Ajánló/ Szemezgetés a kiadvány tartalmából:

Átírás

1 Ajánló/ Szemezgetés a kiadvány tartalmából:.. gazdálkodni öröm, mert érték születik a föld jóságából és a saját igyekezetükből.. 3. o. A munkára nevelés a családban kezdődik o. Minden reggel a ládáknál kezdik a napot, hogy hol tart az ültetvényük o. Készítettünk házilag túrót, abból pedig Túró Rudit is o. Ki lehet Ré Pali? 16.o. Amikor a veteményes egy színdarabban megjelenik o.

2 Köszöntő Változó világ, új kihívások A gazdák, akik földművesek már csak a tevékenységük miatt is mindig nagyon különleges viszonyban voltak a világgal. Ez a különleges viszony ugyanúgy érvényes a természettel fennálló kapcsolatra, mint a társadalmi kérdésekre. Egy gazda, legyen az földműves, állattartó, kertész nagyon nagy felelősséggel kell, hogy gondolkodjon, dolgozzon. E nélkül nem tud megélni hivatásából. Egy gazda számára nagyon rövid időn belül kiderül, hogy mennyit ér a munkája, a természet azonnal visszaigazolja azt a terméssel, a látható eredményekkel. Egy gazda nem engedheti meg magának, hogy sokat rágódjon a problémákon, az erejét mindig a megoldásra kell koncentrálni. Nem azért, mert valamiféle szuperhős, hanem mert különben felkopik az álla. Ráadásul egy gazda legtöbbször egyedül kell, hogy megoldja a feladatokat. Ez természetes módon magával hozza az önállóság és függetlenség érzését. A megoldás keresése, a független, önálló cselekvés készsége és az új keresése jellemzi a gazdákat akkor is, ha kilépnek a gazdálkodás kereti közül és társadalmi kihívásokkal szembesülnek. Az előbbiek vannak a Vesd bele magad! Program hátterében is. Hiszen a probléma ismert, a globalizált világban városiasodnak már a kis települések, a falvak is, veszítik el a hagyományaikat, távolodnak el a természetes erőforrásaiktól. Ezt a jelenséget csak erősítik a gazdasági folyamatok, a globális cégek magyarországi térnyerése, a tömegkommunikációs nyomás az átlagemberen, a fogyasztón. Ezek a folyamatok elkényelmesítették az embereket, néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen életvitelbeli alternatívákat mutattak nemcsak a felnőtteknek, de rajtuk keresztül a gyerekeknek is. Lehet ezen a helyzeten sokat gondolkodni, keseregni, sajnálkozni. Ettől azonban semmi nem változik meg. Ami változást tud hozni, akármilyen kicsit, az a cselekvés. A Vesd bele magad! Program a gazdák egyfajta cselekvésben megtestesülő válasza az átalakuló világunk problémáira. Az elmúlt évtizedek változásai elsősorban a gondolkodást alakították át. A világról átalakult kép távol van a normálistól, józan észtől. Ha ezen akarunk változtatni, akkor a kisgyerekeknél kell kezdeni. Számukra kell valódi értékeket, példákat és élményeket közvetíteni. A gyerek gondolkodása még nyitott, benne kevéssé van meg a felnőttekre nagyon jellemző, napi rutinból táplálkozó fásultság, közöny. Érdeklődő és őszinte a kisgyerek. Emiatt kerültek a Program célcsoportjába gyerekek. A felnőttek jelentős része sajnos már menthetetlen, valódi esély csak a gyerekeknél van arra, hogy egy más, normális, az értékekre és hagyományokra valóban építkező világunk legyen. Ha van alternatíva, akkor a gyerek tud választani. Ha megtapasztalja a mozgás örömét, ha megízleli a munkája, odafigyelése eredményét, ha rájön, hogy a kétkezi munka értéket teremt és dolgozni nem szégyen, akkor egy kicsi lépessel közelebb vagyunk ahhoz, hogy felnőttként is tisztelje azokat az értékeket, amelyek szüleinknek, nagyszüleinknek teljesen természetes volt. Más oldalról ez a program kirángatja gyereket a négy fal közül, a számítógépek, az okostelefonok világából. Sajnos a mai kisgyerekek már olyan világban nőnek fel, ahol egyre kevesebb a közvetlen impulzus, inkább egy virtuális tömegmédián keresztül kapjuk az impulzusokat. A gyerekek közötti természetes versengés jót tesz a közösségeknek, más témát is beletesz a napi kommunikációba, mint a legújabb klippek a videómegosztón, vagy értéktelen celebségek. Hosszasan lehetne még írni arról, hogy milyen, a mindennapjainkat feszítő gondok apró megoldását lehet beleérezni ebbe a Programba. Nem tesszük, inkább szeretnénk megköszönni, hogy a gondolatainkkal, cselekedni akarásunkkal nem vagyunk egyedül. Jó látni, hogy sokaknak, gyereknek, felnőttnek, cégnek, pedagógusnak fontosak ezek a célok. Ezúton szeretnénk megköszönni a magánszemélyek és cégek, szervezetek anyagi támogatását. Ez a példa értékű összefogás az, ami biztosítja, hogy a Vesd bele magad! Program hosszú távon is fenntartható maradjon. dr. Mikula Lajos az AGRYA ügyvezető elnöke 2

3 A következőkben a Vesd bele magad! Program fővédnöke, Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Hoffmann Rózsa Államtitkár Asszony köszöntőjét, biztató gondolatait olvashatják a Programhoz kapcsolódóan, az őket követő támogatóink megszólalása mellett. Utánpótlást nevel a mezőgazdaságnak a Vesd Bele Magad! Program A nagy sikerű Vesd Bele Magad! Program olyan értékeket közvetít, amelyeket a Vidékfejlesztési Minisztérium is fontosnak tart. Örömmel vállaltam el a fővédnökséget, hiszen a program a vidéki életmódot és a helyi termelést népszerűsíti. A kezdeményezés segít fellendíteni a háztáji gazdálkodást, ami régen szerves része volt a vidéki Magyarország életének. Sajnos mára a falusi portákról sokfelé eltűntek a konyhakertek, velük együtt a háznál termett, finom, egészséges zöldségek és gyümölcsök. Minisztériumunk létrehozott egy háztáji munkabizottságot, hogy megerősítse, népszerűsítse a házkörüli gazdálkodást. A testület munkája akkor lesz hatékony, ha hívó szavaik befogadó fülekre találnak. Nagy segítséget nyújt ebben az AGRYA Vesd Bele Magad! Programja, amely feléleszti a napjainkra elfeledett hagyományokat. Az újdonságokra nyitott általános iskolások fogékonyak azokra a jó szokásokra, amelyek évvel ezelőtt még természetesek voltak, de mára feledésbe merültek. Minisztériumunk célja, hogy vidéken újra természetes legyen a helyi termelés és értékesítés hagyományos kapcsolata. Ehhez helyi piacokra és helyben termelt árukra van szükség. Emellett a nevelés, a szemléletformálás is elengedhetetlen ahhoz, hogy legyen, aki megtermeli a zöldséget-gyümölcsöt, és legyen, aki megveszi az egészséges, friss élelmiszert. Ma a számítástechnika és az űrutazás korát éljük, de nagyon fontos, hogy közel tudjunk maradni a földhöz, ahol élünk. Fontos, hogy a gyerekek megtanulják: az élelmiszer nem a szupermarketek polcain terem, hanem gondos munkával állítják elő a termelők. A program megtanítja a fiataloknak, hogy maguk is megtermelhetik a legszükségesebb termékeket, egyúttal arra neveli őket, hogy megbecsüljék a kétkezi munkát. Megismerhetik, milyen nehézségekkel küzdenek meg a gazdák évről-évre, ugyanakkor azt is megtapasztalják, hogy gazdálkodni öröm, mert érték születik a föld jóságából és a saját igyekezetükből. A gyerekek így tudni fogják, milyen sok törődést igényel egy-egy zöldség, de megérzik a különbséget is, hogy mennyivel ízletesebbek a helyben előállított, vegyszermentes, friss élelmiszerek a több száz, vagy akár több ezer kilométert utaztatott külföldi áruknál. A Vesd Bele Magad! Program azért sikeres, mert igazán értékes ajándékot ad a kisdiákoknak. Nincs olyan gyerek a világon, aki ne szeretne ajándékot kapni az AGRYA pedig olyan élményeket nyújt a gyerekeknek, amelyek a jövőjüket is meghatározzák. A kis kertészeknek igazi siker, amikor először kóstolhatják meg saját terményeiket, és bezsebelhetik szüleik, testvéreik, tanítóik dicséretét. Ez a siker megerősíti őket abban, hogy érdemes mezőgazdasággal foglalkozni én azt remélem, a kis kertészekből hamarosan fiatal gazdák lesznek. Európa-szerte komoly probléma a gazdatársadalom elöregedése. Magyarországon a mezőgazdasági termelők átlagéletkora 56 év, ezért nagy szükség van a felkészült utánpótlásra. A 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégiában kiemelt helyen szerepel a fiatal gazdák támogatása, és az Európai Unió következő Közös Agrárpolitikája is több lehetőséget ad az ifjú termelők megsegítésére, így a most felnövő gazda-generáció igazán kedvező feltételek között építheti majd ki a saját gazdaságát. Nemcsak a mezőgazdasági termelés fenntartásához, de a helyi, falusi közösségek továbbéléséhez is szükség van a fiatalokra. Azok a gyerekek, akik együtt kapálnak az iskolakertben, vagy szüleiktől, nagyszüleiktől kérdezgetik, hogyan kell gondozni a palántákat, kötődni fognak a szülőföldjükhöz és egymáshoz is. A közösség összetartó ereje fontos eleme a falvak megmaradásának. Azt szeretnénk, hogy a fiatalok érezzék jól magukat a szülőfalujukban; ott tervezzék a jövőjüket, dolgozzanak, alapítsanak családot, és tanítsák meg mindazt gyermekeiknek, amit a Vesd Bele Magad! Programban elsajátítottak. 3

4 Belevetettük magunkat! Beszélgetés dr. Hoffmann Rózsával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkárával mint régebben falun a fonó vagy a kukoricahántás: alkalom, hely arra, hogy jobban megismerjék és ezáltal megszeressék egymást. - Jól értem, Államtitkár asszony, hogy egy politikus is beszélhet a szeretet fontosságáról? - Nemcsak beszélhet, hanem beszélnie is kell, hiszen amiről nem beszélünk, az előbb-utóbb megfakul, elveszíti a jelentőségét. Pedig a pedagógia szeretet nélkül olyan, mint az étel íz nélkül vagy a virág illat nélkül hogy a kerteknél maradjunk. virtuális világ helyett személyesen és testközelből - Tisztelt Államtitkár Asszony! Tudjuk, hogy nagy kertbarát, de más dolog államtitkárnak lenni, és megint más országos programot államtitkárként figyelemmel kísérni. Milyen minőségben kíván válaszolni a kérdéseimre? - A szorosan vett Vesd bele magad! Programot illető kérdéseire államtitkárként, magára a kertre vonatkozó esetleges kérdésekre kertbarátként válaszolok. - Köszönöm szépen! Államtitkár Asszony elégedett a Vesd bele magad! Program eredményeivel? - Örülök, hogy az eredményekről kérdez, mivel nem is egy eredményről számolhatunk be. Megkísérlem a lényeget kiemelni: a gyerekek ezekről a növényekről már nem úgy beszélnek és tanulnak a környezetismeret órákon, mint valami elvont tudományról, hanem némi túlzással elő tudják kapni a zsebükből a saját maguk által termesztett retket vagy sárgarépát. Micsoda különbség! Aztán láss csodát! számos osztály tanulmányi átlaga 2-6 tizedet javult (osztályszinten) környezetismeret tárgyból. Ebben azért a szülőknek és a napközis tanító néniknek is szerepük volt, hiszen addig nem engedték ki a tanulókat, amíg nem készültek el a leckéjükkel. Mintha feje tetejére állt volna a világ pontosabban a feje tetejéről a talpára állították volna: jutalom lett, ha a tanulás végeztével kimehettek a kertbe gondozni a növénykéiket. Tudja, a növények a szívünkhöz férkőznek (ezt mint kertbarát mondom ): ha látjuk, hogy szomjaznak, meglocsoljuk őket, ha észrevesszük, hogy a gyom elszívja előlük a táplálékot, kigazoljuk a kertünket, és így tovább. Szintén szép eredménynek tartom, hogy egészséges versenyszellem alakult ki a diákok között, a verseny pedig nemes. Ugyanis mindenki ugyanolyan magvakat kapott, de a gondos ápolás, a jól megdolgozott föld meghozta az eredményt. Aki pedig csak várta, hogy majd megnő a növénykéje magától is, az bizony nem takaríthatott be bő termést. Hozzáteszem, hogy szigorúan vegyszermentes zöldségtermesztésről lehetett csak szó. - Ha jól értem, ez a verseny inkább összehozta a gyerekeket - Sőt, nem csak a gyerekeket, hanem a szülőket és a pedagógusokat is. Van olyan iskola, ahol azóta nagyon jól megértik egymást a szülők és a tanítók, tanárok, holott régebben ez nem egészen így volt. Azóta egyéb közös programokat is szívesen szerveznek. A kert olyan nekik, Az agrárium a nemzetgazdaság stratégiai jelentőségű ágazata, amelyben a hazai földrajzi adottságoknak köszönhetően jelentős potenciál rejlik. A versenyképesség megőrzéséhez és erősítéséhez azonban a gazdálkodóknak fejlesztésekre, beruházásokra van szükségük, a mezőgazdasági termelés fenntartásához pedig az új generációk bevonására elengedhetetlen. Az OTP Bank idejében felismerte, hogy a fiatal generációk támogatása az agrárium minden szereplőjének feladata, és célja kell, hogy legyen. Így nem volt kérdés, hogy a magyar agrárium versenyképességének fenntartása érdekben az OTP Bank a fiatal gazdák életpályáját segítő Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége mögé álljon. A két szervezet megállapodása értelmében az OTP Bank az Agrya számos kezdeményezését támogatja, hiszen közös célunk, olyan programokat indítani, amelyek segítik a fiatalokat a mezőgazdasági pályák felé terelni. 4

5 Az Agrya-val való együttműködésünkben kiemelt figyelmet szentelünk a legfiatalabb korosztály elérésének. A Vesd bele Magad! Program támogatása őszinte örömmel töltött el bennünket, hiszen segítségünkkel idén több ezer kisiskolás jutott vetőmaghoz, amelyet otthon a konyhakertben elvethettek, tanulmányozhatták a növény fejlődését, majd a terméket a család, vagy az osztály elfogyaszthatta. A gyermekek élvezték a programot, a társaikkal, vagy családtagjaikkal együtt végzett munkát és a végén a siker élményét. Mert sikerélmény volt bőven! Hiszen a virtuális világ helyett, azaz az internetes játékok helyett, személyesen és testközelből tapasztalhatták meg, hogy a kiválasztott növények (zöldborsó, retek, sárgarépa, karalábé és vöröshagyma) számukra is könnyen előállíthatóak, és nem is annyira kényesek. Azt gondolom, ezzel a programmal sikerült felhívni a gyermekek figyelmét arra, hogy sokféle friss élelmiszert, zöldséget különösen nagy anyagi befektetés nélkül is elő lehet állítani. Ezzel együtt megérezték a saját maguk által termesztett zöldség ízét és érzékelték, mennyire más, mint a boltban kapható. Ma sokan kampányolnak a magyar áru mellett, de mi elmondhatjuk, hogy valóban teszünk azért, hogy ráirányítsuk a figyelmet a magyar termékekre. Mint ahogy a reklám fogalmaz, lehet, hogy van nagyobb, fényesebb, de finomabb nincs. Ehhez a szemléletformáláshoz járult hozzá ez a játékos program is. Megtapasztalva a program sikerét, biztosak vagyunk abban, hogy az OTP Bank az Agrya-val közösen, további új generációk pályaválasztását, tapasztalatszerzését segíti majd a jövőben is. Szabó István igazgató OTP Bank Agrár Ügyfélkapcsolati Főosztály Közvetlen és személyes kapcsolat a természettel Egyensúly, harmónia, egészség minden termék mellé becsempészett hívószavak a marketing világából. Arra próbálják ösztönözni a fogyasztót, hogy a termék majd pótol valamiféle hiányt. Nagyon sokan érezzük azt, hogy alkut kötünk: egy mozdulattal távoli kontinensek gyümölcseihez jutunk hozzá, gyönyörű csomagolásba bujtatva, viszont valódi összetételét nem tudhatjuk meg. Bizonytalanokká tett minket az élelmiszeripar mindennapi táplálékunkba rejtett vélt vagy valós technológiája, gyanakvást ébresztett a profitra kihegyezett termékek ígérete. Szülőként ezért különösen fontos számomra, hogy gyermekemnek milyen példát mutatok fogyasztói szokásainkról. A Vesd Bele Magad! Program közvetlenségén keresztül a gyermekek tapasztalata gazdagítható. Közvetlenség a természettel, az élővilággal, amellyel egyúttal partneri viszonyt építhet ki. Új, érzelmekkel párosult tartalommal telnek meg olyan fogalmak, mint élet, föld, víz, levegő, melyek alapelemei létünknek. E tapasztalatot nem egy jól reklámozott termék mellé kapja a gyermekünk, hanem a találkozás és gondoskodás öröme tölti meg tartalommal; a mag csírázása, virágzása, a növény fejlődésének ritmusa, életfeltételeinek biztosítása felelősségre is tanítja a gyereket. Belátást kap a titokba. A személyesen előállított élelmiszer ízében gyermekünk felfedezi saját munkájának verejtékét, gondoskodásának gyümölcsét, munkájának értelmét. Kesjár Kamilla, az AGRYA társelnöke 5

6 2012-ben 321 iskola diákja vett részt a Programban. Munkáik nyomon követhető volt mindvégig a Program weboldalán, ahová a tavalyi év során összesen blogbejegyzést és fotót töltöttek fel a kapcsolattartók a résztvevő diákokról. Nehéz lenne kiadványunkban minden Kiskertész munkájából idézni, illetve azokról a fotókat megmutatni. Éppen ezért a továbbiakban a legaktívabb iskolák Kiskertészienek blogbejegyzéseiből olvashatnak néhányat, a mellettük látható képek pedig kertész társaik munkáit mutatják be. Mindemellett pedig kiadványunkban más és más iskolák diákjainak plakátját is láthatják, melyeket a Program egyik feladataként készítettek el. Az egyes blogbejegyzések között a gyerekek munkáját segítő pedagógusok és szülők gondolataiból is idéztünk néhányat, a Program támogatói mellett. A folytatásban utóbbiak közül dr. Adonyi Ágnes tanító, tanár véleményét olvashatják a Vesd bele magad program jelentőségéről. A kisgyermek, tevékenysége által ismeri meg a világot 2011 februárjában, a rádióból hallottam először erről a programról. Rögtön eldöntöttem, hogy lehetőségeimhez mérten támogatom. Az összeget hamarosan el is jutattam a szervezőkhöz, aki elmondták, hogy ezzel 400 kisdiáknak tudnak vetőmagot biztosítani. Első hallásra megfogott a program elnevezésének ötletessége, tartalma, a megjelölt kisiskolás célcsoport, valamint a velük együttműködő pedagógusok, a szülők és a szélesebb közvélemény megszólítása is. József Attila Kertész leszek című versének egyik sora, magamat is elültetem, jutott eszembe, miközben a program nevét ízlelgettem. Vesd bele magad a tevékenységbe, add át magad ennek a nemes munkának, hogy miközben előkészíted a földet, elveted a magot, gondozod a növényeket és élvezed a munkád gyümölcsét, közben te magad teljesen ennek a feladatnak adod át, te magad is alakulsz, formálódsz, nemesebb, jobb leszel - szól a program minden résztvevőhöz. Nagyszerű cél ez a gyermekek számára is! Kisiskolás korban, amikor még a gyermek mindenre fogékony, szívesen cselekszik, igazán tud örülni a sikereinek, kedvező lehetőség részt venni egy ilyen programban! A kisgyermek tevékenysége által ismeri meg a világot, kész együttműködni, már képes betartani a szabályokat, ami ehhez a munkához elengedhetetlen. Még 8-10 évesen egységben van a természettel, szereti a növényeket. A több hónapot igénybe vevő munka során nem pusztán a növények terméseivel lesznek gazdagabbak, de ügyesednek, fejlődnek. Új ismeretekre, jártasságokra, készségekre tesznek szert a föld megművelése, a növények gondozása által. Felelősséget vállalnak a növényekért, mint Antoine de Saint-Exupéry kishercege a rózsájáért. Nem mellékes a fizikai munka megkedveltetése a gyerekekkel, az önálló tevékenység, amely során büszkeség töltheti el őket, mert sikert érnek el, a családdal együtt fogyaszthatják el az ízletes termékeket. Hoszszabb távon magukkal vihetik sikereik élményét, emlékét, és felnőtt korukban is művelhetik, ma még sok helyen befüvesített, kertjeiket. Talán nem egy kisdiák, éppen ennek a gyerekkori élménynek a hatására választ a földművelésével kapcsolatos hivatást, munkát, marad szoros kapcsolatban a csodálatos természettel. Nem utolsó sorban ennek a nagyszerű programnak az eredményeképpen a megtermelt zöldségek sok, szerény körülmény között élő családnak biztosíthatják az étkezéshez szükséges alapanyagokat. Ez a nemes program kapcsolódhatna a városokban elindult kiskert-, a közösségi tanulókertek mozgalomhoz is. A városok üres telkein már sokan termesztik meg a maguk számára szükséges zöldségféléket. Véleményem szerint nagyon fontos a Vesd bele magad! Programnak a magánszemélyek, intézmények, de az állam általi támogatása is. Ma több mint 24 ezer kisiskolás vesz részt a programban, ami a két éves szervező munkának, a benne résztvevők lelkesedésének, tenni- akarásának az eredménye, sikere. Az alsó tagozatos tanulók létszáma több százezer. Ezért tovább kell bővíteni a programot, és folyamatossá kell tenni! Nem szabad abbahagyni, ahogy önmagunk fejlesztését sem! Adonyi Ágnes tanító, tanár 6

7 Fontosnak tartottuk, hogy külön megemlítsük a Program pedagógiai módszertanra gyakorolt hatását és azok eredményeit kiadványunkban. Mindezek továbbítására két pedagógustól idéztünk, szakmai tapasztalataik alább olvashatók: A közösségért végzett munka öröme formálta a szülői és az osztályközösséget Lakiteleken, az Eötvös Iskolában már második éve indítottuk el a Vesd bele magad! Programot. Először Tasi Péter, fiatalgazda, iskolánk volt tanulója, személyesen kereste fel egy értekezleten az alsós tanítókat. Elmondta, hogy több lakiteleki (Madari Andor, Ifj. Kecskés János és Ő) fiatal gazda elhatározta, támogatná az osztályokat abban S elmondta a program célját, s nem mellékesen azt is, hogy a lelkiismeretes munka jutalma egy osztálykirándulás. (A mai világban ez nagyon nagy lehetőség!) Az intézményvezetőnk azonnal támogatta az ötletet. Mi, pedagógusok először nem nagyon akartuk ezt a hatalmas és folyamatos munkát felvállalni a sok pályázat, tanulmányi verseny mellett. Ez után kezdtük csak meglátni azt a lehetőséget, hogy olyan gyerekeket is bevonhatunk ebbe a programba, akik az iskolai feladatokat kevésbé tudja megoldani. Sikerélmény - lehetőség mindenkinek! Élményeken, tapasztalatokon keresztül lehet tanulni a leghatékonyabban. Így hát egy osztállyal belevágtunk. Új ismerősöket szereztünk, levelezünk egymással, tapasztalatokat cserélünk. Partnerek lettünk egy jó ügyért! Először harmadik osztályos gyerekekkel kezdtük a programot. Nagyon jól előkészítettük vele a negyedik osztályos környezetismeret tananyagot, Élet a gyümölcsösben, Élet a zöldségeskertben című fejezeteknél különösen. Emellett jól segítette a technika életvitel tantárgy oktatását is. Salátákat készítettünk, kertet tervezhettünk rajzban, zöldségeket formáltunk agyagból tehát beilleszthettük az órák anyagába stb. A kirándulásokat (kerékpárral vagy autóbusszal) és a kertlátogatásokat péntek délutánokra szerveztük, mert akkor nem vette el az időt a másnapra való felkészüléstől. A munkára nevelés a családban kezdődik. A VBM kapcsán az egész család együtt tevékenykedik a kertben. A szülő példát mutat. Szabad levegőn tartózkodnak, nem a tévé vagy a számítógép előtt. Jobban megbecsülik már a kétkezi munkát. A nagyszülők különösen sok tanácsot adtak. (Volt olyan nagypapa, aki azért örült, mert a kert kapcsán gyakrabban láthatta az unokáját.) A kapott magvak mellé a leírt tanácsokat is szívesen fogadták a gyerekek. Volt olyan, aki centire pontosan vetette el a magokat, ahogy az utasítás írta. A kezdeti felbuzdulás, a vetés, locsolás még megy. A gyomlálás, egyelés már nem annyira népszerű munka. Egymás kertjének látogatására kell buzdítani a gyerekeket! Osztályon belül is lehet versenyezni. A legszebb kert A legnagyobb termés stb. Mindig kell kitalálni valami pluszprogramot, hogy ne veszítsék el az érdeklődésüket a kertjük iránt. Jó minőségű magokat kaptunk! A retek és a borsó után a vöröshagyma is kedvenc lett, mert gyorsan eredményt láttak. (Bár a második évben a fagy nagy pusztítást végzett a kiskertekben.) Jó ötlet volt a második évben a karalábé mag újdonságként, mivel a palántázást is megtanulták ezen keresztül a gyerekek. A répa termesztése nem mindenkinek sikerült. De ezt is meg kellett tanulni, hogy a természet gyakran nem kedvez a szabadban dolgozóknak. Ki vagyunk szolgáltatva a fagynak, szárazságnak meg a kártevőknek is. A Program nagyban segítette az egészséges életre nevelést is. Sok tanítványom azelőtt nem ette meg a zöldségeket, de a sajáttermés ürügyén ez is megváltozott. A közösségért végzett munka öröme, a sok közös feladat, rajz-és plakátkészítés, kiállítás, fényképezés, élménybeszámolók, a sajáttermések bemutatása, megkóstoltatása, a sok kirándulás nagyon jól formálta a szülői és az osztályközösséget. A fiatal gazdáink szervezésével farmlátogatás -ra mehettünk. (Már ez is egy kirándulás volt! És hatalmas élmény!) A falu lakói hallván, hogy mit művelnek a gyerekeink, egyre több helyre hívtak meg bennünket. A szülők meggyőzése a fellelkesített gyerekeken keresztül történt. Akinek nem volt otthon helye a kertnek, nagyszülőknél vagy egy esetben az osztálytársnál kapott lehetőséget. Volt, aki a jó ügyért feláldozta a befüvesített focipályájának a sarkát. A szülők támogatása nélkül nem menne a Program! Ha ők nem kaphatók erre a programra, akkor nem tudnának a gyerekek kertet kialakítani otthon. A mi osztályunk abban is szerencsés volt, hogy Egyházaskozáron tölthettünk 3 felejthetetlen napot! A második évben már sokan vettünk részt országszerte a Programban. Mára már sokan tudják az országban, mi is az a Vesd bele magad! Program. Az AGRYÁ-nak köszönhetően mi már két esztendeje tudjuk! És nagyon köszönjük! Eötvös Iskola, Lakitelek, Vargáné Darabos Márta Blogok, vélemények, gondolatok a Vesd bele magad! Programról, a gyerekek, pedagógusok, szülők, gazdálkodók megítélésében Mezőgazdasági növényház alakítással foglalkozó fiatal gazdaként szívügyemnek érzem, hogy a gyermekek ne az üzletek polcain lássanak zöldségféléket első ízben. Ha elérjük, hogy már kiskorukban hozzászokjanak ahhoz, hogy gondoskodniuk kell valamiről; hogy csak hetente egyszer kint töltsenek pár órát a szabadban, kapálgatva, növényeiket locsolgatva, azzal már sokat teszünk egészséges fejlődésükért. A kicsik fogékonyabbak mindenre, ezért kell őket megcélozni a jó példával. A Vesd bele magad programhoz kapcsolódóan jó ötletnek tartanám az iskolakertek kialakítását, továbbá a tanulmányi- és iskolakirándulások hagyományának felelevenítését, amelyek jó alkalmat kínálnak a vidék, a növénytermesztés, vagy akár az üvegházak megismerésére is. Úgy gondolom, a gyermekek megérdemlik, hogy törődjünk velük. Bakó Dániel, Szentes Van, amit egészen kicsi korban lehet a leghatékonyabban megalapozni A mi óvodánkban még első évben volt ez a program, így kicsit ösztönszerűen dolgoztunk. Az idén már tudatosabban fogjuk kiosztani 7

8 a vetőmagcsomagokat és jobban szeretnénk figyelemmel kísérni az egyéni kiskerteket. Gondot okoz nálunk az öntözés is, mivel még vezetékes ivóvizet használunk a locsoláshoz. Amennyiben megoldható lesz, szeretnénk az esővizet felfogni s azzal öntözni a növényeket. Szakmai szempontból a következőkben tudnám a VBM hatékonyságát összefoglalni: Mi a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programmal dolgozunk. Nagyon jól illeszkedik hozzá, hiszen a környezeti nevelés egyik pillére a növénygondozás, a természet megismerése, ezen belül töménytelen sok ismeretet nyújthatunk a gyerekeknek. Vizuális neveléshez is nagyon sok ismeretet tudnak szerezni a gyerekek, mivel közvetlenül tapasztalják, látják, tapintják, szagolhatják a növényeket, így sokkal könnyebben tudják ábrázoló tevékenységük során felhasználni. Nevelési programunk a négyes feladatrendszerben dolgozza fel a tanulást. Így pl. Játék és tanulási tevékenység keretében megfőzzük a termelt zöldségeket. Itt megint új tapasztalatokat szerezhet a gyermek, hiszen egy sor olyan tevékenységet kell végeznie, ami inspirálja a tudás megszerzésére. Vágás, aprítás, mosás, és maga a főzőcskézés menete. Persze itt a felnőtt mindig ott van és felügyel, jó tanáccsal, segítséggel irányítja a tevékenységet. Munkatevékenység: célja, minden nap végezzünk valamit, ami a saját kis környezetünkben hasznos és szükséges, amit meg tudunk tenni magunkért. A munkához való viszonyulásuk teljesen pozitív azoknak a gyerekeknek, akik a kiskertben tevékenykednek a pedagógussal. Társas és közösségi tevékenység: amikor dolgozunk, egymásra vagyunk utalva bizonyos mértékben. Munka közben a gyerekek megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz: a hőn vágyott eszközt el kell kérni, vagy ki kell várni, míg sorra kerül. A megtermelt zöldség, gyümölcs mindenkié a csoportban, mások is fognak belőle enni. Szabadidős tevékenység: Kell-e értelmesebb tevékenység a szabadidő eltöltésére, mint a kertészkedés??? " Az érzelmi nevelésben is nagy segítséget nyújt e tevékenység. A természet szeretete, a talajlakó állatvilágról szerzett ismeretek sokkal közelebb viszik a gyermeket az anyaföldhöz. És még akkor nem beszéltünk a nemzeti érzelmekről. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de mint minden mást, ezeket a dolgokat is kicsi korban lehet a leghatékonyabban megalapozni. A kellemes érzelmekkel társult tevékenységek sokkal mélyebben vésődnek be a kisgyermek tudatába, mint a direkt szervezett, több órás tanítás. Pályu Györgyné Marika, Máriapócsi Napköziotthonos Óvoda Iskolánk régebben rendelkezett iskolakerttel, de sajnos nem állt módunkban működtetni. Ezzel a programmal lehetőség nyílt arra, hogy iskolánkban a technika-biológia órákon, valamint a tanszobás foglalkozások alatt, emellett otthon kiskertükben is lehetőség legyen kertészkedésre, növénytermesztésre. Sikerült egy a régihez hasonló kertet létrehozni. Mivel diákjaink nagy számban tömbházban laknak, vagy nagyon rossz körülmények között élnek, pozitív élményként élték meg, hogy lehetőségük volt a gazdálkodásra, növények nevelésére. Többen virágládákban, cserepekben nevelgették a palántáikat. A szerencsésebbek saját kertrészt kaptak, melyet szüleikkel, nagyszüleikkel együtt műveltek. A gyerekek a programnak köszönhetően saját szemükkel láthatták a növények fejlődését, megtapasztalhatták a fizikai munkát, megkóstolhatták munkájuk gyümölcsét. Gyerekek kedvet kaptak a fizikai munkához, kertészkedéshez. Többen elhatározták, hogy a jövőben is folytatni fogják a kertművelést. A kertművelés a családok közös hobbijává vált: anya, apa, gyerekek, (olykor nagyszülők) együtt várták a palánták, növények kibújását, növekedését, és együtt készítették az ételeket is. Boros Erzsébet (Tatabányai Kertvárosi Általános Iskola Kölcsey Ferenc Általános Iskola) Ha mindössze egy dolgot kellene kiemelnem a program eredményei közül, azt az összefogást hangsúlyoznám ki, ami körülvette ezt a kezdeményezést. A legtöbb iskolában a pedagógusok példátlan helytállással, a ráfordított időt és energiát nem sajnálva koordinálták a feladatokat. Sokszor a pályázatban meghatározott teendőkön túl szerveztek rendezvényeket, programokat, találtak ki kreatív, játékos feladatokat, összefogva a gyerekeket, szülőket, nagyszülőket. Lelkes, elkötelezett szervezők és segítők kellettek ahhoz, hogy a Program megvalósítsa kitűzött céljait és valóban értékteremtővé váljon. Éva néni (Anyuka), Szentes Saját magunk által termelt zöldségek, közös családi munka, friss levegő, természet. Érdemes végignézni a honlapon a es programról készült fényképeket. A rengeteg gyermekmosoly igazolja a program céljait. Weisz Miklós, Nagylózs Édesapám falusi gyermekként nőtt fel és a gazdálkodással teli élmény mindig is meghatározta az életét. Én ezt látva, tapasztalva már az Ő mezőgazdasági vállalkozásának a szárnyai bontásánál is ott voltam. Számomra természetes, hogy a konyhakertünkből a frissen szedett zöldségeket fogyasztjuk. Ezen élményeket nem csak a gyermekeimnek, Lindának és Vincének, szeretnénk átadni, hanem a velük azonos korosztályú kisiskolásoknak is. Örülünk, hogy egy ilyen nagyszerű programot támogathatunk. Szakács Roland, Tiszadob Általános Művelődési Központ Csorvás Megnéztük Brigitta kertjét 2.a Június 6-án reggel a tanító néni szólt, hogy elmegyünk megnézni Brigitta kertjét. Sétáltunk, odaértünk. Anyukája és a tetvére nagyon örültek nekünk. Brigi megmutatta a kertet. Elmondta, hogy a szülei szoktak neki segíteni kapálni, gazolni és locsolni. A borsó szépen megnőtt. Még egy hét és lehet szedni róla. Nagy kedvet kapott a kertészkedéshez, ezért nem csak a kapott magokat vetette el, hanem egyéb magvakat is. A kert megnézése után kaptunk teát, és játszhattunk is. Voltak kis pipik, cicák és gyöngyös, amiket megnéztünk. 8

9 még dolgoztak volna, ezért megbeszéltük, hogy e héten a kertben egy kisebb parcellán folytatjuk. A locsolásra fel sem kellett őket kérni, maguktól végzik; inkább arra kell ügyelni, hogy ne árasszák el a ládákat. Ma arra lettem figyelmes, hogy a tízéves fiam az áprilisban vetendő karalábénak meghagyott helyeken magától kertészkedni kezdett: a lakásban talált mustármagokat vetette el. Zoltán (Zsófi Apukája, 1. osztály) Gyorsan eltelt az idő, indultunk vissza. Az iskolához menet láttunk egy gólyafészket gólyával, a tanító néni le is fényképezte. Jól éreztük magunkat! Látogatás Szabó-Nagy Ábel kertjében (2.a) Laura kertje Laurával elmentünk balkonládákat vásárolni. Már a gondolat is nagy izgalommal töltötte el, hogy ültetni fogunk. (A társasház gyepét nem akartuk felásni és bevetni.) Nem tudom pontosan mikor ültettük el a magokat, de másnap, ahogy hazahozta az iskolából. Felcímkéztük, hogy hová mit ültettünk. Két testvére Flóra és Ádám lelkes közönség volt. Azóta is nagy drukkerek. A teraszon vannak a ládák, pontosan kettő. Egy hét múlva már bújt elő a karalábé. Majd a borsó, a retek és a vöröshagyma. A sárgarépa még nem kelt ki. Minden reggel a ládáknál kezdik a napot, hogy hol tart az ültetvényük. Zsuzsa (Laura Anyukája, 2. osztály) Az egész osztály (2.a) ellátogatott Szabó-Nagy Ábel kertjét megnézni. Anyukája nagyon kedvesen fogadott bennünket, még palacsintát is kaptunk. Ábel boldogan mutatta és mesélt kertjéről és arról, milyen munkákat szokott benne végezni. A látogatás alatt megnézhettük az állatokat is, és a gyönyörű gyűjteményt. Régi lovas és földművelő eszközöket láttunk. A csodás élmények után kisétáltunk a játszótérre, ahol megettük a tízórainkat, és játszottunk. Élményekkel teli délelőtt volt. Köszönjük! 2.a osztály Baár-Madas Református Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Budapest Zsófi kertje Gyermekeimmel a dobozkák átvétele után már megbeszéltük a tennivalókat. A hétvégén először az erkélyládákkal kezdtük, a munkálatokban három gyermek is részt vett: két iskolás és az ovis. Mindent tudni és csinálni akartak, egymással versengve. A hely kitöltése után Büki család kertje Mi jó kertészcsaládhoz méltón viszonylag későn vetettük el a magokat (tudjátok, mindig a suszter cipője...), viszont gyönyörűen kikelt és növekszik minden. Szüretelni még nem tudunk (próbaképpen kihúztam egy retket hétvégén, most kezd gömbölyödni a később majd ehető része), de szemmel láthatólag a növények remekül érzik magukat. Mi balkonládába vetettük a magokat, és a teraszon állítottuk fel a veteményest, szorgalmasan locsoljuk az időjárás függvényében és már egyeltük is őket, hogy több helyük legyen a növekedéshez. Itt tartunk és izgalommal várjuk a folytatást. Büki család 9

10 Résztvevők: alsó tagozatos osztályok tanulói. A kiskertészek szülők segítségével odahaza veteményeztek. Megtapasztalták a jól végzett munka örömét. Hasznos a program, mert a gyerekek megismerik a kerti munkákat és megtanulják, hogyan kell azokat végezni. Akinek nem volt lehetősége otthon veteményezni, az ültethetett az iskola konyhakertjében. Környezetismeret órákon élőben láthatják a növényeket, figyelemmel kísérhetik növekedésüket. A gondozás során fejlődik felelősségérzetük. A termesztett zöldségféléket közös zsúr keretében el is fogyasztották. dr Fazekas Lászlóné mig., Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Budapest Bence kertje Nekünk nagyon szép a veteményesünk, de a szakmai tudás hiányában sok hiba csúszott be. Bence lelkesen öntöz, kapál, gyomlál és szüretel. A nevelő célzat megvalósul, sőt öccse és húga is besegít. Ádám a saját virágos kertjét is sokkal lelkesebben ápolja. A nehézségek például: reteknél: túl apró, mert sűrűn ültettük és későn kezdtük el kiegyelni. A borsó szépen nő, de a tarack nagyon kedveli és nehéz gyomlálni. Mikor lesz termés végre, mert csak nő és nő... Karalábé aranyos, a sárgarépa apró, de szépen zöldell. A hagyma távozott a csoportból valószínűleg túl mélyre került. A saját (családi, azaz közös) hagymákkal szoktam az eltűnteket helyettesíteni és Bencét lelkesíteni. Heti 2-3szor megnézi mindig a Bence, sőt ha a foci odagurul többször is. Hát ez a helyzet az Orsolics-Dobay - kertben. Barbara (Bence Anyukája, 2. osztály) Forray Máté Általános Iskola és AMI Szegvár Pelikán Patrik, 2. osztály, Padragkút Tagintézmény Március 25-én délután sütött a nap. A szüleim segítségével felásott kertemben veteményezéshez készültem. Elővettem a kapát, a gereblyét és a magokat. Elolvastam a tájékoztatót, mit-hogyan kell elvetni. A kapával kihúztam a sorokat, és elvetettem a magokat. Kézzel behúztam a földet és elgereblyéztem. A cicuskám is segített egy kicsit igazítani rajta. Szorgalmasan öntöztem, így hamarosan kibújtak a magok. Anya segítségével gazolom, kapálom. Már nagyon szépen növekednek. A retket nemsokára megkóstolhatom. Roli-Kiskertje Szántóföldi növénytermesztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozunk. Véleményem szerint ez a Program nagyszerű lehetőség arra, hogy a fiatalok maguk is megtapasztalják a növénytermesztés szépségét, eredményét. Így például figyelemmel kísérhetik azt a folyamatot, míg 1 kis magból kész növény lesz a rendszeres gondozásnak, törődés -nek köszönhetően. Emellett pedig még a termését is elfogyaszthatják munkájuk gyümölcseként. Szanka István, Balmazújváros Fekete István - Vörösmarty Mihály Általános Iskola Gimn. és Szkk. Ajka Kedves Mindenki! A szegvári óvodán keresztül mi is kaptunk vetőmagokat. Eddig nekünk nem volt veteményes kertünk, de úgy gondoltam a hároméves kisfiam nem is kezdhetné jobbkor a kerttel való megismerkedést, így egy darabkát felástunk a füves kertből március közepén. Már az első munkálatok is tetszettek Rolinak, de amikor a veteményezésre került a sor azt nagyon élvezte. A róna kihúzását rögtön elleste és tökéletesen leutánozta. A magok elszórása is neki való feladat volt és közben a magokkal való megismerkedés is fontos feladatot töltött be számára. A locsolást rendszeresen közösen oldottuk meg, így minden magra jutott elég víz. Amikor az első borsó kikelt, szinte örömtáncot járt a kisfiam és alig várta milyen levéllel fog a répa és a retek is bujkálni. Tudtam, hogy élmény lesz neki az első kertészkedés, de nem gondoltam, hogy egy hároméves kisfiú ekkora lelkesedéssel fogja Bele Vetni Magát a kiskert minden feladatába. Köszönjük! Sinka Renáta Csillagkuti Jácint Kiskertje: Zöldségfalva lakói Sziasztok, kispajtások. Szeretnénk bemutatkozni, és elmesélni szüle- 10

11 tésünk, növekedésünk és végső célunk történetét. Én Zöldborsó Zoli vagyok. Nagyon sok barátom van, de most a három legjobbat mutatom be nektek: Sárgarépa Rékát, Spárgatök Tónit és Retek Ritát. A naplónkból megismerhetitek az életünket. Gyertek velünk! Először is megmutatjuk az otthonunkat, a KERTET! Kezdődjön Zöldségfalva lakóinak naplója! Február: Jácint és Apukája megigazította az ágyunkat, azaz felásta és elgereblyézte a kertet. Március: egy szép tavaszi napon megérkeztek a szüleink Zöldségfalvára, és rögtön szerettek volna bebújni a szépen elrendezett ágyukba. Nem kellett sokáig várniuk, mert Jácint apukája kapát ragadott és hosszú sorokat, valamint kis mélyedéseket készített a meleg földbe. A sorokba Zöldborsó Zoli, Sárgarépa Réka és Retek Rita szülei kerültek. A mélyedésekbe pedig Spárgatök Tóniékat rakta Jácint. Majd a sorokra és mélyedésekre földtakaró került. Az utolsó mozzanat pedig az volt, hogy nyakon öntötte őket egy nagy kanna vízzel. - Jó pihenést!- mondta Jácint. Április: Az alapos gondoskodás és a nap melengető sugarai meghozták a kellő hatást, mert a szüleink kezdték kidugni a fejüket a kényelmes és nedves ágyukból. Április elején Zöldborsó Zoli családja ébredt fel, őket követték Retek Ritáék, Spárgatök Tóniék. A hónap végén pedig Sárgarépa Réka családja is kikukucskált a takaró alól. Itt most egy kicsit becsukjuk a naplónkat, mert mennünk kell játszani. Viszont nemsokára találkozunk és elmeséljük további kalandjainkat! Sziasztok! hozzákezdünk a gyomláláshoz és kapáláshoz is. Iskolánk, a csongrádi Ének-Zenei Általános Iskola, nevelői és tanulói nagy örömmel és várakozással fogadták a Vesd bele magad! Programba való bekapcsolódás lehetőségét. Izgalommal osztottuk ki a magvakat, műveltük a talajt, gondoztuk a növényeket, majd takarítottuk be a termést. A gyerekek örömmel számoltak be arról, hogy a szülők, nagyszülők bevonták őket már az ültetésbe is és közösen vezettek naplót a növények fejlődéséről. Ugyanakkor a feldolgozás folyamatát is nyomon követhették. Számtalan új ismerettel gyarapodtak. A közös munka összekovácsolta a családokat. A megélt élményekről rendszeresen Írtak, rajzoltak. Ujváriné Hegedűs Edit Kertvárosi ÁMK Kölcsey Ferenc Általános Iskola Tatabánya Kurca-parti Óvoda veteményezési híradója Az óvodai veteményezésünket két fontos feladat előzte meg. Először is gondosan elterveztük a gyerekekkel közösen a magvak helyét, valamint a talaj előkészítő munkát. Józsi bácsi megrotálta a veteményeskertünk földjét, aminek persze a gyerekek is tanúi voltak. Ezután kisgereblyékkel elegyengettük a földet, közben megbeszéltük, hogy miért is kell megágyazni a magoknak, miért fontos az előkészítő munka. (A fiúk eközben behatóan tanulmányozták a rotációs kapát). Egy szép napsütéses napon, április 12-én délelőtt vetettük bele magunkat a veteményezésbe. A Szivárvány és Eszterlánc csoport gyerekei, felnőttei együtt végezték a munkálatokat. A felnőttek kihúzták a rónát, a gyerekek pedig az előre megbeszélt sorrendben beleszórták a magokat. Segítséggel jól betakarták, majd megjelöltük a sorokat, hogy a későbbiekben tudjuk, hogy hol várjuk a kis növények előbukkanását. Jött a viszonylag hosszú várakozás ideje. Minden nap lementünk a kertünkbe megnézni, hogy történt-e változás. Nagy örömet okozott az, amikor a retek elsőnek kidugta a fejét. Ezt a borsó követte, majd a tök és a sárgarépa. Sajnos az idő nem volt hozzánk kegyes és nem öntözte jó kis esővízzel a kertünket. Így nekünk kellett rendszeresen öntözőkannával és slaggal locsolni. Szépen fejlődnek a növényeink és nemsokára a retket meg is kóstolhatjuk. Készülünk a következő munkálatokra, mivel megjelentek a gyomok, Levente kertészkedik Ezen bejegyzésben továbbítanám elsős tanulónk és édesanyja beszámolóját: Balogh Levente 1. osztályos kisfiam, és Máté kisöccse nagy lelkesedéssel álltak neki az ültetési munkálatoknak. A kijelölt parcellát együttes erővel felástuk, a gazoktól, és a pajor lárváktól megszabadítottuk a földet. Ezek után apa készített egy kis keretet a kertnek, majd megkezdődhetett a veteményezés. Az elvetett növényeket azóta rendszeresen locsoljuk. A munkálatok örömteli közös programot jelentettek az egész család számára. Közös Fenntartású Általános Iskola Csabrendek Gyalog Noémi kiskertész 1. o. Apa megkapálógépezte a kertet, majd közösen elgereblyéztük a földet. Anyával közösen kihúztuk a sorokat én pedig beleraktam a ma- 11

12 Havasi Dániel 4. osztály Minden nap van teendőm a kiskertemben. A növényeket kapálni, gyomlálni, locsolni szükséges. Dobrai Alexandra 5. osztály Eddig is segítettem kertészkedni a szüleimnek. Most egyedül nevelgettem saját növényeimet. Szabó Zoltán 6. osztály Sokat dolgoztam, hogy ilyen lett a kiskertem. Testvéreimmel versenyeztünk kinek lesz a kertje a legszebb. Batta Melinda 6. osztály Nagymamámmal közösen gondozzuk a növényeket, ő segít nekem, én segítek neki. gokat. A magok helyére vizet öntöttünk, hogy a palánta hamarabb kibújjon. A magjaimat szépen betakargattam. Izgatottan vártam. 10 nap után megláttam az első zöld hajtást. A retek és a cukorborsók voltak az elsők. Ezek után szorgalmasan locsolgattam őket, hogy nagyobbak és szebbek legyenek. Most már a sárgarépa és a hagyma is szépen sorakozik. A Vesd bele magad! Program azoknak a gyerekeknek nyújt nagy lehetőséget, akik nem olyan közegben nőttek fel, ahol a mezőgazdaság, a kertészkedés, a növénytermesztés a mindennapok része. Fontos a gyermekekben elültetni a kíváncsiságot a föld és a földművelés iránt, mindezt játékos, könnyen érthető és szórakoztató formában. Vrancsik András, Balmazújváros Az egészséges életmódra nevelés iskolánk kiemelt feladata. Ehhez jól kapcsolódott a Vesd bele magad! Program. Örömünkre szolgált, hogy tanulóink kis gazdálkodók lehettek és a kertészkedés valamennyiüknél családi programmá vált. Köszönjük! Majstorovic Szonja, Általános Iskola Olasz Neumann János Általános Iskola Erdőkertes Megyer Vezér Általános Iskola Vasmegyer Néhány mondat a gyerekektől Vanessza 1. oszt.: Jó, hogy nem kell megvenni a répát a húslevesbe. A hagyma meg nagyon finom zsíroskenyérrel. Anyukám föl szokta vágni és besózni, hogy ne legyen olyan csípős. Orsi 8. oszt.: Nagyon jó ez a vetőmagos program. Én pont ilyen suliba megyek (mezőgazdaságiba) középiskolába. Jó előgyakorlat lesz a veteményezés. Tóth Miklós 8.b Kertesiek kertjei Nagyon szeretem a növényeket, a szobám is tele van virágokkal, amiket ápolok, gondozok, szaporítom őket, stb. Szerettem volna ki- 12

13 próbálni a veteményezést is, de a mi kertünk erre nem alkalmas- a szüleim szerint. Ezért nagymamám kertjében ültettem el a magokat Acsán, ami tőlünk három falura van. Majd kerékpárral járok locsolni, és a mamám is segíteni fog. Apa segített rotációs kapával előkészíteni a területet, a többit majdnem egyedül végeztem. (Anya segített egy kicsit.) Már földben van a retek, a hagyma, a borsó, a répa, sőt kaptam petrezselyem magot is. A karalábéval még várok egy kicsit. Beszámoló Iskolakert Kertesen Az iskolakertben is bújnak végre az elültetett növények. Egy-egy ágyásnak saját gazdája van, valamelyik alsós osztály. A sorvégi táblákon látható, hova mit ültettünk, és az is, hogy az adott ágyásnak melyik osztály a gazdája. Nagyon lelkesek vagyunk, együtt drukkolunk az esőért és az egészséges termésért. A Vesd bele magad! egy rendkívül összetett program, amelynek céljai messze mutatnak az agráriumon innen és túl. Nem csak arról szól, hogy a gyerekek ismerjék meg azt, amit fogyasztanak, hogy bővebb ismereteket szerezzenek a zöldségekről, illetve a kertészkedésről, hanem határozottan nevelő célzatú kezdeményezés. Megtanítja értékelni a fizikai munkát, összekovácsolja a családi és iskolai közösségeket, emellett rávilágít a vidéki élet megtartó erejére. Polgár Ákos, Kóny Bukta Dániel 1.c A veteményt Anya kertjének sarkában alakítottuk ki. Így láthatom, hogy csinálják a nagyok. Esténként ki-ki meglocsolja a saját veteményét és a kapálást, gyomlálást is elvégezzük, ha itt az ideje. Vecsési Petőfis élménybeszámoló Nekünk eddig még nem volt veteményeskertünk, de a nagymamánkét mindig megcsodáltuk. Bár kertes házban lakunk, eddig még nem alakítottunk ki ilyet. Egy pénteki napon unatkoztunk és a testvéremnek eszébe jutott, hogy most lenne jó megcsinálni. Még csak március közepe volt, melegen sütött már a nap. Elővettük a kerti szerszámokat és apa kiásta a területet, nagytesónk pedig elhordta a gyeptéglákat. Anya is kedvet kapott a kertészkedéshez, ő addig a sziklakertet gazolta ki, így az egész család dolgozott! Elültettük a magokat és felváltva a testvéremmel megöntöztük. Azóta is minden nap ezt tesszük, persze közben izgatottan várjuk, hogy mikor zöldül a terület. Szidor Bálint és Szidor Levente 4.b osztályos tanulók Fontos, hogy a gyermekek, fiatalok megértsék, miért biztonságosabb, ha a saját maguk által megtermelt sárgarépát, zöldborsót fogyasztják. Azt, ami vegyszermentes és egészséges. Ha a legkisebbek is kiveszik a részüket a kerti munkákból, és testközelből látják a zöldségfélék fejlődését az elvetett magokból, talán a környezetórán tanultak is jobban megragadnak a fejükben. Az ilyen élményekre manapság nagy szükség van, hiszen egyre több fiatal az internet segítségével tanul. A programhoz abban bízva csatlakoztam, hogy segítségével talán megfordíthatjuk ezt a folyamatot. Azt remélem, hogy a program hosszútávon hozzájárul a magyar termékek piacra jutásához is. Dr. Bognár István, Balatonboglár Ákos kertje Kedves AGRYA! Nagyon tetszett a veteményezés, amiben anyukám és a testvérem is segített. Mert így volt egy közös programunk és magunknak állíthatjuk elő a mindennapi termékeket a család számára. Ezzel megspórolunk rengeteg pénzt és nem a permetezett zöldségeket kell megennünk. Emellett, nagyon jó szórakozás ültetni, locsolni, kapálgatni, és gondozni a kis növényeket! Üdv.: Szieber Klaudia 6.a. (Petőfi Sándor Ált. isk. és Gimn.) Kedves Klári néni és Marcell bácsi! Március 16-án szüleimmel kimentünk a határba, és egy ott dolgozó bácsitól kértünk két vödör földet. Nekünk kicsi a kertünk, ezért apukám készített két faládát, a nagymamám pedig adott három műanyagládát, amibe beletettük a magokat. Nekem a hagyma magja volt a legérdekesebb, mely olyan kicsi és fekete színű. Először beletettük a földet a ládákba, utána a magokat, betakartuk földdel és végül meglocsoltuk őket. Mindennap megnézem, hogy történt-e már valami velük. A borsónak a földje már másnap megrepedezett, apa mondta, hogy azért, mert megduzzadtak a borsószemek. A borsó, a karalábé és a retek már kikelt. Eddig ennyi történt az én kiskertemmel. Vecsés, március 30. Üdvözlettel: Friedrich Ákos 3/b 13

14 Marci kertje Én nagyon szeretek a kertben dolgozni, éppen ezért is jelentkeztem a programra! Azért szeretem ezt csinálni, mert utána jó látni, hogy ez az én munkám. Üdv.:Ujvári Marci 6.a Lilla kertje A kertészkedés első lépései Örömmel tölt el, hogy a Vesd bele magad! részese lehetek. Nagyon jó ötletnek tartom, hogy valaki megálmodta ezt a programot. Biztosan sokat fogok tanulni belőle, máris megtudtam például, hogy a kertészkedés igen is fárasztó tevékenység, ha nem csak addig ásogatok, amíg kedvem tartja. Bence kertje Első veteményesem Sajnos nagyon kicsi a kertünk, de mivel szerettem volna részt venni a Vesd bele magad! pályázaton, és szeretek kertészkedni, találtunk anyukámmal egy kis helyet, ahol csinálhatok magamnak egy kis konyhakertet. Első lépésként felástuk az ültetésre szánt részt az udvaron. Aztán jó alaposan kigazoltuk azt, közben kiszedtünk minden követ és faágat belőle. Amikor ezzel végeztünk, akkor ezt a területet beszórtuk termőfölddel. A friss földet jól elgereblyéztük. Ezután elültettük a magokat és ismét gereblyéztünk egy kicsit. Mikor mindezzel készen lettünk, akkor jó sok vízzel meglocsoltuk a veteményest. Azóta várjuk, hogy kibújjanak az első kis hajtások. Nagyon élveztem a kertészkedést, jó kis közös program volt. Nagy Bence Artúr 4.b. Norbi kertje Üdvözlök minden kertészkedőt! Zákányszéki Általános Iskola és AMI Zákányszék Gyuris Kevin 1.o. Zákányszéki Általános Iskola és AMI Kevin március közepén elvetette a magokat. Anyukája segítségével fátyolfóliát terített rá. Az érdekesség kedvéért kísérleteztek: csak az egyik részét vonták be fátyollal. Sajnos, túl jól sikerült a próba, mert a tavaszi fagyok megtizedelték a növénykéket. De a gyomnövények ezt is túlélték és Kevinnek bőven akadt dolga. Jól dolgozott és szinte hallhatjuk a kérdését: Na, hogy tetszik az első retkem? A borsó is szépen növögetett, már szedi is. Hmmmm! Apának is nagyon ízlett a belőle főzött leves. A sárgarépa is hatalmasra fejlődhet júliusra, ha már most ekkora. A karalábé is terebélyesedhet az új helyén. Fiatal Gazdaként, de ugyanakkor tudatos vidéki fiatalként is fontos számomra, hogy az a nemzedék, aki most növekszik, és akik már az én életemre is hatással lesznek a tetteikkel, életmódjukkal és életvitelükkel néhány év múlva, már most gondolkodjon. Hogy lássák és megtanulják, mennyire egyszerű, és mégis mennyire verítékes az a munka, amivel az élelmet, az Életet előállítják az emberek. Hogy megbecsüljék, amijük van, amiért megdolgoznak, és mások munkáját is tiszteletben tartsák. Hogy ne függjenek teljes egészében boltok és áruházak polcaitól. Hogy tudják mi a különbség egy tömeggyártott és egy kiskertben nevelt borsószem között. Hogy lássák, hogy a mai színes és hangos valóságban még mindig megvan a lehetőség, hogy valami földhözragadt, de mégis csodás dolgot végezhessenek. És mindenekelőtt, hogy megmutassák a náluknál idősebbeknek is, van értelme a sok panasz és nehézség közepette azt a kis konyhakertet felásni és elgereblyézni, hiszen a zöldségek mellett a közös kétkezi munka öröme, a családi összetartozás erősödése és a rohanó világ gondjainak elhalványulása is ott virít minden egyes borsóhüvely belsejében! Hát ezért éreztem fontosnak, hogy támogassam a programot. ifj. Bába Miklós, Szegvár Hideg volt még kint, ezért kis ültető ládába szórtam a magokat, amiket majd ha szép nagy palánták lesznek, akkor ki ültetem a kertbe. Nincs nagy kertem, de szeretnék sok félét ültetni. A virágokat is nagyon szeretem, amit apu evett paradicsomot, annak is elkértem a magját és elültettem azt is. Mindenkinek jó kertészkedést kívánok! Blanka kertje A tavasz kincse A tavasz a kedvenc évszakom. Ilyenkor kezdenek a fák téli álmukból felébredni, s rügyezni. A hagymákat, a magokat is kiültetjük, gondozzuk, öntözzük és locsoljuk. És a munkának lassan megérik a gyümölcse. Ha viszont nem dolgozunk, nem lesz szép a kertünk, s nem lesz semmi büszkeségünk. Nagy Blanka 4.o. 14

15 Receptek Friss zöldségtől a fakanálig Az idő elteltével, mialatt a magtól elértünk a terméshez, néhány receptet is kaptunk a lelkes Kiskertészektől. A receptek fő összetevőit, természetesen, a maguk által megtermelt zöldségek jelentették. Esetenként a Program kiegészítését szolgáló, állattartó gazdaságok látogatása során megszerzett termékek is kiváló alapanyagként szolgáltak egy osztálynak elegendő édességhez, így például a Túró Rudihoz is. Készítettünk házilag túrót, abból pedig Túró Rudit is. 50 dkg tehéntúróhoz 1 csomag vaníliás cukor, 2 evőkanál porcukor,1 zacskó étkezési zselatin, 2 dl tejföl és 1 csomag csoki-bevonó (Katica) kell. A túrót a tejföllel, a cukorral és a vaníliás cukorral kikevertük. Felfőztük a zselatint, beleöntöttük a túróba, majd jól összekevertük. (Mi kézzel formáztuk.) Hűtőben 2-3óra múlva megdermed. Meg ne fagyjon! Egy tálra rakva, a csokit felolvasztjuk, és a végén jól nyakon öntjük vele. Eötvös Iskola, Lakitelek, Vargáné Darabos Márta Kertvárosi Katolikus Általános Iskola Hódmezővásárhely Íme, a kedvenc levesem, a saját érlelésű borsóból. Jó étvágyat kívánok mindenkinek. Beni Borsóleves nyírségi módra Hozzávalók: fél kg borsó, 1 fej hagyma, 20 dkg szalonna kockázva, 3 sárgarépa és 2 gyökér felszeletelve, 5 dkg fűszerpaprika, 1 csomag petrezselyem, 2 tojásból készült galuska A recept elkészítése: A hagymát kockára vágjuk és kevés vajon megpároljuk, majd hozzáadjuk a szalonnát, kis idő múlva a zöldséget, majd pedig a borsót. Mindezt fél óráig fedő alatt tovább főzzük. A fűszerpaprikával átszórjuk és felöntjük vízzel. Különböző fűszerekkel ízesítjük, amit a család szeret. Én vegetát és oregánot használok ehhez a leveshez. 2-3 órát főzzük, majd a végén hozzátesszük a petrezselymet, majd pedig a galuskát. Ízesíthetjük tejföllel is! Jó étvágyat hozzá! Boglári Általános Iskola Nagy Boldizsár az anyukájával nagyon finom sárgarépás muffint sütött Gergő születésnapjára. Megosztjuk a receptet, hátha a kép alapján valakinek kedve lesz megsütni. Répás muffin Hozzávalók: Tésztához: 170 g búzaliszt, fél tasak sütőpor,130 ml tejföl, 2 tojás, 200 g porcukor, 1 csipet só, 1 citrom reszelt héja, 150 g darált dió v. mogyoró, 100 g reszelt répa Előkészítés: 12 db-os sütőformát kivajazzuk, lisztezzük vagy papírformával béleljük. A sütőt előmelegítjük. A lisztet a sütőporral elkeverjük, és egy keverőedénybe szitáljuk. Hozzáadjuk a többi hozzávalót, majd a konyhai robotgép legmagasabb fokozatán sima tésztává keverjük. A tészta felét a sütőformában egyenletesen elosztjuk. 1-1 mokkáskanál mogyorókrémet a tészta közepén elosztunk, majd a tölteléket a maradék tésztával befedjük. Töltelékhez: 200 g mogyorókrém Díszítéshez: 1 tasak Dr.Oetker Cukormáz marcipán ízű, Dr.Oetker színes tortadara. Alsó és felső sütés:180 fok/ Gáz: 2-3 fokozat /Sütési idő: perc A cukormázat a tasakon lévő használati utasítás alapján elkészítjük, majd a még meleg muffinokat a mázzal bevonjuk, és azonnal tortadarával megszórjuk. Rengel Gergő szülinapi répatortája Igy készült Gergő szülinapi tortája sárgarépából. Mivel nagyon finom, a receptjét közzétesszük. Hozzávalók: 25 dkg reszelt répa, 18 dkg cukor, 2 tojás, 1,2 dl olaj, 1 csm vaníliás cukor, 1 reszelt alma, 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 1-1 csipet só és fahéj, 6 dkg darált dió, 18 dkg liszt A tészta hozzávalóit elkeverjük és egy kivajazott, kilisztezett tortaformába öntjük. A tojásfehérjét habbá verjük, mielőtt a tésztával vegyítjük. Előmelegített sütőben 20 percig 180 fokon sütjük, majd 160 fokon még legalább percig. Amikor langyosra hűlt, vízszintesen elvágjuk és a következő krémmel betöltjük. A krém hozzávalói: 6 dl tejben 2 csm vaníliás pudingot felfőzünk. Amikor kihűlt, hozzákeverünk 1 citrom reszelt héját és levét, 25 dkg margarin és 25 dkg porcukor keverékét. 15

16 Ezzel töltjük a tortát. Ha túl soknak találjuk a krémet, a torta tetejére is kerülhet belőle. Jó étvágyat! Sárgarépás pogácsa Találtunk egy jó répás receptet. Most, hogy a kertünkben elég nagyra nőtt a répa, elkészítettük. Nagyon élveztük, hogy segíthettünk anyának. Ő pedig annak örült, hogy nem lett maszatos. A végeredmény ízlett az egész családnak. Hozzávalók: 1 nagyobb sárgarépa, 10 dkg finomliszt, 5 dkg teljes kiőrlésű liszt, 1 evőkanál sütőpor, 1 evőkanál cukor, 2 kk. só, 1 csokor petrezselyem, 10 dkg trappista sajt, 2,5 dl tejszín 1. A megtisztított sárgarépát a kézi reszelő nagy lyukú oldalán reszeld le! 2. Tedd a reszelt sárgarépát egy nagy keverőtálba, és add hozzá a kétféle lisztet, a sütőport, a cukrot és a sót! 3. Aprítsd bele a megmosott petrezselyem zöldjét! 4. Reszeld bele a kézi reszelő nagy lyukú oldalán a sajtot, majd öntsd hozzá a tejszínt is! 5. Gyúrd össze a tésztát a kezeiddel! 6. Tiszta és száraz kézzel vegyél ki a tésztából pingponglabda nagyságú darabokat, és gyúrd golyókká! 7. A golyókat tedd egymástól 5 cm-re a sütőpapírral bélelt tepsibe! (Közben melegítsd elő a sütőt 200 C fokra!) 8. Szórj lisztet pici tálkába! Mártsd bele egy pohár alját, aztán a lisztes poharat nyomd rá óvatosan mindegyik tésztagolyóra! Ettől kicsit kilapulnak. 9. Tedd be a tepsit a meleg sütőbe, és süsd 20 perc alatt aranybarnára! 10. Ha megsültek, vedd ki a sütőből egy fogókesztyűvel, majd várd meg, amíg kihűlnek. Jó étvágyat kívánok! Borsós tészta Tilesch Márton 1. b Szedtünk a kertünkből 6 dkg zöldborsót. Ez még levesnek is kevés, ezért anya egy nagyon finom tésztát főzött vacsorára. Így kell elkészíteni: Alapanyagok: 250 g penne, 10 dkg zöldborsó, 10 dkg szalonna felkockázva, (anya tarjából készítette), 2 dl tejszín A szalonnából alacsony lángon ki kell olvasztani a zsírt, (olajon átsütni a tarját), ezen pár percig sütni a borsót, felönteni tejszínnel, öt percig forralni. Elkeverni a fogkeményre főzött tésztával, és lehet tálalni. Tilesch Márton 1.b. Ki lehet Ré Pali? Az iskolák különböző feladatokat kaptak, amelyeket a Programban részt vevő gyerekeknek kellett megoldaniuk. Egyik ilyen feladat volt 2012-ben az is, hogy nevet kellett adni a Program logójában szereplő kisfiúnak egy fogalmazás verseny keretében. Jobbnál jobb ötletes név született, melyekre bárki szavazhatott a Program weboldalán. A szavazás után Ré Pali lett a kisfiú neve. Az első három legtöbb szavazatot kapott mesék, a hozzájuk kapcsolódó elnevezéssel a következők voltak: Ré Pali és a bukfencleves Él a mi utcánkban egy kisfiú, kinek neve Ré Pál, de mindenki csak Ré Palinak nevezi. Ő a híres Ka Pál unokája, hogy miről híres már nem tudom, de így emlegetik. Ka Pál bácsi nagyon szereti a növényeket, mindig köztük van. Szorgalmasan ápolja, gondozza őket, néha még beszél is hozzájuk. A járókelők mind megcsodálták a növényritkaságokat, a gyönyörű kertet. Bizony dicsérték is a szorgalmas embert. A kis unokájának, Ré Palinak is mindent elmagyarázott, megmutatott a kertészkedéssel, növényápolással kapcsolatban. Melyik növényt mikor, hogyan kell elvetni, aztán hogyan kell majd gondozni. - Szeretni kell a növényeket, azok pedig meghálálják a gondoskodást mondta. Nagyon érdeklődő volt Pali, ezért kapott egy darabka földet és vetőmagokat a nagypapától. Borsót, hagymamagot, retekmagot, sárgarépamagot, de még karalábémagot is. - De aprók ezek a kis magok! Ebből az apró magból lesz majd olyan nagy karalábém, mint tavaly termett a te kertedben is nagypapa? kérdezte Pali. - Igen, csak gondozni kell a növényeket szorgalmasan. felelte a nagypapa. - Nos kis unokám - így kell ásni. - mutatta Ka Pál bácsi. - Ó ez nem nehéz! mondta Ré Pali. - Akkor láss munkához! Pali nagy lendülettel kezdte az ásást, de bizony nem is olyan könnyű munka, mint hitte. Egyre fáradtabb lett és lepihent. Aztán eszébe jutott, hogy tegnap az iskolában a bukfencezést gyakorolták. Ha már ez 16

17 a földterület az övé ki is próbálja, bukfencet fog vetni. Hozzá is kezdett: előre bukfenc, hátra bukfenc, aztán megint előre. Alaposan el is fáradt, az ásás már nem is volt az eszében. A kis kertjére rá sem nézett. Két hónap is eltelt már. - No, hogy vannak a növényeid a kiskertben? érdeklődött a nagypapa. - Ó, azok még a kis zacskókban pihennek felelte Pali. Nagypapa erősen csóválta a fejét, de nem mondott semmit. Elgondolkodva meghívta Palit ebédre. Mikor Pali átment, a konyhából finom zöldségleves illata terjengett. Az asztalon a tányérokban már gőzölgött a finom leves, csak a Palié volt üres. - Jó étvágyat kívánok mindenkinek! mondta nagypapa. - De én még nem kaptam semmit! méltatlankodott Ré Pali. - Dehogy nem kis unokám felelte Ka Pál. Mindenki abból kapott, amit megtermelt a földjén. Mi a mamával vegyes zöldséglevest eszünk, te pedig bukfenclevest kaptál! Tóth Szabolcs és Tóth Fanni, Gönczi Pál Általános Iskola - Debrecen Répa Rudi, a manó Hol volt, hol nem volt, volt egy öreganyó. Egyedül lakott a falu szélén, nem volt már senkije, csak egy öreg kutyája, Morzsa. Háza mögött kicsi kert volt, kert sarkában egy öreg diófa, mely alatt nagyanyó gyakran megpihent a padon. Hallgatta a madarak csicsergését, és esténként elbeszélgetett kutyájával, hogy mit is szeretne másnap csinálni. Így történt, hogy egy kora tavaszi nap felsóhajtott, és bánatosan mondta Morzsának, hogy most már itt az ideje a kerti munkáknak nekiállni, holnap fel is ássa a kicsi kertjét. Reggel mikor felkelt, látta nagyanyó hogy a kert szépen fel volt ásva, elgereblyézve és azon kezdett gondolkodni, hogy ki volt az a jótét lélek, aki segített neki. Miközben a magokat rendezgette, csak gondolkodott, gondolkodott, de senki nem jutott eszébe. Nagyanyó szépen összeválogatta a magokat, amiket el szeretett volna vetni, borsót, hagymát, retket, karalábét és sárgarépát. Másnapra tervezte a veteményezést, amit el is mondott az öreg diófa alatt üldögélve Morzsának. Reggel mikor nagyanyó felébredt, alig tudott felkelni, annyira fájt a dereka. Hiába, a hetven év már meglátszott nagyanyón. Erőt vett magán, felöltözött és kiballagott a kis kertjébe, hogy elvesse a magokat. Hanem mi történt? Valaki az éj leple alatt szépen elveteményezett. Minden sor végén ott volt a kicsi táblán, hogy melyik sorban mi van. Nagyanyó értetlenül nézett körül és megkérdezte Morzsát: - Te voltál, Morzsikám? Azonban Morzsa csak nézett nagyanyóra, csóválta a farkát és válaszolni nem tudott, csak csahintott kettőt. Telt múlt az idő, a vetemény szépen kikelt, és nagyanyó, amit előző nap elhatározott, azt másnapra mindig megcsinálta valaki. Hol locsolt, hol kapált, hol csak gyomlált, de amit megfigyelt nagyanyó az az volt, hogy ismeretlen jótevője a legtöbb gondot a sárgarépáknak szentelte. A nyár lassan őszre fordult, és eljött a betakarítás ideje. Már csak a sárgarépa, a karalábé és a vöröshagyma volt kint a földben. Nagyanyó a kispadon ülve megbeszélte Morzsával, hogy másnap mindent szépen vékába szednek és lehordják a pincébe. Ahogy ezt így végiggondolta, elszenderült a padon. Amikor felébredt mit látott? Egy iciripiciri kis emberke üldögélt egy sárgarépával megrakott véka tetején és vidáman rágcsált egy répát. Nagyanyó ekkor megszólalt: - Ki vagy te és honnan jöttél? Ki küldött téged? A kis manó úgy megijedt, hogy elbújt az öreg fa törzse mögé. Nagyanyó oda ballagott, de addigra már se híre se hamva nem volt a jótevőjének. Leült a fa alá és azon kezdett gondolkodni, hogy hogyan tudná meghálálni azt a sok jót, amit vele tett ez a kis ismeretlen emberke. Ekkor támadt nagyanyónak egy jó gondolata. Bement a házba, megpucolt egy szép sárgarépát, összekarikázta és egy kistányéron kitette a diófa alá a padra. Bár nem látta a kis manót, de már tudta, hogy ha nem is látja, a manó azonban hallja őt és így szólt hozzá: - Nem tudom, hogy hívnak, de én mától kezdve Répa Rudinak foglak hívni. Köszönöm szépen a segítségedet, nélküled nem tudom mi lett volna velem az idén. Fogyaszd ezt a finom sárgarépát egészséggel! Másnap reggel nagyanyó első útja a kertbe vezetett. A kistányér üresen állott a padon, a kert szépen fel volt ásva. Innentől kezdve nagyanyónak még csak ki sem kellett mondani, mit akar csinálni másnap, Répa Rudi már a gondolatát is kitalálta és segített neki. Aki megkérdezte nagyanyótól, hogy hogyan képes még ilyen öregen is ennyi mindent csinálni, annak nagyanyó csak sejtelmesen annyit válaszolt: - Répa Rudi segít nekem, ő az én fogadott gyerekem. Az emberek csak csóválták a fejüket, hiszen soha nem láttak nagyanyónál senkit. Nagyanyó pedig még ma is minden este kiteszi a padra a kis tányér felkarikázott sárgarépát. Inotai Laura, ÁMK Sárszentmiklósi Általános Iskola - Sárbogárd Vesd Bele Vendel Tiszán innen, a Dunán túl valahol a Mátrában élt egy legény, neve: Vesd Bele Vendel. Vendel serény és okos, mindenhez ért mihez hozzáfog. A kisfalu, melyben él nagyon sokat köszönhet neki, ezt ő is tudja, de neki ez nem elég. Érezte szívében neki hivatása van, de maga se tudja még mi. Egy napon hát útra kélt. Három év, három hónap, három hét és még három nap járt és kélt, mire bejárta a Kárpát-medencét, majd megállott egy erdő közepén. Ekkor szíve megdobbant, majd meghasadt, mivel olyat látott, mit még soha. A völgyben nagy kietlenség fogadta. Ahol fák álltak, most ott csupán a kivágott fák megmaradt rönkjei. Tudta, a pusztítást ember keze okozta, s itt az idő, hogy most ő helyre hozza. Vesd bele magad, Vendel! gondolta. Baltát fogott és ásót, majd lapátot és gereblyét. Fát ültetett a régi helyén, veteményest a patak mellé. A fák lassan cseperedtek, a répa, zöldség is növekedett. A kihalt erdő életre kelt. A vadnyúl is visszaugrált, neki répa dukált. Az őz szökkent, egy buja hajtást lecsippentett. A legény házat épített, és ő lett az erdő kertésze. Telt, múlt az idő, beköszöntött a tél. Hősünk éléskamrája roskadt a finomabbnál finomabb gyümölcsöktől, zöldségektől, melyeket ő maga termelt. Ezen a télen már nem volt éhező állat az erdőn, mezőn. Egyszer volt, sosem látták, Messze innen, nem hallhatták. Egyszer volt, réges régen, Szép időben, még szebb évben. S talán ma is így van, Ha Vendel bírja erejével. Ördög Krisztián, Visontai Kovách László Általános Iskola - Vámosgyörk 17

18 Amikor a veteményes egy színdarabban megjelenik ben, szintén a Program egyik eredményeként, egy Vesd bele magad! induló is született az ajkai Fekete István - Vörösmarty Mihály Általános Iskola Padragkút Tagintézményének diákjai jóvoltából. Emellett egy színdarab, a balatonboglári pedagógusok és szülők öszszefogásából, melyről az alábbiakban olvashatnak egy rövid összefoglalót. Aki ilyen szép kertet nevel, az megérdemli a kitűntetett figyelmet. Ez a gondolat csupán egy sora annak a színdarabnak, amit a Boglári Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda 1.b osztályos növendékei adtak elő. Elsősorban itt mégsem a kert neveléséről van szó, hanem arról a példaértékű összefogásról, amelyet a balatonboglári intézmény pedagógusai és szülői véghezvittek a gyerekek nevelése érdekében. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az alsó tagozatos gyermekek számára milyen fontos szerepet tölt be az iskolai nevelés, az értékközvetítés és az ahhoz kapcsolódó viselkedésminták átadása. Intézményi keretek között a tanítás mellett legalább olyan fontos ennek a feladatnak a betöltése is, ami a pedagógusok aktív, kreatív, áldozatos munkáját követeli meg az iskolapadon innen és túl. A Vesd Bele Magad! program rövid időn belül egy rendkívül összetett mozgalommá nőtte ki magát, amelynek jótékony hatásairól nem elhamarkodott beszélni akár a vidéki társadalom, akár az agrárium, akár a nevelés, akár a fizikai munkához való viszony oldaláról nézve. Mégis, amikor egy ilyen kezdeményezés gyökeret ver, a legfontosabb feladat, hogy a képviselt értékeket sikerüljön átültetni a gyermekek sajátos értelmezésébe. A cél az, hogy a gyerekek játékosan, szórakozás és a családdal, barátokkal közösen eltöltött idő során tapasztalhassák meg a kertészkedés örömét, a munka gyümölcsét és megtanulják, hogy az eredmény érdekében érdemes keményen, kitartóan dolgozni. A boglári iskola ennek egészen egyedi eszközét találta meg. Halászné Takács Erika osztályfőnök vezetésével, illetve Gyenes Zsuzsa és Kocsis Nándor szerzőpáros közreműködésével az 1.b osztály növendékei egy színdarabot tanultak be, melyet több alkalommal is előadtak a nagyérdeműnek. A darabhoz dalokat írtak, jelmezeket készítettek, sokan, együttes erővel járultak hozzá sikeréhez. A tanmese főhőse Jánoska, aki saját kiskertjében nevelget répát, retket, borsót, karalábét, míg osztálytársai kirándulással, focizással, számítógépezéssel, tévézéssel, töltik szabadidejüket. Jánoska váratlanul megbetegszik, és mialatt otthon gyógyul, gondozott növényeit ellepik a kártevők. Jánoska, gyógyulása után, izgatottan vezeti társait kiskertjébe, hogy büszkélkedhessen zöldségeivel, ám szomorúan tapasztalja a távollétében rovarlepte, gazos kertet. Jánoska segítségére kerti barátai sietnek, a sün, a kismadár, a katicák, és a vakond gyorsan megtisztítják a kertet, hogy az újra életerősen, egészségesen tündökölhessen. Hiszen aki annyira szereti a természetet, növényeket, állatokat, mint Jánoska, az nem maradhat segítség nélkül. (A színdarabról készített kisfilm megtekinthető a watch?feature=player_embedded&v=3yoxowxnkrq#! oldalon.) A színdarab résztvevői: Nagy Boldizsár, Varga Fanni, Reich Tímea, Flórián Dániel, Vukovich Levente, Tilesch Márton, Farsang Fanni, Jancsek Anna, Balog Fanni, Nagy Mónika, Hosszu Dominik, Györe Ádám, Kovács Kristóf, Kadlicskó László, Fekete Dániel, Ferbel Olivér, Muszti Zoltán, Patacsi Borbála, Milosákovics Hanna, Rengel Gergő, Teklovics Boglárka Jó gyakorlatok a Program folytatásához A évi Programot egy értékelő konferenciával zártuk február 1- jén, melyre a kapcsolattartókat és intézményvezetőket hívtuk meg. Az esemény egy lehetőség volt a jelenlévők számára, hogy tapasztalataikat összegezzék, jó gyakorlataikat megosszák egymással. A rendezvénynek a Vidékfejlesztési Minisztérium adott otthont. A nyitó előadásokat (VM Dr. Fazekas Sándor miniszter; Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár) követően a Programban érintett szervezetek és vállalkozások szóltak röviden arról, hogy miért érzik fontosnak a Vesd Bele Magad! Programot. Ezt követően a Programba bevont pedagógusok előadásai következtek, melyek annak különböző aspektusaira szolgáltak például a saját tapasztalatokon keresztül. A Program elsődlegesen hatással volt a bekapcsolódott gyerek közösségek, osztályok életére, hatására erősödtek ezek a közösségek, 18

19 egy közös téma, feladat jobban összekötötte a gyerekeket. Az iskolákban különböző feladatok, programok kapcsolódtak a kertészkedéshez, fenntartva a gyerekek érdeklődését. A szendvicsversenytől a gazdaságlátogatásig terjedt a skála. Helyenként egyéb, a kertészkedéshez, mezőgazdasághoz kapcsolódó kirándulásokat is tettek. Jártak piacon, kertészeti árudában, gazdaboltban, a helyi középiskolában, valamint találkozhattak a gyerekek egy növényorvossal is, aki a tanulók számára érthetően mesélt a kert kártevőiről és jótevőiről. Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a Program milyen hatással van a gyerekek életmódjára. A pedagógusok visszajelzései egyértelműen pozitívak ezzel kapcsolatosan. Az életmódhoz, egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó ismeretek oktatása során jó hivatkozási pont volt a Program, a gyerekek személyes élményei miatt is egyszerűbben oktathatók ezek az ismeretek. Például több iskolában volt közös főzés a megtermelt zöldségekből. A saját termelésű zöldségek hatására olyan gyerekek is megették a zöldségeket, akik azelőtt soha. Egyes iskolákban kimutatható volt a gyerekek tanulmányi eredményének a javulása a Program során. Az iskola és a szülők viszonyára is hatással volt a Program. Ennek lebonyolítása ugyanis a korábbinál komolyabb együttműködést igényelt a Programot helyben koordináló pedagógus és a szülők között. A pedagógusok véleménye szerint a szülők támogatása nélkül nem menne a program. Ha ők nem kaphatók erre a programra, akkor nem tudnának a gyerekek kertet kialakítani otthon. A szülők hozzáállása a Programhoz nemcsak az iskola szülő viszonyt befolyásolja. Az egész családra hatással van a Programban való részvétel. A VBM kapcsán az egész család együtt tevékenykedik a kertben. A szülő példát mutat, a nagyszülők különösen sok tanácsot adtak az unokáknak, mivel gyakran előfordult az, hogy a kertészkedés a szülők számára is ismeretlen terep volt, így ők a gyerekekkel együtt tanulhattak bele a kerti munkába. A pedagógusok, szülők és gyerekek mellett a támogató fiatal gazdák szerepe sem hanyagolható el. A személyes találkozások az iskolában vagy a gazdaságban, élővé teszik a gyerekek számára a gazda képét, általuk könnyebben megértik, hogy mit csinálnak a gazdák, hogyan kerül a segítségükkel az étel az asztalra, milyen fontos munkát végeznek. A konferencián is részt vettek Programot támogató fiatal gazdák (Bakó Dániel, Tasi Péter), akik a velük kapcsolatban álló iskola (Szentes, Lakitelek) pedagógusaival együtt számoltak be élményeikről, tapasztalataikról. A tanári beszámolók mellett a Program értékeléseként sor került 5 osztálykirándulás kisorsolására is, amelyet a résztvevő, vállalásaikat teljesítő iskolák között sorsoltunk ki. A nyertes iskolák: Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium Vecsés, Általános Művelődési Központ Tápiószőlős, Cece Nagyközség Önkormányzatának Alapi Tagiskolája, Bátonyterenye KÁI AMI Kossuth Lajos Általános Iskolai Tagintézménye dr. Gárdony Ildikó ben a lakiteleki Eötvös Iskola és a Balatonboglári Általános Iskola osztályai nyertek osztálykirándulást. Az utazásról rövid beszámoló is készült, melyet a következőkben olvashatnak: Nagyon örültünk, amikor a Vesd bele magad! mozgalomban kétnapos osztálykirándulást nyertünk. Izgatottan vártuk a kirándulást, majd májusban azt is megtudtuk, hogy nem két, hanem három napra mehetünk Egyházaskozárra, egy erdei iskolába. Még sosem voltunk többnapos kiránduláson, szerencsére mindenkit elengedtek a szülei. Június 8-án, pénteken reggel indultunk autóbusszal. A buszon gyorsan telt az idő, mert Lajos bácsi kendőkötő versenyt hirdetett, ami azt jelentette, hogy ki tudja érdekesebben felkötni az erre a kirándulásra batikolt kendőnket. Hamar megérkeztünk Faddra, ahol Bence és János bácsi várt minket. Traktorozhattunk, felülhettünk a kombájnba és megnéztük a bodzaültetvényt is. Ekkor következett a legfinomabb élmény, hiszen a szamócásban annyi szamócát szedhettünk, amennyit csak bírtunk. Bence bácsi mindent kedvesen elmagyarázott, mesélt nekünk a gazdálkodásról. Jó élményekkel és szamócával megrakodva indultunk tovább. A következő állomásunk Magyaregregy volt, ahol Máré várát néztük meg. Nem éreztük a nagy meleget, mert a hűvös erdőben sétáltunk fel a várhoz, ahol megismerkedtünk a vár legendájával is. Délután érkeztünk Egyházaskozárra, ahol a balatonbogláriak már vártak minket. Gyorsan elfoglaltuk a szállást és már indultunk is a Szuppi-tóhoz, ahol honfoglalás kori játékban vettünk részt. Megismerkedtünk a régi magyar viselettel, fegyverekkel, íjászkodtunk és fakarddal csatáztunk. Egy-két kisebb hadi sérülés ugyan esett, de nagyon jól éreztük magunkat. Vacsora után holdfénytúrára indultunk. Három órát túráztunk a sötét erdőben, jól elfáradtunk. Sajnos, olyan hangosak voltunk, hogy csak egy ijedt kis őzgidát láttunk. Másnap reggel megnéztük az állatokat az erdei iskolában, megismerkedtünk Lajossal, a szamárral és Félixszel, a kecskével. Délelőtt kézműveskedtünk, bőrből készítettünk karkötőt és szütyőt, utána mindenki kovácsolhatott magának egy vésőt. Kaptunk ajándékba Anti bácsitól, a fegyverkovácstól egy szerencse patkót is! Ebéd után busszal átmentünk Bikalra, a Reneszánsz Élménybirtokra. Nagyon érdekes volt megnézni egy középkori falut. Nekem legjobban az a bolt tetszett, ahol ólomkatonákat árultak. Este Hajni néni és Nándi bácsi pizzát és kenyérlángost sütött nekünk, amiből degeszre ettük magunkat. Az eső miatt elmaradt a tábortűz, de zseblámpával eljátszottuk. Búcsúzóul együtt énekeltünk és Anita nénitől még ajándékot is kaptunk. Vasárnap reggel fájó szívvel indultunk haza, de már sok gyereknek nagyon hiányzott az anyukája. Hamar hazaértünk, itthon a szülők finom ebéddel várták az egész osztályt. Volt jó sok grillezett zöldség és saláta is a húsok mellé, ahogy egy VBM-es osztályhoz illik. Nagyon jól éreztük magunkat, kedves emberekkel ismerkedtünk meg. Jó lenne, ha jövőre is ilyen élménydús kirándulásunk lenne! Köszönjük szépen az AGRYA- nak a lehetőséget és a szervezést! Csille Lajos 4.a osztályos tanuló, Eötvös Iskola Lakitelek 2011-ben, amikor 2000 diákkal elindítottuk a Vesd bele magad! Programot bíztunk benne, hogy 2012-ben számuk megduplázódik. Bíztunk abban, hogy egyre több kisdiáknak és felnőttnek megtetszik a Program, hogy annak értékeivel minél többen azonosulni tudjanak ben diák emelte fel kezét lelkesen az iskolapadban, amikor a veteményezésről kérdezték meg őket. Az én kezem mindössze a fejemig ért, amikor először megláttam ezt a nagy számot, érezve a Program felelősségét. Tudtuk, hogy a Programot csak összefogással lehet véghez vinni, hiszen nem lehetünk minden intézményben, kiskertben jelen, hogy a Kiskertészek munkáit segítsük. Mi nem, viszont akik a gyerekek mindennapjait óvják, figyelemmel kísérik, igen. Nélkülük nem tudtuk volna a Program értékeit úgy továbbítani, ahogy velük együtt sikerült. Éppen ezért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani minden szülőnek, pedagógusnak, fiatal gazdának, mindenkinek, aki önkéntes munkájával segítette a gyerekeket, a Programot és mindezzel együtt Szervezetünk munkáját is! László Anita program koordinátor 19

20 Támogatók: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Vesd bele magad! Magazin Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA Kiadásért felelős:lászló Anita program koordinátor cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. VI/ 28., tel./ fax: vesdbelemagad@agrya.hu web: