ULTRA VIOLA BULLDOGS SZURKOLÓI EGYESÜLET Alapszabály. Az ULTRA VIOLA BULLDOGS SZURKOLÓI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 Az ULTRA VIOLA BULLDOGS SZURKOLÓI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 12. (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták az ULTRA VIOLA BULLDOGS SZURKOLÓI EGYESÜLET létrehozását. I. AZ EGYESÜLET ADATAI 1. Az Egyesület neve: ULTRA VIOLA BULLDOGS SZURKOLÓI EGYESÜLET Az Egyesület angol neve: ULTRA VIOLA BULLDOGS SUPPORTERS ASSOCIATION Az Egyesület székhelye: 1046 Erdősor u. 20. fsz Az Egyesület jogállása Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult. 3. Az Egyesület célja: 3.1. Az Egyesület ellátja a tagok egyéni és csoportos érdekvédelmét és érdekképviseletét minden olyan fórumon, ahol a közösség véleményének megjelenésére szükség van. Lehetővé teszi a tagok amatőr és tömegsportszerű sportolási lehetőségét. Lehetővé teszi a tagok sporttal kapcsolatos szabadidős tevékenységét. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat Szervezi a tagok szervezett szurkolói megmozdulásait és konkrét sportolását. Ennek keretében az alábbi célkitűzéseket határozza meg: a.) A szervezett, látványos és kulturált szurkolás elősegítése az Újpest FC hazai és idegenbeli mérkőzésein egyaránt. b.) Az Egyesület tagjai és egyesületen kívüli személyek számára sporttalálkozókat, kupákat, mérkőzéseket szervez, bonyolít le. (e tevékenység keretében munkaviszonyban, illetve polgári jogi megbízási viszonyban folytatott tevékenység nem jöhet szóba), c.) Az újpesti játékosoknak, valamint szurkolóknak ankétok szervezése. d.) Az idegenbeli mérkőzésekre utazások szervezése. 1

2 e.) Az Újpest szurkolók számára a jegyelosztás, a jegyhez való jutás megkönnyítése. f.) Az újpesti futball népszerűsítése, a klub támogatása közvetett ( állandó ás időszaki kiállítások szervezése, filmes installációk bemutatása, szoborállítás) és közvetlen módszerekkel (szurkolás) egyaránt. g.) Az újpesti labdarúgás megjelenítése a médiában, filmes gyűjtemények létrehozása, írott, hang és filmes dokumentumtár létrehozása az újpesti futball kezdetétől egészen a jelenig. h.) Az Egyesület megjelenítése a médiumokban, valamint ezeknek a csatornáknak a segítségével állandó tájékoztatás a klub szurkolói számára.. i.) Az Újpest FC az UTE, valamint az Egyesület népszerűsítése a világhálón j.) Szurkolói ankétok, találkozók szervezése az amatőr sport tevékenység fellendítése, illetve a sportszerű életmód népszerűsítése érdekében. k.) Az Újpest FC. mindenkori vezetésével való egyeztetés a szurkolókat érintő kérdésekben. l.) Az Újpest szurkolói számára mind a hazai, mind az idegenbeli mérkőzéseken ötleteivel javítani igyekszik a kiszolgálás minőségén. m.) A szurkolókat erő atrocitások, törvénysértések megelőzése érdekében, illetve a megtörtént törvénysértések esetén az áldozatok segítése, képviselete érdekében eljár Támogatókat keres az Egyesület munkájához Népszerűsíti hazánkban a labdarúgó sportot, a szurkolói életet Versenyeket, bemutatókat szervez, külföldi partner-egyesületekkel lehetőség szerint kapcsolatot vesz fel, valamint elősegíti a bel és külföldön élő szurkolók informálását Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 2

3 Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az évi CLVI. tv. 26. c) bekezdése alapján: 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme. 23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem; II. A TAGSÁGI VISZONY 1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az egyesületi tagság formái: a) rendes tagság, b) tiszteletbeli tagság, c) pártoló tagság. 2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, valamint rendelkezik két egyesületi tag ajánlásával. Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti az Egyesület Elnökségénél. A nyilatkozathoz amennyiben jogi személy kéri felvételét mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. Az Egyesület rendes tagjainak jogai: a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén; b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen; c) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók; d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak. 3

4 Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei: a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni; d) rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. e) a vállalt egyszeri belépési díjat jelentkezésével egyidejűleg, a tagdíjat pedig annak esedékességekor rendszeresen az Egyesületnek megfizetni. 3. Az egyszeri belépési díj az alábbiak szerint kerül meghatározásra: minden tag a rá irányadó tagdíj egyévi összege, amely az alapítók esetében jelen alapszabály aláírását követő 15 napon belül esedékes, míg a később belépő tagok esetében a belépési nyilatkozatuk egyesülethez való benyújtásával egyidejűleg. 4. A tagdíj mértéke a következőképpen alakul: a) érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők, nyugdíjasok tagdíja évi 2000,-Ft, b)az a) pont alá nem tartozó más természetes személyek tagdíja évi 3000, -Ft c)szervezetek, vállalkozások jogi személyiség meglététől függetlenül évi ,-Ft. 5. A pártoló tagdíj összege évi 1000,-Ft A tagdíj éves összege egyösszegű megfizetésére bármely tag jogosult a tárgyév március 31. napjáig. 6. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az Elnökség felkérése alapján az a személy, aki az érdekérvényesítés területén az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. Tiszteletbeli tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök). A tiszteltbeli tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Feladata és egyben kötelezettsége az Egyesület népszerűsítése 4

5 7. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk ), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. A pártoló tag a rendes tagétól eltérő kötelezettségei: a.) pártoló tagdíj fizetése 8. A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni; b) a tag kizárásával a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal c) a természetes személy tag halálával, jogi személy tag felszámolásával. A tag kizárásának okai: a) a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén, amennyiben a felszólítás után kitűzött 90 napos határidő eredménytelenül telik el b) egyébként olyan magatartás tanúsítása, mely az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. A tag kizárásáról első fokon az Egyesület Elnöksége dönt, mely döntésének meghozatala előtt legalább 8 nappal értesíti a Tagot az elnökségi ülés helyéről és a tagot érintő napirendi pontról, megjelölve az esetleges kizárás alapszabály szerinti okát. A tagnak joga van az Elnökségi ülésen részt vennie és ott felszólalni, melyet követően az Elnökség meghozza, majd kihirdeti határozatát, amelyet postai úton is kézbesít a tag részére. A tag a kizárásról rendelkező elnökségi határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fordulhat jogorvoslatért az Egyesület Elnökéhez címzett átiratával, mely esetben az Egyesület Elnöke az átirat kézhezvételét követő legkésőbb 30 napon belül köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni a jogorvoslati kérelem elbírálása érdekében, mely esetben a rendkívüli Közgyűlés dönt a jogorvoslati kérelem tárgyában egyszerű többséggel meghozott határozat formájában. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1. Az Egyesület szervei Az Egyesület testületi szervei: a) Közgyűlés, b) Elnökség, c) Az Egyesület tisztségviselői: a) Elnök, b) Elnökség tagjai c) Alelnök d) Pénztáros 5

6 2. A Közgyűlés A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli. A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnökség egyik tagja elnököl. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által 2 felkért tag hitelesít. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a 6

7 nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el. A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, egyben ezen döntéseket az Egyesület honlapján is nyilvánosságra hozzák. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak igénybevételének módját és lehetőségeit és az Egyesülettel kapcsolatos beszámolókat is az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: a) megválasztja az Egyesület vezető testületét: az Elnökséget. b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni; c) megállapítja és módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait; d) az Elnökség javaslata szerint, az elnök előterjesztése alapján másodfokon dönt a tagfelvételi kérelmekről; e) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét; f) elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést; g) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat; h) elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik; i) éves költségvetés megállapítása; j) Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása; k) a tisztségviselők visszahívása (ld. 12. pont) és lemondásuk elfogadása. 3. Az Elnökség Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 7 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, az Elnökségi tagok. Az elnökségi ülésre annak tárgykörére figyelemmel esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 7

8 Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 18 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség több, mint a fele jelen van. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség feladatai: a) Az elnökség tagjai sorából nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel legfeljebb 1 évre elnököt választ. Az elnök munkájáról az elnökségnek és a taggyűlésnek legalább évente köteles részletesen beszámolni. b) Az elnökség tagjai sorából nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel legfeljebb 1 évre alelnököt választ. Az alelnök munkájáról az elnökségnek és a taggyűlésnek legalább évente köteles részletesen beszámolni. c) Az elnökség tagjai sorából nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel legfeljebb 1 évre pénztárost választ. A pénztáros munkájáról az elnökségnek és a taggyűlésnek legalább évente köteles részletesen beszámolni. d) ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat; e) az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára; f) tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon; g) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén; h) a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz; Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait. Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. 8

9 4. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, (az elnök, az alelnök, a pénztáros, az Elnökség tagjai). Az Elnökséget a Közgyűlés választja. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 1 évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre korlátlan alkalommal újra megválasztható. Az alelnökre, valamint a pénztárosra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. A tisztségviselők visszahívására a Közgyűlés jogosult, amennyiben a tisztségviselő olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti az Egyesület céljait, illetve egyéb módon összeférhetetlen az Egyesület szellemiségével. Az elnök feladatai: a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése, b) konferenciák és más rendezvények szervezése, c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés, d) az Egyesület működésének irányítása, e) utalványozási jog gyakorlása önállóan, vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen, f) képviseli az Egyesületet. Az alelnök feladatai: a) az elnök betegsége, távolléte, akadályoztatása esetén az elnöki feladatok ellátása A pénztáros feladata: a) a házipénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. A házipénztár működése, pénzmegőrzés és tárolás A házipénztár pénzkészletét lezárt lemez kazettában kell tárolni és megőrizni. A lemezkazetta kulcsát a pénztáros kezeli. A lemezkazetta kulcsának másodpéldányát az egyesület elnöke, az eredeti kulcskezelő által lepecsételt és aláírt zárt borítékban köteles biztonságosan megőrizni. Tilos a lemezkazetta eredeti és másolati kulcsát olyan helyen tartani, hogy az illetéktelen személy kezébe kerülhessen. Amennyiben a pénztáros betegség, vagy bármely más ok miatt a pénztárt nem kezeli, az elnök által kijelölt személy részére elszámolási előleget ad ki, aki avval a szükséges kiadások teljesítése, illetve a bevételek beszedése után, a pénztáros munkába lépését követően elszámol. Ha a pénztáros tartósan akadályoztatva van feladata ellátásában, feladatait az egyesület alelnöke látja el. V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 1. Az Egyesület vagyoni eszközei Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak, b) az Egyesület rendezvényeinek bevételei c) jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai, d) vállalkozási tevékenység bevételei. e) Személyi jövedelemadó meghatározott százaléka f) Pályázatok által elnyert összeg 9

10 10