A VÍZJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN. Dr. Konecsny Károly Országos Vízügyi Hatóság, Budapest
|
|
- Dániel Nagy
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A VÍZJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN Dr. Konecsny Károly Országos Vízügyi Hatóság, Budapest konecsnyk@gmail.com Kivonat: A Duna nagyvízi és kisvízi időszakainak vizsgálatát a nagymarosi és bajai vízrajzi állomásokra vonatkozóan egyaránt rendelkezésre álló év (193-13) hosszúságú vízállás és vízhozam adatok alapján vizsgáljuk. Értékeljük a hidrológiai statisztikai jellemzőket, az előfordulási gyakoriságokat, a sokévi változási tendenciákat, az éven belüli eloszlásban bekövetkezett változásokat. Elemezzük az évi minimális és maximális vízállás-, illetve vízhozam idősorok lineáris trendjét, az idősorok variációs tényezőjét (C v ), a vízállás és vízhozam szélsőségességi mutatóit. 1. BEVEZETÉS A Duna vízgyűjtője, és ezen belül Magyarország mérsékelt szárazföldi éghajlati fekvése, átmeneti jellege következtében egyaránt ki van téve a szélsőséges víztöbblet és szélsőséges vízhiány káros következményeinek. Az éghajlatváltozással kapcsolatban várhatóan bekövetkező változások (szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése) következtében, a XXI. század végéig a vízjárási szélsőségek fokozódni fognak (Somlyódi et al. 1), a felszíni vízkészletek területi és időbeni eloszlása várhatóan egyre kedvezőtlenebbé fog válni, továbbá a vízkárelhárítási, beavatkozások szükségessége, költségigénye nőni fog. A szélsőséges jelenségek hatékonyabb kezelése érdekében, illetve a szükséges intézkedések megalapozásához a múltbeli vízjárási jelenségeket minél pontosabban, részletesebben meg kell ismernünk. Különösen érvényes ez az igény az ország legnagyobb felszíni vízkészletével rendelkező Duna esetében. 1. ábra A Duna vízgyűjtő (bal), valamint és Baja vízrajzi állomások (jobb) földrajzi helyzete a Kárpát-medencében A Duna vízjárását az árhullámok kialakulásának ideje és táplálása, illetve a vízállás/vízhozam idősorok statisztikai vizsgálata alapján több magyarországi (Lászlóffy 193, Pécsi et al. 19, Bulla 19, Nováky 193, Lovász 195, 1997, Gilyéné Hoffer 199, Bárdossy-Molnár, Kovács 9, Konecsny 11, Konecsny-Nagy 1) és külföldi (Pardé 1957, Újvári 19, 197, RZD 19, Pekarova, Belz et al. ) kutató értékelte. A hazai vizsgálatok az általános vízjárási jellemzők ismertetése mellett megállapították, hogy
2 változások mutathatók ki a Duna hazai szakaszán a jellemző vízállások hosszú idejű idősorában, ami jelentős mértékben a medermélyülés következménye. A kutatók többsége szerint, az észlelt időszakban lényegesen nem változott a közepes vízhozam (Gillyénné Hofer 199, Pekarova-Pekar 5, Pekarova et al. ). Ha azonban a nagyvizeket és kisvizeket tekintjük, számottevő változások figyelhetők meg (Konecsny 11, Konecsny-Nagy 1). Az évi lefolyás éven belül számottevően átrendeződött, aminek következtében a télitavaszi hónapok (november-április) lefolyása növekedett, a nyári hónapoké (május-augusztus) csökkent, illetve egyre gyakrabban jelennek meg kisvízi jelenségek az év meleg időszakában (Lovász 19, Gillyénné Hofer 199, Pekarova et al., Konecsny 11). A magyarországi Duna szakaszon a gyakran kialakuló árvízi veszélyhelyzetek miatt, az árhullámokkal kapcsolatos hidrológiai vizsgálatok a kutatók érdeklődésének előterében állnak. Az utóbbi évtizedekben a nagy dunai árvizekre vonatkozóan számos hidrológiai vizsgálat készült (Lászlóffy-Szilágyi, Serf-Sík, Body et al. 19, Szlávik, Katona et al 13, Konecsny-Nagy 13). Tekintettel a szélsőségen száraz időszakokban kialakuló vízhiányra és a növekvő vízkészlet igényekre, a vízgazdálkodási tevékenység hatékonyságának növelése céljából szükségesek a kisvízi vízjárással, vízhiányos időszakokkal kapcsolatos ismeretek is. A magyarországi Országos Vízgazdálkodási Kerettervekben (OVF-VIZITERV 195, OVF, OVH 19), és Magyarorszá, illetve a Duna vízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervében (VKKI 9, ICPDR 9) is vannak a kisvízi vízkészletre vonatkozó adatok, de az utóbbi években részletes statisztikai elemzések készültek a kisvízi események jellemzőiről, a kisvízhozamok időbeni alakulásáról (Konecsny 11, Konecsny-Bálint 11, Konecsny-Nagy 1). Jelen tanulmányunkban sokévi mérési adatok feldolgozása alapján a vízjárás egyik fő tulajdonságát a vízjárási szélsőségek néhány jellemző paraméterét vizsgálatuk. Vízjárási szélsőség alatt az átlagos értékektől való jelentős eltérést (adott küszöbérték feletti), a közepesnél jelentősen nagyobb vizeket, vagyis árhullámokat, illetve a közepesnél jelentősen kisebb (adott küszöbérték alatti) vizeket, azaz vízhiányos, kisvizes időszakokat értünk. Az árvizek időben változó hidrológiai statisztikai mutatói, az árhullám maximuma (vízállás/vízhozam/víztömeg), maximum küszöbérték feletti (készültségi szint) mértéke, gyakorisága, tartóssága. A kisvízi hidrológiai statisztikai paraméterek: a minimális vízállás/vízhozam/víztömeg, a minimális fajlagos lefolyás, a minimális küszöbérték alatti kisvízi időszak (kisvízi esemény), gyakorisága, tartóssága, víztömeghiánya. A kisvizekkel összefüggésben alkalmazott egyszerű szélsőségességi mutatók a minimális vízhozamok mértéke, a kisvízi időszakok hossza, száma, gyakorisága, víztömeghiánya. Az arányszámok alapján meghatározható szélsőségességi mutatói, a vízállás szélsőségességi mutatói (H max -H min ) és a vízhozamok szélsőségességi mutatói (Q max /Q min ).. A DUNA FŐ VÍZRAJZI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZŐI A Duna vízgyűjtőterülete a két vizsgált szelvény, (13.53 km ) és Baja (. km ) vízmércék között.7 km -el nő. A Duna felett jellemzően hegy- és dombvidéki területeken halad át, míg a Dunakanyar alatti szakaszon már síkvidéki területeken. A Duna-völgy hegyvidéki szakasza a teljes vízgyűjtő mindössze 3 %-át teszik ki, de 75 %-kal járul hozzá a Duna torkolati vízhozamához (Újvári 19). A vizsgált, döntően síkvidéki 1 km hosszú szakaszon, a legnagyobb csatlakozó mellékvízfolyás a Balaton vizét is levezető Sió csatorna vízrendszer (1.7 km ). A magyarországi 17 km hosszú szakasz nagyobb léptékű szabályozása a XVIII. században kezdődött, ami folytatódott a XIX. és XX. században. A szabályozás indoka a
3 hajózhatóság megteremtése, és a jeges árvizek okozta károk megelőzése volt. A szabályozás nem csak a középvízi mederre, hanem a nagyvízi mederre is kiterjedt, azaz megindult az ármentesítés is. Napjainkra a hazai szakaszokon a főág és mellékágak árvízvédelme - a magasparti szakaszok kivételével - kiépült. A Dunán felett 3 völgyzárógát épült, a mellékfolyókon többszáz (Stancikova Alzbeta 1, Pasoi ). -től a Bősi (Gabcikovo) vízi erőmű és a kapcsolódó víztározó (19 millió m 3 ) hatása is számottevő. A magyarországi szakasz vízjárását tehát, a szabályozási, töltésezési, víztározási, vízhasználati tevékenységek befolyásolták. A vízjárás fő jellemzőit azonban döntően továbbra is a hegy- és dombvidéki csapadék és a lefolyás (mennyisége, területi és időbeni eloszlása) határozza meg. 1. Táblázat A vizsgált vízmércék morfometriai adatai, készültségi szintek, észlelési időszakok Vízmérce szelvény Távolság torkolattól Vízgyűjtőterület Vízmérce "" (mbf) Árvízvédelmi készültségi szintek Észlelt idősor hossza* (fkm) (km ) I. fok II. fok III. fok H (cm) Q (m 3 /s) 19, , Baja 17,7, Megjegyzés *MAHAB adatbázisban fellelhető adatok A Duna magyarországi felső és alsó szakaszára vonatkozóan a leghosszabb közös, folyamatos és megbízható napi gyakoriságú vízrajzi adatsorokkal a nagymarosi és a bajai vízmércék rendelkeznek. A Magyar Hidrológiai Adatbázisban (MAHAB) a vízállás adatok több mint 1 évre vonatkozóan, 17-tól (), illetve 191-től (Baja) találhatók meg, de a napi vízhozam adatok is több mint évre, 13-tól, illetve 193-tól érhetők el (1. Táblázat). Dolgozatunkban azt a célt tűztük ki, hogy a két folyó vízjárási szélsőségeinek fő jellemzőit és időbeni változási tendenciáit vizsgáljuk, és hasonlítsuk össze a leghosszabb adatsorokkal rendelkező közös időszakra (193-13) a Duna és Duna Baja vízrajzi állomások tekintetében. Vizsgálatainkat a éves időszakra, valamint ezen teljes időszakon belüli két éves és négy 1 éves részidőszakokra is elvégeztük. 3. A VÍZÁLLÁSOK A nagymarosi vízmércén eddig észlelt legkisebb vízállás Hmin aa = -53 cm volt (9,9 mbf), a maximális vízállás Hmax aa= 751 cm (1,93 mbf), tehát a sokévi maximális vízjáték cm. Bajánál az eddig észlelt legkisebb vízállás Hmin aa= 51 cm volt (1,5 mbf), a maximális vízállás Hmax aa=99 cm (9, mbf), tehát a sokévi maximális vízjáték 93 cm. A vizsgált teljes időszakra (193-13), a két egyenként éves részidőszakra (193-, ), és a négy egyenként 1 éves részidőszakra ( , 1951-, 197-, ) vonatkozóan meghatározott sokévi közepes vízállás (H m aa ), sokévi maximális vízállás (H max aa ), és sokévi minimális vízállás (H min aa ) értékeket a. Táblázatban foglaltuk össze. A részidőszakokra számolt sokévi jellemző vízállás adatok azt mutatják, hogy nál az időszak elején jóval magasabbak voltak a közepes és kisvizek szintjei, mint az utóbbi évtizedekben. A sokévi maximumokat mindkét vízmércénél 13-ban észlelték és általában a maximumok esetében mind a két szelvénynél az utóbbi 1 évben mérték a legmagasabb értékeket. Bajánál azonban az ingadozások mellett viszonylag stabilabbak a vízállások. Az eddigi legkisebb vízszinteket mindkét szelvénynél 3-ban mérték.
4 Táblázat Jellemző sokévi vízállások és a vízjárás szélsőségességét mutató paraméterek a vizsgált két vízmérce szelvénynél az időszakban és a részidőszakokban H m aa H max aa H max m aa H min aa H min m aa H max aa -H min aa Vízmérce Időszak (cm) (cm) (cm) / / / 33/ / / / / / 7/ / / / / / / / 9 7/ / / Baja / / / 75 / / 73 / / / H max aa - sokévi maximális vízállás; H min aa - sokévi minimális vízállás A Duna szelvénynél között az évi közepes vízállások és az évi minimális vízállások közel 1,5 m-es csökkenését az intenzív medermélyülés okozta. (. Táblázat,. ábra). A maximális vízállások trendje csak kismértékű emelkedést jelez. 9 7 y =,37x + 5,1 5 3 y = -1,59x + 5,9 1 y = -1,71x + 1,5-1 1 Baja 1 y =,7x + 9,13 y =,9x + 3,1 y =,3x + 1, -. ábra Az évi jellemző vízállások nál és Bajánál között y =,x + 77, y = -,11x + 3, y = -,x + 9,7 9 7 y = 3,51x + 395,3 5 3 y = -,7x y = -1,571x + 3,375-1
5 Baja y = 5,977x + 51,7 1 1 Baja y = 3,939x + 73,77 y =,9x +,33 y =,99x +,3 y = -,739x + 3,5 y = -1,33x + 1, ábra Az évi jellemző vízállások az 193- és részidőszakokban A mederszabályozás, és a XX. század második felében végzett mederkotrás, a hordalék jelentős részének a folyó felső szakaszán létesült víztározókban való visszatartása miatt, a mederfenék szintje jellemzően 1,-1,5 m mélyült, ami a kisvízszintek csökkenését is okozta. Bajánál között, az évi közepes vízállások és az évi minimális vízállások kismértékben-, míg a maximális vízállások mintegy m-el emelkedtek (. ábra). nál az 193- közötti időszakban a vízállások tekintetében alig kimutatható változás, míg az időszakban az évi közepes és évi minimális vízállás kismértékű csökkenést, az évi maximális vízállás számottevő emelkedést mutat (3. ábra) y =,1x + 7, 5 3 y = -,1x + 3,7 y = -1,133x + 1, y = -,91x + 53,13 y = -,3x + 35, y = -,71x + 97, y =,313x + 9,7 5 3 y = -,519x + 11, 1 y = -3,519x + 55, y =,3x + 37,7 y = -,x + 1, y = -1,7x + 3,77. ábra Az évi jellemző vízállások nál az , 1951-, 197- és részidőszakokban A négy egyenként 1 év hosszúságú részidőszakot tekintve az látható, hogy az évi kisvizek és közepes vízállások nál mind a négy részidőszakban csökkentek, míg a nagyvizek két részidőszakban ( , ) emelkedtek, egy részidőszakban
6 (197-) gyakorlatilag stagnáltak és egy részidőszakban (1951-) csökkenő tendenciát mutattak (. ábra, 5. ábra). 1 1 Baja y = 1,53x +,59 y = 1,1x + 1, 1 1 Baja y = -5,75x + 1,7 y =,7753x + 3,71 y =,55x -,1 y =,5x + 17, Baja 197- y = -,75x + 71, 1 1 Baja y =,9x + 77, y = -,9x + 37, y = -,93x + 35, y = -,9x + 175,77 y = -1,97x + 15, ábra Az évi jellemző vízállások Bajánál az , 1951-, 197- és részidőszakokban Bajánál és részidőszakokban ellentétben a nál tapasztaltakkal a közepes és kisvizek szintje emelkedett, míg 197- és között csökkent. A nagyvizek tekintetében a nál ismertetettel megegyező lineáris trend volt kimutatható Baja ábra A II. fokú készültségi szint feletti (telt meder) évi maximális vízállások előfordulása A magas, azaz II. fokú árvízvédelmi készültségi szint feletti tetőzésű évi maximális vízállások száma növekedő tendenciájú (. ábra). nál az 193- részidőszakban db, között 5 db, míg Bajánál 7 db, illetve 11 db. Különösen figyelemreméltó a változás mértéke, ha a 1 éves részidőszakokat tekintjük, hiszen az közötti 1 évben volt a legtöbb II. fok feletti tetőzés, 7 db. (ez azonos az 193-
7 közötti évben bekövetkezett értékkel). Figyelemreméltó, hogy nál az időszakban tehát több mint egy negyedszázadon keresztül nem következett be II. fokú készültségi szintet meghaladó vízállás, sőt négy évtizeden belül, ha eltekintünk az évi árhullám idején észlelt magas vízállásoktól, az és. közötti közel négy évtized alatt mindössze egyszer (1991) fordult elő II. fok feletti vízállás. 1 Hmax-Hmin 1 Baja Hmax-Hmin y = 1,35x + 59,5 y = 1,93x + 3, 7. ábra Az évi maximális és minimális vízállások különbsége (H max -H min ) nál és Bajánál között A két kiválasztott állomásra vonatkozóan vizsgáltuk az évenként bekövetkezett szélső vízállások, azaz a maximális és minimális vízállások közötti különbségek (H max -H min ) is mértékét. Az közötti időszakban a nagymarosi vízmércénél az évi H max -H min értékek sokévi közepes értéke 7 cm volt, a szélső értékek 1 cm (195) és 75 cm () között változtak. Az évi H max -H min idősor emelkedő tendenciát mutatott (7. ábra) y =,17x + 3, y =,7371x + 3,3 1 Baja 193- y =,17x + 3,95 1 Baja y =,7371x + 3,3. ábra Az évi maximális és minimális vízállások különbsége (H max -H min ) Bajánál 193- és között
8 Az 193- időszakban a H max -H min idősor változási iránya kismértékben emelkedő, között jelentősen emelkedő volt. A bajai vízmércénél az évi H max -H min értékek sokévi átlaga 57 cm a (1, m-el nagyobb, mint nál), és a szélső értékek 337 cm (195) és 55 cm () között változtak (. ábra). A két részidőszakban a két vizsgált szelvénynél nagyjából megegyező volt a változás iránya és mértéke y = 5,71x + 35, y = -,7x + 3, y = 3,7x + 373, 1 y =,99x + 33, ábra Az évi maximális és minimális vízállások különbsége (H max -H min ) nál az , 1951-, 197-, részidőszakokban 1 Baja y = 5,71x + 35,5 1 Baja y = -,7x + 3,9 1 Baja Baja y = 3,7x + 373, y =,99x + 33, 1. ábra Az évi maximális és minimális vízállások különbsége (H max -H min ) Bajánál az , 1951-, 197-, részidőszakokban
9 I.1 I.31 III. IV.1 V.1 V.31 VI.3 VII.3 VIII.9 IX. X. XI.7 XII.7 XI.1 XII.1 III. IV.1 V.1 V.31 VI.3 VII.3 VIII.9 IX. X. XI.7 XII.7 Q (m3/s) Q (m3/s) A 1 éves részidőszakok vonatkozásában a Hmax-Hmin különbség a legnagyobb kb. 1,5 m-es emelkedő trendje mindkét szelvénynél az utolsó, közötti 1 éves részidőszakban figyelhető meg (9. ábra, 1. ábra), ami az éven belüli maximális vízjáték növekedését, tehát a vízjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi.. A VÍZHOZAMOK A Duna vízjárásának évenkénti szélsőségeit jelzi, hogy a nagyvízi években, pl. -ban kiemelkedően magas maximális vízhozam értékek ( 97 m 3 /s, Baja m 3 /s) következtek be, továbbá a tavaszi és nyári időszakokban egymást követték a jelentős árhullámok (11. ábra). A kisvízi években, pl. 193-ben, az évi jellemző vízhozamok kicsik voltak, nál a minimum 7 m 3 /s volt, Bajánál 119 m 3 /s. 1 Duna Qmed =19 m3/s Qmax =7 m3/s Qmin =7 m3/s 1 Duna Baja Qmed = 19 m3/s Qmax = 3 m3/s Qmin = 119 m3/s Qmed =5 m3/s Qmax =97 m3/s Qmin = 97 m3/s Qmed = m3/s Qmax = m3/s Qmin = 11 m3/s 11. ábra A napi közepes vízhozamok alakulása egy kisvízi évben és egy nagyvízi évben a Duna és Duna Baja vízmércéknél Az időszakban nál a Duna sokévi közepes vízhozama 3 m 3 /s, minimális vízhozama 5 m 3 /s (197. november.), a maximális vízhozama 93 m 3 /s (13. június 9.). Így tehát, a legnagyobb vízhozam 1-szor haladta meg a legkisebbet (1. Táblázat). Az évi kisvízhozam értékek változékonyságát mutató variációs tényező C v =,, az évi közepes C v =,1, az évi maximális C v =,5. 3. Táblázat Jellemző sokévi vízhozamok és ezek szélsőségességét mutató paraméterek a vizsgált két vízmérce szelvénynél az időszakban és a részidőszakokban Vízmérce Időszak Q m aa C v Q max aa C v Q min aa Cv Q max aa (m 3 /s) (m 3 /s) (m 3 /s) /Q min aa ,1 93/13,5 5/197, 1, ,19 39/19,3 5/197, 1, ,13 93/13,7 /197,1 11, , 39/19,5 5/197,7 1, ,1 1/, /19,1 13, 197-,1 7/1991, /197,15 1, ,1 93/13, 5/3,13 11, Baja ,17 5/13, /197, 1, , 779/, /197,5 11, ,13 5/13,3 9/3,13 9, , 51/,17 /197,9 9, , 779/,1 73/1953, 1, ,13 /,1 959/193,13 7, ,1 5/13, 9/3,13 9,
10 A bajai vízmércénél az időszakban a folyó sokévi közepes vízhozama 9 m 3 /s, minimális vízhozama m 3 /s (197. november 9.), a maximális vízhozama 5 m 3 /s (13. június 11-én. április 7-én m 3 /s,). Ebben az évben a legnagyobb vízhozam 1-szor haladta meg a legkisebbet (3. Táblázat). Az évi kisvízhozam értékek változékonyságát mutató variációs tényező Cv=,, az évi közepes Cv=,17, az évi maximális Cv=,.,3 Cv sokévi évi közepes vízhozam,3 Baja Cv sokévi évi közepes vízhozam,,1,19,13,,1,1,1,,17,,13,,,13,1,1,1 1. ábra Az évi jellemző vízhozam idősorok variációs tényezői (Cv) között, valamint a éves és 1 éves részidőszakokban A vizsgált időszakban, mindkét vízmérce szelvényben a legkisebb változékonysága az évi közepes vízhozamoknak volt (1. ábra), a legnagyobb változékonysága az évi maximális vízhozamokat jellemezte. A négy 1 éves részidőszak közül és 197- között voltak jellemzőek a legkisebb Cv értékek, az évi közepes vízhozam idősorok esetében Cv=,1, az évi kisvízállások esetében Cv=,13 (3. Táblázat). Jóval nagyobb variációs tényezővel jellemezhetők az közötti időszak (Cv=,7, illetve Cv=,9). Az évi maximális vízhozam idősorok vonatkozásában fordított a helyzet, a kisebb Cv értékek ( Cv=,) és között (Baja Cv=,17) voltak jellemzőek, a nagy értékek között következtek be ( Cv=,, Baja Cv=,). Az évi közepes és szélső vízhozam idősorokat vizsgálva, megállapítottuk, hogy nál és Bajánál is az időszakban az évi közepes vízhozamok kismértékben csökkentek, a maximális és minimális vízhozamok emelkedtek (3. Táblázat, 1. ábra). A két vizsgált állomás adatsorait összehasonlítva, az 193- és részidőszakokban jellemzően ellentétes irányú volt a változás (3. Táblázat, 13. ábra) Baja y = 1,51x + 5 y = 1,71x + 7, y = -,7175x + 33, y =,3x + 9, y = -,77x + 5 y =,591x + 117, 1. ábra Az évi jellemző vízhozamok nál között
11 Ha az évi jellemző vízhozamok 1 évenkénti átlagait hasonlítjuk össze, nál a legkisebb 117 m 3 /s tíz éves átlag az 197- időszakban következett be, míg Bajánál m 3 /s. A két vizsgált állomásnál a maximális évi vízhozamok és minimális évi vízhozamok tízévenkénti szélső értékei más és más évtizedre esik y =,73x , y = 5,1x +, y = -1,51x + 39, y =,93x + 17,7 y = -,x + 15, y =,3x + 19,7 1 1 Baja 1 1 Baja y = 15,x + 1,1 y =,5x + 37,3 y =,33x + 3, y = 3,119x + 7, y =,537x y = -1,531x + 1,3 13. ábra Az évi jellemző vízhozamok az 193- és részidőszakokban y = 5,1x + 7,3 y = -7,3x + 3,3 y = -,31x + 31 y = -3,9x + 35,5 y = -,79x + 15 y = -1,73x + 939, y =,9x + 5,3 y = 9,33x + 11, y =,597x + 19,1 1 1 y = 7,195x + 53,9 y = -,935x y = 1,5x + 171, 1. ábra Az évi jellemző vízhozamok nál az , 1951-, 197- és részidőszakokban
12 Baja y = 57,35x + 33,1 y = -,x + 51, y = -13,3x + 13, 1 1 Baja 197- y = -1,9x + 39, 1 1 Baja y = 7,377x + 559,7 y = -7,15x + 33 y =,55x + 375,3 y = -,73x + 17,5 y = -1,79x + 133,1 15. ábra Az évi jellemző vízhozamok Bajánál az , 1951-, 197- és részidőszakokban Az évi maximális és minimális vízhozamok arányának időbeni alakulása között nál kismértékű csökkenést, Bajánál alig érzékelhető növekedést jelez (1. ábra) y = -,5x +,319 1 Baja y =,x +, ábra Az évi maximális és minimális vízhozamok aránya (Q max aa /Q min aa ) között y =,11x + 5,7 1 y =,x +,315
13 Baja Baja y =,3x +,9 y =,15x + 3,5 17. ábra Az évi maximális és minimális vízhozamok aránya (Q max aa /Q min aa ) 193- és között y =,13x +,1 1 y = -,3x + 7, y =,x +,931 1 y =,7x + 5, 1. ábra Az évi maximális és minimális vízhozamok aránya (Q max aa /Q min aa ) nál , 1951-, 197-, között 1 Baja Baja y =,1157x + 3,751 y = -,1x + 5,715
14 Baja 197- y =,x + 3, Baja y =,3x +, ábra Az évi maximális és minimális vízhozamok aránya (Q max aa /Q min aa ) Bajánál , 1951-, 197-, között A Q max aa /Q min aa értékek a két éves részidőszak (193-, ) vonatkozásában már eltérő képet mutat, 193- között kismértékű a változás, míg között már számottevő mértékű a növekedés (17. ábra). A 1 éves részidőszakok esetében és között emelkedő tendencia figyelhető meg, 197- között stagnálás, között csökkenés (1. ábra, 19. ábra). Hasonló változási trendek jellemzőek az évi maximális és évi minimális vízhozamok közötti különbségek (Q max aa -Q min aa ) idősorai esetében is. 5. ÖSSZEFOGLALÁS A hidrológiai statisztikai módszerekkel vizsgált időszakban, a vízjárás szélsőségességének vizsgálatát a vízállások vonatkozásában a szélső vízállások különbségei, azaz az évi maximális és minimális vízállások közötti különbségek (H max -H min ) alapján-, a vízhozamok vonatkozásában az évi maximális és minimális vízhozamok aránya (Q max aa /Q min aa) alapján vizsgáltuk. Az évi H max -H min értékek idősora az időszakban nál és Bajánál egyaránt emelkedő tendenciájú. Ha az utóbbi több mint négy évtized (197-13) változási irányát, illetve az utóbbi két évtized (-13) változási irányát tekintjük, ezen esetekben még erősebben emelkedő tendencia figyelhető meg. A Q max aa /Q min aa értékek időbeni alakulása között nál kismértékű csökkenést, Bajánál alig érzékelhető növekedést jelez évi. A Q max aa /Q min aa értékek a két éves részidőszak (193-, ) vonatkozásában már eltérő képet mutat, 193- között kismértékű a változás, míg között már számottevő mértékű a növekedés. Mindkét mutató alapján tehát egyértelmű, hogy az utóbbi évtizedekben a Duna vizsgált hazai szelvényeinél fokozódik a vízjárás szélsőséges jellege. IRODALOM 1. Bárdossy A., Molnár Z., (), vízállás és vízhozam idősorainak statisztikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny,. szám, pp Body K., Csoma J., Károlyi Zs., Szilágyi J. (19), Az. évi dunai árvíz hidrológiai okai és lefolyása. Vízügyi Közlemények külön füzet. pp Domokos M., Stelczer K. (19), A Duna-medence vízmérleg-elem térképei. Vízügyi Közlemények.. füzet.
15 . Gilyénné Hofer Alíz, (199), Az éghajlatváltozás következményeinek feltárása hidrológiai adatsorok elemzésével. In: Az éghajlatváltozás hatása a hidrológiai és vízminőségi paraméterekre" (ed. Starosolszky Ö.), VITUKI 59. Budapest 5. Goda L. (), A folyók vízjárása. In: Zorkóczy Z. (szerk.): Árvízvédelem. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. pp ICPDR (9), Danube River Basin District Management Plan. Final Version,1 December 9. International Commission for the Protection of the Danube River (ICPDR). (DRBM_plan_9). 7. Katona J., Gyüre B., Kerék G., Ficsor Johanna (13), 13. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése. MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő. 1. július Konecsny, K. (11), A Hernád folyó vízjárási szélsőségei a XX. század második felében és a XXI. század első évtizedévben. In: A Hernád-völgy (Szerk.: Frisnyák S.-Gál A.). Kiadó: Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézet, Szerencsi Bocskai István Gimnázium. pp Konecsny, K. (11), A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Dunán nál. Hidrológiai Közlöny 91. évf., 5. szám. szeptember-október pp Konecsny, K., Bálint, G. (11), Main hydrological statistical characteristics of low water on the Danube river at the gauging station. The XXV th Conference of the Danube Countries on Hydrological Forecasting and Hydrological Bases of Water Management. Conference abstracts. (Editors: Gábor Bálint, Miklós Domokos) 1-17 June 11, Budapest, Hungary 11. Konecsny, K., Nagy, Z. (11, 1), Main hydrological statistical characteristics of low water and high water on the Tur/Túr stream. (I/II) Riscuri şi catastrofe. Universitatea Babeş- Bolyai. Facultatea de Geografie. An X Vol. 9 Nr. /11./An XI. Vol. 1., Nr. 1/1. Ed.: Victor Sorocovschi. Casa Cărţii de Ştiinţă. Cluj-Napoca. pp. 5-1./pp Konecsny, K., Nagy, Z. (13), Hydrological analysis of the June 13 flood on the Danube along the Hungarian reach. Riscuri şi catastrofe. Universitatea Babeş-Bolyai. Facultatea de Geografie. Nr. XII., Vol. 13., Nr. /13. Ed.: Victor Sorocovschi. Casa Cărţii de Ştiinţă. Cluj-Napoca. pp Konecsny, K., Nagy, Z. (1), Similarities and differences of the hydrological extremes on the Duna/Danube and Tisza/Tisa rivers (191-1). In: Air and Water Components of the Environment. Ziua Mondială a Meteorologiei. Ziua Mondială a Apei. 1- martie 1, Cluj-Napoca, România. Casa Cărţii de stiinţe. pp Kovács P. (9), Vízjárástípusok és a vízjárás stabilitása a Duna vízgyűjtőterületén. Doktori értekezés VITUKI - ELTE TTK p Lászlóffy W. (193), A magyar Duna vízjárása. Vízügyi Közlemények 1. füzet, Budapest. pp Lászlóffy, W., Szilágyi, J. (), A Dunai árvíz alkalmával végzett vízhozammérések tanulságai és eredményei. Vízügyi Közlemények 1-. füzet. pp Lovász, Gy., (19), A lefolyás tendenciái a Duna nagymarosi szelvényében között. Földrajzi Értesítő, Nováky B. (193), Makroszinoptikus tényezők hatása a Duna vízjárásban. Vízügyi Közlemények 3, pp Országos Vízügyi Főigazgatóság (), Területi Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest.. Országos Vízügyi Hivatal (19), Országos Vízgazdálkodási Keretterv. VIZDOK. 1. Pardé, M. (), Fleuves et rivéres. Collection Armand Colin, 3 edition, Paris (Orig ) 3 p.. Pasoi, I. (), Inventory of the main hydraulic structures in the Danube Basin. Follow-up volume No.VIII/1 to the Danube Monograph. Regional Cooperation of the Danube Countries. NIMH, Bucharest. p. 3. Pekarova, P., Skoda, P., Miklanek, P., Halmova, D., Pekar, J (), Detection of changes in flow variabilty of the upper Danube between 17-. XXIVth Conference of the Danubian Countries. IOP Conf. Series: earth and Environmental Science 1 7.
16 . Regionale Zusammenarbeit der Donauländer (RzD) (19), Die Donau und ihr Einzugsgebiet. Eine hydrologische Monographie. Teil 1: Texte, Teil : Tabellen, Teil 3: Karten (Danube Monograph, German version). Bayerisches Landesamt für Wasserwirtschaft, München. 5 p. 5. Somlyódy L., Nováky B., Simonffy Z. (1), Éghajlatváltozás, szélsőségek és vízgazdálkodás. "KLÍMA-1" Füzetek. Klímaváltozás Hatások Válaszok. MTA KSZI Klímavédelmi Kutatások Koordinációs Iroda sz. pp vahavahalozat.hu/system/files/klima-1-1.pdf. Stančikova, Alžbeta (1), A Duna szabályozása. Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évf. 3. füzet. pp Szlávik, L. red. (), A Duna és a Tisza szorításában. A. évi árvizek és belvizek krónikája. Közlekedési Dokumentációs Kft. p. 3.. Újvári, J. (195), A Duna vízgyűjtőjének több évi közepes csapadék és fajlagos lefolyási térképei. Hidrológiai Közlöny.. sz. pp Újvári, J. (19), The hydrologic regime and balance in the hydrographic basin of the Danube. Revue Roumaine de Géogr. Géol., Géophys. Series Géographie tome. pp Újvári J. (197), Mittlere monatliche Abflusse im Donaugebiet. Sonderheft der Deutschen Gewässerkundlichen Mitteilungen. Sonderheft. pp VKKI (9), A Víz keretirányelv hazai megvalósítása. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve. A Duna vízgyűjtő magyarországi része. VKKI. p Orszagos_VGT.pdf
Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA kis- és középvízhozamok változása a Maros alsó szakaszán
A kis- és középvízhozamok változása a Maros alsó szakaszán 1. A vízjárás és lefolyás általános jellemzői A vízfolyások két legalapvetőbb statisztikai jellemzője a vízállás és a vízhozam. Ezekkel az értékekkel
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 27.
idrometeorológiai értékelés Készült 212. november 27. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és november 26. között 347. mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-11 havi átlag
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés
Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári
Részletesebben2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagot megközelítő csapadék,
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai értékelés
Éves hidrometeorológiai értékelés A 2015-ös évben igazgatóságunk területén leesett csapadék területi átlaga 507,3 mm, ami a sokéves átlag 98%-a. Az elmúlt évben a csapadék havi eloszlása igen változatos
Részletesebben2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
218.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlaghoz képest jelentősen
Részletesebben2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Május hónap időjárását a sokévi átlagot meghaladó csapadék
Részletesebben2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenHidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG
50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2016 Hidrometeorológia: Az év átlaghőmérséklete térségünkben 11 C felett volt, körülbelül egy-másfél C-al több a sokéves átlagnál. Csapadék tekintetében az Igazgatóság
RészletesebbenA ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA
JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 1. Meteorológiai értékelés 2016. Január Az év első hónapján a szokásos csapadék kétszerese hullott le az Igazgatóság területén. A csapadék jelentős része hó formájában
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
Részletesebben2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
213. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagtól jóval több csapadék,
RészletesebbenA HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.
A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL 2018. február 21. A HÓVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE A tényleges érték nem mérhető, tapasztalati úton nem becsülhető
RészletesebbenKISVÍZI IDŐSZAKOK VIZSGÁLATA A KOVÁSZNA-PATAK FELSŐ SZAKASZÁN
Kővári István Acta Siculica 2012 2013, 39 44 KISVÍZI IDŐSZAKOK VIZSGÁLATA A KOVÁSZNA-PATAK FELSŐ SZAKASZÁN 1. A kisvízi időszak vizsgálatának módszertana A változó környezeti feltételek hatására egyre
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében
Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt műszaki referens
RészletesebbenA KISVIZEK HIDROLÓGIAI STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE A FEKETE- KÖRÖS FOLYÓ ALSÓ KÖZÖS ROMÁN-MAGYAR SZAKASZÁN
A KISVIZEK HIDROLÓGIAI STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE A FEKETE- KÖRÖS FOLYÓ ALSÓ KÖZÖS ROMÁN-MAGYAR SZAKASZÁN Dr. Konecsny Károly Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Kivonat:
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2014 Hidrometeorológia: A tavalyi év a szokásosnál lényegesen melegebb volt. A nyári hónapokban többé kevésbé az évszaknak megfelelően alakultak a havi átlaghőmérsékletek,
Részletesebben2015. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb
Részletesebben2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS
Részletesebben2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb
RészletesebbenA Duna és a Tisza hidroklimatológiai jellemzése napi vízállásadatok felhasználásával
A Duna és a Tisza hidroklimatológiai jellemzése napi vízállásadatok felhasználásával SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Készítette: Bokodi Eszter Kata Témavezető: Dr. Pongrácz Rita
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenBálint Gábor, Csík András, GauzerBalázs, GnandtBoglárka, HunyadyAdrienn, Lipták Gábor, Varga György
36. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK MTA, BUDAPEST, 2010. NOVEMBER 18-19. Bálint Gábor, Csík András, GauzerBalázs, GnandtBoglárka, HunyadyAdrienn, Lipták Gábor, Varga György VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenVízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő. Somlyódy Balázs főigazgató
Vízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő Somlyódy Balázs főigazgató Két nagyhagyományú szolgálat Meteorológia első meteorológiai mérés sorozat XVIII. sz. vége egységes meteorológiai szolgálat: 1870
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató július
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.
Részletesebben2013. júniusi Duna-árvíz
2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: Az elmúlt esztendőben térségünkre az átlagot valamelyest meghaladó csapadék hullott le Az Igazgatóság csapadékállomásai közül a legkevesebb csapadékot
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenRENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS
Részletesebben2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves
RészletesebbenAmit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001
Részletesebben2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai értékelés
Éves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2017. január hónapjában az átlagosnál némileg több csapadék áztatta a KÖTIVIZIG működési területét. A sokéves, januári csapadékátlag 29,2 mm, ezzel szemben a
RészletesebbenVízjárástípusok és a vízjárás stabilitása a Duna vízgyűjtőterületén
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Vízjárástípusok és a vízjárás stabilitása a Duna vízgyűjtőterületén Kovács Péter Témavezető: Dr. Nováky Béla egyetemi docens Földtudományi Doktori Iskola vezető: Dr. Monostori
RészletesebbenAszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Klímaváltozás: A hidrológiai ciklus felgyorsulása ÁRVÍZ BELVÍZ ASZÁLY SZÉLSŐSÉGEK
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: A -es év során az ország területére kevesebb csapadék hullott, mint az elmúlt évben bármikor Ugyanakkor ez már egymás után a második rekorddöntő év
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
Részletesebben2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban
Részletesebben2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG
212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Részletesebben2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
8. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé melegebb, és csapadékosabb időjárású hónap volt április.
Részletesebben2015. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Január hónap időjárását a sokévi átlagnál nagyobb csapadékmennyiség,
RészletesebbenKatona József MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, július
Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően Katona József MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július Historikus vízállásadatok a Dunán és mellékfolyóin
RészletesebbenAntropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor
Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenTerületi vízgazdálkodási kérdések és megoldások. Horváth Angéla. Amit az aszálymonitoring-rendszerről tudni kell
Amit az aszálymonitoring-rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldások Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 13 000
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenMAIN HYDROLOGICAL STATISTICAL CHARACTERISTICS OF LOW WATER AND HIGH WATER ON THE TUR/TÚR STREAM (II)
MAIN HYDROLOGICAL STATISTICAL CHARACTERISTICS OF LOW WATER AND HIGH WATER ON THE TUR/TÚR STREAM (II) K. KONECSNY 1, Z. NAGY 2 ABSTRACT. Main hydrological statistical characteristics of low water and high
Részletesebben2015. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb
RészletesebbenAszálymenedzsment, mint az operatív védelmi rendszer része (aszálystratégia) Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer
Aszálymenedzsment, mint az operatív védelmi rendszer része (aszálystratégia) Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Debrecen, 2016. június 06. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető
Részletesebben