Gyógyszeripar és innováció egy aranykor vége? II. rész Kutatás-fejlesztés és piacra lépési korlátok a gyógyszeriparban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyógyszeripar és innováció egy aranykor vége? II. rész Kutatás-fejlesztés és piacra lépési korlátok a gyógyszeriparban"

Átírás

1 Gyógyszeripar és innováció egy aranykor vége? II. rész Kutatás-fejlesztés és piacra lépési korlátok a gyógyszeriparban Nagy Balázs, Budapesti Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem Ebben a 2 részbôl álló írásban a gyógyszerek piacán végbemenô változásokat és a gyógyszerinnováció kapcsolatát elemezzük. Az elsô részben bemutattuk, hogy ezen a piacon milyen sajátos tényezôkkel kell számolni a szereplôknek, és vizsgáltuk, hogy a meghatározó piaci tényezôk milyen kölcsönhatásban vannak az iparág kutatás-fejlesztési törekvéseivel. A K+F jelentôségének növekedését, a piaci koncentráció fokozódását és a piaci átstrukturálódás folyamatát részletesen tárgyaltuk. A második részben elemezzük, hogy az innováció és a piaci szereplôk interakciójából milyen folyamatok és milyen szabályozási mechanizmusok bontakoznak ki. Így jutunk el arra a következtetésre, hogy a piacra lépési feltételek szigorodásával a kutatás-fejlesztés gyakorlatilag az életben maradás alapfeltételévé lép elô az innovatív termékeket elôállító gyógyszerpiacokon, és ennek felismerése nemcsak a piaci struktúrát, de a gyógyszeripar megítélését is jelentôsen megváltoztatja. Az írás 2. részében azt mutatjuk be, hogy a K+F költségeinek és jelentôségének növekedése, a piaci koncentráció fokozódása és a piaci átstrukturálódás folyamata mely okokra vezethetô vissza. Arra keressük a választ, hogy minek köszönhetôek a K+F-el kapcsolatos piacszerkezeti átalakulások, és hogy mi befolyásolja a stratégiai szempontból láthatóan fontos innovációs törekvéseket és a beruházások irányát. A kutatás-fejlesztés (K&F) jellegzetessége a gyógyszeriparban, hogy folyamat nem csak az új technológia kidolgozását foglalja magába. A szakszerû gyártási eljárásra vonatkozó elôírások betartása, az engedélyeztetés, a bejegyzési procedúra, a pre és post marketing tevékenység jóval több pénzbe és hosszabb idôbe telik, mint magának a gyógyító molekulának a kifejlesztése. Ezek a K&F elemek megnehezítik az új piacokra történô eljutást és belépési korlátot támasztanak a piacra igyekvôkkel szemben. A belépési korlátot közgazdaságilag azok a tényezôk jelentik, amelyek viszonylagos költséghátrányt jelentenek az iparágba újonnan belépni szándékozóknak a már bent lévôkkel szemben, függetlenül attól, hogy a belépéskor a már piacon lévônek is vállalnia kellett-e ezeket a költségtöbbleteket [21]. Az utóbbi években az ilyen belépési korlátok megerôsödtek, és a kutatási költségek növekedésének és az ezzel járó piaci átalakulásoknak a hátterében ez áll. Ezek a piacra lépési korlátok két csoportban tárgyalhatók részletesen: szabadalmi jogok (originális szerek, generikumok, teremékdifferenciálás és marketing, életciklus, blockbusterek) a piacra kerüléssel kapcsolatos akadályok. A SZABADALMI JOG Jellegzetes piacra lépési korlát a szabadalmi védettség. Ennek jelentôsége nemcsak azért kiemelt, mert egy technológia-intenzív ágazatról beszélünk, hanem azért is, mert a K+F tevékenységek súlypontja ebben az iparágban nem szokványos helyen van. Más ágazatokban az eredeti terméket utánzónak általában újra végig kell mennie a fejlesztés fázisain ahhoz, hogy az eredetivel versenyezni tudjon. Ezzel szemben, a gyógyszeriparban a fejlesztési folyamat kulcsmomentuma az új gyógyító molekula megtalálása. Az utána következô, rendkívül drága klinikai vizsgálatok és a költségelemzések már csak az adminisztratív piacra lépési korlátok átlépéséhez szükségesek. A molekula és a gyártási eljárás kidolgozása csak a töredékét képezi azoknak a költségeknek, amelyek az új termék piacra lépését meghatározzák. Az engedélyezéshez szükséges pre-klinikai és klinikai vizsgálatok költségei és a promóciós illetve marketing kiadások meghatározóak. Ha az azonnali másolás engedélyezve lenne, az imitátorok hatalmas összegeket tudnának megspórolni a molekula egyszerû reprodukálásával, és jóval kevesebb befektetéssel érhetnének el az originális készítményt elôállítóhoz hasonló hozamokat. Az egyszerû másolás közvetlen társadalmi haszna jelentôs lehetne, hiszen a rendkívüli költségek árán kifejlesztett molekula olcsó változatával betegek millióit lehetne relatív kis ráfordítással gyógyítani. Az originális szer gyártójának kutatási költségei azonban roppant lassan térülnének meg. Nem érné meg fejleszteni, ha másokkal is osztozni kellene a sikerekben. Ezért az új molekulákat már a fejlesztés korai szakaszában szabadalommal védik le. A szabadalmi védettség idôtartama egységesen 20 év, amely bizonyos esetekben 25-re növelhetô. A szabadalom lejárta után az eredeti, originális hatóanyag szabadon másolható, és az így elôállított gyógyszer a forgalomba hozatal engedélyezése után szabadon forgalmazható. Az ilyen bioekvivalens másolatokat nevezzük generikus gyógyszereknek. Természetesen a generikus gyógyszerek esetén is le kell folytatni az engedélyeztetési eljárást. Ekkor azonban elegendô annak igazolása, hogy az adott készítmény gyógyító hatásában egyenértékû egy már forgalomban lévô, 43

2 azonos hatóanyagú szerrel. Ez az egyszerûsített eljárás az új gyógyszerekhez képest jelentôsen lecsökkenti a generikumok törzskönyvezéssel kapcsolatos költségeit. A szabadon másolhatóság csak a hatóanyagra vonatkozik, a gyártás módja, a gyógyszer részletes összetétele (pl. segédanyagok mennyisége) általában titokban marad. Így a generikumokat gyártó vállalatok különbözô technológiával gyártják ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó gyógyszert [14]. A generikumok verseny szempontból fontos szereplôivé válnak a piacnak. Versenynyomást fejthetnek ki egyrészt magára az originális termékre, másrészt generikus versenytársaikra. A generikus termékek értékesítéséhez mérsékelt marketing tevékenység is elegendô. Ennek ellenére az eredeti termékek helyettesítése és az árverseny szempontjából országonként különbözô tapasztalatokról lehet beszámolni. Általában jelentôs versenyt támaszthat egy generikum az originális gyógyszer számára, ha a márkahûség kicsi a fogyasztók körében, illetve ha fogyasztók árérzékenyek. Abban az esetben, ha a fogyasztók árérzéketlenek, és hûségesek a megszokott márkához, akkor a generikus termékek nem jelentenek igazi versenyt az originális gyógyszer számára. Ezek gyakorlatilag két elkülönülô piacon vannak. Ezt támasztják alá azok a felmérések is, amelyek azt találták, hogy az originális gyógyszer ára nemhogy nem csökken, de néha még emelkedik is a szabadalom lejárta, és a generikumok piacra lépése után. A két piac szeparáltságára utaló jel, hogy gyakran az originális szert gyártó vállalat maga is megjelenik saját utánzatával a generikus gyógyszerek piacán [14]. A szabadalmi jog miatt a K+F szerepe az originális termékek piacán bontakozik ki elsôsorban. Azzal, hogy az originális termék elsôként, és a szabadalmi idô alatt egyedüliként van jelen a piacon, helyzeti elônyben kerül (first mover advantage), amit aztán termékdifferenciálással felhasználhat márkahûség kifejlesztésére. A szabadalommal ellentétben a márkahûség nem jár le, azaz a márkahûség segítségével az originális gyógyszer kiterjesztheti piaci hatalmát a szabadalmi idô lejárta után is. A szabadalmi védelem idôszaka lehetôvé teszi a gyártók számára a márkanév jó pozicionálását, amellyel a generikumokkal piacra lépôknek vagy érdemi árcsökkentéssel, vagy szintén csak a saját márkanevük megismertetését célzó jelentôs befektetésekkel lehet felvenni a küzdelmet [14]. A termékdifferenciálás és a direkt és indirekt marketing jelentôsége tehát mindegyik piacon meghatározó. A szabadalmi idô a legfontosabb idôszak a gyógyszerfejlesztés költségeinek megtérülése szempontjából is. A szabadalmi bejegyzés és a klinikai vizsgálatok lezárulása, illetve a készítmény törzskönyvezése között átlagosan év telik el. Ez a szakasz korábban évet vett csak igénybe [1]. Az embereken végzett klinikai vizsgálatok és a törzskönyvezési engedélyek megszerzése közötti idôtartam is hosszabbodik. 30 év alatt az átlagos idôtáv 4,7-rôl 9,1 évre növekedett [6] az egyre összetettebb klinikai vizsgálatok elvégzése miatt. Ennek köszönhetôen a gyógyszerek értékesítési görbéje egyre meredekebbé válik. A bevezetés után 2 évvel már el kell érni a terméknek az értékesítési maximumot ahhoz, hogy a gyártó kutatásba fektetett beruházásai a szabadalmi idôszak végére megtérüljenek [1] (3. ábra). 1. ábra Az gyógyszerek életcikluson belüli átlagos eladási csúcsa 777 készítmény esetében [1] A megrövidült hasznos értékesítési idôszak és a növekvô K+F költségek miatt a cégek termékportfoliója sokat változott. Szakértôk szerint átlagosan 10 ezer molekulából csak 10 jut el a piacra, ezekbôl 3 hozza vissza a kutatás költségeit, és 1-nek haladja meg az éves értékesítési bevétele az 1 milliárd dollárt. Márpedig az egyre dráguló K+F beruházásoknak meg kell térülniük. Olyan gyógyszerekre van szükség, amelyek várható forgalma fedezi a nem megvalósult fejlesztések költségeit is. Ezért a gyártók egyre nagyobb figyelmet szentelnek a várhatóan nagy bevételt generáló készítményeknek. Ezeket az 1 milliárd dolláros éves értékesítési küszöb feletti készítményeket nevezzük blockbustereknek. Az utóbbi évek trendjei alapján a blockbusterek száma minden évben növekszik ban 20 gyógyszer értékesítése haladta meg az 1 milliárd dollárt, 2003-ban 67 blockbuster volt a piacon és az elôrejelzések alapján 2007-re 100 fölött lesz az ilyen készítmények száma (Bodrogi 2005). Ugyanakkor az alacsony és kockázatos megtérülési rátának köszönhetô, hogy olyan orphan betegségekre, amelyek kevés embert érintenek, sokszor azért késlekedik a tudomány választ adni, mert a gyógyszer kifejlesztése, törzs- 1. táblázat A világ legnagyobb forgalmú gyógyszerei 2001-ben (forrás: IMS World Review. CRIP Workld Pharmaceutical News 15 May

3 könyveztetése és bevezetése a gyártó számára nem térül meg. Ezt jól mutatja a világ legnagyobb forgalmú gyógyszereit bemutató 2. táblázat, amelybôl látható, hogy elsôsorban az ún. népbetegségek gyógyítására használt készítményekkel lehet relatíve nagy piaci részesedést elérni. AZ ÖT PIACRA KERÜLÉSI AKADÁLY A szabadalmi jog piackorlátozó hatása igen jelentôs. A szabadalmi jog mellett az irodalom még 5 olyan piacra lépési korlátot (5 hurdles) tárgyal, amely a gyógyszertermékek piacra lépését számottevôen hátráltatja. Ezek a piacra lépési kritériumok: a biztonságosság (safety), a minôség (quality), a hatásosság, eredményesség (efficacy, effectiveness), a költséghatékonyság (cost effectiveness), és a megengedhetôség (affordability), vagy más néven finanszírozói költségvetési korlát (budget impact). Az elsô három akadály azt foglalja össze, hogy az új gyógyszereknek a piacra lépésük elôtt milyen biztonsági, hatásossági és minôségi követelményeknek kell eleget tennie. Ezek szigorú személyi és tárgyi feltételeket jelentenek. A feltételrendszer meghatározása nemzetközileg standardizált, és általában az országok is a nemzeti szabályozás részévé teszik. Az út a piacra az illetékes hatóság engedélyezési eljárásán keresztül vezet. Az engedélyezés két legtöbbet hivatkozott hatósága az amerikai Food and Drug Administration (FDA) és az európai European Medicines Evaluation Agency (EMEA). Mindkét szervezet a gyógyszerek használatának biztonságosságát és hatásosságát hivatott szavatolni. Általában az egyik vagy a másik meghatározó intézménynél elért regisztráció zöld utat jelent a többi piacra is. Amíg az elsô három akadályt általában a hatóságok, az utolsó kettôt a fogyasztást finanszírozó szervezetek (biztosítók, egészségügyi szolgálatok) támasztják. A hatósági engedélyek megszerzése nem nyitja meg az összes piacot. A legbiztosabb és legjövedelmezôbb forgalmat ugyanis az ún. harmadik fél fizet (third party payer) szervezetek támogatási listájára kerülés jelentheti. Ehhez általában azt kell igazolni a gyártónak, hogy az adott termék nemcsak hatásos, eredményes de költséghatékony is, azaz megéri a finanszírozónak megvásárolni, mert a gyógyszerért fizetett pénzért relatíve több életet tud javítani, megmenteni, mintha azt más gyógyszerek vásárlására fordítaná. A költséghatékonyság egy viszonylag nehezen körülírható fogalom, hiszen az emberi élet értéke nehezen mérhetô. Éppen ezért költséghatékonysági kritériumok országonként, sôt finanszírozó szervezetenként jelentôsen különböznek. A támogatott listára kerülést ráadásul nemcsak a költségek és a hasznok mérésének módszere befolyásolja, hanem a finanszírozó szervezetnél rendelkezésre álló pénz mennyisége is, így jutunk el az 5. akadályhoz. Tehát elképzelhetô, hogy egy jó minôségû, költséghatékony gyógyszer a relatív alacsonyabb fizetôképességgel rendelkezô piacokon minden korábbi számítás ellenére sem tud helytállni. Éppen ezért az ármeghatározás (ez sokszor hatósági) és a finanszírozó szervezetekhez (biztosítók) benyújtott ártámogatási kérelem elbírálása kulcstényezô a termék piaci pozíciója szempontjából. A támogatásba való bekerülés széles, stabil kiszámítható forgalmat, biztos megtérülést ígér, és fontos piacokat nyit meg. A támogatási listára kerülés és a gyógyszer forgalmának kapcsolatát jól illusztrálja, hogy elôször a világon támogatás nélküli készítménnyel csak 2002-ben sikerült átlépni az 1 milliárd dolláros eladási küszöböt. Ráadásul ez sem egy klasszikus értelemben vett sikertörténet, hiszen a készítmény, amely az áttörést okozta, egy jótékony, de nem emberi életet mentô (mellék)hatásának köszönheti sikerét. A férfipotenciál növelô Viagráról van szó. A törzskönyvezéssel, forgalomba hozatallal és támogatással kapcsolatos szabályozások a világon mindenhol egyértelmûen szigorodó tendenciát mutatnak. A törzskönyvezési korlátok szigorodásának oka a gyógyszerbiztonság iránti fokozódó társadalmi igény és a nyilvánosság figyelmének erôsödése, továbbá a gyártási-fejlesztési technológiák elôretörése. Ugyanakkor a támogatási kritériumok szigorításával az új technológiák felôl érkezô költségvetési nyomást is igyekeznek a finanszírozó szervezetek ellensúlyozni. Ezzel párhuzamosan a gyártói oldalon a gyógyszerek fejlesztése és piacra jutása egyre költségesebb, hosszadalmasabb és több szakaszból álló folyamattá válik. Egyre drágul és kockázatosabbá válik az innováció. Akad olyan eset, amikor az egyre nehezedô engedélyezési procedúra az akadálya annak, hogy bizonyos, egyébként potenciálisan gyógyulást ígérô gyógyszer fejlesztésébe bele sem fognak. BIZTONSÁGOSSÁG ÉS PIACI KOCKÁZAT A biztonságosság az utóbbi idôben nemcsak mint piacra lépési kritérium fontos, hanem egy új szerepben is felbukkan. Egyre fontosabb ugyanis, hogy egy készítmény ne csak bekerüljön a piacra, hanem garantáltan ott is maradjon. Fontos, hogy ne derüljenek ki késôbb hiányosságok a termékkel kapcsolatban. A zsákutcába került fejlesztések és a hibásnak bizonyult fejlesztési döntések következményei ugyanis drámaiak a piaci megítélés szempontjából. Ezért a cégeket nemcsak a hatósági engedélyek beszerzése hajtja a kutatás fokozására, hanem saját jól felfogott érdekük a várható kockázatok kivédésére. Jól illusztrálja ezt Bayer és a Bristol Myers Squibb (BMS) példája ben a Bayer Lipobay készítményénél felmerült a gyanú, hogy szerepet játszott fatális kimenetelû események kialakulásában ben a BMS Vioxx nevû készítményénél merült fel ugyanez a probléma. A Lipobay esetében az FDA visszavonta a forgalmazási engedélyt. A Vioxx esetében az FDA megtiltotta a reklámozást és szigorított betegtájékoztató kiadását rendelte el, a gyártó pedig azonnal felfüggesztette a forgalmazást. Ez a BMS-nek évente 2,5 milliárd dolláros forgalomkiesést okoz [1]. Mindkét esetben sok milliárd dolláros kártérítési 45

4 perek kezdôdtek, amelyek a cégeket jelentôsen megterhelik. Várhatóan még 5-6 év telik el, mikorra minden károsulttal sikerül megegyezni. Az események hatására a cégek tôzsdei értékének mai napig tartó mélyrepülése kezdôdött el, és azóta sem tudták kiheverni a veszteségeiket. A jelzett problémák miatt fôként a 3. fázis vizsgálatainak jelentôsége (és költsége) növekszik erôteljesen. Ezeknél a vizsgálatoknál lehet kiszûrni a piacra kerülés után jelentkezô kockázatokat, és megakadályozni a Bayern és a BMS esetéhez hasonló kudarcokat. A FEJLESZTÉS MULTIDISZCIPLINÁRIS FOLYAMATA A kockázatok kezelésének fokozódó igénye miatt a gyógyszerek fejlesztésének folyamata nem csak az orvosi kémiai, biológiai, élettani stb. kutatásokat jelenti, hanem egy sok lépcsôs, több szinten menedzselt multidiszciplináris folyamattá vált. A fejlesztési döntések szigorú gazdaságossági számítások mentén dôlnek el és a kockázatok folyamatos mérlegelésével történik, hasonlóan a bankok beruházási döntéseihez. A fejlesztés folyamatába a klinikus (orvos) mellett marketing szakemberek, közgazdászok is bekapcsolódnak már a klinikai vizsgálatok alatt. Minden fázisban szigorúan mérlegelik a várható hasznokat és kockázatokat. A klinikus határozza meg, hogy a gyógyszer hatóanyaga alapján milyen betegségcsoportnál tud a készítmény terápiás áttörést elérni. A marketing szakember ad iránymutatást abban, hogy pontosan melyik piacterületen lehet az árbevételt maximalizálni, és hogy mekkora lesz a piac várható nagysága. Eközben a folyamatosan készülnek a közgazdasági elemzések a termék árának meghatározására. A klinikai vizsgálati fázisok eredményeitôl nagyban függ a piacon meghatározható ár, amit a fejlesztés alatt folyamatosan mérlegelnek. KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG ÉS MEGENGEDHETÔSÉG A piacra lépés engedélyezésének folyamata az elsô 3 piacra lépési akadály esetében viszonylag egyszerûen követhetô és nagyon hasonló a világon mindenhol. Az egységes eljárási gyakorlat oka, hogy a klinikai vizsgálatok módszereiben, eredményeiben, és az eredmények értelmezésében ország vagy régió-specifikus különbségeket nincs értelme tenni. A minôség, a biztonságosság és a hatásosság követelményei mindenhol hasonlóan definiálhatók. Ez a gyártók számára a korábban jelzett nehézségek ellenére tiszta helyzetet teremt a piaci bevezetés kockázatainak mérlegelésekor. A 4. és az 5. akadály kockázatának elemzése a fejlesztési folyamat során már nem ilyen egyszerû. A befogadáshoz a gyártóknak gazdasági elemzésekkel kell igazolni, hogy a finanszírozónak megéri az adott készítményt támogatni (4. akadály költséghatékonyság). Ugyanakkor a finanszírozónak gazdasági és egyéb szempontokat (pl. a költségvetés nagysága, népegészségügyi prioritások) is figyelembe kell venni a befogadási eljáráskor (5. akadály megengedhetôség). A költséghatékonyság és a megengedhetôség esetében az elvárások erôsen országspecifikusak, más országban elvégzett elemzések nem egyszerûen általánosíthatók [23]. Ilyen egyedi elbírálás alá esik például a figyelembe vehetô költségek meghatározásának módszere, az életminôség mérésének metodikája, vagy a finanszírozó szervezet számára prioritást élvezô betegségcsoportok köre. A támogatásba történô befogadásnak egységes nemzetközi irányelve nincs, minden illetékes egészségügyi hatóság/biztosító önállóan dönt arról, hogy forrásait hogyan allokálja. Ennek az oka, hogy mások a finanszírozói prioritások, a rendelkezésre álló erôforrások, a népegészségügyi célok és a gazdasági számításokhoz felhasznált egészségügyi rendszerparaméterek is. Elképzelhetô például, hogy egy országban az adott készítmény költséghatékonyabb (pl. ugyanolyan hatású de olcsóbb) az alternatív kórházi kezelésnél, de egy másik országban a kórházi költségek jóval alacsonyabb költségei miatt a kórházi ápolás éri meg jobban a finanszírozónak. A K+F ezen fázisában jóval kevésbé érvényesülnek a globális vállalati elônyök és elôtérbe kerülnek a helyi sajátosságok. Országokon belül is igen eltérô és helyenként komplikált költségszámítási eljárásokat lehet végezni, ezért sok ország a gazdasági számítások egységesítésére saját irányelvet készít. Európában jelenleg 19 országban használnak egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez irányelveket [24]. A döntéshozatal megkönnyítése, gyorsítása, a piacra kerülés kontrollja és az országok közötti könnyebb összehasonlíthatóság érdekében nemzetközi technológia elemzô szervezetek (pl International Network of Agencies in Health Technology Assessement INAHTA) igyekeznek a gazdasági elemzések gyakorlatát összehangolni, egységesíteni [25]. Magyarországon is létezik ilyen irányelv, és a magyarországi technológia-értékelô szervezet, az Egészségügyi Stratégiai és Kutató Intézet (ESKI) ezen irányelv alapján tesz javaslatot a biztosítónak (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) a támogatásba történô befogadásra. SZABÁLYOZÁS VERSUS INNOVÁCIÓ A finanszírozásba történô befogadási folyamat és a vele járó bizonytalanság az új gyógyszerek (támogatott) piacra kerülését lassítja és nehezíti. Az ipar igyekszik minél gyorsabban megfelelni az új elvárásoknak, azonban a befogadási követelmények nem mindig világosak, sokszor a finanszírozó szervezet sem tudja pontosan mit is akar [26]. Érthetô, ha elôbb-utóbb a kisebb belépési korlátokat állító piacokat választja a tôke, és K+F beruházásait is a könynyebb piacok felé tereli. Erre példa az európai gyártók utóbbi idôben megfigyelhetô térvesztése: Európában gyógyszerek áraira és támogatásaira vonatkozó szabályozások korlátozóak az innovációra. Összehasonlítva az 46

5 USA-val, Európa több országában az originális gyógyszerek átlagos árszínvonala alacsonyabb és a generikusaké relatíve magasabb. Ez az árkorlátozás az innovatív gyógyszerek fejlesztését nem segíti és az árszabályozás sem engedi, hogy igazi árverseny alakuljon ki a generikumok között. Ugyanez a helyzet az OTC gyógyszerek esetén, amelyek túlnyomórészt generikusak: az európai szabályozás magasan tartja ezek árait. Ezért a korlátozásokkal elnyomott árverseny hiánya miatt ezekbôl a termékekbôl nem generálódik megtakarítás, melyet az iparban az innovatív termékek fejlesztésére lehetne fordítani [27]. Hasonló árszabályozás bevezetése az USA-ban egyes számítások szerint a kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzitásának 23,4-32,7%-os csökkenését eredményezné [28]. Az innovációs beruházások csökkenésének másik oka Európában a kormányzatok K+F attitûdje. Az EU 15-öknél 2003-ban a kutatási fejlesztési programokra a GDP 1,93%-át fordították úgy, hogy ezeknek a beruházásoknak 18,2%-át finanszírozta az állam [15]. Az USA-ban a GDP 2,67%-át költötték K+F-re és ezeknek a programoknak a 30,2%-át finanszírozták kormányzati forrásokból [1]. A gyógyszeripari nagytôke az utóbbi idôben gyakrabban választja az USA-t K+F beruházásai végrehajtására, aminek köszönhetôen az új gyógyszerek 2/3-át az USA-ban fejlesztik ki. OPTIMÁLIS MÉRTÉKÛ SZABÁLYOZÁS A befogadáskor igen megfontolt, és minél gyorsabb döntésekre van szükség. Egy-egy ilyen finanszírozói döntés konzekvenciája sokszor milliós, milliárdos nagyságrendû kifizetéseket/megtakarításokat jelent. Az Európában tapasztalható, szigorúbb belépési korlátokat a keresleti oldal is hátrányosan élheti meg. A valóban jó", költséghatékony technológiák késleltetett befogadásával a finanszírozó kevésbé tudja erôforrásait hatékonyan allokálni, ami végsô soron a lakosságot érinti hátrányosan az adott finanszírozóhoz tartozó populáció jóléti veszteséget szenved. Ugyanakkor az új technológiák folyamatos beáramlása és a finanszírozóra nehezedô folyamatos költségvetési nyomás miatt a kevésbé költséghatékony technológiák beömlése a támogatott piacra sem lehet üdvözítô megoldás. A kevésbé hatékony technológiák befogadása és a hatékonyabbak késleltetésének elônyeirôl és hátrányairól a vita napjainkig tart. Peltzman [29] kimutatta, hogy az USA-ban az engedélyezési szabályok 1962-es szigorítása jelentôs jóléti veszteséget eredményezett. Ennek oka, hogy a drága fejlesztési költségek miatt a piacra el nem jutott gyógyszerekbôl adódó fogyasztói veszteségeket nem tudják ellensúlyozni a szigorú belépési szabályokkal kiszûrt termékek elkerülésével megnyert hasznok. Más szerzôk ennek éppen az ellenkezôjét állítják [6, 30]. A kérdést úgy is feltehetjük, hogy a statisztikai terminológiából ismert elsôrendû, vagy a másodrendû hiba elkövetése jelenti-e a nagyobb jóléti veszteséget? A konklúzió, hogy mindkét hibát nagyobb és drágább klinikai vizsgálatokkal lehet csökkenteni, amely valószínûleg egyes gyógyszerek fejlesztését visszaveti, és az új gyógyszerek elérhetôségét csökkenti. MEGBESZÉLÉS A cikk I. és II. részének tanulságait a következôképpen foglalhatjuk össze: A piacra lépési feltételek szigorodásával a kutatás-fejlesztés gyakorlatilag az életben maradás alapfeltételévé vált fôként az originális gyógyszerpiacon. Ennek felismerése a piaci struktúrát jelentôsen átalakította. A piac korábbi jövedelmezôségének megôrzése érdekében a szabályozási kérdések újragondolása is felvetôdik. A gyógyszerpiacon az új, hatékonyabb, vertikálisan integrált kutatási rendszerek szervezésén alapuló vállalati átcsoportosítás valószínûleg hosszú távon megtérül majd. Amennyiben az új vállalati struktúrában a tulajdonjogok jobban követhetôk, jobbak a versenyfeltételek és erôsebb az árverseny, akkor definíció szerint is az erôforrások hatékonyabb allokációja valósulhat meg. Ugyanakkor, ami jó hír lehet a produktivitás szempontjából, az nem biztos, hogy a társadalom számára is a leghasznosabb elköltését jelenti a pénzeknek. A technológiák fejlesztése a szabadalmi védettség miatt a társadalomnak igen sokba kerül. A fejlesztési és kutatási eredményeket a cégek szigorú titokként kezelik, rengeteg energiát fektetve a vertikálisan integrált, de csak ebben a struktúrában életképes vállalkozások finanszírozásába. Ezekbôl a zárt vállalati rendszerekbôl a tudás társadalmilag hasznos kiáramlásának nincs esélye. Az új típusú intézményi szervezôdésekben a gyógyszerfejlesztés lehet, hogy gyorsabb, jobb és produktívabb lesz, de semmiképpen sem olcsóbb. Ráadásul az új szervezôdéseknek köszönhetôen a jelenlegi gyógyszerfejlesztések a piacon sebezhetô cégek finanszírozásától és bonyolult vertikális szerzôdéses kapcsolatoktól függenek [12]. Éppen ezért a kutatás-fejlesztés iránya túlságosan is érzékennyé válhat a piacra kerülést szabályozó (fôként 4. és 5.) akadályokra. Ezt példáztuk az európai gyógyszergyártók utóbbi idôben megfigyelhetô térvesztésével. A vertikális piaci átalakulásokkal párhuzamosan megfigyelhetô horizontális egyesüléseknek köszönhetôen legtöbb ország gyógyszerpiacát vizsgálva azt látjuk, hogy piacon jelen lévô gyógyszergyártók alapvetôen két csoportba sorolhatók. Van egy kis számú globális nagyvállalat, amely rendelkezik elég tôkével kutatás-fejlesztési tevékenység folytatására. Ôk fejlesztik ki az originális termékek nagy részét. A második csoportba tartoznak a kisebb, fôleg lokális piacra termelô vállalatok, amelyek leginkább generikus gyógyszerek gyártására specializálódnak [14]. A fejlôdô országokban is megfigyelhetô növekedést például éppen ezeknek a hozzáférést javító, olcsóbb generikus készítményeknek az elôretörése jelenti. Az ázsiai piacokon dominál a generikusok gyártása és forgalmazása. A legszegényebb országok azonban még a generikus gyógyszereket sem engedhetik meg maguknak. Az AIDS-el 47

6 és más fertôzô betegségekkel küzdô fekete Afrikának esélye sincs, hogy tényezôvé váljon. Jellemzi a földrészek közötti egyenlôtlenséget, hogy a világon kisállatok élelmezésére évente elkötött 7 milliárd dollárból a fekete-afrikai régió vízellátását lehetne megoldani. Ugyanennek a régiónak alapvetô gyógyszerszükségletét az évente a világon fagylaltra elköltött 17 milliárd dollár valószínûleg fedezné [1]. A leszakadás mérhetetlenül nagy, és ezen a területen a megoldási lehetôségek már nem gyógyszerpiaci tényezôktôl függenek. A fejlett piacokon a finanszírozókra/szabályozó hatóságokra nehezedô költségvetési nyomás miatt általában a piaci szabályozók erôsödése figyelhetô meg. A szabályozók gyengítésének elônyei és hátrányai egyaránt megvannak. A szabadalmi védettség idejének lerövidítése például a társadalmilag hasznosabb innovációs lehetôségek felé nyitna utat, de ez elképzelhetetlen a piacon szereplô cégek K+F beruházási költségeinek szétterítése nélkül. Az 5 piacra lépési korlát könnyítése gyorsítaná az új hatékony technológiák piacra jutását, de beengedne sok rosszabb minôségû technológiát is. A gyógyszerek korlát nélküli beáramlása hihetetlen nyomást helyezne a gyógyszerfogyasztást finanszírozó szervezetekre. A befogadáshoz szükséges gazdasági elemzések eredményeinek általánosíthatóságával is könnyíteni lehetne a belépési korlátokon, de ennek módszertani kérdéseit még nem sikerült teljes körûen letisztázni. ÖSSZEFOGLALÁS A jelenlegi globális gyógyszerpiaci folyamatokat figyelve nem találunk egyértelmû megoldásokat. Az új és egyre biztonságosabb gyógyító technológiák megjelenésének társadalmi elvárása miatt a gyógyszerek piacra kerülési szabályai szigorodnak, ami a K+F tevékenység költségeinek növekedéséhez vezet. Az innovatív készítmények egyre drágábbak, és egyre kevesebb ország tudja ezeket megfizetni. A növekvô kutatási költségek és piaci kockázat miatt az iparág jövedelmezôsége csökken, ami a befektetôk figyelmét más ágazatok felé fordíthatja. Könnyen megeshet, hogy ezek az események a gyógyszeripar aranykorának végéhez, a stratégiai szerep csökkenéséhez vezetnek. A gyorsan globalizálódó új gazdaság -ban mindenestre nem lesz sok ideje az ágazatnak a megfelelô válaszlépések kimunkálására. A cikkhez kapcsolódó irodalmat, és a szerzô bemutatását lapunk elôzô számában találják Kedves Olvasóink. 138 millió forint jogosulatlanul kifizetett táppénzt követel vissza az OEP Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) élt törvény által biztosított jogával és a közelmúltban ellenôrizte a 50 legmagasabb napi összegû ellátásban többnyire táppénzben, baleseti táppénzben vagy gyermekgondozási díjban részesülôt, pontosabban azok munkáltatóit. Az összeg nem csekély: napi ezer forint közötti összegek kifizetésérôl van szó. Az ötven vizsgált esetben 138 millió forint kifizetését találták jogalap nélkülinek. Ezeket az összegeket kamattal növelve a munkáltatók kötelesek megtéríteni. A feltárt visszaélések jegyzôkönyveit az OEP átadja a Nyugdíjfolyósítanak és az APEH-nek, illetve néhány esetben a rendôrségnek. A táppénz körüli visszásságokra egy tavasszal napvilágra került eset hívta fel a figyelmet. Akkor egy biztosított havi 303 millió forintos jövedelem után kívánt ellátást igénybe venni. Az ügyben azóta a rendôrség nyomoz. Bukodi Zsolttól, az OEP Felügyeleti Ellenôrzési Fôosztályának vezetôjétôl megtudtuk, az ellenôrzött cégek többsége a fôvárosban található, rt, kft, bt formájában mûködnek. Számos hiányosságot és visszaélésre utaló szabálytalanságot fedtek fel. Elôfordult, hogy nem találtak munkaviszonyt igazoló munkaszerzôdést. Ha igen, az nem felelt meg a Munka Törvénykönyve elôírásainak, például nem szerepelt benne a munkaviszony idôtartama, a munkavégzés helye, a munkakör, stb. Külföldi cégeknél nem létezett a munkaszerzôdés hivatalos magyar fordítása, s több helyen nem tudták bemutatni a kifizetési bizonylatokat. Nem egy esetben még az sem volt eldönthetô, hogy az, aki napi több tízezer forintos táppénzben részesül biztosított-e egyáltalán. Bizonyos esetekben például fizetés nélküli szabadság esetén elmulasztották kijelenteni a munkavállalót az egészségbiztosítótól. A jogszabályok pontatlanságára utal, hogy sokszor nem tisztázott, mi számít a táppénz alapjának. A végkielégítés, vagy a hallgatási díj semmiképpen, még akkor sem, ha befizették utánuk a járulékot. A táppénz ugyanis a kiesô munkajövedelem pótlását szolgálja. Elôfordult, hogy a visszaélés nyilvánvaló volt, de azt nem tudták bizonyítani, ugyanis sem az egészségbiztosítónak sem más szervnek nincs eszköze arra, hogy vizsgálja a korábbi munkaviszonyokat. Ezekben az esetekben az OEP ellenôrei egy nem éppen sportszerû eszközhöz nyúltak. (Kis József fôigazgató szellemes példázata szerint Al Caponéra soha nem tudtak gyilkosságokat rábizonyítani, ezért adócsalásért zárták börtönbe.) Egy 1998-ban kibocsátott rendelet elôírja, hogy minden munkavállalónak elôzetes orvosi vizsgálaton kell átesnie. Ennek hiányában senki sem állhat munkába. Ha mégis, akkor nincs munkavégzési kötelezettsége. Ha nincs munkavégzési kötelezettsége, akkor nincs keresetvesztesége, hiszen keresete sincs, hiszen a jogszabály szerint nem dolgozhat. Ha pedig nem dolgozhat, s nincs keresetvesztesége, akkor nincs mit pótolni táppénzzel... Az OEP a vizsgálatokat a top 50 után következô újabb ötvenes csoport ellenôrzésével folytatja. - nal 48

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14. Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

MAGYARORSZÁGON. Sanofi- aventis a világon 2005: 27,3 milliárd árbevétel

MAGYARORSZÁGON. Sanofi- aventis a világon 2005: 27,3 milliárd árbevétel MAGYARORSZÁGON Sanofi- aventis a világon 2005: 27,3 milliárd árbevétel A világ 3. legnagyobb gyógyszergyártója Els Európában Els Magyarországon 97000 alkalmazott a világszerte A világon dolgozók 2,5%-a

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt.

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. Erős vállalati márkára épülő gyógyszerbrand-kommunikáció Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. RICHTER GEDEON NYRT. Innováció-orientált, multinacionális specializált gyógyszercég

Részletesebben

K i n c s e s G y u l a

K i n c s e s G y u l a Javaslat az egészs szségügyi gyi technológi giák egységes ges életciklus-esemény- rendszerének nek kialakítására Dr. Kincses Gyula 2005. - 2008. 1/12 A technológi giák k fogalmának jelentősége Az EBM alapú

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

DROGTÓL A KÉSZÍTMÉNYIG: A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS PROBLÉMÁI

DROGTÓL A KÉSZÍTMÉNYIG: A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS PROBLÉMÁI DROGTÓL A KÉSZÍTMÉNYIG: A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS PROBLÉMÁI Csupor Dezső, Hohmann Judit, Szendrei Kálmán Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet Minőség, minőségbiztosítás,

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben

Támogatási kérelmek kritikus értékelése a GYEMSZI -TEI Főosztályon. Jóna Gabriella 2012.10.10.

Támogatási kérelmek kritikus értékelése a GYEMSZI -TEI Főosztályon. Jóna Gabriella 2012.10.10. Támogatási kérelmek kritikus értékelése a GYEMSZI -TEI Főosztályon Jóna Gabriella 2012.10.10. Tartalom I. Egészségügyi technológiák értékelésének célja II. Befogadási kérelmekhez benyújtott egészséggazdaságtani

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ!

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! Kérdések M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! A 12. és 13. század fordulóján A 13. és 14. század fordulóján A 14. és 15. század fordulóján M5M0002

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Javaslat. az egészségügyi technológiák egységes életciklus-eseményrendszerének

Javaslat. az egészségügyi technológiák egységes életciklus-eseményrendszerének Javaslat Dr., 2006. az egészségügyi technológiák egységes életciklus-eseményrendszerének kialakítására Dr. 2005. - 2006. Egészségügyi technológiák Dr., 2006. Gyógyító megelőző eljárások Orvosi eljárások

Részletesebben

Vissi Ferenc: Antitröszt piacdefiníció nélkül? avagy a SLC/SIEC teszt terjedése

Vissi Ferenc: Antitröszt piacdefiníció nélkül? avagy a SLC/SIEC teszt terjedése Vissi Ferenc: Antitröszt piacdefiníció avagy a SLC/SIEC teszt terjedése Az európai és magyar versenyjog aktuális kérdései Kajtár Takács Hegymegi-BarakonyiBaker & McKenzieÜgyvédi Iroda 2012. június 1. Tartalom

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I.

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I. OTP Kockázati Tőke Alap I. BEFEKTETÉSI ELŐMINŐSÍTŐ ADATLAP I. A társaság adatai: 1. Alapadatok Teljes név: Székhely: Iparág: A fő tevékenység és TEÁOR kódja: Alapítás dátuma: Kapcsolattartó személy neve:

Részletesebben

A Royalty-ról másképp

A Royalty-ról másképp A Royalty-ról másképp A Les Nouvelles 2011 szeptemberi számában, Damien Salauze, Institute Curie, Párizs, VP Business Development & Licensing cikke alapján (pp. 210 216) Lantos Mihály lantos@danubia.hu

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám 2 Tisztelt Olvasó! KÖSZÖNTŐ Ön Magyarország első befektetési tőkegarancia termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatójának, a Start Tőkegarancia Zrt-nek havi

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR értesítés eljárás megindításáról ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 1139 Budapest, XIII. Váci út 73/A. Tel.: 06/1-350-2001 Iktatószám: E024/512-1/2014. Hiv. sz.: - Tárgy: Értesítés eljárás hivatalbóli

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

A globalizáció hatása a magyar biztosítási piacon

A globalizáció hatása a magyar biztosítási piacon A globalizáció hatása a magyar biztosítási piacon Visegrád - 2008. november 27-28. Verseny vagy kannibalizmus? A biztosítási piac Magyarországon /MABISZ tagok adatai 2008. III. negyedév/ 2007. I-IV. negyedév:

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök sajátosságai és új lehetőségek a befogadás-politikában

Gyógyászati segédeszközök sajátosságai és új lehetőségek a befogadás-politikában Gyógyászati segédeszközök sajátosságai és új lehetőségek a befogadás-politikában Goreczky Péter, Vincziczki Áron Fejlesztéspolitikai és Minőségügyi Főigazgatóság TEI FŐOSZTÁLY Az előadás tartalma Orvostechnikai

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Biológiai egyenértékűség és vizsgálata. Dr. Lakner Géza. members.iif.hu/lakner

Biológiai egyenértékűség és vizsgálata. Dr. Lakner Géza. members.iif.hu/lakner Biológiai egyenértékűség és vizsgálata Dr. Lakner Géza members.iif.hu/lakner Originalitás, generikum Originalitás, innovatív gyógyszerkészítmény = első ízben kifejlesztett, új hatóanyagból előállított

Részletesebben

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban 1 European Innovation Scoreboard országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál (szigorodó szabályozások, egyértelmű felelősség) Balázs György Ferenc EMKI főosztályvezető DEMIN 2013. május Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei ORAFLOR A szájflóra kutatás innovatív termékei A szájflóra A szájban élő organizmusok összessége. A szervezet egészségi állapotának egyik fontos tényezője és tükre Elsődleges feladata a védelem. Folyamatosan

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének ÚTMUTATÓ a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének számviteli elszámolásához Budapest, 2004. Készítette: dr. Nagy Gábor a Pénzügyminisztérium ny. főosztályvezetője 2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 13

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök

Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök P a r á d f ü r d ő, F E S Z K o n g r e s s z u s - 2 0 1 4. s z e p t e m

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Hogyan válaszolhat a gyógyszeripar az új kihívásokra? Gyógyszeripari szakmai nap

Hogyan válaszolhat a gyógyszeripar az új kihívásokra? Gyógyszeripari szakmai nap Hogyan válaszolhat a gyógyszeripar az új kihívásokra? Gyógyszeripari szakmai nap CHINOIN Zrt.- a Sanofi vállalata 2013.09.12. dr. Péczely György A.A. Stádium Kft. Tartalom A gyógyszeripar kihívásai Lehetséges

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

KKV-k piaci megjelenésének támogatása

KKV-k piaci megjelenésének támogatása A pályázat címe KKV-k piaci megjelenésének támogatása Benyújtás: 2014.11.10. 2014.12.31. Pályázó cég mérete: Mikro-, kis- és középvállalkozás Pályázat célja: A felhívás a vállalkozások külpiacra lépését

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben