Munkavédelmi szabályzat

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon Munkavédelmi szabályzat Kisújszállás, augusztus 31.

2 Tartalomjegyzék A munkavédelmi szabályzat célja és hatálya I. fejezet Általános rendelkezések II. fejezet Munkavédelmi ügyrend 1. Igazgató munkavédelmi feladatai 2. Munkavédelmi megbízott 3. Igazgatói helyettesek 4. Osztályfőnökök 5. Testnevelést tanító pedagógus 6. Gyakorlati oktatást tanító pedagógus 7. Tanulók 8. 2

3 Munkavédelmi szabályzat Cél és alkalmazási terület A szabályzat célja A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény és ennek végrehajtásáról rendelkező 5/1993. (XII. 26.) MüM. rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó évi LXXIX. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működésről szóló 11/1994. (CVI. 8.) MKM rendelet alapján, a Kisújszálláson működő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon területén végrehajtandó munkavédelmi, és foglalkozás-egészségügyi előírások betartására az alábbi Munkavédelmi szabályzatot (MVSZ) adom ki. A Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza mindazokat az általános követelményeket, és a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, melyek az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés követelményei, figyelembe véve az Intézmény sajtosságait. Területi hatálya Kiterjed az Intézmény használatában lévő valamennyi létesítményére, munkahelyére és munkavégzési területére. Személyi hatálya - Kiterjed az Intézmény valamennyi munkavállalójára, az Intézmény tanulóira, a diákotthon lakóira, a gyermekotthonokban elhelyezett gyermekekre és fiatalokra. - Egyéb jogviszony alapján munkát vállaló dolgozóra, beleértve az alkalmi munka, szakmai gyakorlat, szervezett társadalmi munka keretében foglalkoztatott dolgozókra. - Az Intézmény területén tartózkodó szülő, hozzátartozó, látogató vagy Intézmény megbízása alapján munkát végző személyekre. Időbeli hatálya Ezen Munkavédelmi Szabályzat január 1.-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Jogkövetkezmény A Munkavédelmi Szabályzat előírásainak megszegése a cselekmény vagy annak nyomán bekövetkezett esemény (személyi sérülés, műszaki kár, stb.) súlyosságától és veszélyességétől függően fegyelmi, kártérítési, szabálysértési vagy büntető eljárást vonhat maga után. Az MvSz előírásainak betartásáért az Intézmény minden munkavállalója személyében felelős. 3

4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása és fenntartása, a munkavédelmi előírások betartása és betartatása a vezető kötelessége. 2. Azon munkahelyeken, ahol olyan körülmények alakulnak ki, amelyek bárkinek az egészségét és testi épségét veszélyeztetik, ott a hiba elhárításáig munkát végezni TILOS. 3. Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tevékenységet folytató, és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a 2. számú melléklet szerinti munkavállalói létszámtól függően köteles az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni, saját megállapítása szerint. 4. Az Intézmény állományi létszáma jelenleg 146 fő. Az 5/193. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklet 3. pontja alapján az Intézményt III. veszélyességi osztályba sorolom A munkáltató veszélyességi osztályba sorolása munkabiztonsági szaktevékenység. II. FEJEZET A MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 1. Az Intézmény igazgatójának munkavédelmi feladatai - Saját hatáskörében teljes körűen felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért. - Köteles gondoskodni a jogszabályokban, szabványokban, és az MvSz ben előírt rendelkezések megismertetéséről, végrehajtásáról, azok ellenőrzéséről és folyamatos megtartásáról. - Indokolt esetben, illetve szükség esetén saját hatáskörében szabályozhatja az Intézmény sajátosságaiból adódó munkavédelmi feladatokat. - Köteles gondoskodni arról, hogy A dolgozók a kötelezően előírt orvosi vizsgálatokon megjelenjenek A dolgozók az előírt, munkaköröknek megfelelő munkavédelmi oktatáson részt vegyenek A balesetek, rendkívüli események kivizsgálása szakszerűen történjen - A jogszabályok által munkabiztonsági szaktevékenységi körbe utalt feladatok ellátására munkavédelmi szakképesítésű szakemberrel megbízási szerződést köt, a 4

5 szaktevékenységi körbe nem utalt munkavédelmi feladatok ellátásának megszervezéséről, ellenőrzéséről gondoskodik. - Köteles rendszeres munkavédelmi ellenőrzéseket tartani, az ellenőrzés tényét, az ott feltárt hiányosságokat, és a megszüntetés módját írásban bizonylatolni. - Köteles az előírt műszaki felülvizsgálatokat elvégeztetni, a hibák kijavítását elrendelni. - A munkavédelmi előírások be nem tartása esetén fegyelmi jogkörében eljár. - Dönt a munkabalesetet szenvedett dolgozó részére kifizetendő kártérítés nagyságáról. - Biztosítja a munkavédelmi költségek, fejlesztések anyagi fedezetét. - Létrehozza a munkavédelmi bizottságot, írásban kinevezi a munkavédelmi megbízottat, és a munkavédelmi képviselőt. - Az óvoda, iskola, kollégium és a gyermekvédelmi szakellátás házirendjében meghatározza a védő, - óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban, gyermekotthonban, lakásotthonokban való tartózkodás során, meg kell tartaniuk. - A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározza az Intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottjainak feladatait a tanuló és gyermekbalesetek, munkabalesetek megelőzése érdekében. 2. A munkavédelmi megbízott feladatai - Írásban megbízott személy az igazgató irányításával dolgozik. Munkavédelmi kérdésekben az igazgató tanácsadója, képviselője. - Egyezteti a szemlék időpontjait, értesíti a résztvevőket, a szemléről jegyzőkönyvet készít. - Időszakonként utóellenőrzéseket, vagy soron kívüli ellenőrzéseket tart. - Ellenőrzi, hogy a munkavállalók az előírt védőfelszereléseket használják e. - Elkészíti a munkavédelmi oktatási tematikát, az illetékes vezetők részére átadja, ellenőrzi, hogy a munkavédelmi oktatási tematika alapján az előírt előzetes, ismétlődő és rendkívüli oktatásokat megtartották e. - A bekövetkezett munkabaleseteket, úti, illetve tanulói baleseteket nyilvántartja, kivizsgálásukban részt vesz, jegyzőkönyvet vesz fel, erről nyilvántartást vezet. A jegyzőkönyvek illetékesek részére történő továbbítását időben elvégzi. - Munkabalesetet szenvedett dolgozót 15 napon belül kárigénye bejelentésére írásban értesíti, kártérítéssel kapcsolatos igényét véleményezi. - Eszközök, berendezések, felszerelések vásárlásakor a munkavédelmi minőségtanúsítás, illetve megfelelőségi tanúsítvány meglétét ellenőrzi, a dokumentumokat megőrzi. - Ellenőrzi a munkavállalók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatát. Munkavédelmi szaktevékenységnek minősülő feladatok (Az alábbi feladatok ellátása munkavédelmi szakképesítést igényel) - Az MvSZ jóváhagyásra történő előkészítése, szükséges módosítások, kiegészítések elvégzése. - Az Intézmény munkavállalói, munkavédelmi oktatásához szükséges munkavédelmi oktatási tematika elkészítése. 5

6 - Kezelési utasítások meglétének, tartalmának ellenőrzése, szükség esetén új kezelési utasítások készítése. - Egyéni védőfelszerelések szükségességének megállapítása, beszerzésükhöz munkavédelmi kódszámaik (típusszám) megadása. - Üzembehelyezési eljárások előkészítése, lebonyolítása, az üzembehelyezési engedély kiadásának előkészítése. - Veszélyhelyzetek, súlyos munkabalesetek, - tanulói balesetek kivizsgálása. 3. Az igazgatóhelyettesek munkavédelmi feladatai - Gondoskodnak, hogy az irányításuk alá tartozó munkavállalók és tanulók a MvSz előírásait, a rájuk vonatkozó munkavédelmi elírásokat, a munkavédelmi oktatási tematikában meghatározott szabályokat munkavédelmi oktatás keretében megismerjék. - Beosztottjaiknál alkoholszondás ellenőrzés megtartására jogosultak. - Részt vesznek az irányításuk alá tartozó területeken történő munkavédelmi szemléken. - Részt vesznek az irányításuk alá tartozóknál a belesetek és kvázi balesetek kivizsgálásánál. - A munkavállalói és tanulói baleseteket bejegyzik a Baleseti napló -ba. 4. Az osztályfőnökök munkavédelmi feladatai - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetnie kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend vonatkozó előírásait, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét. - El kell látnia a tanulók felügyeletét az osztály tanórán kívüli foglalkozásain is (kirándulások, túrák, kulturális foglalkozások, stb.) - Az osztályfőnöki órák keretében fel kell hívnia a tanulók figyelmét a különböző állandó és idényjellegű baleseti veszélyforrásokra (sport, közlekedés, tisztálkodás, játék stb.) - Figyelemmel kell kísérnie a tanulók egészségi állapotát, ellenőrizni kell, hogy a tanulói megjelentek e az iskolai egészségügyi ellátás keretében megszervezett szűrővizsgálatokon. - A tanulókkal meg kell ismertetnie a legalapvetőbb a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, viselkedési szabályokat, az osztálynaplóba be kell jegyeznie, és a tanulóktól az oktatott szabályokat vissza kell kérdeznie. - Az osztályában történt bármilyen balesetről az igazgatót vagy helyettesét értesítenie kell, és nyílván kell tartania a tanulói baleseteket. 5. A testnevelést tanító pedagógus baleset megelőzéséi feladatai - A tanév első testnevelési óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének szabályait, és visszakérdezéssel meg kell győződnie, hogy a tanulók elsajátították e az oktatott ismereteket. - Testnevelési órákra, sportfoglalkozásra, edzésre stb. a tornaterembe, sportudvarra a tanulók csak a foglalkozást vezető pedagógus jelenlétében mehetnek be, és az óra az ő irányításával történhet. 6

7 - A tornaeszközöket, tornaszereket, sportszereket, az öltöző és a tornaterem, sportudvar állapotát, biztonságát a testnevelő köteles folyamatosan ellenőrizni. Hibás, sérült felszerelést, eszközt, tornaszert használni nem szabad. - A testnevelési órát, edzést vezető pedagógus köteles gondoskodni a rend és fegyelem megtartásáról, és felelősséggel tartozik a baleset-megelőzési szabályok megtartásáért. - A tornaterem padozatát mindig csúszásmentes állapotban kell tartani, el kell távolítani minden akadályt, ami csúszást, botlást okozhat. - A tornateremben akadályt jelentő sportszereket (gerenda, ugrószekrény stb.) tárolni nem szabad. - A testnevelést oktató pedagógus gondoskodjon arról, hogy az órákon a tanulók megfelelő sportfelszerelésben jelenjenek meg, az órákon karórát, karkötőt, nyakláncot, lógó fülbevalót, gyűrűt stb. ne használjanak. - Minden gyakorlat előtt a testnevelő mutassa be a veszélyes elemeket, és hívja fel a tanulók figyelmét a balesetek, sérülések megelőzésére. A gyakorlatok a balesetek, sérülések megelőzésére. A gyakorlatok megkezdése előtt végeztessen bemelegítést. - Baleseti, sérülést, rosszullétet a testnevelő köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének. 6. Gyakorlati oktatást, technikai foglalkozásokat tanító pedagógusok baleset megelőzési feladatai - A tanév első óráján a tanulókkal meg kell ismertetni a balesetek megelőzésének általános szabályait, és visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók az oktatott ismereteket elsajátították e, és ezt az osztálynaplóba a pedagógusnak be kell jegyeznie. - Tanári felügyelet nélkül technikai foglalkozásokon a tanulók nem tartózkodhatnak. - A gyakorlati oktatást vezető pedagógus folyamatosan ellenőrizze az eszközök, felszerelések állapotát, azok szakszerű használatát, a munkafogások helyességét. A hibás eszközöket, felszereléseket azonnal ki kell cserélni. - A feldolgozásra váró anyagokat csak a kijelölt helyen szabad tárolni, úgy, hogy azok akadályt ne jelentsenek, balesetet, sérülést ne okozzanak. 7. A tanulók feladatai a balesetek megelőzésében A Közoktatási Törvény 12 -a a tanulók kötelességévé is teszi a balesetek megelőzését, amikor így fogalmaz: A tanuló kötelessége különösen, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa, és alkalmazza az egészségét, és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletétét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, diák és gyermekotthon alkalmazottjait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi, - ha megsérült. 7

8 Mivel a tanulók jogait és kötelességeit iskolai szinten a tanulói házirend szabályozza, ezért feltétlenül fontos, hogy ezek a szabályok a házirendbe is bekerüljenek, és az abban foglaltakat a tanulók is jól megismerjék. Előfordulhat, hogy a tanulók tanítási időben nem az iskola épületében, hanem azt elhagyva az iskolán kívül szenvednek balesetet, ezért a házirendben feltétlenül szabályozni kell, hogy a tanuló a tanítási időben jogszerűen, hogyan, és kinek a felelősségére hagyhatja el az iskolát. 8. A munkáltató kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában 8.1. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében az Intézmény köteles a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint: - a szükséges utasításokat kellő időben a munkavállalóknak megadni - rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek megfelelnek e a rájuk vonatkozó rendelkezéseknek - a munkavégzés követelményéhez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő eszközöket biztosítani a munkavállalók részére - a tudomására jutott rendellenességet, illetve az egészséget veszélyeztető munka végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintettek értesíteni, és a közvetlen veszély esetén, a munkavégzést leállítani. - A munkabelesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az előírásoknak megfelelően eljárni - Biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniás állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, pótlását. 9. A munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában 9.1. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát Így különösen köteles: - a rendelkezésre bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően, és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. - Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható módon tisztításáról gondoskodni. - A munkavégzéshez az egészséget nem veszélyeztető ruházatot viselni. - Munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani. - Munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani, és azokat a munkavégzés során alkalmazni. - A részére előírt orvosi, pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni. - A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől. - Balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. - Munkahelyi vezetőjének jelenteni, ha olyan gyógyszert szed, vagy ideg- és egészégi állapotában olyan változás következik be, amely munkavégzésében veszélyt jelenthet, vagy idézhet elő. 8

9 9.3. A munkavállaló jogosult megkövetelni - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását. - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységekhez, a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását. - a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha: - ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik - foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja - foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent - mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és az előzetes vagy ismétlődő orvosi vizsgálaton munkára alkalmasnak bizonyult - csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készségekkel és jártasággal - ahol fennáll a veszély lehetősége, egyedül munkát végezni nem szabad 9.5. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül, és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne - közvetlenül és súlyosan, - a teljesítését meg kell tagadnia A munkavállalót nem érheti hátrány az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. III. FEJEZET AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI 1. A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának előírásai 1.1. Intézményünknél munkaviszony létesítésekor a munkaköri alkalmasság bizonyítása céljából a munkavállaló előzetes orvosi vizsgálaton köteles részt venni, és csak az alkalmasságot igazoló orvosi vizsgálat megtörténte után állítható munkába. 9

