Nemzeti Téradat Infrastruktúrák nemzetközi bevezetési tapasztalatai
|
|
- Nándor Dobos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nemzeti Téradat Infrastruktúrák nemzetközi bevezetési tapasztalatai Szabó György 1 Barkóczi Zsolt 2 Mikus Dezső 3 Takács András Attila 4 Wirth Ervin 5 1 főtitkár, Magyar Térinformatikai Társaság, szabo.gyorgy@hunagi.hu 2 elnök, Magyar Térinformatikai Társaság, barkoczi.zsolt@hunagi.hu 3 szakértő, Magyar Térinformatikai Társaság, mikus.dezso@hunagi.hu 4 főtitkárhelyettes, Magyar Térinformatikai Társaság, takacs.andras.attila@hunagi.hu 5 titkár, Magyar Térinformatikai Társaság, wirth.ervin@hunagi.hu Abstract: The paper summarise the practical experiences, best practices of the first adopters of the National Spatial Data Infrastructure (NSDI) Systems in North America and in the European Union. The early adopters overweighted the importance of the easily counted financial consequencies of the technical domain, and underappreciated the importance of the effectiveness, democratisation of the organisition, political and constituency values. Critical issue of the NSDI cost/benefit analysis, and the value, price, cost ratio: free open data or cost recovery? Bevezetés A Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) az elmúlt évtizedekben kiemelt figyelmet szentelt a térinformatikai tásadalmi hasznosságát fokozó Nemzeti Téradat Infrastruktúra (NTI) megvalósításának elősegítésére. A HUNAGI szakértő csapata a hazai NTI fejlesztésekkel kapcsolatos döntések megtámogatására, a Földmérési és Távérzékelési Intézet felkérésére áttekintette az Európai Unió tagállamainak és az úttörő szerepet vállaló észak-amerikai államok téradat politikájának gyakorlatát, és összegezte az NTI bevezetéséből leszűrhető tapasztalatokat. Az európai gyakorlatban az NTI rendszerek szorosan kapcsolódnak az Európai Unió 2007/2/EC INSPIRE irányelveinek nemzeti adaptációjához, így vizsgálatainkban is megjelenik az NTI és INSPIRE harmonizációjának problémaköre. Megfontolandó tapasztalatok Az NTI-t úttörőként bevezető országok mintegy két évtizedes gyakorlatának áttekintése alapján számos általános, a hazai bevezetetés számára is megfontolandó tapasztalat szűrhető le. Az NTI bevezetése, létrehozása nem egy izolált projekt, valódi térnyerése csak az elektronikus kormányzati stratégiákhoz való szoros illesztéssel biztosítható, megtámogatva a központi kormányzat, közigazgatás alapfeladatait, tekintettel a tényleges felhasználói igényekre. A korai bevezetők utólagos elemezései egyöntetűen alátámasztják a technológiai lehetőségek által biztosított előnyökre (digitalizálás, web- 25
2 es megjelenés, IT rendszerek szabványosítása) vonatkozó túlzott elvárásokat. Messze alulértékelt a digitális világ valódi hasznainak kiaknázását biztosító, az igazgatási, üzleti folyamatok újratervezését szükségessé tévő szervezési módszerek jelentősége. Az információs társadalom szolgáltatási integrációja szükségessé teszi a heterogén jelenségek, feladatok egységes kereteit adó referencia rendszerek újragondolását. A hagyományos geodéziai vonatkozási rendszerek szerepe és fontossága ugyan megmarad, de a szélesebb felhasználói kör integrációját egy új elem, a téradatok államilag hitelesített részhalmazaként előálló térinformatikai referencia adatrendszer (Framework Geodata, Base Map Data) biztosítja. Az így előálló közhiteles téradat geometria (Legal Geometry) már hatékony kereteket biztosít az igazgatási folyamatok transzformációjához, a térben tudatos társadalom kiszolgálásához. Ezen transzformáció szükségessé teszi a személy-jog-térbeli kapcsolatrendszer újra gondolását, tekintettel az adott viszonyrendszer felelősségi köreinek szabályozására. Az NTI komponenseinek elemzése során megállapítható, hogy az általános törvények itt is érvényesülnek: egy rendszer teljesítőképességét a leggyengébb elem átbocsájtási kapacitása határozza meg. A komponensek közül esetenként túlzott figyelem fordítódik a mechanikusan adaptálható elemekre (szabványok, technológiai megoldások) és háttérbe szorulnak a szakpolitika (Policy) és szélesebb felhasználói kör integrációs kereteit megteremtő térinformatikai referencia adatokkal kapcsolatos tennivalók. Az NTI alapfeladataként szinte minden országban a párhuzamosságok kiküszöbölése, az adatkarbantartás, megosztás hatékonyságának javítása kerül megfogalmazásra. Az NTI felhasználó szerepkörei a hétköznapi életbe való beépüléssel alapjaiban megváltoztak, a téradat készítői dominanciát felváltja az adatszolgáltató szerepkör, előtérbe helyezve a professzionális kulcs felhasználókat és járulékosan kiszolgálva a közönséges felhasználókat. A finanszírozási modellek területe igen zavaros képet mutat, nincs egységesen elfogadott alapelv. Az egyes országok fejlettségük, teherviselési képességük és berendezkedésük függvényében eltérő modelleket támogatnak. Az ingyen ebéd nincs alapelvet ugyan mindenki elfogadja, de a költségviselés, árképzés területén rendkívül nagy a szórás. Hiteles költség/haszon számítások helyett többnyire egyes jól beárazható termékelemek költségeinek szerepeltetésével (IT költségek) és prognózisokkal találkozhatunk. Egyre több országban megjelenik az a gondolat, hogy az NTI létrehozásának, működtetésének, adatkarbantartásának költségét részben, vagy egészben a valódi felhasználókra terhelni nem ördögtől való gondolat. Ezzel párhuzamosan egyre szélesebb kormányzati és felhasználói támogatottsága van a nyílt, szabadon hozzáférhető térinformatikai eszközök, téradatok alkalmazásának. Az NTI költségei, a szolgáltatások ára és értéke közötti viszony korrekt megállapítását jelentősen megnehezíti az a tény, hogy az egyes téradat termékek, szolgáltatások haszna a felhasználók különböző csoportjai számára igen szélsőséges értékpalettán helyezkedik el. Az NTI hasznainak számbavételénél többnyire a hatékonyság növelésből származó könnyebben számba vehető pénzügyi hasznokkal 26
3 számolunk, de alulértékeljük a részvételi demokrácia nehezen számba vehető politikai hasznait és a hatékonyság növekedésből származó felhasználói megelégedettséget. Az NTI és INSPIRE viszonya is igen sokszínű az EU tagállamaiban. A korai INSPIRE harmonizáció időszakában több tagállam azt vélelmezte, hogy az INSPIRE gyakorlatilag megoldja az ország Nemzeti Téradat Infrastruktúrájának létrehozását. A korai illúziók elmúlásával a legtöbb ország szembenézett azzal a ténnyel, hogy INSPIRE direktíva adaptálása nem oldja meg az NTI feladatait, de az adatkezelés szabványosításával, a hálózati szolgáltatások specifikálásával hatékony kereteket biztosít egy Nemzeti Téradat Infrastruktúra megteremtéséhez. A vizsgált országok (Franciaország, Egyesült Királyság, Lengyelország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Szlovénia) igen eltérő utakon járnak. Számos tagállam csak komoly erőforrás átcsoportosítással képes megfelelni az INSPIRE harmonizáció követelményeinek. Meglévő, nagy múltú tematikus téradat rendszerek esetében többen hangot adnak kételyeiknek, a túlszabályozott INSPIRE követelményeknek való megfelelés értelmének. A Nemzeti Téradat Infrastruktúrák megjelenése, történeti áttekintés A Kanadai Kormányzat már a hatvanas években kiemelt figyelmet fordított a digitális formában leképezett téradatokra alapozott döntéstámogatásra. Az egyedi rendszerek kereteit és funkcióit meghaladó egységes infrastruktúra, a Nemzeti Téradat Infrastruktúra (NTI) koncepciója szintén Kanadában jelent meg 1991-ben (McLaughlin, 1991). Az NTI első megvalósítására az Amerikai Egyesült Államokban került sor 1994-ben. A Clinton kormányzat számú elnöki dekrétumában elrendelte a Szövetségi Térinformatikai Adatbizottság (Federal Geographic Data Committee, FGDC) felállítását az egységes Nemzeti Téradat Infrastruktúra létrehozásának koordinálására. Kiemelt célként került megfogalmazásra az NTI-n alapuló közszolgálati és üzleti szereplők együttműködésén keresztül a közlekedés, településfejlesztés, mezőgazdaság, katasztrófavédelem, környezetvédelem és információtechnológia területén a téradatokra alapozott fejlesztések támogatása. Az NTI korai bevezetői között kiemelkedő az 1998-ban elindított Ausztrál Téradat Infrastruktúra, az 1999-ben indult Kanadai Téradat Infrastruktúra, és a ben elindított Német Téradat Infrastruktúra. Számos európai ország elindult az NTI kiépítésének rögös útján (Dánia, Svédország, Egyesült Királyság), de jelentős áttörést csak az Európai Unió 2006/2/EC INSPIRE direktívájának megjelenése okozott ben. Az NTI fejlődési szakaszai A Téradat Infrastruktúra Rendszerek kiterjedésük, absztrakciós szintjük szerint különböző keretrendszereket hoznak létre. A globális rendszerek képviselik 27
4 a legmagasabb absztrakciós szintet, alapvetően stratégiai jellegűek és inkább folyamatokra, mint konkrét eredmények létrehozására koncentrálnak. A skála másik végén elhelyezkedő rendszerek a lokális rendszerek találhatók, igen részletes absztrakciós szinttel, rendkívül nagy egyedi változatosságot mutatva. Keng Siau és Yuan Long (2005) az elektronikus kormányzás fejlődési szakaszait öt fázisra bontotta: WEB presence WEB megjelenés; Interaction kapcsolat; Transaction ügyintézés; Transformation transzformáció; E-Democracy e-demokrácia. Az elektronikus kormányzás fejlődésének első három szintje alapvetően a meglévő folyamatok digitalizálására irányul, az átmenetet az infokommunikációs lehetőségekre épülő technológiai ugrás (Technology jump) biztosítja. Alapesetben egyszerűen az internet kerül felhasználásra, magasabb, érettebb integrációs szinten támogatásra kerül a kapcsolat és az ügyintézés folyamata. A következő szinten megjelenik a kétirányú kapcsolat, biztosítva az es kommunikációt, alapvető keresési, letöltési szolgáltatásokat. A harmadik szinten megjelenő önkiszolgáló, online rendszer lehetővé teszi teljes ügyintézési folyamatok lebonyolítását. A következő két szint a transzformáció és e-demokrácia már jóval absztraktabb folyamatot takar a kulturális és politikai ugrás/átmenet függvényében. A kulturális ugrás azon a felismerésen alapul, hogy a meglévő folyamatok digitalizálása helyett alapvetően új kormányzati, közigazgatási, irányítási, és szervezetek közötti új együttműködési módszerekre van szükség, szakítani kell az állampolgárok, adatok, rendszerek izolált kezelésével. Az ötödik szint a politikai ugrás, az új irányítási, menedzsment rendszer politikai megerősítésével realizálódik. Az Európai Unió INSPIRE direktívája, mint regionális téradat infrastruktúra, fontos eszköz az elektronikus kormányzás területén jelentkező integrációs nehézségek áthidalására. A téradatok széles körű elérhetősége feltételezi bizonyos alapadat rendszer, térinformatikai referencia adatrendszer rendelkezésre állását. Emberöltőkkel ezelőtt a geodézia, térképészet világában ezt a referencia rendszert a geodéziai dátum jelenítette meg. Napjainkban a széles felhasználói kör számára a referencia rendszer a térbeli adatoknak egy olyan részhalmaza, amely lehetővé teszi az egyéb tematikus adatok konzisztens integrációját, rendszerbe illesztését és egyéb közadatok térbeli helyhez való kapcsolását, geokódolását. A Siau és Ling által felvázolt elektronikus kormányzás fejlődési modellt alapul véve Hvingel és társai 2014-ben integrálták a modellbe a Nemzeti Téradat Infrastruktúra fejlődési lépéseit (Hvingel, 2014). A mellékelt ábrán (1. ábra) követhetjük figyelemmel, hogy az elektronikus kormányzás fejlődési szakaszaihoz hasonlóan, az NTI is hasonló fejlődési lépéseken keresztül jut el a WEB-es megjelenéstől a térben tudatos digitális társadalomig. Az első szinten való megjelenés feltétele a metaadatok és téradatok digitális előállítása (1, Creation of data). A második szintre, a kapcsolati szintre való ugrás szükségessé teszi a téradatok és az adatmegosztás szabványosítását (2, Standardisation of data, Distribution of data). Az INSPIRE támogatja ezt a technológiai ugrást, és az 28
5 1. ábra Az NTI és az elektronikus kormányzás fejlődése (Hvingel, 2014) implementáció útján elinduló országok többségében bevezették az INSPIRE által támogatott szabványokat. A különböző alkalmazások közötti interoperabilitás és egységes értelmezés biztosítása számos gondot vet fel. Az adatelérés és megosztás biztosításával egy adott rendszerben adatok heterogén kombinációját használhatjuk fel, de a kapcsolati vagy ügyintézési fázisban történő felhasználás miatt egy háttértérkép jellegű illusztrációnál jóval összetettebb értelmezés szükséges. Számos ország (Dánia, Hollandia, Ausztria) ezen problémák kezelésre egy térinformatikai referencia adatrendszert definiált és vezetett be (3, Reference data model). A referencia adatmodell lehetővé teszi, hogy egy csökkentett adatkészlettel, az államilag hitelesített adatminőségre és a közszféra és magánszféra adatainak kapcsolhatóságára fókuszálva hatékonyabban oldjuk meg a funkciók biztosítását. Az előrelépés következő szintjét, a folyamatok automatizálását csak a technikai eszközökön túllépő, a meglévő folyamatok transzformációjára építő megoldás biztosítja. Ez szükségessé teszi egy szabályozott jogi környezet kialakítását, definiálva a téradatok létrehozását, használatát a közigazgatási döntési folyamatokban. A jogilag szabályozott folyamatok eredményeképpen előáll a jogilag hiteles geometria, automatikusan gyarapítva a hiteles téradat készletet. Ezen transzformáció szükségessé teszi a személy-jog-térbeli viszony kapcsolatrendszer újragondolását, tekintettel az adott viszonyrendszer felelősségi köreinek szabályozására. Az előbbiekben vázolt transzformáció eredményeképpen válik elérhetővé a következő szint az e-demokrácia NTI alrendszere, a térben tudatos társadalom. A térben tudatos társadalom számos új lehetőséget teremt meg, fenntartható települések, korai katasztrófa előrejelző rendszerek, intelligens ingatlan kereskedelem, fejlett kockázatkezelés, jobb makrogazdasági döntéstámogatás. Ez a szint már nem a jobb térinformatikai rendszermenedzselést célozza meg, vezérlő elve a társadalommenedzselés, irányítás térbeli alapokra helyezése, a humán tényező középpontba helyezése. 29
6 Az NTI finanszírozási modelljei A nemzetközi gyakorlatban nincs egységes megközelítés az NTI finanszírozásának megoldására. A bevezető országok prioritásainak, államberendezkedésének, teherviselő képességének függvényében, eltérő finanszírozási modellek biztosíthatják az optimális megoldást. Az NTI bevezetése során az adott országok, az NTI tartalma, absztrakciós szintje, adatpoltitikai megfontolásainak mérlegelése alapján alakítják ki, az elvárásaikhoz legjobban illeszkedő finanszírozási modellt. A különböző finanszírozási és költségviselési megoldások tekintetében nincs egységesen elfogadott álláspont. Számos szakértő véleménye szerint a téradatok előállítási, megosztási, karbantartási költségeinek részben vagy egészben a felhasználókra terhelése nem ördögtől való megoldás (Longhorn, Blackmore, 2008). A költségviselés démonizálása nem segíti a tisztánlátást. Az USA állampolgárai előtt tornyosuló digitális szakadék úgy interpretálható, mintha az energiához való hozzáférést mindenki számára ingyenessé tennénk, de ezen előnyökkel élni csak az a szűk réteg tudna, aki az energiát hasznosítani képes eszközök megvásárlásához elegendő forrással rendelkezik. Tudomásul kell vennünk, hogy ingyen ebéd nincs, a technológiai eufóriában hajlamosak vagyunk arról az alapvető tényről megfeledkezni, hogy mint mindennek, az információnak is ára van (Detrekői, 2013). Az információ sajátos költségszerkezete elrejti azt a tényt, hogy az ingyenes információ felhasználásért időnkkel, személyes adatainkkal, fogyasztói elkötelezettségünkkel, kiszolgáltatottságunkkal fizetünk (Saphiro, Varian, 2000). A téradatok esetében is fedeznie kell valakinek az előállítás, karbantartás, megosztás költségeit. Számos adatkör esetében az előállítási költségek a nullához konvergálnak vagy elhanyagolhatók. Ez esetben valóban megalapozott lehet az adatok ingyenes elérhetőségének megteremtése, de nem feledkezhetünk meg a nyers adatokból jelentéssel bíró információt előállító rendszerek tetemes költségeiről. A téradatok költsége, ára és értéke közötti viszony a felhasználói szerepkörök függvénye. Nehezen összehasonlítható eseteket produkál az élet: egy turisztikai információs rendszerben sikerül-e az igényeinknek megfelelő éttermet találnunk, vagy katasztrófahelyzetben az infrastruktúra megrongálódása esetén sikerül-e a mentőnek alternatív útvonalat találnia emberéletek megmentését biztosítva? A téradatok és szolgáltatások esetében a termékek ára, költsége és értéke igen nagy szórást mutat. A hagyományos térképészeti, geodéziai adatok, termékek tekintetében a hozzáférés gyorsasága nem jelentett kritikus faktort. Napjaink üzleti világa, és a felgyorsult hétköznapi életvitel miatt az idő már valódi értéket képező tényező, ezért az azonnali, vagy gyorsabb hozzáférés az aktuális térbeli adatokhoz jelentős üzleti, használati értéket képvisel. Az NTI hasznait Codagone nyomán a 2. ábra alapján összegezhetjük (Codagone, 2006). Meghatározó jelentőségűek a teljesítőképesség (Efficiency) növelésével elérhető financiális elemek (Financial & organisational Value), de 30
7 2. ábra Az NTI hasznainak szerkezete (Codagnone, 2006) jelentősen alulértékeltek a demokratizálódás (Democracy) és politika hasznai (Political Value) és a hatékonyságnövelés (Effectivness) következtében megnövekvő felhasználói megelégedettség (Constiuency Value). Az NTI legegyszerűbben realizálható haszna a kormányzati, a közigazgatási folyamatok digitalizálásával, a párhuzamosságok kiküszöbölésével elérhető pénzügyi megtakarítás, a hatékonyabban szervezett, és támogatott munkafolyamatokon keresztül lehetséges. A nyitottság, átláthatóság és részvételi demokrácia politikai hasznainak elérése már nagyobb kihívás. A bürokrácia csökkentésével, a felhasználói megelégedettség növelésével, a közszolgáltatások színvonalának növelésével elérhető hatékonyságnövekedés, mint nehezen beárazható járulékos haszon jelenik meg. Felhasznált irodalom Codagnone C. Boccardelli P. M.I. Leone (2006): egovernment Economics Project: Measurement Framework Final Version. egovernment Unit, DG Information Society, European Commission Detrekői Á. Szabó Gy (2013): Térinformatika: Elmélet és alkalmazások; Az informatika alkalmazásai, Typotex Kiadó, Budapest GeoConnections (2015): Canadian Geomatics Environmental Scan and Value Study Hvingel L. Baaner L. Schrøder L.(2014): Mature e-government based on spatial data - legal implications. IJSDIR 9 Longhorn R. A. Blakemore M. (2008): Geographic Information: Value, Pricing, Production, Consumption, CRC Press, Boca Raton, USA McLaughlin, J. Coleman, D. Nichols, S. (1997): BUILDING A SPATIAL DATA INFRASTRUCTURE. 64th FIG Congress, Singapore Saphiro C. Varian H. R. (2000): Az információ uralma, Geomédia, Budapest 31
Új ipari forradalom a térinformatikában
Új ipari forradalom a térinformatikában A földmérő-, térinformatikus szakma útkeresése napjainkban Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) Dr. Szabó György egyetemi docens, főtitkár szabo.gyorgy@hunagi.hu
RészletesebbenTéradat Infrastruktúra a Nemzeti Erőforrásgazdálkodás alapja
Téradat Infrastruktúra a Nemzeti Erőforrásgazdálkodás alapja Fontosabb állomások a nemzeti téradat infrastruktúra (NTI) rendszerek fejlődéstörténetében Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) Dr. Szabó
RészletesebbenTérben Tudatos Társadalom
Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)
RészletesebbenAz INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon
Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenADATPOLITIKA II tapasztalatok az EU országok gyakorlatában a téradatok használata során. Barkóczi Zsolt elnök HUNAGI Magyar Térinformatikai Társaság
ADATPOLITIKA II tapasztalatok az EU országok gyakorlatában a téradatok használata során Barkóczi Zsolt elnök HUNAGI Magyar Térinformatikai Társaság A rendszerek kialakítását közvetlenül érintő EU alapelvek
RészletesebbenAz INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. GIS OPEN konferencia
Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései Dr. Niklasz László GIS OPEN konferencia 2009. március 18. 1 Tartalom 1. Bevezetés, előzmények 2. Jelenlegi
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenA JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.
RészletesebbenTérinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
RészletesebbenAz agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán
+ Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Hazai környezet - stratégiák 1 Széll Kálmán Terv Nemzeti Reform
RészletesebbenA FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja. Toronyi Bence
A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja Toronyi Bence Főigazgató Földmérési és Távérzékelési Intézet GISopen 2011 Megfelelni az új kihívásoknak 2011. március 16. Földügyi Igazgatás Térbeli
RészletesebbenFókuszban a földmegfigyelés: Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja
Fókuszban a földmegfigyelés: Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja Zboray Zoltán szakmai tanácsadó Magyar Űrkutatási Iroda (NFM-MŰI) V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS
ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS KITÖRÉSI PONTJAI INFORMATIKAI SZEMPONTBÓL Keringer Zsolt irodavezető Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Informatikai és Infokommunikációs Iroda e-mail: keringer@szombathely.hu
RészletesebbenADAT- ÉS SZOLGÁLTATÁS POLITIKA AZ INSPIRE TÜKRÉBEN
ADAT- ÉS SZOLGÁLTATÁS POLITIKA AZ INSPIRE TÜKRÉBEN Dr. Mihály Szabolcs főigazgató Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2009 Konferencia Székesfehérvár, 2009. március 18-20. Adatok és szolgáltatások
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA
Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai
Részletesebben20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere
20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép
RészletesebbenErőforrás igény. Térinformatrika 5/1 Adatforrások a. Input Adatkezelés Elemzés Megjelenítés. felhasználó. elemző. készitő. készítő.
Adatforrások a térinformációs rendszerekben Dr. Szabó György egyetemi docens BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., K I. 31. E-mail: gyszabo@eik.bme.hu Szerepkörök
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAdatpolitika I. Adatpolitika, adatgazdaság, adatvédelem. Sikolya Zsolt elnökségi tag. Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Adatpolitika I. Adatpolitika, adatgazdaság, adatvédelem Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület Sikolya Zsolt elnökségi tag Infotér Konferencia 2017, Balatonfüred, 2017.10.19. Az adat az új olaj
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenSmart City feltételei
Smart City feltételei OKOS VÁROS konferencia 2017. május 25. Kövesdi Zoltán Közigazgatási tanácsadó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium JÓLÉT MEGTEREMTÉSE SMART INFRASTRUCTURE GAZDASÁG Miért van szükség digitális
RészletesebbenNemzeti Téradat Infrastruktúra kialakítása (NTI)
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-25 Nemzeti Téradat Infrastruktúra kialakítása (NTI) Rudan Pál A projekt indokoltsága A közszférában keletkező adatok túlnyomó része térbeli adat (téradat), a döntések 60-80%-nak alapjául
RészletesebbenGIS az EU Duna Régió Stratégia szolgálatában
GIS az EU Duna Régió Stratégia szolgálatában Dr. Kovács Antal Ferenc EC DG JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2016 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2016. április
RészletesebbenEGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY
EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok
RészletesebbenTOGAF elemei a gyakorlatban
TOGAF elemei a gyakorlatban Vinczellér Gábor 2009.06.0406 04 8 éves szakmai tapasztalat Bemutatkozás IT Support, Programozó, jelenleg Projektvezető, Termékfejlesztési Üzletág Vezető Tanácsadási és Szoftverfejlesztési
RészletesebbenLátlelet a magyarországi adathasznosítási gyakorlatokról - azaz mi történt a közadatok hasznosítása ügyében a legutóbbi konferencia óta
Látlelet a magyarországi adathasznosítási gyakorlatokról - azaz mi történt a közadatok hasznosítása ügyében a legutóbbi konferencia óta Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület Sikolya Zsolt elnökségi
RészletesebbenDIGITÁLIS FÖLDHIVATAL
DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL GIS Open 2006. 1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS a magyar ingatlan-nyilvántartásban a jogi és térképi adatok egységet képeznek természetes elvárás az adatok integrált rendszerben történő kezelése
RészletesebbenAz e-közmű és a BIM üzleti előnyei az infrastruktúra tervezéstől az üzemeltetésig. Baranyi Péter, GIS üzletág igazgató
Az e-közmű és a BIM üzleti előnyei az infrastruktúra tervezéstől az üzemeltetésig Baranyi Péter, GIS üzletág igazgató Több mint 25 éve közös nevezőnk a TÉR(KÉP) Műszaki Térinformatika Téradatbázis építés,
RészletesebbenÜzleti és Közszolgálati informatika szakirányok. Tanszék
Üzleti és Közszolgálati informatika szakirányok Információrendszerek Tanszék Mire készítjük fel a hallgatókat? A piaci elvárások Üzleti informatika szakirány Információrendszerek Tanszék Cél Informatika
RészletesebbenCopyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved.
1 Oracle Felhő Alkalmazások: Gyorsabb eredmények alacsonyabb kockázattal Biber Attila Igazgató Alkalmazások Divízió 2 M I L L I Á RD 4 1 PERC MINDEN 5 PERCBŐL 5 6 Ember használ mobilt 7 FELHŐ SZOLGÁLTATÁS
RészletesebbenKöltség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05.
Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia 2019. március 05. Tartalom Versenyképességi tényezők - közigazgatás Globális versenyképességi index 10+1 speciális közigazgatási
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenLépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé. GISopen, 2015. március 25.
Lépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé GISopen, 2015. március 25. Az adatok jelentősége percenként 1,7 millió gigabájt (1,7 x 10 15 bájt) adat keletkezik a világon az adatipar évente 40%-kal
RészletesebbenAz elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra
Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár,
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, 2010.03.17. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Az Információs Társadalom Technológiai
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenAz építésügy-településügy informatikai rendszerei és fejlesztései
LECHNER TUDÁSKÖZPONT Az építésügy-településügy informatikai rendszerei és fejlesztései DR. SIK ANDRÁS térbeli szolgáltatások igazgatója IDC SMART CITY FORUM 2018 Budapest 2018/05/30 ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Digitális Kormányzás és Digitális Állam Ludovika Kiemelt Kutatóműhely Dr. Nemeslaki András, műhelyvezető E-közszolgálati
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenMMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat
MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat 2011. szeptember 17. Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Jelenlegi helyzet TECHNOLÓGIA GIS alapú nyilvántartási rendszerek nyílt forráskódú szoftverek széleskörű
RészletesebbenTENDENCIÁK A TÉRINFORMATIKÁBAN ?
TENDENCIÁK A TÉRINFORMATIKÁBAN 1997 2011 -.? Detrekői Ákos 15. GISopen 2011. 03. 16. 1. BEVEZETÉS A címben: 1997-2011 egyértelműen a mai konferencia ünnepi jellegére utal. A számokat követő kérdőjel a
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA TakarNet24 projekt
országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenGIS Open konferencia 2010
OSSKÓ ANDRÁS FÖMI GIS Open konferencia 2010 2010. március 17-19 A földügyi igazgatás jelentősége a 21. században Elfogadott tény a gazdasági élet és a földügyi szakma szereplői részéről, hogy a földügyi
RészletesebbenInfokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.
2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenSzemléletmód váltás a banki BI projekteken
Szemléletmód váltás a banki BI projekteken Data Governance módszertan Komáromi Gábor 2017.07.14. Fókuszpontok áthelyezése - Elérendő célok, elvárt eredmény 2 - Egységes adatforrásra épülő, szervezeti egységektől
RészletesebbenAz oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán
Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Salomvári György vezető közoktatási szakértő Közoktatási Osztály Az előadás tematikája 1. A KIR rövid története
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenINSPIRE irányelv Nemzeti téradatinfrastruktúra
INSPIRE irányelv Nemzeti téradatinfrastruktúra Palya Tamás FÖMI Európai földmérők és geoinformatikusok napja 2015. 03. 19. Földmérési és Távérzékelési Intézet Mi is az az INSPIRE? Kezdeményezés az Európai
RészletesebbenA AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás
A 2014-20-AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Tóth Tamás TARTALOM I. 2014-20: TERVEZÉSI TAPASZTALATOK A 2007-13-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAIN
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenINSPIRE irányelv végrehajtásával kapcsolatos fejlesztések
INSPIRE irányelv végrehajtásával kapcsolatos fejlesztések Palya Tamás FÖMI MFTTT Vándorgyűlés 2013. július 11-13. Földmérési és Távérzékelési Intézet Tartalom Mi is az az INSPIRE? Magyar helyzet FÖMI tevékenység
Részletesebbenaa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési
1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenDigitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform
Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenEgységes Digitális Közműnyilvántartás
Egységes Digitális Közműnyilvántartás Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2233/2007. (XII. 12.) Korm. Határozat a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenTérinformatika, amit tudni kell. Márkus Béla
Térinformatika, amit tudni kell Márkus Béla markusbela@gmail.com GIS, a térinformatika eszköze Geographical/Geospatial/GeoInformation System Márkus, B.: Térinformatika, amit tudni kell, Corvinus GIS Meetup
RészletesebbenEUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.
EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ
RészletesebbenTérinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban
Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban Készítette: Pázmányi Sándor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ 1 A stratégiai területi döntéstámogatási rendszerek
RészletesebbenÖnkormányzati kihívások
Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,
RészletesebbenTéradat infrastruktúra Márkus, Béla
6. Téradat infrastruktúra Márkus, Béla 6.: Téradat infrastruktúra Márkus, Béla Lektor: Detrekői, Ákos Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért projekt keretében készült.
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenGeoportál a Közép-Magyarországi Régió területére
GISopen 2011, Székesfehérvár, 2011 március 16-18. Forner Miklós, Schmauder Tamás, Tancsik Ottó, Varga Felicián, Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu Geoportál a Közép-Magyarországi Régió területére
RészletesebbenA szakmai tudás és a szakmai ismeretek fontossága
A szakmai tudás és a szakmai ismeretek fontossága Dr. Engler Péter Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja Budapest, 2018. március 21.
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenAZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG
AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG Mácz Ákos, DJP 2018. november 9. LEHETETLEN? 300 < 20 A VÁLTOZÁS SEBESSÉGE 300 < 20 A világ többet változik a következő 20 évben, mint amennyit változott az elmúlt 300 évben. Gerd
RészletesebbenKorszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben. Márkus Béla
Korszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben Márkus Béla www.eenvplus.eu Márkus B: Korszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben, GISopen konferencia, Székesfehérvár,
RészletesebbenTechológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM
Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenMezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése
Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenCROCODILE 2.0_HU projekt
CROCODILE 2.0_HU projekt Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Rónai Gergely osztályvezető Csillik Ádám fejlesztési mérnök ITS Hungary évzáró rendezvény- 2017. december
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás SZOLGÁLTATÁS LEÍRÓ LAP 2016. március 10. v2 EREDETI 2 Tartalom 1. A SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA... 3 2. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE... 5 3. A SZOLGÁLTATÁS FELHASZNÁLÁSI
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás SZOLGÁLTATÁS LEÍRÓ LAP 2017. július 1. v2.1 EREDETI 2 Tartalom 1. A SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA... 3 2. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE... 5 3. A SZOLGÁLTATÁS FELHASZNÁLÁSI
RészletesebbenMSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009
MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi
Részletesebben3D FEJLESZTÉSI IRÁNYOK AZ ÉPÍTÉSÜGYBEN
3D FEJLESZTÉSI IRÁNYOK AZ ÉPÍTÉSÜGYBEN DR. SIK ANDRÁS térbeli szolgáltatások igazgatója LECHNER TUDÁSKÖZPONT V. Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja Budapest, 2016. március 17. andras.sik@lechnerkozpont.hu
RészletesebbenSYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK
SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenTájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok
Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenINSPIRE irányelv Nemzeti téradatinfrastruktúra
INSPIRE irányelv Nemzeti téradatinfrastruktúra Palya Tamás FÖMI MFTTT Vándorgyűlés Szolnok 2015. 07. 03. Földmérési és Távérzékelési Intézet Mi is az az INSPIRE? Kezdeményezés az Európai Téradat Infrastruktúra
Részletesebben