Kossuth Lajos és az orvostudomány 1848/49-ben

Átírás

1 Kossuth Lajos és az orvostudomány 1848/49-ben Jáki Gyula, Radó Géza, Farkas Lajos, Barta István kutatásaiból A Magyar Tudománytörténeti Intézet összeállítása 2012

2 Jáki Gyula Kossuth és a szabadságharc egészségügye 1 Dicsőséges fejezete a magyar orvostörténetnek a szabadságharc honvédorvosi karának története, amely hű tükre a szabadságharc és a honvédsereg sorsának. Kossuth javaslatára a kormány május 17-én elrendeli a királyi trón és a haza védelmére 10 ezer főnyi nemzetőrség toborzását. A 10 zászlóalj egészségügyi gondozásának megszervezésére a haditanács főnöke május 21-én átiratot intéz dr. Sauer Ignác országos főorvoshoz és bizalmasan megkéri, hogy szólítsa fel az orvosokat és sebészeket a honvédsereg szolgálatára. Ezzel a történelmi ügyirattal született meg a szabadságharc honvédorvosi kara és július 8-án jelent meg a Közlönyben a legelsőnek kinevezett honvédorvosok névsora. A honvédsereg és a honvédorvosi kar szervezése közben a közelgő vihar előjelei mutatkoztak a nemzet és az új országgyűlés felett. Kossuth tudja és érzi, hogy fel kell készülniük. Ha készülünk írta nem fogunk megtámadtatni; ha nem készülünk, megtámadtatunk! A gyöngének békéje kegyelemtől függ. Az erős békéje biztosítékát önmagában hordja. Ezért az országgyűléshez fordul újoncmegajánlási indítványával. A honvédsereg szaporodásával növekedett a honvédorvosi kar is, nem volt azonban még orvosfőnöke és Sauer Ignác, az országos főorvos intézte a legsürgősebb központi tennivalókat. Sauert szeptember 20-án Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezi a Nemzetőrségi Országos Tanácshoz igazgató-főorvosnak, alezredesi címmel, díj nélkül. A veszprémi születésű, akkor 47 éves Sauer Ignác 1842-ben lett a pesti egyetemen a gyakorlati orvostan professzora. Nagy esemény volt, hogy beiktató beszédét magyarul tartotta. Sauer kinevezése a Nemzetőrségi Országos Tanácshoz nem oldotta meg tökéletesen a kérdést. A rendezetlen viszonyok között, a vezető akarat hiányában Stáhly Ignác, az ország legnagyobb tekintélyű orvosa kötelességének érezte, hogy cselekedjék és szeptember 27-én felajánlotta szolgálatait. A vajúdó hadi-egészségügyi kérdésben maga Kossuth dönt. Átír a hadügyminiszterhez, bízza meg Stáhly Ignácot a tábori főorvosi ügykörrel és szüntesse meg a bécsi tábori orvosi igazgatóság befolyását a magyar honvédorvosi ügyekbe. Október 15-én Mészáros hadügyminiszter már jelenti is Kossuthnak, hogy a hadügyi parancsnokságokat 1 Forrás: Jáki Gyula: Orvosok a szabadságharcban. Szeged, pp (Csongrádmegyei füzetek 6.) A szerző által felhasznált irodalom: Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Bp., p. Az orvosi tudomány magyar mesterei. Bp., 1924.

3 értesítették Stáhly tábori-főorvosi kinevezéséről. A honvédsereg tábori-főorvosa, Stáhly Ignác az akkori magyar orvostársadalom egyik legragyogóbb tulajdonságokkal bíró egyénisége volt. Nagy tudású, nagytekintélyű, nagyvonalú orvos. Pesten született 1787-ben, ott végezte orvosi tanulmányait és 1803-ban szemészmester, 1804-ben sebészdoktor, 1806-ban orvosdoktor és szülészmester lett ben a bonctan helyettes tanárává, 1809-ben, 21 éves korában rendes tanárává nevezték ki. Az 1826/27. tanévig bezárólag működött a bonctani tanszéken, akkor a sebészeti tanszék helyettesítésével bízták meg. Időközben mint helyettes, hosszabb időn keresztül a szülészetet és a szemészetet is előadta. A gyakorlati sebészet rendes tanára 1833-ban lett ban az orvosi tanulmányok igazgatójává és országos főorvossá nevezték ki. A királyi tanácsos, egyetemi nyilvános rendes tanár, a kari elnök, az egészségügyi osztályfőnök lett a forradalmi sereg egészségügyi vezetője. 61 éves volt akkor, amikor tábori-főorvossá nevezték ki. Szervezési hibák miatt Stáhlynak kezdetben sok nehézséggel kellett megküzdenie, de a honvédsereg szervezésének a kezdeti szakában Stáhly bölcsen, fegyelmezetten és nagy lelkesedéssel fogott a honvéd-egészségügy megszervezéséhez. Tevékenységének fő feladatát akkor a pesti tábori kórházak megszervezése, megalakítása és a szükséges vidéki kórházak felállítása jelentette. Közben felütötte fejét a kolera és nagy volt a rémület. A honvédek éhesen, piszkosan, gondozatlanul, orvos, lepedő és pokróc nélkül hevertek a kezdetleges, hevenyészett kórházakban. És a törődött, beteg 61 éves Stáhly maga rohan, hogy intézkedjen, ápoljon és sok esetben zsebébe nyúl, hogy sajátjából fedezze a kis összegeket jelentő sürgős költségeket. Ez a beteges idős ember vidékre utazik, szekereken rázatja magát, kormánybiztosok előtt ágál, kér, követel, könyörög, fenyegetőzik egy-egy tábori kórház felállítása érdekében. Nyugodtan élvezhette volna a dicsőséggel, kitüntetésekkel elért és anyagiakban biztosított öreg korát, élete munkájának gyümölcseit, de ő e helyett a fáradságos és nem is mindig hálás feladatot választotta. És közben elvesztette élete legnagyobb kincsét, egyetlen reményét, amikor huszártiszt fia a harctéren elesett. A sok nehézséget legyőzi Stáhly és a zűrzavarban rendet teremt, a hibákat kiküszöböli és amikor felmentik a közegészségügyi osztály igazgatásától, felszabadultan fog hozzá a szervezés végleges munkájához. Rendezteti az orvosok fizetését és megszerzi a csákót is a honvédorvosoknak. Emberfeletti akaraterővel, eréllyel küzd, utazik, ír, jelent, bajlódik a lepedőkkel, a pokrócokkal, a műszerek beszerzésével, orvosokat toboroz, hatóságokkal harcol, küszködik. A magyar szabadságharc orvosi emlékeinek egyik lelkes, hűséges megőrzője felveti a kérdést, hogy miért tette mindezt Stáhly? Az ő élete a múltban gyökerezett, megkapott mindent a régi rendi Magyarországtól, amit orvos megkaphatott.

4 Számára újat, nagyobbat nem hozhatott a vérben, kolerában, forradalmi hevületben vajúdó új rendszer. A forradalom eszményei nem nagyon hevítették a 61 éves ember már lassan megállni készülő szívét, de igaz volt hazafisága és kötelességének érezte, hogy a nemzeti szabadság és függetlenség szolgálatába álljon. És mi lehetett más a vezérelve, mint amely minden orvos vezérelve kell, hogy legyen: enyhíteni a szenvedéseken. Talán őt is megcsapta azonban a minden magyar lelket felborzoló különös márciusi szél és ez bírta még rá egy utolsó fiatalos fellobbanásra. Stáhly hősi küzdelmet folytatott a napról-napra felbukkanó súlyos problémákkal. Utazik, rendezi a pesti kaszárnyákban a tábori kórházakat, osztogatja szobájában a tábori zászlóaljak orvosainak a gyógyszereket és műszereket. Kossuthtal állandó érintkezésben van. Érthető, hogy a rohanó események között hibák is történnek. A lemondott kormány helyett a Honvédelmi Bizottmány veszi át a végrehajtó hatalom gyakorlását és a Honvédelmi Bizottmány elnökévé Táncsics felhívására Kossuthot választotta az országgyűlés. Kossuth intézkedik egészségügyi vonalon is és december 5-én írja alá Rendelet az egészségi ügyben című intézkedését, amely egyszerre tisztultabb helyzetet teremt a honvédorvosi ügyekben. Igen sokoldalú a tábori főorvos feladatköre. Mindenekelőtt a kolerát kell elfojtani. Stáhly kolera-bizottmányt alakít, annak vezetésével Pólyát, az akkori idők elismert koleraszakemberét bízza meg, de a bizottmány munkásságát állandóan ő irányítja. Tudja jól Stáhly, hogy az orvosok és a sebészek nagy része nem járatos a hadorvosi kérdésekben, a lőtt sebek, harctéri sérülések kezelésében, és ezért az egyetemen Balassa professzor vezetésével hadorvosi tanfolyamot szerveztet meg. Kiterjed a figyelme a kórápolói oktatásra is és sürgeti Kossuthot, hogy mikor indíthatja el a kórápolói tanfolyamot a Szvetenay utcai tábori kórházban. A szervezés munkáját sem hanyagolja el, fáradhatatlanul folytatja: maga választja ki a jövendő honvédorvosokat. A válogatás nem volt nehéz, hisz a jelentkezők javarésze az ő tanítványa volt és fejlődésüket már orvostanhallgató korukban figyelhette. Egymás után jelennek meg a Közlönyben a honvédorvosi kinevezések. Két őrnagy-orvosa van már a honvédorvosi karnak. Az egyik Tormay Károly, az ipari és kereskedési minisztérium egészségügyi tanácsosa, aki a feltáborban működik, de Stáhly megbízása szerint ő utazik a vidéki tábori kórházak szervezésére. A másik orvosőrnagy, aki a feltáborban működik, Flór Ferenc, Pest nagy tudású és jelentős irodalmi munkásságú tisztifőorvosa, a Rókus-kórház igazgatója. És akkor indult el Iványi szabadcsapatában a 27 éves honvédorvos Lumniczer Sándor pályafutása is. Stáhly kialakítja a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának személyzetét. Közben annyira bővül a honvédsereg, hogy orvoshiány kezd mutatkozni és arra kér engedélyt, hogy okleveles orvosok hiányában oklevél nélkülieket is alkalmazhasson.

5 Amíg azonban Kossuth nagy lendülettel a szabadságharc szolgálatába állította a hátországot, a táborban nem folyt minden rendjén és a hadi helyzet igen komollyá válik. Amikor december 30-án Perczel kis seregét Mórnál az ellenséges erők teljesen szétszórják, Kossuth kénytelen javaslatot tenni az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözésére. Sietve hagyja el újév napján az országgyűlés és a minisztérium Pestet. Ki marad, ki távozik? Ez állásfoglalást jelent. Stáhly nagy hűséggel az utolsó pillanatig intézi az ügyeket. Még január 2-án is intézkedik a honvédorvosi ügyekben, de nem megy Debrecenbe. Ma már nem lehet határozottan megállapítani, mi lehetett ennek az oka. Lehet, hogy rosszabbodott egészségi állapota. Erre enged következtetni, hogy négy hónap múlva, áprilisban meghalt. Nem egységesíthette Stáhly rövid működése során a honvédsereg hadi egészségügyét, nem rendezhette szervezetét. Tőle független kényszerítő körülmények akadályozták e cél elérésében. Keze sok oldalról meg volt kötve, hiszen a honvédsereg tisztikara sokfajta elemből tevődött össze, és így ragyogó képességeit nem érvényesíthette. Mégis az ő működése alatt indult meg a honvédsereg egészségügyi szervezésének kezdő, de biztos úton haladó folyamata. Megható lelkesedéssel és buzgósággal küzdött, birkózott a nagy feladatokkal. Gyengéd, emberiesen gondolkozó, nagylelkű ember állt személyében a honvédorvosi kar élén. Működése igen fejlesztően hatott a szabadságharc egészségügyének, tábori kórházügyének végső kialakulására. Stáhly készítette elő az utat a honvédorvos-szervezet végső kereteinek kialakítására, ezt azonban a honvédorvosi kar történetének harmadik korszakában utóda, Flór Ferenc végezte el. Debrecenből Kossuth üzenetet küldött Egerbe az ott betegsége miatt tartózkodó Flór Ferencnek, mert más javaslatok ellenére messzebbtekintő szemmel úgy határozott, hogy ő legyen Stáhly utóda. Kossuth nagytekintélyű, súlyos egyéniséget, tudományos hírnévvel rendelkező orvost akart ugyanis a honvédorvosi kar élére. És a honvédorvosi kar legnagyobb tekintélyű, legnevesebb orvosa azidőben Flór Ferenc volt, Pest tisztifőorvosa, a Rókus-kórház igazgatója, az Orvosi Tár egyik szerkesztője és számos tudományos munka szerzője. Kossuth és Mészáros Lázár döntése után január 22-én Flór decretumot kap: méltányolva a tapasztaltságát, tudományát és tárgyi avatottságát kinevezik az egészségügyi osztály főnökévé. Szerencsés választás volt Flór kinevezése. Az akkor 40 éves izzó hazafiságú férfi a szabadságharc eszméinek önzetlen rajongója, aki otthagyta fényes jövedelmét, a nagy társadalmi rangot és megbecsülést jelentő állásait, hogy felcserélje azokat a kemény hadiélet súlyos fáradalmaival. Rendezett elme, kiegyensúlyozott, ragyogó szervezőtehetség és szinte

6 korlátlan munkabírású férfi. Életének jelszava volt: magyarosodva művelődni. Ő volt az első, aki a pesti egyetemen doktorrá avatásakor orvosi tételeit magyarul védelmezte. Ez akkoriban teljesen szokatlan újítás volt, s a magyar írók ünnepelték is érte. Magyar ruhában járt halála napjáig. Ő volt az első magyar doktor. Állandóan harcolt a magyar nyelvért. Az egyetemi orvoskarban és az orvosegyesületben igyekezett a magyar szellemet meghonosítani. Vezetése alatt éri el a szabadságharc hadi egészségügye a fénykorát és ő alakítja ki a honvédorvosi szervezet végső, megállapodott formáit. A lehető legszerencsétlenebb körülmények között vette át felelősségteljes hivatalát. A fővárosból elköltözött kormány, súlyosbodott katonai helyzet a háttér. És egy örökös mozgásban, átalakulásban lévő sereg szervezetlen orvosi karának került élére. Még a rendelkezésre álló tábori kórházak elhelyezését, befogadóképességét sem tudhatta, a honvédorvosi kar létszámát, összetételét sem ismerhette. Debrecenben nem volt műszerüzem, nagyobb gyógyszertár. Ismeretlen összetételű, szolgálati szabályzat nélküli orvosi kar és még arra sem voltak adatai, hogy kikből áll ez a testület, hol és merre működnek a tagjai. Flór azonban megoldotta a nehézségeket. Kemény kézzel indította el a hadügyi egészségi osztály munkáját. A munkaidőt rövid ebéd-szünidővel reggel 8-tól este 6-ig állapította meg. Legelső teendői közé tartozott a belső fegyelem megszilárdítása és hogy az önállósághoz, függetlenséghez szokott parancsnokok kezéből kivegye az orvosi kinevezések jogát. Az akkori közlekedési viszonyok és hírközlési módszerek mellett azonban ezt tökéletesen nem tudta megoldani, de kemény kézzel igyekezett mégis rendet teremteni. A szabadságharc állandó, ideiglenes és mozgó tábori kórházainak ügyét sokoldalú szervezéssel rendezni törekedett. Ez sem volt könnyű feladat a szinte az egész ország területére kiterjedő széles harctéren. A közlekedési viszonyok mostohasága miatt a tábori kórházak nagy részének közvetlenül a frontvonal mögött kellett lennie. Ezek létesítése, felszerelése, ruházattal, ágyneművel, gyógyszerrel, kötszerrel való ellátása és az orvosi személyzet kialakítása is a hadügyi egészségi osztály feladata volt. A tábori kórházakat a harctéren működő törzs, vagy főorvosnak nem ritkán órák alatt kellett felállítani a helyi hatóságok, a lakosság segítségével és jótékony adományaival. A végső felszerelés, a személyzettel való ellátás azonban mégis Flór feladata volt. Izgalmas és sokoldalú tevékenység volt ez. A szabadságharc frontvonalai állandóan változtak és ezzel a régebben létesített tábori kórházak feloszlatása, elszállítása, de új tábori kórházak megszervezése vált szükségessé. Egy-egy szerencsétlen kimenetelű csata után pedig percek alatt kellett haladéktalanul a tábori kórházat hátrább fekvő helységekbe menteni, a sebesülteket elszállítani. Kossuth e téren is segítséget nyújtott Flórnak. Kinevezte a honvédsereg főápolónőjévé húgát, Meszlényiné, Kossuth Zsuzsannát, feladatul adván neki,

7 hogy: szelid keblének nemes ösztönét követve, megsérült vitézeink kórodai ápolása iránt mindenekben akkép gondoskodandik, mint azt egy anya, testvér és hazánk hű leányától várni lehet! Kossuth Zsuzsanna nagy lelkesedéssel, sok jóakarattal és szorgalommal fogott munkájához követve keblének nemes ösztönét. Rengeteget utazott, 72 tábori kórházat látogatott végig. Segítségére voltak Flórak e vonatkozásban Kossuth feleségének felhívására az országban mindenütt megalakult nőegyletek is, amelyek feladatukul tűzték ki a kórházakban ápolt beteg és sebesült honvédek segítését, ellátását kötszerrel, tépéssel és fehérneműekkel. A sok segítség ellenére is azonban a felelősség súlya, az irányítás munkája Flór vállaira nehezedett. A kórházak messze estek Debrecentől. Parancsai, rendelkezései míg odaértek, erejükből sokat veszítettek. Személyesen is kiment a tábori kórházakba, elsősorban azokba, ahol rendet kellett teremteni. A szabadságharc rohanásával nem jutott ideje arra, hogy részletes tábori kórházi ügyviteli szabályzatot készítsen, de bizonyos rendet, rendszerességet teremtett a kórházak jelentései körül. Sikerrel szervezte meg a gyógyszerellátást és a honvédsereg gyógyszerben sohasem szűkölködött. Kossuth már megelőzően megalakította Pesten a Károly-laktanyában az első magyar gyógyszergyárat, amely Pest visszafoglalása után meg is kezdte működését. Megszervezte Flór az orvosok tépéssel, kötszerrel való ellátását is. Rendszeres adakozásra szólította fel a honleányokat. Ez oly eredménnyel járt, hogy a szabadságharc folyamán szerte az országban a nők rendszeresen gyűjtötték, osztályozták a tépést, a kötszert. Ennek állított örök emléket Munkácsy Tépéscsinálók c. képével. Flór figyelme kiterjedt a műszerellátásra, az újonc toborzásra, szívügye volt a rokkantak ellátása és nem feledkezett meg a szabadságharc izgalmai között a honvédorvosok továbbképzéséről sem. Pest visszafoglalása után azonnal intézkedett, hogy az év végén elrendelt, de első harmadában félbeszakadt három hónapos hadorvosi tanfolyam július 1-jén újból megnyittassék. A szigorló honvédorvosoknak szabadságot eszközölt ki a hadügyminiszternél, hogy vizsgáikat letehessék. Kossuth igen közel érezte magát a közegészségügyhöz, a honvédsereg orvosi kérdéseihez és az orvosi problémákat helyes tárgyismerettel, szakavatottsággal és szerencsés érzékkel kezelte. Kossuth nélkül Flór munkája sem lehetett volna olyan gazdag sikerekben. És nem egy esetben maga Kossuth intézkedett a hadi egészségügyi téren is, sőt az is előfordult Nagykátán, hogy maga rendezte a tábori kórházat. Elrendelte, hogy hetenként kapjon jelentést a hadi egészségi osztálytól a kórházak és gyógyszertárak állapotáról, azok szükségleteiről, a betegek, sebesültek és rokkantak számáról, az orvosi kinevezésekről. Flór eleget is tett ennek a kívánságnak mindaddig, amíg május végén kénytelen volt kérni, hogy a kormányzó elégedjék meg a kéthetenkénti jelentésekkel, mert a zászlóaljaktól és a tábori kórházaktól nagyon

8 rendetlenül érkezik a posta. Flór rendezte a kinevezési jogviszonyokon kívül a honvédorvosi rangokat és a fizetéseket is. Vonakodva, de fokozatosan mégis kénytelenek voltak a hadvezérek és a parancsnokok a kinevezések ügyét az egészségi osztály elé vinni. Flór pedig következetesen ügyelt a honvédorvosi kar tekintélyére. Senki szavára, kérésére elveitől nem tért el. A legtekintélyesebb és leghatalmasabb hadvezérek felterjesztéseit is visszautasította, ha az ajánlott orvos oklevelét nem tudta bemutatni, vagy ha annak képzettségét, egyéniségét kétesnek tartotta. Az orvosi kinevezések terén a legnagyobb körültekintést, mértékletességet és óvatosságot tanúsította. A honvédorvosi kinevezések sorozatosan kerültek napvilágra a Közlöny hasábjain. Szaporodott a törzsorvosok száma. Kialakultak a honvédsereg végső keretei. Minden hadtestnek, önálló hadosztálynak volt már aranypaszományos törzsorvosa. A legelső kinevezett törzsorvosok között volt Lumniczer Sándor is. Kezdeményezésére és javaslatára született meg április végére A magyar hadsereg egészségügyi ügyvitelének vezérfonalai c. szabályzat, amely egységbe foglalta a szabadságharc honvédorvosi karának szervezetét. Ez adja hű képét Flór szervező munkájának. Az Egészségügyi vezérfonalak -at az egészségügyi osztály megküldte minden zászlóalj és csapategység orvosának. Flór e nagyszabású szervező munkája nem maradhatott hatás nélkül a honvédorvosi kar szellemére, fegyelmére, egységére és külső magatartására sem. A szabadságharc hadi egészségügyének fénykorát Flór neve jelenti. Az ő munkája nyomán jutott a honvédorvosi és egészségügyi szervezet alaktalan cseppfolyós állapotából a rendezettség szilárd fokára. Az eredményeket azonban csak akkor tudjuk kellőképpen értékelni, ha meggondoljuk, hogy mindez alig néhány hónap alatt történt. Flór szervezési elgondolásainak, utasításainak nem egyszer a nagyszerű szellemi képességekkel és szervezési tehetséggel megáldott fiatal törzsorvos, Lumniczer Sándor bevált intézkedései szolgáltak mintául. Az intézkedéseket azonban a legkisebb honvédorvossegédek, zászlóalj hadnagy-alorvosok és százados főorvosok lelkes, mégpedig nem egyszer emberfeletti hősiességgel végzett munkái valósították meg, tették eredményessé. A zászlóaljak jelentéseinek mindegyikéből a honvédorvosok dicsérete hangzik ki. Kiemelik ügybuzgalmukat, önfeláldozásukat, ernyedetlenségüket, fáradhatatlanságukat, lelkesedésüket. Szörnyű fáradalmak között, megingathatatlanul együtt meneteltek a honvédekkel, tűrték a viszontagságokat, az éhséget, viselték a hadi élet fáradalmait és vállalták a csataterek veszélyeit. Az egyéni orvosi hősiesség szép példáit is őrzik a szabadságharc iratai: harctéri halál, a beteg önfeláldozó ápolása közben szerzett tífusz, kolera. A hadügyminisztérium egészségügyi osztálya írja egyszer a hadügyminiszternek: szinte nem merik felbontani az orvosi jelentéseket, mert úgyszólván nincs nap, hogy az orvosok sorából járványos

9 betegségben történt elhalálozásról ne kapjanak hírt. Az arcvonalnak a Tisza vonalról történt elhúzódásával Flór feloszlatta az ottani tábori kórházakat, Pest visszavételével újból rendeztette a pesti tábori kórházakat és Buda visszafoglalásával az ottani kórházak is rendelkezésre állottak. A kormány visszaköltözésével a hadügyi egészségügyi osztály is visszakerült Pestre. Flór rendületlen erővel biztosította a sereg egészségügyi utánpótlását, irányította a kórházak szervezését és felszerelését. Közben sajnos a magyar szabadságharc ügye válságosra fordul. Júniusban 160 ezer főnyi osztrák sereg támadta meg Haynau tábornagy vezetésével Magyarországot, észak és kelet felől pedig 139 ezer főnyi orosz sietett segítségükre Iván Paskievics herceg parancsnoksága alatt. A magyar kormány csupán 172 ezer főnyi sereget tudott szembeállítani a hatalmas túlerővel. A Kossuth Görgei ellentét kiéleződése során Görgeinek, az 1849 júniusában kinevezett új hadügyminiszternek akarata érvényesült akkor, amikor Lumniczer Sándor, a kezdettől a hadtesténél működő fiatal igazgató törzsorvos nyert kinevezést a hadügyminisztérium egészségi osztályához mint igazgató-tanácsos. Ezzel a kinevezéssel fejeződött be a szabadságharc egészségügyének legragyogóbb fejezete: a Flór korszak és az utódnak, az alig 28 éves Lumniczer Sándornak már csak az összeomlás megrendítő, szomorú végű korszaka jutott. Szerencsétlenebb és végzetesebb körülmények között nem kerülhetett senki a honvédorvosi kar élére, mint Lumniczer Sándor. Szervezőképessége, gazdag harctéri tapasztalatai, erélye, rugalmassága a tökéletesség magas fokára juttathatta volna a honvédsereg egészségügyét. E helyett a rajta kívül eső okok, a kedvezőtlen körülmények miatt csak a bomlást, a teljes összeomlást kísérhette tevékenységével júniusának végére, amikor Lumniczer átvette a hadügyi osztályfőnöki feladatkört, a nemzet erőtartalékai már erősen kimerültek. Kossuth még csodás akarattal és lángoló lelkesedéssel bízott és riadóként hangzott el szava: népfelkelés! A lelkekben a bizonytalanság és a bizalmatlanság váltotta fel azonban az eddig korlátlan biztonságot, végtelen bizalmat és lelkesedést. Csüggedés, reménytelenség kezdett úrrá lenni mindenfelé. Lumniczer kiváló képességekkel rendelkezett. Kezdettől fogva a szabadságharc lobogója alatt küzdött, végigharcolta a dicsőséges tavaszi hadjáratot és a szervezésben kiváló munkát végzett. Már Stáhly felismerte képességeit, amikor 1848 decemberében törzsorvosnak ajánlotta az eszéki várhoz. Lumniczer Sándor 1821-ben Sopron megyében Kapuváron született. Anyja Schöpf Zsuzsa, Schöpf Mérey Ágoston húga volt. Pesten lett orvos és sebészdoktor, majd Bécsben avatták szülész-mesterré, ig Balassa mellett működött mint

10 tanársegéd. Amint Stáhly írta Mészáros Lázárnak, erős, egészséges testalkatú, kiképzett elmebeli tehetségű, tökéletesen beszél és ír magyarul, németül, deákul, igen jól franciául, angolul, ért olaszul. Amikor június 24-én átveszi a hadügyminisztérium egészségi osztályának vezetését, legelső osztályfőnöki ténykedése is a műveltségére, tapintatosságára, nemes férfiúi gondolkodására vall. Érezte, milyen súlyos méltánytalanságot követett el Görgei Flórral szemben, amidőn egyik óráról a másikra a formák teljes mellőzésével menesztette a hadügyi egészségi osztály éléről, ahol pedig Flór otthagyva állását, orvosi gyakorlatát, családját áldozatkészen, fáradhatatlanul és nagy sikerekkel működött. Felterjesztést intézett tehát Görgeihez, nevezze ki Flórt középponti, azaz az összes budapesti kórházak vezényletével megbízott törzsorvosnak. Flór keserű, csalódott, fáradt sorokkal utasította vissza a neki szépségtapaszul felajánlott állást és azt írta: válasszanak helyette hasznavehetőbbet. Flór keserűsége jogos volt, hiszen mindenét otthagyva küzdött a szabadságharc sikeréért és fizetségül a durva eltávolítást kapta. A szabadságharc után pedig internálás és 11 évi kiközösítés volt osztályrésze. Lumniczer nagy lendülettel és eréllyel fogott osztályfőnöki teendőihez, de működése tulajdonképpen csak néhány hétig tartott. Már július 30-án megkapta Kossuth parancsát, hogy minden tábori gyógyszert, műszert percnyi idővesztegetés nélkül indítson útba Szeged felé, vásároltasson össze még magánosoktól is minden fellelhető szükséges orvosi eszközt és műszert. Újból menekül a kormány, de most már nem Debrecenbe, hanem Szeged felé. Lumniczer összevásároltat Pesten minden műtőszekrényt és műszert, azokat Szegedre szállíttatja és kiadja a parancsot, hogy a vidéki tábori kórházak Kalocsa, Szeged területére költözzenek. A hadügyi egészségügyi osztály minden erejét a Szegedre való költözés előkészítése és megszervezése meríti ki. Ha elképzeljük az akkori közlekedési viszonyokat, amelyeket Pettenkoffen képei jól érzékeltetnek, fogalmat alkothatunk magunknak, hogy költözködtek parasztszekereken a tábori kórházak sebesültjeikkel, berendezéseikkel. Lumniczer július elején már Szegeden van. Itt megkísérli még megfékezni a parancsnokok túlkapásait, helyreállítani a honvédorvosi kar meglazult fegyelmét. Szegeden találja nagynénjét, Schöpf Mérey Ágostonnét, kolerában és haláláig ápolja. Megkapja tőle a kolerát és július 20-án már ágyban fekvő beteg. A beteg Lumniczer helyett a szabadságharc egyik végig leghűségesebb orvosa, Töltényi János törzsorvos és segédtanácsos vette át az osztály vezetését. Az egészségügyi osztály mindvégig igyekszik biztosítani a legjobb ellátását, sőt még művégtag-gyárat is próbálnak Szegeden szervezni. A keretek azonban lazulnak, a szegedi kormány számára igen megkisebbedett az ország, megnehezült az ember- és hadianyagpótlás, és így az egészségügyi ellátás is zavart szenvedett. Július 28-án már Arad felé indulásra

11 kapják meg a parancsot. Lumniczer is megy az egészségi osztállyal, amely az utolsó pillanatig igazi honvéd hűséggel és lelkesedéssel kitartott a szabadságharc lobogója mellett. Az Aradon megjelenő Közlöny még a világosi fegyverletételt megelőző napon, augusztus 11-én is közölt orvosi előléptetést, de másnap Lumniczer is letette a kardot. És azután Széchenyi szavaival iszonyatos csend lepte el az országot, számtalant hóhér döntött nyugalomba, a honban megmaradtak és bujdosók leverve. A börtönök falai között elhalt a panaszok hangja és a számkivetett, megtört szívek kínszavait elhordta a játszi szél A honvédorvosi kar is osztozott a szabadságharc vezetőinek, résztvevőinek, katonáinak sorsában. Korányit Bécsből kiutasították, Pestről szülővárosába, Nagykállóba internálták. Balassa elvesztette tanszékét és fogságba vetették. Sauer is elvesztette állását, Flórt másfél évre internálták, azután pedig teljes mellőzöttségben élt 11 éven keresztül. Csak 1861-ben nyerte vissza állását. Lumniczer szabadságharc utáni élete szinte jelképe a honvédorvosi sorsnak. A világosi fegyverletétel után közel egy évig Aradon raboskodott, amikor végül osztrák haditörvényszék elé állították, lefokozták és mint közkatonát az osztrák seregbe osztották be, ahol mint betegápoló közlegény közel két évig szolgált. Mint lázadót olyan munkák végzésére kényszerítették, amelytől mindenki undorodott. A büntetés kitöltése után senki sem merte Pesten befogadni. Éhesen, pénz nélkül bolyongott, beszélni is alig mert vele valaki. Sokszor az öngyilkosságra gondolt már. Egyetlen ember állott mellé élete e súlyos napjaiban: Balassa János. Ő fogadta magánsegédévé Markusovszkyval együtt, akit honvéd-törzsorvosi szolgálata miatt szintén az osztrák haditörvényszék elé állítottak. Balassa nem csak illetményeit fizette a két sokat szenvedett szabadságharcosnak, akik évfolyamtársak voltak, hanem további életpályájukat is egyengette és ez tette lehetővé, hogy Lumniczer és Markusovszky sorsa később jobbra fordult. E három férfi barátsága volt a magja a Balassa-körnek, s ebből terebélyesedett ki később a magyar orvostudomány történetében oly fontos szerepet játszó Markusovszky-társaság. Sok-sok egyszerű honvédorvosról kellene még megemlékezni, akiknek mind a kiközösítés és igazoltatási gyötrés keserű sorsa jutott osztályrészül. Arányi Lajost a kórbonctan magyar megalapítóját is a honvédseregben viselt zászlóalj, majd tábori-főorvosi tisztsége miatt megfosztották tanszékétől. Orvostörténelmünk egyik legkimagaslóbb alakjának. Schöpf Merei Ágostonnak is a bujdosó sors jutott. Az első magyar gyermekkórház, a magyar ortopédia megalapítója, az első magyar gyermekgyógyászati tankönyv szerzője a szabadságharc kezdetén rövid ideig még ragaszkodott nemrég berendezett Ősz-utcai gyermekkórházához, de később családját Szegedre hozta, kórházát segédorvosára Bókay Jánosra bízta és Monti

12 ezredes olasz légiójában önkéntes főorvosi állást vállalt ben Monti ezredes törzsorvosi kinevezésre terjesztette fel. Az aradi táborból Kossuthhoz hasonlóan Törökország felé indult bújdosó útjára. Felesége Szegeden halt meg kolerában és ő két gyermekével, pénztelenül Törökországon át Franciaországba ment, majd angol barátai segítségével véglegesen Manchesterben telepedett le. Ott a Pesti Kisded Kórház mintájára gyermekkórházat alapított, azt majdnem 8 éven át vezette. Nagy megbecsülést szerzett magának és növelte a magyar orvosok hírnevét, a legtekintélyesebb angol orvosok közé emelkedett március 14-én a negyvennyolcas pesti események tízéves évfordulójának előestéjén kísérték ki csendes gyászmenetben koporsóját angol barátai, betegei, tisztelői a manchesteri temetőbe. A magyar gyermekorvosi iskola megalapítója a bujdosó, hontalan magyar szabadságharcos hamvai ott porladtak el messze idegen földben Kötelességünk, hogy a szabadságharc orvosainak emlékét megőrizzük. Méltóak ők az emlékezésre. Példájuk legyen előttünk mindennapi munkánkban, mert a forradalmi hazaszeretetre tanítanak, és erre fognak tanítani minden magyar orvost, amíg piros lesz a vér, fehér a hó és zöld sírjaikon a fű.

13 Radó Géza Farkas Lajos Kossuth Lajos, a szabadságharc hadegészségügyének megteremtője 2 Mint ismeretes, Kossuth 1848 szeptemberében, a Béccsel való alkudozásra kész Batthyánykormány bukása után került valójában a hatalom birtokába. Az országgyűlés a nemzet élére a forradalom kormányaként az országos Honvédelmi Bizottmányt állította, amelynek Kossuth szinte teljhatalmú elnöke lett. Ez az új szerv a parlament radikális baloldalára és az utca népére, a közönség széles tömegeire támaszkodott. Mikor Kossuth végre hozzájutott ahhoz, hogy új tisztében felállítsa az önálló magyar honvédsereget, rendkívül nehéz viszonyok közé jutott, hiszen Ausztriával már kitört a háború és az újonnan verbuvált hadseregnek nemcsak hadi- és hadfelszerelései ipara nem volt, de hiányzott a hadegészségügyi hálózata is, márpedig modern katonai egészségvédelem nélkül korszerű hadsereg el sem képzelhető. Így tehát valójában mindent menetközben, hihetetlen gyorsasággal kellett megteremteni. Kossuth október végén helyszíni szemlét tartott az osztrák határ mentén Pozsony körül, a Görgey vezérlete alatt álló felső-dunai táborban, s az ott látottak döbbentették rá a katonai egészségvédelem kezdetlegességére, hiányaira is. November 3-i levelében, amelyet a Honvédelmi Bizottmányhoz küldött, kétségbeesve kiált fel: az alsótáborból lábát, karját vesztett invalidusok száguldnak ide minden rend, minden ellátás nélkül. Hozzám folyamodnak, gondoskodnék róluk, de nem ismerem a szabályokat, nem tudom, hová küldjem, mit adjak nekik. Tessék erről intézkedni s táborvezéreket utasítani, hová küldjék becsületes nyugalomba szabadságunk harcának martyrjait. Szíve megdobbant a szenvedő honvédek fájó sóhajára és kezébe vette a tábori egészségügy ezerfelé ágazó szervezetének ügyét is. ( ) Kossuth forradalmi módon a társadalmi önsegély eszközeihez folyamodott. Az új kórházak berendezésének és felszerelésének sikere érdekében teljes mértékben igénybe vette az újságok 2 Forrás: Radó Géza Farkas Lajos: Kossuth Lajos a szabadságharc hadegészségügyének megteremtője rész. = Honvédorvos, sz. pp , Honvédorvos, sz. pp (A tanulmányt rövidítve közöljük a szerk. megj.)

14 nyilvánosságát. A sajtó nap-nap után közölte a jószívű adakozók neveit s azt is, hogy mivel járultak hozzá az egészségügy megjavulásához. A haza szabadságáért lelkesedők legtöbbjük szegény, dolgozó kisember nem egyszer utolsó párnájukat adták oda, hogy a beteg honvédek feje alja puha legyen és vitték az új kórházba a lepedőket, takarókat, törülközőket, fehérruhát, tépést, pólyát, evőeszközt a sebesültek számára. A nagy javulást azonban egy súlyos közegészségügyi botrány hozta meg, mely hosszú ideig izgalomban tartotta a főváros egész lakosságát. Kossuth átlátta a veszélyt és forradalmi eréllyel azonnal beavatkozott, hogy rendet teremtsen a kórházi káoszban, a betegellátás sivárságában. Mi váltotta ki ezt a botrányt? A kérdésre választ ad az itt következő jelentés, amelyet Sauer Ignác országos főorvos terjesztett elő a kolera ügyével foglalkozó bizottmány november 15-i ülésén: A pesti Üllői utczai katonai laktanyát november 14-ikén meglátogatván ott az újonczok közt, kik a legnagyobb részt ruhátlanul, egy puszta szobába, asztal szék, ágytakaró, szalma és fűtő nélkül igen nagy számmal valónak, a cholera kiütött. Ez a jelentés nagy megbotránkozást keltett a Honvédelmi Bizottmányban és Kossuth nyomban felszólította Pándy alezredest, hogy átvéve minden katonai laktanya főparancsnokságát, rögtön úgy intézkedjen, hogy a kívánt rend, tisztaság, a szükségesekkeli ellátás azonnal életbe lépjen és hogy holnap minden megtörténjék, mi ezeket biztosítsa. E naptól kezdve valósággal cikáztak az orvosi vezetők felé Kossuth rendelkezései. ( ) A Kossuth Hírlapja november 12-én már alapvető változásokról számolt be a budapesti katonai kórházakban rendetlenség és hanyagság kapcsán : A kormányelnök megparancsolta: hogy ha még aznap minden Budapesten található kórházakban mindaz, mi a kórházakban, hogy legyen elrendelve s a betegek orvosi tekintetben ellátva nem leendenek, az ország főorvosának hivatala azonnal megüresült és ma, 48 óra múlva a rendelet kelte után orvos, kellő tisztaság és rend van! Aki tisztének meg nem felel, el vele, minden szó nélkül, ha maga az isten fia volna is! Igy lesz rend és igazság.

15 Országos viszonylatban is szükség volt az egészségvédelem biztosítására. Ezt volt hivatva megvalósítani a kereskedelmi minisztériumban Kossuth rendeletére felállított egészségügyi osztály. Az egész vonalon életbeléptetett szigorú rendszabályok jótékonyan éreztették hatásukat, ennek ellenére azonban szükségesnek mutatkozott a további szigorú ellenőrzés, amiben maguk az újságok jártak elől. Így a Kossuth Hírlapja december 1-jén ismét egy egészségügyi botrányra hívta fel a figyelmet: A napokban nagyobb számú beteg katonákat hoztak a táborból. Éjjel érkeztek meg szegényekkel, s keresték az illető orvost, hogy azonnal kórházba adhassák őket. Sauer úr segédei azonban történetesen éppen azon este mákonnyal tettek kísérletet magukon s aludtak tőle, mint a juhászbunda. Hiába csöngettek, hiába dörömböltek: ők fülök botját sem mozdították, minélfogva a felügyelők nem kaphattak utasítványt a kórházba s a betegeknek az egész éjt szabadban kellett tölteniök. Az eset tanulságait így vonta le a Kossuthhoz közelálló újságíró: Orvos urak! a katona most legdrágább kincse az országnak, járjatok el lelkiösmeretesen a kezetekre bizottakkal, mert hanyagságtokért ezeknek átka száll rátok. ( ) * A Debrecenből kiinduló újjászervezés kezdetén mindenek előtt számba kellett venni, vajon a menekülés után egyáltalán milyen erőkkel és szükségletekkel rendelkezik a hadegészségügy. Ezért a kormány február 1-jén a mozgó hadseregek és várak parancsnokságait utasította, adjanak jelentést az orvosok teljes létszámáról, rangjáról, jellegű és képességű tulajdonságairól, a gyógyintézetek helyzetéről, a sebészeti műszerek mennyiségéről, a szükséges gyógyszerek s főleg az éter és a kloroform hiányáról, egyben a gyógyintézetek 14 naponként kivételes esetekben még gyakrabban is jelentéseiket küldjék be. Kossuth mindenek előtt leváltotta a hadegészségügy élén álló lagymatag, elnéző, liberális magatartású egyéneket, akik a gyors és kemény szervezés, s ellenőrzés munkájára nem bizonyultak alkalmasnak, és dr. Flór Ferenc személyében erélyes és mozgékony új orvoskari főnököt állított az ügyek élére. Gelich tábornok emlékiratai szerint jól választott, mert Flór rendkívüli tevékenységet fejtett ki. A hadsereg gyors növekedése különösen az orvosok

16 számának szaporítását követelte. Ám a keretek felállítása egymagában nem volt elegendő, Kossuth fegyelmet és rendet is követelt. Már a múlt év őszén Stáhly és Sauer főorvosok esetében megmutatta, hogy nem tűri a lazaságot, a kötelességmulasztást, ha szívének oly drága honvédfiai egészségéről van szó. Most például közöltette a hivatalos lapban, hogy a zászlóalji orvosok között találtattak oly egyének, kik megfelejtkezve a hivatalos és szenvedő emberiség iránt tartozó legszebb kötelességükről, nemcsak azon zászlóaljat, melyhez rendeltettek, engedelem nélkül hosszabb időre elhagyták, hanem még a szállítás végett reájuk bízott betegek mellől is botrányt okozólag eltávozni s azokat elhagyni merészelnek. Az így cselekvők nemcsak a tábori orvosok sorából, nevök közzétételével kitöröltetnek, hanem mint szökevénytisztek egyszersmind haditörvényszék elé is fognak állíttatni. ( ) Tehetséges, sikeres munkatársat fedezett fel Kossuth Obonyai doktorban is, akit a tábori kórházak igazgató főorvosává nevezett ki. Már első jelentése mély bepillantást enged munkája rendkívüli nehézségeibe: midőn én a tábori kórházak rendezését által vettem, puszta falaknál egyebet nem találtam, pár napi szorgalmamnak műve a rögtönzött tábori kórházak úgy, amint most állanak, amellyek ha nem is képesek számos betegeknek kényelmes, de minden esetre számos menedéket nyujtani. Tisztán szobákról, ágyakról, orvosságokról gondoskodtam, az orvosi felügyeletet, mint lényeges dolog, mindég gondosan teljesíttetett Obonyai újabb kórháznak kérte a debreceni dohánygyár épületét s Kossuth egy nap alatt a kérést teljesítette. ( ) A felállított sok kórháznak és a harctéri segélyhelyeknek orvosi műszerekre volt szükségük. Külföldről nem lehetett behozni, a készletek kimerültek. Kossuth új ipart teremtett, hogy minél több műszert juttathasson a sebészeknek, hogy siettesse a gyógyulást, hogy enyhítse a betegek fájdalmát. A nagyváradi állami kardgyárban rendeztette be ezt az új orvosegészségügyi műhelyt. Szakértő iparosokat rendelt oda és minden segítséget megadott nekik munkájuk eredményessége érdekében. Megható gondoskodását példázza június 27-én megjelent rendelete is, amely szerint: a kormány gondoskodott arról, hogy a haza védelmében sérült, vagy más betegségben sinylődő

17 vitézek a szükséglet szerint fürdőket használhassanak és ezen okból a budai Császár- és Sárosfürdőket katonai fürdőintézetekké fejlesztik. Mélységes emberszeretete abban is megnyilvánult, hogy nemcsak a pillanatnyi igények kielégítését tartotta szem előtt, de támaszt kívánt adni azoknak a honvédeknek is, akik súlyos sérüléseik következtében tartósan vagy életfogytig munkanélkülivé váltak. Ezért utasította a hadügyminisztert, hogy a Szatmáron már korábban felállított ideiglenes rokkantak háza férőhelyeinek elégtelensége miatt, a sebesültek és rokkantak iránt a nemzet háláját lerovandó és róluk gondoskodandó, tegye meg a szükséges lépéseket egy Budán létesítendő rokkantak palotája és felszerelése iránt. Mintául szolgáljon az angol hajó sereg és a párisi rokkantak palotája. Abban a korszakban a világ két legszebb, legkorszerűbb, és legnagyobb rokkantotthonának képe lebegett követendő példaként Kossuth előtt Semmit nem tekintett elég jónak, elég drágának, ha megcsonkult honvédjeink jövőjének biztosításáról volt szó. Kossuthnak az emigrációban írt vidini leveléből az is kiderül, hogy a szabadságharc végső szakaszában már 20 ezer beteget ápoltak a katonai kórházakban. Ez a rendkívüli nagy szám is igazolja, hogy a hadsereg egészségügyi szolgálatának kiépítése példátlanul rövid idő alatt valóban kitűnően sikerült.

18 Közli: Barta István Kossuth Lajos rendeletei a tábori kórházakról Budapest, okt. 15. Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendelete Stáhly Ignác országos főorvoshoz, tábori kórház felállításáról 3 Meghagyatik főorvos urnak, miszerint jelen rendelet vétele után főorvos ur Párndorfba induljon, hol Csányi László 4 kormánybiztossal egyetértve Győrben, vagy Mosonyban egy nagy kórház felállitását eszközöljék. Továbbá nevezzen ki egy tábori főorvost, kinek parancsnoksága alá az egész tábori orvoskar rendeltessék. Budapest, nov. 18. Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendelkezése: Obonyay János megbízatása új katonai kórház felállítására 5 Tapasztalván, hogy Budapesten betegeskedő ujonczaink az országos főorvosi hivatal részint czélszerütlen, részint hanyag rendelkezései miatt teljességgel nem úgy láttatnak el, mikint azt a hazátul, mellynek függetlenségéért életüket hozzák áldozatul, követelhetik. A fővárosbani katonai kórházak a lehető legrosszabb állapotban vannak. És ennélfogva szükségesnek találtam még egy kórháznak felállítását, mellyben az igen nagy 3 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1848:1124. Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIII.) 4 Helyesen: Csány László. 5 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1848:3104. (Mellette nyílt rendelet Obonyai részére a fenti értelemben.) Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIII.)

19 számra szaporult beteg ujonczok elláttassanak, és erre azon szállást, melly most üresen áll, kórházzá alakítani rendeltem, igazgatójául Dr. Obonyai János urat, később meghatározandó fizetés mellett nevezém ki, s megbízám őt, hogy ezen említett szállást leghamarébb belátása szerint használható kórházzá alakítsa s nekem a szükségelt költségekről utalványozás végett jelentést tegyen. Budapest, nov. 21. Kossuth rendelete a katonai kórházak költségeinek fedezéséről 6 A jelenleg létező katonai kórházak a betegek mostani számát be nem fogadhatván, részint terjedelmesebbekké alakíttattak, részint pedig újak felállítása által pótoltatnak. Az ezekre megkívánható nagyobb kiadások fedezése a maga útján rendeltetik el, szükség azonban némi aprólékosabb, de késedelmet nem szenvedő költségek tekintetéből az ország főorvosát bizonyos öszveggel látni el. Kérem azért a pénzügyministeriumot a Károly kaszárnya főfelügyelőjéhez 100./., ezer pengő forintot átküldeni, kitől azt Sauer Ignácz főorvos úr az iránt adandó nyugtatványára további megkeresése esetére másik ezer is ezennel utalványoztatván. 6 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1848:3354. Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIII.)

20 Budapest, dec. 5. Kossuth a hadügyminiszternek a katonai kórházak hiányos felügyeletéről 7 A visszavárólag ide mellékelt főorvosi jelentésből megérteni méltóztatik, hadügy Minister úr, hogy az Üllői úton lévő katonai kórházban a politialis katonai felvigyázat mennyire rossz lábon áll, minél fogva ezennel hivatalosan az iránti intézkedésre szóllíttatik fel, hogy a katonai kórházakban az inspekciós tisztek felelet terhe alatt kötelességük szerint mindig jelen legyenek, miszerint ami orvosi tekintetbe rendbe hozatott, az inspekciós tisztek hanyagságából származó bujtogatások által meg ne hiúsíttassék. Budapest, dec. 23. Kossuth utasítása a budai hadikórház felállításáról 8 A harczban sebesültek és betegek többnyire Buda felül szállíttatván, jég miatt, Pestre a kórházakba való átszállításuk veszéllyel, de sok nehézséggel is van egybekötve, azért is meghagyatik a hadügyministerimnak, miszerint jelen rendeletem vételével Budán valamellyik katonai laktanyát a sebesültek és betegek számára azonnal kórházzá alakíttasson és gondoskodjék hogy a szenvedő vitézek rögtöni elhelyezéséről gondoskodva legyen. 7 Forrás: Fogalm. Kossuth kiegészítéseivel. MOL OHB 1848:4062.; Ered. tiszt. mellékleteivel. MOL Hadügymin. 1848:D327:10753/1853. Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIII.) 8 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1848:6416. Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIII.)

21 Karcag, jan. 5. Kossuth intézkedései a váci katonai kórház költségeivel kapcsolatban Utasítás Csánynak a pénz kiutalására 9 Weiszkopf kapitány, a váci kórház parancsnoka jan. 3-án kelt levelében kérte Kossuthot, hogy utalványoztasson a kórház költségeire 3000 forintot, mert Csány nem tudta ezt az összeget rendelkezésére bocsátani. Kossuth az alábbi utasítást küldte Csánynak: Veiszkopf váczi kórházi parancsnok f. hó 3-ról írt és ide zárt levelében a kórház szükségei fedezésére 3000 forintot kérvén utalványoztatni, ezennel hivatalosan oda utasítom országos biztos urat, hogy a fenn kitett 3000 pftot kifizettetni, s általában figyelemmel lenni méltóztassék arra, hogy az illy előleges, sőt mondhatnám legelső szükségek, minők a tábori kórházak szükségei, fizetetlen ne maradjanak. A lábát vesztett Kempelen tüzér hadnagy gyógyítás végett Pestre lejövén, a Tigrishez szállásoltattam, azon rendelettel, hogy minden költségeit én viselem. Valahányszor az árjegyzék bemutattatott, mindég kifizettem, de nem vagyok bizonyos, vallyon valami fizetetlen nem maradt, eljövetelem óta minden esetre fizetetlen; én a sérült vitézek iránti gondoskodást a legszentebb kötelességnek ösmerem, s azért e felett nagyon aggódom, kérem annak okáért országos biztos urat, méltóztassék, nem csak a mi hátra volna, kifizettetni, hanem két hónapi ellátását Kempelen hadnagynak minden esetre biztositani. 9 Forrás: Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. MOL OHB 1849:52. Ered. tiszt. MOL Csányi-iratok rakt. sz. (Mellette Weiszkopf szóban forgó jelentése.) Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p. 42. (Kossuth Lajos összes munkái XIV.)

22 Debrecen, jan. 14. Kossuth Debrecen város kapitányi hivatalának, a felállítandó katonai kórházról 10 Dr. Obonyay János kapitány, a pesti központi katonai kórház igazgató főorvosa itt helyben is a katonai korház igazgató főorvosává neveztetvén, utasításul adatik a kapitányi hivatalnak, hogy nevezett igazgató főorvossal egyetértőleg alkalmas helyről gondoskodjék, mellyben az ide érkező katonai betegek elhelyeztessenek, s azon gonddal ápoltathassanak, minőt a harcz terén megsebesült s egésségükben megrongált hű fiai a hazának méltán megkívánhatnak. Debrecen, jan. 16. Kossuth Debrecen városának a fiók-hadikórház ellátásáról 11 Asbóth alezredes s térparancsnok jelentette, miként e városban többszöri felszólításra sikerült egy fiók kórházat felállíthani, azonban a betegek számára sem szalma, sem fa elegendő mennyiségben ki nem adatik. Ezennel meghagyatik e város hatóságának, hogy azon perczben, mikor Asbóth alezredes s térparancsnok úr e kórház bármelly szükségei fedezésére felhívandja e város hatóságát, azt azonnal gyorsan, pontosan, és haladéktalanul kiegészíteni beszámítás mellett el ne mulassza. 10 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1849:376. (Mellette Obonyai egyidejű kinevezésének és a hadügyminisztériumnak szóló értesítésnek a fogalmazványa.) Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIV.) 11 Forrás: Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. MOL OHB 1849:590. (Mellette Asbóth debreceni térparancsnok jan. 17-én kelt jelentése.) Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIV.)

23 Debrecen, jan. 17. Kossuth Debrecen polgármesterének katonakórház felállításáról 12 Debreczen város tanácsa hozzám 143. szám alatt tett jelentésében Obonyai tábori orvos abbeli kivánságának teljesítését, miszerint 400 beteg katona számára tábori kórháznak helyet mutasson ki, más hely nem léte miatt, a horvát foglyoknak innen leendő azonnali elszállításának feltételéhez kötvén: miután a horvát foglyok iránt már intézkedés tétetett, de különben is ezek elmenetelétől a kórház felállítását felfüggeszteni nem lehetvén: Önt ezennel oda utasítom, miszerint nem szorítkozva a horvát foglyok elvitelének feltételére, a szükségelt kórháznak haladéktalan felállítására alkalmas helyet kimutatni s e czélra a nevezett orvos úrnak mindenben segédkezni, mulaszthatatlan hazafiúi kötelességének ösmerje. Debrecen, jan. 20. Kossuth Bónis Sámuelnak, a Nyíregyházán felállítandó kórház orvosainak kinevezéséről 13 Bónis szabolcsi kormánybiztos január 18-án jelentette Kossuthnak, hogy intézkedéseket tett Nyíregyházán 300 beteget befogadó kórház felállítására. Kérte, hogy az orvosok kinevezését bízzák reá. Kossuth a következőket válaszolta: Ön f. hó. 18-kán kelt hivatalos levelében följelentett intézkedései a honvédelmi bizottmány által helyeseltetvén, egyszersmind azon kérelme, hogy a Szabolcs megyei orvosok kijelelése Önre bízassék, teljesíttetik. 12 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1849:570. (Mellette Debrecen város tanácsának jan. 16-án kelt jelentése Kossuthhoz a fenti tárgyban.) Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIV.) 13 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1849:738. Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIV.)

24 Debrecen, febr. 3. Kossuth a karcagi hadikórház költségeinek kiutalásáról 14 Ujházy kardszagi térparancsnok az ottani kórház szállítmány és térparancsnokság költségeinek födözéséül február hónapra 3000 pftot kérvén utalványoztatni, miután hadügyminister úrnak azon szándékát tudom, miszerint minden hadi kiadásokat a főhadi pénztárnál óhajt központosíttatni, ennélfogva Ujházy térparancsnok jelentését a végből közlöm e ministeriummal, hogy az utalványozás iránt intézkedni sziveskedjék, kijelentvén egyébiránt részemről, miképen ha úgy kívántatnék, az utalványozást én is akadéktalanul megteendem. Debrecen, febr. 4. A debreceni dohánygyár épületének hadikórházzá alakításáról 15 A hadügyminisztérium egészségi osztályának főnöke, Flór Ferenc febr. 4-én átírt a Bizottmánynak és kérte, hogy a debreceni dohánygyár épületét tábori kórházzá alakítás véget bocsássák Obonyai János főorvos rendelkezése alá. Kossuth válasza: E ministerium egészségi osztályának mai napról 130/H. sz. a. költ fölterjesztése következtében a helybeli dohánygyári épület egész kiterjedésében s kizárólag kórházzá alakíttani rendeltetvén: e ministerium fölkéretik, hogy e részben a helybeli térparancsnoksághoz a szükséges utasítást kiadatni az egészségi osztály által pedig a kellő fölterjesztést eszközlésbe vétetni szíveskedjék. 14 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1849:1356. Ered. tiszt. MOL Hadügymin. 1849:2164. (A tisztázat mellett másolatban a középponti hadsereg-főparancsnokság (Perczel) Karcagon január 20-án kelt nyílt rendelete a fenti üggyel kapcsolatban.) Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., p (Kossuth Lajos összes munkái XIV.) 15 Forrás: Ered. fogalm. MOL OHB 1849:1471. (Mellette Flór Ferenc említett átirata.) Közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Bp., pp (Kossuth Lajos összes munkái XIV.)