A kiadvány az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága szakmai programjai keretében készült Igazgató Bellavics István

Átírás

1 A szöveget írta Dúzsi Éva, Széll Szilvia Szakmai lektor Lukács József, Sisa József Fotó Bakos Ágnes, Bencze-Kovács György, Mervai Márk, Pető Zsuzsa, Szelényi Károly, Vékás Magdolna, Wachsler Tamás A képeket válogatta Barta Júlia, Dúzsi Éva, Füzesi Anna Korrektor Macskássy Zsuzsa Grafikai tervezés Környei Anikó A kiadvány az Országgyűlés Hivatala Országházi séták sorozatában jelent meg Felelős kiadó Such György Sorozatszerkesztő Kerekes Margit A kiadvány az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága szakmai programjai keretében készült Igazgató Bellavics István Szerzők, 2016 Országgyűlés Hivatala, 2016 Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz, sokszorosításhoz, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tároláshoz a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. ISBN ISSN Nyomta és kötötte a Dürer Nyomda Kft., Gyula Felelős vezető Fekete Viktor

2 BEVEZETŐ A világ egyik legszebb épületeként számon tartott magyar Országházat bemutató sorozat első kötete a látogatói séta útvonalával ismerteti meg a Kedves Olvasót. Az Országház felépítésének ötlete az évi országgyűlésen merült fel először. A feladatra a kor neves építészét, Pollack Mihályt kérték fel az es országgyűlés idején ben készítette el Országháztervét, de az országgyűlés május 12-i berekesztéséig már nem tudta azt bemutatni. Pollack tervét három évvel később elvetették, mert inkább egy nemzetközi pályázatot szerettek volna kiírni. Évtizedek teltek el, míg végül 1882-ben a második pályázaton Steindl Imre Alkotmány I. című tervét szavazták meg győztesnek. A pesti Duna-parton, a budai várnegyeddel szemben álló épület a belső díszítéssel együtt összesen tizenkilenc év alatt, 1885 és 1904 között készült el. A neogótikus stílusú Országház méretei tekintélyt parancsolók: 265 méter hosszú, legszélesebb része 123 méter, alapterülete négyzetméter, kupolája pedig 96 méterre magasodik a járdaszinttől mérve. A négyszintes épületben 10 belső udvar, 29 kapu, 27 lépcsőház, 19 lift és több mint 200 iroda található. Végtelen hosszúságúnak tűnő folyosórendszerek kötik össze egymással az egyes helyiségeket. A Parlament ma is nyüzsgő, élettel teli ház, elsősorban a törvényhozás otthona.

3 1. Steindl Imre terve a déli homlokzatról 2. A monumentalitása, szépsége és harmóniája miatt világszerte párját ritkító Országházat mintegy 40 millió téglából építették fel

4 Látnivalók az Országházban

5 3. A folyosók színes üvegablakaiból a belső udvarokra és a nemzet főterére, a Kossuth térre nyílik szép kilátás 4. Több helyen is a hazánkra jellemző növényvilág virágmotívumai köszönnek vissza, mint például a kovácsoltvas korláton megjelenő mákgubó 5. Igazi, karátos aranydíszítésű boltívek alatt sétálhat a látogató a főemeletig vezető lépcsőkön. A boltozatot alátámasztó, végtelen magasnak tűnő pillérek műmárványból, a korlát oszlopai pedig márványból készültek A XVII-es városi lépcsőház A látogatói séta az Országház északi szárnyában található XVII-es városi lépcsőházon keresztül vezet. Az egykori főrendiház melléklépcsőháza gazdag az aranydíszítésben, ezért is nevezte el az utókor arany lépcsőháznak. 6

6

7 A díszlépcsőház Steindl Imre az Országház szimmetriatengelyében elhelyezkedő lépcsőcsarnokot nagy történelmi események színhelyének álmodta meg. Az épület főbejáratát így csak különleges alkalmakkor nyitják ki. Ilyen esemény a magas rangú küldöttségek, világi és egyházi méltóságok látogatása, illetve négyévente az újonnan választott képviselők bevonulása az Országgyűlési Őrség díszelgő sorfala között. A főbejárat nagy állami, nemzeti ünnepségeink idején is nyitva áll. 6. Az Országgyűlési Őrség az Országház főbejárata előtt 8

8 7. A Kossuth Lajos térre nyíló művészi kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula műhelye kivitelezte 8. A díszlépcsőház teljes pompájában. Az idelátogató magas rangú vendégeket az Országgyűlési Őrség díszőrsége fogadja

9

10 9. A gazdagon aranyozott és harmonikus színvilágú lépcsőház grandiózus lépcsőivel a barokk paloták világát idézi 10. Az épület tervezőjének, Steindl Imrének állít emléket a lépcsősor középső pihenőjének egyik fülkéjében elhelyezett mellszobor A vörös szőnyeggel fedett, fokozatosan kiszélesedő monumentális lépcsőn felfelé haladva feltárul az épület impozáns tere. Az évi millennium tiszteletére 96 lépcsőfok vezet a kupolacsarnokba. A kupola teljes magassága a járdaszinttől számítva 96 méter. A reneszánsz és barokk paloták világát idéző lépcsőcsarnokra a felhasznált anyagok sokfélesége és színessége a jellemző. A csarnok mennyezetét tartó pillérek közül nyolc sötétvörös színű, egyenként hat méter magas és négy tonna súlyú gránitoszlop tűnik ki. Az Országház építése jótékonyan hatott több hazai iparág fejlődésére is kifejezett cél volt, hogy lehetőleg hazai gyártóktól szerezzék be az alapanyagokat, ennek köszönhetően tárták fel például a gyűdi, a vaskohi és a siklósi márványbányákat is. A díszlépcsőház oldalfalainak és a pillérek közötti törpeoszlopsoroknak a nyersanyaga többségében ezekből a bányákból származik. 11

11 A két középső pillér előtt a lépcsőre lepillantó apródfigurák a koronázási jelvényeket a Szent Koronát, az országalmát, a kardot és a jogart tartják a kezükben. A színezett szobrok anyaga horgany (cinkbevonatos bádog). A mennyezeti kazettákban Lotz Károly allegorikus festményei fokozzák a térélményt. A bejárat oldalán A törvényhozás apoteózisa (dicsőítése) című kép látható, melynek középpontjában egy zöld faragott oszlop magasodik. Magyarország legfontosabb törvénycikkei olvashatók rajta, élükön az évi kiegyezés szövegével. A Magyarország apoteózisa címet viselő képen szintén egyértelmű történelmi utalások figyelhetők meg: a középen látható 12

12 nőalak, Hungária a címerpajzsot tartja a kezében, lábainál két oldalról Széchenyi István és feltehetően Petőfi Sándor vezeti a nemzeti zászlót lengető, lelkes tömeget. A két mennyezetfreskó közötti mezőben Magyarország középcímere látható az angyalfigurákkal. 11. Lotz Károly A Törvényhozás apoteózisa című mennyezetfestménye secco (száraz) technikával készült. Ennek lényege, hogy a porfestéket a teljesen kiszáradt vakolatra hordják fel 12. A díszlépcsőház középső mennyezetképén Magyarország és az egykori társországok Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Fiume címerei láthatók, angyalokkal és a koronázási jelvényekkel 13. Magyarország apoteózisa 13