásában a demokrácia elveinek érvényesülésére azért lenne minimális feltétel a népszavazás, mert a Lisszaboni Szerzõdés mindenek elõtt éppen azt szabályozza és gyakorlatilag nullára korlátozza hogy a jövõben maguk a választók az õket érintõ legalapvetõbb kérdésekben mely döntésekbe és milyen formában szólhatnak bele. (Ezt a részletes elemzések során bizonyítjuk.) Nem véletlen, hogy a Lisszaboni Szerzõdés korábbi verzióját, az EU Alkotmányt a francia és holland népszavazások során a választók leszavazták, hisz többek közt nem kívánták feladni általános választójogaikat. Az említett demokrácia-mentõ indító tanulmányunkban azonosítottuk a demokrácia komponens-faktorait tudományos források és az objektív és általános demokrácia-értelmezések alapján. Ezek közül itt kiemeljük azokat, amelyek, mint kiderül az eddig ismertetett tényekbõl és majd a részletes elemzésekbõl is az EU jelenlegi és szerzõdés által szabályozott jövõbeli mûködése eltörli az alábbi demokrácia-jellemzõket: 1. Népszuverenitás ( néphatalom), 2. Olyan kormány amely a kormányzottak beleegyezésére épül, 3. Többségi hatalom és döntési jog, 4. Szabad, tiszta és igazságos választások és választási kampány, amelynek része a választók információhoz való jogának biztosítása, 5. Független intézmények a hatalom megosztására és ellensúlyozására, 6. Társadalmi, gazdasági és politikai pluralizmus, 7. A hatalom által mutatott tolerancia, pragmatizmus, kooperáció és kompromisszumkészség és a politikai konfliktusok erõszakmentes rendezése, 8. Hatékony, becsületes, átlátható, és a közügyekkel kapcsolatban elszámoltatható kormány, 9. Sajtószabadság és politikailag független média-irányítás és ellenõrzés, Vélemény-nyilvánítási és gyülekezési szabadság jogának tisztelete, 10. A közügyekkel kapcsolatos és választási döntésekhez szükséges információk elérésének biztosítása, 11. Nevelésközpontú társadalom és törekvés minden olyan akadály eltávolítására, ami a közügyekben való tudatlanság, intolerancia és az apátia irányába hat. Az EU módszerei és létrejöttének körülményei egyrészt a demokrácia intézményeinek leépítését és jellemzõinek megszûntetését mutatják, ugyanakkor a demokrácia ellenkezõ jelû megfelelõje, a diktatúra rendszerének leírása mind a jelenlegi magyarországi politikai vezetés mind az EU vezetés jellemzõirõl ad pontos leírást: A modern diktátorok általában erõszakot vagy csalást alkalmaznak a hatalom megszerzésére, majd ezután hatalmukat megfélemlítéssel, erõszakkal, az egyéni szabadságjogok eltiprásával, és a tömegmédiák feletti ellenõrzéssel tartják fenn. (EncyclopFdia Britannica) Az elõzõ fejezetekben láthattuk, hogy a modernkori alkotmányos diktatúrák puccs-módszerét, a csalást és megtévesztést nemcsak a magyar koalíció de az EU és az egyéb tagállamai is pontosan követik, és ezzel korábbi tanulmányunk alábbi megállapítását látszanak igazolni: Ahhoz, hogy kiderítsük, hogy a legmodernebb diktátorok miért kedvelik a megtévesztésben és médiamanipulációkban megnyilvánuló coup d etat -t az õszintébb fegyveres formája ellenében, elõször is meg kell értenünk az erõszak lényegi jelentését és hogy a megtévesztés lényegében semmiben sem különbözik a fizikai erõszaktól, csak annak egy leplezettebb formája. Például, ha valaki egy üveg tartalmát fizikai kényszerítést alkalmazva megitatja valakivel, azt fizikai erõszaknak nevezzük, míg ha valaki egy ilyen üveg címkéjét kicseréli valami másra, az nem követ el fizikai erõszakot senki ellen, csak a megtévesztés révén történõ erõszakot. Az utóbbi esetben a fizikai erõszak helyébe a megtévesztetettség állapota lép. Az üveg tartalmának fogyasztója a megtévesztettség állapotában dönt arról, hogy megigya-e az üveg tartalmát, tehát döntését nem a valóság ismeretében hozza, hanem tudatának erõszakosan befolyásolt állapotában. Amennyiben az üveg tartalmát az áldozat elfogyasztja, és azért fogyasztja el, mert annak véli amit a hamis címke állít, akkor a megtévesztés aktusával elõidézett tudati befolyás következménye szerint egyenértékû a fizikai erõszakkal. ( FÚSZ-NIM: : A magyarországi demokrácia oszlopos leomlása a modernkori alkotmányos diktatúrák konstellációja alatt 10. Az új konstelláció Magyarországon: az alkotmányos diktatúra (csak hazudni kell), 33. old Az EU csalási formája diktatórikus fejlõdést jelent a magyarországi választási csalásokhoz képest, mivel a magyarországi vezetés po- 14 jó ha figyelünk

