ELSŐ RÉSZ: általános alapok ŐKOLÓGIAI ALAPISMERETEK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEVEGŐTAISZTASÁGVÉDELEM

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN ELSŐ RÉSZ: általános alapok ŐKOLÓGIAI ALAPISMERETEK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEVEGŐTAISZTASÁGVÉDELEM

2 ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK BIOSZFÉRA ÖKOSZISZTÉMÁK AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA

3 BIOSZFÉRA A TÉRNEK AZT AZ ELEMÉT, MELYBEN AZ ÉLET TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT LEHETSÉGES BIOSZFÉRÁNAK NEVEZZÜK. RÉSZEI: ATMOSZFÉRA (levegő) HIDROSZFÉRA (víz) PEDOSZFÉRA (talaj)

4 BIOSZFÉRA TÉRBELI KITERJEDÉSE

5 BIOSZFÉRA EGYENSÚLYI HELYZETÉT AZ ANYAGOK ÉS AZ ENERGIA HATALMAS BIOGEOKÉMIAI MOZGÁSA TARTJA FENN EZ A MOZGÁS ZÁRT KÖRFOLYAMAT! ENNEK MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE EGYBEN A KÖRNYEZETVÉDELEM KULCSKÉRDÉSE

6 ÖKOSZISZTÉMÁK AZOKAT A BIOSZFÉRÁT ALKOTÓ ÖKOLÓGIAI ALRENDSZEREKET, MELYEKNEK EGYMÁSTÓL JÓL ELKÜLÍTHETŐ SAJÁTOS JELLEGÉT A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ALAKÍTOTTÁK KI ÖKOSZISZTÉMÁKNAK NEVEZZÜK (PÉLDÁUL: ERDŐ, RÉT, LEGELŐ, TÓ, STB.)

7 ÖKOSZISZTÉMÁK

8 ÖKOSZISZTÉMÁK KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK BIOTÓP, VAGY ÉLETTELEN (ABIOTIKUS) NAPSUGÁRZÁS (ENERGIA, FÉNY, UV ÉS KOZMIKUS NAPSUGÁRZÁS ( SUGÁRZÁS, STB) VÍZ (FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI, CSAPADÉK, STB) LEVEGŐ (KLIMATIKUS TÉNYEZŐK, STB) TALAJ, DOMBORZAT (FÖLDRAJZI HELYZET, KITETTSÉG, TALAJFAJTÁK, STB) BIOCÖNÓZIS, VAGY ÉLŐ (BIOTIKUS) ÉLŐLÉNYEK FAJTÁI, KÖZÖSSÉGE ÉS ÖSSZESSÉGE ÉLŐLÉNYEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSA

9 ÖKOSZISZTÉMÁK ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK LEGINKÁBB A BENNÜK LEZAJLÓ ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIVEL JELLEMEZHETŐK ENNEK AZ ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁSNAK MEGJELENÉSI FORMÁJA A TÁPLÁLÉK LÁNC

10 ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC AZ ANYAG- ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS TÖBB SZINTEN ZAJLÓ BIOLÓGIAI FORMÁJA TROFIKUS SZINTEK: PRODUCENSEK (TERMELŐK) KONZUMENSEK (FOGYASZTÓK) CSÚCSRAGADOZÓ REKUPERÁLÓK (VISSZAFORGATÓK) JELLEMZŐ: ZÁRT KÖRFOLYAMAT

11 ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC Általános ábrázolása

12 ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC Fenyőerdő biocönózisa

13 ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC

14 A kultúr ökoszisztémában az ember veszi át a csúcsragadozó szerepét ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC

15 ÖKOSZISZTÉMÁK Természetes és mesterséges ökoszisztémák összehasonlítása TÁPLÁLÉK LÁNC

16 Globális vízkörforgás egyszerűsített ábrája (milliárd m 3 ) AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA

17 Vízkészletek AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA

18 AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSE Víz körforgása

19 AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSE Az ember vízhasználata vízszennyezéssel jár

20 AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSE Fosszilis energia hordozók használata légszennyezéssel CO 2 kibocsátással jár, ez felmelegedést okozhat

21 KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG A faanyag, mivel absz. száraz tömegének 50%-a szén, fontos szereplője a karbon ciklusnak. A fatermesztés (erdőművelés) és fahasznosítás (fatermékek gyártása és használata) létre hoz egy mesterséges, emberi hatásra működő, antropogén, vagy civilizációs faanyagáramot, mely hatással van a természetes szénciklusra

22 KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG A civilizációs faanyagáram szerepe a szénciklusban

23 KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG Fotoszintézis : 6 CO H 2 O C 6 H 12 O O 2

24 KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG Fotoszintézis anyagmérlege CO kg H 2 O 1082 kg MJ Napenergia Nitrogén FOTOSZINTÉZIS H 2 O 541 kg Kalcium Magnézium O kg Egyéb FAANYAG (Fenyőfa, u=0 % 19300MJ) 1000 kg

25 KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG A faégetés CO 2 semleges, de a CO 2 azonnal visszakerül a levegőbe

26 KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG Az erdő és a fatárgyak széntárolók Egy akác erdő és a belőle származó fatermékek széntárolása (tc/ha) szimulációs modell alapján

27 KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG A hazai erdők szénforgalmának éves mérlege (millió t) Éves szénforgalom során illetve rövid távon felszabadul - levélzet - bruttó fakitermelés apadéka - bruttó fakitermelés tuskó- és gyökér- mennyisége - energiacélú felhasználás (tűzifa) - faipari hulladék Tartósan beépülő illetve lekötött szén-mennyiség - faipari termékek - élőfakészletben érintetlenül hagyott növedék 2,40 0,48 0,97 0,96 0,05 0,91 1,13 4,86 2,04 Éves szénbeépülés és lekötés összesen 6,9 Forrás: Führer E., Mátyás Cs. Magyar Tudomány, 2005/7

28 AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA CSAK ANTROPOGÉN (EMBERI) HATÁSRA JÖN LÉTRE TÁRSADALMI IGÉNYT ELÉGÍT KI ENERGIA FELHASZNÁLÁST IGÉNYEL NYITOTT FOLYAMAT: ANYAGOK ÉS ENERGI LÉP KI A RENDSZERBŐL A KILÉPŐ ANYAGOK ÉS ENERGIA A KÖRNYEZETET SZENNYEZIK, KÖVETKEZMÉNY: KÖRNYEZETTERHELÉS

29 A FAANYAGÁRAM (NYITOTT) Faanyag nyitott társadalmi mozgásának egyszerűsített ábrázolása

30 A FAANYAG ÁRAM (ELMÉLETILEG ZÁRHATÓ) Faanyag egyszerűsített elméletileg zárt társadalmi mozgása

31 A faanyagáram elvileg zárttá tehető A FAANYAG KÖRFORGÁSA (EGYSTERŰSÍTETT ÁBRA)

32 FAANYAG ÁRAM (NÉMET) Német fagazdaság (fa és papíripar) faanyagárama (Adatok millió m 3 )

33 FAANYAGÁRAM (MAGYAR) Fahulladék felmérés év (Adatok ezer m 3 )

34 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (ELŐZMÉNYEK) TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS Rachel Carson: Néma tavasz c. könyve 1962 Római Klub: A növekedés határai 1972, ENSZ (un. Brundtland) bizottság jelentése Közös jövőnk címen 1987, Rio-i i ENSZ világ konferencia 1992 Agenda 21 c. dokumentuma,

35 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Rachel Carson: Néma tavasz c. könyve (1962) volt az első nagyhatású írás, mely az egész világ figyelmét a környezeti problémákra irányította (ELŐZMÉNYEK)

36 Római Klub: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A növekedés határai c. jelentés (1972) már tudományos eszközökkel, számítógépes (ELŐZMÉNYEK) világmodellekkel kereste a válaszokat

37 Római Klub Maedows féle világmodell katasztrófa változata FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (ELŐZMÉNYEK)

38 Római Klub Maedows féle világmodell nulla növekedés változata FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (ELŐZMÉNYEK)

39 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (ELŐZMÉNYEK) ENSZ (un. Brundtland) bizottsága Közös jövőnk c. jelentése (1987) szerint a fenntartható fejlődés fogalma: A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.

40 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐZMÉNYEK A második környezetvédelmi világkonferencián, Rio de Janeiróban, 1992-ben 178 ország, köztük hazánk is, értett egyet annak szükségességében, hogy a fenntarthatóság jelenjék meg az aláíró országok nemzeti környezetvédelmi politikájában és tevékenységében. Ez az Agenda 21 című nyilatkozatban került rögzítésre. Ennek alapján számos ország, illetve az Európai Unió és Magyarország is elkészítette a saját, személyre szabott programját.

41 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐZMÉNYEK Az Agenda 21 célkitűzései (egyszerűsítve): kimerülő erőforrások igénybevételének csökkentése szennyezőanyag kibocsátás csökkentése gazdasági növekedés

42 FENNTERTHETÓ FEJLŐDÉS ALAPELVEK Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A föld eltartó képességénekének keretein belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitüdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni

43 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐZMÉNYEK Magyar jogszabályban először az évi LIII. törvényben (mely a környezet védelmének általános szabályairól szól) szerepel a fenntartható fejlődés: 1. (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. Majd az 1997-től 2002-ig tartó időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programba (NKP) került be a Rio-i i vállalás.

44 ENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐZMÉNYEK Időközben sokan bírálták és pontosították a fenntartható fejlődés fogalmát és a hangsúly a növekedésről a létminőségre került: A fenntartható fejlődés a társadalmi létminőség folytonos megvalósulása, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. (Herman Daly)

45 ENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐZMÉNYEK A fenntartható fejlődés helyes értelmezéséből következik, hogy: A fenntarthatóság célja: a folytonos szociális jobblét (és nem az önös, önmagáért való gazdasági növekedés) A cél elérésében a gazdaság eszköz, a környezet pedig feltétel. (Azaz: cél a jobblét, eszköz a gazdaság, és nem pedig: cél a növekedés, eszköz a környezet)

46 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (Utak a fenntarthatósághoz) A fenntarthatóságról, a fenntarthatósághoz vezető utakról sokan, sokféleképpen vélekednek. A legfőbb vélemények alapján a fenntartható fejlődés: 1. a fenntartható gazdasági növekedésen keresztül biztosítható 2. a környezetminőségen keresztül biztosítja az ember létminőségét 3. az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást igényli 4. a szegénység leküzdésével, az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférésen keresztül valósítható meg 5. csak paradigmaváltáson keresztül valósítható meg

47 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (Vélemények ) 1. A fenntartható gazdasági növekedésen keresztül biztosítható Ez a törekvés azon a reményen alapul, hogyha sikerül létrehozunk egy erős gazdaságot, mely segítségével a humán és ökológiai problémáinkat megoldjuk. Ez a remény csalóka, mert problémáinkat éppen annak a gazdaságnak a működése teremti meg, amely hasznainak maximálása érdekében félreteszi a szociális és környezeti szempontokat. E véleménnyel úgy állítja be a dolgokat, mintha a gazdaság tartaná fenn a környezeti erőforrásokat, s nem fordítva. Feltételezi az ember képes uralni a természetet. A gazdaság ekkor céllá lép elő, pedig csak eszköz a társadalmi jólét kielégítéséhez. A társadalmi jólétet a gazdasági növekedéssel azonosító megközelítés népszerű, mert az emberek legtöbbje a világot anyagi javakban méri.

48 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (Vélemények ) 2. A környezet minőségén keresztül biztosítható Nagyon sokan úgy gondolják, hogy jó úton haladunk, csupán a környezet elszennyezése által a környezet minőségének csökkenése fenyegeti előrehaladásunkat. Ez a szemlélet a fenntartható fejlődést hajlamos azonosítani a környezetvédelemmel, és a problémák megoldásához elegendőn, ha a gazdaság környezeti teljesítményét kijavítjuk. Azokra a megoldásokra helyezi a hangsúlyt, ahol a környezeti problémák megoldásán keresztül a gazdaság is nyer, illetve a környezet minősége is javul. Ez a jól ismert win-win (kétszer nyerni) megközelítés. (Sajnos azonban nem minden probléma oldható meg ilyen alapon, a módszer ellenzői azt állítják, hogy könnyű leszedni a fáról az alacsonyan csüngő gyümölcsöket, de ki fogja leszüretelni a fa tetejét?)

49 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (Vélemények ) az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást igényli E nézet abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy elegendő Bolygónk egy hányadával fenntartható módon bánni, míg a maradék részén megengedhető a nem fenntartható erőforrás használat, feltételezve, hogy a rossz erőforrás-használatot lehet, jóval kompenzálni. (Az osztozkodás a természetvédelmi területek, rezervátumok kijelölésével már megkezdődött.) A valóságban azonban, mivel a problémák egy rendszert alkotnak, nem vagyunk képesek izolálni a természet és az ember harmóniájának szigeteit, a globális problémáktól azok is szenvednek, akik semmit nem tettek azok létrejöttéért. A fenntarthatóság ezen megközelítése úgy véli, hogy az emberi tudás, technikai ismeretek bővítésével bőségesen tágítható az ökológiai rendszerek eltartó-képessége.

50 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (Vélemények ) a szegénység leküzdésével, az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférésen keresztül valósítható meg A világon megtermelt javak bőségesen elegendőek lennének ahhoz, hogy mindenki szükségletét kielégítsék, sőt, ha csak a tényleges szükségleteket kellene kielégíteni, és nem a mértéktelen fogyasztást, a jelenleg igénybevett természeti erőforrások több mint 40%-át megtakaríthatnánk. Nagy kérdés azonban, hogy a fejlett országok népessége hajlandó lenne-e e megváltoztatni fogyasztási szokásait? Az a nézet, hogy a szegények is részesedjenek a fejlődés áldásaiból, igen népszerű, de ha ez a gazdagok fogyasztási szokásaival jár együtt, az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a harmadik világ meginduló fejlődése csak tovább terheli a környezetet, mind annak minőségét, mind pedig erőforrásait, amint az már látszik is.

51 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (Vélemények ) csak paradigma váltáson keresztül valósítható meg Ebben a felfogásban a fenntartható fejlődés egy új paradigma, amely átfogó és radikális változtatásokat követel. Nemcsak új termelői, de új fogyasztói mintázatokra is szükség van, ezzel alapvetően támadja a fogyasztói társadalmak etikáját. A fenntarthatósághoz hoz vezető (fentebb vázolt) módozatokat együttesen, integráltan kell alkalmazni. A kulturális, morális, etikai megfontolások mellé belép a szubszidiaritás elve, e, mint a globalizáció ellensúlya. Ennek jegyében a tájban, biogeográfiai területi egységek alapján önszerveződő, önigazgató társadalmi szerveződések lépnek, amelyek a gazdasági, társadalmi szükségszerűségek mentén szerveződnek nagyobb egységekbe.

52 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (Idézetek ) Egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amelyben létrejött (A. Einstein) A Föld ki tudja elégíteni mindenki szükségét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát. (E. Fromm) A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. (Mahatma Gandhi)

53 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Az ökológiai lábnyom fogalmát a WWF WWF vezette be a környezet igénybevétel jelzésére, az alábbi elvek szerint: Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeljük meg életünk kielégítéséhez szükséges javainkat, és itt dolgoztatjuk fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsátunk. Ennek a területnekek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom. Mivel minden egyes embernek és társadalomnak más és más fogyasztási szokásai vannak, ezért az ökológiai lábnyom nagysága utal jelenlegi életstílusunkra is. Az ökológiai lábnyom, tehát a különböző erőforrás használathoz hoz köthető területekből tevődik össze, feltételezve, hogy minden elvett erőforrás kifejezhető területben.

54 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Az ökológiai lábnyom tehát a természethasználat szintjét jelző mutató, mely a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületet jelzi népességarányosan (ha/fő mértékegységben) kiszámításához az embereknek mindazon energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely az életvitelükhöz (lakás, közlekedés, ruházkodás, táplálkozás) szükséges.

55 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Ábrázolás)

56 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM DEFINICIÓK Az ökológiai lábnyom számszerűsíti, mekkora hatással bír az emberi életmód a természetre. Legújabb változata szerint hat elemből áll: a területből, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a legelőből, amely az ember által elfogyasztott hús előállításához kell, az erdőterületből, mely a fa-és papírfogyasztást fedezi, a hal-, rák- és kagylófogyasztással arányos nagyságú tenger, a lakáshoz szükséges földterület és annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyéni energiafogyasztással arányos szén-dioxidot megköti.

57 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM DEFINICIÓK Ökológiai kapacitás: világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából Ökológiai deficit: adott régió (ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökolábnyoma és ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti negatív különbség. (Ha a különbség pozitív, akkor ökológiai tartalék van, ez a jó helyzet!)

58 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Mértéke ban) 2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népessége mellett az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 ha. Ez az adat Magyarországon fejenként 3,7 hektár. Azaz mind a hazai mind a világátlag értéke magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. (A világban tehát ökológiai deficit van: ugyanis 6,1 milliárdos világnépesség mellett a bolygó biológiailag aktív 11,3 milliárd hektáros felületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna.)

59 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ALAKULÁSA 1960 ÉS 2005 KÖZÖTT: 1989-óta ökodeficit!

60 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ALAKULÁSA 1960 ÉS 2005 KÖZÖTT (Zöld: ökotartalék, piros: ökodeficit)

61 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ALAKULÁSA 1960 ÉS 2005 KÖZÖTT komponensek szerinti megoszlásban: (Kék mező az energia fogyasztás!)

62 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Tíz ország, mely a globális ökolábnyom több mint felét, három ország USA, Kína, India pedig közel negyedét adja (2005 világ átlag 2,1 ha/fő)

63 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Biokapacitás és az ökolábnyom alakulása régiók és népesség szerint (2005)

64 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Jellegzetességek) Ahogyan a GDP egyoldalúan mutatja a gazdaság növekedését, úgy az ökológiai lábnyom is egyoldalúan mutatja az emberiség környezeti hatását. A mutatók ennek ellenére is érté tékes jelzéseket adnak a fenntarthatóságra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a magas GDP együtt jár a magas ökológiai deficittel, de az ökológiai deficitet az elmaradott régiók népességének növekedése is fokozhatja.

65 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Jellegzetességek) A legtöbb ipari régióban a lábnyom jelentős mértékben meghaladja a helyben tényleg rendelkezésre álló területet, ami csak a világkereskedelem révén más régiók eltartó képességénekének rovására valósulhat meg.

66 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS WWF élőbolygó indexe, mely a biodiverzitás mértékét mutatja, állatfajok populációjának felmérése alapján készül. A 2008-ban kiadott jelentés szerint 1970-hez képest 30%-kal csökkent a megfigyelt fajok egyedeinek száma. Kihalás veszélye ÉLŐBOLYGÓ INDEX

67 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉLŐBOLYGÓ INDEX Példa egyes fajok egyedszámának alakulására

68 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉLŐBOLYGÓ INDEX Az élőbolygó index alakulása között Ez is 1989 után romlik

69 WWF Élőbolygó jelentés 2008 alapján az élő bolygó index és az ökolábnyom változása FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÉS AZ ÉLŐBOLYGÓ INDEX

70 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM VESZÉLYEZTETETT FAJOK A biológusok 5 és 15 millióra becsülik ma a Földön élő fajok, növények, állatok és mikrobák számát. De jelenleg növény, 4-8 millió rovar és körülbelül gerinces faj ismert az ember előtt. Ma azonban ezen növény- és állatfajok ezreit fenyegeti a kipusztulás veszélye, az élőhelyek elvesztése, illegális kereskedelem, túlvadászat és -halászat, szennyezések és a klímaváltozás miatt.

71 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTSA KI A SAJÁT ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT ÖKOLÁBNYOM KALKULÁTORRAL

72 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS JÖVŐ STRATÉGIÁK HIPOTÉZIS: A környezet minőségi romlása, és a társadalmi belső feszültségek, azaz a globális humán és ökológiai krízis, oly mértékben fokozódik, k, hogy azok visszahatásai az emberi társadalom belátható időn belüli pusztulásához vezetnek. A VÁLTOZAT: Ma már túlléptük azt a határt, ahol a folyamat javítható. B VÁLTOZAT: Ma még nem léptük túl azt a határt, ahonnan a folyamat már nem javítható.

73 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS JÖVŐ STRATÉGIÁK A 1 változat: Katasztrófa forgatókönyv következtetése: Kár lenne tehát fékezni a jelenlegi növekedést, megfosztani a jelen generációit attól, hogy kiélvezze az elért fejlődést. A 2 változat: Kényszerpálya forgatókönyv következtetése: Az emberiséget csak valami totális megrázkódtatás térítheti el a jelenlegi fejlődés útjáról. Az összeomlás fogja kikényszeríteni a fenntarthatóság irányába tett igazi változtatásokat.

74 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS JÖVŐ STRATÉGIÁK B 1 változat: Techno-optimista optimista forgatókönyv következtetése: Az emberiség eddig a tudomány és technika segítségével, mindig úrrá tudott lenni a problémákon. Minden esélye megvan annak, hogy növekvő ismereteink választ adnak majd a társadalmi és környezeti problémák kezelésére. B 2 változat: Fenntartható társadalom forgatókönyv következtetése: Ma még önként, tudatosan változtathatunk jelenlegi felfogásunkon (fejlődési nézeteinken, fogyasztási szokásainkon) s így legyőzhetjük a globális humán és ökológiai krízis végzetes következményeit.

75 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS JÖVŐ STRATÉGIÁK A világ országainak jelentős része már döntött a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett (Rio-i ENSZ világkonferencia 1992) A kialakított stratégiák (emisszió csökkentés, megújuló energiák fokozása) techno-optimista optimista jellegűek A zöld mozgalmak egyre erősebben követelik azonban a paradigma váltáson alapuló, fogyasztási szokásokat megváltoztató stratégiákat

76 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (Nemzeti stratégiánk) Magyarország saját stratégiáját először 2007-ben (Rio után 15 évvel) az első Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája (NFFS) dokumentumban fogalmazta meg. Ezalatt a 15 év alatt Magyarország fejlődését olyan, egymással nem összehangolt programok, fejlesztési tervek és projektek irányították, amelyek jelentősen korlátozták a hatékonyságot a fenntartható fejlődés alapelvei és megközelítési módjai szempontjából (Idézet az OECD 2008 évi Fenntartható fejlődés Magyarországon című környezetpolitikai teljesítmény értékeléséből)

77 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (A stratégiák tervezett eredményei) Az ökolábnyom remélt változása az időben

78 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (A stratégiák tervezett eredményei) Öt változat a népesség várható alakulására

79 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Népesség megoszlása (A stratégiák tervezett eredményei)

80 A népesség várható változása FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (A stratégiák tervezett eredményei)

81 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (A stratégiák tervezett eredményei) Fenntartható fejlődés várható változása az időben (szemléltető ábra) FENNTARTHATÓS SÁG 1 2 JÖVŐ 1 = IPAROSODÁS 2 = RIO 1992 AGENDA 21

82 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A FAGAZDASÁG FA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, A JÖVŐ NYERSANYAGA, MERT MEGÚJÍTHATÓ ÉS BŐVÍTHETŐ ERŐFORRÁSBÓL SZÁRMAZIK + KÖRNYEZETBARÁT!

83 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A FAGAZDASÁG A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÖVETELMÉÉNYE A FAGAZDASÁGBAN: NÖVEKVŐ FATERMESZTÉS NÖVEKVŐ FAHASZNOSÍTÁS

84 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Növekvő fatermesztés KÖVETELMÉNYEK A FAGAZDASÁGBAN Fakitermelés növelése (ökológiai kockázatfelmérés) Új erdők telepítése (területhasznosítás, pénzügyi támogatás) Erdei apadék hasznosítása (technológiai és logisztikai rendszerek)

85 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÖVETELMÉNYEK A FAGAZDASÁGBAN Növekvő fahasznosítás Értéknövelt fahasznosítás (fahasznosítás magasabb értéken) Faépítészet erősítése (a fa, mint építőanyag kedvező megítélésének az elérésével a hatóságoknál és az építtetőknél) Fahulladékok növekvő hasznosítása (forgács- és MDF lapgyártásban) A fatermékek élettartamának növelése (konstruktív faanyagvédelem) Elhasznált fatermékek újrahasznosítása (recycling) A fahasznosítás hierarchiájának jogi leszabályozása (elsődleges az anyagában történő hasznosítás, míg másodlagos az energia célú égetés lehetőleg az életciklus végén)

86 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A FAGAZDASÁG A növekvő fatermelés és hasznosítás ökológiai indoklása tíz tételben 1. A helyes erdőgazdálkodás a természetet szolgálja. 2. Az erdő és a faanyag széntároló. Az értelmes fahasználat az atmoszféra CO 2 növekedését korlátozni képes. 3. Az erdő egy önregeneráló rendszer, a fa pedig egy igen jelentős és folyton megújítható nyersanyag forrás. 4. Az erdő a fa termelésén kívül még számos más ökológiailag is hasznos és fontos funkciót tölt be. 5. A faanyag megtermelése az erdőn messzemenően környezetbarát. 6. A faanyag pedig maga az egyik legsokoldalúbban használható nyersanyag anyag. 7. A fa az egyik legjelentősebb és folyton megújítható energia forrás. 8. A fa termesztése és a fatermékek gyártása kevésbé energia igényes és hulladék szegény. 9. A fatermékek használata energia takarékos és csökkenti a környezet terhelését. 10. A faanyaganyag és a fatermékek biológiailag lebomlanak és így zárható az anyagok természetes körforgása.

87 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM A levegőtisztaságvédelem a környezetvédelem egy szakterülete, mely felöleli magában mindazokat a különböző szaktudományokhoz tartozó ismereteket, melyek a levegőszennyeződés keletkezésének megértéséhez jellegzetességeinek megismeréséhez és leírásához vizsgálatához, ellenőrzéséhez és elhárításához szükséges

88 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA A TISZTA LEVEGŐ AZ ALÁBBI GÁZOK KEVERÉKE Tf % M N 2 78,084 28,022 O 2 Ar CO 2 20,946 0,934 0,030 32,009 39,960 44,024 Levegő 28,973 A LEVEGŐ VALÓJÁBAN MINDIG TARTALMAZ MÉG SZENNYEZŐ ANYAGOKAT ÉS VÍZPÁRÁT

89 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA A légkör szerkezete

90 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA Troposzféra, ahol az ember berendezkedett

91 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA A légkör hőmér- sékleti szerkezete

92 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA FÜGGŐLEGES HŐMÉRSÉKLETI RÉTEGZŐDÉS normál és m Normál inverz hőmér- sékleti állapot m Hőmérséklet C 0 Inverz Inverziós réteg

93 INVERZIÓ LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA

94 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁS Szilárd: Porok Aeroszolok Füst Cseppfolyós: Ködök Légnemű Gázok és gőzök tengeri aeroszol

95 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK A POR: tetszőleges alakú és sűrűségű szilárd részecskékből álló, általában kétfázisú polidiszperz rendszer. Szemcsemérete: 10 3 és 1µ között. Két kiemelt tartománya: PM10 (x<10 10µ) és PM2,5 (x <2,5 µ) AEROSZOL: levegőben lebegő szilárd szennyeződés. Általában kisebb mint 1 µ FÜST: szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkező igen finom diszperzitású elégetlen szénszemcsék, melyek mérete 10-1 és 10-3 µ között van

96 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK GÁZOK ÉS GŐZÖK: a levegő összetevőivel homogén keveréket alkotnak. (Kipufogó gázok, technológiai véggázok, stb.) KÖDÖK: finom diszperzitású rendszerek, melyeket kisméretű (mint az aeroszolok) folyadékcseppek alkotnak. Igen stabil rendszerek! (Kondenzációval, porlasztásnál stb. keletkeznek.)

97 POROK LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LEGJELENTŐSEBB LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÉN-DIOXID (SO 2 ) NITROGÉNOXIDOK (NO X) SZÉNHIDROGÉNEK (C X H Y ) SZÉN-MONOXID (CO) OZON (O 3 ) SZÉN-DIOXID (CO 2 ) üvegház hatás miatt!

98 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉG MÉRTÉKEGYSÉGEI Szilárd légszennyezőkre: tömeg szerint: mg/nm 3 Légnemű légszennyezőkre: tömeg szerint: mg/nm 3 de igen kis mennyiségekre térfogatarányban: ppm (parts per million) ppb ( parts per billion)

99 TERMÉSZETES Vulkánok: SO 2 ; aeroszolok LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM Villámlás: NO x Erdőtüzek: CO; füst, C x H y Növények: pollenek Láp, mocsár: CH 4 Fenyők: terpének Óceánok: aeroszolok, SO 2 LÉGSZENNYEZÉS

100 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZÉS

101 MESTERSÉGES (emberi hatásra) Ipar Közlekedés Mezőgazdaság Lakosság LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZÉS

102 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA A légszennyeződés egy összetett folyamat, mely három szakaszból tevődik össze, ezek: Emisszió E Transzmisszió T Immisszió I

103 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA E T I

104 Emisszió: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA légszennyező anyag kibocsátás légszennyező tevékenység egyben a kibocsátás mértéke Jele: E Mértékegysége: tömegáramban: kg/h koncentrációval: mg/m 3 fajlagos értékben: mg/db; mg/kg; stb. (de pl.: autókra gco 2 /100km

105 Emissziós norma: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA megengedett maximális kibocsátás mértéke hatóság által előírt emissziós határérték Jele: E n Mértékegysége általános esetben: tömegáramban, technológiára vonatkoztatva: koncentrációban, vagy fajlagos értékben kerül meghatározásra

106 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Emissziót alakító tényezők az emissziós paraméterek: a kibocsátott légszennyező anyag mennyisége a kibocsátott légszennyező anyag: fajtája, állapota fizikai kémiai tulajdonságai a kibocsátás körülményei: meteorológiai: szélsebesség, turbulencia, hőmérsékleti rétegződés (normál, vagy inverz állapot) kibocsátó forrás típusa: pont-, vonal-, vagy diffúz forrás pontforrás esetén: effektív kéménymagasság

107 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Pontforrás: a kibocsátás helye egy ponthoz rendelhető: koncentrált paraméterű kibocsátó forrás ezért az emisszió mértéke pontosan meghatározható a leggyakoribb emissziós forrás (pl. kémény, kürtő) Vonal forrás: a kibocsátás helye egy vonalhoz rendelhető: közlekedési vonalak: autópálya, légi folyosó Diffúz forrás: a kibocsátás helye nagy felületekhez köthető ajtó, ablak, falnyílás szabadba telepített technológia

108 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Effektív kémény magasság (H) számítása H h h H = h + h = k114 F = gv g r 2 T g T h F g 1/3 u h T k Ahol: F= = felhajtó erő, v g = kiáramló gáz sebessége, r = kémény átmérő, T k és T g =külső és gáz hőmérséklet

109 Transzmisszió LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA légszennyező anyagok terjedésének, hígulásának és átalakulásának folyamata az atmoszférában légkörfizikai és kémiai hatások eredménye, ezért a diffúzklimatológia tudománya foglalkozik vele Jele: T

110 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Transzmissziót alakító tényezők a transzmissziós paraméterek: Emisszió és körülményei Légkör fizikai kémiai folyamatok Metorológiai hatások Topográfiai hatások

111 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Transzmissziós paraméterek: Légkör fizikai kémiai folyamatok diffúzió oxidáció, redukció, ionizáció fotokémiai reakciók termikus és higrikus reakciók fázis váltás

112 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Transzmissziós paraméterek: Meteorológiai hatások levegő hőmérséklet, inverz, vagy normál állapot szélirány szélsebesség, turbulencia felhőzöttség, csapadék napsugárzás

113 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Transzmissziós paraméterek: Topográfiai ( felületi) hatások talaj tulajdonságok növény borítottság domborzat beépítettség

114 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA E és I között összefüggés van, ezért a várható max immisszió (I vmax ) számítható Közelítéssel: I 10 E = 2,16 ) u H vmax 2 h 5 p q Ahol: ū h = átlagos szélsebesség p/q= diffúziós együttható (0,5 ~0,63)

115 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA A transzmissziós folyamatokban érvényesülhet a levegő öntisztuló képessége, úgy mint: Szennyezőanyagok hígulása diffúzió révén Szennyezőanyagok átalakulása, lebomlás révén kevésbé, vagy egyáltalán nem ártalmas anyagokká (így egyes esetekben, pl.: fotokémiai szmog, veszélyesebb anyagok is keletkezhetnek!) Az atmoszférából való kikerülés révén Száraz kikerülés: kihullás, ülepedés (fall out) Nedves kikerülés: kimosódás (rain out,wash out)

116 Öntisztulás a légszennyeződési folyamatban LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA tisztulás szennyeződés kölcsönhatás

117 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Mi történik akkor, ha a globális légszennyező tevékenység oly nagy mértékű, hogy a levegő öntisztuló képessége már nem elégséges? A szennyező anyag nem kerül ki az atmoszférából a szennyező anyag koncentrációja tartósan megnő a globális háttér légszennyezettségi tartományban az az a szennyezés visszafordíthatatlan!?

118 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Immisszió: légszennyezettségi állapot (vagy más szempontból) levegő minőség Jele: I Mértékegysége: mg/nm 3 (a légszennyező anyag koncentrációja) ppm; ppb (kis koncentrációk esetén) Immissziós norma: levegő minőségi határérték (hatósági előírás) Jele: I n (24 órás mérés átlagában megengedett) I nmax (félórás mérés megengedett max. értéke)

119 Definíciók: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Légszennyező anyag: a levegő minőségét károsan befolyásoló anyag Légszennyezés: az a tevékenység, amikor mesterséges forrás okoz levegőszennyeződést Káros légszennyezés: az a tevékenység, melynek során a légszennyező anyag koncentrációja a levegőben a megengedett érték (I n ) fölé növekedet Káros légszennyezést okoz az az állampolgár, jogi személy, aki a számára előírt emissziós normát (E n ) túllépi

120 Definíciók: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Levegőszennyeződés: az a folyamat melynek során (természetes, vagy mesterséges forrásból) a levegőbe jutott légszennyező anyag koncentrációja ott megnő Levegő szennyezettség: a levegő összetételének az a dinamikus egyensúlyban lévő, hosszabb ideig fenn álló állapota, a, mely a levegő szennyeződése során alakult ki

121 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Légszennyező anyag (anyag) Levegőszennyezés (tevékenység) E Levegőszennyeződés (folyamat folyamat) T Légszennyezettség (állapot) I

122 Országos immissziós mérőhálózat LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA

123 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM Légszennyezettség növekedése Szmog LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK Légszennyező anyag (mg/m 3 ) Helyi szennyezők Szmog Városi alap Regionális háttér Globális háttér I n max Városi alapterhelés I n Regionális háttér Globális háttér Helyi szennyezők

124 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK Globális háttérszennyezettség a levegő ténylegesen mérhető legkisebb szennyezettsége magashegyi mérő állomásokon és óceáni kutató hajókon állandóan mérik! ha a háttérszennyezettség tartósan megnövekszik, akkor fennáll a folyamat irreverzibilitásának veszélye! (pl: CO 2 )

125 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK SZMOG LONDON TÍPUSÚ SZMOG 1952 tél, hideg, köd, szélcsend és inverzió 4 napig, széntüzelésből származó füst, korom, SO 2 2, 4000 halott Clean Air Act LOS ANGELES TÍPUSÚ SZMOG 1965 nyár, meleg, erős napsütés és UV sugárzás, gyenge légmozgás, inverzió, közlekedésből származó NO x, CO, C x H y ezek fotokémiai reakciójából igen agresszív anyagok pl. PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik

126 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK: A SZMOG A London-i szmog képekben Védekezés: kibocsátás csökkentés szmogriadó terv

127 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI Halálozások száma és a légszennyező anyagok közötti összefüggés (London 1952) TARTOMÁNYOK: A SZMOG

128 Peking LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK: A SZMOG szmog (füstköd) 2005 augusztus

129 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK: A SZMOG Los Angeles-i szmog képekben szmog nincs van

130 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM BUDAPESTI SZMOGRIADÓ TERV HATÁR- ÉS KÜSZÖBÉRTÉKEI

131 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM SZMOGRIADÓ TERV (AZ ELŐZŐ TÁBLÁZAT DEFFINICIÓI) egészségügyi határérték: : a légszennyezettség azon mértéke, amely alatt még hosszú idejű behatás esetén sem következik be egészségkárosodás. tájékoztatási küszöbérték: : a légszennyezettség azon mértéke, amely az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idősek, légzőszervi, szív és érrendszeri betegségben szenvedők) okozhat egészségügyi problémákat riasztási küszöbérték: : a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget.

132 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA Egészség károsítás: közvetlen módon belélegezve a tüdőben és/vagy szennyeződést okozva a bőrfelületen kifejtett hatás közvetett módon a nagy rendszerekben kifejtett hatás üvegház hatás (globális felmelegedés, klíma változás) savasodás ózon réteg károsítás fotokémiai szmog Egyéb károsítás: műszaki és esztétikai károk

133 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA

134 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EGÉSZSÉG KÁROSÍTÓ HATÁSA Közvetlen módon belélegezve a tüdőben kifejtett hatás SO 2 ; NO 2 ; szálló por: savas, maró, izgató hatás, gyulladásos reakciók a légutakban, idült hörghurut, tüdő tágulat, asztma CO: a hemoglobinhoz kötődve akadályozza az oxigén ellátást a vérben O 3 : fáradtság, torokban szárazság érzet, szem könnyezés Korom: policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH, pl. 3,4 benzpirént) tartalmaz, ezek rákkeltők Porok: szemcsemérettől (PM10; PM2,5), és a szemcse anyagától függő hatás

135 Közvetlen módon belélegezve a tüdőben kifejtett hatás LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EGÉSZSÉG KÁROSÍTÓ HATÁSA

136 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA: ÜVEGHÁZ HATÁS Közvetett módon a nagy rendszerekben kifejtett hatás: üvegház hatás (globális felmelegedés, klíma változás) az antropogén légszennyező anyagok egy csoportja, az un. üvegház hatású gázok (röviden: ÜHG), a légkörbe kerülve fejthetik ki ezt a káros hatást

137 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK (ÜHG) A HATÁS EGYSZERŰSÍTETT MECHANIZMUSA

138 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK Szén-dioxid (CO 2 ) főleg szerves üzemanyagok égéséből származik metánt (CH 4 ) tehenek, birkák és más kérődzők bocsátják ki, valamint rizsmezők, szemétlerakók, és olajrétegek halogénezett szénhidrogéneket (CFC-k) hűtőrendszerekben, mint hűtőközeg, valamint habokban és tisztítóanyagként alkalmazzák troposzférikus ózon (O 3 ) főleg az iparból és a közlekedésből származik Dinitrogén-oxid oxid (N 2 O) a talajokban folyó mikrobiológiai tevékenység során képződik

139 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM CO 2 koncentráció növekedése ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK

140 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM NH 4 koncentráció növekedése ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK

141 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM N 2 O koncentráció növekedése ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK

142 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK Különböző ÜHG esetében az üvegházhatás potenciált ( GWP global warming potentials) CO 2 (szén-dioxid) egyenértékbe átszámolva adják meg. Például: JELÖLÉS MEGNEVEZÉS GWP 100 SZÉN-DIOXID 1 METÁN 21 CFC 11 CFC 12 CFC 13 TRIKLÓR-FLUOR-METÁN 4000 DIKLÓR-DIFLUOR-METÁN 8500 KLÓR-TRIFLUOR-METÁN NITROGÉN-MONOXID 310

143 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK A világ ÜHG kibocsátása és megoszlása

144 Az egyes ÜHG szerepe az üvegház hatás kialakulásában LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK

145 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK A világ ÜHG kibocsátásának területi eloszlása

146 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK ÜHG megoszlása szektoronként EU 2003

147 Globális szénkibocsátás növekedése LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK

148 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Az un. üvegház hatású gázok koncentrációjának tartós növekedése a levegőben a légköri hőmérsékletet megnövelheti tartós felmelegedést okozva globális éghajlatváltozást idézhetnek elő (Az ábra hibás! Fa égetése CO 2 semleges!)

149 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS CO 2 koncentráció és a hőmérséklet

150 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Hőmérséklet alakulása és a szénkibocsátás

151 A hőmérséklet átlagos értékeinek növekedése LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

152 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Hőmérséklet, tengerszint, hótakaró változásai

153 Tengerszint emelkedés következményei LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

154 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM El Niňo jelenség: nagy felszíni időszakos tengervíz hőmérsékleti eltérések, melyek éghajlat változást idéznek elő Szárazabb Melegebb Nedvesebb ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

155 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS A globális felmelegedés a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságát fokozhatják és károsító hatásukat is megnövelhetik. Például: tornádó széldöntés

156 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS TÉNYEK (a VAHAVA jelentésből): a légkör szén-dioxid tartalma az ipari forradalom kezdetekor 280 ppm volt, ma már 380 ppm a Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 0 C, 2005-ben 14,60 0 C a szélsőséges meteorológiai és hidrometeorológiai események (árvíz, belvíz, özönvízszerű esők, aszály, hőséghullámok, szélviharok, korai és késői fagyok, stb.) száma, intenzitása és időtartama megnövekedett az utóbbi évtizedekben; a szélsőséges események egyre nagyobb és összetettebb gazdasági, egészségügyi, valamint más károkat okoznak.

157 A globális felmelegedés előrejelzései LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

158 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELSŐ LÉPÉSEK A MEGELŐZÉSBEN: Globális hatás ellen csak globális összefogás lehet sikeres. Ezt az összefogást testesíti meg az 1992-ben aláírt ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) Ebben a fejlett ipari országok vállalták, hogy ÜHG kibocsátásaik 2000-ben nem haladják meg az 1990-es szintet, valamint nyilvántartást vezetnek ÜHG kibocsátásaikról. Hosszú évek csatározását követően 2005-ben életbe lépett az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt Kiotoi Jegyzőkönyv, amely az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott szén-dioxid mennyiség világméretű csökkentését írja elő.

159 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS TOVÁBBI LÉPÉSEK (EU aktivitás) Az Éghajlatváltozási Keretegyezmény tovább fejlesztéseként az EU éghajlatpolitikai célként tűzte ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladhatja meg 2 0 C-kal az ipari forradalom előtti szintet. Ennek eléréséhez az EU Környezetvédelmi Tanácsa szerint a fejlett országok ÜHG kibocsátás csökkentési vállalásainak mértéke 2020-ban 15-30% 30%-os nagyságrendűnek kell lennie az 1990-es szinthez viszonyítva

160 ÚJ FEJLEMÉNY: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Az EU Parlament egyoldalúan döntött ( ), az ÜHG kibocsájtás 1990-es szinthez képest 20 %-os csökkentése mellett, de kész ezt a mértéket 30%-ra emelni, ha a fejlett országok is csatlakoznak Koppenhága-i klímakonferencián ( ) viszont nem született megegyezés

161 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZGÁZ EMISSZIÓT CSÖKENTŐ INTÉZKEDÉSEK HATÁSÁNAK ELŐREJLZÉSE 2000 és 2050 között, ha 39%-os kibocsájtás csökkentés nincs, és ha van

162 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜHG EMISSZIÓT CSÖKENTŐ INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Kioto-i i (1997) egyezményből fakadó vállalás CO 2 kibocsájtás csökkentés ( bázisévekhez képest 6% 2008 és 2012 között) Megújuló erőforrásból származó energia növelése (1990 bázisévhez képest 4,3 % 2012-ig) A hazai klímapolitika tudományos megalapozása érdekében a KvVM és a MTA 2003-ban három éves kutatási projektet indított. A projekt neve röviden VAHAVA (VÁltozás-HAtás-VÁlaszadás)

163 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜHG EMISSZIÓ ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÜHG emisszió (millió tonna CO 2 egyenértékben)

164 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM CO 2 EMISSZIÓ KERESKEDELEM Az ÜHG emisszió kereskedelme egy olyan lehetőség, mely a vállalatokat gazdaságilag is érdekeltté teheti a kibocsátás csökkentésében, mert ha a számára engedélyezett kibocsátási kvótát alul teljesíti, a különbözetet egy kereskedelmi rendszerben eladhatja Ezt a rendszert (ETS Emission Trade Scheme) az EU 2005-ben indította el A kibocsátási kvótákat bázisévek alapján határozták meg, és osztották ki bizonyos szisztémában Itthon 150 vállaltnak 30 Mrd tonna CO 2 kvóta jutott Akkor van hozadéka, ha az eladott kvóták bevételét klímavédelmi beruházásokra fordítják

165 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS A klímaváltozás negatív hatása a fagazdaságra A gyakoribbá váló szélsőséges időjárás erdőkárokat okozhat (pl. széldöntés) Új károsítók (pl. rovarok) jelenhetnek meg Globális felmelegedés az erdőterületek visszaszorulását okozhatja (erdőssztyepp előretörés)

166 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Fagazdaság pozitív hatása a klímaváltozásban Az erdő és a faanyag CO 2 megkötő (nyelő), ami hazai viszonylatban közel 2 millió tonnát jelent (lásd: karbon ciklus témáját) ezért a fenntartható fejlődés követelményének teljesítése (növekvő fatermesztés és fahasznosítás) az atmoszféra CO 2 koncentrációjának csökkentését is eredményezi ( win win kettő nyer megoldás) Az erdőterületek növelése, a fatárgyak élettartamának fokozása, a faépítészet erősítése a fa recycling stb. a fenti célt is szolgálják (lásd: fagazdaság és a fenntartható fejlődés témáját)

167 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS A fotoszintézis alatt felvett CO 2 adja az élő fatest komponenseinek (lignin, hemicellulóz, cellulóz) szén tartalmát A fa feldolgozásával ez a szén a fatárgyakban mindaddig tárolva marad, míg elkorhad, vagy elégetik.

168 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Fatermékek széntárolók: a faanyag absz. száraz tömegének ~ 50%-a szén, mely a levegő CO 2 -jából származik, ezért a Fatermékek a légkör CO 2 -ját csökkenteni képesek A csökkentés számítása: CO nyelés 2 = ρ 2 3,67 Ahol: ρ=fafaj (bázis) sűrűsége, 3,67=a fotoszintézis során 1 kg C keletkezéséhez szükséges CO 2 (atomsúlyok alapján 44/12) Pl.: 1 m 3 erdei fenyő (~ 420 kg) 210 kg szén, 770,7 kg CO 2

169 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS A fatermékek széntároló és CO 2 csökkentő képessége a tömegtől és élettartamtól függ Fatömeg (kg) Élettartam (év) Tárolt C (kg) CO 2 csökkentés (kg) Raklap Belső ajtó Faház (140m2) Bútorzat (3 szobás) Parketta (25m2)

170 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM Hazánkban a faipari késztermékekben évente 0,3-0,5 millió tonna szén tárolás növekedéséről lehet szó. Ez 1,1 1,5 millió tonna légköri CO 2 ből származik Ha növeljük a használatban lévő fatárgyak készletét, ezzel hozzájárulhatunk a légkör CO 2 csökkentéséhez ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

171 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Küzdj a klímaváltozás ellen: használj fát! Erre szólít fel az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) Európa használatban lévő fatermékei becsült 220 millió tonna CO 2 -ot tárolnak Ezen fatermék állomány évről-évre évre nő, évente további 20 millió tonna CO 2 -ot tárolva (Forrás: Frühwald, A: Hamburg University, 2004)

172 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS KLÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT Nincs is változás (mérési hiba, ill. megállt a melegedés) Nem jelentős a melegedés (földtörténeti viszonyítások) Van változás, de ez természetes eredetű Tökéletlenek a vizsgálati modellek, nem biztos, hogy folytatódik

173 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS KLÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT: az átlag hőmérséklet ciklikusan ingadozik (kék és piros hullámok) és nem a CO 2 koncentráció változása miatt

174 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS KLÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT a globális felmelegedés egyetlen tudományos bizonyítása

175 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM KLÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT: a klíma befolyásolására tett erőfeszítés csak az adófizetők pénzének felesleges pocsékolása ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

176 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS KLÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT: az éghajlatváltozással való riogatásra egy pénzszerző ideológia épült Fő ideológusuk Al Gore Szervezetük az IPCC Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change)

177 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS GREENPEACE elfogadja a klímaváltozást, és az elkerüléséhez szükséges szennyezés csökkentése mellett van

178 Nehéz eldönteni mi veszélyesebb LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM a klíma változást hirdető, vagy az ezt tagadó klíma szkeptikus álláspont de szembe kell nézni a valósággal! ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

179 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA: SAVASODÁS Közvetett módon nagy rendszerekben kifejtett károsító hatás: savasodás A légkörbe jutott SO 2 ; NO x ; NH 3 légszennyező anyagok a semleges csapadék ph értékét a savas tartományba viszik Következmény: savas eső vegetáció károsodása műszaki és esztétikai károk

180 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM SAVASODÁS A savas eső keletkezés kémiai mechanizmusa SO 2 emissziónál 2 SO 2 + O 2 2 SO 3 SO 3 + H 2 O H 2 SO 4 NO x emissziónál 2 NO 2 + H 2 O HNO 2 + HNO 3 N 2 O 4 + H 2 O HNO 2 + HNO 3

181 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM SAVASODÁS Savasodás hatása: vegetáció károsodás savas eső SO 2 és/vagy NO x emisszió pl. erdő pusztulás barnaszén erőmű

182 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM SAVASODÁS

183 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM SAVASODÁS Savasodás hatása: műszaki kár pl. szobor pusztulás

184 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA: ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS Közvetett módon nagy rendszerekben kifejtett károsító hatás: ózon réteg károsodás A légkörbe jutott CFC-k (halogénezett szénhidrogének pl.: freonok, halonok, széntetraklorid, stb.) és dinitrogén-oxid oxid (N 2 O) légszennyező anyagok a sztratoszféra ózonrétegében (ózon pajzs) az ózon koncentrációját csökkentik Következmény: az ózon pajzs elvékonyodik ( kilukad ) és károsan megnő a földfelszínre érő UV sugárzás

185 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS Az atmoszférikus ózon eloszlása és hatása

186 Az ózon réteget károsító mesterséges légszennyezés LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS

187 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS Az ózon réteg károsodás kémiai mechanizmusa klór ion esetében

188 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS A klór kikerülési mechanizmusa lassú ezért hosszú ideig képes az atmoszférában maradni

189 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS A legnagyobb ózonlyuk a déli pólus felett 2006 szeptember (Minél kékebb annál kisebb az ózon koncentráció)

190 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA: FOTOKÉMIAI SZMOG Közvetett módon nagy rendszerekben kifejtett károsító hatás: fotokémiai (ózon) szmog A légkörbe jutott VOC; C x H y ; NO x légszennyező anyagok fotokémiai reakciók következtében a talaj közeli légrétegben az ózon koncentrációját megnövelik Következmény: toxikus hatás, egészségkárosodás (VOC=Volatile Organic Compounds, illékony szerves komponensek)

191 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM FOTOKÉMIAI SZMOG Fotokémiai (ózon) szmog mechanizmusa

192 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM FOTOKÉMIAI SZMOG Ózonkoncentráció alakulása városi környezetben

193 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM HATÁROKON ÁTLÉPŐ LÉGSZENNYEZÉS Savasodás, ózonpajzs károsodás, fotokémiai szmog határokon átlépő légszennyezésre vezethető vissza. (kezdeti felismerés: 1960-as évek skandináv erdőpusztulás) Emisszió csökkentő egyezmények kezdetben külön légszennyező anyagokra: SO Helsinki, 1994 Osló NO x 1988 Szófia VOC 1991 Genf CFC 1987 Montreál Összkibocsátás csökkentő egyezmény: 1999 Göteborg Megjelent az Európai Unió 2001/81/EK irányelvében

194 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM HATÁROKON ÁTLÉPŐ LÉGSZENNYEZÉS A savasodás megfékezésére hozott intézkedések eredményt hoztak: Csökken az erdőpusztulások üteme, mert Csökkent a kibocsájtott SO 2 mennyisége Európa kilotonna Magyarország technológiai mező,erdő, vízgazd. ipar hőközpontok erőművek közlekedés szolgáltatás lakosság

195 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM HATÁROKON ÁTLÉPŐ LÉGSZENNYEZÉS A fotokémiai szmog megfékezésére hozott intézkedések is hoztak részleges eredményt: A felszíni ózon-koncentráció eloszlása (2002 július) A felszíni ózon határérték túllépései (K-puszta) Egészségügyi 8 órás (110 ug/m3) Lakossági tájékoztatás 1 órás (180 ug/m3) Határérték túllépések száma csökken, de még magas. (Lokális hatások erősödnek nagyvárosok)