KPMG Energetikai Évkönyv 2013 TANÁCSADÁS

Átírás

1 ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI szektor KPMG Energetikai Évkönyv 2013 TANÁCSADÁS

2

3 KPMG Energetikai Évkönyv Tisztelt Olvasó! Öt éve azzal a céllal indítottuk el éves kiadványsorozatunkat, hogy szakértői vélemények és az energiaipar hazai vezetőinek gondolatai mentén átfogó képet nyújtsunk az energiaszektor fejlődési irányairól az érdeklődők számára. A visszajelzések alapján a KPMG energetikai évkönyvének létjogosultsága beigazolódott, így 2013-ban immár az 5. számot tarthatják kezükben az olvasók. Ságodi Attila A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának partnere Az eseményekben gazdag 2012-es évet áttekintő évkönyvünkben azokat az irányvonalakat, gazdasági és piaci mozgatórugókat mutatjuk be, amelyek jelentősen befolyásolták hazánk energiaszektorának alakulását. A szerzői vélemények eltérő irányokból világítják meg a folyamatok hatásait, hiszen az értéklánc mentén minden társaságot és szervezetet tevékenységüktől függően más-más vonatkozásban érintettek az értékelt események. A villamosenergia-nagykereskedelmi piac egyik stratégiailag fontos eseményének számít az európai uniós törekvések tükrében megvalósult cseh-szlovákmagyar villamosenergia-piacok összekapcsolódása, amely árkiegyenlítő és árrésmérséklő hatása mellett a hazai piaci likviditás növelését is szolgálja. A projekt sikerét és fontosságát jól példázza, hogy Lengyelország és Románia is tervezi csatlakozását. A változó szabályozási és energiapolitikai környezet számos innovatív megoldás, illetve új termék/szolgáltatás megjelenését is generálta az energiaszektorban ilyen például a fogyasztókért való verseny erősítését hivatott új termékkapcsolatok/kiegészítő szolgáltatások megjelenése. A fogyasztás visszaesése, illetve stagnálása mellett a szabályozás folyamatos változása továbbra is nyomás alatt tartja a szektort. A beruházások drasztikusan lecsökkent összértékéhez hasonlóan jelentősen mérséklődött a külföldi közvetlen tőkebefektetés értéke is. Ettől függetlenül az infrastrukturális fejlesztések területén az előző évekhez képest jelentős előrelépés volt megfigyelhető, amely az erőművek, a gáz-tranzitvezetékek és a villamosenergia-hálózati technológiák fejlesztésében is megmutatkozott. Ezen területek az ellátásbiztonság javítása mellett hozzájárulnak az energiastratégiában megfogalmazott célok eléréséhez, a gázszállítási útvonalak diverzifikálásához, az importkapacitások bővítéséhez és a versenyképesség növeléséhez is. További jelentős erőfeszítések szükségesek azonban a hazai erőmű-infrastruktúra megújítására, hogy az megfeleljen a környezeti, hatékonysági és lokális gazdasági szempontú elvárásoknak is. Várakozásokkal tekintek az előttünk álló időszakra, hiszen 2013 júliusától Magyarország átveszi a Visegrádi négyek (V4) soros elnökségét, amely további lehetőségeket rejt a keleti partnerség program (célországok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna), illetve a csehszlovák-magyar-lengyel kapcsolatok erősítésében az energiaszektor és az infrastruktúra területein. Végezetül, ezúton is köszönöm az évkönyv összeállításában és megjelentetésében közreműködők munkáját. Kellemes olvasást, és sikerekben gazdag jövőbeli működést kívánok!

4 4 KPMG Energetikai Évkönyv Interjúk 6 Kiss Péter, KPMG Bizonytalan utakon 8 Ságodi Attila, KPMG Szemléletváltás előtt 10 Klímapolitika és emisszió-kereskedelem 12 Szepesi Attila, KPMG Útkeresésben a nemzetközi klímapolitika 16 Piaci viszonyok 18 Szakértői vélemény: 18 Herczeg Sándor, KPMG Határokon átívelő utakon 22 Felülnézetből: 26 Baji Csaba, MVM Stabilitási célok 28 Dr. Eric Depluet, E.ON Belátható távolságot! 30 Molnár József, MOL Ígéretes lehetőségek előtt 32 Csiba Péter, GDF SUEZ Piacnyitás teljes gázzal 34 Koncz László, FŐGÁZ Várakozó álláspontok 36 Dr. Balázs László, HUPX Ambiciózus fejlődés a HUPX-en 38 Lakatos Benjamin és Novák Bence, MET Regionális szemlélet felsőfokon 40 Lehőcz Balázs Gábor, MET Felismerések? 42 Lajtai Roland, CEEGEX Változás Expressz 44 Fekete Csaba, FŐTÁV Bizakodó állásponton 46 Pataki Róbert, Magyar Telekom Tapasztalat, innováció 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG

5 KPMG Energetikai Évkönyv Szabályozás és háttér 50 Szakértői vélemény: 50 Kovács Csaba, KPMG Piackoncentráció 54 Felülnézetből: 56 Horváth Péter, MEKH Felértékelődő szabályozás 58 Dr. Zsuga János, FGSZ Nem szabad elszalasztani történelmi lehetőségeinket 60 Dr. Szörényi Gábor, ERRA Regulátori kihívások 62 Turai József, MEKSZ Kockázatmegosztás 64 Infrastruktúra 66 Szakértői vélemény: 66 Losonczy Géza, KPMG Csökkenő beruházási mérték, előrehaladó projektek 70 Felülnézetből: 72 Bertalan Zsolt, MAVIR Innováció nélkül nem fog menni 74 Fritsch László, E.ON Földgáz Storage Változó tárolói környezet 76 Dr. Meggyes Gyula, MGT Az összeköttetés küszöbén 78 Függelék 84 KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás 85 KPMG energetikai kiadványok 86 A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport vezetői 87 Impresszum

6 6 Interjúk INTERJÚ Kiss Péter Partner, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának EMEA-régiós vezetője A bizonytalanság megmutatkozik mind az európai uniós, szabályozástechnikailag egységes energiapiac kialakításában, a palagáz jövőjének kérdésében és a kitörési pontok keresésében is. Bizonytalan utakon Milyen globális trendek alakították, alakítják jelenleg is a világ energiapiacait? Kiss Péter: A globális energiapiacok helyzetének vonatkozásában érdemes először is különválasztani az energia iránti igény szempontjából Ázsiát, Amerikát és Európát, hiszen a kép kontinensenként eltérő. Ázsia energiaigénye a recesszió ellenére is rohamosan emelkedik, 2030-ra meg fog duplázódni az Ázsiai Fejlesztési Bank előrejelzése szerint. Észak-Amerika, a népességének növekedése ellenére az energiahatékonysági törekvéseknek köszönhetően a felmerülő energiaigény és ellátás szempontjából kiegyensúlyozott piaci képet mutat. Európában pedig továbbra is jelentősen csökken az energiafogyasztás a recesszió és a versenyképesség fokozatos elvesztése miatt. A kereslettel ellentétben az energiaellátás globális helyzetét sokkal inkább az egyes energiaforrások szerint érdemes vizsgálni. A világ kinyerhető kőolaj- és földgázkészlete ugyan több száz évre biztosított, azonban a nem-konvencionális gázok (pl. palagáz) várható térnyerése akár teljes mértékű szerkezeti átalakulást is hozhat a szénhidrogének globalizálódó piacain. Bár Európa rendelkezik nem-konvencionális gázkészletekkel is, felszínre hozataluk számos országban adminisztratív és műszaki korlátokba ütközik, emellett a piacon való elhelyezésükre még nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra. A szénhidrogének mellett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének érdekében történő világszintű törekvések ellenére a szén továbbra is elsődleges szerepet fog játszani a világ fejlődő országainak (pl. Kína, India, Afrika) energiaellátásában. Mi jellemzi jelenleg a szén-dioxidkibocsátás szempontjából tiszta energiaforrások helyzetét? K. P.: A megújuló energiaszektort jelentős árnyomás sújtja, hiszen az országok elsődleges energiaforrásainak gazdaságosabb bekerülési értéke akadályozza a megújuló energiaforrások jelentős mértékű térnyerését. A szén mellett a vízenergia szerepének erősödését is prognosztizálják, azonban egy vízerőmű kivitelezése jelentősen nagyobb tőkét és befektetett munkát igényel, ellentétben egy széntüzelésű erőmű létesítésével. A megújulókon túl az atomenergia globális szinten továbbra is kiemelt szerepet fog játszani, azonban reneszánszának mértékét jelentős mértékben befolyásolja majd, hogy a társadalmi elfogadottság, a háttéripari szakértelem, illetve a szükséges tőke is rendelkezésre áll-e az atomerőművet tervező országokban. Az elfogadottság hiányával szembesülő Németországgal és Olaszországgal ellentétben például Svédország, Dél-Korea és Oroszország e három alapvető követelmény teljesülésének eredményeként már jelenleg is jelentős nukleáris kapacitással rendelkezik. Mely események mozgatták meg leginkább a globális energiapiac legnagyobb szereplőit 2012-ben? Nem elhanyagolható tény, hogy az európai energiapiac szereplői jelentősen veszítettek értékükből a recesszió következtében, így beruházásaik helyett elsősorban hatékonyságuk növelésére koncentráltak az elmúlt időszakban.

7 Interjúk 7 K. P.: Az Egyesült Államok elnökválasztása 2012-ben jelentős fordulópontot jelentett az energiapiacok számára: a világ várakozásokkal tekintett a kimenetelére, hiszen az elmozdulások irányában fontos szerepet játszott, hogy Amerika visszahívja-e energiaintenzív iparágait Kínából, Indiából, avagy nem. Az újraválasztott amerikai elnök programjában ugyanis az amerikai gazdaság fellendítését tűzte ki célul. Emellett Japán nukleáris kérdésben foglalt végső álláspontja is komoly befolyást fog gyakorolni az energiaszektorra, a nukleáris iparág jövője ugyanis nagymértékben függ az ország lépéseitől. Európa vonatkozásában a szektor a 2013 őszén esedékes németországi kormányzati választásokra készül, amely elsősorban a megújuló erőforrások szempontjából jelenthet elmozdulást. Globális szemlélettel hogyan jellemezné az európai energiaszektor jelenlegi helyzetét az elmúlt egy év tükrében? K. P.: Véleményem szerint Európa jelenleg várakozó állásponton van, az energiapiacok szereplőit pedig a bizonytalanság jellemzi. Ez a bizonytalanság megmutatkozik mind az európai uniós, szabályozástechnikailag A megújulókon túl az atomenergia globális szinten továbbra is kiemelt szerepet fog játszani, azonban reneszánszának mértékét jelentős mértékben befolyásolja majd, hogy a társadalmi elfogadottság, a háttéripari szakértelem, illetve a szükséges tőke is rendelkezésre áll-e az atomerőművet tervező országokban. egységes energiapiac kialakításában, a palagáz jövőjének kérdésében és a kitörési pontok keresésében is. Nem elhanyagolható tény, hogy az európai energiapiac szereplői jelentősen veszítettek értékükből a recesszió következtében, így beruházásaik helyett elsősorban hatékonyságuk növelésére koncentráltak az elmúlt időszakban. Kiemelném azonban, hogy a magas energiaárak, illetve az energiafogyasztás visszaesése következtében Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátásának mértékével közelebb került a vállalt környezetvédelmi és dekarbonizációs kötelezettségeinek teljesítéséhez. Melyek azok a kitörési pontok, irányok, amelyeket Magyarországnak érdemes lenne követnie az elkövetkező években? K. P.: Jelenleg a legfőbb kitörési pontnak az MVM Paksi Atomerőmű jelenlegi üzemidő-hosszabbításban résztvevő blokkjainak sikeres befejezése mellett az atomerőmű tervezett bővítését látom. A változó gazdasági és szabályozói környezet hatására milyen természetű szakmai szolgáltatások irányába mozdult el a nemzetközi tanácsadás iránt mutatkozó kereslet? K. P.: Világszinten egységes kép mutatkozik az energetikai és közüzemi tanácsadási szolgáltatások iránti keresletben: a hatékonyságnövelési célok mentén az energetikai társaságok elsősorban költségeik csökkentésére, a fedezetcsökkenés megállítására és az új piaci modelleknek való megfelelésre törekednek. Emellett a vállalati összeolvadások és tranzakciók területein kérik a szakértői támogatást, és újra előtérbe került az igény a tervezett nukleáris létesítmények finanszírozhatóságához kapcsolódó piaci modellek és szabályozói környezet kialakításában való támogatás iránt.

8 8 Interjúk INTERJÚ Ságodi Attila A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának partnere A válság negatív hatásai ellenére előremutató fejlődés is történt a hazai energiaszektorban innovatív megoldások, új termékkapcsolatok és kiegészítő szolgáltatások megjelenésével. Szemléletváltás előtt Milyen lényeges elmozdulások történtek a magyar energiaszektorban az elmúlt egy évben, és azok milyen hatást gyakoroltak a piac szereplőire? Ságodi Attila: A hazai energiaszektor működését számos negatív tényező alakította az elmúlt egy év során, amelyek közül kiemelném az energiafogyasztásban bekövetkezett jelentős mértékű visszaesést, illetve az európai szinten is a bérekhez viszonyítva magasnak számító energiaárakat. A gazdasági válság hatására nagymértékben lecsökkent a hazai villamosenergiaés földgázfogyasztás, ami a piaci szereplők hatékonyságnövelési lépéseihez és a gazdasági aktivitás hiányának kialakulásához vezetett: a piaci szereplők számára a visszaesés ugyanis bevételeik és árréseik jelentős csökkenését eredményezte. E negatív hatást tovább erősítette, hogy a fogyasztók bizonyos szegmenseiben elsősorban a földgáziparban továbbra is magas energiaárak jellemezték a szektort. Az említett piaci tendenciák mellett ugyanakkor a szabályozási környezet is kihívások elé állította az iparágat egyrészt a fokozatosan növekvő rezsicsökkentés okozta bevételkiesések, másrészt az iparágat érintő igen jelentős mértékű pluszadóterhek bevezetése által. Mindez összességében oda vezetett, hogy az energiaszektorban megvalósuló beruházások száma igen nagymértékben visszaesett, ami negatívan hatott a beszállítói szektorra is. Miként alkalmazkodott a hazai energetikai szakma a válsághoz, illetve az ahhoz kapcsolódó megváltozott szabályozási környezethez? Az energetikai társaságoknak a nagyobb költségnövekedésre és összességében alacsonyabb árrésre mindenképpen hatékonyságnöveléssel, beszerzési költségeik csökkentésével, vagy technológiaváltással szükséges reagálniuk, ellenkező esetben működésük fenntarthatósága, vagyis túlélésük válhat bizonytalanná. S. A.: Az energetikai társaságok igyekeztek hozzáigazítani működési és költségstruktúrájukat az alacsonyabb szintű tevékenységi környezethez. Szakterületüktől függően, lehetőségeik szerint a hatékonyság növelésére fordították a beruházásaikat, de sok esetben a leépítés is elkerülhetetlen volt. Az sajnos ennek ellenére is egyértelmű, hogy összességében nagymértékű visszaesés mutatkozott a hazai beruházások számában. A jelenlegi piaci, de leginkább szabályozási környezet ugyanis nem teremt megfelelő biztosítékot, illetve üzleti környezetet ahhoz, hogy beruházásaik üzleti szempontból alátámaszthatók legyenek. Fontos megemlíteni, hogy a hazai erőművek egy része nem versenyképes sem környezetvédelmi szempontok, sem a fennálló költségeik alapján. A válság negatív hatásai ellenére azonban előremutató fejlődés is történt a hazai energiaszektorban innovatív megoldások, új termékkapcsolatok és kiegészítő szolgáltatások megjelenésével. Mennyiben tér el a hazai beruházási hajlandóság a környező országokhoz képest? S. A.: A gazdasági és nemzetközi hatások a magyar energiaszektort is

9 Interjúk 9 hasonlóan érintik, mint a környező országokat. Magyarország számára azonban előnyt jelenthet, hogy bizonyos megújuló kapacitásokban kisebb számú beruházás valósult meg az elmúlt években, így egyelőre alacsonyabb támogatási összeg terheli a fogyasztást. Ennek mindenképpen pozitív alapot kell nyújtania ahhoz, hogy ésszerű mértékben és alapokra helyezve megkezdődjenek a beruházások a megújuló energiaszektorban is. Hátrányos tényezőnek számít azonban, hogy az adóterhek növekedése és a rezsicsökkentési elvárások miatt a piaci szereplők gazdasági alapú ösztönzöttsége alacsonyabb, mint a környező országokban. Emellett azonban kiemelném, hogy Magyarország a cseh-szlovákmagyar villamosenergia-piacok összekapcsolása révén, illetve az ország interkonnektorainak fejlesztésében előremutató lépéseket tudott tenni. A szektor mely területein tartja indokolhatónak az állami szerepvállalás további erősítését? S. A.: Összességében elfogadhatónak tartom, hogy az állam direkt, vagy indirekt módon szerepet vállaljon az energiaszektor egészében, a domináns pozíció kiépülésének azonban számos negatív hatása is lehet. Az állam ugyanis nem feltétlenül tudja hatékonyabban működtetni az adott társaságokat, mindezt rugalmatlanságból, avagy szabályozási ellenérdekeltségéből adódóan. Mindezek mellett nem képes alacsonyabb áron, hatékonyabban és gyorsabban jelentős mértékű finanszírozási forrásokat teremteni, mint a piac szereplői. Amennyiben a finanszírozásban mégis nagymértékben részt vállalna, úgy az az egyéb állami terhek további növekedését eredményezheti. Véleményem szerint az állam elsősorban egy olyan piaci modell kialakítására kellene, hogy szorítkozzon, amely elősegíti az energiaszektor társaságainál fennálló információs aszimmetriából adódó előnyök megszűnését. Ennek eredményeként a fogyasztók felvilágosultabb döntést tudnának hozni termék- és szolgáltatóválasztásuk során. Az állam legfontosabb céljának tehát azt tartom, hogy ehhez jogszabályi keretrendszert teremtsen, illetve a piaci szereplőket is erre ösztönözze akár jogszabályi, akár gazdasági motiváló eszközök útján. Figyelembe véve az energiapiac feltételrendszerét, melyek azok a szükséges intézkedések, amelyek mentén a hazai energiapiac fejlődhet a következő években? S. A.: Úgy vélem, hogy a szektornak elsősorban egy alacsonyabb volumenű energiafogyasztásra kell berendezkednie. Emellett az energetikai társaságoknak a nagyobb költségnövekedésre és összességében alacsonyabb árrésre mindenképpen hatékonyságnöveléssel, beszerzési költségeik csökkentésével, vagy technológiaváltással szükséges reagálniuk, ellenkező esetben működésük fenntarthatósága, vagyis túlélésük válhat bizonytalanná. A gazdasági válság hatására nagymértékben lecsökkent a hazai villamosenergia- és földgázfogyasztás, ami a piaci szereplők hatékonyságnövelési lépéseihez és a gazdasági aktivitás hiányának kialakulásához vezetett.

10 Klímapolitika és emissziókereskedelem

11

12 12 Klímapolitika és emisszió-kereskedelem Útkeresésben a nemzetközi klímapolitika Ellentétes irányú folyamatok bontakoztak ki 2012 és 2013 fordulóján a nemzetközi klímapolitikai együttműködésben, ami egészében veszélyeztetheti az üvegházhatású gázok globális kibocsátás-csökkentési céljaink megvalósítását ben a Kiotó Protokoll lejártával szükségessé vált az egyezményt felváltó új nemzetközi együttműködés elindítása. Ennek megfelelően a Dohában tartott ENSZ Klímakonferencián meghatározták a Kiotói egyezmény második időszakának peremfeltételeit. A második időszak elindítása előrelépést jelent, azonban ez az eredmény csak részsikernek tekinthető, mivel megváltozott a résztvevő országok köre. Kanada, Japán, Oroszország és Új-Zéland ugyanis a második időszakra vonatkozóan nem vállalt kötelezettségeket. Az említett négy ország kilépése más-más szempontból, de mind jelentős hatással lehet a kiotói rendszer fenntarthatóságára vonatkozóan: Kanada kibocsátásai jelentős mértékben nőttek a bázisidőszakhoz képest, így kilépése a rendszerből az egyik legnagyobb kvótakeresletet támasztó ország elvesztését jelenti; Japán kilépésével a Kiotó Protokoll részes országainak legaktívabbja veszik el, hiszen például Japán magyarországi kvótavásárlásának is köszönhető, hogy elindulhatott a hazai Zöld Beruházási Rendszer; Oroszország belépésének volt köszönhető 2005-ben, hogy a Protokoll életbe léphetett. Oroszország nélkül a Protokollban részt vevő országok globális üvegházhatású-gázkibocsátásban képviselt aránya jelentősen lecsökkent; Új-Zéland kilépése jelzésértékű, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy részes országban végbemenő belpolitikai változások alapvetően befolyásolhatják a nemzetközi klímapolitikai együttműködés sikerességét. Változatos érvek hangzottak el a Protokoll elutasításának indoklására, azonban az biztosan tudható, hogy a döntés hátterében alapvetően rövid távú gazdasági érdekek húzódnak meg. Igazolt kibocsátások versus ingyenes allokáció Millió kibocsátási egység (Mt CO 2 ) Felhasznált ERU-egység Felhasznált CER-egység Aukción értékesített EU kibocsátási egységek (EUAs) Ingyenesen kiosztott EU kibocsátási egységek (EUAs) Korrekció Igazolt kibocsátási mennyiség kereskedési időszak 2. kereskedési időszak Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

13 Klímapolitika és emisszió-kereskedelem 13 A 2013-as évben elindult az EU ETS 3. kereskedési időszaka, amely alapvető reformokat valósított meg. Azonban az 1-2. kereskedési időszak öröksége beárnyékolta a 3. időszak indulását. Szepesi Attila A KPMG energetikai tanácsadói csoportjának menedzsere A válság okozta pénzügyi nehézségek, illetve az élesedő nemzetközi gazdasági verseny háttérbe szorították a környezet- és klímavédelmi célokat. Emellett mindaddig kihívást jelent egy generációkon átívelő környezetvédelmi vállalás elfogadtatása, amíg a környezet védelméhez kapcsolódó terhek bevezetését rövid távon is megérezhetik a választópolgárok. Így a nehezen számszerűsíthető hosszú távú környezeti kockázatokat könnyen el tudják homályosítani a rövid távú nemzetgazdasági érdekek. A Protokoll 2005-ös elindítása óta számos kritikát fogalmaztak meg, ezek alapján a Protokoll fenntartását több probléma is veszélyeztetheti. Megkérdőjelezhető, hogy az eredetileg a fejlődő országok számára tervezett projekt alapú támogatási forma az üvegháztatású gázok kibocsátását valós és fenntartható módon tudta-e csökkenteni globális szinten. A fejlett országok számára tervezett kooperációs mechanizmus (Együttes Végrehajtás vagy Joint Implementation) értékelése viszont eddig a pontig se juthatott el, mert a kezdeményezés általános érdektelenségbe fulladt, amelyben talán csak a 2010 óta mutatott ukrán, illetve orosz aktivitás jelenthetett némi reménysugarat. Azonban mindkét esetben elmondható, hogy a nehezen átlátható projektkiválasztási módszertan, amely eredetileg a tiszta verseny érdekeit szolgálta, kontraproduktív eredményeket hozott. A rendszer meglehetősen túlbürokratizált, időigényes és átláthatatlan a gazdaság szereplői számára. Kvótaár alakulása az 1. kereskedési időszakban /t CO Forrás: EEX A rendszer átalakítása elkerülhetetlen, azonban kérdéses, hogy a késleltetett aukció valóban megoldást nyújthatna-e a piac gyengélkedésére. Kérdéses, hogy a szabályozás hibái miatt kialakuló túlkínálat és alacsony ár egy újbóli szabályozói beavatkozásra miként reagálna Kvótaár alakulása a 2. kereskedési időszakban /t CO 2 10,0 7,5 5,0 2,5 Forrás: EEX

14 14 Klímapolitika és emisszió-kereskedelem Ennek eredményeként elmondható, hogy néhány jól informált kínai, illetve indiai érdekcsoport fölözte le a kiotói rendszer előnyeit, miközben a legfejletlenebb afrikai, valamint dél-amerikai régiók jelentős mértékben háttérbe szorultak. Az Európai Unió elkötelezettsége a kezdetektől kiemelkedő volt a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés területén. A Kiotó Protokollban tett uniós vállalások iparági megvalósítására létrehozott Európai Uniós Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (European Union Emission Trading Scheme EU ETS) úttörő szerepet vállalt a környezetvédelmi célok gazdasági ágazatokra történő leképezésében. Az Unió minden ETS részes ország számára meghatározott egy maximum kibocsátást (a kiotói vállalások tükrében). A nemzeti kormány ok ezt a plafont gazdasági ágazatokra osztották szét, így minden résztvevő számára világossá vált milyen mennyiségű kibocsátással tervezhet. A cap and trade elnevezésű rendszer alapvetően megreformálta a környezetvédelem és gazdaság együttműködését azzal, hogy piaci alapon árazta be a környezetszennyezést. A rendszer filozófiája sziklaszilárd, mivel a közgazdaságtani alapok szerint kizárólag a kereslet-kínálat egyensúlya befolyásolja a kibocsátási kvóták árának alakulását. A 2013-as évben elindult az EU ETS 3. kereskedési időszaka, amely alapvető reformokat valósított meg. Azonban az 1-2. kereskedési időszak öröksége beárnyékolta a 3. időszak indulását. Az úgynevezett ingyenes A rendszer meglehetősen túlbürokratizált, időigényes és átláthatatlan a gazdaság szereplői számára. Ennek eredménye ként elmondható, hogy néhány jól informált kínai, illetve indiai érdekcsoport fölözte le a kiotói rendszer előnyeit, miközben a legfejletlenebb afrikai, valamint dél-amerikai régiók jelentős mértékben háttérbe szorultak. allokáció lehetőségével minden nemzeti kormány térítésmentesen biztosíthatta az egységek nagyobb részét az iparágak számára. Azonban ez a módszertan a túlallokáció révén lehetőséget biztosított egyes országok bizonyos gazdasági ágazatainak rejtett állami támogatására. Továbbá, ez a módszertan nem volt alkalmas a gazdasági teljesítményben bekövetkező változások (pl. válság) dinamikus követésére. Látható, hogy a 2008-as évtől eltekintve több ingyenesen elérhető kvóta állt rendelkezésre, mint amennyire kereslet mutatkozhatott. Valamint 2008-tól új kvótaértékesítési lehetőségek is születtek, mint például a nemzeti aukciók, illetve ennél jelentősebb, a kiotói rendszerből áthozott (CDM, JI) egységek felhasználása. Mivel a keresletkínálat nagyságrendekkel tolódott el, az ár összeomlása csak azért volt elkerülhető, mert a 2. kereskedési időszak kvótái a 3. időszakban is hasznosíthatóak (úgynevezett bankolás). A bankolás lehetősége nélkül a kvóták teljes elértéktelenedése elkerülhetetlen lett volna, mint az a kisebb túlkínálat esetében meg is történt az 1. kereskedési időszak folyamán ben.

15 5 Klímapolitika és emisszió-kereskedelem 15 A piaci és szabályozói túlkínálat csökkentésére felmerült az aukciók késleltetésének lehetősége, azonban ezt a javaslatot az Európai Parlament 334 szavazattal 315 ellenében elutasította. Az Európai Bizottság nem vetette el a túlkínálat csökkentésére vonatkozó szabályozói beavatkozást, azonban ennek előfeltétele az Unió bürokratikus eljárásainak újbóli lefolytatása, illetve a módosított javaslat Európai Parlament általi elfogadása. A rendszer átalakítása elkerülhetetlen, azonban kérdéses, hogy a késleltetett aukció valóban megoldást nyújthatna-e a piac gyengélkedésére. Kérdéses, hogy a szabályozás hibái miatt kialakuló túlkínálat és alacsony ár egy újbóli szabályozói beavatkozásra miként reagálna. Továbbá biztosan állítható, hogy egy jövőbeli keresleti piac emelkedő árának esetén az iparági lobbisták joggal követelhetnék az Európai Bizottság beavatkozását az árak növekedésének megfékezésére. Összességében kijelenthető, hogy mind a nemzetközi klímavédelmi együttműködést, mind az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét megtépázta a pénzügyi válságot követő gazdasági visszaesés. A nemzetközi klímavédelmi tudományos testület (Intergovernmental Panel on Climate Change IPCC) javaslatai, amelyek biztosíthatták volna a maximum 2 ºC globális átlaghőmérséklet-növekedést, már ellehetetlenültek. Így már csak az a kérdés vár megválaszolásra, hogy vajon van-e egy olyan önvédelmi mechanizmusa a Föld klímájának, amely megállíthatja a szén-dioxid és hőmérséklet szigorúan monoton növekedési tendenciáját. A hőmérséklet és a CO 2 növekedési tendenciája Légköri CO 2 a Mauna Loa-i Obszervatórium mérései alapján Hőmérséklet anomália (C ) 0,6 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0,8 Éves átlag éves átlag óta mért CO 2 (ppm) A CO ppm-hez tendál (IPCC) Forrás: Scripps Institution of Oceonagrophy, NOAA Earth System Research Laboratory

16 Piaci viszonyok

17

18 18 Piaci viszonyok Szakértői vélemény Herczeg Sándor A KPMG energetikai tanácsadói csoportjának igazgatója Határokon átívelő utakon Sz emléletváltásra van szükségünk ahhoz, hogy a nemzetközi szintű energiapolitikai döntések, a hagyományost felváltó új technológiák térhódítása és a gazdasági válság okozta valamennyi piaci változás negatív hatásait csökkenteni, pozitív hatásait pedig hasznosítani tudjuk. Ez a szemléletváltás az alkalmazkodóképességünk növeléséről szól, melynek érdekében át kell térnünk az energiastratégiánk hosszú távra koncentráló és lassú megvalósítása helyett egy, a jelenleginél sokkal rugalmasabb, a piaci változásokra rövid és középtávon is reagálni, beavatkozni képes mechanizmusra. A kelet-közép-európai, így a magyar energetikai piac azon sajátossága, hogy nagymértékben függ a világ és a nagyobb régiók piaci viszonyaitól és változásaitól, továbbra is fennmarad. Nettó energiaimportőrként nekünk is elemi érdekünk, hogy az energiapiaci liberalizáció pozitív lehetőségei, illetve a korábbinál kedvezőbb forrásokhoz történő csatlakozási lehetőségek révén részesüljünk a versenyképes áron elérhető energiaforrásokból. Egyúttal új megvilágításba kell helyeznünk, hogy az energiára fordított költségek nem csak a források árán, hanem a mennyiségén keresztül is csökkenthetők. Emiatt az olyan ipari technológiai fejlesztések és megoldások elterjedését, valamint a lakossági fogyasztóknál a hatékony fűtési, szigetelési és világítási rendszerek kialakítását szükséges támogatni, amelyek kisebb energiafelhasználást tesznek lehetővé. Mindezeket azért érdemes és szükséges a jelenleginél sokkal hangsúlyosabban beépítenünk a céljainkba, mert így kevesebb mennyiség felhasználása révén akár magasabb energiaárak mellett is versenyképes helyzetbe tudunk kerülni. Ez természetesen a jelenlegi támogatási rendszerek átalakítását, az ártámogatással szemben a felhasználás csökkentésére vonatkozó támogatások előtérbe helyezését vetíti előre. Természetesen ezzel párhuzamosan figyelembe kell venni az ellátásbiztonsági célokat is. Ennek érdekében az infrastrukturális kiépítettség folyamatos szinten tartása, illetve fejlesztése szükséges az erre fordított költségek transzparens elosztása mellett, hogy minden piaci szereplő hasznosítani tudja annak előnyeit. Az elmúlt egy év energiapiaci változásait a szereplők eltérően értékelik. Az egyértelmű vesztesek azok az erőművek, amelyek a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezetben nem találják a megtérülést is biztosító működési modellt, míg az egyértelmű nyertesek az egyetemes szolgáltatás fogyasztói, akik az állami rezsicsökkentés hatásaként közvetlenül kevesebbet fizethetnek az energiáért. Természetesen a többi piaci szereplő, az energetikai infrastruktúra hálózatfenntartás és -fejlesztés piaci szereplői és a nagy- és kiskereskedők sem tekintik a jelenlegi helyzetet előnyösebbnek a 2012-es évhez képest, így összességében a piaci viszonyok jellemzésére talán a küzdelmes jelző használata a legmegfelelőbb. Átalakuló villamosenergia-piac Az európai villamosenergia-piac megfelelő működésének köszönhetően a piac integritása és likviditása növekedett, valamint a kiskereskedelmi árak versenyképesebbé váltak. A nagykereskedelmi piac szerepének növekedése azt is eredményezte, hogy a piaci árakat egyre inkább a kereslet-kínálat egyensúlya határozza meg. Ennek egyik fontos eszköze a szomszédos országok szervezett piacainak összekapcsolása (market

19 Piaci viszonyok Szakértői vélemény 19 coupling), amely lehetővé teszi a szereplőknek, hogy közvetlenül kereskedjenek a szomszédos ország piacán az átviteli kapacitások előzetes foglalása nélkül. A szolgáltatóváltási hajlam továbbra is alacsony és inkább csak a közepes vagy nagyfogyasztók között érhető tetten, és a meghajtója leginkább az energiaköltségek csökkentése. A lakossági fogyasztókra továbbra sem jellemző a lehetőségek ismerete és a váltási hajlam megléte. A kelet-közép-európai villamosenergia-piac tovább menetelt előre a régiónál fejlettebb, nyugat-európai likvid piacok működési modelljének követésében. Ez egyrészt a nemzeti és regionális piacok fizikai, határkeresztező kapacitások bővítésének köszönhető, másrészt a kereskedelmi engedélyesek számának növekedése és a kereskedelmi ügyletek hosszú távú bilaterális szerződések helyett az OTC- és a szervezett piacokra történő elmozdulása is jelzi. A magyar villamosenergia-piac likviditása tovább növekedett, hiszen Magyarország jelentős tranzitországgá vált a középeurópai és a balkán országok piacai közötti kereskedelemben. A cseh-szlovák-magyar szervezett piacok összekapcsolása is kiemelt lépés volt ebbe az irányba, amely egyúttal még tovább csökkenti a tranzakciós költséget, a rugalmas piaci források elérését és emellett az árak kiegyenlítődését is támogatja. A megújulók egyre növekvő, de természeténél fogva változó mennyiségű termelése miatt, és mivel a növekvő földgázárak ellenére tovább csökkent a villamos energia nagykereskedelmi ára, a csúcsidejű árak (peak load) egyes esetekben alacsonyabban voltak, mint a zsinórárak (base load), valamint egyes alacsony fogyasztási időszakokban (éjszaka, hétvége) egyre gyakrabban alakultak ki a piacon negatív órás árak is. A hagyományos, de leginkább a földgáztüzelésű erőművi termelők továbbra is keresik azt a működési modellt, amely biztosítja számukra legalább a működési költségek megtérülését. A szén-dioxid-kvóta alacsony árai miatt a széntüzelésű (lignit) erőművek kerültek előnyösebb helyzetbe a földgáztüzelésű erőművekkel szemben, amelyek működési kihasználtsága tovább romlott annak ellenére, hogy a változó terhelések kiegyenlítéséhez, a rendszer egyensúlyban tartásához szükséges a rugalmas működésre alkalmas kapacitások életben tartása. Szakmai körökben újra felvetődött a kapacitáspiacok bevezetésének igénye, amely várhatóan stabilizálná a hagyományos erőművi kapacitások fenntartását. A megújuló erőművek változó terhelését rugalmasan kiegyenlíteni képes erőművekre egyértelműen szükség van, mert továbbra is biztosnak tűnik a megújuló erőművek támogatásának fenntartása, illetve az erősítése is több országban. Egyúttal viszont az intenzív megújuló erőműfejlesztések és a további kiemelt támogatások miatt akár piaci torzítás is kialakulhat. Alternatíva még a szomszédos országokban a Magyarországitól eltérő gazdasági és szabályozói környezetben működő erőművektől történő beszerzés, amely viszont tovább növelné a nettó import nagyságát és az ellátásbiztonsági törekvésekkel is ellentétes. Egyrészt az import mérete miatt, másrészt az időszakonként eltérő áramlási irányok, valamint az egyre szélsőségesebb időjárási kilengések miatt továbbra is szükséges a határkeresztező kapacitások növelésének folytatása, mely akár a szabályozási tartalékpiacok összekapcsolását is lehetővé teszi.

20 20 Piaci viszonyok Szakértői vélemény Az új erőművek fejlesztési projektjei továbbra is a fiókokban hevernek, mert a jelenlegi piaci árak mellett nem térülnének meg az új erőműberuházások. Itt fontos kiemelni, hogy a magyar energiapiac vonatkozásában a 2012-es év jelentős eseményének számított, hogy a Paksi Atomerőmű 1. blokkja megkapta a további 20 évre vonatkozó üzemidőhosszabbítási engedélyt, amely alapján a nukleáris blokkok továbbra is stabil ellátói maradnak a magyar energiatermelésnek. A kiskereskedelemi piacon tovább bővült azon kis- és középvállalkozási fogyasztók száma, akik egyre tudatosabban választják meg (sok esetben már tendereztetik) energiakereskedőiket, szolgáltatói szerződéses tartalmukat tekintve a teljes ellátásról a termékek és szolgáltatások egyedi kiválasztása irányába mozdulnak el, akár a korábbiaknál nagyobb mértékű feladatokat (például: piaci trendek követése) vagy nagyobb kockázatot (például: árfolyamkockázat) is magukra vállalva. A vállalkozóknak kitörési lehetőség még a technológiájuk hatékonyságának növelésén keresztül az energiafelhasználás csökkentése vagy decentralizált energiaforrások, smart technológiák igénybevételével további költségcsökkentés elérése. Mivel a kereslet az elhúzódó gazdasági válság miatt tovább csökkent, az éves kereskedelmi szerződésekben és a kapacitásaukciók során is a felhasználóknak kedvező alacsonyabb árakon kötöttek ügyleteket, amely a kereskedőktől fokozott alkalmazkodóképességet és a külföldi piacokon történő aktívabb jelenlétet követelt meg. Mivel az Európai Unió (EU) a szén-dioxid-kvóta kivonását nem támogatta, emiatt nem várható kvótaár-növekedés, amely a jelenlegi termelői összetétel fenntartását támogatja, viszont az EU stratégiai céljainak elérését és a technológiai fejlesztések megtérülését gátolja. Az okos mérés (smart metering) tekintetében az előzetes költséghatékonysági számítások további eredményei láttak napvilágot, de a tesztek befejezéséig nem várható a bevezetésre vonatkozó szabályozás megjelenése. A megújuló energia részaránya elsősorban a szél- és biomassza-kapacitások növekedésén keresztül tovább emelkedik, bár jelenleg a tényszámok alulmaradnak a tervszámokhoz viszonyítva. Mindezek ellenére, ha a Nemzeti Energiastratégia által kitűzött célszámokat nem is sikerül teljes egészében elérni, a megújuló erőforrások arányának erőteljes növekedésére mindenképpen számítani lehet. Kihívások és lehetőségek a földgázpiacon Az európai földgázpiacra komoly hatást gyakoroltak az amerikai energiapiac változásai. Az amerikai palagáz piaci előretörése lecsökkentette a szén és a cseppfolyós földgáz (LNG) iránti amerikai keresletet, így azok Európában kerestek és találtak maguknak megfelelő piacot. Az amerikai szén európai importmennyisége kétszámjegyű növekedést mutat, amely a széntüzelésű erőműveket hozza előnyös helyzetbe a földgáztüzelésű erőművekkel szemben, így a széntüzelés reneszánszát éli Európában, amelyhez természetesen a szén-dioxid-kvóta árának csökkenése is hozzájárult. Másrészt egy ideig olcsóbb földgázforrást jelentett az eredetileg Amerikába tervezett LNG-export európai piacra történő átirányítása. Azonban a fukushimai események után a megváltozott ázsiai igények Európából főként Japánba és Koreába térítették az LNG-szállítmányokat, ami felhajtotta a cseppfolyós földgáz világpiaci árát, ezért egyelőre nem garantált piaci megoldási lehetőség a drágább orosz import kiváltása alacsonyabb árú LNGvel. Mivel az európai fogyasztás tovább stagnált és a kereskedelmi gázelosztó központok (hub) nagykereskedelmi árai közeledtek egymáshoz, az európai földgázszolgáltatók beszorultak a hosszú távú, olajár-indexált beszerzési szerződéseik és a spot-piaci árakon A hagyományos, de leginkább a földgáztüzelésű erőművi termelők továbbra is keresik azt a működési modellt, amely biztosítja számukra legalább a működési költségek megtérülését. tőlük vásárolni kívánó ügyfeleik közé. Ezt az üzleti kockázatot több importőr is a hosszú távú, olajár-indexált orosz gáz beszerzési (formula szerinti) árából történő kedvezmények kiharcolásával tudta csökkenteni. Várhatóan a jövőben a szokásosnál nagyobb mértékű időjárási kilengések egyre inkább mozgatják a földgázfogyasztást, és ez a flexibilis szállítások és tárolások igényét tovább növeli majd. A gazdasági világválság hatására a magyar földgázfogyasztás is jelentősen visszaesett. A válság előtti szint elérése továbbra sem várható középtávon. Bár a GDP növekedése és az elöregedő szénerőművek kiváltása növelheti a földgázfogyasztást, az alacsony spark spread, a megújulók arányának növekedése, valamint az ipari hatékonyságjavulás és a lakossági hőszigetelésre irányuló törekvések miatt a földgáz iránti kereslet további stagnálása várható. Az egyetemes szolgáltatási (ESZ) területeken a földgázfogyasztás alakulását a lakossági, intézményi, társasházi hőszigetelés javítását szolgáló projektek határozták meg, amelyek számossága az ilyen típusú fejlesztéseket segítő állami és európai uniós támogatásoknak köszönhetően tovább növekedett. Az utóbbi évek fogyasztásának visszaesése jól mutatja a korábbi pazarló földgázfogyasztás racionalizálásának érdekében tett erőfeszítések eredményességét. A következő években további szigetelésfejlesztésre irányuló állami programok vannak tervben, és a lakosság körében is egyre inkább megnövekedett az igény a magasabb hőszigetelő képességű nyílászárók, szigetelőanyagok iránt. Ennek eredményeként a szegmens gázfogyasztása várhatóan tovább csökken. További fogyasztást befolyásoló tényezőként kell megemlíteni, hogy elsősorban a vidéki lakosság körében a magas földgázárak miatt egyre elterjedtebbé válik a biomasszatüzelésű (elsősorban tűzifa) fűtési lehetőségekre történő visszatérés. Az ipari földgázfogyasztás az autóés acélipari vállalatok valamint a fa-, papír-, üveg- és cementgyártással foglalkozó cégekhez köthető leginkább. A szegmens fogyasztását alapvetően meghatározza a GDP növekedésével párhuzamosan emelkedő termelésnövekedés.

21 Piaci viszonyok Szakértői vélemény 21 Emellett viszont a dráguló energiaárak az energiahatékonyság fejlesztésére ösztönzik az ipari fogyasztókat. A szektorokon belüli egyéb hatások sok esetben ellentételezik egymást, melynek eredményeként összességében az ipari földgázfogyasztás további stagnálása várható. Az erőművi földgázfogyasztás tovább csökkent, alakulását meghatározó tényezők közül a legkiemelkedőbbek a villamosenergia-fogyasztás alakulása, a megújuló erőművek részarányának alakulása a villamosenergia-mixben, az erőművek hatásfokának javulása, valamint a kieső széntüzelésű erőművek által termelt villamos energia pótlására alkalmazott módszerek. Előreláthatólag az alacsony spark spread (lásd az ábrán) hatására a gáztüzelésű erőművek helyett az alacsonyabb árú importált villamos energia előtérbe kerülése várható. A kínálati oldalon mivel a magyarországi földgázkitermelés növekedése rövid távon nem várható Magyarország továbbra is jelentős mértékű földgázimportra szorul. A földgáz nagykereskedelmi piacán történt legfontosabb változás, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. felvásárolta az orosz import gázellátási szerződés tulajdonosát, az E.ON Földgáz Trade Zrt.-t és a földalatti tárolói kapacitásokkal rendelkező E.On Földgáz Storage Zrt.-t. Az akvizíció által a megközelítőleg 10 milliárd m 3 -es éves szintű forrás feletti rendelkezés az állami tulajdonú társaság kezébe kerül át. A 2015-ben lejáró orosz földgázellátási szerződést újratárgyalják, a szerződéses mennyiség várhatóan lecsökken. A csökkenés mértékét a kereslet változása, a jelenlegi túlkínálat miatt átütemezett szállítási mennyiség és az infrastrukturális fejlesztések állapota határozza majd meg. Bár a magyar-osztrák gázvezetéken (HAG) keresztül nyugati gázforrás is érkezik Magyarországra, annak mértékét jelenleg a HAG-kapacitás szűkössége korlátozza. A nyugati irányú szállítást lehetővé tevő kapacitásokhoz való hozzáférés bővülése így a szlovákmagyar vezeték 2016-os átadása várhatóan támogatni fogják az alternatív források (például az LNG) és kereskedők megjelenését a magyar energiapiacon. Egyúttal csökkentik az orosz forrásfüggőséget, így erősebb gázár-alkupozíciót is biztosítanak a A Spark spread meghatározza a gáztüzelésű erőművek jövőjét január január HUF/KWh (1) Erőművek átlagos átvételi ára (2) 59 százalékos átlagos erőművi hatékonyság mellett Forrás: KPMG-elemzés hosszú távú orosz gázimport szerződés tárgyalása során az olajindexált alapú ártól az európai nagykereskedelmi gázár felé történő elmozduláshoz. Az elmúlt év egyik kiemelkedő hazai földgázpiaci eseményeként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) piaci konzultációt hirdetett a földgáz-nagykereskedelmi modell vonatkozásában kidolgozott javaslatok megvitatása céljából, melynek keretében bemutatták a javasolt modellopciókat. Bár a három javasolt piaci struktúra egymástól merőben eltér, ugyanakkor az opciók kombinált és módosított verziójának megvalósítása is lehetséges. A szakértői egyeztetések eredményeként a lehetséges piaci modellek közül az egyetemes szolgáltatói és a versenypiaci modell együttese volt a konszenzuson alapuló javaslat, amely egy hozzávetőlegesen 3 milliárd m 3 /év mennyiséget jelentő hosszú távú szerződéssel alacsonyan tartaná a kockázatokat, de a többi forrás versenypiaci beszerzésével már ki tudja használni a piaci működés előnyeit (nagyobb likviditás, árelőnyök, stb.). Az elképzelés a jelenlegi modell kisebb mértékű átalakításával megvalósítható, és később akár tovább fejleszthető a teljes nagykereskedelmi versenymodellre végén az Európai Bizottság megfogalmazta azon intézkedéseket, amelyek végrehajtása elengedhetetlen a belső energiapiac 2014-ben történő kialakításához. Villamosenergia-ár 1 Földgázár (Gazprom) Spark spread január január január Ezek közül a legfontosabbak a belső piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtása és a piaci versenyre vonatkozó szabályok érvényesítése, a fogyasztók pozíciójának erősítése, valamint a rugalmas piactervezés biztosítása. Jelenleg azonban még számos tagállam nem implementálta a harmadik energiacsomagban megfogalmazott előírásokat, amely komolyan veszélyeztetheti a tervezett határidők betartását. A jövő kulcsa tehát egy rugalmas, kiegyensúlyozott energetikai rendszer kereteinek kialakításához a regionális és nemzeti szabályozók kezében van. A globális stratégiai célok teljesítése mellett a nemzeti ellátásbiztonságot biztosító, de egyúttal a hosszú távú energetikai befektetéseket is megtéríteni képes szabályozási keretrendszer nélkül az európai országok satuba szorulnak az amerikai, az orosz és az ázsiai energetikai erővonalak szorítása mentén. A passzív, követő magatartást mielőbb fel kell váltania egy proaktív, a világpiaci változásokra rugalmasan reagáló rendszernek, amely háttérbe szorítja az egyes európai országok egyéni, protekcionista szemléletből eredő, piactorzításhoz vezető szabályozói beavatkozásait. A fentiek miatt szükséges egy, a jelenleginél sokkal határozottabb európai fellépésre alkalmas, de az országonként eltérő energetikai lehetőségeket is figyelembe vevő hatékony európai energetikai rendszer mielőbbi kialakítása és bevezetése.

22 22 Piaci viszonyok Felülnézetből A hazai ellátásbiztonság garantálását, így a hosszú távú stabilitást, a jövő generációkat szolgálja a paksi bővítés előkészítése is, amelynek megvalósulása esetén szén-dioxidkibocsátástól mentesen tudjuk biztosítani a hazai villamosenergia-igény jelentős részét. Baji Csaba MVM Rossz azt látni, hogy miközben technológiai oldalról egy érdekes lehetőségekkel és kihívásokkal teli évtized ez a mienk, itt Magyarországon a peremfeltételek némiképpen mások. Így háttérbe szorul az innováció, nehezebben tartunk lépést az energetika nemzetközi trendjeivel, lassabban gyűrűzik be a sok érdekes újdonság. Eric Depluet E.ON A MOL mind a kőolaj-infrastruktúra jelenleg is folyó fejlesztésével, mind az FGSZ-en keresztül a Magyarországot a szomszédos országokkal összekötő gázvezetékrendszerrel, valamint a biztonsági földgáztároló kiépítésével jelentős összegeket fektetett be a régió energiabiztonságának fejlesztésébe. Molnár József MOL

23 Piaci viszonyok Felülnézetből 23 A hosszú távú gázszerződés lejárta után elméletben már nem lenne szükség hasonló időtávú szerződésre, de a magyar piac jelenleg nem tekinthető felkészültnek egy még a részleteiben nem kidolgozott nagykereskedelmi versenypiaci modell bevezetésére. Ezért megfelelőbb lenne ezt egy átmeneti időszakot követően bevezetni. Csiba Péter GDF SUEZ A FŐGÁZ számára a jövő tekintetében a legnagyobb kihívás a 2015 utáni időszakra való felkészülés, amikor is megszűnnek a hosszú távú szerződések, megépül az interkonnektor, és életbe lép az új gázpiaci modell. Koncz László FŐGÁZ A HUPX stratégiai célkitűzései között kiemelt helyet foglal el a kereskedési spektrum szélesítése, a kereskedési platform és azok termékeinek fejlesztése folyamatos. Ezek a beruházások válságos időkben sem képezik kiadáscsökkentés tárgyát. Dr. Balázs László HUPX

24 24 Piaci viszonyok Felülnézetből Az elkövetkező években áttételesen ugyan, de az iparág szempontjából meghatározó tényezőként kell kezelni, hogy az arab tavaszt követően Törökország deklarálta nagyhatalmi státuszát. Nem szabad alábecsülni e lépés hatását, mivel az Európához legközelebb eső érdemi gázforrások Azerbajdzsán, Szíria és Irak területén helyezkednek el. Lakatos Benjamin és Novák Bence MET Időszerű és egyben kényszerű a felismerés, hogy a korábbi évek során jól bevált klasszikus receptek kizárólagos alkalmazása már nem, vagy nem azonos mértékben képes biztosítani egy energetikával foglalkozó vállalat tulajdonosai által elvárt jövedelmezőségi szintet. Lehőcz Balázs Gábor MET A CEEGEX a nemzetközi standardokat alkalmazza, amellyel előre vetíti a hazai földgázpiaci fejlődési irányokat, és támogatja a látható változásra való felkészülést. Lajtai Roland CEEGEX

25 Piaci viszonyok Felülnézetből 25 A távhőszolgáltatásban lehet jelentős lépéseket tenni a gázfüggőség csökkentése felé, de a földgáz még sokáig meghatározó tüzelőanyag lesz. Mivel a távhőelosztás magas beruházási igényű infrastruktúrával működik, így a távhővezetékekbe kerülő hőnek mindenképpen olcsónak kell lennie, hogy a távhő ára versenyképes maradhasson. Fekete Csaba FŐTÁV A nem lakossági fogyasztói körben elért energia-kiskereskedelmi sikereink egyik kulcsa, hogy egyszerre értjük a kereskedelmi tevékenység mögött meghúzódó érdekeket, és ugyanakkor energiafelhasználóként jelentős tapasztalattal is rendelkezünk a fogyasztói igényekről. Pataki Róbert Magyar Telekom

26 26 Piaci viszonyok Felülnézetből Stabilitási célok A z alacsony spot-piaci és forward árakat látva a felhasználók elégedettek lehetnek. Időnként ugyan előfordulnak átmeneti árnövekedések, de néhány éve folyamatos árcsökkenés figyelhető meg. Az alacsony árak a kapacitásaukciók során értékesített termékeknél, éves szerződéseknél is jelentkeznek. Az egyes fogyasztók felkészültségétől, aktivitásától függ, hogy a csökkenő ártendenciát hogyan tudják saját szerződéseiknél érvényesíteni. A csökkenő árak ellenére rendszeresen hallani a fogyasztók elégedetlenségéről. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a fogyasztók egy része félve a piaci kockázatoktól és a napi üzletkötés, gyakoribb kereskedőváltás élőmunka igényére Baji Csaba Elnök-vezérigazgató MVM Magyar Villamos Művek Zrt. is tekintettel előnyben részesíti a drágább éves beszerzési ügyleteket. Így a piacnyitás hasznából nem, vagy csak jelentős késedelemmel részesednek, hiszen ezeket az ügyleteket egy évvel előre kell megkötni. A kereskedők számára a piac likviditása a legnagyobb előny. Piaci beszerzésekkel, értékesítésekkel könnyen tudnak a portfóliójukban bekövetkező változásokhoz alkalmazkodni. Ugyanakkor az árak nagyobb volatilitása fokozottabb figyelmet, gyorsabb alkalmazkodóképességet is igényel. Úgy gondolom, hogy a Magyarországon bejegyzett kereskedők kellően felkészültek, más piacokon is kereskednek, így az egyes piacok eltérő árváltozásainak hatását is ki tudják használni. A likviditás növekedésével és az intenzív megújuló erőműfejlesztéssel a hagyományos erőművek üzemeltetői kerültek hátrányos helyzetbe. Nagyarányú, időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés és kisebb igények időszakában gyakran előfordulnak negatív árak is, amikor a berendezéseiket leállítani nem kívánó termelők kénytelenek fizetni azért, hogy üzemben maradhassanak. Az alacsony szén-dioxid-kvóta árak az olcsó szenet, elsősorban lignitet felhasználó termelőket hozták előnybe a földgáztüzelésű erőművekkel szemben. Ennek következtében a legmodernebb, 60 százalékot megközelítő hatásfokú, közelmúltban üzembe helyezett földgáztüzelésű erőművek alig működnek. A helyzet változására a közeljövőben nem lehet számítani, a gáztüzelésű egységek várható kihasználási óraszáma h/év körül alakulhat, amely alig százalék. Ez elégtelennek tűnik a működési, fenntartási költségek finanszírozásához. Ezzel szemben a Paksi Atomerőmű kihasználtsági mutatója rendszeresen 90 százalék körüli. Ebből adódóan a hagyományos erőművek kihasználásának csökkenése az erőművek időszakos, majd végleges leállításához vezethet, miközben az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés hiánya esetére ezen erőművek rendszerben tartására lenne szükség. Miután a tagállamok elkötelezettek a megújuló erőművek részarányának növelésére, az energiapiacokon további árcsökkenés várható, ugyanakkor a hagyományos erőművek egy részének várható leállítása bizonyosan növelni fogja az árak volatilitását. Kedvezőtlen időjárási körülmények (nagy villamosenergia-igény és alacsony megújuló villamosenergia-termelési lehetőségek) esetén több száz euró/ MWh-s árak is kialakulhatnak, ezért ennek a kockázati prémiumát előre beárazzák, így gátolva a megújulók részarányának növekedéséből adódó további árcsökkenést. A több beszállítóra, regionális forrásokra alapozó villamosenergiapiaccal szemben a földgázellátás