15 litikájával ellentétben az EU vezetése már jóval óvatosabb: nem engedi meg magának azt a kockázatot sem, hogy a megtévesztett választók elé vigye annak kérdését, hogy óhajtanak-e lemondani önrendelkezésükrõl. Az EU az erõszak megtévesztés-formáját egyszerûen arra használja fel, hogy a népakarat közvetlen kinyilvánítását megkerülje, és ennek ellenére demokráciaként nyelesse le önmagát. (Lényegében erre utalt Kovács László tavaly december 13-i nyilatkozatában, mondván a szerzõdés sehol nem igényel népszavazást, amelynek a kimenetele jó néhány országban kockázatos lenne ). A Lisszaboni Szerzõdés körüli csalások és politikai visszaélések, az egyre erõsödõ EU diktatórikus-bürokratikus apparátusok mind Bukovskyt igazolják, aki szerint már 2006-ban sem volt nincs vesztegetni való idõnk, és egyúttal felidézik, amit demokrácia-mentõ indító tanulmányunkban állítottunk az alkotmányos diktatúrákról: Mint azt az alkotmányos diktatúra általános ismertetésekor kiderítettük, semmi de semmi a világon nem indokolja azt, hogy még egy úgymond átmeneti célokra megalakuló diktatúra egyszer csak megszûnik úgy önmagától, különösen nem a baloldali diktatúrák esetén. Az ott idézett Sartori-tanulmányt ebben a kontextusban is megemlítjük: a diktátor, pontosan azért, mert diktátor, nem mond le az általa létrehozott rend módosításának vagy megváltoztatásának hatalmáról: a diktátor legibus solutus, vagyis õt nem korlátozzák a törvények. Nem akceptálható tehát az a próbálkozás...hogy a diktatúrát ideiglenes állam- vagy kormányformának minõsítsék. Ha a diktátor, mint olyan, alkotmányozó hatalmat gyakorol, akkor nem világos, hogy egy jogrend hogy tud hatékony és kötelezõ lenni a diktátor visszahívásának módját illetõen. Nem világos tehát, hogy a jogi doktrína milyen alapon tulajdoníthat ideiglenes jelleget a diktatúrának...mivel egy diktátori rendszert ha és amikor tartós megszakítások jelzik, ezek a megszakítások nem feltétlenül lejáratok. Sõt: minél jobban megszilárdulnak az apparátusok és a totalitárius diktatúrák, annál kisebb a valószínûsége annak, hogy az utódlási válság rezsimválsággá konvertálódik. Különösen a kommunista rezsimekben tûnik egyre nyilvánvalóbbnak, hogy ha a diktatúra erõsen meggyökeresedik, akkor a diktátor fizikai halála már nem tud véget vetni neki. Ha tehát a megszakításokkal tarkított tartós fennmaradás hipotézise már igazolást nyert; és ha, másfelõl, nem tudunk semmilyen további és jobb érvet találni annak bizonyítására, hogy a diktatúrák nem lehetnek tartósak, kénytelenek vagyunk azzal zárni, hogy a diktatúra és a rövidség társítása nem bizonyított, és alaptalan. ( Az Európai Unió erõszakos alkotmányozó és törvényhozói folyamata révén a Lisszaboni Szerzõdésben elérve e folyamat magascsúcsát egy modernkori föderációs alkotmányos diktatúrát épít, amely önmaga önkényes törvényeivel és önkényes fogalmi manipulációi szerint definiálja az alkotmányosságot, törvényességet és demokráciát. Amennyiben az EU mint föderációs állam megszilárdul, azzal Szovjetunió vezetõinek utódai és szellemi örökösei, a Gyurcsány-félék és bûnpártoló rendõreik és bíráik fogják végleg átvenni a hatalmat egész Európa felett, beleértve Magyarországot is. Teljesen egyetértve Bukovskyval újra idézzük õt: Minél hamarább vetünk véget az Európai Uniónak, annál jobb. Minél hamarabb esik szét, annál kevesebb károkat fog okozni számunkra és más országoknak. De gyorsan kell cselekednünk, mert az eurokraták sebesen mozognak. Ma még egyszerû. Ha egy millióan felvonulunk Brüsszelben, ezek a fickók elhúzzák a csíkot a Bahamákra. Ha holnap a brit népesség fele megtagadja az adófizetést, semmi nem történik és senki nem vonul börtönbe. Ma még mindezt megtehetjük. De nem tudom, hogy mi lesz a helyzet holnap, amikor a teljesen kifejlõdött Europol tömve lesz a múltbéli Stasi és Secutitate rendõreivel. Bármi megtörténhet. Az idõnk egyre fogy. Le kell gyõznünk õket. Gondolkoznunk kell, ki kell alakítanunk egy stratégiát a legrövidebb lehetõ úton a leggyorsabb eredménnyel. Egyébként túl késõ lesz. Mit mondhatnék hát? A következtetésem nem biztató. Mindeddig csak vesztegettük az idõt, annak ellenére, hogy majdnem minden országban léteznek bizonyos EU-ellenzõ erõk, ez nem elég. Az idõnk egyre fogy és mi csak vesztegetjük azt. 6. A RÉSZLETES ELEMZÉSEK ELÉ Amikor korábbi publikációkban állítottuk, hogy a Magyar Országgyûlés elõrehozott parlamenti választásokat tartott december 17-én, Magyarország választóit kihagyva és azok háta mögött, nem költõi túlzásként szántuk, miként azt sem, hogy ezzel Magyarország elveszítette függetlenségét és egy újonnan létrehozott föderációs birodalom egyik önállóságát vesztett gyarmati részévé vált. ( FÚSZ- NIM: Elõrehozott parlamenti választások voltak múlt év decemberén! A Lisszaboni Szerzõdés témájában egyetlen eddig hivatalosnak tekinthetõ magyarországi politikai nyilatkozatból kiindulva ( Az új dokumentum az elvetélt alkotmányos szerzõdés minden igazán fontos elemét tartalmazza - Kovács László, 2007 december 13) arra következtettünk, hogy 2007 december 17-én országgyûlési képviselõink azon információ alapján szavazták meg a Lisszaboni Szerzõdés ratifikálását, hogy az új szerzõdés az elvetett EU Alkotmány minden igazán lényeges elemét tartalmazza. A következõ fejezetekben a Lisszaboni Szerzõdés szövegével alátámasztva, egy tételes levezetésben objektív definíciókkal összevetve bemutatjuk hogy a Lisszaboni Szerzõdés funkcióját tekintve valóban egy alkotmány és amit létrehoz és szabályoz valóban egy föderációs állam. A Lisszaboni Szerzõdés szövegének alátámasztásával bizonyítjuk, hogy a Lisszaboni Szerzõdés a két eddigi uniós alapszerzõdés ( Az Európai Unióról szóló szerzõdés és Az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés ) szövegét felhasználva, azt módosítva és kiegészítve alkotmányozó erõvel létrehozza magát az új Európai Uniót és szabályozza eme új föderációs Unió államának hatalomgyakorlását, megállapítja törvényhozói (jogalkotói) és törvényalkalmazási szabályait. Létrehozza az uniós állampolgári státuszt, szabályozza az uniós állampolgári jogokat (részben a jogi kötõerõvel felruházott Alapjogi Charta-ban, részben a két módosított szerzõdésben), megállapítja az Unió földrajzi határait, létrehozza az alapvetõ uniós állami szerveket, intézményeket és ezek jogállását, a közigazgatás rendszerét, az Unió kormányát, parlamentjét és központi bankját, az EKB-t, az Unió formális intézményévé teszi, létrehozza az Unió hadseregét, önálló rendõrségét és nemzetbiztonsági szervezetét, majd meghatározza mindezek döntési szervezeti rendszerét, feladatát és hatáskörét és meghatározza a tagállamoknál maradt hatásköröket. A Lisszaboni Szerzõdés tehát pontosan úgy riszálja magát és úgy járkál akár egy alkotmány, ráadásul úgy mint egy föderációs alkotmány, és csak azért nem néz ki úgy, mert az EU-vezetése szándékosan egy kacsa-álruhába bújtatta. Mivel mi magyar állampolgárok törvény szerint egyszerre csak egy államhoz tartozhatunk, s mivel az uniós törvények elsõbbséget élveznek a tagállami törvények felett, a 2007 december 17-én meghozott parlamenti döntéssel képviselõink határozatát egyenértékûnek tekinthetjük egy elõrehozott választással, amely során képviselõink megválasztották az ország számára az annak jövõbeli kormányzati és országgyûlési funkcióit ellátó uniós intézményeket. A részletes elemzés elé kiemeljük ezeket a részeket a szerzõdésbõl: 9F. CIKK: (1)... Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerzõdések értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetõségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. 2D. CIKK: (1) A tagállamok az Unión belül összehangolják gazdaságpolitikájukat. Ennek érdekében a Tanács intézkedéseket, különösen az e politikára vonatkozó átfogó iránymutatásokat fogad el. Azon tagállamokra, amelyek pénzneme az euro, külön rendelkezések vonatkoznak. jó ha figyelünk 15

