FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-5 /2012. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Csákvár község településrendezési terve és helyi építési szabályzata módosításának véleményezésére ELİTERJESZTİ: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Igari Antal megyei fıépítész VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: - KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: - TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

2 Tisztelt Közgyőlés! Elızmények: véleménykérés Csákvár Község Önkormányzata megküldte véleményezésre a Fejér Megyei Közgyőlés részére Csákvár község településrendezési terve és helyi építési szabályzata módosításának egyeztetési anyagát. Rendelkezésünkre álló alapdokumentumok: A Fejér Megyei Önkormányzat az 1/2009. (II.13.) K.r.sz. rendeletével elfogadta a Fejér Megyei Területrendezési Tervet, valamint Fejér Megye Területrendezési Tervéhez kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról, területrendezési ajánlásokról és a rendelettel elfogadásra kerülı övezeteken kívül ajánlott övezetekrıl, valamint a tervezett (Horvátország) Gyékényes térsége Budapest(Ferihegy) Záhony (Ukrajna) nagysebességő vasútvonal nyomvonala egyezetésrıl szóló 3/2009. (II.12.) K.h.sz. határozatot. A Fejér Megyei Közgyőlés szeptember 1-tıl tárgyalja a települési szerkezeti, szabályozási terveket és helyi építési szabályzatokat. A gyakorlatot a Fejér Megyei Területrendezési Terv elfogadása után is folytatta, ennek alapján véleményezi Fejér megye településeinek településszerkezeti, területrendezési terveit. Az eddigi tapasztalatokat tekintve szükség van arra, hogy a megyei önkormányzat közgyőlésének tagjai teljes képet kapjanak a megyei települések helyzetérıl, terveirıl, elképzeléseirıl. Az Alkotmánybíróság 3/1997. határozata kimondja, hogy a helyi önkormányzatok jogai egyenlık, azonban létezik tervhierarchia. A megyei területrendezési terv - rendeltetésénél fogva - nem pusztán a települési önkormányzatok által elfogadott rendezési tervek mechanikus összegzése, s nem is válhat azzá. Ennek az oka, hogy: - a természetföldrajzi adottságok (pl. a folyók, tavak, hegyek) nem igazodnak a közigazgatási határokhoz, - hasonló a helyzet a nyomvonalas létesítményekkel (utakkal, vasutakkal stb.), valamint a természetvédelmi területekkel és más, közérdekbıl jogi védelem alá helyezett térségekkel, s végül de nem utolsó sorban - a megye területén belül el kell helyezni olyan létesítményeket (pl. szennyvíztisztító telepeket, hulladéklerakó helyeket, esetleg veszélyeshulladék-ártalmatlanító mőveket), amelyek nélkülözhetetlenek ugyan a települések számára, de egyetlen települési önkormányzat sem mutat készséget e létesítmények fogadására. Törvényi háttér: - Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 6..(5) bekezdése alapján a Megyei Önkormányzat feladata a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának elımozdítása, valamint a megye arculatát befolyásoló több települést érintı táji, természeti és épített környezet védelme és kialakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése január 1-tıl - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 27. (1) alapján: a megyei önkormányzat a törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. 2

3 - a területrendezésrıl és területfejlesztésrıl évi XXI. törvény (módosítva a évi CXCVIII. törvénnyel) alapján A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai: 11. (1) d) együttmőködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében; h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról; 13. (1) e) elızetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintı ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintı területrendezési terveket. Elızmények: Csákvár Nagyközség jelenleg hatályos településszerkezeti terve 2004-ben készült, amely Csákvár Nagyközség Önkormányzata 132/2004. (IX. 21.) sz. határozatával jóváhagyásra került. A belterületre vonatkozó szabályozási terv és a helyi építési szabályzat ezt követıen készült el, majd a szükséges kiegészítések megtétele után 2008-ban a képviselı-testület megtárgyalta és jóváhagyta (14/2008. [XII. 17.] Önkormányzati Rendelet). Csákvár Nagyközség Önkormányzata elhatározta a településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosítását, a külterület szabályozási tervének elkészítését (281/2011. [VII. 28.] sz. Képviselı-testületi határozat). A tervek módosításánál nagy hangsúlyt kapott az idıközben hatályba lépett új jogszabályi követelményeknek, elıírásoknak való átdolgozás, megfelelés és a magasabb rendő területrendezési tervekkel való összhang megteremtése. Jelen módosítás 1. A település kialakult településszerkezetének fejlesztése Az igazgatási terület településszerkezetében jelentıs változást nem javasol a településszerkezeti terv módosító javaslata. A nyugati térség hegyvidékén az erdık megmaradnak, hasonlóan a keleti térség nagytáblás mezıgazdasági és mezıgazdasági üzemi területekhez. A belterülethez csatlakozó és az attól távolabb esı kertes mezıgazdasági tömbök besorolása is változatlan marad. A belterület távlati fejlesztése, a belterületbe vonásra tervezett területek is változatlanok. 2. A belterületi településszerkezet fejlesztése A tervezett módosítás szerint megmarad a belterülettıl északra, az erdın túl a távlati lakóterület fejlesztésre kijelölt terület, ill. délen, a fıút nyugati és keleti oldalán javasolt gazdasági területek határa. A belterülethez délen csatlakozó kiskerti terület kisebb része kertvárosias és falusias lakóterületbe kerül. A nyugati üdülıterület alsó, a lakóterülettel határos tömbjei kertvárosias lakóterületbe sorolódik. A belterület szélén, a Széchenyi úttól északra a tervezett lakóterület egy tömbje kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe kerül. A Dobogó utca menti erdıs rész nagyobb hányada kertvárosias lakóterületként fejlesztendı. A temetı déli oldalán lévı hasznosítatlan térség gazdaságiból kertvárosias lakóterületbe kerül, ilyen besorolás tervezett a Gánti út eredetileg falusias lakóterületén is. A településközpont túlnyomóan intézményi hasznosítású tömbjei maradnak településközpont vegyes területben. A központ környéki, kistelkes, többlakásos lakóépületekkel beépített tömbök és a Szent Vince utca alatti tömb kisvárosias besorolású lesz. A Kisdobos utcától délre tervezett kertvárosias tömbök megmaradnak, hasonlóan a Berényi út déli oldalán lévı gazdasági terület bıvítéséhez. 3

4 3. A lakóterületek besorolása és fejlesztési területei A meglévı lakóterületek kisvárosias és kertvárosias besorolásúak, a tervezett lakóterületek a településközpont közelében kisvárosias besorolásúak, a belterület délnyugati és keleti részén kertvárosias lakóterületek, a délre esı kertes mezıgazdasági tömbök rovására létesülı lakóterületek pedig kertvárosias lakóterületek lesznek. 4. A település intézményellátása, településközpont vegyes területek (Vt): A település intézményi ellátását jellemzıen a városközponti településközponti vegyes területeken kapják, a további fejlesztések szintén a kialakult vegyes területeken történhetnek, valamint a még hasznosítatlan telkeken. 5. Gazdasági területek Külterületen gazdasági terület besorolást kapott jelenlegi és távlati funkciója miatt a Vértesi Tájvédelmi Körzet területén elszórtan lévı két volt honvédségi terület, valamint a belterület déli szomszédságában található pálinkafızı területe. Valamennyi külterületi gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe került besorolásra. A külterületen elhelyezkedı, a hatályos településszerkezeti tervben gazdasági területként lehatárolt többi terület felülvizsgálata a településrendezési terv módosítása, illetve a külterületi szabályozási terv kidolgozása keretében megtörtént, a fent nem említett gazdasági területek a hatályos jogszabályokban foglaltak és a területek funkciójának figyelembe vételével beépítésre szánt különleges területbe kerültek átsorolásra. Gazdasági területbıl kikerül a Lovasberény felé vezetı út mentén fekvı ún. Csikóakol területe, mely része a Vértesi Tájvédelmi Körzetnek és a Natura 2000 hálózatnak, továbbá alacsony fekvése, belvízveszélyes volta miatt nem alkalmas a beépítésre. 6. Üdülıterület A belterület peremén található üdülıterület hétvégi házas üdülıterület. 7. Különleges területek A külterületen beépítésre szánt különleges terület besorolásban (mint nagykiterjedéső kereskedelmi, gazdasági funkciójú különleges terület) maradt a Gánt határában lévı, egykori honvédségi területen kialakult kıfeldolgozó és értékesítı üzem. A különleges terület besorolást a terület nagy kiterjedése, sajátos adottságai és a területen érvényben lévı bányakutatási jog indokolja. Vízgazdálkodási területbıl beépítésre szánt különleges területbe került átsorolásra az OTÉK területfelhasználási kategórijának megfelelıen a szennyvíztisztító és annak telkén található állati hulladékok átmeneti győjtıhelye. A hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény védıtávolsága 1000 m. Gazdasági területbıl különleges idegenforgalmi területbe került átsorolásra a Zámolyi medencében található, jelenleg pusztai fogadóként, mintagazdaságként üzemelı ún. Dohányos-ház területe. A Natura 2000 területek, valamint ökológiai hálózat magterületének közrefogásában található területet a tulajdonos és használó Pro Vértes Nonprofit Kft. természetvédelmi gazdálkodási, bemutató célokra kívánja hasznosítani és továbbfejleszteni. A külterületen elhelyezkedı gazdasági hasznosítású területek felülvizsgálata során a külterület üzemi mérető gazdálkodási központjai, mezıgazdasági telephelyei a jelenlegi funkció megtartásával az OTÉK-ban foglaltaknak megfelelıen különleges mezıgazdasági üzemi területbe kerültek átsorolásra. 4

5 Új beépítésre szánt különleges mezıgazdasági üzemi területként került lehatárolásra meglévı beépítettsége, funkciója alapján a Lovasberény felé vezetı út mentén kialakult mezıgazdasági telephely, valamint a Zámolyi-medencében található, régi hagyományokra visszatekintı Százados-tanya területe. Ez utóbbi terület a Pro Vértes Nonprofit Zrt. tulajdonában és használatában áll, a környezı természetvédelmi szempontból értékes (Natura 2000 területként, ökológiai hálózat magterületeként, tervezett helyi természetvédelmi területként, magas természeti értékő területként nyilvántartott) gyepterületek fenntartását szolgáló állattartás színhelye. Megszőnı különleges terület a Gánt határában lévı repülıtér területe, mely a repülıtéri nyilvántartás szerint elhagyott repülıtérként szerepel. A terület korábban tervezett privatizációja meghiúsult, a jelenleg is állami tulajdonban álló területet természetvédelmi célokra adta át az állam a Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe. 8. Közlekedési területek: Az országos utak tervezett fejlesztései: a település közigazgatási területét érintıen területigényes országos útfejlesztések 2013-ig nem várhatóak. Fejér Megye Területrendezési Terve fıúttá fejlesztendı útként, a tervezett Székesfehérvár-Zámoly- Csákvár-Felcsút fıút részeként jelöli a 8126 j. út Csákvárt érintı (meglévı) szakaszát. Térségi jelentıségő mellékút kategóriájú elkerülıként a települést délrıl elkerülı nyomvonalat javasol. Térségi jelentıségő mellékútként jelöli a 8119 j. utat, a jelenlegi nyomvonal megtartásával. A települési utak tervezett fejlesztései: a helyi kiszolgáló úthálózat bıvítése a területfejlesztésekhez, az új telekosztásokhoz kapcsolódik. A települést a Zirc-Bodajk-Söréd-Csákvár-Vértesboglár-Alcsútdoboz tervezett térségi kerékpárút érinti. A kerékpárút nyomvonalát a Szerkezeti Terv, a megyei tervnek megfelelıen, a 8126 j. út mentén vezeti. Vasúthálózat: az országos és megyei tervek szerint Csákvártól északkeletre halad a IV. sz. közlekedési folyosó részét képezı tervezett nagysebességő vasútvonal. A Szerkezeti Terv az elvi nyomvonalat és védıtávolságot a megyei tervnek megfelelıen tartalmazza. 9. Közmővek A belterületen, illetve a beépítésre szánt területen már csak a teljes közmőellátás biztosításával adható építési engedély. Elsıdleges feladatnak kellene tekinteni a település meglevı beépített területeinek (lakó-, intézményi, gazdasági hasznosítású területen egyaránt) a közmőellátottság növelését. A szennyvíz-csatornázottság területén jelentısebb a hiány, hiszen a lakásállomány alig több mint 41 %-a csatlakozik közcsatorna hálózatra, pedig Csákvár az egyéb okokból sérülékeny környezető vízbázisok területén levı települések csoportjába sorolt. Az útburkolat kiépítésével egyidejőleg kell a felszíni vízrendezést megoldani. Fontos, hogy legyen a településnek a teljes közigazgatási területére - a várható, javasolt fejlesztéseket is figyelembe vevı - felszíni vízrendezési tanulmánya, amelyben pontosan lehatárolásra kerülhetnek a zárt csapadékcsatornás és a nyíltárkos vízelvezetésre javasolt területek. A villamosenergia-ellátás hálózatainak és a vezetékes távközlési hálózat település szintő földkábelesítésének távlati célkitőzéseivel is foglalkozni kell. 10. Erdıterületek A korábbi településszerkezeti terv az erdıterületek nagy részét gazdasági erdı területbe sorolta, ugyanakkor a közigazgatási területen található erdık meghatározó része a Vértesi Tájvédelmi Körzet területén, további jelentıs része Natura 2000 területen található, így e területek az erdıtörvény értelmében védelmi (védett) erdıként kezelendık. Az 5

6 erdıterületek besorolásának és területi lehatárolásának felülvizsgálata az országos nyilvántartásban szereplı erdıtérkép alapján történt. Csákvár közigazgatási területén az erdıterületek sajátos használatuk szerint: - Védelmi erdık: ide tartoznak a természetvédelmi szempontból értékes erdıterületek: a védett (Vértesi TK területén lévı) és a Natura 2000 területként nyilvántartott erdık, valamint a védı (pl. mezıvédı, talajvédelmi, településvédelmi stb. célú) erdık. - Gazdasági erdıbe tartoznak az esısorban faanyagtermelést szolgáló erdık, melyek a közigazgatási területen elszórtan, kisebb-nagyobb foltokat alkotnak. - Tervezett erdı a belterület délkeleti határában, a Lovasberény felé vezetı út mentén tervezett gazdasági területbıvítés körül került kijelölésre a szomszédos védett természeti területtıl való funkcionális és vizuális elválasztás végett. A tervezett erdı így védelmi (védı) erdı besorolást kapott. A belterületen megszőnı, lakóterület céljára igénybevett Fenyves erdı helyett csereerdısítés területeként az Önkormányzat a 068/4 c hrsz-ú területet jelölte meg, ahol a közigazgatási határ mentén közel 3 ha nagyságú gazdasági erdı került lehatárolásra. 11. Mezıgazdasági területek - Kertes mezıgazdasági területbe tartoznak a volt zártkerti területek, melyek többnyire a belterület környezetében, a Vértes hegylábi elıterében találhatóak (Sashegy, Nagyhegy, Dobogó, Zöldhegy, Disznóhegy, Malachegy, Bagóhegy). Jelen tervmódosítás alkalmával kertes területbıl általános mezıgazdasági területbe kerül visszasorolásra a Badacsony hegy elnevezéső terület, melynek kertes területbe sorolását/tartását sem korábbi (nem volt zártkerti terület), sem jelenlegi tájhasználata (a környezı általános mezıgazdasági területekhez hasonló, jellemzıen szántó mővelési ággal hasznosított, nagyobb telkes, beépítetlen mezıgazdasági terület) nem indokolja. - Korlátozott használatú mezıgazdasági területbe tartoznak a táji, természetvédelmi, vízvédelmi szempontból értékes, érzékeny mezıgazdasági területek (védett természeti területen lévı, Natura 2000 területként, ökológiai hálózat magterületeként, ökológiai folyosóként nyilvántartott természetközeli gyepterületek, lápos, vizenyıs területek). E területeken a védelmi funkció elsıbbséget élvez a termelési, gazdálkodási funkcióval szemben, aminek biztosítása a természet érdekeit képviselı tájhasználat-korlátozással érhetı el. A korlátozott használatú mezıgazdasági területeknek ezt figyelembe vevı, táji, természeti értékeik alapján differenciált szabályozása indokolt. - Általános mezıgazdasági területbe tartoznak a fenti mezıgazdasági területeken kívüli, jellemzıen szántó, kisebb részben gyümölcs, gyep mővelési ágú mezıgazdasági területek. E területeken olyan szabályozás szükséges, mely a gazdaságos mezıgazdasági termelés feltételeit biztosítja, megakadályozza a tájképet kedvezıtlenül befolyásoló, a tájhasználati hagyományokat figyelmen kívül hagyó túl sőrő beépítések és elaprózott földterületek kialakulását. 12. Vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízfolyások, árkok, csatornák medre és parti sávja, az állóvizek területe, valamint a vízmő területek. 13. Beépítésre nem szánt különleges területek - Külszíni bányaterületek, a jogerıs határozattal megállapított külszíni bányatelkek területei: Csákvár I. homok, II. dolomit murva, IV. homok. - Ún. korlátozott használatú beépítésre nem szánt különleges területbe kerültek besorolásra azok a területek, melyek hasznosíthatósága korábbi használatuk következtében erısen korlátozott. Ide soroltak az egykor bányászattal hasznosított, 6

7 valamint a volt szilárd hulladéklerakó területe. E területek távlati hasznosítása az utóhasznosításnak megfelelı tájrendezést követıen történhet. - Új beépítésre nem szánt különleges területként (különleges idegenforgalmi terület) került lehatárolásra az ún. Geszner ház környezete, a belterülettıl délkeletre. A területen a Vértesi Natúrpark látogatóközpontja mőködik, ahol az idegenforgalmi, ismeretterjesztı és szabadidı funkció bıvítése tervezett. 14. Természetvédelmi és Natura 2000 területek - Nemzetközi jelentıségő: Natura 2000 területek: Vértes, Zámolyi medence - Országos jelentıségő: Vértes Tájvédelmi Körzet, országos ökológiai hálózat, ex lege védett lápok, barlangok, források. - Helyi jelentıségő: Csákvári Kastélypark TT. 15. Környezetvédelem Építési tilalommal terhelt területek - vízállásos területek A terület érzékenysége okán a környezet hatásaitól védelmet igénylı területek, környezeti elemek: - Csákvár a felszín alatti vizek, illetve a földtani közeg sérülékenysége alapján fokozottan érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület besorolású. - Csákvár érzékeny felszíni vizek vízgyőjtıjén (Velencei-tó vízgyőjtıterülete) található település. - Vízvédelmi szempontból kiemelendı, védelmet igénylı érzékeny, sérülékeny elemek: vízmőkutak védıterületei, vízbázis védıterületek (Csákvári vízbázis 21973/2003. sz. határozattal kijelölt hidrogeológiai A és B védıterülete; zámolyi vízbázis elızetesen lehatárolt hidrogeológiai védıterületei), a felszíni vizek (vízfolyások, tavak) környezete, nyílt karsztterületek. 16. Mővi értékek védelme: A település helyi értékeinek védelmére el kell készíttetni a helyi értékvédelmi rendeletet, melyben fel kell tárni a helyi egyedi védelemre érdemes mővi értékeket, és meg kell fogalmazni azokat az elıírásokat, amelyek betartásával azok fennmaradnak. El kell készíteni a település egyedi tájértékeinek kataszterét. A tervmódosítás környezetvédelmi vonatkozásai A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendeletben foglaltaknak megfelelıen az Önkormányzat megállapította, hogy: A tervezett új beépítésre szánt területek megvalósulása következtében bekövetkezı biológiai aktivitás érték változás a beépítése szánt területbıl való visszaminısítésnek köszönhetıen a területhasználati módosítások egészére nézve nı. Az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat kisebb módosítása esetén a környezeti vizsgálat szükségességét a várható környezeti hatások jelentıségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni, a rendelet 2. sz. mellékletében szereplı szempontok és a környezet védelméért felelıs szervek véleményének figyelembe vételével. Csákvár Község Önkormányzata elkészíttette a településrendezési terve és helyi építési szabályzata módosításának környezeti vizsgálatát és értékelését, melyben az alábbi fıbb megállapítások szerepelnek: 7

8 A település közigazgatási területén belül védett természetvédelmi területek és erdıterületek, törvény erejénél fogva védett lápterületek, barlangok, ökológiai folyosók, magterületek, pufferterületek, fokozottan érzékeny és érzékeny felszíni vízminıségvédelmi területek, nitrátérzékeny terület és a felszíni vizekre nézve érzékeny terület található. A település közigazgatási területein folytatható tevékenységek körét helyi szinten a településrendezési eszközök határolják le, amelyeket úgy kell megalkotni, hogy azok összhangba kerüljenek a terület természetes és jogszabályban foglalt védettséget érintı jellemzıivel. A környezetértékelés során áttekintve a tervezett fejlesztési elképzeléseket megállapítható, hogy olyan tervezett szabályozások kerültek megfogalmazásra, amelyek több szempontból is védik a környezeti és természetvédelmi érdekeket. A tervezett településrendezési eszközök úgy kerültek kialakításra, hogy a település antropogén szennyezı hatásai a jelen és a jövıbeni fejlesztések során nem csak minimalizálva, de tiltva legyenek. A környezetértékelés során a legnagyobb hangsúly a belterületi lakóövezettel körülhatárolt erdıterületre tervezett lakóövezet elıkészítésére lett fektetve. A terület átminısítése és a tervezett fejlesztés a helyi építési szabályzatban foglaltak betartása mellett környezetvédelmi szempontból nem kifogásolt. Mind a külterületi új szabályozási terv, mind a belterületi módosítások kapcsán megállapítható, hogy a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat elıírásai a környezet védelmével összhangban kerültek megállapításra, figyelembe véve a rövid és hosszú távú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi érdekeket, továbbá a társadalmi-gazdasági fejlesztések szükségleteit, és ezáltal a fenntartható fejlıdés elveinek gyakorlati megvalósítását jelentik. A hatályos településszerkezeti eszközök belterületi módosítása közül környezeti konfliktust esetlegesen a fenyves területének megszüntetése okozhatja. E terület megszüntetésével együtt a benne kialakult élıvilág élıhelye is megszőnik. A külterületen, a belterülettıl távol tervezett csereerdısítés azonban nyugodtabb életfeltételeket biztosíthat az élıközösségek számára, mint a belterületi részen lakóövezettel körbevett területen. Megjegyzendı, hogy ez az élıhely belterülethez csatlakozva szigetbiotópot jelent, melynek ökogeográfiai stabilitása mérete és környezete miatt is csekély. A belterületekre vonatkozó egyéb változtatások környezeti konfliktust nem idéznek elı. A külterületi szabályozások és övezeti besorolások a természetvédelmi és vízgazdálkodással összefüggı területi igényeket maximális mértékben figyelembe veszik, a mezıgazdasági területeket e területektıl többnyire elkülönítik (védıerdı). Környezetvédelmi szempontok megvalósulása a településrendezési eszközökben A településrıl Ny-ÉNy-ra fekvı erdıkkel borított NATURA 2000 területek döntı többsége védett erdı besorolást kapott; a természetvédelmi érdekek a helyi építési szabályzatban biztosítottak. Lápok védelme: a település közigazgatási területein, védett természeti területeken lévı lápos területek mindegyike korlátozott használatú mezıgazdasági terület besorolást kapott, melyen a helyi építési szabályzat alapján extenzív jellegő, természet-, ill. környezetkímélı gazdálkodást lehet folytatni. A tervezett helyi építési szabályzat épületek elhelyezését az egész övezetben tiltja. Emellett a lápokra vonatkozó építési tilalmat valamennyi övezetre kiterjeszti a helyi építési szabályzat, ill. a biológiai sokféleség és a tájkép védelme érdekében a lápokon a természetközeli növényzet és facsoportok megtartását írja elı. 8

9 Barlangok védelme: a településtıl É-ÉNy-ra, természetvédelmi területeken találhatók az ex-lege védett barlangok, melyek közvetlen környezete védett erdı és védıerdı besorolást kapott, továbbá beépítésre nem szánt különleges területi övezet található. A magterületek védett erdı, gazdasági erdı, korlátozott használatú mezıgazdasági területek, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, valamint beépítésre nem szánt különleges területi övezetek kerültek kijelölésre. A terv az ökológiai folyosók területén általános mezıgazdasági, korlátozott mezıgazdasági, védıerdı, valamint vízgazdálkodással összefüggı területeket jelöl. Az ökológiai folyosók védelmét az általános mezıgazdasági tevékenységekre vonatkozóan a tervezett helyi építési szabályzat az 51. (4) pontjában biztosítja azzal, hogy az épület elhelyezését e területeken nem engedi. Erdıterületek: az erdészeti területek erdıterületi besorolást kaptak, különösen figyelve a védett erdıterületekre, a tervezett területhasználatok az erdészeti területekre nincsenek káros környezeti hatással. Felszíni vizek védelme: a helyi építési szabályzat 28. (1) a) pontjában a vízügyi védıterületet a vízfolyás vagy csatorna partéltıl számított 6 m-ben rögzítette. A VKI szerint javasolt puffersáv helyének biztosítása érdekében a helyi építési szabályzat elıírja, hogy a Császár-víz, a Császár-víz övárok, a Kenderesiárok és az Ürgemajori-árok partéltıl számított 10 m-es területsávon belül a szántómővelési ág kizárólag gyep vagy erdımővelési ágra változtatható. A HÉSZ a mezıgazdasági övezeteken folytatható tevékenységek általános elıírásai között nyújt védelmet az állóvizekre és a vízfolyásokra, vizes élıhelyekre, amelyek partvonalától számított 50 m-en belüli (tavaknál 100 m-en belül) épület és építmény elhelyezését nem engedélyezi, ezeken a területeken a gyep és a nádas mőveléső területhasználat megırzését írja elı, ill. utal a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletre, amely a parti sávon belül kizárólag gyepgazdálkodási tevékenységet enged. Javaslatok, észrevételek: A jelentısebb szerkezeti/területfelhasználási módosítási igények közül a Fenyves (843/1 hrsz.) területének kertvárosias lakóterületté történı átminısítését abban az esetben támogatjuk, ha az ténylegesen végrehajtható, és nem csak számítással igazolható csereerdısítés történik. Egyetértünk az üdülıterületi tömböknek a tényleges használathoz igazodó lakóterületté történı átminısítésével, azzal a feltétellel, hogy a jelenlegi szigorúbb beépítési paraméterek megmaradnak. Határozottan támogatjuk valamennyi pontosítást eredményezı, ellentmondást feloldó, jogszabályi változáshoz igazodó módosítás végrehajtását, különös tekintettel a tervmódosítás alapjául szolgáló, 281/2011.(VII.28.) sz. képviselıtestületi határozattal jóváhagyott településfejlesztési döntésben szereplı sz. pontokban foglaltakra. Megfontolandónak tartjuk a Széchenyi utca dél-nyugati végénél tervezett Gksz területfelhasználási egység nagyságrendjének átgondolását, illetve esetleges ütemezését. Továbbá javasoljuk, hogy a mezıgazdasági kertes övezetben az állattartási rendelettel összhangban adjon lehetıséget a Vidékfejlesztési program teljesülésének. 9

10 Örömmel fogadjuk az országos mőemléki védelmen túl meghatározott védett helyi mővi értékek és helyi értékvédelmi területek jelentıs számú emléket tartalmazó listáját. Ugyanakkor indokoltnak tartjuk a HÉSz-módosításban szereplı elıírások pontosítását, konkrétabb meghatározását ( környezete lehatárolása távolságban vagy szomszédos ingatlanként való megfogalmazással, építmény magasságának esetleges meghatározása). Ez utóbbinál ellentmondás keletkezhet, pl. egy feszület magasságánál nem lehet nagyobb a környezetében létesülı új építmény? Javasoljuk, hogy majdani pályázati lehetıség érdekében Csákvár Nagyközség Önkormányzata dolgozza ki a hatályos Fejér Megyei Területrendezési Terv térségi szerkezeti tervében szereplı térségi jelentıségő kerékpárutak nyomvonalát, ezzel is elısegítve a település további fejlıdését. A fenyves erdı lakóterületté alakítása környezet- és klímavédelmi szempontból kedvezıtlen, megfontolásra javasolt, különös tekintettel arra, hogy a beépítésre szánt fenyves területe érinti a Csákvár községi vízmő hidrogeológiai B védıterületét. Megvalósulása esetén fontos a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglalt elıírások betartása, valamint a tervezett 3 ha kiterjedéső csereerdısítés mielıbbi, maradéktalan teljesítése (ıshonos fajokkal, többszintő növényzettel. (Az erdıtörvény 78. (1) pontja nem támogatja az erdı ilyen célú igénybe vételét.) A település Ny-ÉNy-i területein, jelenleg hétvégi házas üdülıterület besorolású területeknek a település felöli sávjának kertvárosias lakóterületté való átminısítése, ill. az üdülıterületeknek a Gánti utcától É-ra lévı területei falusias lakóterületbıl kertvárosias lakóterületbe sorolása megfontolandó, tekintettel arra, hogy a szennyvízhálózat jelenleg nem közelíti meg a területet (a település helyi építési szabályzata tartalmazza, hogy a belterület beépítésre szánt területein új épületet már csak a csatornahálózatra való csatlakozással lehet építeni, a település teljes közigazgatási területén a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása tilos, átmenetileg sem engedélyezhetı). A Csákvárról Mór irányába haladó Széchenyi út mentén a belterület kiterjesztésre kerül, így az eddig nem szabályozott külterületen kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kialakítása tervezett, melyhez kapcsoltan a beépítésre szánt, de jelenleg beépítetlen belterületi lakóövezet gazdasági övezetbe lett sorolva. A terület nem érint természetvédelmi és vízbázis védıterületet, azonban fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen van, ezért nagy körültekintést igényel a tervezett fejlesztések megvalósítása, a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak betartása. A természetvédelmi területekkel határolt, de nem a NATURA 2000 területek körébe tartozó már meglévı katonai telephelyek szolgáltatási gazdasági építési övezeti besorolást kaptak (Gksz), ami természetvédelmi szempontból kedvezıtlen, megfontolásra javasolt. Fontos a helyi építési szabályzatban a természetvédelmi területekkel körülhatárolt ingatlanokra, gazdasági területekre vonatkozó környezetvédelmi elıírások szigorú betartása a védett területekre való káros hatások elkerüléséhez. A HÉSZ szerint védett természeti területen, Natura 2000 területeken lévı Gksz építési övezetekben a védett területre, illetve az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, szállításigényő, nem zajos és bőzös, porszennyezıdést nem okozó, gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetık el. Természetvédelmi szempontból nem javasolt a védett és Natura 2000 területek gazdasági célú hasznosítása, építmények elhelyezése és mőködtetése. 10

11 A tervezett fejlesztések által elıidézhetı környezet- és természetvédelmi konfliktusok, kockázatok mérséklése, kizárása érdekében kiemelt feladat a HÉSZ kapcsolódó fejezeteiben, valamint a tervmódosítás környezeti vizsgálatában és értékelésében foglalt szempontok, javaslatok, elıírások szigorú betartása. Környezetvédelmi szempontból elınyös változások: A településszerkezeti terv módosításával egyéb kisebb területek területhasználatai is megváltoznak (pl. kertvárosias lakóterületbıl zöldterületi övezet besorolás, gazdasági övezetbıl védelmi erıdövezet kialakítása, stb.), melyek a környezetre pozitív hatással vannak (a területek biológiai aktivitás értéke nı). A Fejér Megyei Területrendezési Tervben Csákvár Nagyközség területét érintı térségi övezetek: - kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete - kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezete - térségi komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezete - országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete - térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete - felszíni vizek vízminıség-védelmi területének övezete - ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - magterületek övezete - ökológiai folyosó övezete - pufferterület övezete - erdıtelepítésre alkalmas terület övezete - történeti települési terület övezete - vízeróziónak kitett terület övezete - széleróziónak kitett terület övezete Vízminıség-védelem: A település a Velencei-tó vízgyőjtı területhez tartozik, ill. a Fejér Megyei Területrendezési Terv alapján a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezet része (a település vízfolyásai Császár-víz, Kenderesi-árok). A Velencei-tó vízminıségének, vízkészletének megóvása érdekében különösen fontos az EU Víz Keretirányelvvel összhangban a Velencei-tó vízgyőjtı területére elkészített vízgyőjtı-gazdálkodási tervben, valamint a WAREMA projektben foglalt célkitőzések, elıírások betartása és összehangolása a község településrendezési, településfejlesztési tevékenységeivel. A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint Csákvár érzékeny felszíni vizek vízgyőjtıjén elhelyezkedı település. A Csákvár külterületén a Császár-víz környezetében ex-lege lápok (Csíkvarsai-rét jelentıs része), vízerózióval érintett és vízelöntéses területek találhatók. A Császár-víz vízminısége II. osztályú, ökológiai állapota alapján nem éri el a jó állapotot, felsı vízfolyása erısen módosított. Magyarország Vízgyőjtı-gazdálkodási Terve szerint a Császár-víz felsı vízgyőjtıjén a jó ökológiai és kémiai állapot elérése 2015-ig nem lehetséges, ezért 2021-ig idıbeni mentességet kapott. A Zámolyi-medence egyetlen természetes tava Csákvárnál van (0,5 ha felszínő), ill. itt található egy 3 ha és egy 4,8 ha felülető tározó. 11

12 A település nitrátérzékeny területen való fekvése miatt fontos az országos Nitrát Akcióprogram keretében kötelezıen alkalmazandó jó mezıgazdasági gyakorlat elıírásainak betartása. Csákvár külterületén nyílt karszt területek a településtıl É-ÉNy-i irányban találhatók. Az évi LIII. törvény 19. (3) szerint nyílt karsztos kızetbıl álló felszínen tilos a karsztos kızet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében, valamint a Fejér megyei területrendezési terv alapján a település területe fokozottan, ill. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetébe tartozik (FMTrT 3/5. sz. térképmelléklet), a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint Csákvár teljes bel- és külterülete nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Ennek megfelelıen a területhasználatok során biztosítani kell a felszín alatti vízkészlet megóvását, szennyezıdésének megelızését, kizárását különös tekintettel a település hidrogeológiai védıterületeire. Talajvédelem Csákvár az FMTrT alapján szél- és vízeróziónak kitett terület övezetébe tartozik, ezért a veszélyeztetett területein az erózió mértékét csökkentı területfelhasználást, építésövezeti elıírást kell elıírni a településszerkezeti tervben és a helyi építési szabályzatban. Természetvédelem: Csákvár község természeti értékekben gazdag, itt található: - a Vértes Tájvédelmi Körzet Területe:13569 ha, ebbıl fokozottan védett terület: 1255 ha, alapítás: 19/1976. OTvH határozattal, bıvítése a 6/1990. (VI.18.) KöM rendelettel) - Vértes Natúrpark (az alapító 17 Fejér és Komárom-Esztergom megyei település közül Csákvár szerepel a legnagyobb területtel; a ha kiterjedéső Natúrpark a térség állami, önkormányzati és civil szerveinek és szervezeteinek együttmőködésével biztosítja a Vértes és a Zámolyi-medence természeti és kulturális örökségének, a hagyományos gazdálkodási módoknak a megırzését, bemutatását; falusi ökoturizmust. Természetvédelmi szempontból legértékesebb területei a fokozottan védett Haraszthegy, Csíkvarsai-rét, Báraczházi-barlang). - Csákvári Kastélypark Természetvédelmi Terület (alapítás: Csákvár Nagyközség Önkormányzatának 15/1993. sz. rendeletével, területe: 85 ha, érintett területek: Csákvár , 214/1, 5, 6 a, b, c, d, f, g, h, j, k, l,m, n hrsz-ú területei) - Vértes Natura Különleges Madárvédelmi Terület (Kiterjedése: 25200,1 ha, érintett települések: Bodmér, Csákberény, Csákvár, Csókakı, Gánt, Mór, Pusztavám, Szár, Vértesboglár) - Vértes Natura Kiemelt Jelentıségő Különleges Természetmegırzési Terület (Kiterjedése: 25200,1 ha, érintett települések: Bodmér, Csákberény, Csákvár, Csókakı, Gánt, Mór, Pusztavám, Szár, Vértesboglár) - Zámolyi-medence Natura különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegırzési terület - ex lege védett természeti területek, értékek (források, lápok, barlangok) A településrendezési, településfejlesztési célok kitőzése és megvalósítása során kiemelt szempontnak kell tekinteni a település természetes ill. természetközeli állapotú, védett ill. 12

13 Natura 2000, bel- és külterületi zöldterületei kiterjedésének, állapotának, biodiverzitásának, élıvilágának megóvását. A község közigazgatási területének jelentıs része az országos és térségi ökológiai folyosó része, magterület és pufferterület (FMTrT 3/10. sz. térképmelléklete), ezért tervezett fejlesztések megvalósítása, mőködtetése során kiemelt figyelmet szükséges fordítani e hálózatok folyamatosságának biztosítására, a hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködésére, elhatárolódásuk megelızésére, állapotuk, kiterjedésük, élıviláguk megırzésére. A tervezett fejlesztések során kiemelt szempontnak kell tekinteni a település bel- és külterületi zöldterületei kiterjedésének, állapotának, biodiverzitásának megóvását. Tájképvédelem: A megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területének túlnyomó része az országos és a térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetébe tartozik, (FMTrT 3/4 sz. térképmelléklet) melyen belül csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Területfejlesztés A Vértes térsége természeti értékeinek hosszú távú megırzése és a területfejlesztési, természetvédelmi, turisztikai célok összehangolt megvalósítása, a fenntartható fejlıdés érdekében fontos az 1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozattal elfogadott Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Koncepcióban, valamint az 1117/2005. (XII. 14.) Korm. határozattal elfogadott Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Programban foglalt célkitőzések, prioritások megvalósítása (mint pl. a Velencei-tó-Vértes térség természeti-táji, kulturális környezet megırzése és a környezet-, valamint természetvédelmi érdekekkel, turisztikai célokkal összehangolt továbbfejlesztése oly módon, hogy a kiemelt térségben, turisztikai és természetvédelmi célú fejlesztések egyben a településeken élık érdekeit is szolgálják). A Vértes és térsége értékeinek megırzése érdekében indokolt a Vértes Natúrpark Fejlesztési Programjában (2007) foglaltak megvalósítása március 29-én döntött a Fejér és Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács megalakításáról (a korábbi VVTFT megújításáról). A Fejér és Komárom-Esztergom megye 32 települését, 111 e ha területet, közel 90 e fıt érintı kezdeményezés célja a térség természeti, táji, kulturális értékeinek védelme, megóvásuk összehangolása a turisztikai, gazdasági, társadalmi szempontokkal, a fenntartható fejlıdés elısegítése. A Fejér Megyei Önkormányzat egyetért Csákvár Nagyközség Önkormányzatának azon igényével, hogy a módosított szabályozási tervet elkészíttesse, és támogatja azok szükséges elfogadtatásában a fentiek figyelembe vételével. Kérem az elıterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. 13

14 Határozati javaslat 1. Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a Javaslat Csákvár község településrendezési terve és helyi építési szabályzata módosításának véleményezésére c. elıterjesztést és az abban foglaltakkal az alábbiak figyelembe vételével egyetért. a) Határozottan támogatja valamennyi pontosítást eredményezı, ellentmondást feloldó, jogszabályi változáshoz igazodó módosítás végrehajtását. b) Javasolja, hogy a mezıgazdasági kertes övezetben az állattartási rendelettel összhangban a települési önkormányzat adjon lehetıséget a Vidékfejlesztési program teljesülésének. c) Javasolja, hogy majdani pályázati lehetıség érdekében Csákvár Nagyközség Önkormányzata dolgozza ki a hatályos Fejér Megyei Területrendezési Terv térségi szerkezeti tervében szereplı térségi jelentıségő kerékpárutak nyomvonalát, ezzel is elısegítve a település további fejlıdését. d) A település a Velencei-tó vízgyőjtı területhez tartozik, ill. a Fejér Megyei Területrendezési Terv alapján a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezet része (a település vízfolyása Császár-víz). A Velencei-tó vízminıségének, vízkészletének megóvása érdekében különösen fontos az EU Víz Keretirányelvvel összhangban a Velencei-tó vízgyőjtı területére elkészített vízgyőjtı-gazdálkodási tervben, valamint a WAREMA tervben foglalt célkitőzések, elıírások betartása és összehangolása a község településrendezési, településfejlesztési tevékenységeivel. e) A Fejér megyei területrendezési tervben a település területe kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetébe tartozik, ill. Csákvár teljes bel- és külterülete nitrátérzékeny területen helyezkedik el, ezért a területhasználatok során biztosítani kell a felszín alatti vízkészlet megóvását, szennyezıdésének megelızését, kizárását különös tekintettel a település hidrogeológiai védıterületeire. f) A település nemzetközi, országos és helyi jelentıségő természetvédelmi és Natura 2000 területekkel, Natúrparkkal rendelkezik (pl. Vértes Tájvédelmi Körzet, Vértes és Zámolyi medence Natura 2000 területek, kastélypark), melyek állapotának, élıvilágának, biológiai változatosságának megóvását kiemelten kell kezelni a településrendezési, településfejlesztési célok megvalósítása során. g) A község közigazgatási területének jelentıs része az országos és térségi ökológiai hálózat része, magterület és pufferterület, ezért tervezett fejlesztések megvalósítása, mőködtetése során kiemelt figyelmet szükséges fordítani e hálózatok folyamatosságának biztosítására, a hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködésére, elhatárolódásuk megelızésére, állapotuk, kiterjedésük, élıviláguk megırzésére. A tervezett fejlesztések során kiemelt szempontnak kell tekinteni a település valamennyi bel- és külterületi zöldterületei kiterjedésének, állapotának, biodiverzitásának megóvását. h) A megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területének túlnyomó része az országos és a térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetébe tartozik, melyen belül csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. i) Csákvár az FMTrT alapján szél- és vízeróziónak kitett terület övezetébe tartozik, ezért a veszélyeztetett területein az erózió mértékét csökkentı területfelhasználást, építésövezeti elıírást kell elıírni a településszerkezeti tervben és a helyi építési szabályzatban. 14

15 j) Örömmel fogadja az országos mőemléki védelmen túl meghatározott védett helyi mővi értékek és helyi értékvédelmi területek jelentıs számú emléket tartalmazó listáját. Ugyanakkor indokoltnak tartja a HÉSz-módosításban szereplı elıírások pontosítását, konkrétabb meghatározását. k) A fenyves erdı lakóterületté alakítása környezet- és klímavédelmi szempontból kedvezıtlen, megfontolásra javasolt, különös tekintettel arra, hogy a beépítésre szánt fenyves területe érinti a Csákvár községi vízmő hidrogeológiai B védıterületét. Megvalósulása esetén fontos a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglalt elıírások betartása, valamint a tervezett 3 ha kiterjedéső csereerdısítés mielıbbi, maradéktalan teljesítése (ıshonos fajokkal, többszintő növényzettel). A kertvárosias lakóterületté történı átminısítését abban az esetben támogatja a Közgyőlés, ha az ténylegesen végrehajtható, és nem csak számítással igazolható csereerdısítés történik. l) A település Ny-ÉNy-i területein, jelenleg hétvégi házas üdülıterület besorolású területeknek a település felöli sávjának kertvárosias lakóterületté való átminısítése, ill. az üdülıterületeknek a Gánti utcától É-ra lévı területei falusias lakóterületbıl kertvárosias lakóterületbe sorolása megfontolandó, tekintettel arra, hogy a szennyvízhálózat jelenleg nem közelíti meg a területet. A tényleges használathoz igazodó lakóterületté történı átminısítésére akkor van csak lehetıség, ha a jelenlegi szigorúbb beépítési paraméterek megmaradnak. m) Nagy körültekintést igényel a fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen fekvı belterület tervezett kiterjesztése (Csákvárról Mór irányába haladó Széchenyi út mentén), mely következtében a külterületen kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kialakítása tervezett, s a jelenleg beépítetlen belterületi lakóövezet gazdasági övezetbe lett sorolva. A tervezett fejlesztések megvalósítása során szükséges a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak betartása. n) A természetvédelmi területekkel határolt, de nem a NATURA 2000 területek körébe tartozó már meglévı katonai telephelyek szolgáltatási gazdasági építési övezeti besorolást kaptak, ami természetvédelmi szempontból kedvezıtlen, megfontolásra javasolt. A Közgyőlés indokoltnak tartja a Széchenyi utca dél-nyugati végénél tervezett Gksz területfelhasználási egység nagyságrendjének átgondolását, illetve esetleges ütemezését. Fontos a helyi építési szabályzatban a természetvédelmi területekkel körülhatárolt ingatlanokra, gazdasági területekre vonatkozó környezetvédelmi elıírások szigorú betartása a védett területekre való káros hatások elkerüléséhez. o) A HÉSZ szerint védett természeti területen, Natura 2000 területeken lévı Gksz építési övezetekben a védett területre, illetve az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, szállításigényő, nem zajos és bőzös, porszennyezıdést nem okozó, gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetık el. Ennek kapcsán megjegyezzük, hogy természetvédelmi szempontból nem javasolt a védett és Natura 2000 területek gazdasági célú hasznosítása, építmények elhelyezése és mőködtetése. p) A Vértes térsége természeti értékeinek hosszú távú megırzése és a területfejlesztési, természetvédelmi, turisztikai célok összehangolt megvalósítása, a fenntartható fejlıdés érdekében fontos az 1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozattal elfogadott Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Koncepcióban, valamint az 1117/2005. (XII. 14.) Korm. határozattal elfogadott Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Programban foglalt célkitőzések, prioritások megvalósítása (mint pl. a Velencei-tó-Vértes térség természeti-táji, kulturális környezet megırzése és a környezet-, valamint természetvédelmi érdekekkel, 15

16 turisztikai célokkal összehangolt továbbfejlesztése oly módon, hogy a kiemelt térségben, turisztikai és természetvédelmi célú fejlesztések egyben a településeken élık érdekeit is szolgálják). q) A Vértes és térsége értékeinek megırzése érdekében indokolt a Vértes Natúrpark Fejlesztési Programjában (2007) foglaltak megvalósítása. r) A tervezett fejlesztések által elıidézhetı környezet- és természetvédelmi konfliktusok, kockázatok mérséklése, kizárása érdekében kiemelt feladat a HÉSZ kapcsolódó fejezeteiben, valamint a tervmódosítás környezeti vizsgálatában és értékelésében foglalt szempontok, javaslatok, elıírások szigorú betartása. s) Javasolja az Országos Közúthálózat elkerülı útszakasz (811. út) távlati nyomvonalának egyeztetését. 2. A Fejér Megyei Közgyőlés a véleményezési eljárás további szakaszában is részt kíván venni. Egyúttal kezdeményezi, hogy az elfogadásra kerülı helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv dokumentáció papír alapon és elektronikus formában is kerüljön megküldésre a Fejér Megyei Önkormányzat részére. 3. A Közgyőlés felkéri Elnökét, hogy a Közgyőlés határozatát továbbítsa Csákvár Község Polgármesterének. Felelıs: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke Határidı: a vélemény továbbítására: május 10. Székesfehérvár, április 26. Vargha Tamás 16