A Bíróság ítélete A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 13. P /2005/16. szám
|
|
- Zsombor Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Bíróság ítélete A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 13. P /2005/16. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A dr. Farkas Lilla ügyvéd (székhelye: Budapest, Lónyay u. 34. III/21.) és a Kárpáti Margitics és Gacsályi Ügyvédi Iroda (székhelye: Budapest, Stollár B. u. 22. ügyintézõ: dr. Kárpáti József ügyvéd) által képviselt Esélyt a hátrányos helyzetû Gyerekeknek Alapítvány (székhelye: Budapest, Bartók B. u. 49.) felperesnek a dr. Kormos Vilmos fõosztályvezetõ, dr. Miskolci Róbert és dr. Buda Zsuzsanna jogi elõadók által képviselt Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: Miskolc, Városház tér 8.) alperes ellen egyenlõ bánásmód követelménye megsértésének megállapítása és jár. iránt indított perében a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bíróság meghozta a következõ A megyei bíróság felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt illetéket az állam viseli. í t é l e t e t: A kézbesítéstõl számított tizenöt napon belül a Debreceni Ítélõtáblához címzett, de a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon írásban, három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidõvel kapcsolatos, illetõleg, ha csak az ítélet indoklása ellen irányul, amennyiben a felek a fellebbezésükben ez esetekben is külön tárgyalás tartását nem kérik. Ugyanakkor a felek a fellebbezési határidõ lejárta elõtt elõterjesztett közös kérelemben kérhetik minden esetben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. I n d o k l á s: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése a április hó 8. napján tartott ülésén meghozta a III-76/59.304/2004. számú határozatát. Ebben a közgyûlés többek között- határozott arról, hogy igazgatásilag és gazdaságilag július 1-jével integrálja a Bulgárföldi Általános és Magyarangol két tanítási nyelvû Iskolához az Erenyõi Általános Iskolát és a Kuti István tagiskolát; a Komlóstetõi Általános Iskolához a Fazola Henrik Általános Iskolát; a Selyemréti Általános és Magyar-angol Két Tanítási Nyelvû Iskola és Városi Pedagógiai Intézethez, a József Attila Általános Iskolát.
2 A határozat ezzel egyidejûleg az intézmények alapító okiratait is módosította. A módosítást követõen a Bulgárföldi Általános és Magyar-angol két tanítási nyelvû Iskola székhelyét Miskolc, Fazola Henrik u. 2. sz. alatt határozta meg, az intézmény tagintézményeiként az Erenyõi Általános Iskolát, valamint a Kuti István Általános Iskolát. Az intézmény alapító szerve a Miskolci Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint jogutód, az alapítás éve Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése, az intézmény típusa nyolc évfolyammal mûködõ nevelési oktatási intézmény. Az intézménybe felvehetõ maximális tanulólétszám Fazola Henrik útra 448 fõ, a Faller Jenõ útra 224 fõ, a Szén útra 224 fõ. Az iskola alaptevékenységét a következõk szerint határozta meg: általános mûveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, ennek keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra, a tanulók érdeklõdése, igénye szerint nem kötelezõ (választható) tanórai foglakozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítõ ismeretek átadása céljából a Kt. ben meghatározott idõkeretben; elsõ évfolyamtól felmenõ rendszerben angol-magyar két tanítási nyelvû nevelés és oktatás; elsõ évfolyamtól testnevelés keretében történõ úszásoktatás; negyedik évfolyamtól idegen nyelv emeltszintû oktatása (német, angol) kifutórendszerben; a tanulók részére napközi otthonos, iskola otthonos; tanulószobai ellátás biztosítása; sajátos nevelési igényû tanulók ellátása, tanulásban akadályozott tanulók integrált oktatása; képesség kibontakoztató felkészítés; integrációs felkészítés nevelés és oktatás; hátrányos helyzetû tanulók felkészítését segítõ foglalkozás; fejlesztõ felzárkóztató foglakozás; kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerû nevelésoktatás; kulturális, egyéb szabadidõs és egészségnevelési feladatok ellátása;bejáró tanulók ellátása; szervezett intézményi étkeztetés. Az intézmény körzetét külön határozta meg a székhelyen, illetõleg a telephelyen. Ezen túlmenõen az alapító okirat rendelkezett az intézmény vezetõjérõl, az alaptevékenységet kiegészítõ, illetõleg végezhetõ tevékenységekrõl, meghatározta a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyont, rendelkezett arról, hogy a vagyon feletti rendelkezés a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlését illeti meg. Az intézmény jogállását önállóként határozta meg, a gazdálkodással összefüggõ jogosítványok körében pedig kimondta azt, hogy önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési intézményrõl van szó. A Komlóstetõi Általános Iskola alapító okirat szerint az intézmény neve Komlóstetõi Általános Iskola, székhely Miskolc, Olvasztár u.1., az intézmény tagintézménye a Fazola Henrik Általános Iskola, az intézmény telephelye Miskolc, Téglagyár u.3. Az intézmény alapító szerve Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint jogutód, az alapítás éve1987. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése, az intézmény típusa pedig nyolc évfolyammal mûködõ nevelési oktatási intézmény. Az intézménybe felvehetõ maximális tanuló létszámot az alapító okirat az Olvasztár úton 448 fõben, Téglagyár úton szintén 448 fõben állapította meg. Az intézmény alaptevékenységét a következõk szerint határozta meg: általános mûveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, ennek keretében a tanulók érdeklõdése, igénye szerint nem kötelezõ (választható) tanórai foglakoztatásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás,konzultáció, speciális, illetve kiegészítõ ismeretek átadása céljából a Kt.-ben meghatározott idõkeretben; egy-nyolc évfolyamon kis létszámú osztály mûködtetése (maximum 15 fõ); a tanulók részére napközi otthonos, iskola otthonos, tanulószobai ellátása, beiskolázási körzetbe tartozó beszédfogyatékos és részképesség zavarral élõ-dyslexiás, dysgráphiás, valamint tanulási nehézséggel küzdõ-tanulók integrált oktatása; speciális egészségügyi célú testnevelési foglakoztatás, gyógytestnevelés, szakszolgálati körzeti feladat
3 ellátása, iskola pszichológusi feladatok területi ellátása; képesség kibontakoztató felkészítés; integrációs felkészítés, nevelés és oktatás; hátrányos helyzetû tanulók felkészítését segítõ foglalkozás; kizárólag magyar nyelven folyó nappali rendszerû nevelés, oktatás; kulturális egyéb szabadidõs és egészségnevelési feladatok ellátása; bejáró tanulók ellátása; szervezett intézményi étkeztetés. Az alapító okirat az intézmény körzetét külön határozta meg a székhelyen és a telephelyen. A körzetek tekintetében a kis létszámú osztályok vonatkozásában, az intézmény körzetét a Diósgyõr, Komlóstetõ, Pereces térségében állapította meg. Rendelkezett az intézmény vezetõjérõl az alapító okirat, az alaptevékenységet kiegészítõ és egyéb végezhetõ tevékenységérõl, meghatározta a feladat ellátását szolgáló ingatlanvagyont azzal, hogy a vagyon feletti rendelkezõ a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése. Az intézmény jogállását önállóként deklarálta azzal, hogy önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési intézményrõl szól. A Selyemréti Általános és Magyar-angol Két Tanítási Nyelvû Iskola és Városi Pedagógiai Intézet nevét meghatározva az alapító okirat az intézmény székhelyeként a Miskolc, Éder György u. 1. számot jelölte meg, intézmény tagintézményeként a József Attila Általános Iskolát, az intézmény telephelyét a Miskolc, József Attila u. 44. számban állapította meg. Az intézmény alapító szerveként Miskolc, Megyei Jogú Város Önkormányzatát, jogutódot jelölte meg, az alapítás éveként pedig 1964-et. Intézmény fenntartója és felügyeleti szerve Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése az alapító okirat szerint, az intézmény típusa pedig többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek intézményegységei nyolc évfolyammal mûködõ nevelési oktatási intézmény pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény. Az intézménybe felvehetõ maximális tanulólétszámot az Éder György úton 672, a József Attila úton 224 fõben határozta meg. Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat alapján a következõ volt: általános mûveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás, ennek keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra; a tanuló érdeklõdése igénye szerint nem kötelezõ(választható) tanórai foglalkoztatásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítõ ismeretek átadása céljából a Kt.-ben meghatározott idõkeretben; elsõ évfolyamtól felmenõ rendszerben angol-magyar két tanítási nyelvû nevelés és oktatás; elsõ évfolyamtól testnevelés emeltszintû oktatása; elsõ évfolyamtól felmenõ emeltszintû mûvészeti oktatás; egy-nyolc évfolyamon kislétszámú osztály mûködtetése (maximum 15 fõ); a tanulók részére napközi otthonos, iskola otthonos, tanulószobai ellátás biztosítása; speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás; gyógytestnevelés, szakszolgálati körzeti feladat ellátása; sajátos nevelési igényû tanulók ellátása, beiskolázási körzetbe tartozó beszédfogyatékos és részképesség zavarral élõ - dyslexiás, dysgráphiás - tanulók integrált oktatása; képesség kibontakoztató felkészítés; integrációs felkészítés, nevelés, oktatás; hátrányos helyzetû tanulók felkészítését segítõ foglalkozás; fejlesztõ, felzárkóztató foglalkozás; kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerû nevelés, oktatás; kulturális, egyéb szabadidõs és egészségnevelési feladatok ellátása; bejáró tanulók ellátása; szervezett intézményi étkeztetés. Az intézmény körzetét külön határozta meg a székhelyen, illetõleg a telephelyen. A városi pedagógiai intézet tekintetében a mûködési területet Miskolc város egész területében jelölte meg, s külön meghatározta a pedagógiai intézet alap és egyéb tevékenységét. Rendelkezett az intézmény vezetõjérõl, az alaptevékenységet kiegészítõ és végezhetõ tevékenységrõl, meghatározta a feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyont azzal, hogy a vagyon feletti rendelkezõ Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése. Az intézményt önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési intézményként deklarálta, melynek jogállása önálló.
4 Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése május 5. napján is ülést tartott, melyen meghozta a IV. 118/ /2005. számú határozatát, melyben rendelkezett a nevelési oktatási intézmények alapító okiratainak módosításáról. A határozatot követõen a Bulgárföldi Általános és Magyar-angol két tanítási nyelvû Iskola alapító okirata az alaptevékenységek körében akként módosult, hogy azok közé bekerült a tehetség kibontakoztató foglakozás, a diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a nyári napközis tábor mûködtetése. Ugyanakkor az intézmény körzete tekintetében az alapító okirat május 5. napjától kezdõdõen különbséget a székhely és a telephely között nem tesz. A Komlóstetõi Általános Iskola alapító okirata is módosult2005. május 5. napjától kezdõdõen az alaptevékenység körében akként, hogy azok közé a tehetség kibontakoztató foglakozás és a diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása is bekerült, míg az intézmény körzete tekintetében az alapító okirat ezen idõponttól kezdve nem tesz a székhely és a telephely körzete között nem tesz. A Komlóstetõi Általános Iskola okirata is módosult május 5. napjától kezdõdõen az alaptevékenység körében akként, hogy azok közé a tehetség kibontakoztató foglakozás és a diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása is bekerült, míg az intézmény körzete tekintetében az alapító okirat ezen idõponttól kezdve nem tesz különbséget a székhely, illetõleg a telephely körzete között. Módosult a Selyemréti Általános és Magyar-angol Két Tanítási Nyelvû Iskola és Városi Pedagógiai Intézet alapító okirata is. Az alaptevékenység körében akként, hogy azok közé bekerült a tehetség kibontakoztató foglakozás, valamint a diák sporttal kapcsolatos feladatok ellátása, ugyanakkor a felsorolásban nem szerepel május 5. napját követõen a fejlesztõ felzárkóztató foglakozás. Az intézmény körzete tekintetében változás az a másik két iskolához hasonlóan, hogy az alapító okirat nem tesz különbséget a székhelyi és telephelyi körzet között. Felperes keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a III-76/59.304/2004. számú határozatával integrálta igazgatásilag és gazdaságilag július 1-jével a Bulgárföldi és Magyar-angol két tanítási nyelvû Iskolához az Erenyõi Általános Iskolát és a Kuti István tagiskolát, a Komlóstetõi Általános iskolához a Fazola Henrik Általános Iskolát, valamint a Selyemréti Általános és Magyar-angol Két tanítási nyelvû Iskola és Városi Pedagógiai Intézethez a József Attila Általános Iskolát úgy, hogy közben a beiskolázási körzethatárokat az igazgatási összevonásnak megfelelõen nem módosította, s így a felperes által képviselt cigány, illetve hátrányos helyzetû gyermekeket jogellenesen elkülönítette, illetve a jogellenes elkülönítést fenntartotta, megsértette a felperes által képviselt tanulók, mint társadalmi csoportnak az egyenlõ bánásmódhoz való jogát. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alapító okiratban és a közgyûlési határozatban megjelölttel ellentétben az alperes nem tesz megfelelõ és elégséges lépéseket az integráció megvalósítása érdekében és ezzel összehasonlítható helyzetben lévõ, ám etnikai származásuk, illetve társadalmi helyzetük alapján különbözõ gyermekeket a többségi gyermekekkel való összehasonlításban lényegesen hátrányos helyzetbe hoz. Kérte alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására és ilyen, valamint hasonló jogsértésektõl eltiltást, alperes arra kötelezését, hogy a 27480/2003 OM Közleménynek megfelelõen járjon el, valamint alperes arra kötelezését, hogy a jogsértés elkövetése miatt Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményben fejezze ki sajnálkozását.
5 Arra is kérte kötelezni alperest, hogy a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 32/ E.. alapján Valósítsák meg a székhelyi és a telephelyi iskolák bevonásával az integrációs felkészítést. Indoklása szerint az alperes által megvalósított igazgatási és gazdasági integráció nem járt együtt a szükséges szakmai integrációval. Ennek hiányában pedig az a jogellenes elkülönítés, ami korábban is tapasztalható volt, változatlan formában fennmaradt. Az iskolákba járó cigány és hátrányos helyzetû gyermekek, mind az oktatásban történõ bekapcsolódás feltételei, mind az oktatásra vonatkozó követelmények megállapítása, mind pedig az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele tekintetében hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. A felperes által becsatolt alapító okiratok és szakértõi vélemények egyértelmûvé teszik, hogy alperes akkor, amikor igazgatásilag összevonta a perbeli iskolákat, ám a beiskolázási körzethatárokat az intézményeken belül elkülönülten fenntartotta, illetve nem bontotta le, látszólag ugyan megfelel az egyenlõ bánásmód követelményének, ám mulasztásával a tagiskolák cigány tanulóit közvetten hátrányosan különböztették meg. A körzethatárok módosításának, illetve az alapító okiratban vállalt integrációnak az elmulasztása odavezetett, hogy a tagiskolákban tanuló cigány gyermekeket jogellenesen különítették el a bázisintézményekben tanuló nem cigány gyermekektõl. A perbeli iskolákba járó cigány, illetve hátrányos helyzetû gyermekeket kétféle hátrány érte. Egyrészt az úgynevezett telephelyi iskolákban lényegen nagyobb arányban találhatók meg, mint a székhelyiskolákban, másrészt a telephelyi iskolákban az oktatás anyagi és személyi feltételei jóval alatta maradnak a székhelyiskolákéban tapasztalhatóknak. Különösképpen igaz ez a tornaterem, számítógép és nyelvtanár ellátottságra, valamint az úgynevezett piacképes nyelv oktatására. Az alperesi magatartással összefüggésben a kereseti követelésben meghatározott szankciók alkalmazása szükséges, különösképpen az, hogy a bíróság kötelezze alperest arra, hogy az integrációt ténylegesen valósítsa meg. Alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes megfelelõ módon nem bizonyította azt, hogy az iskolákban van olyan társadalmi csoport, amely érdekében a felperes keresetindítási joggal rendelkezne. Ezen túlmenõen utalt arra, hogy a felperes által keresetében elõadottak nem alkalmasak a hátrányos megkülönböztetés megállapítására, még abban az esetben sem, ha felperes bizonyítani tudja azt, hogy van olyan társadalmi csoport, amelynek érdekében a kereset indítására jogosult. A felperes által hivatkozott önkormányzati határozatot követõen ugyanis újabb közgyûlési határozat született, amely határozat a perbeli iskolák alapító okiratát módosította. A módosítást követõen pedig az intézmények körzete tekintetében megszûnt a formálisan fenntartott székhely és telephely szerinti megkülönböztetés. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás anyagából megállapítható az, hogy az alperes az integráció keretében minden jogszabályi kötelezettségét betartotta, az integráció megvalósítása folyamatosan történik és a Miskolcon e körben tett lépések országos szinten is elismertek. Felperes keresete az alábbiak szerint alaptalan. A felperesi keresetben foglaltakkal összefüggésben a megyei bíróság mindenek elõtt arra mutat rá, hogy az egyenlõ bánásmód és esélyegyenlõség megteremtése fontos társadalmi célkitûzés. Ezt ismerte fel a jogalkotó akkor, amikor ennek elõmozdításáról külön jogszabályt alkotott, melyben az állam, illetve a társadalom egyes intézményei számára e körben kötelezõ jellegû feladatokat elõírt.
6 Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy az egyenlõ elbánás, illetve esélyegyenlõség csak akkor valósulhat meg teljes körûen, ha ennek jelentõségét felismerve nem csupán az állami kényszer, hanem saját belsõ meggyõzõdésük alapján a társadalom természetes személy tagjai és intézményei és intézményei a társadalmi érintkezés során a jogszabályban meghatározott elveknek megfelelõen járnak el. A társadalom mûködését a klasszikus római jogi terminus technikusoknak megfelelõen erkölcsi, vallási és jogi szabályok rendezik. Amennyiben a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy az erkölcsi szabályok a társadalom tagjai részérõl állami kényszer útján is kikényszeríthetõ módon betartásra kerüljenek úgy jogszabályi rangra emeli azokat. A bíróságnak nem lehet más a feladata, mint annak vizsgálata, hogy adott ügyben a perben álló felek a jogszabályoknak megfelelõen jártak-e el. Ezért jelen esetben a bíróság csupán azt vizsgálta, hogy az alperes az ügy kapcsán releváns jogszabályokat betartotta-e, illetõleg, hogy felperes jogszabályok betartásának vizsgálatának, milyen körben kérhette a bíróságtól. Ezzel összefüggésben pedig a következõk állapíthatók meg. Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló évi CXXV. tv. 20. (1) bekezdése alapján az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság elõtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat az ügyész, a hatóság a társadalmi és érdekképviseleti szervezet, ha az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapul, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportját érinti. A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv pontja szerint, hátrányos helyzetû gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A megyei bíróság megítélése szerint a felperest a közérdekû igényérvényesítés lehetõsége, a hátrányos helyzetû gyermekek vonatkozásában nem illeti meg. A hátrányos helyzet ugyanis nem az egyes ember személyiségének lényeges vonása, még akkor sem, ha a családi körülmények, illetve a szociális háttér hosszú távon valamilyen formában az ember személyiségére kihatással lehet. Ezért a megyei bíróság felperes keresetével összefüggésben a roma származású gyermekek tekintetében vizsgálta azt, hogy az alperesi magatartással összefüggésben hátrányt szenvedtek-e el. Az alperesi védekezés kapcsán a megyei bíróság mindenekelõtt arra mutat rá, hogy köztudomású az, hogy a perrel érintett iskolákba jelenleg és korábban is nagyobb számú roma gyermek folytatta és folytatja tanulmányait. A jogszabály nem határozza meg azt, hogy mi tekinthetõ nagyobb számúnak. A bizonyítás e körben a felperesen volt. Ezen bizonyítási kötelezettségének a megyei bíróság szerint eleget tett. Az általa csatolt szociológiai felmérések a megyei bíróság megítélése szerint a számszaki adatok tekintetében megfelelõek. Ezt a tényt támasztja alá az a körülmény is, hogy az önkormányzati határozat meghozatalát megelõzõen az alperes azt véleményezésre, a kisebbségi cigány önkormányzatnak is megküldte. Ilyen formában tehát az alperes is tisztában volt azzal, hogy az intézkedés nagyobb számú roma gyereket érint. Ezen túlmenõen az iskolák pedagógiai programjából is kitûnik ez a körülmény. Mindezekbõl
7 következõen a megyei bíróságnak a felperes keresetét a roma származású gyermekek vonatkozásában, érdemben kellett vizsgálnia. Ezen vizsgálat kapcsán a megyei bíróság nem osztja felperes azon álláspontját, mely szerint nem kell felperesnek bizonyítania a hátrány és a védett tulajdonság közötti ok- okozati összefüggést. Felperesi álláspont szerint ugyanis az Ebktv. 19. (1) bekezdése alapján csupán annyit kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedõ személyt, vagy csoportot hátrány érte és a jogsérelmet személy vagy csoport a jogsértéskor ténylegesen vagy a jogsértõ feltételezése szerint rendelkezett a 8. - ban meghatározott valamely tulajdonsággal. Amennyiben az ok-okozati összefüggést is bizonyítania kellene, errõl a törvény kifejezetten rendelkezne, illetve nem ragadna ki csupán két elemet a bizonyítandó tények sorából. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes a jogszabály ezen bizonyításra vonatkozó rendelkezését tévesen értelmezi. A bizonyításra szoruló körülmények tekintetében ugyanis a felperes által hivatkozott 19. (1) bekezdésének értelmezése kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az Ebktv a, mely jogszabályi rendelkezések a hátrányos megkülönböztetés fogalmát határozzák meg. A 8.. Megfogalmazása szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós, vagy vélt neme, faji hovatartozása, bõrszíne, nemzetisége nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozása anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási, vagy világnézeti maggyõzõdése, politikai, vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége), vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglakoztatási jogviszonyításának, vagy munkavégzésre irányuló egyéb helyzete, tulajdonsága, vagy jellemzõje miatt részesül más összehasonlítható helyzetben lévõ személyhez, vagy csoporthoz képest kedvezõtlenebb bánásmódban. A 9.. alapján közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az a követlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minõsülõ látszólag az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezõ egyes személyeket, vagy csoportokat, más összehasonlítható helyzetben lévõ személyhez, vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányos helyzetbe hoz. A 8.. megfogalmazásából egyértelmûen megállapítható az, hogy a jogszabály hátrányos megkülönböztetésnek az olyan rendelkezést tekinti, amelynek valamilyen a jogszabályban meghatározott eredménye van. Ebbõl következõen a hátrányos megkülönböztetés csak abban az esetben valósulhat meg, ha egy rendelkezés és a hátrány közötti okozati összefüggés van. Ezen túlmenõen a jogszabályi szövegbõl az is értelemszerûen következik, hogy a jogsértés csak aktív tevékenységgel valósítható meg. A fentiek szerint tehát a hátrány bizonyításának kötelezettsége egyrészt az aktív tevékenység, másrészt az aktív tevékenység és a hátrány közötti okozati összefüggés bizonyítási kötelezettséget is jelenti. A megyei bíróság a Pp. 3. (3) bekezdésének megfelelõen tájékoztatta felperest. A bizonyítandó tényekrõl. Ezen tájékoztatás az okozati összefüggés bizonyítandóságára nem terjedhetett ki,
8 hiszen az nem tény. Ezen körülménynek azonban jelentõsége nincs, hiszen a felperes megjelölte azt az alperesi magatartást, amelyre tekintettel a hátrány okozását megvalósítottnak látta. Felperes keresetében a hátrányos megkülönböztetést az önkormányzati határozat kapcsán abban látta megállapíthatónak, hogy az iskolák igazgatási integrációján túlmenõen a szakmai integráció nem valósult meg. A Pp (1) bekezdése szerint bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértõi vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. A fentiekben idézett jogszabályi hely alapján megállapítható, hogy a Polgári Perrendtartás alapján a polgári perben szabad bizonyítás van. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a fél által felkért szakértõ véleményét a fél elõadásának kell tekinteni. Ennek megfelelõen a megyei bíróság vizsgálat tárgyává tette a felperes által hivatkozott szakvéleményeket. Ezeknek a következõkben idézett jogszabályi helyek alapján abból a szempontból van jelentõsége, hogy alkalmasak-e az alperesi jogsértõ magatartás alátámasztására. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. tv. 37. (1) bekezdése alapján a közoktatási intézmény e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény, jogi személy. A 39. (1) bekezdése szerint a nevelési oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és mûködésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utalt más hatáskörébe. A (2) bekezdés alapján a nevelési oktatási intézmény mûködésével kapcsolatos döntések elõkészítésében, végrehajtásában és ellenõrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülõk, illetõleg képviselõik. Az iméntiekben hivatkozott jogszabályi helyek alapján tehát az állapítható meg, hogy a szakmai integrációi megvalósítása az adott közoktatási intézmény feladata. Jelen esetben alperes a perbeli iskolák fenntartója, akinek feladatait a nevelés szakmai része tekintetében a jogszabályok a következõképpen határozzák meg: A közoktatási törvény 44. (1) bekezdése szerint a nevelési oktatási intézményben a nevelõ és oktató munka, nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési illetve pedagógiai programot a nevelõ testület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával, válik érvényessé. A 102. (2) bekezdés f) pontja szerint s fenntartó jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatát, minõségirányítási programját, valamint a nevelési oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános mûvelõdési központ pedagógiai mûvelõdési programját. A 103. (2) bekezdése alapján a fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben elõírt követelményeknek, vagy olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket - a szükséges feltételek
9 biztosítása mellett - meghatározott. A megyei bíróság megítélése szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás anyagából az állapítható meg, hogy az alperes a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek e körben eleget tett, az egyes iskolák pedagógiai programjának jóváhagyását nem tagadhatta meg. A pedagógiai programok megfelelõsége körében a felperes által hivatkozott dr. Szõke Judit által készített szakértõi véleményben foglaltak nem alkalmasak arra, hogy azt igazolják, hogy a programok nem felelnek meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek. Helytállóan hivatkozik alperes arra, hogy a pedagógiai programokat elemezve a szakértõi az egyik iskolánál az összevont pedagógiai programot sérelmezi, míg a másikban annak hiányát rója fel. A megyei bíróság megítélése szerint a pedagógiai programokból kiragadott mondatok nem alkalmasak a jogellenes különbségtételre a gyermekek között. Éppen felperes hivatkozott a Derdák Tibor és a Városkutatás Kft. által készített szociológiai szakvéleményekre, melyekben a perbeli iskolák roma származású tanulóinak életkörülményei kerültek feltárásra. Amennyiben a körülmények feltárása helytálló volt-s felperes ezt állította - a programokban meghatározott célkitûzések nem a roma származású gyermekek elkülönítését, hanem a körülmények pontos ismeretében a késõbbi beilleszkedés elõmozdítását szolgálják. Téves a szakértõi véleménynek azon hivatkozása, hogy a beiskolázási körzetek változatlanok maradtak Az alperes bizonyította, hogy olyan közgyûlési határozat született, mely a beiskolázási körzetet a székhelyi és tagiskolák között nem különíti el. Ezzel összefüggésben rámutat a megyei bíróság arra, hogy a korábbi állapot sem ütközött jogszabályba, hiszen a fenntartó alperes az iskolákban befogadóképességéhez képest a beiskolázási körzeteket meghatározhatta. A Deák Éva szakértõ által készített szakértõi vélemény sem alkalmas arra, hogy az abban foglaltakból az alperesi hátrányokozás megállapítható legyen. Ebbõl ugyanis a bíróság megítélése szerint az állapítható meg, hogy az oktatási intézményekben olyan munka folyik, amely az integráció megvalósítását elõmozdítja. Ugyanakkor a szakvélemény olyan elvárásokat fogalmaz meg, melyek nem jogszabályi kötelezettségei alperesnek. A felperes hivatkozott még Nyíri András által készített szakértõi véleményre is. Ezzel összefüggésben mindenekelõtt arra mutat rá a megyei bíróság, hogy a szakértõi vélemény maga is azt rögzíti, hogy a megállapítások a felperes által rendelkezésre bocsátott adatokon alapulnak. Arra viszont nem tér ki, hogy mik voltak ezek az adatok, így azt ellenõrizni nem lehet, hogy a szakértõ milyen bizonyítékokra alapozta szakértõi véleményét. Ettõl függetlenül azonban a lefolytatott bizonyítási anyagából nem vonhatók le a szakvélemény következtetései. Az oktatásba bekapcsolódás feltételei, a bekerülés problémái címszó alatt szereplõ megállapításokat a bizonyítás anyaga cáfolja. A beiskolázási körzetek tekintetében a bíróság korábban utalt azok megváltozására. Semmivel alá nem támasztott megállapítás az, hogy a Selyemréti Iskola nem vesz fel gyermekeket a József Attila iskola körzetébõl. Az ennek igazolására hivatott szülõk elmondása a megyei bíróság megítélése szerint bizonyító erõvel nem bír. Nem vitásan szociológiai felmérések készültek a perbeli iskolák roma származású tanulói életkörülményeinek feltárása tekintetében. Ezen vizsgálatok során a kérdezõ biztosok felé a szülõk tehettek olyan közlést, hogy a gyermekeket származásuk miatt nem vették fel egyes
10 iskolákba. Ezen nyilatkozatok alapján azonban ezt tényként megállapítani ne lehet. Egyrészt a vizsgálati szituáció (felelõsség nélküli nyilatkozat tétel) miatt, másrészt azért sem, hiszen ez a szülõ szubjektív érzése, anélkül, hogy ennek alátámasztására bizonyítékok megjelölésre kerültek volna. Úgyszintén semmivel alátámasztásra nem került azon megállapítás, hogy a gyermekek a szakkörökre ne járhatnának át a másik iskolába. Az oktatásra vonatkozó követelmények megállapítása tekintetében a megyei bíróság visszautal azon okfejtésre, mely a pedagógiai programok vizsgálata során az eltérõ környezethez alkalmazkodó oktatással kapcsolatos. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a pedagógiai programok megvalósításához szükségesen kerülnek meghatározásra a szükséges tantárgyak. A Bulgárföldi Iskola kiragadása a képességvizsgálat körében nyilvánvalóan torz összehasonlítást eredményez, hiszen részben mûvészeti iskoláról lévén szó a gyerekek képességvizsgálata indokolt, ez hátrányos megkülönböztetést nem eredményez. Annál is inkább így van ez, hiszen a felperes indítványának megfelelõen az alperes csatolta ezen képességvizsgálat anyagát, a abban a felperes sem talált etnikai származáshoz kapcsolódó elemeket. Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele vonatkozásában az egyes iskolák között valóban vannak különbségek. Az azonban nem állapítható meg, hogy ezen különbségeknek etnikai színezetük lenne. Az iskolák kialakítása több évtizede történt. Az iskolák elszlumosodása nyilvánvalóan az iskola tanulói összetételére is kihatással van. Ez a hatás azonban az alperesi tevékenységtõl független. Nem várható el az alperestõl, hogy ezen környezeti változásokat az egyes iskolák bezárásával, újak nyitásával kövesse. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a mai gazdasági helyzetben az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítására álló pénz nem fedezi teljes körûen azokat a kiadásokat, amelyek optimálisak lennének. Ezért az egyes iskolák alapítványok, adományok, személyi jövedelemadó felajánlások révén próbálják kiegészíteni a szûkös forrásokat. Ezzel összefüggésben a jómódú szülõk gyermekeit oktató intézmények elõnyben vannak, de ez szintén független az alperesi tevékenységtõl. Az oktatással összefüggõ juttatásokhoz való hozzáférés jelen per eldõlése szempontjából irreleváns. A Városkutatás Kft., és Derdák Tibor által készített szakvélemények elsõsorban a többi szakvélemény szociológiai megalapozására szolgáknak, s a megállapítások beépítésre kerültek a többi szakértõi véleménybe. Erre tekintettel a megyei bíróság a korábban kifejtetteket megismételni nem kívánja, azonban a Derdák Tibor szakvéleményben szereplõ elkülönítéssel a megyei bíróság a következõkre utal. A mai modern kor kihívásainak meg kell feleljen az oktatási rendszer. Ezt a célt szolgálhatja a folyamatosan változó s egyre növekvõ- követelményekhez való igazodás keretében a két tannyelvû osztályok létrehozása. Ezért megyei bíróság megítélése szerint önmagában a két tannyelvû osztályok indítása diszkriminációt nem valósít meg. A hátrány csak abban az esetben valósul meg, ha ezen osztályok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy bizonyos társadalmi csoportokat az oktatásból kizárjanak. A lefolytatott bizonyítási eljárás azonban ez utóbbi körülményt nem támasztja alá, s a szakvélemény sem jelül ezzel kapcsolatosan bizonyítékokat az általános tapasztalaton túlmenõen.
11 A felperes által hozott eseti döntésekkel kapcsolatosan a megyei bíróság megítélése szerint az állapítható meg, hogy azok tényállása a jelen perétõl különbözõ, így a jelen per eldöntése kapcsán azok nem alkalmazhatóak. Az egyesült államokbeli jogesetben kifejtettekkel a megyei bíróság mindenben egyetért. A jelen pernek azonban nem a hátrány fogalmának meghatározása a tárgya, hanem annak megállapítása, hogy az alperes követett-e el olyan cselekményt, mellyel a felperes által képviselt társadalmi csoportnak hátrányt okozott. Erre tekintettel a per elbírálása kapcsán ezen jogesetnek sincs jelentõsége. Összefoglalóan: a megyei bíróság megítélése szerint az alperes azzal, hogy gazdaságilag és igazgatásilag integrálta a perbeli iskolákat jogsértést ne követett el. A szakmai integráció megvalósítása az egyes oktatási intézmények feladata. Az iskolák pedagógiai programjai ezzel összefüggésben a feladatokat meghatározzák. Az alperes, mint fenntartó a pedagógiai programok jóváhagyását nem tagadhatta meg, mert azok a jogszabályoknak megfelelnek. Az alperes bizonyította azt, hogy a perbeli jogvitával kapcsolatosan a jogszabályok által elõírt kötelezettségeinek eleget tett, ezzel szemben a felperes általános megállapításokon túlmenõen semmilyen konkrét bizonyítékkal alperes olyan tevõleges magatartását bizonyítani nem tudta, melybõl a jogsértés megállapítható lenne. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság felperes keresetét elutasította. Felperes pervesztes lett, az alperest azonban alkalmazottai képviselték, így ezzel összefüggésben költsége nem merült fel, ezért a megyei bíróság e vonatkozásban a határozat hozatalt, mint szükségtelent mellõzte. Peres felek személyes illetékmentesek az Illetéktörvény 5. (1) bekezdés b. és f. pontja alapján, így a le nem rótt illetéket a 4. (1) bekezdése alapján az állam viseli. Miskolc, november 2. napján. A kiadmány hiteléül: Mikesné Gombos Ildikó mb. írnok Dr. Pecsenye Csaba sk. mb. bíró
Tisztelt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság!
A keresetlevél Tisztelt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság! Alulírott (székhelye: 1114 Budapest, Bartók Béla út 49.) felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetû Gyerekeknek Alapítvány képviselõje: Ujlaky András
RészletesebbenT E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT
T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)
ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben
RészletesebbenGárdonyi Géza Általános Iskola Alapító okirata
Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenH a t á r o z a t t e r v e z e t NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012. ( ) h a t á r o z a t a
H a t á r o z a t t e r v e z e t NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012. ( ) h a t á r o z a t a Patay István Általános Iskola alapítói okiratáról Módosító Okirat Nyírmada Város Önkormányzat
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA
HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról
Részletesebben1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.
Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
RészletesebbenEsélyegyenlőségi szabályzat
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:
RészletesebbenENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA
ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A HERCEG BATTHYÁNY FÜLÖP GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL 1. A költségvetési szerv neve: Herceg Batthyány
RészletesebbenAlapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96.
Alapító okirat Balatonszabadi és Siójut községek Önkormányzatainak i a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1990. évi LXV. törvény
RészletesebbenGróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben
Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére
ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapító okiratának módosítása Előadó: Dr. Árpásy Tamás
RészletesebbenTamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege
2/a. számú melléklet Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (A Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat
RészletesebbenA /2011.(V.25.) számú határozat 1/A melléklete 4-170/3/2011. ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás
A /2011.(V.25.) számú határozat 1/A melléklete 4-170/3/2011. ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás Herend Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4-170/2/2011.
RészletesebbenAlapító okirat. többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény
Iktatószám: 1679-13/2009. Fadd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete és Gerjen Község Önkormányzat Képviselő-testülete a települések alapfokú oktatási-nevelési feltételeinek megteremtése, biztosítása
Részletesebben40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata
Szám: Tárgy: 40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata Halmaj, Kiskinizs községek önkormányzatai a közös fenntartású Gárdonyi
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenCíme: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves
VI-178/3026/2012. sz. határozat melléklete 15. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
RészletesebbenHatályos: től
MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére
ELŐTERJESZTÉS a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére Tárgy: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Kiskunhalas)
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére
ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, valamint a Benedek Elek Napköziotthonos
RészletesebbenBENCZÚR GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA
19/a. sz. melléklet a / 2009. (IX.28.) számú határozathoz BENCZÚR GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló
RészletesebbenKŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA
Dunaharaszti Város Önkormányzata KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 1 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. (4) és (5) bekezdésében nyert felhatalmazás
RészletesebbenPERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA
PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA Perbál Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok és a Magyar Köztársaság 2008. évi CV. törvény 2..(2) bekezdése és a 4.
RészletesebbenAlaptevékenysége (szakfeladatai) december 31-ig Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, Évfolyamonként emeltszintű idegenn
A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szerv Neve: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Rövid és rövidített neve: Megyervárosi Iskola Székhelye: 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1. Az intézmény
RészletesebbenAlapító okirat. (Egységes szerkezetben)
Alapító okirat (Egységes szerkezetben) Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 10. (1) bek. g) pontja, az államháztartásról
RészletesebbenOktatási és Közművelődési Főosztály
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat JV / Q 4$ f'hk-j QO0$ Polgármesteri Hivatala r +- 1 -?r«n Q s.inv 7 n Oktatási
RészletesebbenMÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT
Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával
RészletesebbenElőterjesztés. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szeptemberi ülésére
Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 8495/2006. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére Tárgy: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája
RészletesebbenSZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA
31.sz. melléklet a 10/2010. (1.18.) számú határozathoz SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4)
RészletesebbenBUDAJENŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA
BUDAJENŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA Budajenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok és a Magyar Köztársaság 2008. évi CV. Törvény 2..(2) bekezdése és a
RészletesebbenBelvárosi Általános Iskola és Mûvészetek Iskolája. Logopédiai és Gyógytestnevelési Szakszolgálat
ALAPÍTÓ OKIRAT Belvárosi Általános Iskola és Mûvészetek Iskolája, Logopédiai és Gyógytestnevelési Szakszolgálat Az intézmény neve: Belvárosi Általános Iskola és Mûvészetek Iskolája Logopédiai és Gyógytestnevelési
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT
Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.
ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1913. évben Budapest Székesfőváros által létesített (alapított)
RészletesebbenAlapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás
Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,
RészletesebbenTerézvárosi Általános Iskola és Magyar-angol, Magyar-német Két Tannyelvű Általános Iskola, Pedagógiai Szolgáltató Központ
B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Általános Iskola és Magyar-angol, Magyar-német Két Tannyelvű Általános Iskola, Pedagógiai Szolgáltató
RészletesebbenA L A P Í T Ó OKIRAT
A L A P Í T Ó OKIRAT (egységes szerkezetbe foglalt) 1.) Az intézmény megnevezése: Zalakomári Általános Iskola Az intézmény székhelye: 8752 Zalakomár, Tavasz u. 15. Az intézmény törzsszáma: 666600 Az intézmény
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenKapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben
Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi
RészletesebbenJavaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára. Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztály
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 70. 589 /2006. Melléklet: 7 db Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára Összeállította: Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
.../2019. (IV. 25.) XI.ÖK határozat melléklete Okirat száma: XV-40- /2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a és a nemzeti
RészletesebbenKIVONAT. H a t á r o z a t
KIVONAT A Képviselő-testület 08. május -én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből 5/08. Kth. Kiskunhalasi Bóbita Óvoda és Bölcsődében bölcsődei férőhelybővítés kapcsán Alapító okirat módosítása H a
RészletesebbenMaximálisan felvehető tanulólétszám: Óvodában: 124 Általános iskolában: 2334 Gimnázium: 324 Felnőtt gimnázium: 800 Szakágazat: Alaptevékenysége
A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szerv Neve: Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Rövid és rövidített neve: Mecsekaljai Iskola Székhelye: 7633 Pécs, Bánki Donát utca 2. Az Intézmény
Részletesebben1. Az intézmény neve: Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (OM azonosító: )
ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008.évi CV. tv.,továbbá a közoktatásról szóló többször módosított 1993.évi LXXIX.tv. felhatalmazása alapján Mezőzombor Község
RészletesebbenJászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.
Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 85/2013. (V.30.) határozata
RészletesebbenTársulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT
ALAPÍTÓ OKIRAT A Jászsági Óvodai Intézménynek, mint a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény jogutód Intézményének a Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanácsa
RészletesebbenKivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (III. 29.) KT.
RészletesebbenA KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:
ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. 6./ Az intézmény székhelye: 7081 Simontornya, Hunyadi utca 15. 7./ Az intézmény alapítója: Simontornya Város Önkormányzata jogelődje
Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Kisszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nagyszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Pálfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.
ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1989. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)
Részletesebben2003. évi CXXV. törvény
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ÖVEGES KÁLMÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ÖVEGES KÁLMÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA (( GYŐR 2015 A felsőoktatásról szóló 1993. évi L. tv., az államháztartásról szóló 1992. évi VIII. tv., az államháztartás
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház -
Alapító okirata - módosításokkal egybeszerkesztett, a 2011. május 4-én kelt alapító okirat helyébe lép 1 - A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított
Részletesebben7632 Pécs, Enyezd út 1. 72/
ALAPÍTÓ OKIRAT A Pécsi Evangélikus Egyházközség (székhelye: 7621 Pécs, Dischka Győző u. 4-6.), a Kék Elefánt Evangélikus Óvoda alapító okiratát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint
Részletesebben3. számú határozati javaslat. Kivonat. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése napján tartott (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből. /2012.( ) Kgy sz.
3. számú határozati javaslat Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012.... napján tartott (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből /2012.( ) Kgy sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek
RészletesebbenFelelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT
685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.
RészletesebbenM Ó D O S Í T Ó O K I R A T
M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ
RészletesebbenKIVONAT. a Képviselő-testület április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat
Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 0/05. (IV..) ÖH. A Óvoda és Bölcsőde Alapító Okiratának módosítása Határozat.) Város Önkormányzatának
Részletesebben/ egységes szerkezetben/
Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat által fenntartott József Attila Általános Művelődési Központ Alapító Okirata / egységes szerkezetben/ Iktatószám: 1566-4/2011. Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenDerkovits Gyula Általános Iskola
B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Derkovits Gyula Általános Iskola Egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott
Részletesebben2 éves szakképzési évfolyammal. esti-levelező tagozat Felvehető maximális tanulói létszám: nappali tagozaton: 650 fő
VI-169/3026/2012. sz. határozat melléklete 6. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT
ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.
RészletesebbenSágvár Község Polgármestere 8654 Ságvár, Fő u / Fax: 84/ MEGHÍVÓ
Ügyszám: 326-28/2011. Napirend: Ságvár Község Polgármestere 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/380-013 Fax: 84/380-256 E-mail: polgarmester@sagvar.hu MEGHÍVÓ Ságvár, Som és Nyim községek képviselő-testületei 2011.
Részletesebben40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése
40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése HATÁROZAT Képviselő-testülete megtárgyalta a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét
RészletesebbenFARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS
FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. június 25-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen
RészletesebbenMikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata
Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása
RészletesebbenHatáridő: 2012. augusztus 31.
Kivonat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. április 26. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből: IV-93/2681/2012. sz. határozat Tárgy: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Egri Főegyházmegye
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete
ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1895 évben Budapest Székesfőváros által létesített (alapított) Polgári
RészletesebbenKözszolgáltató, önállóan működő intézmények ALAPÍTÓ OKIRATA. Feladat ellátási helyei: TAKTAHARKÁNY, VÖRÖSMARTY U. 8. ÉS MAGTÁR U. 17.
Közszolgáltató, önállóan működő intézmények ALAPÍTÓ OKIRATA A költségvetési szerv Neve: APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Székhelye: 3922 TAKTAHARKÁNY, VÖRÖSMARTY U. 8. Feladat ellátási helyei: TAKTAHARKÁNY,
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról
ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének
RészletesebbenAlapító Okiratot módosító okirat 2
Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló
RészletesebbenHatáridő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző
116/2011. (VI. 23.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. (3) bekezdésében és a 93. (1) bekezdésében biztosított jogkörében
RészletesebbenAlapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás
Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,
RészletesebbenA képviselő-testület május 17-i rendkívüli zárt ülésén hozott döntés:
A képviselő-testület 016. május 17-i rendkívüli zárt ülésén hozott döntés: 10/016. Kth. Termőföld adás-vételi szerződés jóváhagyás megadásához a helyi földbizottság által kiadott állásfoglalás ellen benyújtott
Részletesebben7631 Pécs-Vasas Szövetkezet utca 13. 7691 Pécs-Somogy, Bányatelep 42. 7691 Pécs-Somogy, Búzakalász utca 47.
A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szerv Neve: Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 7629 Pécs, Komlói u. 58.
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.
ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1982. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)
Részletesebben11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat
11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a
RészletesebbenBajza Utcai Általános Iskola
B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Bajza Utcai Általános Iskola egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 85/2014. (V. 28.) számú. h a t á r o z a t a
ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének
RészletesebbenElőterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról
Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény tartalmazza az a települési önkormányzatok
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. a.) ÁMK- Móra Ferenc Általános Iskola Intézményegység székhelyen- 3671 Borsodnádasd, Köztársaság út 11.
ALAPÍTÓ OKIRAT A Borsodnádasd Városi Önkormányzat (továbbiakban: Alapító) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdése alapján megszabott kötelezettségének eleget téve a Borsodnádasdi
RészletesebbenJavaslat a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Alapító Okiratának módosítására Melléklet: 1 db
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.181/007. Javaslat a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Alapító Okiratának módosítására Melléklet: 1 db Összeállította: Dr. K o r m o s Vilmos főosztályvezető
RészletesebbenAz Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el.
Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Az Aranykapu Óvoda alapító okiratának
RészletesebbenA L A P Í T Ó O K I R A T
A L A P Í T Ó O K I R A T Az iskola feladatának tekinti az általános iskolai nevelés és oktatás keretében, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé,
RészletesebbenAlapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ
Alapító Okirat 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ 1.1. Rövid neve: Jakabszállás- Fülöpjakab ÁMK 2. Székhelye: 6078 Jakabszállás, Kun u. 2. 3. Tagintézménye:
RészletesebbenKöznevelési feladatot ellátó Alapfokú Művészeti Iskola létrehozását és fenntartását határozta el az alábbi feltételek szerint:
Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről vonatkozó paragrafusai (2. 4. 7. 16. 21. ), valamint 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 123-127. foglaltak alapján KARAKTER
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Benedek Elek Óvoda
RészletesebbenK I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből
Szám: 2-7/2009. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 98/2009. (XI. 27.) közgyűlési határozata intézményi alapító okiratok
RészletesebbenWesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, 2011. 1188 Budapest, Podhorszky u. 51-55. Tel: (06-1) 295-0172
Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest, 2011. 1188 Budapest, Podhorszky u. 51-55. Tel: (06-1) 295-0172 Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium ALAPÍTÓ OKIRATA A 2007.02.24-i
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI EGYETEM EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT
NYÍREGYHÁZI EGYETEM EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT 1. Az intézmény hivatalos neve: Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. (Az intézmény
Részletesebbenesti-levelező tagozat iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Felvehető maximális tanulói létszám: nappali tagozaton:1044 fő
VI-174/3026/2012. sz. határozat melléklete 11. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
RészletesebbenVÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL
VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-155 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-136/2012. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT intézményi alapító
RészletesebbenM Ó D O S Í T Ó O K I R A T
/2012. (10. 25.) sz. határozat 7. melléklete M Ó D O S Í T Ó O K I R A T Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Garas u. 26. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Bárdos Lajos
RészletesebbenII. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA
Dunaharaszti Város Önkormányzata II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 1 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. (4) és (5) bekezdésében nyert felhatalmazás
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére
Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 8885/2006. E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére Tárgy: BKMÖ Kecskeméti Közoktatási, Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézménye (Kecskemét)
Részletesebben