16 (2) Az Unió intézkedéseket hoz a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának összehangolása céljából, így különösen meghatározza az e politikákra vonatkozó iránymutatásokat. (3) Az Unió kezdeményezéseket tehet a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása céljából. 2E. CIKK: Az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítõ intézkedések végrehajtására. Ezek az intézkedések európai szinten a következõ területekre terjednek ki: a) az emberi egészség védelme és javítása, b) ipar, c) kultúra, d) idegenforgalom, e) oktatás, szakképzés, ifjúság és sport, f) polgári védelem, g) igazgatási együttmûködés. Már elsõ látásra is mindenki felteheti önmagának a kérdést (teljes joggal): a Fidesz miért illetve miért csak Magyarországon tartat népszavazást márciusban? Miért nem egész Európában? Kiváltképpen, ha magát a föderációs államszerkezet definícióját is behozzuk a horizontra: A föderációs kormány államai politikáját azokon a területeken is befolyásolhatja, amelyek az alkotmány rendelkezései szerint állami szintû hatáskörben állnak (pl. oktatás, helyi útépítések) azáltal, hogy a föderációs kormány anyagi megvonásokkal sújtja azon államokat, amelyek szembe szegülnek akaratával. (EncyclopFdia Britannica) Mindenki számára javasoljuk az ebben a témában megírt tanulmányok és részletes elemzések olvasását, különösképpen Dr. Halász József elemzéseit, mert ezen információk nélkül nem lehetséges kiutat találni a jelenlegi magyarországi válságos helyzetbõl. Magyarország ki kell szakadjon az Európai Unióból, akkor is, ha a végsõ érv az, hogy ez esetben a nemzetközi pénzvilág megvonja támogatását tõlünk. Ugyanis az a bizonyos nemzetközi támogatás, amire az EU-egyesüléssel számíthatunk: Hazánk beletámogatása abba a sírba, amit a magyarországi bábparlament elõre megásott. Magyarország nem azért nyerte el szabadságát 18 éve, hogy most hazaáruló politikusai beolvasszák a feltámasztott Szovjetunióba. FÚSZ-NIM (Folytatása következik) Kedves Hernádi Judit, Tisztelt Mûvésznõ! Nõk összefogása a békéért címmel az MTI útján tett közzé felhívást vezetõ üzletasszonyok egy csoportja az elmúlt héten. Az aláírókhoz több mûvésznõ is csatlakozott, közöttük Ön is. Meglepõdtem. A petíció központi gondolatát ugyanis így fogalmazták meg: Mára úgy érezzük, okkal félünk attól, hogy veszélybe kerülhet hazánk hétköznapi nyugalma, természetesnek vett biztonsága, ami nélkül nincs normális élet. Kedves Mûvésznõ! Ön hosszú évek óta látszólag minden aggodalom nélkül vesz részt a Heti Hetes címû gyûlöletshow-ban, s hétrõl hétre sértegeti, gúnyolja, gyalázza azokat a magyar embereket, akik történetesen nem a balliberális eszmékkel azonosulnak. Nem aggódott? Nem tartott attól, hogy lesznek, akik besokallnak? Nem félt attól, hogy a gazdaságilag és méltóságukban egyaránt meggyötört embereknek az Önök gyalázkodása olaj a tûzre? Mire alapozta, hogy mindenki zokszó nélkül, a végtelenségig tûri, hogy saját hazájában folyamatosan megalázzák, hogy tárgyként, eszközként kezeljék? Belátom persze, hogy optimizmusának megvolt az alapja. A rendszerváltozás óta eltelt másfél évtized azt bizonyította, hogy a magyar nép hosszan tûrõ és méltóságteljes. Egyetlenegy volt kommunista vezetõt nem bántalmaztak, senki nem bosszulta meg maga és családja szenvedéseit, sérelmeit. Nem hajították ki a rózsadombi lopott villákból a fõelvtársakat, sõt leírhatatlan nyugalommal tûrték, tûrtük a nemzeti vagyon leprivatizálását, az egykori élkommunisták hihetetlen mértékû meggazdagodását. Mi több, különösebb válaszreakció nélkül hallgattuk az egykori fõcenzor asszony napi rendszerességû bölcs tanításait arról, mi is az a demokrácia. Lenyeltük, hogy a multimilliárdos miniszterelnök, a gyógyítás helyett a magánhelikoptert választó gazdasági miniszter, a fegyverkereskedõbõl lett egészségügyi miniszter biztat minket nadrágszíj-húzogatásra. De amikor a részeg kocsis hangján káromkodó kormányfõ lebukott, amikor egyértelmûvé vált, hogy minden napszakban hazudtak, hogy jogsértés ektõl sem riadtak vissza a hatalom megtartása érdekében, akkor bizony elegünk lett. Szeretnénk visszanyerni önbecsülésünket, szeretnénk újra otthon érezni magunkat a saját hazánkban. Ez azonban nem azt jelenti, Kedves Mûvésznõ, hogy Önnek itt félnivalója lenne. Még akkor sem kell félelemben élnie, ha esetleg úgy dönt, hogy folytatja a Heti hetest, s változatlanul gyalázkodni, bántani, bosszantani fog. Szeretettel kérem azonban: ne tegye! Vagy szálljon ki a gyûlöletshow-ból, vagy beszélje rá szereplõtársait a tartalom és a stílus megújítására, a gyalázkodás nélküli, a magyar népet méltóságában nem sértõ humorizálásra. Ily módon igen sokat tenne petíciójuk céljának megvalósulásáért: az ország nyugalmának és biztonságának megõrzéséért. Meg kell azonban jegyeznem, hogy amennyiben a felhívásuk szerint veszélybe került normális élet alatt bárki is azt értené, hogy a balliberális oldal a média közvetítésével folyamatosan pocskondiázhat, s a meggyalázottak ezt rezzenéstelenül és szótlanul tûrik nos, ennek zavartalan folytatódására senki nem mer és nem is akar ígéretet tenni. Szívbõl kívánok Önnek további szép sikereket, jó egészséget! Morvay Krisztina jogász, egyetemi docens 16 jó ha figyelünk