10 - Amennyiben a munkavállaló az előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, vagy a vizsgálat a választott munkakör betöltésére alkalmatlannak minősíti, a munkavállalóval munkaviszony nem létesíthető. - Az ideiglenesen alkalmasnak minősített dolgozó a foglalkozás egészségügyi orvos által meghatározott ideig foglalkoztatható az adott munkakörben, ennek eltelte után a vizsgálat költségeit az Intézmény viseli. - Az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatok eredményeit tartalmazó iratokat veszi át, őrzi meg, és az időszakos vizsgálatokat ezek alapján szervezi A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása céljából a munkavállalóknak évente időszakos orvosi vizsgálaton kell részt vennie. - A vizsgálatra küldés koordinálása feladata. - Az időszakos orvosi vizsgálatokat lehetőleg munkaidő alatt kell végezni, a munkaidőből kiesett időre a dolgozót átlagkeresete illeti meg. - Az időszakos orvosi vizsgálatok költségei az Intézményt terhelik. - Az időszakos orvosi vizsgálatok nyilvántartását végzi Soron kívüli vizsgálatot kérhet - foglakozás-egészségügyi orvos - igazgató - munkavállaló Amennyiben azt észleli, hogy a munkavállaló egészségi állapotában változás állt be, amely őt, az adott munkakör betöltésére alkalmatlanná teheti, továbbá - 6 hónapot meghaladó távollét esetén - egészségügyi nyilatkozatban észlelt tünetek esetén - ismétlődő munkabalesetek előfordulását követően 1.4. Egészségügyi könyvvel kell rendelkezni az alábbi munkakörökben dolgozóknak: - élelmezésvezető - élelmiszer-raktáros - szakácsok - konyhai kisegítők - élelmiszer beszerző, ételkihordó 2. Szakképesítésre vonatkozó rendelkezések - A fizikai munkakörben alkalmazott munkavállalót csak olyan munkakörben szabad foglalkoztatni, amelyhez a szükséges szakképesítéssel rendelkezik. Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység csak szakirányú képzettséggel végezhető. 10

11 IV. FEJEZET A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE Célja, hogy az Intézményben mindenki rendelkezzen a szükséges munkavédelmi ismeretekkel. 1. A munkavédelmi oktatás lehet: - előzetes - ismétlődő - rendkívüli 1.1. Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - minden az intézményhez belépő új dolgozót - hat hónapot meghaladó távollét után ismét munkába állókat Előzetes oktatás tematikája - Intézmény munkavédelmi szabályzat ismertetése - Munkavállaló jogai és kötelességei - Munkavédelmi oktatási segédanyag ismertetése 1.2. Ismétlődő oktatás Ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni az intézmény minden fizikai dolgozóját évente egy alkalommal. Végzi az érintett terület vezetője. Az oktatás terjedjen ki Szervezeti egység jellemzőire Munkahelyi veszélyforrások, anyagmozgatás, anyagtárolás szabályaira A dolgozó jogai és kötelességeire Baleset esetén teendő intézkedésekre Elektromos gépek, - berendezések kezelésére Egyéni védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazásának használatának előírásaira Munkahelyre, munkafolyamatra vonatkozó utasítások, előírások ismertetésére Elsősegélynyújtási, közlekedésbiztonsági szabályok megismerése Gépek, berendezések kezelésére, veszélyforrásainak megismerésére 11

12 1.3. Rendkívüli oktatás Az Intézmény igazgatója, vagy felügyeleti szervek rendelhetik el, továbbá - munkahely vagy munkakör megváltozásakor, vagy a munkavégzés körülményeinek változásakor - munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor - új technológia bevezetésekor - balesetek bekövetkezésekor, ha azt előírják 2. Munkavédelmi nyilatkozat Az Intézmény, nem fizikai állományú dolgozói, az Intézmény által rendelkezésére bocsátott munkavédelmi oktatási anyagban foglaltak elsajátítását munkavédelmi nyilatkozat aláírásával is elismerheti. A munkavédelmi nyilatkozatot 5 évenként meg kell ismételni. 3. A munkavédelmi oktatások megtörténtét, az oktatott anyag elsajátításának tényét, oktatási naplóban - hitelt érdemlő módon - kell nyilvántartani, és legalább 3 évig meg kell őrizni. 4. Tanulók oktatása 4.1. A tanulókat tanévkezdetkor, valamint - gyakorlati foglalkozás előtt - testnevelés, sportfoglalkozás előtt - tanulmányi kirándulás előtt - közös, szervezett munkavégzés előtt - több, hasonló jellegű tanulóbaleset bekövetkezésekor munkavédelmi oktatásban kell részesíteni A munkavédelmi oktatások megtartása - tanévkezdetkor az osztályfőnök - foglalkozások előtt a szaktanár - közös programok előtt a szervező - balesetek bekövetkezése után az osztályfőnök feladata 4.3. Az oktatott ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel kell meggyőződni A munkavédelmi oktatást megfelelően dokumentálni kell A lakás, - gyermek, és diákotthonokban szintén a tanév kezdetekor, vagy gyermekek érkezése után kell munkavédelmi oktatást tartani, kiemelt figyelmet fordítva a helyi, speciális körülményekre, adottságokra. 5. Az Intézmény területén dolgozó, de nem az Intézmény alkalmazásában lévő munkavállalók munkavédelmi oktatása, és munkavédelmi feladatai 12

13 - Az Intézmény területén munkát végző, de az állományába nem tartozó dolgozók munkavédelmi feladatait, és oktatását, a vállalkozói szerződés munkavédelmi részében kell meghatározni, jelen szabályzat 2. számú mellékletében meghatározottak szerint. V. FEJEZET EGYÉNI VÉDŐFELSZERELÉSEK, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK RENDJE 1. Egyéni védőeszközök biztosításának rendje Az egyéni védőeszközökre jogosító munkaköröket a 3. számú melléklet tartalmazza. A munkavállalót azon munkahelyeken és munkakörökben, ahol egészségét vagy testi épségét károsító hatás áll fenn, vagy következhet be, illetve, ha közegészségügyi érdek indokolja, kiegészítő védelemként részére minősített (2/1995. I. 6.) MüM rendelet előírása szerinti egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az egyéni védőeszköz az intézmény tulajdonát képezi, személyhez kötött, kihordási ideje nincs, pénzben vagy más módon megváltani nem szabad. Tisztításuk, karbantartásuk a munkáltató feladata. Ha valamely munkafolyamatnál a munkavállalót többféle ártalom érheti, minden egyes ártalomra, illetve az ártalmaktól együttesen, védő - kombinált védőöltözetet, és egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az egyéni védőeszközök, - felszerelések betervezése, megrendelése, nyilvántartása, cseréje, illetve selejtezése a gazdasági részleg feladata. Csak az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet (OMTKI) által minősített, engedélyezett védőöltözet, védőeszköz szerezhető be. Ha az egyes munkahelyeken alkalmazandó, vagy az egyes munkafolyamatokhoz meghatározott védőeszközök nem állnak rendelkezésre, vagy a megfelelő védelmet nem biztosítják, a munkavégzést meg kell tiltani. Amennyiben a dolgozó az előírt, és részére biztosított egyéni védőöltözetet és egyéni védőeszközöket köteles használni. Amennyiben, ezen, munkaköri kötelezettségének a figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget a további munkavégzéstől el kell tiltani. Az eltiltás időtartamára munkabér nem fizethető. A munkavégzés során elhasználódott, csökkent védelmi képességű védőöltözet, védőeszközök cseréje a dolgozó köteles a munkahelyi vezetőjének bejelenteni, aki dönt a csere szükségességéről. A dolgozó a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközök nem rendeltetésszerű használatából, szándékos megrongálásából, vagy elvesztéséből eredő károkat köteles megtéríteni. A dolgozó a tőle elvárható módon köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt karbantartani és tisztántartani. A dolgozó kilépéskor, más munkakörbe helyezéskor, illetve ideiglenes jelleggel végzett tevékenység befejezése után, az egyéni védőeszközt köteles visszaszolgáltatni. 13

14 Az Intézmény adott munkahelyén lévő személyeknek (pl. ellenőrző szervek, látogató, vendég stb.) a veszélyeztetettség, illetve munkahigiénés előírásoknak megfelelően kell egyéni védőeszközt biztosítani. A védőeszközök használatának napi ellenőrzése az illetékes munkahelyi vezetők feladata. 2. Tisztálkodó eszközök, szerek biztosításának rendje Azokon a munkahelyeken, illetve munkakörökben, ahol a dolgozó bőrét szappanos, melegvizes mosással el nem távolítható, vagy csak nehezen eltávolítható szennyeződés éri, részükre kéztisztító szert, illetve az OMÜI által engedélyezett kézvédő krémet kell biztosítani. Ezen szerek beszerzése és biztosítása az Intézmény vezetője által megbízott személy feladata. A tisztálkodási eszközöket és szereket havonta kell a dolgozóknak természetbeni juttatásként kiadni. Az erre jogosító munkakörök jegyzékét, jelen szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. Illemhelyeken, mosdókban melegvizes kézmosási lehetőséget, kézmosószert és kéztörlési lehetőséget kell biztosítani. Illemhelyeken egészségügyi papírt, konyhainál fertőtlenítő hatású kézmosószert, folyamatosan kell biztosítani. 3. Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul, szakszerű ellátásban részesüljön. Elsősegélyt bárki nyújthat, aki: Alapvető ismeretek birtokában határozottan, késedelem nélkül segíteni tud a betegen, vagy a sérülten, anélkül, hogy beavatkozásával ártana Kellő önfegyelemmel rendelkezik ahhoz, hogy idegeskedés és kapkodás helyett céltudatosan és nyugodtan tudjon cselekedni Az iskolában és diákotthonban az elsősegélyhely az orvosi szobában található. Lakásotthonokban, munkahelyeken az elsősegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhető, tiszta helyen kell készenlétben tartani. Gondoskodni kell az elhasznált, lejár, használhatatlan eszközök, anyagok pótlásáról. VI. FEJEZET A MUNKAHELYEKRE, ÉS A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Általános szabályok Munkát csak biztonságos állapotú géppel, eszközzel, berendezéssel szabad végezni, és végeztetni. Nem megfelelő voltukat munkakezdés előtt, a közvetlen munkahelyi vezetőnek jelenteni kell, aki a gazdasági vezető, - műszaki vezető segítségével javíttatásáról gondoskodik. 14

15 A munkavállalót csak olyan munkával szabad megbízni, amelynek végzéséhez a szükséges szakmai, munkavédelmi ismereteket elsajátított és alkalmazni is tudja. A nem dohányzók védelme érdekében minden területen, a lakásotthonokban is dohányzóhelyet kell kijelölni. Más területen, az Intézmény területén tilos a dohányzás. Az Intézmény terültén munkaidő előtt és alatt szeszes italt fogyasztani, vagy alkoholos befolyásoltság alatt munkát végezni TILOS! 2. Az 5. számú mellékletben felsorolt helyiségekbe az oda beosztottakon kívül más személy, csak külön engedéllyel léphet be. 3. Az 5. számú mellékletben felsorolt munkafolyamatoknál tilos egyedül munkát végezni. 4. Külső gazdálkodó szervezet munkavállalói által az Intézmény területén történő munkavégzés. Szerződésben a jelen MvSz 2. számú mellékletében kell meghatározni a feltételeket és feladatokat. 5. Nők - és fiatalkorúak foglalkoztatási korlátozása Nők és fiatalkorúak nem foglalkoztathatók olyan egészségre ártalmas munkahelyen, illetve munkakörülmények között, amelyben a munkavégzés egészségét, testi épségét fokozottan veszélyeztetni. Ezen túlmenően fiatalkorú foglalkoztatására tilalom áll fenn, ha a munkavégzés egészséges fejlődését károsan befolyásolhatja, vagy a terhes dolgozó nő utódaira fokozott veszélyt jelent. A munkát elrendelő vezető 18. életévet még be nem töltött fiatalkorút éjszakai és túlmunkára nem oszthatja be, még abban az esetben sem, ha arra önként jelentkezne. Tilos nő és fiatalkorú foglalkoztatása olyan munkánál, ahol mérgező hatású gőzök, vagy porok keletkeznek. A terhes nőt nem szabad általában nehéz testi munkára alkalmazni, túlmunkára beosztani. Terhessége negyedik hónapjától kezdve az orvosi vélemény alapján, állapotának megfelelő munkakörbe kell helyezni, továbbá nem végezhet hajlással, guggolással, állandó álló, vagy állandó ülő fizikai munkát. 6. Mentési terv és a rendellenes körülmények kialakulása esetén teendő előírások A rendellenes körülmények kialakulása esetére amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel, mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. A mentési terv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A menekülési útvonalat minden tanteremben, a diákotthonban, lakásotthonokban ki kell helyezni, és évente legalább egyszer a kivonulást gyakoroltatni kell. A rendkívüli helyzet előfordulása esetén az észlelő személy köteles azonnal az Intézmény igazgatóját távolléte estén helyettesét értesíteni, és a külső szervek riasztását megtenni. 15

16 VII. FEJEZET MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE 1. Építmény használatba vételének, a gépek, berendezések üzembe helyezésének előírásai Munkavédelmi üzembe helyezésre kötelezett veszélyes létesítmények, berendezések körének eldöntésére az évi XCIII. törvény a Munkavédelemről, továbbá az 5/1999. (XII. 26.) MüM. rendelet előírásai szerint kell eljárni. Az Intézményünkben új létesítmény, munkahely, technológia üzemeltetését írásban kell elrendelni. Az épület használatba vételi, a gépi berendezés üzembe helyezési engedélyét az Intézmény igazgatója adja meg. Az engedély kiadását műszaki átadásátvételi eljárás előzi meg, melyet a beruházó vagy a megrendelő kezdeményez. Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni, illetve engedélyt kiadni - kereskedelemben beszerezhető, nem helyhez kötött gépre, berendezésre (amennyiben az előírt technológiai dokumentáció, minőségtanúsítás rendelkezésre áll) - kísérleti, bemutatási célra készült ideiglenes jellegű berendezésekre (de feltétel a vonatkozó munkavédelmi előírások megfelelősége) - gyengeáramú, (híradástechnikai, számítástechnikai) valamint a 2 KW alatti teljesítményű villamos berendezésekre a használatba vételi engedély megadását használatba vételi eljárásnak kell megelőzni, melyről üzembe helyezési engedély készítendő. A jegyzőkönyvnek a 7. számú melléklet szerinti adatokat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az 5/1999. (XII. 26.) MüM rendelet által meghatározott minőségtanúsítványt. 2. Gépek munkavédelmi minőségtanúsítása és minősítése - Az Intézmény csak olyan gépet vagy berendezést vásárolhat, amely kielégíti a gépek biztonsági követelményeiről, és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelkezéseket. - Ezt a bizonyítványt beszerzéskor kell kérni. - A jogszabályban előírt minőségtanúsítás vagy megfelelőségi tanúsítvány hiányában a gépet, berendezést üzembe helyezni, vagy üzemeltetni nem szabad. 3. Technológiai dokumentációk - Gépet, berendezést csak megfelelő technológiai és műszaki dokumentáció megléte esetén szabad üzemeltetni. - A gépkönyvet, a kezelés és karbantartási utasítást és minőségtanúsítást a használónak kell megőriznie. 4. Időszakos biztonsági felülvizsgálatok 4.1. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni: 16

17 - az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt munkaeszközt. - Azt a gépet, amelynek gyártásához, vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetve felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentáció előírja Az érintésvédelem felülvizsgálata - Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatát 3 évenként kell elvégezni az Intézmény egész területén. A vizsgálatokat csak érvényes bizonyítvánnyal rendelkező elektromos végzettségű szakember végezheti. A vizsgálati eredményeket szabványos jegyzőkönyvbe kell foglalni és haladéktalanul sürgősségi sorrendben meg kell kezdeni a hibák kijavítását. A javítás után pótjegyzőkönyv készítendő Szerelői ellenőrzések Kéziszerszámok ellenőrzése - A nem elektromos működtetésű kéziszerszámokat a dolgozók minden munkakezdéskor győződjenek meg a szerszámok állapotáról, épségéről, működőképességéről. - Sérült, csorbult, hibás szerszámmal munkát végezni tilos! Villamos kéziszerszámok ellenőrzése - a dolgozó minden munkakezdés előtt ellenőrizze: a szigetelés és védőburkolat épségét csatlakozó vezetékek bekötését, tehermentésítő rögzítést védőszigetelők, bevezetők mechanikai épségét - szerelői ellenőrzés évente a villamos kézi szerszámokon továbbá minden villamos berendezés és/vagy az érintésvédelem - létesítése - bővítése - átalakítása és - javítás után, a szerelés befejező műveleteként A szerelői ellenőrzések befejezésekor a következőket kell írásban rögzíteni A készülék, berendezés megnevezését gyári vagy leltári számát A vizsgálat keltét A vizsgálat eredményét (megfelelő vagy nem felel meg) A mérés számszerű eredményét A vizsgálatot végző nevét Az érintésvédelmi mérés alapján rossznak minősített készüléket azonnal ki kell vonni a használatból, és csak a javítás, műszeres mérés és naplóbejegyzés után szabad ismét használni. 5. Egyéb felülvizsgálatok 17

18 5.1. Villamos tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat és a villámvédelem felülvizsgálata 9 évente kötelező. A vizsgálatot csak érvényes bizonyítvánnyal rendelkező elektromos végzettségű szakember végezheti. A vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat a 4.2. pontban leírt módon kell eljárni Kézi tűzoltó készülékek, fali tűzcsaptartozékok ellenőrzése félévenként, nyomáspróbája 5 évenként esedékes Ívhegesztő berendezés és elektródafogó ellenőrzését évente kell elvégezni. VIII. FEJEZET MUNKAVÉDELEMI ELLENŐRZÉSEK RENDJE 1. Az Intézmény igazgatójának ellenőrzési kötelezettsége: - az igazgató évente legalább egyszer szemle keretében köteles ellenőrizni az egészségre nem veszélyes, és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét, és megfelelőségét - az ellenőrzésről a munkavédelmi megbízott jegyzőkönyvet vesz fel. Ebben meg kell határozni az elvégzendő feladatokat; határidő és felelős megjelölésével. - A szemle résztvevői: igazgató Gazdasági vezető Munkavédelmi megbízott Az érintett részleg (terület) vezetője Munkavédelmi képviselő 2. Igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető kötelezettsége: - rendszeresen ellenőrizzék: a dolgozók munkára képes állapotát védőfelszerelések meglétét, használatát sport, - és játékszerek állapotát munkaterült biztonságos állapotát munkaeszközök megfelelőségét közvetlen baleset, vagy életveszély esetén a munkavégzést leállítani - A hiányosságok felszámolására saját hatáskörében intézkedni köteles, ha ez nem lehetséges köteles haladéktalanul az igazgatót tájékoztatni és intézkedést kérni. 3. Rendkívüli ellenőrzés előírásai 3.1. Rendkívüli ellenőrzést kell tartani: súlyos baleset helyszínén munkaterület lényeges átalakítása, új technológia bevezetése esetén rendkívüli esemény után 3.2. Az ellenőrzésen rész kell venni: igazgatónak munkavédelmi megbízottnak az ügyben érintett hatóság képviselőjének munkavédelmi képviselőnek 18

19 Az ellenőrzésről a munkavédelmi megbízottnak jegyzőkönyvet kell felvennie. 4. Alkoholszondás ellenőrzés rendje Az alkoholos befolyásoltság megállapítására alkoholszondás ellenőrzést kell tartani. - Alkoholszondás ellenőrzésre jogosultak: Igazgató Igazgató-helyettesek Gazdasági vezető Munkavédelmi megbízott - Az alkohol hatása alatt álló, illetve az alkoholszondás vizsgálatot megtagadó dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani. Az eltiltás idejére a dolgozónak munkabér nem folyósítható. - Az alkoholszondás mérés felülvizsgálatára a munkáltató és a munkavállaló véralkohol vizsgálatot kérhet. A vizsgálat eredménye alapján kell a munkajogi eljárást lefolytatni. IX. FEJEZET TANULÓI BALESETEK, MUNKAALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSÁNAK, NYILVÁNTARTÁSÁNAK, TOVÁBBÁ A SÉRÜLÉSSEL NEM JÁRÓ ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK RENDJE A bekövetkezett tanulói baleseteket, munkabaleseteket a munkavédelmi megbízott vizsgálja ki, és végzi az adminisztrációs feladatokat. 1. A bekövetkezett tanulóbalesetekkel kapcsolatos teendők: - az Intézményben bekövetkezett tanulóbaleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 2. számú mellékletének előírásai szerint kell kivizsgálni, nyilvántartani és jelenteni a fenntartónak - ha a sérült 3 napon túl gyógyul meg a TÜ B/új r. sz. Baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet, a balesetet követően, de legkésőbb 72 órán belül kell felvenni. A jegyzőkönyv rovatait értelemszerűen, röviden, tényszerűen kell kitölteni. 2. Munkabaleset fogalma: az a baleset, amely munkavállalót szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben, annak helyétől, időpontjától, és a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül éri A munkavégzéssel kapcsolatban munkabalesetnek kell tekinteni: - foglakozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás, anyagvételezés - tisztálkodás - szervezett üzemi étkeztetés - foglalkozás - egészségügyi szolgáltatás - munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. 19

20 2.2. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet lakásáról, (szállásáról) a munkahelyére, illetve munkahelyéről a lakására, (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját, vagy bérelt járművével történt. Nem munkabaleset továbbá az a baleset: - amely kizárólag a sérült ittassága miatt következik be - munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, vagy engedély nélküli járműhasználat - munkahelyi rendbontás - a sérült az orvosi segítség igénybevételével, illetve baleset bejelentésével bármilyen ok miatt szándékosan késlekedett Nem munkabaleset az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyi sport és kulturális rendezvény, vagy nem munkájával összefüggésben érte. Nem munkabaleset az öncsonkítás, öngyilkosság sem Súlyos az a baleset, amely: - a sérült halálát, (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül, a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló, maradandó károsodását okozta. - Valamely érzékszerv, (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta. - Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott. - Súlyos csonkulást, hüvelykujj, vagy kéz, láb, két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb eseteket okozott. - Beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott A munkabelest belső jelentése, illetve bejelentése - A sérült, illetőleg a munkabalesetet észlelő személy; - a munkabalesetet a sérült munkáját közvetlenül irányító személynek haladéktalanul köteles jelenteni. Amennyiben a sérült egészségügyi állapota, vagy egyéb ok miatt ebben akadályoztatva van, a jelentést munkatársa köteles megtenni. - Be kell jelenteni azt a balesetet is, ha az, munkaköri kötelezettségének megszegésével kapcsolatban (pl. engedély vagy bejelentés nélkül végzett munka, engedély nélküli fuvar, munkafegyelem megsértése) következett be. - A sérült munkáját közvetlenül irányító személy minden bejelentett, illetőleg tudomására jutott munkabalesetet ideértve a munkakieséssel nem járó sérülést is köteles a Baleseti nyilvántartás című nyomtatványon bejegyezni. - A legalább egy nap munkakiesést okozó balesetet be kell jelenteni az intézmény munkavédelmi megbízottjának, aki a balesetet kivizsgálja, és tájékoztatja az intézmény igazgatóját a balesetről. - A súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a munkavédelmi megbízottnak, és az intézmény igazgatójának akik ezt szintén azonnal (telefonon, telexen, telefaxon, vagy személyesen) bejelentik a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi 20

21 Főfelügyelőség szervének, területileg illetékes Rendőrkapitányságnak, és az Intézmény fenntartójának. - Az előreláthatóan munkanapkieséssel járó sérülések esetén, meg kell kezdeni a meghallgatási és munkabaleseti jegyzőkönyv felvételét. Fel kell tárni azokat a veszélyes körülményeket és cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, amelyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat, vagy folyamat beindulásában. - A kivizsgálás során helyszíni szemlét kell tartani. A szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen kell rögzíteni. - A balesetről információval rendelkező tanúkat ha szükséges jegyzőkönyvileg meg kell hallgatni. - A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így elkészült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására, és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására. - A balesetet szenvedett személynél amennyiben állapota lehetővé teszi alkoholszondás ellenőrzést kell végezni, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a baleset vizsgálati anyagához csatolni kell. - Amennyiben az Intézmény a bekövetkezett balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről, és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, - halálos baleset esetén a hozzátartozókat értesíteni kell. - Az Intézmény a munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után, a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet kivizsgálni, bejelenteni, és nyilvántartásba venni. - Minden keresőképtelenséget okozó munkabalesetet az erre a célra rendszeresített Munkabaleseti jegyzőkönyv nyomtatványon kell rögzíteni. - A munkabaleseti jegyzőkönyvet a vizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 6. napjáig át kell adni, illetve meg kell küldeni: Sérültnek (halála esetén közvetlen hozzátartozójának) Három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabaleset, és halálos baleset setén a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelőségnek Két példányban a társadalombiztosítási ügyintézőnek Egy példányban a munkavédelmi megbízott irattározza - A munkavédelmi megbízott a sérültnek, a jegyzőkönyv átadásával egy időben átadja a Felhívás kárigény bejelentésére című nyomtatványt. Amennyiben a sérültnek vannak egyéb anyagi és dologi kártérítési igényei, ezen a nyomtatványon tételesen számával, vagy egyéb módon igazolva nyújtja be a munkavédelmi megbízottnak, aki továbbítja az intézmény igazgatójának. A benyújtott kárigényt az intézmény igazgatója bírálja el, és dönt a kifizetendő kártérítés összegéről. 3. Foglakozási megbetegedések bejelentése és kivizsgálása A munkáltatónak az észlelő orvos bejelentési kötelezettségtől függetlenül azonnal értesíteni kell a Megyei ÁNTSZ-t, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Igazgatóját, ha tömeges, vagy halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedés fordul elő. Az Intézmény köteles a munkavállaló fokozott expozíciós esetével, megbetegedésével a vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének rendelkezésére bocsátani. 21

22 Kiegészítés, módosítás a én hatályba lépett Munkavédelmi Szabályzathoz 1. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 72/2007 (VI. 22) határozatának megfelelően a karcagi és kisújszállási intézményeket összevonták. Az összevont intézmény neve: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon. 2. A Kisújszálláson én hatályba lépett Munkavédelmi Szabályzatban szereplő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Egységes Gyógypedagógiai Intézmény és Gyermekotthon megnevezés az 1. pontban szereplő névre változott és hatálya ezen intézmény egészére kiterjed. Ezen szabályzat XII. önálló fejezetét képezi a 3. pontban szereplő Munkavédelmi Szabályzat, melynek hatálya a karcagi Tagintézményre terjed ki. 3. A Karcagon május 28-án kiadott Munkavédelmi Szabályzatban szereplő Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon megnevezés az 1. pontban szereplő kiegészítve Tagintézmény névre változott. A szabályzatban szereplő intézményvezető megnevezés tagintézményvezető megnevezésre változik, átvéve jogkörét és feladatkörét Kisújszállás, augusztus 31. Fekete Istvánné igazgató 22