2011. október 28. 8/2011.

Átírás

1 Jövedéki Hírlevél Mi található a 8/2011. számban? I. A jövedéki termékek adómértékének változása II. Engedélymódosítás az alkoholtermék új 692 -es fajtakód alkalmazásához III. Jövedéki biztosíték módosítás az alkoholtermék adómérték változáshoz kapcsolódóan IV. Fajtakód változásnak a termékmérlegben történő átvezetése az alkoholtermék adómérték változáshoz kapcsolódóan V. Dohánygyártmányra vonatkozó egyéb módosítások VI. Kereskedelmi gázolaj adókedvezményének változása VII. Alkoholtermék adómentes felhasználása külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények előállításához VIII. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy szeptember 29-én a Magyar Közlöny 111/2011. számában került kihirdetésre az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXV. törvény, amely tartalmazza a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) módosítását is. I. Jövedéki termékek adómértékének változása Az előzőekben hivatkozott módosítással összefüggésben a jövedéki adótörvény alapján november 1-vel alkalmazandó jövedéki termékek adómértékét tartalmazó fajtakódokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eleget téve jogszabályi kötelezettségének, október 17-én a vámhatóság internetes honlapján közzétette. A november 1-vel alkalmazandó fajtakódok, az alábbi elérési útvonalon érhetők el: Gázolaj (jövedéki adótörvény 52. (1) bekezdés c)-d) pont) A jövedéki adótörvény módosítása következtében a , a , a vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, valamint a vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolaj jövedéki adója Ft/ezer literről Ft/ezer literre változik. Sör (jövedéki adótörvény 76. (3) bekezdés) Sör tekintetében az adó hektoliterre vetítve: Balling-(Plató-) fokonként 633 forintról 665 forintra, alkoholfokonként 1400 forintról 1470 forintra változik.

2 Szőlőbor, egyéb bor (jövedéki adótörvény 80. (2) bekezdés) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra változatlanul 0 forint, az egyéb borra 9400 forintról 9870 forintra emelkedik. Pezsgő (jövedéki adótörvény 89. (2) bekezdés) Pezsgő tekintetében az adó mértéke hektoliterenként forintról forintra változik. Köztes alkoholtermék (jövedéki adótörvény 93. (2) bekezdés) Köztes alkoholtermék tekintetében az adó mértéke hektoliterenként forintról forintra változik. Dohánygyártmány (jövedéki adótörvény 97. (2) bekezdés) A dohánygyártmányok adómértéke első ízben november 1-én, majd ezt követően május 1-én, illetve november 1-én változik. Első alkalommal a dohánygyártmányok adójegyén a adómérték kód fog szerepelni. Az adó mértéke november 1-jétől: a cigarettára 9750 forint helyett forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább forint helyett forint/ezer darab, a szivarra, a szivarkára változatlanul a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 7860 forint/kilogramm helyett 8790 forint/kilogramm, és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 7860 forint/kilogramm helyett 8790 forint/kilogramm. Az adó mértéke május 1-jétől: a cigarettára forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább forint/ezer darab, a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 9720 forint/kilogramm, és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 9720 forint/kilogramm. Az adó mértéke november 1-jétől: a cigarettára forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább forint/ezer darab, a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább forint/kilogramm, és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább forint/kilogramm.

3 Alkoholtermék (jövedéki adótörvény 64. (2)-(3) és (5)-(6) bekezdés) a) A jövedéki adótörvény 64. (2) bekezdés első fordulata szerinti alacsonyabb adómérték alá tartozó alkoholtermék Az adó mértéke a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) II. mellékletében felsorolt termékek esetében a jövedéki adótörvény 64. (1) bekezdés szerinti adóalapra vetítve forintról forintra változik. Kiemelendő általános szabályok a szeszes italra: az italok alkoholtartalma legalább 15% (V/V) (kivéve a 110/2008/EK Rendelet II. számú mellék 41. számú kategória alatt megadott termék, melynek minimális alkoholtartalma 14%), a felhasznált etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet, a termékhez kevert alkoholtartalmú ital nem tartalmazhat szintetikus alkoholt vagy nem mezőgazdasági eredetű etil alkoholt, kizárólag a 2208 vámtarifaszám alá tartozó italok értendők ide. A 110/2008/EK Rendelet II. számú mellékletében felsorolt szeszes ital kategóriák, ezen belül a. az 1 14 ig felsorolt termékekre a 110/2008/EK Rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglalt általános szabályok vonatkoznak (pl.: alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, kizárólag az érintett szeszes ital meghatározásában előírt nyersanyagból; nem tartalmazhat hozzáadott aromaanyagokat és alkoholt) b. a ig felsorolt termékekre a 110/2008/EK Rendelet 5. cikk (2) bekezdésében foglalt általános szabályok vonatkoznak (pl.: a Szerződés I. számú mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállítható, tartalmazhat a 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bek. b) pontjában meghatározott aromaanyagot, illetve a 3. cikk (2) bek. d) pontja szerinti aromakészítményt, valamint 110/2008/EK Rendelet 1. számú melléklet 5. pontja szerint hozzáadott alkoholt), c. az előző a) és b) kategóriákon kívüli, de a 110/2008/EK Rendelet II. számú mellékletében felsorolt egyéb szeszes italok (Rum-Vershnitt, slivovice), melyekre a 110/2008/EK Rendelet 5. cikk (3) bekezdésében foglalt általános szabályok vonatkoznak (pl.: a Szerződés I. számú mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból és / vagy bármely emberi fogysztásra alkalmas élelmiszerből előállíthatók; tartalmaz az 1334/2008/EK rendlet 3. cikke (2) bek. a) pontjában meghatározott egy vagy több aromát és hozzáadott alkoholt) Amennyiben teljesülnek az alkoholtermékre az általános szabályokban foglaltak, abban az esetben tekintendő a termék a jövedéki adótörvény 64. (2) bekezdés első fordulata szerinti szeszes italnak, ha a termék a 110/2008/EK Rendelet II. számú mellékletében meghatározott szeszes ital kategóriák valamelyikével egyértelműen beazonosítható. A 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletében felsorolt termékek: 1. Rum, 2. Whisky vagy whiskey, 3. Gabonapárlat, 4. Borpárlat,

4 5. Brandy vagy Weinbrand, 6. Törkölypárlat vagy törköly, 7. Gyümölcstörköly-párlat, 8. Mazsolapárlat vagy raisin brandy, 9. Gyümölcspárlat, szilva (Prunus domestica L.), mirabellszilva (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.), szilva ( quetsch ) (Prunus domestica L.), alma (Malus domestica Borkh.), körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte (Pyrus communis L. cv Vilmos ) kivételével, málna (Rubus idaeus L.), földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.), kajszibarack (Prunus armeniaca L.), őszibarack (Prunus persica (L.) Batsch); vilmoskörte (Pyrus communis L. cv Vilmos ), ribiszke (Ribes rubrum L.), fekete ribiszke (Ribes nigrum L.). madárberkenye (Sorbus aucuparia L.), fekete bodza (Sambucus nigra L.), birsalma (Cydonia oblonga Mill.), borókabogyó (Juniperus communis L. és/vagy Juniperus oxicedris L.). 10. Almabor- és körteborpárlat, 11. Mézpárlat, 12. Hefebrand vagy seprőpárlat, 13. Bierbrand vagy eau de vie de bičre, 14. Topinambur vagy csicsókapárlat, 15. Vodka, 16. Kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével), 17. Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével), 18. Tárnicspárlat, 19. Borókaízesítésű szeszes italok, 20. Gin, 21. Desztillált gin, 22. London gin, 23. Köményízesítésű szeszes italok, 24. Akvavit vagy aquavit, 25. Ánizsízesítésű szeszes italok, 26. Pastis, 27. Pastis de Marseille, 28. Anis, 29. Desztillált anis, 30. Keserű ízű szeszes italok vagy bitter, 31. Ízesített vodka, 32. Likőr, 33. Crčme de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével), 34. Crčme de cassis, 35. Guignolet, 36. Punch au rhum,

5 37. Sloe gin, 38. Sambuca, 39. Maraschino, marrasquino vagy maraskino, 40. Nocino, 41. Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat, 42. Tojásos likőr, 43. Mistrŕ, 44. Väkevä glögi vagy Spritglögg, 45. Berenburg vagy Beerenburg, 46. Méznektár vagy mézsör. A fentieken túlmenően a 110/2008/EK Rendelet II. számú mellékletében meghatározott szeszes italnak tekintendő az Európai Unió és a harmadik országok között létrejött, egyes szeszes italok kölcsönös elismeréséről szóló magállapodások alkalmazásáról szóló 963/2009/EK rendelet alapján: az Amerikai Egyesült Államokból származó Tennessee Whisky/Tennessee Whiskey, az Amerikai Egyesült Államokból származó Bourbon Whisky/Bourbon Whiskey/Bourbon a Bourbon Whiskey megnevezéssel rendelkező, a Mexikói Egyesült Államokból származó Tequila, a Mexikói Egyesült Államokból származó Mezcal szeszes ital. Az adó mértéke, az olyan szeszes italok esetében, amelyek alkoholtartalma kizárólag a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termékből származik, és ízesítésükre mézet, vagy az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott aroma anyagot használnak a jövedéki adótörvény 64. (1) bekezdés szerinti adóalapra vetítve forintról forintra változik. A 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termék: Törkölypárlat vagy törköly, Gyümölcspárlat, Az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a110/2008/ek rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a Rendelet) alapján az aroma olyan termék: amelyet nem szándékoznak önmagában fogyasztani, hanem illat és/vagy íz kialakítása vagy változtatása céljából adnak az élelmiszerhez, amely az alábbi kategóriákból készült vagy tevődik össze: aromaanyagok, aromakészítmények, hőkezeléssel előállított aromák, füstaromák, aroma-elővegyültek vagy egyéb aromák vagy ezek keverékei. A Jöt. 64. (2) bekezdése alapján a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termék ízesítésére, a Rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott, alábbi aroma anyagok használhatók fel:

6 természetes aromaanyag: olyan aromaanyag, amelyet fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból készítenek, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő, a Rendelet II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárásoknak megfelelő feldolgozást követően. A természetes aromaanyagok a természetben jelenlévő és a természetben kimutatott anyagoknak felelnek meg, aromakészítmény: az aromaanyagtól eltérő olyan termék, amelyet továbbiakban felsoroltakból nyernek, o élelmiszer: megfelelő fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő, a Rendelet II. mellékletben felsorolt egy vagy több hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárásnak megfelelő feldolgozást követően, o az élelmiszertől eltérő növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyag: megfelelő fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai eljárásokkal, az anyag nyers állapotában vagy a Rendelet II. mellékletben felsorolt egy vagy több hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárásnak megfelelő feldolgozást követően. Azon alapanyagok, amelyeknek a Rendeletben felsorolt fogalom-meghatározások szerinti aromák előállításához történt felhasználása egyértelműen bizonyított élelmiszernek minősülnek. A Jöt. 64. (2) bekezdése alapján a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termék ízesítését mézzel is lehet végezni. Amennyiben a szeszes ital vagy a felhasznált aroma egyértelműen nem sorolható be a rendelkezésre álló okmányok alapján, akkor célszerű a szeszes ital, aroma gyártójától olyan okmány, bizonylat beszerezése, amely egyértelműen, hitelesen igazolja az összetételt és alátámasztja az alkoholtermék helyes besorolást. Figyelemmel arra, hogy jelentős az egyes termékek közötti adómérték eltérés, ezért a vámhatóság a helyes besorolást az okmányok ellenőrzésével, mintavételekkel fogja kiemelten ellenőrizni. b) A jövedéki adótörvény 64. (2) bekezdés második fordulata szerinti magasabb adómérték alá tartozó alkoholtermék Az a) pontban foglaltak feltételnek nem megfelelő, nem a c) pont alá tartozó, illetve a 110/2008/EK rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerint szeszes italnak nem minősülő 2204, 2205, 2206 vámtarifaszámú 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú; a 2207, 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú; valamint a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó, az előzőekben felsorolt vámtarifaszámok alá nem tartozó alkoholtermékek esetében az adómérték a jövedéki adótörvény 64. (1) bekezdése szerinti adóalapra vetítve forint. c) A jövedéki adótörvény 64. (3 )és (5)-(6) bekezdése alapján alkalmazandó adómérték A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója a jövedéki adótörvényben az alkoholtermékek tekintetében meghatározott adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente: legfeljebb 50 liter mennyiségig változatlanul 0 forint, az 50 litert meghaladó mennyiségre az alkoholtermékre megállapított adóalapra forintról forintra változik.

7 A fentiekben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat kivéve az alkoholtermékadóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot adója a jövedéki adótörvényben az alkoholtermékek tekintetében meghatározott adóalapra számítva forintról forintra változik. A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a jövedéki adótörvény szerinti adómentesség alá nem eső párlat adója a jövedéki adótörvényben az alkoholtermékek tekintetében meghatározott adóalapra számítva forintról forintra változik. Az alkoholtermék adómérték változásából eredő, előzőekben ismertetett adójogi besorolás szemléletes bemutatása érdekében, elkészítésre került a melléklet szerinti folyamatábra. II. Engedélymódosítás az alkoholtermék új 692 -es fajtakód alkalmazásához Adóraktár engedélyes gazdálkodó és bejegyzett kereskedő esetén: A jövedéki adótörvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 8. (1) bekezdés alapján az adóraktár engedélyes gazdálkodó, 21. (3) bekezdés alapján a bejegyzett kereskedő az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a vámhatósághoz. Annak érdekében, hogy az engedélyezési eljárások zökkenőmentesen megvalósuljanak, a vámhatósághoz az új 692 -es fajtakód változás bejelentési kérelmet november 1-jét megelőzően is be lehet nyújtani. Figyelemmel arra, hogy az adóraktár engedélyes gazdálkodónak, a bejegyzett kereskedőnek az engedélye, illetve engedély iránti kérelme a PM rendelet számú melléklete alapján, tartalmazza a fajtakódot, ezért az alkoholtermék adóváltozáshoz kapcsolódóan az új 692 fajtakód változás bejelentést az érintett gazdálkodóknak kell kérelmeznie. A változás bejelentési kötelezettség az engedély módosítása iránti kérelemnek minősül, melynek megfelelően a változást a vámhatóság által az engedélykérelemre rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban kell bejelenteni. A változás bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság jogkövetkezményként mulasztási bírságot szabhat ki. Jövedéki engedélyes közösségi kereskedő esetén: A jövedéki engedélyes közösségi kereskedőnek a PM rendelet 27. (2) bekezdése alapján az engedélyben szereplő adatok változását be kell jelentenie. A jövedéki engedélyes közösségi kereskedő tevékenységét a vámhatóság a PM rendelet 8. számú melléklete szerinti adattartalom alapján engedélyezi. A PM rendelet a 8. számú melléklete tartalmazza a fajtakódot, ezért az alkoholtermék adóváltozáshoz kapcsolódóan az új 692 fajtakód változás bejelentést a vámhatóság által az engedélykérelemre rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban az érintett gazdálkodóknak kérelmeznie kell. A változás bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság jogkövetkezményként mulasztási bírságot szabhat ki.

8 III. Jövedéki biztosíték módosítás az alkoholtermék adómérték változáshoz kapcsolódóan Keretengedélyes tevékenység esetén: Alkoholtermék adómentes beszerzésére és felhasználásra keretengedéllyel rendelkező gazdálkodóknak figyelemmel arra, hogy november 1-vel az adómentesen beszerezhető és felhasználható alkoholtermék, a jövedéki adótörvény 64. (2) bekezdése alapján, az alkoholtermék adóalapjára vetítve forint adómérték alá fog tartozni a PM rendelet 14. (3) bekezdésében foglaltak alapján a vámhatóság hivatalból, végzéssel módosítja a nyújtandó jövedéki biztosíték összegét. A keretengedélyes gazdálkodó a végzés közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a jövedéki biztosíték kiegészítéséről. A keretengedélyes gazdálkodónak, akkor nem fogja a vámhatóság hivatalból megemelni a jövedéki biztosítékot, ha a jövedéki adótörvény 68. (6) bekezdése szerinti maximált értékben nyújtja, vagy november 1-től számított 30 napon belül lejár a keretengedélye. Adóraktár engedélyes és bejegyzett kereskedői engedélyes tevékenység esetén: A jövedéki adótörvény 64. (2) bekezdése szerinti november 1-vel alkalmazandó adómérték változáshoz kapcsolódóan érintett alkoholtermék adóraktár engedélyesnek, illetve bejegyzett kereskedőnek, amennyiben az adómérték változás a nyújtott jövedéki biztosíték megemelését teszi szükségessé, akkor a jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre módosítani kell. A jövedéki biztosíték hivatalból történő megemelése esetén az adóraktár engedélyes, a bejegyzett kereskedő az elsőfokú határozat, illetve fellebbezés esetén a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a jövedéki biztosíték kiegészítéséről [jövedéki adótörvény 38. (6) és (9) bekezdés, 24. (5) bekezdés, PM rendelet 9. (2) bekezdés, 21. (4) bekezdés]. Nem kell a jövedéki biztosítékot megemelni, ha a jövedéki adótörvény alapján az alkoholtermék adóraktár engedélyes, a bejegyzett kereskedő maximált értékben nyújtja a jövedéki biztosítékot. IV. Fajtakód változásnak a termékmérlegben történő átvezetése az alkoholtermék adómérték változáshoz kapcsolódóan Követendő eljárás: 1. Az alkoholtermék adómérték változásához kapcsolódóan az új 692 -es fajtakód alá rendelt termékekről új zárási lapot illetve termék mérleget (továbbiakban: TM) és adott esetben külön nyilvántartást (továbbiakban: KNYT) kell indítani. 2. A régi 544-es fajtakód alatt nyilvántartott TM, KNYT-okből az új 692 fajtakód alá tartozó készleteket október 31. zárással az új TM, KNYT-okba kell átvezetni és november 1-től szerepeltetni. 3. Október 31-én TM esetén jogcímkóddal KNYT esetén jogcímkóddal kell kiátvezetni a készleteket. Amennyiben a teljes készlet a jövőben az új 692 fajtakód alá fog tartozni, akkor a teljes zárókészletet kell ki-átvezetni, ezáltal az október 31-i zárókészlet 0 lesz. 4. Természetesen az új 692 fajtakód alatt szereplő TM és KNYT-okat 0-val kell indítani november 1-én és a 3. pontban szerepeltetett mennyiségek növekedésként szerepelnek benne, TM esetén jogcímkóddal míg KNYT esetén jogcímkóddal. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy ha a termékmérleg havi zárásban az új 692 -es fajtakód alkalmazására úgy kerül sor, hogy annak bejelentése nem történt meg, akkor a vámhatóság az engedélyben rögzített fajtakód alapján az eltérés okát hivatalból vizsgálja.

9 V. Dohánygyártmányra vonatkozó egyéb módosítások (jövedéki adótörvény 98. (7) bekezdés, 98/A., 99. (3) bekezdés 120. új (1a) bekezdés) A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyek vonatkozásában 1. havonta legfeljebb kétmilliárd forint összeghatárig a tárgyhónapot követő második hónap huszonötödik napjáig, 2. az előző pontban írt összeghatárt meghaladó összegre a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig kell teljesíteni. A fentiek alkalmazása során az adóalany által a tárgyhóban különböző időpontokban átvett adójegyei után fizetendő adóösszeget együttesen kell figyelembe venni úgy, hogy ha az adóalany összesített halasztott fizetési kötelezettsége a tárgyhóban meghaladja a kétmilliárd forintot, akkor a kétmilliárd forintot meghaladó összegre az adóalany halasztott fizetési kötelezettsége már a 2. pontban foglaltak szerint alakul. A dohánygyártmány az adómérték változásának hatálybalépését követően csak az új adómértéknek megfelelő adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból. Adómérték-változás hatálybalépését követő 30. napon túl a jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló, 60. napon túl a nem jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag a hatályos adómértéknek megfelelő adójeggyel azaz adómérték kóddal (évhónap-nap két-két karakter) ellátott dohánygyártmányt értékesíthet, birtokolhat. Az előzőek alapján a régi adómértékkel szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok november 1-ét követően korlátozottan értékesíthetőek, birtokolhatóak: a jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló december 1-ig, míg a nem jövedéki engedélyes kereskedő december 31-ig birtokolhatja, értékesítheti a november 1. előtti adómértéket tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmányt. A fenti határidőket követően nem értékesíthetik, birtokolhatják az importálók, jövedéki engedélyes kereskedők, és a működési engedéllyel rendelkező nem jövedéki engedélyes kereskedők a korábbi adómértékű adójeggyel ellátott dohánygyártmányt. Az előzőekben ismertetett határidőn belül a korábbi adómértékű adójegyű dohánygyártmányok a jövedéki és egyéb előírásoknak megfelelően értékesíthetők, birtokolhatók, illetve a határidő lejártát megelőzően az adóraktár és a bejegyzett kereskedő jogosult az eladásra nem kerülő készleteket a szabadforgalomból visszaszállítani, a kereskedőtől visszavásárolni. A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie. A jövedéki adótörvény módosítása következtében az adójegy tartalmazza a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, finomra vágott fogyasztási dohány, egyéb fogyasztási dohány),

10 a dohánygyártmány fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab, kilogramm) darabonként csomagolt szivar kivételével, a fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát, az adójegy sorszámát, valamint annak külön jogszabályban foglalt módon való jelölését, hogy az adójegy által képviselt fizetési kötelezettség milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adómérték alapján került meghatározásra. Az adójegyet a dohánygyártmány jövedéki adótörvényben meghatározott egyedi fogyasztói csomagolására november 1-től fogyasztói csomagolás - úgy kell felhelyezni, hogy az adójegyen feltüntetett szöveg, kiskereskedelmi eladási ár, a sorszám, az adómérték kód, továbbá - a darabonként csomagolt szivar kivételével a darabszám, illetve a finomra vágott fogyasztásidohány-adójegy és az egyéb fogyasztásidohány-adójegy esetén a grammban feltüntetett mennyiség olvasható legyen. Fogyasztói csomagolás alatt: a cigaretta esetében a legalább 19, de legfeljebb 50 darab cigarettát tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomagot), a szivar esetében a darabot vagy a dobozt, a szivarka esetében a legalább 5 darabot tartalmazó dobozt, a fogyasztási dohány esetében a tasakot vagy a dobozt kell érteni. Az adójegy-felhelyezés minőségére továbbra is vonatkozik az a kitétel is, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön. A jövedéki adótörvény 98/A. (1) vagy (2) bekezdésében foglalt előírások megsértésével szabadforgalomba bocsátott, importált, más tagállamból behozott, értékesített, birtokolt dohánygyártmányt el kell kobozni, ha a kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírság kerül kiszabásra. A módosítás értelmében a dohánytermékek készletezésének megakadályozására vonatkozó rendelkezés megsértése a termék elkobzását, valamint mulasztási bírság kiszabását vonja maga után. A mulasztási bírság összege gazdálkodó szervezet esetében 300 ezer forintig terjedhet. Az eljárás lefolytatására a jogszabály kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, felmentési lehetőséget a jogszabály nem biztosít a hatóság számára. VI. Kereskedelmi gázolaj adókedvezményének változása (jövedéki adótörvény 57/C. (1) bekezdés, új 128/D. ) A beszerzéskor megfizetett adóból az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt, a jövedéki adótörvény 57/C. (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után literenként a jelenlegi 6,50 Ft helyett 19,50 Ft visszaigényelhető. A fentieket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság november 1. napján vagy azt követően keletkezik.

11 VII. Alkoholtermék adómentes felhasználása külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények előállításához (jövedéki adótörvény 68. (1) bekezdés a) pont) Adómentes felhasználás az alkoholterméknek a felhasználása a külön jogszabályban meghatározott hatóság által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, valamint a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények (a szájon át fogyasztható alkoholtartalmú termékek esetében 40 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelő összetételben előállított készítmények), továbbá a gyógyszeranyagok, gyógyszeripari intermedierek külön jogszabály szerinti engedéllyel végzett ipari előállításához (beleértve e termékek gyártóberendezéseinek a technológiai előírásokban rögzített tisztítási eljárásához való felhasználást is), ide nem értve a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és a víz keverékének előállítását, kiszerelését. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályozás továbbra is lehetővé teszi alkohol tartalmú gyógynövény készítmények előállítását, ezért a nevezett termékek előállításához felhasznált alkoholtermék tekintetében visszaállították a április 1-jét megelőzően biztosított adómentességet. VIII. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése A felhatalmazó rendelkezések közül a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésével összefüggő felhatalmazó rendelkezés (jövedéki adótörvény 129. (1) bekezdés a) pont) is módosításra került az alábbiak szerint: Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep, a halastó művelési ágban, valamint az erdőfelújításban felhasznált, de évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj jövedéki adója a jelenlegi 80 százaléka helyett 82 százalékának a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő részére történő visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait. Annak érdekében, hogy a gázolaj adómértékének 13 Ft/literrel történő megemelése miatt ne növekedjenek a mezőgazdasági termelők terhei, a módosítás megemelte a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszatérítés mértékét 80%-ról 82%-ra. A kereskedelmi gázolaj jövedéki adója, valamint a mezőgazdasági ágazatban felhasznált gázolaj jövedéki adója után visszaigényelhető összeg változása miatt módosul a NAV_VP_J02 és a NAV_VP_J04 elektronikus bevallás nyomtatványok kitöltési útmutatója, amely elérhető lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán ( a VP/Szakterületek/Jövedéki szakterület/vám- és Pénzügyőrség által kiadott elektronikus nyomtatványok menüpont alatt. Tisztelt Ügyfeleink! Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan észrevételek, kérdések fogalmazódtak meg Önökben, úgy kérjük, hogy forduljanak hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeinken: NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Hivatal Jövedéki Főosztály telefon: 06-1/ , kh.jf@nav.gov.hu

12