17 avagy Végjáték a Duna mentén? Ha lassan is, de úgy tûnik, mostanra már a kenyéradó gazdának, a gátlástalan szabadrablás engedélyezését felelõtlenül elrendelõ nyugat számára is leesett a tantusz. Kezdenek tisztába jönni azzal, hogy nem lehet felelõtlenül játszadozni és hazardírozni egy ország, egy nép, egy nemzet sorsával. A feszültségek elõbb vagy utóbb könnyen eszkalálódhatnak, melyek aztán még könnyebben robbanáshoz vezethetnek. Az pedig, ha a lóvét megtermelõ (bér)rabszolgahad maga is a romok alatt marad, ugyebár senkinek sem használ. Ez lenne hát a kisszerû vég kezdete, ahogyan azt a sakkból oly találó vett hasonlattal próbálta érzékeltetni számunkra Martonyi úr? Az elhúzódó végjáték kezdete? Akkor, amikor a szociálpszichológus szerint is lámpalázas mûminiszterelnök évértékelõnek csúfolt hablatyolása közepette legvégsõ kétségbeesésében még benyögi, hogy hát akkó õ még most vinné az utolsónak megmaradt mozdítható vagyont is? Tényleg, ez lenne a vég? Csak a nómenklatúrán változtattunk kicsikét, eztán a központilag levezénylendõ rablást és nemzetlopást nem privatizációnak (figyelem!!!, privo=fosztani) hívjuk, hanem új tulajdonlásnak. Bassza szellõ! Akarom mondani, lárifári! Mostantól kezdve gyûjjön az a nyüves pógárosodás, egye fene, engedélyezzük. Mostantól, hogy mán mink mondjuk, mostantól mán lehet. A bizonyos értelemben kisebbik koalíciós partner, a Szadesz a jelek szerint már megbékélt a mór megtette kötelességét, a mór mehet címû szituésön megképzõdésével, azaz, hogy a rájuk osztott szerep, vagyis hazánk irányított kifosztásának és lerablásának központilag és tervszerûen levezényelt menedzselése után véget ér magyarországi pályafutásuk az ún. politikai hatalomban, nemsokára távozniuk kell. Még egy utolsó hattyúdal, a mintegy 1600 milliárdot tartogató TB-kassza lenyúlása várható tõlük, ezen a téren bedobnak apait-anyait, aztán a többi, nagy valószínûség szerint néma csönd. Nem így a kommunisták. Õk tûzzel-vassal ragaszkodnak a hatalomhoz, amelyrõl meg vannak gyõzõdve, hogy kizárólagos privilégiumként jár nekik. És csak nekik! A többieknek, azaz mindenki másnak, vagyis nekünk, meg csak a pofánk. Amirõl tudjuk, hogy az éppen aktuális méretû zsemléhez képest mindig nagy. Hiába no, eftikéim már csak ilyenek. A telhetetlenek mohósága, a másé után való féktelen vágyakozás a vérükben van. Ez lenne hát a vég kezdete? Most, amikor a törvényhozás házának padsoraiban ülve az egykori állampárti cenzor mosolyra erõltetheti botoxtól elmerevedett arcidegeit a gyûlöletbeszéd törvénybeiktatásának alkalmából? Hirtelen az agresszív Lali sógor figurája villan be valamelyik stand up comedybõl, az õ szavajárása szokott lenni, ha jól emlékszem a Beszótál?! Egyet mondok, ne szójj be! csekély intelligencia-hányadósról tanúbizonyságot tevõ mondatfoszlányocska. Elég egy rossz szó, elég egy rossz mozdulat és két évre azonnal bevarrhatnak a kaptárba. Jelzem, nézem a Prison Break-et (magyar címe: Szökés), a panamai börtön állapotokról már betekintést nyerhettem, van viszonyítási alap. Ez lenne hát a vég kezdete? Amikor lassan már a százas nagyságrendet is eléri azon orvosok száma, akik a vizitdíj megtartásáért gyûjtenek aláírásokat? Tisztára meghülyültünk? Itt mindenkinek elment a józan esze? Megképzõdött a Mátrix elképesztõen elképzelhetetlenül fordított mûvi világa? Már akkor sem hiszünk a szemünknek, ha a rideg valóság kíméletlenül pofán vág bennünket az igazsággal? Vagy netalántán arról van szó inkább, hogy nem is akarunk hinni? Félünk a konfrontációtól, inkább maradjon minden ebben a félig rohadó állapotban, csak nehogy valami is változzon? Ugyanis olyan, hogy a dolgok véletlenül egyszer az életben, kedvezõ irányban változnának, na olyan aztán végképp lehetetlen. Bemondta a tévé. Akkó biztos így van. Ez lenne hát a vég kezdete? Amikor a megbuktathatatlan reneszánsz ember aszongya, ha felrobban a Molotov-koktél, ha nem, már önmagában a tény, hogy bemerészelték dobni egy képviselõ (értsd: az érinthetetlenek mindenki felett állók kasztjának tagja) kertjébe, már ez a cselekedet önmagában kimeríti a demokrácia lábbal való tiprásának tényállását? És tessék mondani az, amikor a képviselõ a fogadóóráján a média nagy nyilvánossága elõtt látványosan beint a választóinak, akiket állítólag az õ dolga lenne képviselni, hogy ezt nektek!, csak azért sem fogok úgy szavazni, ahogyan ti akarjátok, na az, vajon minek tudható be? Melyik kategóriába sorolható be? Ez lenne hát a vég kezdete? Amikor a bankok azon munkálkodnak, hogy darab idõ múltán már gyógyszert is vehessünk hitelre? Hova jutottunk? Micsoda világ ez? Micsoda világ az, ahol mindent pénzben mérnek? Ahol mindent csak pénzben mérnek? Beteg világ. Ha pedig ez a vég kezdete, vajon mi jöhet még? 19-re lapot húznak, utánunk a vízözön, vagy mi? Majd pont a végletekig eladósított konzumidióta barom, aki lassan már a napi betevõjét is hitelre fogja megvenni, pont õ fog részvényeket vásárolni? Ugyan mibõl? Nem elég, hogy a szerencsétlen fehérjehalmaz nem megvenni egy valamirevaló plazma tévét a hülye azért nem vagyok áruházlánc hozzá legközelebb esõ kirendeltségén, mert az APEH záros határidõn belül azonnal ott terem és kérdõre vonja a dõzsikémet, hogy ugyan vajon mi a rossebbõl telik neki vadonatúj plazmatévére, és akkor a gyün Francisco, hogy aszongya vegyél részvényt százezerér. Kik lesznek új tulajdonosok, azok, akiktõl évente több mint harmincezer autót vesz vissza a bank, mert nem tudják fizetni a havi törlesztõ részleteket? Papa! Ki kéne mozdulni végre a butapesti elefántcsonttoronyból! Nemcsak a Kossuth tér és a Szemlõhegyi út között kellene mozogni a páncélozott A8-asokkal, néha nem ártana tisztába jönni azzal, milyen ország is az, ahol hülyíteni tetszik a jó népet! És, hogy tetézzük a bajt, nem középiskolás fokon, mer ez inkább a dedóhoz közelít. Csak az a vég, csak azt tudnám feledni. Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára jó ha figyelünk 17

18 Magyarország szélsõségesen anómiás állapotban van. Nem egyszerûen rosszkedvrõl, kiábrándultságról beszélek, hanem teljes érték- és irányvesztésrõl, reménytelenségrõl, tehetetlenségérzésrõl. A közügyek iránt valaha élénken érdeklõdõ barátaim arca ideges rángásba kezd, ha véletlenül egy napilap kerül eléjük; egyre többen büszkék rá, hogy nem is követik figyelemmel ezt a szánalmas színvonalú bohóckodást, ezeknek a korrupt, pofátlan alakoknak a disznóságait. Ha az egyetemi órámon olyan témát érintünk, bármilyen távolról is, amelynek köze lehet a jelenlegi politikai elithez (mondjuk a közszolgálatiság fogalmát), megfagy a levegõ, és látom, hogy a hallgatóság, legalábbis mentálisan, katapultálni készül. Ha igyekszem felszabadítani a fiatalokat a magukra erõltetett néma fegyelem alól, a tagolatlan kétségbeesés áradata önti el a termet: a mocsok, a gyûlölet, a hazugságok, a korrupció, reménytelen, reménytelen az egész. A kapitalizmusból már tíz évvel ezelõtt kiábrándultunk nemrégiben nézegettem át a World Values Survey magyar eredményeit: a rendszerváltáshoz legközelebb esõ évben, 1991-ben, az emberek többsége még többre értékelte a szabadságot, mint az egyenlõséget, de 1998-ra ez megfordult. Ma már nemcsak a kapitalizmus, hanem a demokrácia is gyanús: egyre több emberrel találkozom, akik szerint 1. vissza kell állítani az iskolázottsági cenzust, mert minek szavazzon a Gyõzikén csámcsogó sok hülye; 2. vissza kell állítani a vagyoni cenzust, mert aki nem fizet adót, az ne szavazzon; 3. az egész demokráciát ki kéne dobni, hívjuk vissza a Habsburgokat kár, hogy Kádár meghalt -, vagy csináljunk egy jó kis arisztokráciát. Míg a társadalmi elit tagjai ezen filozofálnak (vagy azon, mikor, hogyan és hová emigráljanak), a késelõ fiú esete rávilágít, hogy Magyarországon is úgy nõ fel mintegy 20 százaléknyi gyerek, hogy a bûnözés, a segélyek és a koldulás közül választhat magának életpályát. Amíg meg nem jelentek egy forgalmasabb közlekedési csomópontban, a mi területünkön, addig nem volt okunk tudomást venni róla, hogy él köztünk több százezer ember, akik soha nem dolgoztak, és soha nem is fognak dolgozni, ha a dolgok a megszokott mederben futnak tovább. Hogy milliónyian vannak azok, akik dolgoznak ugyan, de feketén; akik soha nem fizettek adót, nem is akarnak adót fizetni, és nem gondolnak arra, mi lesz velük huszonöt év múlva, azt még mindig nem fogjuk fel: majd amikor a nyugdíjrendszer beomlik a súlyuk alatt... Ha az ember ennyire elbizonytalanodik, menekülni kezd, a magánéletébe, a kis közösségeibe kapaszkodik. Elhúzódna a közéleti vitáktól: legalább arra jó a kapitalizmus, hogy az állam nem mászik bele mindenbe; akinek van vevõköre, minek foglalkozzon a pártok veszekedésével. Csakhogy a globális recesszióval járó félelem és az egészségügyi reform belép a mindennapjainkba, a privátszférába sem menekülhetünk. Az orvos megjegyzést tesz az új szabályokra, vagy csak némán, mogorva arccal aláíratja a megfelelõ papírt, amely szerint ellátásunk ennyibe és ennyibe került, és igen, a drágább gyógyszert választjuk, pedig volna olcsóbb is. A gyerek tanárai szintén rosszkedvûek; nõ az óraszámuk, de a fizetésük nem nõ vele, és ki tudja, milyen reform jön még. A boltos bosszankodik, hogy csökken a forgalom, a metrón üveges tekintetû emberek bámulják a Blikk fõcímét tíz percen keresztül; már nem is telefonálnak. Ha egy kis békességet szeretnénk otthon, egy kis Mozartot, egy kis derût, belecsö nget a békés szombat délutánunkba egy automata call center a népszavazási kérdésekkel. Lemondjuk a vezetékes telefont, de a tévét sem lehet bekapcsolni anélkül, hogy valahol valaki meg ne jelennék meg árpádsávval, bakancsban, és hetente legalább egy Molotov-koktél biztosan elõkerül. A politikai elit tagjai a gyûlölettõl merev arccal nyilatkoznak egymásról; ez az egyetlen következetes üzenetük, mert egyébként össze-vissza beszélnek. Világos üzenetek hiányában úgy érezzük, minden állandóan inog, nincs egy biztos pont az a legjobb, ha az ember nem is próbálja elképzelni, hogy két év múlva mivel fog foglalkozni, hol, és milyen jogviszonyban. Tervezni lehetetlen; ekkora káosz még sosem volt. Röviden: apokalipszis. Ha a kedves olvasó nem ismer magára vagy a világára a fenti leírásban, megkövetem és biztosítom róla, hogy sokan magukra ismernek többen, mint gondolná. Ezek után cinizmusnak, vagy a sötét erõk idétlen mentegetésének tûnhet, ha azt mondom, ez a káosz el kellett hogy jöjjön, nem dughatjuk a homokba a fejünket, és hosszú távon mindannyiunknak jobb, ha megéljük és megoldjuk. Eltelt tizenkilenc év a rendszerváltás óta, egyszer szembe kell néznünk önmagunkkal és azzal, mit tudtunk kihozni az országból ennyi idõ alatt. A mérleg nem lesz annyira negatív, mint ezt a pillanatnyi közhangulat sugallja; Magyarország nem sokkal rosszabb demokrácia, mint más demokráciák, csak éppen ez a miénk; nekünk ez fáj. Ha követi valaki az amerikai elnökválasztás vitáit, arra a meglepõ következtetésre juthat, hogy a amerikaiak hangulata nem is különbözik annyira a magyarok hangulatától. Mit tud Barack Obama? kérdezi magától a liberális értelmiség, és mindjárt választ is ad rá: inspirálni. És mit tud Hillary? kormányozni. Az egyik a másik nélkül nem ér semmit; az amerikaiak egy része tehát nagyon meg lenne elégedve, ha az egyik demokrata a másik demokrata alelnökeként futna. Milyen kár, hogy halálos sértéseket vágtak egymás fejéhez. Mi több, Obama, Clinton és McCain, mindenki tehát, aki lábon maradt az elmúlt borzalmas hónapok után, centrista: pártok feletti együttmûködést, nemzeti konszenzust ígér a legfontosabb kérdésekben. Elegetek van belõlünk? Jó, akkor máshogy fogunk viselkedni. Tudomásul vesszük, és megígérjük, csak higygyétek el, hogy be is tudjuk tartani. Magyarországon a politikai elit mindeddig képtelen volt erre a fordulatra: nem tudnak kormányozni és nem tudnak inspirálni, és nem tudják, vagy nem tudják eléggé, hogy éppen ez a két dolog hiányzik ahhoz, hogy békét kössünk velük. A Fidesz sokáig jelentõs elõnyben volt az inspirálási versenyben, jelenleg azonban a felszínen hadakoznak, nagyon rövid távú politikai célokért, miközben a szakpolitika és az inspiráció közti szakadék egyre mélyül; egyre nehezebb összeegyeztetni a hívõ kemény mag ideológiai igényeit egy olyan centrista pártprogrammal, mint az Erõs Magyarország címet viselõ brosúra. A baloldalnak eddig sem volt erõssége az inspirálás, az SZDSZ elveszítette eredeti szabadságpárti jellegét, a Gyurcsány-kormány pedig éppen most bizonytalanodik el szilárd, bár a választók többségének szemében nem túl inspiráló technokrata szemléletében is. Ami a kormányzóképességet illeti, a kormány nem áll jól: az ellenzék kiválóan aknázza ki az õs- 18 jó ha figyelünk

19 bûnt, a választási kampányban elhangzott hazugságot, és lehetetlenné teszi, hogy a közpolitikai kérdésekrõl józan vita kezdõdjék, ennek hiányában viszont mindenki az államigazgatás és a reformok által érintett területek közalkalmazottai egyaránt a passzív rezisztenciát választja, és kormányozhatatlanná teszi az országot. Ezt a szellemi vákuumot jelenleg zsigeri szinten rögzült gyûlölettel és reflexszerû igazodással töltjük ki. Például olyan értelmiségiek is aláírják az egészségügyi reformot támogató nyilatkozatot, akik nem is értettek egyet a törvénytervezettel aláírják, különben a populista ellenfél kap egy pontot; míg a jobboldalon köröztetett, tiltakozásra hívó elektronikus levél nem elégszik meg azzal, hogy kifejezze elégedetlenségét a törvénytervezet tartalmával kapcsolatban: odaírják, különben nem volna igazán ütõs a kritika, hogy ezt a törvénytervezetet az idegenszívûek alkották, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy kiirtsák nemzetünket. Ebben a végtelenül leegyszerûsített, a gonosz és a jó küzdelmévé transzformált világnézetben, amelyet az Orbán-fóbia és a Gyurcsány-fóbia egyaránt meglovagol, a reménynek, a konszenzuskeresésnek és az együttmûködési készségnek nincs helye. Nincs helye annak sem, hogy arról gondolkozzunk, milyen országban szeretnénk élni. Nem tudunk célokat kitûzni és nem tudunk következetes terveket alkotni a célokhoz vezetõ útról pedig egy posztszocialista ország átalakítása kellemes, szociális piacgazdasággá még nagyon kedvezõ gazdasági környezetben sem vezényelhetõ le egy vagy akár két kormányzati ciklus alatt. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy bármilyen kétségbeesetten próbálják is megkülönböztetni magukat egymástól a pártok, mindkét nagy politikai erõ megtartaná a jóléti államot, legalábbis annyit, amennyi megtartható belõle a jelen gazdasági és demográfiai helyzetben. A Gyurcsánykormány retorikája a jóléti állam korlátaira és az egyén felelõsségére helyezi a hangsúlyt (sokszor a politikai öngyilkossággal határos módon), míg a Fidesz (lényegesen inspirálóbb módon) a pozitívumokat, az ígéretet hangsúlyozza, de ha megnézzük az állításokat, a két nagy politikai erõ célkitûzése áramvonalasított, olcsóbb, hatékonyabb szolgáltatások, az adóbázis növelése, az állam méretének jelentõs csökkentése nélkül -, nem tér el egymástól. Az is nyilvánvaló, hogy ez a célkitûzés találkozik a magyarok többségének vágyaival. És az is nyilvánvaló, hogy azt az egy kérdést, hogy hogyan hozzunk létre egy mûködõ jóléti államot, egyelõre senki nem válaszolta meg. Az ugyanis vicc, ha a jelenlegi, se nem jóléti, se nem mûködõ államot tekintjük ideálisnak ezt senki nem gondolja komolyan, népszavazás ide vagy oda. Most már csak azt kéne kitalálni, hogyan jutunk el a célig. Mibõl áldoznánk fel egy darabkát, hogy a jóléti állam biztonságát fenntarthassuk? Hajlandóak vagyunk-e adót fizetni, áfás számlát kérni, bejelenteni minden munkavállalónkat? Milyen mértékû adó- és tb-terhelést tudunk elviselni, és mit várhatunk ezért joggal cserébe? Mi elengedhetetlen tartozéka annak a jóléti államnak, amelyet elképzelünk magunknak, és mi az, amirõllemondunk,halekellrólamondanunk? Hogyan, hány lépésben juthatunk el az országos szintû és a legtöbb esetben kényszerû adócsalástól, csúszópénz-csúsztatástól a normakövetésig és a tisztességes versenyig? Ha a magyar társadalom anómiás, kiábrándult a demokráciából, és nem tud helyette sem jobbat kivéve az utcán masírozók egy részét, akiknek persze lennének ötletei -, az elsõsorban a politikai elitünk éretlenségének következménye, és a közbeszédet irányító média kudarca. Ezekre a fenti, alapvetõ kérdésekre kellene választ adniuk, és éppen ezekre nem adnak választ. A politikai elit és a média felelõssége azonban nem ment fel senkit, mert minden egyes embernek át kell gondolnia, mit kér az államtól és polgártársaitól, és mit ad cserébe miben áll a mi közösségünk, mivel tartozunk egymásnak, és hogyan rójuk le tartozásainkat. Egy politikai eszme erre a kérdésre ad választ; az eszme hiánya vezet ahhoz, hogy a társadalom anómiás tüneteket mutat. Emile Durkheim, aki az anómia fogalmát bevezette a társadalomtudományba, a tizenkilencedik század késõ liberalizmusának kudarcát diagnosztizálta így: azt az állapotot, amikor az ember nem tudja, mit akarhat, mit kérhet, mit remélhet, mit követelhet jogosan amikor nincsenek elfogadott szabályok. Mûködõ demokráciában és a kapitalizmusban a szabályok egy része állandóan pusztul, változik, és ezzel a természetes anómiával együtt kell élnünk. De nem kell együtt élnünk azzal az eszmétlenséggel, az eszme helyébe tülekedõ gyûlölettel és a kiábrándultsággal, amely egyetlen fõszabályt ír elõ: a bizalmatlanságot mindenki iránt. A századfordulóra kibomlott kapitalizmusban munkaadó és munkavállaló, vagy két hasonló területen mozgó üzleti versenytárs között nem léteztek világos szabályok. Durkheim, akinek világnézete leginkább konzervatív liberalizmusként írható le, a korporatizmusban látta a megoldást, amely egyébként nem tért el jelentõsen a szociáldemokrácia szorgalmazta megoldásoktól. Érdekképviseletek, tárgyalások, közösen elfogadott szabályok, és a szabályok megbecsülése: ez volt az egyik megoldás. A másik megoldást a világháború és a diktatúra kínálta az akkori politikai elit pedig rohant a háborúba, inkább, mintsem hogy belássák a liberalizmus kiüresedését. A történet folytatását ismerjük valamennyien. Forrás: Babarczy Eszter Népszabadság GYURCSÁNY OSZTOGATVA FOSZTOGAT Ne dõljön be senki az adakozó tolvajoknak! Itt van megint egy igazi posztkommunista (újtolvaj) elõvágás, amely kampányszerûen keresztül kívánja húzni, le akarja fedni, el akarja takarni a népszavazásról szóló igazi vitát. Gyurcsány a lopásból megmaradt állami vagyon egy töredékét, most látványosan szétosztogatná a gyanútlan kisbefektetõk (állampolgárok) között. Az állami vagyon széthordásának ez a sémája azonban jól ismert: 1. Dobj oda némi koncot a gyanútlan állampolgárnak, had játszadozzon vele! 2. Ha már résztulajdonos, tedd tönkre, rohaszd le a közös vagyont! 3. Koncentráld a tõkét, vagyis strómanokon keresztül vásárold fel potom áron az elértéktelenedett önrészeket! 4. A folyamat végén hatalmas vagyonra tehetsz szert, amit aztán egy kis kerülõvel, de busás haszonnal továbbadhatsz a külföldi befektetõknek! Gyurcsány ötlete tehát nem más, mint egy szélhámos újabb trükkje az állam végleges felszámolására. Nem egyéb, mint parasztvakítás. Olyan ez, mint a szovjet utódállamokban megvalósuló áldemokrácia körítése, ahol szükség van a többség törvényi felhatalmazásának látszatára, az oligarchák gátlástalan szabadrablásához. A kommunisták különben ezt már háromszor eljátszották velünk. Elõször a háború után, ahol a földosztást követõen mindenkit -szó szerint véresen-, belevertek a téeszcsékbe. Másodszor 1956-ban, ahol látszólag felkarolták a munkástanácsok önszervezõdõ tulajdonosi ötletét, majd akasztófával jutalmazták a megvalósítókat. Harmadszor a módszerváltás során, ahol az elértéktelenített kárpótlási jegyekkel, és a megbízott strómanokkal kilopták a szemünket. Az ideiglenes kormányfõ egyébként így tett szert néhány év alatt milliárdos vagyonra! Az elcsépelt ötlettel kapcsolatban azonban, most mégis lenne egy eredeti javaslatunk: Gyurcsány, aki megvallottan szellemi elõdjének tekinti az ország-romboló Károlyit, ossza szét, adja oda kisbefektetõknek saját cégbirodalmának javait. Ahogyan a vörös gróf megtette saját földjeivel, a baloldali hitelesség visszaszerzése érdekében Gyurcsány, Kóka, Bajnai, Veres, stb. szintén példát mutathatnának önzetlenségbõl és a kisemberek iránt érzett empátiából. Ez lenne ám az évszázad igazi nagy kampányfogása! Ha megvalósulna, akár még az MSZP-be is beléphetnénk! Molnár Tamás jó ha figyelünk 19

20 avagy kétségbeesett görcsölések a defektes médiaúthenger újraindítására Már megint velem van a baj. Ostobán, bugyután, mondhatni hülyén könnyelmûen ismét elkövettem azt az égbekiáltó hibát, hogy átkapcsoltam reggel a TV2-re Mokkát nézni, amikor ráadásul amúgy nem is kávézom. A köztársasági elnökön kívül a köz számára legalábbis, ha a médián múlik jóformán egyetlen ismert és létezõ alkotmányjogász, Dr. Kolláth György osztotta az észt a jó népnek és Azurák Csabának. A hajzatát illetõen erõs kihívásokkal küszködõ derék paragrafusember a hangos jogtárat megszégyenítõ precizitással válaszolta meg a kutyaütõ mûsorvezetõ teljesen lényegtelen, kizárólag csupán a felszínt kapargató kérdéseit. Mert mirõl is van szó? Mi a leglényegesebb momentum ebben az egész népszavazási hercehurcában? Az a leglényegesebb de csak tegnaptól, amikor Viktor király mondani talált valamit, amire egybõl ráugorhatnak, egybõl beleköthetnek szóval, hogy akkor most vajon adó-e a vizitdíj, avagy mégsem? Kiforgatni, félremagyarázni, belekötni, szétcincálni! Még ha a legfontosabb, lényegi momentumokról lenne szó, s valamiféle érdemi, szakmai vita folyna! De nem! Azurák látványos bukdácsolásai közepette gyakorta gellert kap, ám ez láthatólag cseppet sem zavarja, megy tovább a megkezdett lenini úton. Ilyenkor az alkotmányjogász diszkrét mosollyal szája szélén helyre teszi õkelmét. Megint a lényeg helyett a felszín kapargatása, kétségbeesett erõfeszítések, hogy valami csoda folytán újra mûködésbe hozzák a defektes kommunikációs úthengert. Dr. Kolláth György összegzését hallgatva az egyszeri tévénézõnek kicsikét olyan érzése támad, csak és kizárólag a törvény betûje számít, mi, akikért állítólag meghozták ezeket, a törvényeket, mi egész egyszerûen le vagyunk sajnálva. Görcsös ragaszkodás a törvény, s a jog írott betûjéhez. Jogállamban ez már csak így szokás, nem is tehet mást a jogalkalmazó. Faramuci egy helyzet. Az, hogy esetleg a törvény rossz, nem a nép, nem a demokrácia érdekeit, értékeit szolgálja, s ezért meg kellene változtatni, a hatalom, a politikai osztály részérõl, még ötlet szintjén sem merül fel. Így a jó. Négyévente egyszer van lehetõség ellenõrzésre, addig pedig hallgass a neved!. Mindent meg és ki lehet magyarázni, mindenre van megfelelõ paragrafus. Nem az a lényeg, hogy az igazság gyõzedelmeskedjen, nem az a fontos, hogy megfelelõ helyére kerüljenek a vonatkoztatási szintek (példának okáért, hogy a képviselõk vannak a képviseltekért, nem pedig fordítva!), hanem az a legfontosabb, hogy mindent meg lehet, és ki lehet magyarázni megfelelõ jogszabályok igénybevételével, valamint a szükséges paragrafusok megfelelõ értelmezésével. A jó törvények által megtámogatott demokratikus jogállam kiteljesítésében nem érdekeltek a jelenlegi politikai osztály tagjai, 20 jó ha figyelünk

A politikai helyzet elemzése - hogy mindenki tisztán lásson a 2008. február 18-i Gyurcsányértékelés

A politikai helyzet elemzése - hogy mindenki tisztán lásson a 2008. február 18-i Gyurcsányértékelés Dr. Freund Tamás Director Institute of Experimental Medicine Hungarian Academy of Sciences Budapest A politikai helyzet elemzése - hogy mindenki tisztán lásson a 2008. február 18-i Gyurcsányértékelés ellenpontjaként

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Szigetvári Viktor előadása

Szigetvári Viktor előadása Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Magyarországi választások 2010 Re (?) Privatizáció?

Magyarországi választások 2010 Re (?) Privatizáció? Magyarországi választások Magyarországi választások március 04. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Magyarországi értékelve választások Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Magyarországra már régen kitehettük

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Magyarország: Szeretlek választási kampány!

Magyarország: Szeretlek választási kampány! Magyarország: Szeretlek választási kampány! Megkönnyíti a helyi kampányzárót a kormány: az Itthon Vagy Magyarország Szeretlek! programsorozat idén épp szeptember 27-én lesz, a választások előtt két héttel,

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK NAPI HÍREK KÖZLEMÉNYEK MÉDIASZEREPLÉSEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Hiller István: demokráciában elfogadhatatlan az a kormányzati

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az

Részletesebben

EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY

EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY ~ 1 ~ Könyvsorozatom 33 könyvből áll. Ez a 2. könyv. 2002.06.30.-án fejeztem be. Átdolgozva 2013.06.01.-én. CÍME: EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY Mivel hiszek az egyetemes jogokban és

Részletesebben

Tűzszünet helyett vérfürdő Kijevben (18+) http://nepszava.hu/cikk/1011501-tuzszunet-helyett-verfurdo-kijevben-18 Mindenki lelécel Janukovics mellől

Tűzszünet helyett vérfürdő Kijevben (18+) http://nepszava.hu/cikk/1011501-tuzszunet-helyett-verfurdo-kijevben-18 Mindenki lelécel Janukovics mellől Tűzszünet helyett vérfürdő Kijevben (18+) Több mint száz halott, sokszáz sebesült a kiújult összecsapásokban - Az EU Ukrajna elleni szankciókat fogadott. http://nepszava.hu/cikk/1011501-tuzszunet-helyett-verfurdo-kijevben-18

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

Czike László könyvajánló kritikája Dr. Szabadi Béla: Kényszerpályák, tévutak (Dr. Szabadi BT, Budapest, 2010.) című könyvéről Teljesen újszerű, hiánypótló könyv ez! Dr. Szabadi Béla - aki 1998-2002. között

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával az alapjogok, a jogállamiság És a demokrácia ÉrtÉkeire ÉpÜló igazi unió van születó be n. rui tavares európai parlamenti képviseló v e l halmai gábor beszélget A Journal de Negócios című portugál lap 2013.

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 2. sz., 2009. február 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu A múlt jövője!

Részletesebben

Választójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán

Választójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán Választójog Alkotmányjog 1. előadás 2017. május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 1. A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás demokratikus legitimáció néprészvétel 2. A hatalomgyakorlás

Részletesebben

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6. AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Pódiumbeszélgetések a Minőségről Budapest, június 7. Önkormányzatok Magyarországon?

Pódiumbeszélgetések a Minőségről Budapest, június 7. Önkormányzatok Magyarországon? Pódiumbeszélgetések a Minőségről Budapest, 2017. június 7. Önkormányzatok Magyarországon? Dr. Gyergyák Ferenc főtitkár Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Önkormányzatok és népesség struktúrája

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből

A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből Ügyjel: rendoroknek-geri-tibor-r.alezredes-150421 igazsagnapjakozeleg.wordpress.com A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből Hozzáadva: 2015-04-21 14:26:08

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

dr. Zavodnyik József június 14.

dr. Zavodnyik József június 14. dr. Zavodnyik József 2016. június 14. 2014/104/EU irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Szervezett bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A szervezett bűnözés jellemzői profit-orientált magas fokú szervezettség és konspiráció magasan képzett szakemberek részvétele csúcstechnika igénybevétele

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Platón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni

Platón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni Európainak maradni Európa a jogállamiság és a demokrácia bölcsője. Ezek sírjává is válhat néhány erénytelen politikusbűnöző örömére. Rajtunk múlik. Hitler ámokfutása után az Európai Unió hat alapértékre

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ Együtt vigyáz(z)unk a pénzére! 2009 TARTALOM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Mi a betétbiztosítás feladata és miért fontos az Ön számára? 2. Kik tartoznak a betétbiztosítási rendszerbe?

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország

Részletesebben

Az összefogás a siker kulcsa

Az összefogás a siker kulcsa Az összefogás a siker kulcsa Az elmúlt időszakban különösen sokat hallhattak, olvashattak az előző évek eredményeiről, mégsem mehetünk el szó nélkül ezek mellett, mégpedig több okból sem. Egyrészt mind

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés)

Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés) Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2014. november 24-én, hétfőn, 10 óra 04 perckor az Országház

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821.

FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821. FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821. IGAZSÁGÜGYI és RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Dr. Draskovics Tibor

Részletesebben

Reménytelen, de nem komoly

Reménytelen, de nem komoly Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti

Részletesebben

Az utolsó percben. A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák

Az utolsó percben. A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák INTERJÚ Az utolsó percben A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák A Keleti pályaudvaron szerzett személyes benyomásokból egyértelműen kitűnt, hogy valóban szervezett folyamatról

Részletesebben

A modern demokráciák működése

A modern demokráciák működése A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Iktatószám: 1011-4/2011.

JEGYZŐKÖNYV. Iktatószám: 1011-4/2011. Iktatószám: 1011-4/2011. JEGYZŐKÖNYV Készült: Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 31. napján 17:00 órakor, a Művelődési Ház kis tanácstermében (8123 Soponya, Petőfi S. u.

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Közszolgáltatások és önkormányzás

Közszolgáltatások és önkormányzás Közszolgáltatások és önkormányzás Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Kovárik Erzsébet Önkormányzati és állami feladatok 1. Miért nem helyi ügy pl.a közegészségügy? Az

Részletesebben

A reform. Úton az Európai Egyesült Államok felé. Írta: Gräff Ferenc

A reform. Úton az Európai Egyesült Államok felé. Írta: Gräff Ferenc A reform Úton az Európai Egyesült Államok felé Írta: Gräff Ferenc Bevezetés Könyvem az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Fehér Könyv (White Papers) című tanulmányára, valamint a 2017 szeptemberi

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben