ÚJ SZELLEM SZLOVENSZKÓN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJ SZELLEM SZLOVENSZKÓN"

Átírás

1 THOMAS VON AHN ÚJ SZELLEM SZLOVENSZKÓN BETEKINTÉSEK SZVATKÓ PÁL CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KULTÚRPOLITIKAI SZEMLÉ -JÉBE ( ) Amikor Egry Gábor a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című kézikönyvhöz írt recenziójában azt a provokatív kérdést tette fel, vajon képesek vagyunk-e egyáltalán a magyar kisebbségek történelmének adekvát megragadására, akkor természetesen a dolgok episztemológiai dimenziójára gondolt leginkább. 1 De ha komolyan akarjuk venni Egry felvetéseit, egy kisebbségi folyóirat bemutatása-elemzése alkalmából sem szabad semmibe venni ezt, hiszen mindjárt az egyik első, ebből levonható következtetés éppen az lehet, hogy emlékezetünkbe hozzuk értelmezési kereteink kifejezőerejét. Bevezetőül tehát arra a kérdésre keresünk válaszokat, hogy mire lehet képes a kisebbségkutatás, ha elemzése alapját egy olyan folyóirat képezi, amely az első bécsi döntést alig két évvel megelőzve kötelezte el magát a csehszlovákiai magyarság ügyeinek képviseletére. Az értelmezési keretet tekintve nézetünk szerint a lehetséges utak egyikét Kántor Zoltán mutatta fel, amikor a nemzetépítés elméletét alkalmazta a romániai magyar kisebbségen belül lezajló identitáspolitikai folyamatok, illetve nemzeti kisebbségi stratégiák értelmezésére. Kántor arra hívta fel a figyelmet, hogy kisebbségi nemzetépítés is létezik, annak ellenére vagy éppen annak okából, hogy ez nem azonos az anyaországban lezajló nemzetépítési folyamatokkal. 2 A nemzetépítési folyamatok egyik alapfeltételének egy olyan diskurzív teret tekintünk, melyben egy nemzet bizonyos értelemben önmagát alapozza meg. Máshogyan fogalmazva: a modern nemzetállam és a nemzeti alapon keletkező, illetve saját magát reprodukáló kollektív identitás egyik alapfeltétele a nyilvánosság megléte. Sokak számára nehezen elképzelhető, hogy egy nemzetiesítő államban (Rogers Brubaker) élő nemzeti kisebbség is rendelkezzen saját nyilvánossággal. Ha viszont tekintetbe vesszük a magyarságon belül egymástól elkülöníthető képzelt közösségek három csoportját az összmagyarság etnokulturális közösségét, a magyarországi magyar állampolgárok összességét, valamint a határon túli magyar nemzeti kisebbségek közösségeit 3, akkor a fentiek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy ezeknek a közösségeknek külön nyilvánosságok felelnek meg. A továbbiakban tehát a kisebbségi nyilvánosság fogalmából indulunk ki, melynek pontos meghatározása itt nem lehet a célunk, sőt ezt nem is tartjuk célravezetőnek. Bennünket sokkal inkább a folyamat azon része érdekel,

2 56 Thomas von Ahn amelyben e nyilvánosság folytonosan (re)konstruálódik. Ezt a folyamatot a német szociológus, Ulrich Bielefeld a nemzet és társadalom összefüggéseit kutatva a Selbstthematisierung azaz öntematizáció kifejezéssel illette. Bielefeld e fogalmon többet ért a nemzeti identitás alakulásánál. Az öntematizáció szerinte a modern korban egyaránt velejárója a modern társadalmak megalapozásának és igazolásának is. Mint írja: Azt természetesnek tartjuk, hogy minden egyén és minden csoport a nem modern társadalmakat is beleértve képeket és értelmezéseket fejt ki magáról. Az önképek modernségét azonban két alapvető jellemző határozza meg: reflexivitásuk és politikai jelentőségük. 4 Az önképek reflexivitása alatt Bielefeld azt érti, hogy a csoport a modern korban nem rendelkezik többé önmagán kívüli vonatkoztatási ponttal, amelyből önképeit levezethetné, hanem folyton önmagára vonatkozni kényszerül. És mivel minden csoportosulás, illetve minden befogadás mindig kirekesztést is jelent, ezért az elhatárolást tehát annak eldöntését, hogy egy csoport mit vagy kit nem tekint hozzá tartozónak szintén önmagából kényszerül levezetni és előállítani. Az önképek politikai jelentőségét Bielefeld ezzel szoros kapcsolatba állítja. Nézete szerint a csoport politikai társadalmasítása a csoport önrendelkezésére alapul: minden csoport, amely eléri a politikai önrendelkezés szintjét, vagy azt legalább követel(het)i, követelését önmagából kényszerül megindokolni. Tehát annak meghatározására kényszerül, hogy ki akar lenni, és ezzel kapcsolatban helyzetét és igényeit saját történelméből vagy kultúrájából kell levezetnie, és ezzel másoktól befelé és kifelé megkülönböztetnie önmagát. Más szóval a modern korban [az öntematizálás] a nemzeti identitás problémáját [ ] köti össze a politikai egyértelműség problémájával, amely önmaga határozza meg a politikát nemzeti mivoltában. 5 Ilyen folyamatok a nemzeti kisebbségek két világháború közötti történetében gyakran megfigyelhetők. Hiszen a nemzetiség magától értetődősége (Ulrich Bielefeld) a nemzeti kisebbségek kialakulásakor megrendülhetett, s így a kisebbségi közösségen belül olyan folyamatok indulhattak el, melyek az új körülmények között törekszenek a magától értetődés helyreállítására. A megrendülés körülményét Borsody István egy 1938-ban megjelent tanulmányában a következőképpen fogalmazta meg: A kisebbségi ember többet gondol a nemzetre, mert a teljes nemzeti lét hiányát kénytelen érezni lépten-nyomon, ezért ha magyarságát óvni akarja, magyarabb, öntudatosabb magyarrá válik, mint akár a magyarországi, csak, sajnos, a magyar öntudatig általában is kevesen jutnak el, s ha a kisebbségi sorban ezt valaki el nem éri, nem úszhat a magyar árral, mint a magyarországi, s könnyen veszhet el az idegen eszmék áradatában. 6 A helyreállítás érdekében kezdeményezett öntematizációs folyamatok általában olyan ideológiai tartalmakat teremtenek, melyek leginkább a saját kisebbség múlt- és jövőképét vagy politikai részesedésének lehetőségeit illetik. A csoport ezzel önképének stabilizálására, illetve kanonizálására, valamint politikai igényeinek dokumentálására törekszik.

3 Új szellem Szlovenszkón 57 Ennél a pontnál térünk át Szvatkó Pál Új Szellem című folyóiratához, mivel benne épp a nemzeti kisebbség öntematizációs folyamatának előrelendítésére látunk kísérletet. Olyan fórummal van tehát dolgunk, mely a csehszlovákiai magyar kisebbség véleményformálásához akart hozzájárulni, és ezzel együtt vállalta a kisebbségi nyilvánosság egy szegmensének megteremtését is. Ahogyan erre Szvatkó címadó, a kolozsvári Hitelben megjelent cikkében is kitért, az Új Szellem céljait a szlovák nemzeti mozgalom Hlas című, 1889-ben indult folyóiratának feladatához hasonlította: A feladatok azonosak, a helyzet is sokban emlékeztet az akkori szlovák helyzetre. Elmaradottság és veszedelmes illúziók között hangzatos és keresztülvihetetlen jelszavak virítanak, és senki sem gondol arra, hogy a kisebbségi élet megjavításánál mindenekelőtt a nemzeti közösséget kell átalakítani, átnevelni, teherbíróvá tenni. 7 Ez természetesen nem jelentette azt, hogy bizonyos szándék nélkül történt volna, illetve mellőzött volna pontosabb elképzeléseket arról, hogy ennek a folyamatnak milyen irányba kellene haladnia. Ezzel már el is érkeztünk az elemzés egy lehetséges kiindulópontjához, amely arra törekszik, hogy az Új Szellem ideológiai ujjlenyomatát próbálja körülhatárolni. Tudományos megközelítésben erre elsőként G. Kovács László vállalkozott, akinek fontos következtetései a Szvatkó Pál válogatott írásait bevezető, Filep Tamás Gusztávval közösen írt tanulmányában is érvényesülnek, s amire a jelen tanulmány is jelentősen támaszkodik. 8 Ha ezen kívül tekintetbe vesszük a számos csehszlovákiai magyar lapot és folyóiratot, valamint a kezdetleges állapotban lévő rádiózást, 9 akkor elemzésünket további perspektívákkal bővíthetnénk, már amennyiben e források erre visszakövetkeztetni engednek. Így arra nyílna alkalmunk, hogy az Új Szellem mondanivalóját a magyar kisebbségi sajtónyilvánosság észlelésének tükrében rekonstruáljuk, szinte visszaemelve az eredeti diskurzusába. Végül még tovább bővíthetnénk ezt a kiindulópontot, amennyiben az esetleges szlovákiai, cseh vagy magyarországi sajtó reflektálásait is bevonnánk elemzésünkbe, ezzel arra is rámutatva, hogy a fentebb említett nyilvánosságok nem rendelkeznek hermetikus határokkal. 10 Mindazonáltal a munkaökonómia határait számba kell vennünk, és így nyilvánvaló, hogy ennek a programnak itt csak egy kis részét tudjuk megvalósítani. Tanulmányunk címében megjelölt, kissé esszéisztikus eljárásmódunkat ennek ellenére az eddig kifejtett gondolatok figyelembevételével igyekszünk teljesíteni. Először is a folyóirat szerkesztő-kiadó kultúraszervezői tevékenységéről és annak politikai kontextusáról teszünk megjegyzéseket, felidézve ezzel együtt az Új Szellem keletkezésének hátterét is. Utána pedig az Új Szellem szerkezetét világítjuk meg, a folyóirat felépítése, szerzői és rovatai, valamint fontosabb központi gondolatai figyelembevételével. Ezt követően a folyóirat három munkatársának szerkesztőségi munkáját tárgyalva érintünk példaszerűen olyan aspektusokat, melyek a folyóirat tartalmát,

4 58 Thomas von Ahn kapcsolatrendszerét, valamint a csehszlovákiai magyarság nyilvánosságon belüli fogadtatását érintik. És végül Szvatkó Pálnak egy, a folyóiratban gyakran visszatérő politikai tervezetjavaslatát érintjük röviden, melynek alapötlete Dél-Csehszlovákia etnikai alapú kantonizálásából indult ki. Az Új Szellem keletkezéséhez és kulturális ideológiai hátteréhez Az Új Szellem Szvatkó Pál folyóirata volt, ezért nehezen lenne értelmezhető Szvatkó a csehszlovákiai magyarság nyilvánosságában vállalt szerepének vizsgálata nélkül. Ahogyan ezt Filep Tamás Gusztáv és G. Kovács László említett tanulmányukban kimutatták, az szeptember 9-én született Szvatkó nemcsak egy évszázadokon keresztül visszakövethető polgári család leszármazottja volt, hanem a polgáriasságot megteremtő értékek örökösének is tekintette magát. 11 Csehszlovákiai magyar hivatásgyakorlásának második meghatározó eleme pedig a fiatalon megélt hatalomváltás volt, melyből később a valószerűnek vélt nemzeti doktrína relativitására következtetett, ahogy erről a Nyugat által 1936-ban közölt A változás élménye című esszéjében számolt be: A magától értetődőség megdőlésének következményeit tizennyolcban, tizenhét éves koromban nem láthattam tisztán. Ma tudom, mi történt. Fölöttébb ritka világtörténelmi jelenség. Hol esett meg az, hogy valaki egy várost mondjuk színmagyarnak látott, idomított fiatal eszével nem álmodta, hogy másképp is lehet, s egyszerre egy viharos őszi hónap alatt az egész szlovákká lett? Én, tizenhét évemmel és belém gyömöszölt fogalmakkal tényleg magyarnak láttam Nagyszombatot. Másnap Trnava tényleg szlovákká vált. Odavoltam a csodálkozástól. A két elképzelés közül melyik volt a téves, a magyar vagy a szlovák, ebben a viszonylatban nem fontos, mert én mind a kettőt kénytelen voltam hinni és időrendi sorrendben abszolútumnak felfogni. Örök élmény maradt, hogy láttam, amint az egyik hordozó igazság más hordozó igazsággá változik. Ilyesféle dolgok a tudat alatt letörülhetetlen nyomot hagynak. 12 A változás élménye konzekvenciájaként Szvatkó saját személyére, valamint kisebbségi közösségére nézve elengedhetetlennek tartotta a vélt magyar felsőbbrendűség elvetését és új térbeli vonatkozási pontok felállítását, ahogy ugyanebben az írásában fogalmazott: Mi kisebbségek, megszűntünk uralkodó nép lenni, államiság, parancsolás. Régi helyzetünkben a haza eszméje éltetett. Ma államunk van, ahol igyekszünk békés mellérendeltségben élni társnemzeteinkkel. És lokálpatriotizmusunk van, a szűkebb táj, az otthon, a mi földünk, a mi embereink szeretete és szívós, néha elkeseredett védelmezése. A fordulat, ami 1918-ban jött, a nagy átértékelési folyamat kezdetét jelentette. Én is békatávlatból kezdtem látni a világot a régi madártávlat helyett, lentről, ahonnét minden nagynak és nehéznek látszik. Megtalálni a mélyben élés formáit, ez lett a feladatunk. 13 Így körbehatárolt

5 Új szellem Szlovenszkón 59 feladatát 1924-től egészen az első bécsi döntésig a Prágai Magyar Hírlap (PMH), tehát a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok közös napilapjának belső munkatársaként látta el. Ugyanakkor esszéistaként és publicistaként a legkülönbözőbb folyóiratokban és antológiákban publikált. Írásai többek közt a Sarlóhoz közel álló A Mi Lapunkban, később az ellenzéki Magyar Nemzeti Párthoz közel álló Magyar Írásban jelentek meg, Magyarországon pedig az említett Nyugaton kívül a Szép Szó is közölte egy cikkét, rendszeresen pedig a Magyar Szemle, a Nouvelle Revue de Hongrie, valamint az Apollo jelentette meg tanulmányait. Legfontosabb újságírói és kisebbségpolitikai teljesítményének azonban a két, általa vezetett folyóiratot tekinthetjük, az 1931-ben egyetlen kiadást megélt Új Munkát, valamint tanulmányunk alapját képző Új Szellemet. Ahogy erre korábban Filep Tamás Gusztáv és G. Kovács László már felhívták a figyelmet, Szvatkó tevékenységének megítélésében kortársai nem voltak egy véleményen, és mai szemszögből is megállapítható, hogy PMHbeli cikkeinek némelyikében ellentmondásba keveredett máshol kifejtett gondolatmeneteivel. 14 Viszont arra is fény derült már, hogy a két világháború közötti napilapok Csehszlovákiában politikai irányzatokat, pártokat voltak hivatottak szolgálni, és ezért nem feltétlenül független szerkesztőségi álláspontot tükröztek. 15 Az ellentmondásokkal kapcsolatban tehát abból indulhatunk ki, hogy Szvatkó PMH-beli cikkei és vezércikkei nem egyeztek meg feltétlenül saját véleményével. A magyar ellenzéki pártok politikai irányzatával nem egyetértő kortársai azonban épp azt nehezményezhették, hogy Szvatkó egyéb publicisztikai írásaiban arra célzott, hogy a csehszlovákiai magyar nyilvánosságban önálló, független értelmiségiként tartsák számon, sőt, akár egy kisebbségi mozgalom élén álló egyéniségnek tekintsék. Szemrehányások a másik oldalról is érték. Amikor Szvatkó hosszú készülődés után Márai Sándor, valamint Móricz Zsigmond eszmei támogatásával 1931 áprilisában útjára bocsátotta az Új Munka nevű folyóiratát, akkor ez többek között néhány ekkor erősen balra tartó sarlós szerepeltetése miatt akkora ellenszenvet váltott ki Szvatkó munkaadóinál, hogy ő már a második szám megjelenése előtt feladta magas színvonalú kísérletét. A szerkesztő politikai hovatartozásuktól függetlenül, egyedül tehetségük alapján kívánta volna megválogatni szerzőit, ez azonban a csehszlovákiai magyar kultúrpolitikai belharcok miatt nem volt megvalósítható. Az Új Munka pozsonyi munkatársának, Szalatnai Rezsőnek Szvatkó a következőképpen vázolta fel a kudarc okait és a belőle levont konzekvenciákat: A cézárok lefele fordították hüvelykujjukat. Elvették a levegőt az Új Munka előtt [sic!], úgyhogy én nem szerkeszthetem tovább. A függetlenséget másképp értelmezik, mint én, s ebben nem tehetek koncessziót. A PMH-nál kötnek az előírások, de irodalmi téren hajlíthatatlan vagyok. A PMH-ban betöltött állásom inkompatibilis egy olyan merész hangú lappal, mint az Új Munka első száma volt, s mivel a

6 60 Thomas von Ahn PMH technikai segítsége (reklám, akvizíció közössége stb.) nélkül az Új Munka halálra van ítélve, eleve feladom a küzdelmet. Támogatás nélkül vesztett ügyem van. Én pedig veszedelmes»kommunista«és»hazaáruló«lettem [ ]. 16 Ugyanakkor sok jel mutat arra, hogy Szvatkó, amikor inkompatibilitását a PMH javára oldotta fel, elveszítette hitelességét a csehszlovákiai magyar baloldal szószólóinál, igaz, némelyikük már az Új Munka megjelenését sem fogadta fenntartások nélkül. 17 Fábry Zoltán egyik visszatekintésében lélekgyilkosságnak nevezte a lap ellehetetlenítését, s ezzel indokolta elítélő véleményét Szvatkóról: Itt kezdődött, itt nyomorították a cinikus szaltó mortálék bűvészévé az egyik legígéretesebb szlovenszkói írástudót. Szvatkó az irodalom kalandora lett, a bukfencek és fordulatok elképesztésére utazó mestere: bohóc, aki minden fintorában önmagát siratta. A kétlakiság példája lett: idegen, ideges zsonglőr volt, aki nappal Hitlert mondott, és éjjel nem tudott betelni Huizinga humanizmusával! 18 Amikor Szvatkó hat évvel később újból nekiállt egy saját lap szerkesztéséhez, elejétől kezdve biztos lehetett az időközben egyesült ellenzéki pártok folyóiratának egzisztenciális feltételeit biztosító támogatásában. A szlovenszkói magyar értelmiség nemzetéhez hű csoportja Új Szellem címen folyóiratot ad ki, amelynek első száma már február elején megjelenik, jelentette be Szvatkó január 22-én Szekfű Gyulának, akivel a Magyar Szemlébe írt cikkei miatt állt kapcsolatban. A folyóirat a hivatalos kisebbségi politika támogatását élvezi, sőt éppen az ő kezdeményezésükre jött létre, de természetesen önálló és magas színvonalú hangot óhajt megütni. A cél éppen az, hogy a problémáinkkal a napilapok hétköznapi hangján felülemelkedő szférában foglalkozhassunk. Az Új Szellemet én szerkesztem. Méltóságos Uram ismeri elképzeléseimet a magyar dolgokról és tudja, hogy Méltóságos Uramat mesteremnek tisztelem, akinek szemén át állapítom meg én is a magyar diagnózist és az orvoslás útjait ugyanolyan belső nyugodt megújhodással keresem, mint Méltóságos Uram. Éppen azért, mert így van, föltétlenül szükségesnek tartanám, hogy az Új Szellem, amelynek magyar iránya teljesen Méltóságos Uram iránya lesz, első számában cikket közöljön Méltóságos Uramtól. 19 A címzett, bár egy későbbi válaszában méltatta a folyóiratot, nem tett eleget a kérésnek. Az idézet viszont arra is alkalmas, hogy megmutassa, Szvatkó kultúrpolitikai elképzelései annak ellenére változtak meg az előbbi kísérlet óta, hogy itt még mindig a minőség hívének mutatkozott. Míg előbbi folyóiratát gyönyörű progresszív munká -nak tekintette egy Szalatnai Rezsőnek írt levelében, az Új Szellem egyik központi gondolata most a csehszlovákiai magyarok szellemi egységének megteremtése lett. Nagyon valószínű, hogy épp ez vezetett a baloldal újabb ellenállásához. Erre a leginkább a folyóirat első évére érvényes következtetésre a pozsonyi aktivista Magyar Újság párhuzamos olvasata ad okot, melynek egyes, az Új Szellemmel kapcsolatos kitéréseire még visszatérünk. Szvatkó azonban Itt magyarnak len-

7 Új szellem Szlovenszkón 61 ni című programcikkében azt hangoztatta már az első számban, hogy lapja nem vétett senkinek. A legbarbárabb harcmodor volna, ha előre elítélnék azért, mert írói másutt is működnek. Kívánjuk, hogy a lapot a saját tetteiből ítéljék meg, semmi másból. Nem akarunk belháborút. De ha rákényszerítenek: mi rendelkezünk Szlovenszkón a legerősebb igazságtankokkal, értelemágyúkkal, becsületességrepülőgépekkel. És programját tekintve a következőket fogalmazta meg ugyanitt: Harcos humanizmust hirdetünk, de a mi humanizmusunk a páriák humanizmusa, azoké, akik lent vannak, azaz a humanizmust kapják, s nem azoké, akik kötelessége, hogy a humanizmust kiosszák, mert fent vannak a hatalmon belül. Nem nézünk sem jobbra, sem balra, de tiltakozunk mindenki ellen, aki bánt. [ ] Az Új Szellem [ ] a szellem fegyvereivel védeni akarja a kisebbséget, nevelni, zavarait tisztázni. (1. évf. 1. sz. 4. p.) Az ilyen fajta kihívások az idő folyamán sosem lettek erősebbek, ellentétben az egyre nyomatékosabban hangoztatott szellemi egység gondolatával. Ezzel kapcsolatban itt leszögezendő, hogy Fábry Zoltán fentebb idézett ítéletét legfeljebb nagy fenntartásokkal lehet az Új Szellemre vonatkoztatni, és ez ahogy erre G. Kovács László is figyelmeztetett 20 éppen ott igazolódik leginkább, ahol az egység antipluralista eszményének hangoztatására a legszélsőségesebben kerül sor. Az Anschluss -t követő számban Konrad Henlein a szudétanémetek soraiban sikeres náci agitációját példázva a következők olvashatók az Egység című első oldalas szerkesztőségi köszöntőben: A szlovenszkói magyar kötelessége, hogy feladjon minden finnyáskodó vagy egyéni érdekű különállást, s közeledik az egységes káderhez, mert ez a káder nem egy pártnak kerete többé, hanem az egész magyarság kerete, és rajta kívül nincs magyarság. Az elhatárolódásra rögtön, csupán néhány sorral lejjebb kerül sor: a részletekben, főleg a világnézetben és a demokráciáról alkotott felfogásunkban más úton haladunk, és nem oszthatjuk a német»führerstaat«faji és politikai előítéleteit. 21 (2. évf. 7. sz. 1. p.) Végül itt még arról kell említést tennünk, hogy tulajdonképpen kinek szólt az Új Szellem. Turczel Lajos alapművében azt hangsúlyozza, hogy a folyóirat azt az»egységfrontos«hidat alkotta, amelyen a kényesebb ízlésű dezertáló baloldaliak a napról napra növekedő ellenzéki táborba stílusosan vonulhattak át. 22 A tanulmányunkban közölt, név szerint említett szerzők listái ezt némileg igazolni látszanak, de arra is ismerünk példát, hogy Szvatkó erőszakosan próbálta átvontatni e hídon az ellenzéki tábor egyik kritikusát. Amikor ugyanis az Új Szellem engedély nélkül közölte kivonatokban Jócsik Lajos eredetileg az Szép Szóban megjelent Az emberi felemelkedés vágya a kisebbségnél című írását, szerzője ezt az alkalmat kihasználva fejtette ki hosszan álláspontját az Új Szellemmel, illetve az ellenzéki politikával szemben. 23 Azonban itt arra szeretnénk kitérni, hogy a folyóiratban szinte minden egyes számban találkozunk a nemzedéki ideológia hangoztatásával. Ezt az ideológiát a két világháború között Európa-szerte a legkülönbö-

8 62 Thomas von Ahn zőbb mozgalmak sajátítottak el, valószínűleg a spanyol 98-as nemzedék nemzeti megújulásra törekvő irodalmi mozgalom példájára, amelynek képviselői közvetetten, egyikük pedig közvetlenül is szerepelnek a folyóiratban. 24 Az új nemzedék toposza legkésőbb Győry Dezső Újarcú magyarok című, 1927-ben megjelent verseskötetével került a csehszlovákiai magyarság nyilvánosságába, de azóta is minden újabb mozgalom kezdeményezésénél előkerült, így az Új Szellemnél is. Szvatkó egyik PMH-beli cikkében például azt állította, hogy a folyóiratához érkezett olvasói levelekben egy eddig a nyilvánosságtól tartózkodó nemzedék nyilvánul meg. Egyik PMH-beli cikkében e levelek közlését szorgalmazta, mondván: hadd lássák politikusaink, közíróink, íróink, barátaink és ellenfeleink, milyen a magyar értelmiség most kibontakozó új nemzedéke, amely a tíz év előtti nemzedéktől eltérően nem űzi messiási hit, hanem gőgösen vagy megtörten visszavonul s nem akar tudni a nyilvánosságról, fél tőle s kissé undorodik is a felesleges személyi harcoktól. Most váratlanul, furcsán és kétkedően megnyilatkozik. Töpreng, nem tud választani, segítséget kér az Új Szellemtől. Különös, szinte meghatóan naiv bizalom nyilvánul meg e levelekben s a legtöbbjük úgy kapaszkodik belénk, mint az utolsó szalmaszálhoz. 25 Nyilvánvaló, hogy ezzel a gondolatmenetével Szvatkó a folyóiratával való azonosítást nem csak jellemezni, hanem előidézni is kívánta. Az ilyen stratégiát a bevezetőben említett nemzetépítéshez hasonló eljárásnak tekinthetjük, mely az öntematizáció megvalósításának egyik válfaja. A német nemzedékkutatás (Generationenforschung) e közösségiesítési folyamattal kapcsolatban nemzedéképítésről (Generation building) beszél. 26 Az Új Szellem szerkezetéről Az Új Szellem február 15-e és november 1-je között összesen harmincnyolc alkalommal jelent meg. A nyári hónapok kivételével, amikor július és augusztus elsején kettős számok kiadására került sor, a folyóirat kéthetente került az olvasóközönség kezébe, mindig a hónap elsejei és többnyire tizenötödikei dátummal. A példányszámokról mivel a két világháború közötti Csehszlovákiában egy eleve jól titkolt adat 27 nincsenek adataink. A grafikailag Kner Albert 28 által tervezett folyóirat terjedelme általában tizenkét oldal volt, de itt is akadtak kivételek, így a négy nyári kettős számból kettő huszonnégy, a másik kettő pedig húsz oldalas terjedelemben jelent meg, az egyetlen karácsonyi számnak pedig tizenhat oldala volt. Az Új Szellem utolsó három száma a német nemzeti nacionalisták október 1-jén bekövetkezett csehszlovákiai bevonulása után végül már csak nyolc oldalon jelent meg. Számításunk szerint a folyóirat két évfolyamának összterjedelme tehát 496 oldalt tett ki, nem számolva az szeptember 1-jei szám után-

9 Új szellem Szlovenszkón 63 nyomatását, melyre azután került sor, hogy az utólagos cenzúra első és egyetlen alkalommal elkobozta a folyóiratot. 29 A csehszlovákiai magyarság nyilvánosságán belül aktív szerepet vállaló magyar írók az Új Szellemben Aba Sándor (??) Adorján Manassé [álnév] Baráth László (1910?) Beller Jenő (??) Bellyei László ( ) Berecz Kálmán ( ) Borsody István ( ) Bólya Lajos ( ) Brogyányi Kálmán ( ) Cétény Ferenc [?] Darvas János ( ) Dobossy László/Czuczor László ( ) Duka Zólyomi Norbert ( ) Egri Viktor ( ) Esterházy Lujza ( ) Farkas István Hantos László ( ) Janics Kálmán Jócsik Lajos ( ) Kovács Endre ( ) Laufer Béla Maróti László (??) Mohácsy János (??) Nagy Vilmos Németh Imre (??) Neubauer Pál ( ) Paál Ferenc ( ) Péery Rezső ( ) Prohászka István ( ) Reményi József ( ) Révay István ( ) Sándor Imre ( ) Sinkó Ferenc ( ) Szegő Károly Sziklay László ( ) Szvatkó Pál ( ) Szombathy Viktor ( ) Tiborc [álnév] Vájlók Sándor ( ) Vass László ( ) Veres Vilmos ( ) Zombory György (??) Szvatkó ideiglenes szerkesztőségi munkatársai közé nagy valószínűséggel az emigráns Paál Ferenc tartozott, de biztosan állíthatjuk ezt Gál Istvánról, a budapesti Apollo szerkesztőjéről, valamint Csiszár Béláról 30 és a kommunista Magyar Naptól a PMH-hoz átszegődött Vass Lászlóról, akik ebben a szerepükben bemutatásra kerültek a folyóiratban. A csehszlovákiai magyar szerzők közül többszörös szereplésük miatt Bólya Lajos, Hantos László, Borsody István, Brogyányi Kálmán, Dobossy Imre, Egri Viktor, Sándor Imre és Peéry Rezső sorolhatók a folyóirat szorosabb köréhez. Mivel a következőkben nem szándékozzuk egyenként bemutatni az Új Szellem összes szerzőjét, itt legalább a mellékelten közreadott név szerint említett szerzők listáinak legfeltűnőbb néhány tulajdonságára szeretnénk rámutatni. A kideríthető életrajzi adatokat vizsgálva például arra derül fény, hogy az Új Szellem szerzői nagyjából abba a korosztályba tartoztak, mely még a Monarchia-beli Magyarországon született, de csak az első világháborút követően lépett a nyilvánosság elé. Ezt azért érdemes hangoztatni, mert a világháború élménye épp ebben a nemzedékben erősítette fel az új társadalmi minták szükségeltetését és az ezzel kapcsolatos nemzedéképítést. 31 Továbbá az is kiderül, hogy a csehszlovákiai magyar szerzőkkel szemben túlsúlyban voltak azok, akik szorosabb értelemben nem tartoztak a csehszlovákiai kisebbség nyilvános életének aktív résztvevői közé, vagyis a folyóirat szerzőinek nagy részét magyarországi és erdélyi magyar közírók tették ki. Szvatkó az első szám címlapján ugyan azt hangsúlyozta, hogy Szlovenszkót egyre határozottabban bekapcsoljuk, egyre több szlovenszkói nevet szerepeltetünk, egy-

10 64 Thomas von Ahn ben arra is rámutat, hogy [e]z nem megy azonnal. Hadd lássák a fiatalok, miről van szó s maguktól jöjjenek. Ezzel együtt az arányokat is indokolta: Budapesti író most még sok van a lapban:»mintának«s azért, hogy új magatartásukat megismerjük. (1. évf. 1. sz. 1. p.) Itt megjegyezzük, hogy végül december 20-án jelent meg az Új Szellem első és ha nem tévedünk egyetlen olyan száma, melyben kizárólag csehszlovákiai magyar szerzők A csehszlovákiai magyarság nyilvánosságában megjelenő magyar írók Albrecht Dezső ( ) Asztalos Sándor ( ) Bajagál Endre (??) Bálint György ( ) Balla Borisz ( ) Bóka László ( ) Boldizsár Iván ( ) Babits Mihály ( ) Bálint György ( ) Boldizsár Iván ) Cs. Szabó László ( ) Csaba Rezső (1903?) Csiszár Béla (??) Erdei Ferenc ( ) Féja Géza ( ) Fejtő Ferenc ( ) Ferdinandy Mihály ( ) Gál István ( ) Galla Ferenc ( ) Gogolák Lajos ( ) Győri Illés István ( ) Halász Gábor ( ) [Kuehn ] J. Héderváry Sándor [?] ( ) Hevesi András ( ) Hóman Bálint ( ) Hort Dezső (??) Ignotus Pál ( ) Illés Endre ( ) Illyés Gyula ( ) Jankovich Ferenc ( ) Jordáki Lajos ( ) József Attila ( ) Káldor György ( ) Kemény Gábor ( ) Kertész Róbert ( ) Kniezsa István ( ) Kodolányi János ( ) Komlós Aladár ( ) Kósa János ( ) Kovács Imre ( ) Lengyel Tamás ( ) Ligeti Ernő ( ) Márai Sándor ( ) Makkai Sándor ( ) Matolcsi Mátyás ( ) Mikó Imre ( ) Molter Károly ( ) Nagy Vilmos (??) Németh László ( ) Ortutay Gyula ( ) Passuth László ( ) Petrovay Tibor ( ) Pukánszky Béla ( ) Rády Elemér ( ) Reményik Sándor ( ) Reményik Zsigmond ( ) Rónai Sándor ( ) Sárkány Oszkár ( ) Sárközi György ( ) Spectator [Krenner Miklós] ( ) Szabó Zoltán ( ) Tamási Áron ( ) Tavaszy Sándor ( ) Vásárhelyi Z. Emil (??) Veres Péter ( ) Vita Sándor ( ) írásaival találkozhatunk. Az arányok bizonyára azt is tükrözik, hogy az első bécsi döntést megelőző hónapokban fokozott figyelemmel kísérték a magyarországi mozgalmakat, s mivel Csehszlovákiában nem forgalmazták a legtöbb magyarországi lapot, a közvetítés szerepét a csehszlovákiai magyar sajtó orgánumai mindenkori szemszögük tekintetbe vételével e módon igyekeztek eleget tenni. Hogy az Új Szellem konkrétan hogyan fogta fel közvetítői szerepét Magyarországgal kapcsolatosan, arra később térünk vissza. Azonban már most szeretnénk leszögezni, hogy a cseh és szlovák szerzők

11 Új szellem Szlovenszkón 65 Nem magyar identitású írók az Új Szellemben P[ierre]. A[ntoine]. Cousteau ( ) Antal Hečko (??) Édouard Jordan ( ) Emil Boleslav Lukáč ( ) Josef Macourek (??) Salvador de Madariaga ( ) José Ortega y Gasset ( ) Maurice Pernot ( ) H. G. Wells ( ) Stanislav Yester [Emanuel Moravec] ( ) csekély szerepeltetése némileg ellentmond a dunai népek azon közeledésének, amelynek gyakorlati oldalát az Új Szellem a következőképpen fogalmazta meg: A dunai közeledést tartós és alapos szellemi munkának kell megelőznie: a dunai népek kölcsönös megismerésének, egymás meggyőzésének, összeszokásnak, az érdekek és az életfeltételek, a szokások és felfogások általános megértésének. (1. évf. 17 sz. 1. p.) Ennek ellenére igaz, hogy az itt sugallt dialógus(ok)nak csak halvány nyomát találjuk a folyóiratban. Természetesen ezzel semmiképp nem akarjuk alábecsülni azokat a cikkeket, melyek a kulturális kapcsolatokat vagy azoknak lehetőségét tárgyalták, mint például Szvatkó Csehek és magyarok című, eredetileg a budapesti Apollóban közölt esszéjének részleteit (1. évf. 5. sz p.), Gogolák Lajos Prága két lelke. Magyarországi utas a csehek között című útirajzát (1. évf sz p.), Sárkány Oszkár Kultúrkapcsolatok légüres térben című tanulmányát (2. évf. 8. sz p.), vagy szlovák oldalról Emil Boleslav Lukáč költő A szellemi autarkia ellen című írását (1. évf. 2. sz. 8. p.). Végül még egy idevágó aspektus említését tartjuk fontosnak, mely azonban már nem következtethető ki a listákból. Az Új Szellemről írt ismertetések gyakran Márai Sándor kiemelt szerepeltetését említik. Ennek hangsúlyozása annyiban jogos, hogy az Új Szellem a Magyarországon tevékenykedő írók közül tőle közölte messzemenően a legtöbb cikket, számításunk szerint összesen huszonegyet. S ennek oka is nyilvánvaló, hiszen Szvatkó úgy tekintett Máraira, mint a rajtunk túlnőtt szlovenszkói magyar -ra. 32 Példája ugyanakkor egy sűrűn alkalmazott gyakorlatnak megvilágítására is alkalmat ad, hiszen Mészáros Tibor kiváló Márai-bibliográfiája épp azt bizonyítja, hogy szinte az összes Új Szellemben megjelent Márai-cikk átvétel, legfőképp a Pesti Hírlapból. 33 Az Új Szellem egyes számainak címlapján található tartalomjegyzék mellett általában egy, Szvatkó nevével csak kivételesen jelölt, kiadói előszó olvasható. Ezt követően rendszerint az egyes számok tartalmát bemutató, a közölt cikkeket vagy fontosnak vélt eseményeket kommentáló szerkesztőségi szöveget találunk a második oldalon, melynek folytatása alkalomadtán a szám egyik hátulsó oldalán kapott helyet. Szvatkó nem egyszer azzal a lehetőséggel is élt, hogy cikkfejekben közvetlenül hangoztassa véleményét egy-egy publikált írásról. A rovatokon kívüli cikkek száma változó volt, s terjedelmük sem volt egységes, a legtöbb kiadás lapjaira ötnél több cikk került, melyek terjedelmükben általában meghaladták az egy oldalt, de némelyikük akár négy oldalt is elérhetett.

12 66 Thomas von Ahn Gyakrabban fordult elő, hogy Szvatkó különszámokat szentelt bizonyos témáknak. Ha ezeket a számokat évfolyamonként vesszük soron, az első évben a következő számokat kell említenünk: a szociográfiával foglalkozó szám május 1-jén jelent meg (1. évf. 6. sz.), benne többek közt Boldizsár Iván, Ortutay Gyula és Kovács Imre írásaival. Ezt követte egy erdélyi kettős szám (1. évf sz.) Mikó Imre, Krenner Miklós, Tamási Áron, Ligeti Ernő, Petrovay Tibor, Makkai Sándor, Tavaszi Sándor és mások cikkeivel, 34 valamint egy Európai utazások című kettős szám (1. évf sz.), melyben Gogolák Lajos, Balla Borisz és Kodolányi János írásai jelentek meg. Az első évfolyam utolsó különszáma pedig az Új Szellem már említett, kizárólagosan szlovenszkói magyar írókat szerepeltető karácsonyi száma volt. A második évfolyam első tematikus száma március 15-én jelent meg az 1848-as forradalom 90. évfordulójának alkalmából (2. évf. 6. sz.). Az osztrák Anschluss -ra reagálva rögtön a következő szám egy cikksorozata pedig az In memoriam Austria címet viselte (2. évf. 7. sz.). A második évfolyam tizedik száma azt a kérdést tette fel, hogy Mi történik Magyarországon?, és Illyés Gyula, Kovács Imre és Jankovich Ferenc írásaiban kereste rá a választ. Ezen túl 1938 nyarán jelent meg az Új Szellem Világsajtó című kettős száma (2. évf sz.), melyben például Szvatkó fontos Szabad sajtó és irányított sajtó című cikke olvasható, valamint a Szent Istvánt méltató kettős száma (2. évf sz.). Utóbbi az államalapító halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából jelent meg, benne többek közt Hóman Bálint, Kniezsa István, Ferdinandy Mihály, valamint a cseh történész Józef Macourek és a Balogh József által kiadott Nouvel Revue de Hongrie-ból átvett Maurice Pernot újságíró és Edouard Jordan történész cikkeivel. Végül még itt említjük meg az szeptember 1-jei számot, melynek a címlapján olvasható kivételesen a szerkesztői előszó, valamint a tartalomjegyzék helyén, s így külön kiemelve Vass Lászlónak a Kölcsey-centenárium alkalmából írt Himnusz és lélekború című cikkének kezdete (2. évf. 17. sz.), melyre még szintén visszatérünk. A tematikus számokról áttérve a rovatokra azt a megjegyzést kell előrebocsátanunk, hogy az Új Szellem nem rendelkezett állandó, az egész két évfolyamot végigkísérő rovatokkal. Az elején bejelentett rovatok közül Magyarország kívülről nézve, Szlovenszkói félhónap, Tizennégy nap Európában, Gazdasági Út és Élni és megélni egy sem volt tartós, sőt, a legtöbb nem is indult el. Az említett rovatcímek viszont szépen jelképezik a folyóirat néhány állandó érdeklődési területét. Mielőtt ezekre rátérnénk, megemlítjük még az ezektől némileg eltérő célzattal 1937 októberében indult és rövid életű Új Szellem hírei című rovatot, mely legfőképp már lezajlott, a csehszlovákiai magyar kultúréletet érintő rendezvényekről számolt be. A csehszlovákiai magyar belügyekkel foglalkozó rovatot egy időben Bólya Lajos költő és jogász írta, Szlovenszkói kommentárok címen. Bólya cikkeiben abból indult ki, hogy kisebbségi léténél fogva a csehszlovákiai magyar-

13 Új szellem Szlovenszkón 67 ság mozgalmának nem a szociális kérdésből kellene kiindulnia ahogy ezt a magyarországi népi mozgalom tette nézete szerint, hanem a nemzeti kérdést kellene kezelnie első helyen: Népünk nemzeti öntudata ma olyan alacsonyfokú, hogy egy erősebb politikai nyomás a nemzeti közösségből kizökkentheti és idegen erők szolgálatába állíthatja, mert az utóbbiak a szociális vágyainál ragadják meg. Kizárólag a paraszti mivoltában fölegyenesedett magyar vagy a munkás mivoltában harcrakész másik magyar lehet biztos alapja a kisebbségi nemzettestnek. 35 Hasonló hangvételű volt Bólya legátfogóbb írása, mely Szociális kérdés vagy nemzetiségi kérdés Szlovenszkón? (A kisebbségi élet új szemlélete) címen jelent meg 1937 decemberében (1. évf. 20. sz p.). Külpolitikai rovatszerkesztőként az Új Szellem Csiszár Bélát mutatta be az augusztusi kettős számában. Ahogy ezt egyidejűleg az erdélyi Magyar Lapok számára is tette, Csiszár az Új Szellembe legfőképp politikusi portrékat írt, melyek végül 1937 novembere és 1938 szeptembere között jelentek meg Európa irányítói című rovatában, többek között Yvon Delbos francia külügyminiszterről, Chamberlain angol kormányfőről, Ribbentrop német külügyminiszterről, Eden angol külügyminiszterről és Józef Beck lengyel külügyminiszterről. Csiszár cikkeiben hangsúlyozta az angolok megbékélési politikáját, s ebből kiindulva például Ribbentrop egy német angol egyezmény elérését célzó fáradozásait is üdvözölte 1938 februárjában. (2. évf. 4. sz p.) Egyidejűleg az is igaz, hogy véleménye alakításakor az egyes politikusok által képviselt államformák különbségeit kevésbé vette figyelembe. Így 1937 nyarán a következőképpen ítélte meg az európai nagyhatalmak nemzetközi befolyását: Párissal Isten tudja mint a jó cukrász, már elteltem, Berlinbe noha nincs egy nem árja ősöm sem nem kívánkozom, csak London érdekel és Róma izgat. E két főváros között sok érdekes fejleménynek leszünk még tanúi. Páris egyeduralmi szerepe, legalábbis egy jövendő háborúig vagy egy szélsőjobboldali Franciaország megszületéséig, nem tér vissza, Berlin történelmi szerepének első felét lejátszotta sorozatos szerződésfelbontásaival és fait accomplijaival, a másodikra nem egyhamar kerül sor. Londonnak azonban még van sok mondanivalója Chamerblain alatt s Róma történelmi szerepjátszásának még csak most ért a második korszakába. 36 Magas színvonalat tanúsítanak Egri Viktor nagy irodalmi spektrumot átfedő kritikái, recenziói, melyek ugyan nem jelentek meg külön rovatban, a rovat jelleget viszont cikkei rendszeres megjelenése adta meg. Egri többek között a ma kevésbé ismert Vaughan Wilkins, George Bernanos, Romolo Moizo, Bernhard von Brentano és Karl-Heinrich Waggerl munkáiról számolt be. De írt Karel Čapek egy regényéről is, valamint Cs. Szabó László, Neubauer Pál, Makkai Sándor, Molter Károly, Karácsony Benő, Nyírő József, Ilylyés Gyula, Nagy Lajos, Komlós Aladár, Kodolányi János, Körmendy Ferenc, Molnár Ákos és Révai József könyveiről. Nehogy téves benyomást keltsünk,

14 68 Thomas von Ahn leszögezzük, hogy Egri Viktor nem volt az egyetlen szerző, aki magas szinten tartotta a folyóirat könyvismertetéseit. Az Új Szellem oldalain igen gyakran esett meg, hogy könyvek adták az írás apropóját, legyen az rövid ismertetés egy szerkesztőségi cikkben vagy hosszabb eszmefuttatás, mint például Peéry Rezső A fordulat előtt című cikke, mely Márai A Féltékenyek című regényének értékeléséből fordul át egy önálló, szubjektív önéletrajzi esszébe (1. évf. 16. sz p.). Szintén rovatcím nélkül jelentek meg Hantos László közgazdász cikkei a kisebbségi gazdaság érdekvédelmével kapcsolatban. Hantos a kisebbségi gazdaság öncélúságára, azaz autarkiájára rakta a hangsúlyt. (pl. 1. évf. 2. sz. 9. p.) Ennek a mindig újból felmerülő gondolatnak némileg ellentmondott Rónai András A dunai megegyezés tündöklése és nyomorúsága című tanulmánya a második évfolyam negyedik számában, melyben a Teleki Pál vezette Budapesti Államtudományi Intézet munkatársa azt nehezményezte, hogy épp a térbeli országok gazdasági leárnyékolódása akadályozza meg a közép-európai összefogást. (3 4. p.) Mint ahogy az eddigiekből is kiderült, Szvatkó fontosnak tartotta a különböző magyarországi értelmiségi reformmozgalmak, illetve egyéniségek bemutatását. Ennek érdekében olyan sorozatokat indított már 1937 áprilisában, melyben Magyarország fontosabbnak vélt mozgalmainak vezetőit szólaltatta meg. Az egyik ilyen kezdeményezésben folyóiratok szerkesztői ismertették orgánumaikat. Ha magyar megújhodás történik, innen fog kiindulni, mint ahogy a magyar irodalom fellendülése szintén folyóiratokból indult ki s a győzelem után is köréjük csoportosult fogalmazta meg Szvatkó ezzel kapcsolatban véleményét, s valószínűleg reményét is. 37 Első alkalommal Sárközi György foglalkozott a Válasz nevű folyóiratával, amelyet Szvatkó rokonszenvesnek tartott (1. évf. 4. sz.). A következő alkalommal Ignotus ismertette a Szép Szót (1. évf. 5. sz. Szvatkó viszonyára az urbánusokhoz még visszatérünk). A sorozat folytatására nem került sor, de szerkesztőségi cikkeiben Szvatkó ezen túl is rendszeresen utalt magyarországi folyóiratok és mozgalmak tevékenységére. A másik ilyen kezdeményezés Gál István nevéhez fűződik, aki Cs. Szabó Lászlóval, Illyés Gyulával, Szerb Antallal, Szabó Lőrinccel, Németh Imrével, Sárközi Györggyel, Ignotus Pállal és Német Imrével, valamint Tamási Áron erdélyi magyar íróval és Szüllő Géza csehszlovákiai magyar ellenzéki politikussal készített interjút az Új Szellem számára, melyek rendszeres közlésben jelentek meg 1937 áprilisa és októbere között. (Gál Istvánnak az Új Szellemnél betöltött szerepére még szintén visszatérünk.) Végül még a Szabad szó. Levelek a szerkesztőhöz című rovatot tartjuk feltétlenül említésre méltónak, hiszen az itt közölt olvasói levelek, hosszabb-rövidebb eszmecserék és viták rámutatnak Szvatkó szándékára, hogy megszólaltassa olvasóit, méghozzá olyan mértékben, melyre más csehszlovákiai magyar folyóiratokban eddig még nem találtunk példát. Olvasói levelekből vá-

15 Új szellem Szlovenszkón 69 logatott idézeteket már a második számban olvashatunk az Új Szellemben, a rovatcím maga viszont csak egy fél év múltán jelent meg, ekkor már teljes levelek leközlésével. Amennyiben ezt a közölt nevek alapján ki lehet deríteni, a leveleket a szlovenszkói magyar nyilvánosság ismert és ismeretlen személyei írták, de egy-egy példa akad arra is, hogy szlovák vagy magyarországi szerző levelét közölték. Igaz, a rendelkezésünkre álló források nem engedik biztosan megmondani, hogy ezeket a leveleket milyen mértékben késztette a nyilvánosság mesterséges érdeklődésének színlelése, s az Új Szellemmel szemben kimondottan ellenséges álláspontokat sem találunk itt. Ennek ellenére vagy éppen ezzel együtt juthatunk arra a következtetésre, hogy ez a rovat szolgálta leginkább a folyóirat fentebb már említett nemzedék építését. Külön megemlíteni itt három levélváltást illetve vitát szeretnénk. Az első Egy szlovenszkói levélváltás címen veszi kezdetét a második évfolyam hetedik számában ( p.) és annak a kérdésnek a megvitatására, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúság lényegében inkább pesszimistán vagy optimistán látja kisebbségi jövőjét, a következő három számban több kitérést találunk. A második levélváltás a fentebb hiányolt nemzetiségek közt folytatott vita egyetlen példája, melyben Antal Hečko a szlovák értelmiség képét vázolja a csehszlovákiai magyarságról. Ezt a levelet Szvatkó válaszával együtt a második évfolyam tizenkettedik számában közölte (3 5. p.), amelyben érvényteleníteni igyekezik a fasizmussal való összekacsintgatás vádját. Németországot legfeljebb mint nagy támaszt szemléljük a kisebbségi jogok kiharcolásánál, mert azt hisszük, hogy közvetett támogatásával sok mindent elérhetünk [ ], de a legtávolabb áll tőlünk, hogy ideológiáját szőröstül-bőröstül átvegyük. (5. p.) A harmadik példa pedig a magyar magyar viszony vitatása, melyet Czuczor László alias Dobossy László Mit tudnak rólunk a magyarországi magyarok? című cikkével indított meg az első évfolyam tizennyolcadik számában (9 10. p.). Először Szvatkó, később Magyarországról egy Bajagál Endre nevű cikkíró válaszolt, aki úgy vélekedett, a csehszlovákiai magyarokkal kapcsolatban három felfogást lehet egymástól megkülönböztetni: egyrészt azokat, akire jellemző, hogy álmaikat nem a magyarság önálló cselekvésével akarják kivívni, hanem a»szent«németországgal hozakodnak elő ; másrészt azokat, akik eleve az asszimilációban látják a jövőt s harmadrészt azokat az Új Szellem által is képviselteket, akik úgy vélik: A magyarság jövője elsősorban faji erejében, másodsorban történelmi hivatásérzésében gyökerezik. Abban a biztos öntudatban, amely ezer éven át minden veszedelemben fenntartotta s amelyből 1867-től 1918-ig kizökkent. Trianon nem más, mint ennek a kizökkent magyar gondolatnak méltó koporsója. (2. évf. 1. sz. 12. p.)

16 70 Paál Ferenc, Gál István és Vass László szerkesztőségi munkatársak tevékenységének apropójából Thomas von Ahn Az Új Szellem impresszuma mindig Szvatkó Pált említi a lap felelős szerkesztőjeként és kiadójaként. A folyóiratot fellapozva azonban hamar kiderül, hogy több más újságíró hosszabb időre is kötődött az Új Szellemhez. Az első időben az emigráns Paál Ferencet sorolhatjuk közéjük, bár erről közvetlen bizonyítékunk nincsen. Paál a húszas évek közepétől A Reggel nevű kormánypárti napilap munkatársa volt, mielőtt a PMH-hoz szegődve szorosabb kapcsolatba került Szvatkóval. Az Új Szellem több önálló cikkét közölte 1938 márciusáig, s az egyes cikkek alatt olvasható P. F. rövidítés is Paálra utal. Különben a Magyar Újságban is a folyóirat szerkesztőjének tartották. 38 Itt az első számában közölt Egy jobbratolódott ember gondolatai című írására térünk ki, mely nagy feltűnést keltett, különösen régi kormánypárti kollégáinak soraiban. Nézetünk szerint ezzel képlékeny betekintést nyerünk az Új Szellem által kiváltott nyilvános vitákba. Az emigránsok közé sorolható Paál említett cikkében azt a folyóirat első számaiban gyakran felmerülő toposzt tárgyalja, miszerint az ellentétes világnézetek harcában való részvétel nem célravezető, és ezért túl kellene lépni a bal- és jobboldal által egyaránt kizárólagos érvénnyel felkínált és üdvösséget ígérő megoldások hajtogatásán. Állításainak körülírásához a futballmérkőzés képét használja, mivel szerinte az nagyobb nyomot hagyott a fiatal nemzedékben, mint az első világháború: A világháború emlékei a fiatal nemzedéknek csak a természetes kalandvágyát piszkálták föl, de hát háborúk mindig voltak s a háborús ősélmény annyira mélyen ül a lélek alapszövetében, hogy nem képes többé új életszemléletet szuggerálni az embereknek. Ellenben a futball valóban valami egészen új dolog, s együtt nőtt nagyra a kor embereivel. Aki ismerni akarja tehát a jobb- és baloldalra szakadó világ igazi lelki genezisét, az ne filozófiák, szociális mozgalmak és történelmi fordulók lomtárában kutasson, hanem menjen ki egyszer egy futballmérkőzésre s nézze meg, ámulva fogja látni, hogy a gondolat, amely két táborra akarja szakítani az emberiséget, sokkal tökéletesebben jelképezi a futball-labda, mint akármilyen jelszó Marx vagy Spengler szótárából. (1. évf. 1. sz. 8. p.) A volt sarlós Jócsik Lajos a Magyar Újságban közölt A futball történetfilozófiája című replikájában elutasítja a jobb- és baloldal eltüntetésé -t. Paál állításait olyan fedezék-ideológiának tekinti, amely a pénzügyi okok miatt elkövetett helyt nem állásának elködösítésére szolgál, s amiért nem csak szellemi dezertálással vádolja, de szerinte a fenséges történeti filozófiai enunciáció még a fasizmus próbáját sem állja ki: Eszerint a fasizmusok a háborús téboly atmoszféráját nem a jólismert okokból teremtik mesterséggel, nem a mesterséggel, barbársággal tartja ébren a vér tébolyát, mert csak a lélek legmélyebb ösztönösségét szabadítja fel. No, de mit szólna Paál Ferenc ösztönössége ah-

17 Új szellem Szlovenszkón 71 hoz, hogy ha a hitleri ösztönösség fasizmusa elöntené Közép-Európát, s ha ez a tény a kis népek végét jelentené? [ ] Az ember csodálkozik, hogy a papiros nem lázad fel azon, hogy ezt a cikket Illyés Gyula, Szabó Zoltán stb. neveivel és dolgaival együtt nyomtatták le. 39 Erre reagálva Szvatkó az Új Szellem harmadik számában épp Szabó Zoltán Kortárs aggodalmaira című írását közli mint Jócsik Lajos tájékozatlanságára a feleletet, mely azonban a Szabó Zoltán Összegyűjtött munkáinak harmadik kötetében közreadott bibliográfia szerint először február 21-én jelent meg a Pesti Napló 46. oldalán. 40 Szabó cikke tehát egy, a Jócsik vádjainál jóval idősebb átvétel, ami inkább az Új Szellem által képviselt egység-ideológiát volt hivatott alátámasztani, mintsem Paál Ferenc állításait: Ők azt mondják írja cikkében Szabó azokról, akik szerinte igent vagy nemet várnak tőle arra a kérdésre, hogy vajon bal- vagy jobboldali-e, ismerd meg vezéred tanait. Mi mondjuk: ismerd meg az országot. Ők felületesebbek, tehát bátrabbak. Mernek beszélni az orvoslásról, a beteg közelebbi ismerete nélkül. Mi lelkiismeretesebbek vagyunk, tehát habozóbbak. Meg akarjuk ismerni a beteget, mielőtt beleegyeznénk abba, hogy így vagy amúgy gyógyítsák. (1. évf. 3. sz. 7. p.) Első, Paál Ferenc cikkének visszhangját összefoglaló példánkból tehát több felismerésre következtethetünk. Egyrészt példaszerűen az derül ki, hogy 1937 elején a csehszlovákiai magyar kisebbség különböző táborait még nem sikerült arra az egységesedésre ráhangolni, melyet Szvatkó folyóiratával szolgálni szeretett volna. Bár az Új Szellem negyedik számának címlapján azt olvashatjuk, hogy [s]óvárgunk valami felsőbbrendű után, ami kivezet a kettő [ti. a bal- és jobboldal, TvA] kataklizmájából, s például itt, nálunk Szlovenszkón elvi gonoszkodások helyett egyesült erővel hozzálát közös ügyünk, az egy és oszthatatlan»lenn«megjavításához. Mert évek jönnek és múlnak s nálunk csak»lenn«marad, akár jobboldali, akár baloldali. (1. évf. 4.sz., 1. p.) Ennek ellenére az is kiderül, hogy az Új Szellem szerkesztője kiket tekint céljainak megvalósításához alkalmasabbnak: E»lenn«-ért harcolnak nálunk például a legpozitívabb szociális aprómunkával és jobboldaliságukkal a prohászkások. A»fönn«antiszociális kritériumait velünk szemben gyakran azok képviselik, akik baloldaliaknak vallják magukat. Megzavarodnak az ellentmondások között. Kikapcsoljuk a nálunk megtévesztő fogalmakat és így akarunk küzdeni a kisebbségi»lenn«felemeléséért. (uo.) Az efféle megnyilvánulásokra a Magyar Újság nem kéznyújtással válaszolt. Oldalain már az idézett Jócsik-cikk előtt és után is bőven jelentek meg olyan lesújtó kritikák, melyekből leginkább az derül ki, hogy a pozsonyi napilap az Új Szellem legnyomósabb ellenfelének próbálta magát beállítani. Itt talán csak abból a Tréfán kívül című rovatban megjelent cikkből idéznénk, melynek szerzőjét Gyurika IV-ik Bé. Másolta: yes -el tüntették fel a szerkesztők: Kedves szerkesztő Báccsi! Minekutánna jó Attyám megtiltota, muszájlott elolvassni az 1-ső számmot a zúj Szelemmből, amit prágába a Szvatkó bácsi írt.

18 72 Thomas von Ahn Mert a szigorú attyai 6-alom azér tiltota el, mivel aszt írja mingyárd a zelső oldallon, hogy a zelső számm a szelemi és érzelmi magatartást igyekszik tükrözni, mejből a fojó iratt mexületett. Enélfogva jó családfőm asztat mongya, hogy kis gyermeknek nem ilik tudni az az érzelmi magatartást, mejből valami mexülettik és így tudom, hogy a zúj Szelemett nem a gója hoszta. 41 A»céhbeliek«írta Szvatkó bizonyára erre is reagálva, a szlovenszkói kultúra néhány szabadalmazott bajnoka, e minden irigységre és rombolásra kapható csoport, amely féltékenyen őrködik porba rajzolt körei fölött és felhördül, ha nagyképűségét valaki tettekkel pellengérre állítja, természetesen szitkozódva fogadta az Új Szellemet. (1. évf. 2. sz. 1. p.) Másrészt tehát az is kiderül első nekifutásunkból, hogy a bizonygatások ellenére, az így kultivált ellentéteknek nyilván személyes háttere is lehetett. Hiszen Jócsik idézett soraiból épp az derül ki, hogy Illyés és Szabó mondandói közös iránytűt jelenthettek volna. Ezzel kapcsolatban még azt a megjegyzést fűzhetjük ide, hogy Szvatkó ideológiai programjának kibontakozásához fontos elemnek tartotta a magyarországi népi mozgalom egyes gondolatait. Erről az is tanúskodik, hogy a folyóirat első évében a legkülönbözőbb népi írókról és -tól közölt cikket és figyelemmel kísérte a magyarországi szociográfiai mozgalmat, valamint a Márciusi Front fejlődésútját. Azt, hogy Szvatkó, mint az egységesség híve, nem engedhette meg magának, hogy a magyarországi mozgalmak eszmei világát egyoldalúan terjessze olvasói elé, azt maga is jól tudhatta. Ennek sikeres elkerülését egy másik lapszerkesztővel vállalt szoros együttműködése tette lehetővé. Gál István, a közép-európai népek kiegyezését hirdető Apollo nevű folyóirat szerkesztője, fontos szerepet reklamált magának az Új Szellem első évfolyamának tartalmi alakításában: A prágai kétheti Új Szellemben a Pesten egymással hadakozó urbánusokat és népieket igyekeztem összehozni első évében (1937), mint budapesti szerkesztő. 42 Az impresszumban is megadott budapesti szerkesztő több fentebb említett interjúja igazolja ezt az állítást. Az Apollóval folytatott együttműködés Szvatkónak továbbá több átvételre is adott lehetőséget, így Babits Mihály, Rónai András és Lengyel Tamás egyes írásaira. De arról is van információnk, hogy egyes, az Apollóból kimaradt cikkek végül az Új Szellemben jelenhettek meg. 43 Ezen túl két, 1937 októberében lezajlott összejövetelről olvashatunk az Új Szellemben, melyek alkalmat adtak az Apollo és az Új Szellem budapesti munkatársai és barátai -nak összejövetelére a pesti Savoy kávézóban. A részvevők politikai heterogenitása arra utal, hogy itt is egy egységesítő, ellentéteket áthidaló mozgalom szorgalmazását vették tervbe. 44 És amikor a Szép Szó szerkesztősége elindult csehszlovákiai felolvasói útjára, 45 Gál István volt az, aki rábeszélte a betegen Budapesten maradni kényszerült József Attilát, hogy mint utólag kiderült utolsó prózai írását az Új Szellemnek adja át közlésre. 46 József Attila A mai költő föladatai című rövid írása Gál Ignotus-interjújával és biztosan nem véletlenül Illyés Gyula, vala-

19 Új szellem Szlovenszkón 73 mint Féja Géza egy-egy cikkével együtt jelent meg az Új Szellem első évfolyamának 17. számában, melynek egyik szerkesztőségi felvezetőjében feltehetően maga Szvatkó a következőket írta óvatos rezerváltságot érzékeltetve az urbánusok csehszlovákiai látogatásával kapcsolatban: [ ] biztos reményünk van, hogy az ő utazásuk csak az első lépés a szellemi kapcsolat teljes felvételéhez és a Szép Szó után a magyar írók és szellemi mozgalmak más csoportjai is megjelennek közöttünk, így a hozzánk közelebb álló»apollo«írói, a»válasz«,»magyar Szemle«,»Korunk Szava«stb. reprezentánsai. A»treuga dei«(így nevezi Ignotus Pál a szlovenszkói szellemi irányok között most [ti. a Szép Szó körútjának alkalmával, TvA] keletkezett fegyverszünetet, mi inkább tartós békének szeretnők nevezni), reméljük, akkor is megmarad, ha ezek jönnek s az egész szlovenszkói értelmiség éppúgy közös erővel siet majd a magyar írók csehszlovákiai szereplésének támogatására ha az írók más csoportokhoz fognak tartozni, mint amilyen örömmel támogatja az Új Szellem most a Szép Szó íróinak pozsonyi és prágai szereplését. (1. év. 17. sz. 3. p.) Ezzel szemben leszögezhető, hogy Szvatkó egyáltalán nem zárkózott el az urbánusok elől. Ezt megelőzően például Ignotus ismertette a Szép Szót, Fejtő Ferenc pedig a magyarországi irodalmi élettel foglalkozott első közlésű cikkében (1. évf. 9. sz. 5. p.), később pedig Bóka László, Bálint György és Reményik Zsigmond is írtak az Új Szellembe, sőt, a Szép Szó nyári különszámában Szvatkónak is megjelent egy cikke. 47 És végül azt is itt kell hangsúlyoznunk, hogy Szvatkó az Apollóban először közölt Indogermán magyarok című fontos nemzetkarakterológiai esszéjében az indogermán magyarok (a fogalom a dualizmus idei polgárosodás és a svábok és szlávok magyarosodásának azonosításából ered) és az urbánusok közé a metropolitán zsidók társadalmi szerepét különválasztva, sőt a polgárosodás folyamatából némileg kirekesztve egyenlőségjelet rakott, tehát saját értelmezése alapján önmagát is az urbánusok közé sorolta. 48 A különben 1937 őszén ténylegesen tervbe vett Apollo és a Sárközi György szerkesztette Válasz közös csehszlovákiai felolvasó útjából azonban annak ellenére sem lett semmi, hogy Gál István Prágába utazott, hogy ott ennek érdekében tárgyaljon Anton Strakával, a volt budapesti csehszlovák kultúrattaséval, aki a Szép Szó látogatásának sikeréhez is hozzájárult. 49 Gál utazását arra is felhasználta, hogy hazafelé menet Pozsonyban Vass Lászlónak, régi ismerősének, aki ekkor a kommunista Magyar Nap munkatársa, interjút adjon. Az interjú a pozsonyi magyar konzulátus figyelmét is felkeltette, és jelentését a prágai magyar konzulátus végül a pesti külügyminisztériumnak terjesztette fel. A jelentésben Gálnak teljesen szélső baloldali ízű nyilatkozatairól esik szó, melyek kedvezőtlen hatást gyakorolnak az itteni magyarságra [ ]. Véleményem szerint kívánatos lenne úgy Gál István magyarországi és külföldi munkásságát, valamint az előttem ismeretlen Apollo című folyóirat működését figyelemmel kísérni. 50 Ennek eredményeképpen a budapesti Miniszter-

20 74 Thomas von Ahn elnökség kisebbségi ügyosztálya megtiltotta Gál további részvételét az Új Szellem szerkesztésében. 51 Akár a sors iróniájának nevezhetnénk, hogy Szvatkó azt a Vass Lászlót mutatta be olvasóinak újabb munkatársaként a második évfolyam tizenhetedik számában, aki a fentebb említett következményekkel járó interjút készítette Gál Istvánnal. Vass László annak példája, hogy a kommunista Magyar Nap újságírója átszegődhetett a PMH-hoz és ezzel együtt Szvatkó Új Szelleméhez. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy ennek ne lettek volna kritikusai. Fábry Zoltán Búcsú? című, szeptember 20-án írt, de csak az Összegyűjtött írásainak ötödik kötetében először megjelent cikkében épp azt nehezményezte, hogy [a]mi ma eredmény, az a baloldali dezertőrök munkája. Az Új Szellemre is kitérve, melynek állítása szerint 1938 őszén sikerült egységbe forrasztania a szlovákiai magyar értelmiséget, azt hangoztatta, hogy annak szerkesztője a kétlakiság é zseniális zsonglőre tudta a szlovenszkói gyengeséglényeget a kétlakiságot politikai tőkévé és így eredménnyé kovácsolni. Az egyik eredmény pedig éppen a csehszlovákiai magyar írók átszegődése: A szlovenszkói író írja Fábry nevek említése nélkül mindig valami elől vagy valamibe menekült. Ahol a jellemző tünet: a kétlakiságból fakadó menekülés, ott a dezertálás a dolgok logikus rendje. Árulás? Hagyjuk a nagy szavakat! Ami logikus, az önmagát igazolja. 52 Vass László legátfogóbb cikke Kölcsey Ferenc centenáriumának alkalmából jelent meg az Új Szellem szeptember 1-jei számában. Tanulmányában Kölcseyt a nemzeti nyelv és a jobbágy-felszabadítás követelőjét mint az első magyar falukutató író -t méltatta és művét művelődéspolitikai testámentum -ként kezelte: Hogy a nép végre helyet kapjon a magyar nemzetben, írta Vass ehhez a munkához Kölcsey Ferenc útmutatása ma is időszerű. (4. p.) A tanulmány viszont arra is ad példát, hogy a bevezetőben említett nemzeti önmeghatározás folyamatában hogyan választódik el egymástól a befogadás és kirekesztés ténye. Így írásának egyik szakaszában Vass László Kölcsey 1830-ban tartott A szatmári adózó nép állapotáról című beszédének végéről idézi azt a passzust, melyben az 1804-i populáris öszveírás -ra tér ki. A megyei tisztviselő az adatokat vizsgálva annak a figyelmeztetés hangoztatását tartotta elengedhetetlennek, hogy amely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll. 53 Ahogy ez beszédének tágabb kontextusából kiderül, Kölcsey ezzel a példával annak követelését akarta hatásosan alátámasztani, hogy a közteher alatt szenvedő földművesek helyzetét javítsák a megyében, főleg akkor, amikor a statisztika arra utal, hogy az adózók aránya csökken a növekvő lakosságszámmal szemben. Állítása tehát inkább a földművesek mellett, minthogy a zsidók ellen volt értelmezhető. Mindazonáltal az 1929-ben kiadott Magyar zsidó lexikon Antiszemitizmus című szócikkében érthető módon találunk utalást arra, hogy Kölcsey Ferenc Szatmár megye elárasztása fölött méltatlan-

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A HAZATÉRŐ FARKAS GYULA

A HAZATÉRŐ FARKAS GYULA A HAZATÉRŐ FARKAS GYULA írások, dokumentumok a kitagadott irodalomtudós életéről és műveiről Szerkesztette Futaky István Kesztyűs Tibor Universitas Könyvkiadó Budapest, 2003 AAT3- U. UNIV.- I BIBLIOTHEK

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

Almási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből

Almási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből A PH.D-DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Almási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből Irodalomtudományi Doktori Iskola Miskolc 2007 A PH.D-DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Almási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből Irodalomtudományi

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A magyar határok európanizációs összefüggései

A magyar határok európanizációs összefüggései A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Szolnoki Gazdasági Fórum 2015. 2015.10.16. Dr. Török László 1

Szolnoki Gazdasági Fórum 2015. 2015.10.16. Dr. Török László 1 Szolnoki Gazdasági Fórum 2015 2015.10.16. Dr. Török László 1 Kit érdekel a vezetés? Az emberek többsége hosszabb-rövidebb ideig kénytelen vezetőként viselkedni. Ehhez képest elég kevesen képzik magukat

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben? Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

lljk. számú előterjesztés

lljk. számú előterjesztés lljk. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Budapest X. kerület, 144. utca elnevezésének Albert Camus utcára

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Cég/szervezet neve: Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Képviselők: Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, Dr. Bándi Gyula Székhely: Budapest, 1026 Verseghy F.u.9.

Részletesebben

Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG

Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG 407 Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG A 20. század, különösen az elsô világháborút követô idôszak sürgetô igénnyel vetette fel a lakáskérdést, ezen belül a környezet alakításának

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete

Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete A Konrad Adenauer és a Fidesz Ifjúsági Tagozata tisztelettel meghívják közös szimpóziumukra Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete címmel. Helyszín: Pannonia Med Hotel (9400 Sopron, Várkerület

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar POLITIKAI-, ÁLLAMIGAZGATÁS- ÉS KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYI KAR 1.3 Intézet ÚJSÁGÍRÓI 1.4 Szakterület

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán 2009. december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

V. C. Szlovákia elleni ügye1

V. C. Szlovákia elleni ügye1 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéseibôl Az Egyezmény 3. cikke. A kínzás tilalma V. C. Szlovákia elleni ügye1 Az ügy körülményei. A kérelmező szlovákiai roma. 2000. augusztus 23-án egy

Részletesebben

Szarvas Gábor és a Magyar Nyelvor

Szarvas Gábor és a Magyar Nyelvor LÁNCZ IRÉN: Szarvas és a Magyar Gábor Nyelvor Száz évvel ezelott, 1895. október 12-én lezárult Szarvas Gábor életpályáj a, befejezetté vált életmuve, és véget ért egy mozgalmas korszak nyelvünk életében

Részletesebben

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl 128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Trianon és a magyar irodalom

Trianon és a magyar irodalom 68 tiszadj POMoGÁrs BÉLA Trianon és a magyar irodalom Mindazt, ami az elso világháború után Magyarországgal történt, alig tudta feldolgozni a nemzet emlékezete. Az 192o-banmegkötött trianoni szerzodésrol,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors.

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. 231 Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. Kalocsai Múzeumbarátok Köre Viski Károly Múzeum Jelenkutató Alapítvány, Kalocsa Budapest, 2011. 296 oldal. 1984 és 1987

Részletesebben