Mérjünk-e demokráciát?

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mérjünk-e demokráciát?"

Átírás

1 Rajnai Gergely Mérjünk-e demokráciát? Magyarországon hivatalosan megszűnt a demokrácia. (Tamás Gáspár Miklós) mélyen nyugtalanít a demokratikus normák leépítése Magyarországon. (John McCain) Magyarország demokratikus elkötelezettségének megkérdőjelezése elfogadhatatlan. (Szijjártó Péter) hogy Magyarországon diktatúra lenne, nem több mint ideológia és felelőtlen beszéd. (Kertész Imre) Kétszer két idézet az elmúlt néhány hónap terméséből, amelyek egymásnak gyökeresen ellentmondó állításokat fogalmaznak meg a magyar demokráciával kapcsolatban. A közbeszédben egyre gyakrabban kerül szóba demokráciánk minősége, de az ezzel kapcsolatban megnyilatkozók legtöbbször elbeszélnek egymás mellett. Ritka az olyan megközelítés, amely ezen állítások igazságtartalmát elfogulatlanul próbálná megvizsgálni, még ritkább az olyan, amely ezt tudományos eszközökkel kísérelné meg, esetleg valamiképpen mérni is kívánná, hogy mi történik a magyar demokráciával és annak minőségével mostanság. Márpedig a demokráciák minőségének mérésével behatóan foglalkozik a politikatudomány. Amikor a magyar gazdaság alakulása kerül szóba, általában a közgazdaságtudomány különböző megközelítéseihez nyúlnak a különböző vélemények képviselői, hogy érveket sorakoztassanak fel álláspontjuk mellett. A demokráciával kapcsolatban ez különböző okok miatt egyáltalán nem ilyen általános, sőt kifejezetten ritka: a véleményt formálók anélkül fogalmazzák meg állításaikat, hogy saját nézőpontjukat, nevezetesen demokrácia-fölfogásukat tisztáznák és kifejtenék; ennek következménye: párbeszédképtelenség. Írásunkkal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy ez megváltozzon. Mivel úgy véljük, hogy a demokrácia minőségének méréséről szóló politikatudományi diskurzus közbeszédbe vonása e tekintetben hasznos lehet számunkra, elemzésünkben arról lesz szó, hogy a politikatudománynak milyen eszközei vannak a demokrácia minőségének mérésére, és hogy ezen eszközök használatával mit is mondhatunk a magyar demokráciáról

2 Mármost ahhoz, hogy valamit mérjünk, pontosan meg kell határoznunk, hogy mi az, amit mérni kívánjuk, hiszen ha ezt nem tudjuk, akkor el sem kezdhetjük a mérést. Ezzel máris elérkeztünk a demokrácia mérésének legfőbb problémájához: a demokrácia fogalmát számos módon definiálták már, a különböző definíciók pedig nem csak más és más mérési módszert irányoznak elő, hanem a demokrácia minőségét illetően eltérő, akár homlokegyenest ellenkező megállapításokhoz is vezethetnek. A következőkben ezért először a legelterjedtebb demokráciaelméleteket mutatjuk be röviden 1, amelyek a különböző, demokráciák minőségét mérő nemzetközi empirikus vizsgálatok alapjául szolgálnak. Ennek során arra koncentrálunk, hogy egy-egy demokráciaelmélet mit tart a demokrácia legfontosabb kritériumainak, hisz a méréseknek e kritériumokra kell irányulniuk; egyúttal megnézzük, hogy a szóban forgó demokráciaelmélet, illetve annak demokrácia-kritériumai alapján mit mondhatunk a magyar demokrácia minőségéről. Ezt követően röviden ismertetünk néhány, a demokrácia minőségét mérő nemzetközi empirikus vizsgálatot és ezek Magyarországra vonatkozó eredményeit. Zárásképpen pár állítást fogalmazunk meg azzal kapcsolatban, hogy miért gondoljuk úgy, hogy jó lenne, ha közbeszédünkben meghonosodna, de legalábbis helyet kapna a demokrácia mérésének politikatudományi diskurzusa. Mindenekelőtt egy gyakori félreértést kell tisztáznunk. Amikor a demokrácia minőségét kívánjuk mérni, alapvetően nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy különböző területeken (szakpolitikákban) milyen eredményeket ért el egy adott kormány vagy ország; ez (a kormányzás ebben az értelemben vett jósága) ugyanis független a demokrácia minőségétől, sőt a rezsim demokratikusságától is. Hiszen rendkívül demokratikusan is lehet hibát hibára halmozva, katasztrofálisan kormányozni, és akár kifejezetten diktatórikus rezsimben is lehet rendkívüli szakpolitikai sikereket elérni (épp ilyesmire utalt Orbán Viktor tusványosi beszédében, őt tehát láthatóan sokkal inkább érdekli a kormányzás, mintsem a demokrácia minősége). A kormányzás minősége tehát nem függ a demokrácia minőségétől, sem pedig a rezsim demokratikusságától. Ám ha úgy véljük, hogy a kormányzás minősége nem redukálható a szakpolitikák eredményességére (sikerességére vagy sikertelenségére), akkor akár azt is mondhatjuk: a jó kormányzás demokratikus kormányzás, a rossz kormányzás viszont kívül kerül vagy túllép a demokrácia norma- és intézményrendszerén. Ha pedig a demokrácia elméletünk szerinti kritériumainak teljesülése szakpolitikák függvénye is, akkor a demokrácia minősége már nem lesz független a szakpolitikák minőségétől, azok - 2 -

3 eredményességétől (sikerességétől vagy sikertelenségétől). Pontosan ez következik az elsőként bemutatásra kerülő egalitariánus demokráciaelméletből. I. A demokrácia elméletei és a magyar demokrácia minősége Az egalitariánus demokráciaelmélet, mely szerint a polgárok jogi, politikai, valamint a lehető legnagyobb mértékű társadalmi és gazdasági egyenlősége az, ami azonos súlyt biztosítván az állampolgároknak egy rendszert demokratikussá tesz. Egy demokrácia iránt elkötelezett kormányzatnak éppen ezért nem csak szentnek és sérthetetlennek kell tekintenie a polgárok jogi és politikai egyenlőségét, hanem egyenlősítő (a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő) szakpolitikákat kell folytatnia. Ha a magyar demokrácia elmúlt négy évét ezen elmélet demokrácia-kritériumai szerint vesszük górcső alá, vegyes képet kapunk. Jogilag és politikailag továbbra is megvalósul az egyenlőség, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség viszont folyamatosan nő. Az alábbi (a láthatóság érdekében torzított) grafikon a visegrádi országokban tapasztalható gazdasági egyenlőtlenséget ábrázolja. Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő ez az egyenlőtlenség, a másik három országban stagnál, vagy lassan csökken; az Eurostat adatai szerint ugyanez a helyzet a társadalmi egyenlőtlenségek vonatkozásában is. Az egalitariánus demokráciafölfogás alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a jogi és politikai egyenlőség megvalósulása ellenére romlik a demokrácia minősége Magyarországon. Gazdasági egyenlőtlenség a visegrádi országokban Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat - 3 -

4 Választási részvétel (%) A részvételi demokrácia elmélete szerint a demokrácia lényege akárcsak az egalitariánus elmélet szerint nem (csak) a döntéshozás módja, hanem valami más (is): az, hogy minél többen vegyenek részt aktívan a közügyek intézésében. A részvétel kritériumát természetesen sokféleképpen lehet értelmezni, és sokféle indikátorral lehet empirikusan mérhetővé tenni. Például a választási és a választáson kívüli politikai aktivitással. Ami az elsőt illeti: az országgyűlési választások adataiból világosan látszik, hogy a magyar demokrácia minősége folyamatosan romlik 2002 óta, bár a visegrádi országokhoz képest még így is jobb, ráadásul a 2000-es évek közepe óta folyamatos a romlás az egész keletközép-európai régióban. Azt viszont a saját szemünkkel is láthatjuk, hogy a választásokon kívüli aktivitás igencsak megnőtt az elmúlt néhány hónapban: tüntetés tüntetést követ, és ha a Békemenetek aktivitását is figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy egyértelműen javult a magyar demokrácia minősége 2012 óta (utoljára 2006 őszén volt ilyen mértékű a választáson kívüli politikai aktivitás Magyarországon). Ennek a jelenségnek egy másik bizonyítéka, hogy bár a választási részvétel csökken, a European Social Survey felmérései szerint a politika iránti érdeklődés érezhetően megugrott 2010 és 2012 között. 80 Választási részvétel a visegrádi országokban cseh magyar lengyel szlovák Forrás: Inter-Parliamentary Union - 4 -

5 A továbbiakban felvázolt elméletek ellentétben az előbbi kettővel a demokráciát már egy meghatározott módon zajló döntési folyamatként írják le. Az egyik, talán a leggyakrabban használt ilyen elmélet a mandátumelmélet. Ezen elmélet szerint a választók a pártok által fölkínált programok között választanak, és a (szakpolitikai) elképzeléseikhez legközelebb álló programot kínáló pártot támogatják, szavazataikkal pedig e program megvalósítására hatalmazzák föl azt. Az ily módon értelmezett képviseleti demokrácia működéséhez tehát szükség van olyan programokra, amelyek azonosítható szakpolitikai alternatívákat kínálnak; olyan választókra, akik ezeket a programokat többé-kevésbé ismerik, akiknek vannak szakpolitikai elképzeléseik, és akik ez alapján döntenek; végül olyan politikusokra, akik teljesítik ígéreteiket, vagyis nem térnek el választási programjuktól, amelynek megvalósítására fölhatalmazást kaptak. Ezen feltételek közül az első tekintetében egyértelműen romlott a helyzet 2010 óta. Akkor a Méltányosság még mindegyik, országos listát állítani képes pártnak részletesen elemezhette a programját. Ennek során a szakpolitikai kidolgozottság szempontjából épp a Fidesz programja kapta a leggyengébb értékelést, a többi párt ellenben viszonylag részletesen kidolgozott programot kínált ben a kormánypártok választási programja mindössze egy szóból állt ( Folytatjuk! ), és az új választási szabályok miatt számos olyan párt elindulhatott a választáson (országos listát állítva), amelynek vagy nem volt programja, vagy az egyáltalán nem volt kidolgozott. Miután a szakpolitikailag legkevésbé kidolgozott programot kínáló, illetve programot egyáltalán nem készítő párt nyert (komoly fölénnyel) a választásokon, megállapíthatjuk, hogy 2010-ben és 2014-ben a magyar választók (akár vannak, akár nincsenek szakpolitikai elképzeléseik) nem a programok alapján választottak elsősorban. Ez a mandátumelmélet szempontjából a demokrácia minőségének romlását jelenti. A harmadik feltétel (a programok megvalósítása, illetve az ígéretek betartása) nehezen vizsgálható, ehhez a 2010-es választáson győztes program nem elég konkrét, nem is beszélve a 2014-esről. Azonban a győztes programok konkrétságának rohamos csökkenése is elég ahhoz, hogy a mandátumelmélet alapján megállapítsuk: a demokrácia minősége romlott Magyarországon 2010 óta. Sőt, ez az egyetlen elmélet, amelynek demokrácia-kritériumait szigorúan véve azt kell mondanunk: a demokrácia megszűnt ebben a ciklusban. A kormánypártok egyszavas programja sokkal jobban értelmezhető egy másik demokráciaelmélet, éspedig az elszámoltatáselmélet alapján. Eszerint ugyanis a választások - 5 -

6 nem a programokról szólnak, hanem a kormány/párt teljesítményéről: ha a választók elégedettek vele, rá szavaznak, ha nem, akkor ellene. Amennyiben elfogadjuk, hogy a Folytatjuk! győzte meg a választókat, akkor az elszámoltatáselmélet ma jobban írja le a magyar demokrácia működését, mint valaha: a polgárok nem a (jövőre vonatkozó) ígéretek, hanem a (múltbeli) eredmények miatt szavaztak bizalmat a kormánypártoknak. Árnyalja a képet, hogy bár újra elsöprő fölénnyel nyertek a kormánypártok, a 2014-es választások előtt (a Medián felmérése szerint) csupán az emberek 36%-a volt elégedett a dolgok haladásának irányával (a kormány tevékenységével valamivel többen, de ebben a tekintetben is többen voltak az elégedetlenek). Ez a 36% persze jóval magasabb, mint az 14%, amelyet 2010-ben, a második Orbán-kormány megválasztásának idején mért a Medián, de nagyjából megegyezik azzal a 37%-al, amit a Gyurcsány-kormány újraválasztásakor mért ugyanez az intézet. Mindezt figyelembe véve az elszámoltatáselmélet alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a magyar demokrácia minősége körülbelül ugyanolyan, mint az elmúlt nyolc évben bármikor, esetleg valamennyit még javult is. Az előző két elmélet igen komoly elvárásokat/feltételeket támaszt a demokráciával szemben, melyek maradéktalan teljesülése szinte lehetetlen. A minimalista demokráciaelmélet ezeket az irreális elvárásokat próbálja kiküszöbölni. Hívei szerint amíg rendszeres a versengés a közhatalomért, és sem a választásokon való indulás, sem a szavazójog nem korlátozott, addig demokrácia van; amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor diktatúra. Miután Magyarországon a választások rendszeresek, a szavazójog pedig általános, demokrácia van. Ugyanezen elmélet egyes hívei a demokrácia további feltételének tartják a politikai váltógazdaságot: ameddig egy rendszerben nincs kormányváltás, az igazából nem is demokrácia. Így, ha komolyan vesszük, hogy 2010-ben forradalom történt, a 2012-es Alaptörvény pedig új rendszert hozott létére, akkor ez a rendszer nem nevezhető demokráciának, mert még nem került sor kormányváltásra; de ez betudható a rendszer rendkívüli fiatalságának. Az utolsó elképzelés, amelyet itt ismertetünk, a deliberatív demokrácia modellje. Ez a demokráciafölfogás a korábban bemutatottaktól jelentősen eltér, ugyanis nem tartja demokratikusnak a többségi elvű, szavazás útján történő döntéshozatalt. A deliberatív demokrácia lényege, hogy a politikai döntéshozatalt megelőzi a lehető legtöbb szereplő bevonásával zajló nyilvános és szabad vita, illetve egyeztetés, és az e folyamat eredményeként létrejött konszenzus valósul meg politikai cselekedetekben. Természetesen - 6 -

7 a legszigorúbb értelemben sehol sincs működő deliberatív demokrácia (legalábbis nagypolitikai szinten, hiszen pl. az angolszász esküdtszékek így működnek), ettől függetlenül lehet (bár nem könnyű) mérni azt, hogy egy rendszerben mennyire jellemző a nyilvános és szabad vita, egyeztetés óta történtek olyan intézkedések, amelyek a politikai viták nyilvánosságát csökkentették valamelyest (pl. a részletes viták plenáris ülésről való száműzése az új Házszabályban). Ugyanilyen irányba hatott a törvényhozási hajsza (rekordmennyiségű törvényjavaslat beterjesztése, gyors tárgyalása, elfogadása) és a fegyelmezett kétharmados kormánypárti többség, mely nem hagyott a politikai vitákra annyi időt, helyet és lehetőséget, mint amennyi azelőtt volt. A politikai viták minőségével kapcsolatban vannak aggályok, de ezek méréssel egyelőre nincsenek alátámasztva, így nem illeszthetők tanulmányunkba. A viták nyilvánosságának és mennyiségének csökkenése viszont egyértelműen a magyar deliberatív demokrácia minőségének romlására utalnak. II. A demokráciák minőségét mérő empirikus vizsgálatoka demokrácia minőségét több neves szervezet is méri a világ országainak körében; általában nem egy-egy, az előbbiekben ismertetett elmélet alapján, hanem azok demokrácia-kritériumait vegyítve teszik ezt. Ezek közül az egyik legszélesebb körben használt az Economist hetilap által évente közzétett demokráciaindex, amely alapvetően a mandátumelmélet, az egalitariánus demokráciaelmélet és a részvételi demokrácia koncepciójának vegyítésén alapul; a választások szabadságát, a részvétel mértékét, a kormány működését, a politikai kultúrát és a különböző szabadságjogokat osztályozva készül el a ranglista. Bár ez az index jelentős mértékű változást nem mutat, az mindenképpen a demokrácia minőségének romlását jelzi, hogy hazánk 2008-ban még Szlovákia és Lengyelország előtt állt a ranglistán, mára viszont az utolsó a visegrádi országok között

8 8,4 8,2 8 7,8 7,6 7,4 7,2 7 6,8 6,6 6,4 6,2 A visegrádi országok demokráciaindexe Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia A Freedom House Szabadság a világban jelentése a szabadságjogok helyzetét vizsgálja különböző országokban, s egyúttal megállapítja, hogy ezen országok közül melyek választási demokráciák (ehhez tulajdonképpen a minimalista elmélet kritériumait használja), és melyek liberális demokráciák (ezen olyan választási demokráciát ért, amelyben a szabadságjogok megfelelő mértékben jelen vannak). Ugyan a Freedom House besorolása szerint Magyarország liberális demokrácia, a szabadságjogok szempontjából 2012 óta már nem a lehető legjobb (egyes) értékelést kapta az ország, hanem kettest, így egyedüliként a régióban nem mondhat magáénak tökéletes értékelést. A globális demokráciarangsor elnevezésű lista különböző intézmények számait összesítve kerül megállapításra, elsősorban a mandátumelmélet és az egalitariánus demokrácia elképzelését alapul véve (pl. figyelembe veszi a nemek társadalmi egyenlőségét, de a korrupció mértékét is, amely a mandátummal való visszaélés indikátoraként szolgál). E rangsor szerint a magyar demokrácia minősége 2012 óta javult 2009-hez vagy 2010 és 2012 közötti időszakhoz képest, de a visegrádi országokhoz viszonyítva visszaesés tapasztalható

9 A visegrádi országok pontszáma a globális demokráciarangsorban Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia A politikatudományban legszélesebb körben alkalmazott rangsor a Polity történelmi visszatekintést is tartalmazó listája. Éppen a történelmi távlat miatt a mai rendszerek közötti különbségeket nehezebb ezzel a rangsorral szemléltetni, mely a minimalista elmélet alapján készül, és a politikai versenyt nevezi meg a demokrácia egyetlen kritériumának. Magyarországon a választások szabadsága a Polity szerint a legmagasabb mércének is megfelel, így 1990 óta hazánk minden évben hazánk maximális pontszámot kapott. A régióból egyedül Csehország nem kapott maximális pontszámot, de azt a rendszert is demokráciaként definiálja a Polity. III. Összefoglalás és zárás Elemzésünkben bemutattuk, hogy a demokráciáról és annak minőségéről milyen sokféleképpen lehet beszélni, miként lehet ezek alapján a demokrácia minőségét mérni, és hogyan lehet ezt a magyar demokrácia minőségének értékelésére felhasználni. Amint azt alábbi összegző táblázatban látni lehet, a legtöbb bemutatott empirikus vizsgálat szerint romlik a magyar demokrácia minősége, de a romlás közép-kelet-európai viszonylatban - 9 -

10 korántsem kirívó. A környező országokhoz képest korábban meglévő előnyünket ugyanakkor sok tekintetben elveszítettük, de például a részvételi elmélet alapján továbbra is a magyar demokrácia a legjobb minőségű a visegrádi országok közül. A European Social Survey felmérése szerint a magyarok a demokrácia minőségének romlását azonban nem érzékelik, vagy ezt a folyamatot nem így értelmezik: 2008-hoz képest 2010-ben elégedettebb volt a magyar társadalom a demokrácia működésével, és ez az arány tovább javult 2012-re. A mérések alapján megfogalmazott állítások természetesen vitathatóak, már csak azért is, mert mint láthattuk az ezek hátterében álló demokrácia-felfogások sokfélék, a demokrácia minőségének mérésére használt indikátorok különbözőek lehetnek. Éppen ezért elemzésünk végső célja nem lehet egy egyértelmű és végső ítélet kimondása, csupán annyi, hogy a demokrácia minőségének méréséről szóló politikatudományi diskurzust megkíséreljük bevonni abba a vitába, amely a magyar demokráciáról 2010 óta szól. Nem azért, mintha azt gondolnánk, hogy a magyar demokrácia minőségéről feltétlenül és csakis mérésekkel és számokkal alátámasztott érvekkel kellene és lehetne vitázni; hanem azért, mert úgy véljük, hogy a szóban forgó politikatudományi diskurzus közbeszédbe kerülése segíthet tisztázni alapvető nézetkülönbségeinket: azt, hogy ki mit ért demokrácia alatt, és ki miért mondja azt a magyar demokráciáról, illetve annak minőségéről, amit. Úgy gondoljuk tehát, hogy jó lenne, ha erről kialakulna egy diskurzus, mert az ellentéteket csak mélyíti, ha valaki demokrácia-felfogásának tisztázása és kifejtése nélkül tesz megállapításokat a magyar demokráciáról; és hogy jó lenne, ha ebben a diskurzusban helyet kapna a demokrácia minőségének méréséről szóló politikatudományi diskurzus, mert ez csillapíthatja a magyar politikai közbeszéd feszültségeit, ezáltal pedig bizonyos értelemben maga is hozzájárulhat a magyar demokrácia minőségének javulásához

11 A magyar demokrácia helyzete Egalitariánus elmélet Részvételi elmélet Mandátumelmélet Elszámoltatáselmélet Minimalista elmélet Deliberatív elmélet Demokráciaindex (Economist) Szabadság a világban (Freedom House) Globális demokráciarangsor A magyar demokrácia minősége 2010 óta Egyenletesen romlik Egyenletes romlás 2002 óta (választási részvétel), enyhe javulás 2012 óta (választáson kívüli részvétel) Erőteljesen romlik, szigorúan értelmezve a demokrácia megszűnt Stagnál, rendkívül alacsony mértékben javul Stagnál, közel tökéletes Romlik Enyhén romlik Stagnál, bár a szabadságjogok mértéke valamelyest csökken Stagnál, enyhén javul A magyar demokrácia minősége 2010 óta a visegrádi országokhoz képest Relatív romlás, régióbeli első helyről visszaesés a harmadik helyre A választási részvétel romlása a régió trendjébe illeszkedik, továbbra is Magyarország a legaktívabb ezen a téren A régió többi országában stagnál a demokrácia minősége, így relatív romlás tapasztalható Egyedül hazánk nem kap minden szempontból tökéletes értékelést a régióban A visegrádi országok demokráciájának minősége gyorsabban javul, mint a magyar Polity Stagnál, tökéletes A többi országhoz hasonló

12 1 A demokráciaelméletek bemutatásánál elsősorban két tanulmányra támaszkodtam: Michael Coppedge et. al (2011): Conceptualizing and Measuring Democracy: A New Approach. Perspectives on Politics, 2. szám, o, valamint Körösényi András (2007): A demokratikus elitizmus konszenzusán túl. Politikatudományi Szemle, 4. szám, o

G. Fodor Gábor. (Századvég Alapítvány, kutatási igazgató)

G. Fodor Gábor. (Századvég Alapítvány, kutatási igazgató) Jó és rossz kormányzás Magyarországon, Avagy a demokratikus minõség mérésének problémája * G. Fodor Gábor (Századvég Alapítvány, kutatási igazgató) összefoglaló A politikatudomány a demokrácia tudománya.

Részletesebben

Politikai folyamatok

Politikai folyamatok Politikai folyamatok 510 Az új pártrendszer Tóth Csaba Török Gábor 1. Bevezetés A magyar pártrendszerrel kapcsolatos irodalom egészen a kétezres évek második feléig a stabilitás kialakulására, a pártrendszer

Részletesebben

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL KATONA FLÓRA A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL A rendszerváltás után a szomszédos országokkal kötött kisebbségi nyilatkozatoknak, kisebbségi egyezményeknek, illetve úgynevezett alapszerződéseknek

Részletesebben

Educatio 2012/2 Lukács Péter: Miért hisszük el? pp. 233 243.

Educatio 2012/2 Lukács Péter: Miért hisszük el? pp. 233 243. Miért hisszük el? A magyar felsőoktatásról szóló közbeszéd, és hasonlóképpen a felsőoktatás-politikai kormányzati megállapítások világa manapság a hiedelmek, előítéletek és ideológiák világa. A valósághoz

Részletesebben

A választási rendszer reformja

A választási rendszer reformja Tordai Csaba A választási rendszer reformja Az országgyűlési képviselők választási rendszerének átalakítása tizenöt éve napirenden van. Több országgyűlési bizottság dolgozott ennek érdekében, 1 és alig

Részletesebben

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere 1 Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere TARTALOM Bevezetés 1 A hatás és beválás értelmezése 3 Hatás 3 Beválás 4 A hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat 5 A

Részletesebben

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

Ők nem szavaznak ma Magyarországon Ők nem szavaznak ma Magyarországon A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzése a magyarországi nemszavazókról 2013. november Vezetői összefoglaló A Policy Solutions politikai elemző intézet

Részletesebben

A magyar választási rendszer átalakítása. összehasonlító perspektívában

A magyar választási rendszer átalakítása. összehasonlító perspektívában Prof. dr. Szigeti Péter (DSc.) Széchenyi István Egyetem Jogelmélet tanszék vezetője A magyar választási rendszer átalakítása összehasonlító perspektívában Előszó. 1. A választási rendszer és a választójog

Részletesebben

AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE

AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE PROGRAMOK, PÁRTELITEK ÉS SZAVAZÓTÁBOROK A 2010-ES VÁLASZTÁSOK UTÁN BÍRÓ NAGY ANDRÁS 1. Bevezetés A politikáról szóló közbeszédben 2010-re közhellyé vált a pártrendszer gyökeres

Részletesebben

Muraközy László (szerk.): Fecseg a felszín és hallgat a mély Tudatok és tudatalattik a gazdaságpolitikában

Muraközy László (szerk.): Fecseg a felszín és hallgat a mély Tudatok és tudatalattik a gazdaságpolitikában Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. július augusztus (719 726. o.) Muraközy László (szerk.): Fecseg a felszín és hallgat a mély Tudatok és tudatalattik a gazdaságpolitikában Akadémiai Kiadó, Budapest,

Részletesebben

Az Akadémiai Kiadó a Gazdaságpolitikai kerekasztal

Az Akadémiai Kiadó a Gazdaságpolitikai kerekasztal Móczár József Fut velem egy rossz szekér? Gondolatok az EU-ról a Minden Egész eltörött című könyv tanulmányozása közben (szerk. Muraközy László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013) Levelezési e-cím: moczar@uni-corvinus.hu

Részletesebben

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY h a t á r o z a t a a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés eleget téve a Magyar Köztársaság kötelezettségvállalásainak, a nemzetközi

Részletesebben

Havas Péter: A választási kampányok költségeinek szabályozása Nagy-Britanniában

Havas Péter: A választási kampányok költségeinek szabályozása Nagy-Britanniában Havas Péter: A választási kampányok költségeinek szabályozása Nagy-Britanniában Nagy-Britannia egyike azoknak az országoknak, amelyek sokáig a párt- és választás-finanszírozás legegyszerűbb szabályozási

Részletesebben

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában A 2014-es országgyűlési választások eredményeinek mélyelemzése a baloldali ellenzék szemszögéből 2014. július Vezetői összefoglaló A 2014-es

Részletesebben

AZ ÚJ MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER SZÁZADVÉG ALAPÍTVÁNY

AZ ÚJ MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER SZÁZADVÉG ALAPÍTVÁNY AZ ÚJ MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER SZÁZADVÉG ALAPÍTVÁNY Tartalomjegyzék Bevezetés a tanulmány célja 2 Korábbi vs. új magyar választási rendszer kisebb hangsúlyeltolódás a többségi rendszer irányába 3 A rendszerváltozás

Részletesebben

ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN

ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN

Részletesebben

Győri Zsuzsanna. CSR-on innen és túl

Győri Zsuzsanna. CSR-on innen és túl Győri Zsuzsanna CSR-on innen és túl Gazdaságetikai Központ témavezető: dr. Zsolnai László igazgató, egyetemi tanár Győri Zsuzsanna 2 Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola CSR-on innen

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon 1 Copyright 2008 The Sasakawa Peace Foundation The Sasakawa Central Europe Fund Minden jog fenntartva.

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2013 Országos jelentés Szerzők Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Szabó Lívia Dóra, Vadász Csaba Tördelő Szabó Ágnes Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos,

Részletesebben

ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK?

ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK? ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK? A fiatalok aktív állampolgársági készségei Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Másodelemzés nemzetközi adatbázisok és A szakirodalom alapján Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014.

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014. 1 Forrai Szilvia Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014. 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. A LIFELONG LEARNING, MINT SZAKPOLITIKAI

Részletesebben

A JÓ KORMÁNYZÁSRÓL Elmélet és kihívások

A JÓ KORMÁNYZÁSRÓL Elmélet és kihívások A JÓ KORMÁNYZÁSRÓL Elmélet és kihívások jo_kormanyzas_0627_blackprint.indd 1 2012.06.27. 8:28:17 JEZSUITA KÖNYVEK Agóra 12. Sorozatszerkesztõk: HORVÁTH ÁRPÁD SJ SZABÓ FERENC SJ VÍZI ELEMÉR SJ BARTÓK TIBOR

Részletesebben

A MAGYAR ÁLLAMI VÁLLALATOK ÁTLÁTHATÓSÁGA, KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEKNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉSE ÉS INTEGRITÁSA. Kutatási jelentés. 2014.

A MAGYAR ÁLLAMI VÁLLALATOK ÁTLÁTHATÓSÁGA, KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEKNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉSE ÉS INTEGRITÁSA. Kutatási jelentés. 2014. A MAGYAR ÁLLAMI VÁLLALATOK ÁTLÁTHATÓSÁGA, KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEKNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉSE ÉS INTEGRITÁSA Kutatási jelentés 2014. március A Transparency International Magyarország független szakmai szervezetként

Részletesebben

A FEJLŐDÉS ÚJ PARADIGMÁJA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

A FEJLŐDÉS ÚJ PARADIGMÁJA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A FEJLŐDÉS ÚJ PARADIGMÁJA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT DOKTORI ÉRTEKEZÉS RICZ JUDIT TÉMAVEZETŐ: DR. CSABA LÁSZLÓ DEBRECEN 2008. TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ:

Részletesebben

Áttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé

Áttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Áttekintés Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Overview Understanding the Brain: Towards a New Learning Science Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A külföldön élő állampolgárok választójogának gyakorlása nemzetközi összehasonlításban

A külföldön élő állampolgárok választójogának gyakorlása nemzetközi összehasonlításban Fábián György egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék A külföldön élő állampolgárok választójogának gyakorlása nemzetközi összehasonlításban 2010-ben 215

Részletesebben

Mire jó a tanoda?* Fejes József Balázs. Bevezetés

Mire jó a tanoda?* Fejes József Balázs. Bevezetés Fejes József Balázs Mire jó a tanoda?* Az ezredfordulót követően számos tanoda kezdte meg működését hazánkban a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének elősegítése érdekében. A főként

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben